39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet

a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszeréről, nemzetközi ellenőrzéséről és a velük kapcsolatos egyes hatósági jogkörökről

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (a továbbiakban: NAÜ) Bécsben, 1972. március 6-án aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetéséről intézkedő 1972. évi 9. törvényerejű rendelet, továbbá az Egyezményhez kapcsolódó, Bécsben, 1998. november 26-án aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) megerősítéséről és kihirdetéséről intézkedő 1999. évi XC. törvény végrehajtására, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszternek adott felhatalmazás alapján és az Országos Atomenergia Bizottság feladatáról, hatásköréről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladat- és hatásköréről, bírságolási jogköréről szóló 87/1997. (V. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésének g) és k) pontjának megfelelően - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:[1]

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén, illetőleg joghatósága alatt vagy ellenőrzése mellett bárhol, bármely nukleáris anyaggal rendelkező szervezet által folytatott valamennyi békés célú nukleáris tevékenységben szereplő nukleáris anyagra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségre és nemzetközi ellenőrzésre.

(2)[2] E rendelet 4-39. §-aiban szabályozott nyilvántartási kötelezettség hatálya nem terjed ki:

a) a bányászati vagy ércdúsítási tevékenység keretébe tartozó anyagra (ércre, érckoncentrátumra és érchulladékra);

b) az ország területén átszállított, továbbá a magyar tulajdonban lévő szállítóeszközön külföldi kiindulási és érkezési pontok között szállított nukleáris anyagra.

(3) Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) a nyilvántartási kötelezettség alá nem eső, nukleáris anyaggal rendelkező szervezetektől is kérhet a nukleáris anyagra vonatkozó adatszolgáltatást.

(4) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező, az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések körét meghatározó kormányrendelet szerinti mentesítési szabályok nem vonatkoznak a nukleáris anyagok e rendelet alóli mentesítésére.

(5)[3] E rendelet hatálya kiterjed továbbá

a) a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatási-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre, valamint

b) az a) pont szerinti tevékenységet végző, vagy berendezéseket előállító természetes vagy jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

2. §[4] (1)[5] A nukleáris anyagokra, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekre, valamint telephelyekre és ahhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó központi nyilvántartást az OAH vezeti. Azok a létesítmények, illetve létesítményen kívüli telephelyek, amelyek nem képeznek önálló anyagmérlegkörzetet, az OAH által kijelölt anyagmérlegkörzetnek jelentenek.

(2) Az OAH az e rendelet alapján birtokába jutott adatokat kizárólag az e rendelet szerinti célokra használhatja fel.

Fogalommeghatározások

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Nukleáris anyagok:

a) a természetben előforduló izotópkeveréket tartalmazó urán, a 235 tömegszámú izotópban szegényített (soványított) urán, a tórium, az előbbiek bármilyen fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában (a továbbiakban: alapüzemanyagok);

b) a 233 tömegszámú urán, a 235 és 233 tömegszámú izotópban dúsított urán, a 239 tömegszámú plutónium, valamint az erőművi reaktor kiégett fűtőelemének plutónium-tartalma, az előbbiekben említett anyagok közül egyet vagy többet tartalmazó bármilyen anyag (a továbbiakban: különleges hasadó anyagok), ahol:

(i) a dúsítás jelenti az urán-233 és urán-235 izotóp összesített tömegének és az urán össztömegének arányát,

(ii) a dúsított urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás magasabb 0,72%-nál,

(iii) a szegényített (soványított) urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás alacsonyabb 0,71%-nál,

(iv) a természetes urán olyan uránt jelent, amelynek dúsítása megfelel a természetben található urán 0,71-0,72%-os dúsításának;

c) az a) és b) pontokban foglaltakon túl mindazon anyagok, amelyek az Egyezmény 97. Cikkének O) pontja szerint nukleáris anyagnak minősülnek.

2. Nukleáris tevékenység: e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag birtoklása, előállítása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása, belföldi forgalmazása, exportja, importja, átmeneti, valamint végleges elhelyezése.

3. Nukleáris anyaggal rendelkező szervezet: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki tartósan vagy átmeneti jelleggel nukleáris tevékenységet végez.

4. Nukleáris létesítmény:

a) kritikus rendszer, reaktor, konvertáló-, üzemanyaggyártó, újrafeldolgozó (reprocesszáló) és izotópszétválasztó üzem, valamint különálló tároló létesítmény;

b) olyan telephely, ahol szokványosan egy effektív kilogrammnál nagyobb mennyiségű nukleáris anyagot használnak, ahol az effektív kg jelenti a nukleáris anyag különleges mennyiségi egységét.

5. A nukleáris anyag effektív kilogrammokban kifejezett mennyisége:

a) plutónium esetén - tömege kilogrammokban;

b) 0,01 (1%) és annál magasabb dúsítású urán esetén - tömege kilogrammokba, szorozva a dúsítás négyzetével;

c) 0,01 (1%)-nál alacsonyabb, de 0,005 (0,5%)-nál magasabb dúsítású urán esetén - annak tömege kilogrammokban, szorozva 0,0001-del; és

d) 0,005 (0,5%) és annál alacsonyabb dúsítású szegényített (soványított) urán és tórium esetén - tömege kilogrammokban, szorozva 0,00005-del.

6.[6] Nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenység: olyan tevékenység, amely kifejezetten az alábbiakban felsoroltak bármilyen eljárási vagy rendszerfejlesztési kérdéseire vonatkozik:

- nukleáris anyag konverziója,

- nukleáris anyag dúsítása,

- nukleáris üzemanyag gyártása,

- reaktorok,

- kritikus rendszerek,

- nukleáris üzemanyag újrafeldolgozása,

- közepes vagy nagyaktivitású, plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmazó hulladékok feldolgozása (kivéve a tárolást vagy végső elhelyezést szolgáló átcsomagolást vagy előkezelést, amely nem jár vegyi elemek szétválasztásával),

nem terjed ki azonban az elméleti vagy a tudományos alapkutatásra, illetve a radioizotópok ipari, orvosi, vízügyi és mezőgazdasági alkalmazásaival, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt hatásokkal és a karbantartás továbbfejlesztésével foglalkozó kutatásra és fejlesztésre.

7. Létesítményen kívüli helyszín: minden olyan üzem vagy helyszín, amely nem egy létesítmény, és ahol nukleáris anyagot egy effektív kilogrammnyi vagy annál kisebb mennyiségekben rendszeresen használnak.

8. Telephely: az a terület, amelyet Magyarország meghatározott

- egy létesítmény létesítményi leírásában, beleértve a leállított létesítményeket,

- az olyan létesítményen kívüli helyszínekről adott információkban, ahol rendszeresen használnak nukleáris anyagokat, beleértve a leállított létesítményen kívüli helyszíneket, ahol rendszeresen használtak nukleáris anyagokat (ide csak olyan helyszínek tartoznak, ahol forró kamrák vannak, vagy olyan műveleteket hajtottak végre, amelyeknek köze volt nukleáris anyagok konverziójához, dúsításához, üzemanyaggyártáshoz vagy újrafeldolgozáshoz).

A telephelybe beletartozik minden olyan üzem is, amely együtt van telepítve a létesítménnyel vagy helyszínnel, és amelynek rendeltetése lényeges szolgáltatások nyújtása, beleértve az alábbiakat: forró kamrák nukleáris anyagot nem tartalmazó besugárzott anyagok feldolgozására, berendezések hulladék kezelésére, tárolására és végső elhelyezésére; valamint mindazon épületek, amelyek a Magyarország által azonosított, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú melléklete szerinti tevékenységek végzésével kapcsolatosak.

9. Leszerelt létesítmény, vagy leszerelt létesítményen kívüli helyszín: olyan létesítmény vagy helyszín, amelyről a használatukhoz lényeges építményeket, illetve berendezéseket elvitték, illetve ezeket működésre alkalmatlanná tettek, úgy hogy az nem szolgálhat nukleáris anyag tárolására és nem használható többé annak kezelésére, feldolgozására vagy alkalmazására.

10. Leállított létesítmény vagy leállított létesítményen kívüli helyszín: olyan létesítmény vagy helyszín, ahol a műveleteket leállították és ahonnét a nukleáris anyagot eltávolították, de amelyet még nem szereltek le.

11. Magas dúsítású urán: az U-235 izotópban 20%-os vagy annál magasabb dúsítású urán.

12. Helyszín-specifikus környezeti mintavétel: olyan környezeti minták (pl. levegő, víz, növényzet, talaj, illetve dörzsminta) vétele, amelyeket egy, a NAÜ által megnevezett helyszínen, illetve annak közvetlen környezetéből gyűjtöttek avégett, hogy támogassák a NAÜ-t azon következtetések levonásában, hogy egy adott helyszínen nincs be nem jelentett nukleáris anyag, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet.

13. Nagy területű környezeti mintavétel: olyan környezeti minták (pl. levegő, víz, növényzet, talaj, illetve dörzsminta) vétele, amelyeket a NAÜ által megnevezett helyszínek sorozatából gyűjtöttek be, avégett, hogy támogassák a NAÜ-t azon következtetések levonásában, hogy egy tágabb körzetben nincs be nem jelentett nukleáris anyag, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet.

(2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az Egyezmény meghatározásait kell alkalmazni.

A nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszere

4. § (1) A nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszere anyagmérlegkörzetek hálózatán alapul.

(2)[7][8] Az anyagmérlegkörzeteket és jelölésüket, valamint a nukleáris anyag anyagmérlegkörzet szerinti nyilvántartásának rendszerét az OAH állapítja meg az Egyezményben foglaltak figyelembevételével. Az anyagmérlegkörzetekbe tartozó létesítményeket és létesítményen kívüli helyszíneket az OAH értesíti.

5. § (1) A nukleáris anyagok országos szintű (központi) nyilvántartását az e rendelet szerint kialakított információs (jelentéstételi és adatszolgáltatási), valamint ellenőrzési rendszer biztosítja. A nukleáris anyagok nyilvántartásának rendszere és működése ki kell hogy elégítése az Egyezményben vállalt kötelezettségeket.

(2) A nukleáris anyagok központi nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy bármikor megállapítható legyen a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél lévő nukleáris anyagok mennyisége és minősége, és ellenőrizhető legyen az Egyezmény alapján a NAÜ számára erről továbbított adatközlés helyessége.

(3) A nukleáris anyagokat adagonként kell nyilvántartani a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet és a központi nyilvántartás szintjén is.

(4) A nukleáris anyag minden adagja tekintetében az uránt, tóriumot és plutóniumot külön kell nyilvántartani.

(5) Az adagok elnevezését az OAH határozza meg a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet javaslatát figyelembe véve. A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a központi nyilvántartás számára adott jelentéseiben és saját nyilvántartásában ezeket az elnevezéseket köteles használni.

6. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzést vezet.

(2) Az OAH elrendelheti, hogy a nukleáris anyagok mennyiségére tekintettel egy szervezeten belül több (osztott) nyilvántartást vezessenek.

7. § (1) Az OAH hatáskörében jogosult ellenőrizni a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél lévő anyagok kezelését, valamint a rájuk vonatkozó nyilvántartások és üzemeltetési feljegyzések vezetését.

(2)[9]

8. § (1)[10]

9. § (1) A nyilvántartásokba adatot bejegyezni csak üzemeltetési feljegyzések és egyéb bizonylatok alapján szabad.

(2) Az e rendeletben szabályozott nyilvántartások és a bejegyzések alapjául szolgáló bizonylatok megőrzésére, védelmére - amennyiben az OAH szigorúbb előírásokat nem állapít meg - a köziratok őrzésére és védelmére vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.

10. § (1) A könyvelési nyilvántartásba be kell jegyezni

a) minden készletváltozást, hogy bármikor meg lehessen állapítani a könyvelési készletet, ahol a könyvelési készlet jelenti az anyagmérlegkörzetben legutóbb felvett tényleges leltári készletének és a tényleges leltárfelvétel óta bekövetkezett valamennyi készletváltozás algebrai összegét;

b) minden mérési eredményt, amelyet a tényleges készlet meghatározásához használtak;

c) minden kiigazítást és helyesbítést, amelyet készletváltozások, könyvelési készletek és tényleges készletek tekintetében végeztek.

(2) Minden készletváltozás, illetőleg a tényleges készletek meghatározására szolgáló minden mérés esetén a nyilvántartásba be kell jegyezni a kiinduló adatokat, és az anyag minden adagja tekintetében az anyag azonosítására szolgáló egyéb adatot.

(3) Minden készletváltozás esetén a nyilvántartásba be kell jegyezni a készletváltozás dátumát, és amennyiben be- vagy elszállítás történik, annak a szervezetnek az adatait, amelytől az anyag érkezett, illetőleg ahová az anyag került.

11. § A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet az Egyezményben foglalt követelményeknek megfelelő üzemeltetési feljegyzést vezet. Az Egyezményben előírtakon túlmenően be kell vezetni az üzemeltetési feljegyzésekbe a behatárolással és megfigyeléssel kapcsolatos eszközök - mindenekelőtt pecsétek, kamerák - azonosító adatait, továbbá állapotuk megváltozásával, illetve a megfigyelő eszközök észleléseinek értelmezésével összefüggő bármilyen tevékenységet, illetve eseményt.

12. § (1) Az üzemeltetési feljegyzésekbe és nyilvántartásokba bevezetendő adatok meghatározására szolgáló eljárásokat és méréseket a hatályban lévő magyar, valamint az elfogadott nemzetközi szabványok, a mérőeszközökre vonatkozó mérésügyi jogszabályok, ezek hiányában a tudomány és a technika legkorszerűbb eredményeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2)[11] Amennyiben az üzemeltetési feljegyzés vezetésére kötelezett szervezet nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárások és mérések lefolytatásához szükséges technikai és tudományos feltételekkel, kérelmére az OAH segítséget nyújt azok kialakítására és bevezetésére. Ehhez az OAH megfelelő szakértői intézményt, elsősorban az MTA Kémiai Kutatóközpont Izotóp- és Felületkémiai Intézetét veszi igénybe.

13. § (1)[12] Az OAH - a nemzetközi ellenőrzés alól mentesített nukleáris anyagokra vonatkozóan (54. §) - felmentheti az e rendeletben meghatározott könyvelési nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet, amelynél

a) a készletben lévő, illetőleg az évente átmenő nukleáris anyagok összesített mennyisége (egy vagy több adagban) nem éri el a nyilvántartási egységek felét, illetve

b) a nukleáris anyag felhasználására az Egyezmény 14., 34., 35. vagy 36. Cikkei vonatkoznak.

(2) A nyilvántartási kötelezettség alól való felmentés nem jelenti e rendelet 35. §-ának (1) bekezdésében foglalt jelentéstételi kötelezettség alóli mentesítést is.

14. § A közúti, vasúti, vízi és légi fuvarozást végző egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek nukleáris anyag szállítása során e rendeletben szabályozott könyvelési nyilvántartást nem vezetnek.

15. § Az a szervezet, amelyik könyvelési nyilvántartás vezetésének kötelezettségével járó tevékenységbe kezd, vagy az a szervezet, amelyik a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól fel volt mentve és a felmentésre alapot adó ok megszűnik, köteles leltárt felvenni (18. §) és 15 napon belül könyvelési nyilvántartást felfektetni.

16. § (1) A könyvelési nyilvántartás megkezdése leltározási eljárás alapján történik (nyitójelentés) oly módon, hogy a nukleáris anyag adagokban kifejezett mennyiségét mért vagy levezetett értékek alapján tartalmazza (tényleges leltári készlet).

(2)[13] A könyvelési nyilvántartást az OAH által jóváhagyott módon kell kialakítani.

(3) A könyvelési nyilvántartás rendjének bármilyen megváltoztatása csak az OAH hozzájárulásával történhet.

17. § Azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet, melyiknél a nukleáris tevékenység megszűnik, az OAH menti fel az e rendeletben foglalt kötelezettségei alól.

18. § A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet anyagmérlegkörzetenként évente, illetőleg az OAH által meghatározott időben leltárt köteles felvenni.

19. § (1) Minden készletváltozást a megtörténtétől számított két munkanapon belül be kell jegyezni a könyvelési nyilvántartásba.

(2) Elveszett, illetve talált nukleáris anyag esetén a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a készletváltozást a tudomására jutásától számított két munkanapon belül köteles a könyvelési nyilvántartásba bevezetni.

(3) Talált, illetve lefoglalt nukleáris anyagra a külön jogszabályban foglalt előírásokat is be kell tartani.

20. § A könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzést úgy kell vezetni, hogy azokból bármely időpontban megállapítható legyen a legutóbbi tényleges leltári készlet és a tényleges leltárfelvétel óta előfordult összes készletváltozás összege (könyvelési készlet), valamint a könyvelési készlet és a tényleges leltári készlet közötti különbség (leltárkülönbözet) és annak oka.

21. § (1) A nyilvántartás és üzemeltetési feljegyzés hiteles, naprakész, az erre vonatkozó előírásoknak megfelelő vezetéséért a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője felelős.

(2) A szervezet vezetője a könyvelési nyilvántartás vezetésével az üzemeltetési feljegyzés szervezeten belüli, a rendelkezéseknek megfelelő vezetésének felügyeletével biztosítéki felelőst is megbízhat.

(3) A biztosítéki felelősnek (és helyetteseinek) a 3. § (1) bekezdésének 4. a) pontja szerinti létesítmények esetén felsőfokú végzettséggel, vagy középfokú végzettséggel és legalább három év gyakorlattal; egyéb nukleáris létesítmény esetében legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie és ismernie kell a nukleáris anyagok nyilvántartásával és nemzetközi ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat. Az előírt gyakorlati idő a felére csökkenthető a NAÜ megfelelő tanfolyamának elvégzése esetén.

22. § (1) A nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezet nyilvántartási rendszere szervezeti és működési kérdéseit (szervezeti felépítés, jelentéstételi rendszer) ügyrendje mellékleteként, különállóan köteles szabályozni.

(2) A melléklet elkészítésének határideje e rendelet 15. §-ában írt szervezetek tekintetében az ott meghatározott határidőtől számított legfeljebb három hónap.

23. § (1)[14] Az OAH a nukleáris anyagra vonatkozó központi nyilvántartást oly módon vezeti, hogy

a) megállapítható legyen, az egyes anyagmérlegkörzetekbe milyen nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek tartoznak;

b) megállapítható legyen minden anyagmérlegkörzetben az e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag készlete és nyomon követhető legyen a nukleáris anyag anyagmérlegkörzetek közötti áramlása.

(2)[15] Az OAH az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartást az általa alkalmazott, más jogszabályokban meghatározott nyilvántartásoktól elkülönítetten vezeti.

(3)[16]

(4)[17] Számítógépes létesítményi, illetve országos nukleáris anyagnyilvántartás esetén a nyilvántartási adatokat tartalmazó számítógép fizikailag leválasztott kell legyen bárminemű számítógépes hálózatról. A nukleáris anyagnyilvántartás adatai semminemű számítógépes hálózaton nem továbbíthatók. A továbbítandó adatok tartalmi és formai követelményeit az OAH-val egyeztetni kell.

24. § (1)[18] Az OAH a központi könyvelési nyilvántartást a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél alkalmazott nyilvántartásra vonatkozó követelmények értelemszerű alkalmazásával vezeti.

(2) A központi nyilvántartásba bejegyzés az adatközlő jelentése alapján történik.

25. § A központi könyvelési nyilvántartás rendszerének meghatározása, változások engedélyezése az OAH hatáskörébe tartozik, ugyancsak az OAH hozzájárulása szükséges az adatfeldolgozási rendszerek megváltoztatásához.

26. § Az OAH főigazgatója - szükség szerint - a jelentéstételi rendszer körébe tartozó más nyilvántartás központi vezetését is elrendelheti.

27. §[19] A nukleáris anyaggal rendelkező szervezetektől beérkező jelentéseket az OAH az Egyezmény előírásainak megfelelően dolgozza fel.

28. § A központi nyilvántartásban a Magyar Honvédség egyetlen intézményként szerepel.

29. §[20] Az OAH-nál a NAÜ által különböző jogcímeken mentesített anyagokról, továbbá a biztosítékok alá tartozó anyagokról, egymástól elkülönített nyilvántartást kell vezetni.

30. §[21] Az OAH a központi nyilvántartásba bárhonnan beérkezett jelentést akkor archiválja, amikor minden vele kapcsolatos művelet befejeződött.

31. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet jelentéstételi kötelezettség terheli.

(2)[22] A könyvelési nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezet anyagmérlegkörzetenként folyamatosan készletváltozási jelentést, és az OAH által meghatározott időbe (18. §) adagonkénti leltárkimutatást és anyagmérleg-jelentést küld az OAH-nak.

(3) Az OAH eseti, különleges jelentés megküldésére kötelezheti a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet.

(4)[23] E rendelet 15. §-ában meghatározott szervezetek nyitójelentésüket az 1. számú melléklet 2. sz. adatlapjának megfelelően kötelesek elkészíteni.

(5)[24] A nyilvántartási adatok alapjául szolgáló dokumentumok másolatait a jelentéssel együtt kell eljuttatni az OAH-hoz. A nyilvántartással kapcsolatos egyéb dokumentációt (műbizonylat, szállítólevél, kísérőlevél stb.) a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet őrzi.

32. § (1) A nukleáris anyagnál bekövetkezett készletváltozást a megtörténtétől, illetőleg tudomásra jutásától (megállapításától) számított tíz naptári napon belül kell bejelenteni az OAH-nak.

(2) A készletváltozási jelentés tartalmazza a nukleáris anyag minden adagjára az azonosítást lehetővé tevő adatot és az adag egyéb adatait, a készletváltozás dátumát és - szállítás esetén - a feladó, illetőleg a címzett adatait.

(3) A készletváltozási jelentésben mérési kulcspontokra kell hivatkozni, és az adagonkénti leltárkimutatásban mérési kulcspontok szerint kell megadni az anyag hollétét.

(4) A készletváltozási jelentéshez az OAH által meghatározott esetekben rövid feljegyzést kell mellékelni, amelyik

a) magyarázatot ad a készletváltozás okáról az üzemeltetési feljegyzésben rögzített üzemeltetési adatok alapján; és

b) ha szükségesnek mutatkozik, leírja a soron következő időszakban várható üzemeltetési programot, különös tekintettel a tervezett leltározásra.

(5)[25][26] E rendelet 15. §-ában meghatározott szervezetek a készletváltozási jelentést az 1. számú melléklet 1. sz. adatlapjának megfelelően kötelesek elkészíteni és azt az anyagmérlegkörzeteken keresztül az OAH-nak megküldeni. Az OAH egyes szervezetek tekintetében a jelentéstételi formákat illetően eltérően is rendelkezhet.

33. § (1)[27] A központi nyilvántartáshoz beérkezett készletváltozási jelentést az OAH először alaki és tartalmi teljessége tekintetében vizsgálja meg, valamint abból a szempontból, hogy van-e függő előzménye.

(2)[28] Az OAH ellenőrzi, hogy a kérdéses adag szerepel-e a központi nyilvántartásban. Ha igen, akkor megvizsgálja, hogy az adatai összhangban vannak-e a nyilvántartásban szereplővel. Egyező adag azonosító esetén a később nyilvántartásba vett adag az előzőektől eltérő megnevezést kap. Az átnevezésről külön jelentés készül.

(3)[29] Az OAH készletváltozási jelentésben közölt adatokat összeveti a központi nyilvántartásban őrzött egyéb dokumentációval (létesítményi adatok, szállítólevél, műbizonylat).

(4) Az országon belüli szállítás esetén a feladó és a fogadó fél jelentését is össze kell hasonlítani.

(5)[30] Ha a készletváltozási jelentést az OAH az ellenőrzése alapján hibásnak minősíti, a hiányosság okát tisztázni kell.

(6)[31] Az OAH a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nyilvánvaló esetekben javíthatja/módosíthatja a készletváltozási jelentést. A javításról/módosításról a jelentést tevőt tájékoztatja, aki azt a saját nyilvántartási rendszerében átvezeti.

34. § (1)[32] Amennyiben az anyag az Egyezmény 35. és 36. Cikke alapján a nemzetközi ellenőrzés alól mentesítve volt, és a mentesítést a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet meg kívánja szüntetni, kérelmére az OAH - a mentesítés megszüntetésére szolgáló űrlap megküldésével - megindítja a mentesítés megszüntetésére irányuló eljárást. Export esetén a mentesítés megszüntetésének kérése kötelező.

(2) Ha az Egyezmény 35. vagy 36. Cikke alapján mentesített anyagot biztosíték alá tartozó anyaggal együtt szándékoznak nukleáris tevékenységben felhasználni, a mentesítést eredetileg kérő szervezetnek kezdeményeznie kell a mentesítés megszüntetését.

(3) Az a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet, amelyik a nemzetközi ellenőrzés alól mentesített és nem mentesített nukleáris anyagot egyidejűleg használ vagy tárol, a mentesített nukleáris anyagokra vonatkozó nyilvántartástól elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.

(4)[33] AzOAH a központi nyilvántartásban a mentesített nukleáris anyagról a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő külön nyilvántartást vezet.

35. § (1)[34][35] A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a 18. §-ban meghatározott leltárfelvételt követő tizenöt napon belül a leltárfelvétel dátumára vonatkozó anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást nyújt be az OAH-hoz az 1. számú melléklet 2. és 3. sz. adatlapjának megfelelően.

(2) Az anyagmérleg-jelentés az alábbi tételeket tartalmazza:

a) kezdeti tényleges készlet;

b) készletváltozás (először a növekmények, utána a csökkenések);

c) könyvelési zárókészlet;

d) a feladók és a címzettek által közölt mennyiségek közötti különbségek;

e) a kiigazított könyvelési zárókészlet;

f) a tényleges zárókészlet; valamint

g) a leltárkülönbözet.

(3) Amennyiben az anyagmérlegkörzetenkénti anyagmérleg-jelentés leltárkülönbözetet mutat ki, meg kell határozni annak okát, és az eltérésről jelentést kell tenni az MTA IKI-nek.

(4) Az adagonkénti leltárkimutatásban külön kell szerepelnie minden adagnak azonosítójával és egyéb adataival együtt.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott adagonkénti leltárkimutatást minden leltározás után az a szervezet is készít, amelyik a 13. § alapján felmentést kapott a könyvelési nyilvántartás vezetése alól.

36. § (1) Amennyiben a jelentéstételre kötelezett szervezet észleli, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, kiigazítási, illetőleg helyesbítési jelentést készít három munkanapon belül.

(2)[36] Az OAH szükség esetén felhívhatja a jelentételre kötelezettet kiigazítási, illetőleg helyesbítési jelentés benyújtására.

(3)[37] Ha alapos gyanú áll fenn, hogy váratlan esemény folytán előfordult vagy előfordulhat nukleáris anyag rendkívüli vesztesége, ezt azonnal jelenteni kell az OAH-nak, az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóságának, az ÁNTSZ OTH-nak, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalnak.

(4)[38] Az OAH - szükség esetén - a jelentéstételi kötelezettség alá eső adatokon túl felvilágosítást, kiegészítést és magyarázatot kérhet a nukleáris anyaggal rendelkező szervezettől.

(5)[39] A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet minden olyan rendkívüli eseményt jelent az OAH-nak, amelynek során a nukleáris anyag ellenőrizhetőségében változás következik, vagy következhet be.

(6) A (3) és (5) bekezdés szerinti jelentések tartalmi és formai követelményeit az OAH-val egyeztetni kell, és azokat a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet belső szabályzataiban elő kell írni.

37. § (1)[40] Az OAH a beérkezett anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást alaki és tartalmi ellenőrzésnek veti alá a 33. §-ban írtak értelemszerű alkalmazásával.

(2)[41] Az OAH ellenőrzi, hogy

a) az anyagmérleg-jelentésben kimutatott tényleges készlet egyezik-e az adagonkénti leltárkimutatásban szereplő adagok anyagtípusonkénti összegével;

b) az anyagmérleg-jelentésben kimutatott kezdeti készlet megegyezik-e az adott adatszolgáltató előző anyagmérleg-jelentése tényleges leltári készletével;

c) a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetektől kapott anyagmérleg-jelentésben szereplő készletváltozásokat össze kell vetni az adott anyagmérlegkörzetre vonatkozó készletváltozási jelentésekben bejelentett készletváltozással;

d) az anyagmérleg-jelentésben szereplő könyvelési készletnek meg kell egyeznie az anyagmérlegkörzetben nyilvántartott adatok összességével.

38. §[42] Az OAH az adagonkénti leltárkimutatást összeveti a központi nyilvántartásban lévő más jelentésekből következő könyvelési leltárral is.

39. § Az önálló könyvelési nyilvántartás vezetésére nem kötelezett nukleáris anyaggal rendelkező szervezet évente, továbbá külön felhívásra anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást küld a központi nyilvántartás részére.

40. § (1)[43] A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a tevékenységet szolgáló nukleáris létesítményről előzetesen adatot szolgáltat a nukleáris létesítményre vonatkozóan az OAH részére

a) az építésről szóló döntés meghozatalakor, vagy az építéshez szükséges felhatalmazás megadásakor, attól függően, hogy melyik történik előbb, illetve hatásvizsgálat köteles tevékenység esetén a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedésekor,

b) a tervezés előrehaladtával: a projekt meghatározás, az előzetes tervezés, építkezés és üzembe helyezés korai szakaszainál,

c) az előzetes építési terv alapján mielőbb, de nem később, mint 7 hónappal az építés megkezdése előtt,

d) a "megépített" terv alapján mielőbb, de nem később, mint 7 hónappal az első nukleáris anyagnak a létesítménybe való megérkezése előtt,

e) a létesítmény módosításáról szóló döntés meghozatalakor azokról a javaslatokról, amelyek a korábban közölt adatokban jelentős változást eredményeznek, majd később, a jelentős változtatások befejezésekor.

(2) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet adatot szolgáltat az OAH részére a tevékenységet szolgáló létesítményen kívüli olyan új helyszínekre vonatkozóan, ahova nukleáris anyag kerül szállításra. Az adatokat lehetőség szerint mielőbb, de nem később, mint 7 hónappal az első nukleáris anyagnak a helyszínre érkezése előtt meg kell küldeni az OAH részére. A létesítményen kívüli helyszínekről korábban közölt adatok változásáról 15 napon belül információt kell szolgáltatni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak - az Egyezményben foglaltakkal összhangban - tartalmaznia kell:

a) a nukleáris létesítmény fő adatait (engedélyes, helyszínrajz, elrendezés, üzemi paraméterek stb.);

b) a nukleáris anyag jellemzésére, létesítményen belüli helyére, mozgására, kezelésére vonatkozó információkat;

c) a nukleáris anyag nyilvántartásának, ellenőrzésének és mérésének rendszerére, a mérési kulcspontokra vonatkozó javaslatot;

d) a hatósági és nemzetközi ellenőrzést megkönnyítő intézkedéseket, egészségügyi és biztonsági előírásokat.

(4) Az adatszolgáltatás részletes tartalmi és formai követelményeit az OAH a NAÜ-nek adandó adatszolgáltatással összhangban állapítja meg (53. §).

(5) A létesítményi adatokban bekövetkezett minden változásról az OAH-t haladéktalanul értesíteni kell.

(6)[44] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást az OAH megküldi az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer koordinációra feljogosított szervének.

41. § Nukleáris létesítmény vagy ahhoz tartozó berendezés műszaki dokumentációjának tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek szükségesek a létesítményre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.

42. § (1) A mennyiségi korlátozás alatti mentesített anyagokról anyagtípusonként összesítés készül a központi nyilvántartásban.

(2)[45] Ha bármelyik kategória összesített mennyisége túllépi a mentesíthető mennyiség felét (az Egyezmény 36. Cikke), a szükséges intézkedésről az OAH dönt.

43. § (1)[46] A nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél lévő nukleáris anyagok kezelését, valamint a rájuk vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések vezetését az OAH folyamatosan ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés kiterjed az e rendeletben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá eső adatra és tevékenységre, anyagra és készítményre.

(3)[47] Az OAH esetenként ellenőrzést tarthat a nyilvántartási kötelezettség alól felmentett szervezeteknél is.

44. §[48] Az OAH a 43. § szerinti ellenőrzés elvégzésébe külső szakértőket is bevonhat.

45. §[49] Az OAH ellenőrzési joga nem érinti az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság rendészeti felügyeleti jogát, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet felügyeleti szervezeteinek ellenőrzési jogát.

46. § (1) Amennyiben az ellenőrzést végző személy észleli, hogy a nukleáris anyag kezelése, valamint a nyilvántartások és feljegyzések vezetésének rendje nem felel meg az erre vonatkozó előírásoknak, illetőleg a szakmai követelményeknek, a helyszínen kezdeményezi a hiányosság és a szabálytalanság kijavítását.

(2) Amennyiben az ellenőrzést végző személy észleli, hogy a könyvelési nyilvántartásba vagy az üzemeltetési feljegyzésbe hibás adatot jegyeztek be, kiigazító és/vagy helyesbítő jelentés tételének előírásával egyidejűleg intézkedik a hibás adat kijavításáról.

(3) Az ellenőrzést végző személy által a helyszínen tett intézkedést az üzemeltetési feljegyzésbe is be kell vezetni, ha államigazgatási határozatot hozott.

(4) Az ellenőrzést végző személy, amennyiben az előírások teljesítésének elmulasztását vagy megszegését állapítja meg, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, beleértve a felelősségre vonás kezdeményezését is.

(5) Az ellenőrzést végző személy köteles betartani az adott nukleáris létesítményre vagy helyiségre vonatkozó, a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél alkalmazott biztonsági szabályt és korlátozást.

47. § (1)[50] A helyszíni ellenőrzés kereteit, módszereit és formáit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza

(2) Az ellenőrzött szervezet vezetője gondoskodik arról, hogy az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során a szükséges segítséget megkapja.

(3) A helyszíni ellenőrzés biztosítása érdekében a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője intézkedik, hogy az ellenőrzésen legyen jelen a biztosítéki felelős vagy helyettese, és szükség esetén elérhető legyen intézkedésre jogosult képviselője.

(4) Az ellenőrzést végző személy a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetnek, illetőleg a szervezet dolgozójának utasítást nem adhat, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelheti.

(5) Ha a helyszíni ellenőrzés során intézkedés vagy valamilyen más művelet megtétele látszik szükségesnek, azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője vagy intézkedésre jogosult képviselője rendeli el.

48. § A nukleáris anyag ellenőrzése során az ellenőrzést végző személy tudomására jutott olyan adatokról és tényekről, amelyek egyéb hatósági intézkedést vonhatnak maguk után, haladéktalanul értesíteni kell az intézkedésre hatáskörrel rendelkező illetékes szervezeteket.

49. § (1) A nukleáris anyag közúti, vasúti, légi és vízi szállítására (fuvarozására) a radioaktív anyagokra és készítményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A fuvarlevélben - belföldi forgalomban - a "Nukleáris anyag" megjelölést is fel kell tüntetni.

50. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag bármilyen mennyiségének külföldre való kiszállításához az OAH hozzájárulása szükséges. E rendelkezés nem érinti az OAH-nak a nukleáris exportról és importról szóló külön jogszabály szerinti előzetes engedélyezési jogkörét.

(2) A kiszállítási hozzájárulással együtt az OAH kiviteli igazolást ad a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet részére.

(3)[51] Az 1 effektív kilogrammot meghaladó nukleáris anyagnak Magyarországról történő kiszállításáról az 1. számú melléklet 4. sz. adatlapja szerinti előzetes értesítést kell küldeni az OAH-nak a nukleáris anyagnak a szállításra való előkészítése előtt 3 héttel.

(4) Amennyiben a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való kiszállítása történik ugyanazon országba, és a szállítmányok mindegyike kevesebb 1 effektív kilogrammnál, de a teljes mennyiség várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot három hónapos időtartamon belül, a szállításról a 1. számú melléklet 4. sz. adatlapja szerinti előzetes értesítést kell küldeni az OAH-nak.

(5) Ha az összes nukleáris anyagot egyszerre készítik elő kiszállításra, az értesítést 3 héttel a nukleáris anyag ilyen előkészítése előtt; egyébként legalább 3 héttel az egyes szállítmányok szállításra való előkészítése előtt kell megküldeni az OAH-nak.

(6) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó nukleáris anyag Magyarországra történő szállításáról a 1. számú melléklet 5. sz. adatlapja szerinti előzetes értesítést kell küldeni az OAH-nak a nukleáris anyag kicsomagolása előtt 2 héttel.

(7) Amennyiben a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való beszállítása történik ugyanazon országból, és a szállítmányok mindegyike kisebb 1 effektív kilogrammnál, de összességük várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot három hónapos időtartamon belül, a szállításról (az 1. számú melléklet 5. sz. adatlapja szerinti) előzetes értesítést kell küldeni az OAH-nak legalább 2 héttel az első ilyen szállítmány kicsomagolása előtt. A további szállítmányokat vagy az elsővel egy időben kell jelezni, vagy mindegyiket külön legalább 2 héttel kicsomagolása előtt.

(8) Az OAH a (3)-(7) bekezdések szerinti előzetes értesítést követően, de nem később, mint az előzetes értesítésben javasolt időpont előtt 24 órával írásos megerősítést küld, hogy a nukleáris anyagot a helyszínen megszemléli-e vagy sem.

51. § (1) Nukleáris anyagot a könyvelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések betartására közvetlenül elégséges adatszolgáltatás nélkül az országba nem szabad behozni.

(2) Nukleáris anyag áruként vagy más címen történő nemzetközi szállítására vonatkozó szerződésben utalni kell az (1) bekezdésben foglalt korlátozásra.

(3)[52] Az egy effektív kilogrammot meghaladó szállítmány esetén a szerződésben ki kell kötni, hogy a szállító fél egy hónappal a szállítmánynak a rendelkezési helyre való beérkezése előtt közölje a szállítmány fontosabb adatait és a beérkezés várható időpontját. Ezen adatokat az anyagot feladó, illetve fogadó hazai szervezet haladéktalanul közli az OAH-val.

52. §[53] Amennyiben az utólagos mérések és ellenőrzések alapján a feladó által közölt specifikációk, illetőleg egyéb műszaki dokumentációban szereplő és jelentéstételi kötelezettség alá eső adatok tekintetében eltérés mutatkozik, azt a helyesbítésre és a kiigazításra vonatkozó rendelkezések szerint haladéktalanul jelenteni kell az OAH-nak.

Nemzetközi ellenőrzés

53. § (1) Az Egyezmény alapján az NAÜ ellenőrzi a nukleáris anyagok nyilvántartását, erről információt, jelentéseket kap, önálló méréseket, megfigyeléseket, ellenőrzéseket végez.

(2) A NAÜ-nek adandó nukleáris anyag nyilvántartási jelentéseket az Egyezmény előírásai szerint kell szolgáltatni.

(3)[54] Az OAH főigazgatója és a NAÜ által kötött Kiegészítő Megállapodás rögzíti, hogyan tegyen eleget az OAH az Egyezményben meghatározott kötelezettségeknek. A Kiegészítő Megállapodáshoz kapcsolódóan megadandó létesítményi adatszolgáltatás általános feltételeit az OAH közvetlenül tudatja az érintettekkel.

54. § (1) Nem terjed ki, illetőleg szünetel a nemzetközi ellenőrzés az olyan nukleáris anyag tekintetében, amelyet a biztosítékok alól mentesítettek (Egyezmény 35. és 36. Cikke), vagy amely tekintetében a biztosítékokat ideiglenesen (Egyezmény 14. Cikke) vagy véglegesen (Egyezmény 34. Cikke) megszüntették.

(2)[55] Ha a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vagy az OAH kezdeményezi nukleáris anyagnak a biztosítékok alóli mentesítését, vagy a biztosítékok megszüntetését a NAÜ-nél, az erről szóló készletváltozási jelentés elkészítése csak az NAÜ hozzájárulásának megérkezése után történhet.

55. § (1)[56] A nukleáris anyagnak a nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítéséről, illetve a nemzetközi ellenőrzés megszűnéséről az OAH értesíti az érdekelt nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet.

(2)[57] A nemzetközi ellenőrzés alól mentesített nukleáris anyagról az anyagmérlegkörzet az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 6. sz. adatlapot állítja ki és küldi meg az OAH-nak 2000. augusztus 1-jéig, illetve 2001-től minden év március 15-éig.

(3) A nukleáris anyag nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítésének tényét a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a könyvelési nyilvántartásában feltünteti.

(4)[58] A nukleáris anyagnak a nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítését, illetőleg a mentesítés megszűnését az OAH feltünteti a központi nyilvántartásban.

56. § A nemzetközi ellenőrzés alól mentesített nukleáris anyagot a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal együtt tárolni vagy feldolgozni kizárólag az OAH engedélye alapján szabad.

57. § (1) A NAÜ-nek az Egyezmény szerinti készletváltozási jelentést, anyagmérleg-jelentést, valamint adagonkénti leltárkimutatást és egyéb jelentést továbbítani, vagy adatot szolgáltatni csak az OAH vagy az általa felhatalmazott szervezet jogosult. E rendelkezés nem vonatkozik a helyszíni nemzetközi ellenőrzés során a 64. § (1) bekezdése alapján az ellenőrök tudomására jutott információra.

(2)[59] A NAÜ-nek továbbítandó jelentésekhez szükséges adatokat - az Egyezményben foglalt határidőket figyelembe véve - az OAH állítja össze a központi nyilvántartás alapján.

(3)[60] Az MTA IKI és az OAH a NAÜ számára készített minden jelentésből másolatot őriz.

58. § (1) A NAÜ számára küldött összes jelentést minden anyagmérlegkörzetben külön-külön, folyamatosan kell számozni.

(2) Anyagmérlegkörzeten belüli mozgást a NAÜ-nek készletváltozási jelentésben nem kell jelenteni.

59. § (1)[61] Az OAH a NAÜ részére küldendő jelentéseket a Kiegészítő Megállapodásban (53. §) előírt kódolt formában készíti el.

(2) A készletváltozási jelentéshez szükség szerint csatolni kell az Egyezményben írt tömör feljegyzéseket.

60. § (1)[62] A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet az Egyezményben, annak Kiegészítő Megállapodásában, valamint a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1987. évi 8. törvényerejű rendeletben írt eljárási rend szerint és határidőben összeállítja a NAÜ-nek küldendő előzetes értesítéseket nukleáris anyag külföldről történő várható érkezéséről vagy külföldre szállításáról, és azokat megküldi továbbítás céljából az OAH-nak.

(2)[63] A NAÜ-től érkezett kimutatásokat az OAH összeveti a központi nyilvántartás adataival. Az eltérést elemzi és megteszi a szükséges intézkedéseket. Adott jelentés helyesbítését értelemszerűen ugyanúgy kell kezelni, mint más, azonos típusú jelentést.

61. § A nemzetközi ellenőrzést a NAÜ az általa a külügyminiszterrel és az OAH főigazgatójával egyetértésben kijelölt, az OAH által a nukleáris anyaggal rendelkező szervezeteknek bejelentett nemzetközi ellenőrök közreműködésével valósítja meg.

62. § (1)[64] A NAÜ által kijelölt és az ellenőrzés végzésével a Magyar Köztársaság területén megbízott ellenőröket az OAH fogadja.

(2) Az ellenőrök a NAÜ megbízólevelével és érvényes úti okmányokkal igazolják magukat.

(3) A nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal rendelkező szervezet gondoskodik arról, hogy az ellenőrök a (2) bekezdésben írt okmányok alapján a belépési engedélyt haladéktalanul és késedelem nélkül megkapják.

63. § Az ellenőrök kiváltságaira és mentességeire a NAÜ kiváltságairól és mentességeiről Bécsben, 1959. július 1-jén megkötött Egyezmény kihirdetéséről szóló 1967. évi 22. törvényerejű rendelet rendelkezései irányadóak.

64. § (1) Az ellenőrök minden, a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyag termelésével, előállításával, használatával és tárolásával kapcsolatos és a létesítményi adatszolgáltatás során feltüntetett helyiségbe beléphetnek; betekinthetnek a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal kapcsolatos nyilvántartásba és feljegyzésbe, és erre vonatkozó szóbeli felvilágosítást kérhetnek.

(2) Az ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetnek, illetőleg a szervezet dolgozóinak utasítást nem adhatnak, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhetik.

(3) Ha a helyszíni ellenőrzés során intézkedés vagy valamilyen más művelet megtétele látszik szükségesnek, azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője vagy intézkedésre jogosult képviselője rendeli el.

65. § (1) Az ellenőrök független mérések és megfigyelések céljából saját felszereléseiket is használhatják, és ilyen felszereléseket beépíthetnek; ennek feltételeiről - az érdekelt felügyeletet gyakorló és hatósági szervezetekkel egyetértésben - az OAH gondoskodik.

(2) Minta vételére és elszállítására az erre vonatkozó hatályos rendelkezések az irányadóak.

66. § (1)[65] Az OAH nemzetközi ellenőröket kísérő képviselője jelentésben foglalja össze a nemzetközi ellenőröknek a helyszíni ellenőrzés során észlelt tapasztalatait, az észlelt hiányosságok megszüntetésére vagy az ellenőrzés megkönnyítésére vonatkozó javaslatait, valamint az ellenőrzés érdekében végzett tevékenység rövid leírását és eredményét.

(2) Az ellenőrzés eredményét az üzemeltetési feljegyzésbe is be kell vezetni.

67. § (1) Az ellenőrzött szervezet vezetője gondoskodik arról, hogy a nemzetközi ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során a szükséges segítséget megkapják.

(2) A helyszíni ellenőrzés biztosítása érdekében a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője intézkedik, hogy a nemzetközi ellenőrzésen jelen legyen a biztosítéki felelős vagy helyettese, és szükség esetén elérhető legyen intézkedésre jogosult képviselője.

68. § (1) Az ellenőröket érő sugárbaleset esetén a szükséges intézkedéseket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a létesítmény sugárvédelmi megbízottja kezdeményezi.

(2) Biztosítani kell, hogy az ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során betartandó általánosan kötelező, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet jellegére tekintettel külön megállapított baleset-elhárítási és egészségvédő óvórendszabályokat, valamint a sugárvédelmi szabályokat megismerjék. A helyszíni ellenőrzés során a biztosítéki felelős gondoskodik e szabályok betartásáról.

Az üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatási-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség szabályai[66]

68/A. § (1) Az a belföldi székhelyű természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely

a) nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő, nukleáris anyagot nem alkalmazó kutatási és fejlesztési tevékenységet végez;

b) a Kiegészítő Jegyzőkönyv I. számú mellékletében részletezett tevékenységet folytat;

c) uránbányát és uránérc dúsító üzemet, illetve tórium dúsítót üzemeltet, vagy lezárt uránbánya esetén az üzemeltető jogutódjaként tevékenykedik,

az a)-c) pontok szerinti tevékenységet köteles az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 1., 3., illetve 4. sz. adatlapon bejelenteni. A kitöltött adatlapokat 2000. augusztus 1-jéig, illetve 2001-től minden év március 15-éig kell az OAH-nak megküldeni.

(2) Az a belföldi székhelyű természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyik a Kiegészítő Jegyzőkönyv II. számú mellékletében felsorolt berendezést, illetőleg nem nukleáris anyagot

a) exportál, az az e rendelet 3. számú mellékletének 8. sz. adatlapja szerinti nyilvántartást negyedévekre lebontva bocsátja az OAH rendelkezésére, a negyedév utolsó napját követő 30 napon belül;

b) importál, az az e rendelet 3. számú mellékletének 8. sz. adatlapja szerinti, adatszolgáltatást teljesít, az OAH erre irányuló felhívásától számított 30 napon belül.

(3) Az e rendelet 3. §-a (1) bekezdésének 8. pontja szerinti telephely minden épületéről az üzemeltető az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 2. sz. adatlapon általános leírást ad. A telephely térképét az adatlaphoz csatolni kell. A kitöltött adatlapokat 2000. augusztus 1-jéig, illetve 2001-től minden év március 15-éig kell az OAH-nak megküldeni.

(4) Az a belföldi székhelyű természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely olyan alapüzemanyaggal rendelkezik, amely összetétele és tisztasági foka alapján még nem alkalmas üzemanyag gyártásra vagy izotóp dúsításra

a) készlet nyilvántartásáról az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 5. sz. adatlap a) pontja szerinti adatszolgáltatást,

b) az anyagok exportjáról az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 5. sz. adatlap b) pontja szerinti kimutatást;

c) az anyagok importjáról az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 5. sz. adatlap c) pontja szerinti kimutatást

2000 augusztus 1-jéig, illetve 2001-től minden év március 15-éig megküldi az OAH-nak.

(5) Annak a belföldi székhelyű természetes vagy jogi személynek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amely olyan közepes vagy nagy aktivitású radioaktív hulladékot tárol vagy annak további feldolgozását tervezi vagy végzi, amely plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmaz, amelyre az Egyezmény 11. Cikke szerint megszűnt a biztosítékok alkalmazása, az e rendelet 3. számú mellékletének 7. sz. adatlapja szerinti jelentést kell 2000. augusztus 1-jéig, illetve 2001-től minden év március 15-éig az OAH-nak küldeni. A további feldolgozás megkezdését a tevékenységet megelőző 7 hónappal korábban kell ugyanezen adatlap felhasználásával az OAH-nak bejelenteni.

68/B. § (1) Az OAH a 68/A. § alapján kapott adatokról és bejelentésekről nyilvántartást vezet, és a Kiegészítő Jegyzőkönyv előírásainak megfelelően adatszolgáltatást nyújt a NAÜ számára.

(2) Az OAH minden, a 68/A. § hatálya alá tartozó tevékenységet végzőtől e tevékenységgel összefüggő adatot kérhet, függetlenül attól, hogy az OAH a tevékenység végzéséről szóló információ birtokába a tevékenység végzőjének e rendelet szerinti bejelentése alapján, vagy egyéb hitelt érdemlő úton jutott. A megkeresett az OAH által kért adatot a megkeresésben foglalt határidőn belül köteles szolgáltatni.

(3) Az OAH jogosult ellenőrzést végezni a 68/A. § alapján hozzá adatot továbbítónál, valamint mindazoknál, akikről egyéb, hitelt érdemlő információ alapján valószínűsíthető, hogy a 68/A. § szerinti bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettség alá tartoznak. Az ellenőrzést végző személy, amennyiben az előírások teljesítésének elmulasztását vagy megszegését állapítja meg, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, beleértve a felelősségre vonás kezdeményezését is.

(4) Az OAH a nukleáris üzemanyagciklus következő tízéves fejlesztésére vonatkozó általános tervekről (beleértve a tervezett nukleáris üzemanyag ciklussal összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenységeket is) a 3. számú melléklet 9. sz. adatlapja szerinti nyilatkozatot adja a NAÜ számára 2000. szeptember 25-ig, illetve 2001-től minden év május 15-éig.

A nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő kutatási-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységek, valamint telephelyek és azokhoz kapcsolódó helyszínek nemzetközi ellenőrzése

68/C. § A NAÜ ellenőrzi a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő kutatási-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységeket, valamint telephelyeket és azokhoz kapcsolódó helyszíneket, továbbá az ezekre vonatkozó központi nyilvántartást. Az ellenőrzés keretében a NAÜ tájékoztatást kérhet, önálló méréseket, megfigyeléseket végezhet a Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltakkal összhangban.

68/D. § (1) A NAÜ ellenőreinek akadálytalan bejutást kell biztosítani az alábbi helyekre:

a) egy telephely bármely helye,

b) leszerelt nukleáris létesítmény, vagy leszerelt létesítményen kívüli helyszín,

c) uránbánya és uránérc dúsító üzem, illetve tórium dúsító üzem (leállított is),

d) helyszín, ahol olyan alapüzemanyag található, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (vi) pontjában meghatározottnál nagyobb mennyiségben, amelynek összetétele és tisztasági foka még nem alkalmas üzemanyag gyártásra vagy izotóp dúsításra,

e) helyszín, ahol az Egyezmény 35(b) vagy 36. Cikke szerint a biztosítékok alól mentesített nukleáris anyag van; továbbá

f) helyszín, ahol olyan közepes vagy nagy aktivitású radioaktív hulladékot tárolnak, vagy annak további feldolgozását tervezik vagy végzik, amely plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmaz, amelyre az Egyezmény 11. cikke szerint megszűnt a biztosítékok alkalmazása.

(2) A NAÜ ellenőrei részére lehetőség szerint bejutást kell biztosítani minden természetes vagy jogi személyhez, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezethez, amelyik a 68/A. § (1) bekezdés a), b), illetve a 68/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytat.

(3) A NAÜ ellenőrei részére hozzáférést kell biztosítani azokhoz a helyszínekhez, ahol helyszín-specifikus környezeti mintavételt, vagy nagy területű környezeti mintavételt kíván végezni.

(4) Amennyiben a (2) és (3) bekezdés szerinti helyszínekhez a NAÜ hozzáférése nem biztosítható, az OAH minden elvárható erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a NAÜ igényeit késlekedés nélkül más módon elégítse ki.

(5) A NAÜ a tervezett ellenőrzésről előzetesen értesíti az OAH-t, amely haladéktalanul tájékoztatja az érintetteket,

a) az (1) bekezdés b)-f) pontja, valamint a (2) bekezdés szerinti helyszínek esetén legalább 24 órával az ellenőrzés előtt,

b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti helyszínek esetén, amennyiben ezt a létesítményi adatok ellenőrzésére irányuló szemlével, vagy alkalmi, illetve szokványos helyszíni ellenőrzésekkel egyidejűleg kezdeményezi, legalább két órával az ellenőrzés előtt, de kivételes esetben ez két óránál kevesebb is lehet.

69. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/1993. (VII. 29.) TNM rendelet.

(2) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezeteknél e rendelet hatálybalépése előtt létrehozott nyilvántartások, valamint a központi nyilvántartás vezetése jogszerűen folytatható, de azokba bejegyzés csak e rendelet szabályai szerint tehető.

1. számú melléklet a 39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelethez[67]

1. számú melléklet 1. sz. adatlap

Készletváltozási jelentés

1. számú melléklet 2. sz. adatlap

Adagonkénti leltárkimutatás

1. számú melléklet 3. sz. adatlap

Anyagmérleg jelentés

1. számú melléklet 4. sz. adatlap

Előzetes értesítés nukleáris anyagnak Magyarországról történő tervezett kiszállításáról

Keltezés:

Értesítjük, hogy biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag nemzetközi kiszállítása fog történni Magyarországról, az alábbiak szerint:

a) Mennyiség

g/kg az elem összsúlyban:

g hasadó izotóp(ok), ha alkalmazható.

b) Kémiai összetétel:

Fizikai alak:

Dúsítás vagy izotópösszetétel (értelemszerűen):

c) Tárgyak száma:

d) Konténerek leírása (típusa), beleértve azokat a jellemzőket, amelyek lehetővé tennék a lepecsételést:

A szállítás azonosító adatai:

e) A rendeltetési ország, és ha ismeretes, a rendeltetési hely:

f) A szállítás eszköze:

g) Az az anyagmérlegkörzet és helyszín, ahol az anyagot előkészítik a szállításra, és ahol azonosítani lehet, illetve mennyiségét és összetételét ellenőrizni lehet:

h) Az utolsó nap, amikor az anyagot azonosítani és mennyiségét, valamint összetételét ellenőrizni lehet:

i) Az elküldés közelítő időpontja:

és a rendeltetési helyre való megérkezés várható időpontja:

j) Az a pont, ahol a fogadó ország a felelősséget át fogja vállalni:

k) Várható időpont (közelítőleg), amikor a fogadó ország át fogja vállalni a felelősséget:

.....................

aláírás

Megjegyzés: Ha különálló szállítmányokat készítenek kiszállításra ugyanabba az országba (egyszerre vagy külön), a szállításokról egyetlen előzetes értesítésben lehet jelentést adni.

1. számú melléklet 5. sz. adatlap

Előzetes értesítés nukleáris anyagnak várható beszállításáról Magyarországra

Keltezés:

Értesítjük, hogy biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagnak nemzetközi beszállítása várható Magyarországra, az alábbiak szerint:

a) Mennyiség

g/kg összsúlyban (elemből),

hasadó izotóp(ok)ból, ha alkalmazható.

b) Kémiai összetétel:

Fizikai alak:

Dúsítás vagy izotópösszetétel (értelemszerűen):

c) Tárgyak száma:

d) Konténerek leírása (típusa):

e) A szállító ország:

f) A szállítás eszköze:

g) A felelősség Magyarország által történő átvállalásának helye és ideje:

h) A Magyarországra való megérkezés várható időpontja:

i) Az anyagmérlegkörzet és helyszín, ahol az anyagot ki fogják csomagolni, és ahol mennyiségét és összetételét azonosítani lehet:

j) Az időpont(ok), amikor az anyagot ki fogják csomagolni, és amikor mennyiségét és összetételét azonosítani lehet.

................

aláírás

Megjegyzés: Amennyiben ugyanabból az országból érkező különálló szállítmányokat (akár egyszerre érkeztek, akár nem) egyszerre akarnak kicsomagolni, a szállításokról egyetlen előzetes értesítésben lehet jelentést adni.

2. számú melléklet a 39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelethez

A rendelet 4-39. §-ai szerinti anyagnyilvántartások ellenőrzése

I. Az ellenőrzések célja

1. Az OAH által végzett ellenőrzések célja - e rendeletben meghatározott célkitűzéseken túl - annak megállapítása, hogy a jelentéstételi kötelezettség teljesítése során az OAH-hoz benyújtott információk megfelelnek-e a valós helyzetnek (hitelesítés).

2. A nyilvántartások ellenőrzése kiterjed a nukleáris anyagok azonosítására is.

3. A fenti célkitűzéseknek megfelelően az ellenőrzések célja különösen az, hogy

a) hitelesítsék a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek nyitójelentéseinek adatait;

b) hitelesítsék a jelentésekben és a nyilvántartásokban, valamint a feljegyzésekben foglalt adatok azonosságát, különös tekintettel a készletváltozásokra;

c) hitelesítsék, hogy a nyilvántartások és a feljegyzések a valós helyzetnek megfelelően adták-e meg a nukleáris anyag helyét, mennyiségét és összetételét;

d) hitelesítsék a leltárkülönbözetek, valamint a szállítók és címzettek által megadott mennyiségek közötti különbségek és a könyvelési leltárban meglévő bizonytalanságok okaira vonatkozó információkat;

e) azonosítsák és hitelesítsék a nukleáris anyag mennyiségét és összetételét kiszállítás előtt.

II. Az ellenőrzések eszközei

4. Az ellenőrzések céljainak megvalósítása érdekében az OAH felügyelői, illetve az OAH által megbízott intézet e tevékenységgel megbízott alkalmazottai vagy eseti szakértők

a) ellenőrzik, hogy reprezentatív mintát eredményeznek-e az anyagmintavételi eljárások;

b) ellenőrzik, hogy a minták kezelése és elemzése megfelelő-e;

c) ellenőrzik, hogy a mérési kulcspontokon végzett mérések a valós helyzet meghatározására alkalmasak-e, ezen belül:

(i) ellenőrzik a nukleáris anyag mérése során közvetlenül, illetőleg közvetve alkalmazott műszerek és berendezések kalibrálását, a mérőeszközök mérésügyi hitelességét (pl. súly- és térfogatmérő eszközök stb. esetében),

(ii) ellenőrzik a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnek az OAH előírása alapján végzett mérését az OAH által megjelölt intézet normálmintái alapján;

d) ellenőrzik, hogy a pecsétek és más azonosító, illetőleg beavatkozást jelző eszközök biztosítják-e az anyagbehatárolást, illetőleg ennek figyelemmel kísérését;

e) nemzetközi szállítások esetén megfigyelik az anyag be-, illetőleg kicsomagolását, és szükség esetén ólomzárat (pecsétet), illetőleg más azonosító eszközöket alkalmaznak;

f) más objektív, technikailag megfelelő módszereket alkalmaznak az ellenőrzés céljainak megvalósítása érdekében.

III. Az ellenőrzések különös szempontjai

5. Az egyes nukleáris létesítmények típusára és sajátosságaira tekintettel különös figyelmet kell fordítani arra, hogy

a) milyen formában található a nukleáris anyag, ezen belül, hogy az anyag ömlesztett formában vagy külön tárgyak formájában van-e;

b) milyen nukleáris anyag vegyi összetétele;

c) az urán kis vagy nagy dúsítású-e; és

d) milyen a nukleáris anyag hozzáférhetősége.

6. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a létesítmények, illetőleg szervezetek sajátosságaira, ezen belül

a) e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagot tartalmazó nukleáris létesítmény, illetőleg szervezet jellegére és típusára;

b) a nukleáris anyag behatárolási fokára;

c) arra, hogy mennyiben könnyíti meg e létesítmény konstrukciója a nukleáris anyag áramlásának és készleteinek hitelesítését;

d) arra, hogy milyen mértékben lehet összevetni egymással a különböző szervezetektől származó információkat;

e) minden olyan további sajátosságra, melyek elősegíthetik e rendelet céljainak megvalósítását.

7. Az ellenőrzés során vizsgálni kell

a) a szervezet belső nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének hatékonyságát;

b) a hitelesített leltárkülönbözet nagyságát és meghatározási pontosságát;

c) e rendeletben szabályozott jelentéstételi kötelezettség betartását;

d) az OAH, illetőleg a nemzetközi ellenőrök által előírt intézkedések végrehajtását.

3. számú melléklet a 39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelethez

3. számú melléklet 1. sz. adatlap

A nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő, nukleáris anyagot nem alkalmazó K+F tevékenységek [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (i) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

3. számú melléklet 2. sz. adatlap

Telephely épületei [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (iii) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

3. számú melléklet 3. sz. adatlap

A Kiegészítő Jegyzőkönyv I. sz. mellékletében szereplő tevékenységek [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (iv) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

3. számú melléklet 4. sz. adatlap

Uránbányák és uránérc dúsító üzemek, valamint tórium dúsító üzemek [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (v) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

** Működő, bezárt, felhagyott

*** Lehetőség szerint térkép csatolásával

3. számú melléklet 5. sz. adatlap 1/2 oldal

Alapüzemanyagok készlete, amelyek összetétele és tisztasági foka még nem alkalmas üzemanyag gyártásra vagy izotóp dúsításra [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (vi) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

a) Készlet a nyilatkozat periódus utolsó napján

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

** N = nukleáris, NN = nem nukleáris

3. számú melléklet 5. sz. adatlap 2/2 oldal

b) Alapüzemanyagok exportja

c) Alapüzemanyagok importja

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

** N = nukleáris, NN = nem nukleáris

3. számú melléklet 6. sz. adatlap

Az Egyezmény 35. (b) és 36. pontja szerint mentesített anyagok [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (vii) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

** N = nukleáris, NN = nem nukleáris

3. számú melléklet 7. sz. adatlap

A közepes vagy nagy aktivitású, plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmazó hulladékok, amelyeket az Egyezmény 11. cikke értelmében kivontak a biztosítékok alól [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (viii) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

Helyszín (változás)

További feldolgozás

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

** A mennyiséget grammokban kell megadni

3. számú melléklet 8. sz. adatlap

A Kiegészítő Jegyzőkönyv II. sz. melléklete szerinti berendezések és nem nukleáris anyagok exportja vagy importja [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (ix) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

*A korábbi nyilatkozat száma - sorszám

3. sz. melléklet 9. sz. adatlap

A nukleáris üzemanyagciklusra vonatkozó tervek [a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. a. (x) pontja szerint]

Nyilatkozat száma: ...........................

Nyilatkozat dátuma: ..........................

Nyilatkozat periódusa: .......................

* A korábbi nyilatkozat száma - sorszám