87/1997. (V. 28.) Korm. rendelet

az Országos Atomenergia Bizottság feladatáról, hatásköréről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladat- és hatásköréről, bírságolási jogköréről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-ának a) és i) pontjában írt felhatalmazás alapján a törvényben, valamint az 1972. évi 9. törvényerejű rendeletben foglalt kötelezettség végrehajtásaként, figyelembe véve az Európai Unió, továbbá a nemzetközi szervezetek azon elvárását, hogy a nukleáris biztonsági hatóság függetlenül működjék az atomenergia alkalmazásában érdekelt szervezetektől, az alábbiakat rendeli el:

1. § Az Országos Atomenergia Bizottság (a továbbiakban: OAB) az atomenergia békés célú alkalmazása területén, az At. 8. §-ának (1)-(3) bekezdésében írt feladatkörében állásfoglalásokat készít, koordináló tevékenységet lát el, ellenőrzéseket végez, továbbá elemzések készítését kezdeményezi.

2. § Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező központi közigazgatási szerv.

3. § (1) Az OAB tagjai: a belügyminiszter, a földművelésügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a külügyminiszter, a művelődési és közoktatási miniszter, a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által - az OAB elnökével egyetértésben - kijelölt vezető tisztségviselők és az OAH főigazgatója.

(2) Az OAB állandó meghívottjai: a Tudományos Tanács elnöke, továbbá a Magyar Energia Hivatal és a hazai nukleáris létesítmények felelős vezetői.

4. § Az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról az Országgyűlés elé terjesztendő éves beszámolót - az érintett minisztériumok és központi közigazgatási szervek OAB tagjainak bevonásával - az OAB elnöke készíti el.

5. § (1) Az OAB és az OAH hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos, a Kormány döntését igénylő előterjesztéseket - az OAB elnökének egyetértésével - az OAH főigazgatója nyújtja be a Kormányhoz. Az előterjesztések tervezeteinek államigazgatási egyeztetése az OAH feladata.

(2) Az At. hatálya alá tartozó ügyekben a Kormányhoz előterjesztés benyújtására jogosultak a Kormány ügyrendje szerinti egyeztetési eljárásban kötelesek az OAH véleményét - az OAH felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium véleményezésétől függetlenül - kikérni.

6. § (1) Az OAB ügyrendjét és - az OAH által kidolgozott javaslat alapján összeállított - éves munkatervét az OAB hagyja jóvá.

(2) Az OAB titkársága az OAH keretében működik. Az ehhez szükséges költségeket az OAH költségvetésében kell biztosítani.

7. § (1) Az OAB és az OAH munkáját segítő Tudományos Tanács az atomenergia alkalmazása területén országosan elismert szakemberekből álló, legfeljebb 12 tagú testület. A Tudományos Tanács a korszerű tudományos eredmények figyelembevételével állást foglal a nukleáris biztonsággal, a sugárvédelemmel és a nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő legfontosabb elvi és kutatásfejlesztési kérdésekben.

(2) A Tudományos Tanács elnökét és tagjait az OAH főigazgatójának előterjesztése alapján az OAB elnöke nevezi ki és menti fel.

(3) A Tudományos Tanács titkársága az OAH keretében működik. Az ezzel kapcsolatos költségeket az OAH költségvetésében kell előirányozni.

8. § (1) Az OAH alapvető feladata az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.

(2) Az OAH szervezeti és működési szabályzatát az OAH főigazgatója adja ki.

9. § (1) Az OAH illetékes belső szervezeti egységei járnak el első fokú hatóságként az OAH hatáskörébe tartozó alábbi államigazgatási ügyekben:

a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés,

b) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése,

c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése,

d) a nukleáris berendezés tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással (javítással), külföldről való behozatallal, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek nukleáris biztonsági, valamint műszaki sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése,

e) az At. 11. §-ának (2) bekezdésében előírt minőségbiztosítási rendszer meglétének ellenőrzése, vagy az OAH által kijelölt intézménnyel való ellenőriztetése,

f) javaslat készítése az OAB elnöke számára a nukleáris biztonság érvényesítése érdekében a nukleáris létesítményekben a nukleárisbaleset-elhárítási felkészülés és végrehajtás műszaki tudományos követelményeinek meghatározására, továbbá ezen követelmények érvényesülésének ellenőrzése,

g) a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése,

h) a radioaktív anyagok és készítmények központi nyilvántartása,

i) a nukleáris export és import előzetes engedélyezése,

j) a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - a hatáskörébe utalt ügyekben - a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése, valamint a radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyása és ellenőrzése.

k)[1] a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatásfejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése.

l)[2] engedélyezi, illetve jóváhagyja a radioaktív hulladékok országhatáron át való szállítását.

(2) Az OAH hatáskörébe tartozó valamennyi államigazgatási ügyben másodfokon az OAH főigazgatója jár el.

(3)[3] Az OAH a 9. § (1) bekezdésének h) pontjában írt hatáskörébe tartozó államigazgatási jogkör ellátásának elősegítésére egyes - a hatáskör átruházását nem jelentő - részfeladatok ellátásával megbízhatja a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Izotóp- és Felületkémiai Intézetét. A megbízás terjedelmét az OAH felügyeletét ellátó miniszter rendelete részletezi.

10. § (1) Összhangban az At. 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal, az OAH-nak a 9. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja szerinti engedélyezési eljárásában minden más illetékes közigazgatási szerv a külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.

(2) Az OAH engedélyek feltételeit meghatározó és teljesülésüket ellenőrző vizsgálatok, valamint a hatósági munka megalapozását szolgáló tevékenység elvégzésére az OAH más intézményt is felkérhet, illetve kijelölhet.

(3) Az OAH jogosult az atomenergia bármely alkalmazójánál - hatáskörében - ellenőrzést folytatni. Az OAH az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében összehangolja a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával kapcsolatos hatósági, ellenőrzési és ezekkel összefüggő tájékoztatási feladatokat.

11. § Az OAH feladata az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenység értékelése és összehangolása. Ennek során szervezi és irányítja az erre irányuló állami fejlesztési programokat. Az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló más költségvetési forrásból finanszírozott műszaki-fejlesztési feladatokat, pályázatokat az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek érvényesítése és a párhuzamosságok elkerülése érdekében az OAH véleményezi, értékeli.

12. § Az OAH a hatáskörébe tartozó területen két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn, továbbá összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő nemzetközi együttműködést. Ennek körében véleményezi a más minisztériumok és szervezetek által e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, és figyelemmel kíséri - hatáskörét illetően - azok megvalósulását.

13. § (1) Az OAH feladatkörébe tartozik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségével, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel folytatott együttműködés. Az OAH látja el az atomenergia biztonságos alkalmazása terén kötött kormányközi egyezmények hazai végrehajtását szolgáló feladatokat.

(2) Az OAH az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel gondoskodik

a) a nukleáris biztonsággal,

b) a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek elhelyezésével,

c) a nukleárisbaleset-elhárítással,

d) a nukleáris anyagok fizikai védelmével,

e) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával

összefüggő - hatáskörébe utalt - nemzetközi, valamint az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos más kötelezettségek teljesítéséről.

(3) Az OAH feladatkörében együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel és velük kétoldalú nemzetközi, valamint szakmai megállapodásokat köt.

(4) Az OAH figyelemmel kíséri a nukleáris biztonsággal összefüggő műszaki fejlesztési eredményeket, nemzetközi tapasztalatokat, elvárásokat, és kezdeményezi ezek érvényesítését.

14. §[4] Az OAH feladata a 4. § szerinti országgyűlési éves beszámoló és a 13. § (2) bekezdésének a) és b) pontjához kapcsolódó nemzetközi szerződések által előírt nemzeti jelentések előkészítése.

15. § Az OAH az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő tájékoztatási tevékenysége körében kapcsolatot tart a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, a gazdasági kamarákkal.

16. § (1) A nukleáris biztonsággal kapcsolatos független hatósági tevékenység biztosítása érdekében, a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően az OAH szervezete elkülönül az atomenergia alkalmazásában érintett minisztériumok szervezetétől.

(2) A Kormánynak az OAH feletti felügyeletét a Kormány kijelölt tagja tárcafelelősségétől függetlenül gyakorolja.

(3) Az OAB elnökének akadályoztatása esetén az Országgyűlés vagy a Kormány munkájával összefüggő feladatainak ellátása a miniszterek helyettesítési rendjéről szóló jogszabály szerint történik. Az OAH feletti felügyelettel összefüggő feladatai terén helyettesítésének rendjét az OAB elnöke az 1997. évi I. törvénnyel kihirdetett Nukleáris Biztonsági Egyezmény 8. Cikkének figyelembevételével határozza meg.

(4) Az OAH főigazgatóját és főigazgató-helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Jogállásuknál fogva a főigazgatót államtitkári, a főigazgató-helyetteseket pedig helyettes államtitkári illetmény és egyéb járandóság illeti meg.

17. § (1) Az OAH költségvetését a jogszabály által kijelölt minisztérium költségvetésében önálló címként kell előirányozni, amelyben az OAH főigazgatója javaslatot tesz az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló műszaki megalapozó tevékenység költségvetési tervezéséhez is.

(2) Az OAH nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos tagdíjait, valamint a nemzetközi együttműködéssel összefüggő állami feladatok költségeit az OAH főigazgatójának javaslata alapján az OAH éves költségvetésében kell előirányozni.

18. § (1) Az OAH bírságot szabhat ki az engedélyessel szemben jogszabály, biztonsági szabályzat megsértése, illetve kötelezően alkalmazandó szabvány, vagy az előzőek alapján kiadott egyedi hatósági engedélyben foglaltak betartásának elmulasztása esetén.

(2) A bírság összege nem haladhatja meg

a) atomerőmű engedélyesével szemben nukleáris biztonsági hatósági ügyben az 50 millió forintot,

b) egyéb nukleáris létesítmény engedélyesével szemben nukleáris biztonsági hatósági ügyben az 5 millió forintot,

c) nukleáris létesítmény engedélyesével szemben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról rendelkező jogszabályokban írt kötelezettség megszegése miatt indult hatósági ügyben az 5 millió forintot,

d) minden egyéb engedélyessel szemben az a)-c) pontokon túli egyéb hatósági ügyekben a 3 millió forintot.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha az engedélyes az OAH engedélyezési eljárásában részt vevő szakhatóság hozzájárulásában meghatározott követelményeket szegi meg, az OAH a szakhatóság kezdeményezésére folytatja le a bírságolási eljárást.

19. § A bírság összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére, ezen belül különösen arra, hogy a szabályszegés vagy mulasztás folytán bekövetkezett-e rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár, továbbá milyen súlyú a biztonsági követelmények megszegése, vagy ismételt szabályszegés történt-e.

20. § (1) A bírságot az OAH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett kiadási számlájára kell befizetni.

(2) Az OAH az (1) bekezdés szerinti számlán vezetett összegből a hatályos költségvetési törvényben meghatározott hányadát befizeti a központi költségvetés javára a Magyar Államkincstáron keresztül. A fennmaradó összeget az atomenergia alkalmazásával összefüggő kutatási-fejlesztési, oktatói és kiadói tevékenységre, továbbá az atomenergia alkalmazásának biztonsági követelményei korszerűsítésére, illetőleg e követelmények teljesítésének elősegítésére fordítja.

21. § Az OAH hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj kifizetése a ráfordított munkanapok szerint történik. Az OAH a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.

22. § (1) E rendelet 1997. június 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a 28/1987. (VIII. 9.) MT rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében,

b) a 29/1987. (VIII. 9.) MT rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében,

c) a 70/1987. (XII. 10.) MT rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében,

d) a 34/1988. (V. 6.) MT rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében,

e) a 93/1989. (VIII. 22.) MT rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében,

f) a 24/1990. (II. 7.) MT rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében,

g) a 73/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében,

h) a 108/1991. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében,

i) a 116/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében,

j) a 130/1992. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében