6/1993. (VII. 29.) TNM rendelet
a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszeréről, nemzetközi ellenőrzéséről és a velük kapcsolatos egyes hatósági jogkörökről
A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel Bécsben, 1972. március 6-án aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetéséről intézkedő 1972. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtására, az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 19. §-ában, és az e törvény végrehajtására kiadott 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet 27. §-ában, valamint a tárca nélküli miniszterek feladatköréről szóló 27/1991. (II. 16.) Korm. rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén, illetőleg joghatósága alatt vagy ellenőrzése mellett bárhol, bármely nukleáris anyaggal rendelkező szerv által folytatott valamennyi békés nukleáris tevékenységben szereplő nukleáris anyagra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségre és nemzetközi ellenőrzésre.
(2) A nyilvántartási kötelezettség hatálya nem terjed ki:
a) a bányászati vagy ércdúsítási tevékenység keretébe tartozó anyagra (ércre, érckoncentrátumra és érchulladékra);
b) az ország területén átszállított, továbbá a magyar tulajdonban lévő szállítóeszközön külföldi kiindulási és érkezési pontok között szállított nukleáris anyagra.
(3) Az OAH Biztosítéki Főfelügyelete a nyilvántartási kötelezettség alá nem eső, nukleáris anyaggal rendelkező szervektől is kérhet a nukleáris anyagra vonatkozó adatszolgáltatást.
(4) Az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet szerinti mentesítési szabályok nem vonatkoznak a nukleáris anyagok jelen rendelet alóli mentesítésére.
2. §
(1) A Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézetének államigazgatási ügy intézésre való feljogosításáról szóló 75/1988. (X. 31.) MT rendelet alapján
a) a nukleáris anyagok nyilvántartásával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú államigazgatási ügyek a Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézete keretében működő Biztosítéki Felügyelet hatáskörébe és illetékessége alá tartoznak;
b) a Biztosítéki Felügyelet által első fokon ellátott államigazgatási ügyek tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) keretében működő Biztosítéki Főfelügyelet jár el másodfokú hatóságként.
(2) A Biztosítéki Felügyelet és az OAH Biztosítéki Főfelügyelete hatósági feladatait ellátó munkatársainak, a biztosítéki felügyelőknek felsőfokú végzettséggel és e tevékenység terén legalább egy év gyakorlattal, illetve középfokú végzettséggel és legalább három év gyakorlattal kell rendelkezniük. Az előírt gyakorlati idő felére csökkenthető a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfelelő tanfolyamának elvégzése esetén, amely felsőfokú szakirányú képzést nyújt.
3. §
Meghatározások:
(1) E rendelet alkalmazása szempontjából:
1. Nukleáris anyag:
a) a természetben előforduló izotópkeveréket tartalmazó urán, a 235 tömegszámú izotópban szegényített (soványított) urán, a tórium, az előbbiek bármilyen fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában (a továbbiakban: alapüzemanyagok);
b) a 233 tömegszámú urán, a 235 és 233 tömegszámú izotóppal dúsított urán, a 239 tömegszámú plutónium, valamint az erőművi reaktor kiégett fűtőelemének plutóniumtartalma, az előbbiekben említett anyagok közül egyet vagy többet tartalmazó bármilyen anyag (a továbbiakban: különleges hasadó anyagok), ahol:
(i) a dúsítás jelenti az urán-233 és urán-235 izotóp összesített tömegének és a kérdéses urán össztömegének arányát,
(ii) a dúsított urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás magasabb 0,72%-nál,
(iii) a szegényített (soványított) urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás alacsonyabb a 0,71%-nál,
(iv) a természetes urán olyan uránt jelent, amelynek dúsítása megfelel a természetben található urán 0,71-0,72%-os dúsításának;
c) az a) és b) pontokban foglaltakon túlmenően mindazon anyagok, amelyek az Egyezmény 97. Cikkének o) pontja szerint nukleáris anyagnak minősülnek.
2. Nukleáris tevékenység: a rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag birtoklása, előállítása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása, belföldi forgalmazása, exportja, importja, átmeneti és végleges elhelyezése.
3. Nukleáris anyaggal rendelkező szerv: az a természetes vagy jogi személy, aki tartósan vagy átmeneti jelleggel nukleáris tevékenységet végez.
4. Létesítmény:
a) kritikus rendszer, reaktor, konvertáló-, üzemanyaggyártó, újrafeldolgozó (reprocesszáló) és izotópszétválasztó üzem, valamint különálló tároló létesítmény;
b) olyan telephely, ahol szokványosan egy effektív kilogrammnál nagyobb mennyiségű nukleáris anyagot használnak, ahol az effektív kg jelenti a nukleáris anyag különleges mennyiségi egységéi.
5. A nukleáris anyag effektív kilogrammokban kifejezett mennyisége:
a) plutónium esetén - tömege kilogrammokban;
b) 0,01 (1%) és annál magasabb dúsítású urán esetén - tömege kilogrammokban, szorozva a dúsítás négyzetével;
c) 0,01 (l%)-nál alacsonyabb és 0,005 (0,5%)-nál magasabb dúsítású urán esetén - tömege kilogrammokban, szorozva a 0,0001-gyel; és
d) 0,005 (0,5%) és annál alacsonyabb dúsítású szegé-nyített (soványított) urán és tórium esetén - tömege kilogrammokban, szorozva 0,00005-tel.
(2) A rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az Egyezmény meghatározásait kell alkalmazni.
A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE
4. §
(1) A nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszere anyagmérlegkörzetek hálózatán alapul.
(2) Az anyagmérlegkörzeteket és jelölésüket, valamint a nukleáris anyag anyagmérlegkörzet szerinti nyilvántartásának rendszerét az OAH Biztosítéki Főfelügyelete állapítja meg, az Egyezményben foglaltak figyelembevételével.
5. §
(1) A nukleáris anyagok országos szintű nyilvántartását az e rendelet szerint kialakított információs (jelentéstételi és adatszolgáltatási), valamint ellenőrzési rendszer biztosítja. A nukleáris anyagok nyilvántartásának rendszere és működése ki kell hogy elégítse az Egyezményben vállalt kötelezettségeket.
(2) A nukleáris anyagok központi nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy bármikor megállapítható legyen a nukleáris anyaggal rendelkező szerveknél lévő nukleáris anyagok mennyisége és minősége, és ellenőrizhető legyen az Egyezmény alapján a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára továbbított adatközlés helyessége.
(3) A nukleáris anyagokat adagonként kell nyilvántartani a nukleáris anyaggal rendelkező szerv és a központi nyilvántartás szintjén is.
(4) A nukleáris anyag minden adagja tekintetében az uránt, tóriumot és plutóniumot külön kell nyilvántartani.
(5) Az adagok elnevezését a Biztosítéki Felügyelet határozza meg a nukleáris anyaggal rendelkező szervvel egyeztetve. A nukleáris anyaggal rendelkező szerv a központi nyilvántartás számára adott jelentéseiben és saját nyilvántartásában ezeket az elnevezéseket köteles használni.
6. §
(1) A nukleáris anyaggal rendelkező szerv könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzést vezet.
(2) Az OAH Biztosítéki Főfelügyelete elrendelheti, hogy a nukleáris anyagok mennyiségére tekintettel egy szerven belül több (osztott) nyilvántartást vezessenek.
7. §
(1) A Biztosítéki Felügyelet a 2. § (1) bekezdés szerinti jogkörében
a) vezeti a nukleáris anyagok központi nyilvántartását;
b) ellenőrzi a nukleáris anyaggal rendelkező szervnél lévő anyagok kezelését, valamint a rájuk vonatkozó nyilvántartások és üzemeltetési feljegyzések vezetését.
(2) A Biztosítéki Felügyelet az ellenőrzések megállapításai, saját tudományos eredményei, a hazai és nemzetközi fejlődés eredményei alapján - szükség esetén - intézkedéseket kezdeményez, illetőleg javaslatot tesz az OAH Biztosítéki Főfelügyelete részére. Tevékenységéről a tárgyévet követő három hónapon belül éves beszámolót készít az OAH Biztosítéki Főfelügyelete részére.
(3) A Biztosítéki Felügyelet hatósági tevékenységével kapcsolatos költségeket az Országos Atomenergia Bizottság biztosítja éves terveiben meghatározott módon, a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos államigazgatási eljárások díjazásának megállapításáról szóló 5/1992. (XII. 28.) TNM rendelet alapján.
8. §
(1) A Biztosítéki Felügyelet hatósági tevékenységének szakmai irányítása és ellenőrzése az OAH Biztosítéki Főfelügyelete hatáskörébe tartozik.
(2) Az OAH Biztosítéki Főfelügyelete a Biztosítéki Felügyelet hatósági tevékenységére vonatkozó szakmai irányító jogkörében
a) felügyeletet gyakorol a Biztosítéki Felügyelet hatósági tevékenysége felett;
b) tájékoztatókat ad ki;
c) vizsgálja és elemzi a Biztosítéki Felügyelet hatósági tevékenységének alakulását;
d) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a jogszabályok végrehajtását;
e) adatokat és beszámolókat kérhet a Biztosítéki Felügyelettől;
f) ha az eljárás során jogszabálysértés történt, intézkedik a megállapított hibák és az azokat előidéző okok megszüntetéséről;
g) ellátja a hatósági tevékenységet érintő nemzetközi kötelezettségekből fakadó, más jogszabályokban meghatározott, az OAB elnökének hatáskörébe utalt tevékenységet;
h) támogatja a Biztosítéki Felügyelet hatósági tevékenységének nemzetközi színvonalú ellátásához szükséges műszaki feltételek megteremtését;
i) elősegíti a hatósági tevékenységet ellátó dolgozók hazai és - lehetőségek szerinti - nemzetközi speciális továbbképzését.
(3) A Biztosítéki Felügyelet hatósági tevékenysége csak az OAH Biztosítéki Főfelügyelete előzetes hozzájárulásával szervezhető át.
(4) A Biztosítéki Felügyelet szervezeti és működési szabályzatához, valamint a közvetlen irányítását végző vezetők kinevezéséhez az OAH Biztosítéki Főfelügyelete véleményét ki kell kérni.
9. §
(1) A nyilvántartásokba adatol bejegyezni csak üzemeltetési feljegyzések és egyéb bizonylatok alapján szabad.
(2) Az e rendeletben szabályozott nyilvántartások és a bejegyzések alapjául szolgáló bizonylatok megőrzésére, védelmére - amennyiben az OAH Biztosítéki Főfelügyelete szigorúbb előírásokat nem állapít meg - az ilyen jellegű iratok megőrzésére és védelmére vonatkozó hatályos rendelkezések az irányadók.
10. §
(1) A könyvelési nyilvántartásba be kell jegyezni
a) minden készletváltozást, hogy bármikor meg lehessen állapítani a könyvelési készletet, ahol a könyvelési készlet jelenti az anyagmérlegkörzetben legutóbb felvett tényleges leltári készletének és a tényleges leltárfelvétel óta bekövetkezett valamennyi készletváltozás algebrai összegét;
b) minden mérési eredményt, amelyet a tényleges készlet meghatározásához használtak;
c) minden kiigazítást és helyesbítést, amelyet készletváltozások, könyvelési készletek és tényleges készletek tekintetében végeztek.
(2) Minden készletváltozás, illetőleg a tényleges készletek meghatározására szolgáló minden mérés esetén a nyilvántartásba be kell jegyezni a kiinduló adatokat, és az anyag minden adagja tekintetében az anyag azonosítására szolgáló egyéb adatot.
(3) Minden készletváltozás esetén a nyilvántartásba be kell jegyezni a készletváltozás dátumát, és amennyiben bevagy elszállítás történik, annak a szervnek az adatait, amelytől az anyag érkezett, illetőleg ahová az anyag került.
11. §
A nukleáris anyaggal rendelkező szervnél az Egyezményben foglalt követelményeknek megfelelő üzemeltetési feljegyzést kell vezetni. Az Egyezményben előírtakon túlmenően be kell vezetni az üzemeltetési feljegyzésekbe a behatárolással és megfigyeléssel kapcsolatos eszközök - mindenekelőtt pecsétek, kamerák, filmek és mágnes- (videó-) szalagok - azonosító adatait, továbbá állapotuk megváltozásával, illetve a megfigyelő eszközök észleléseinek értelmezésével összefüggő bárminemű tevékenységet, illetve történést.
12. §
(1) Az üzemeltetési feljegyzésekbe bevezetendő adatok meghatározására szolgáló eljárásokat és méréseket a hatályban levő magyar, valamint az elfogadott nemzetközi szabványok, a mérőeszközökre vonatkozó mérésügyi jogszabályok, ezek hiányában a tudomány és technika legkorszerűbb eredményeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Amennyiben az üzemeltetési feljegyzés vezetésére kötelezett szerv nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárások és mérések lefolytatásához szükséges technikai és tudományos feltételekkel, kérelmére a Biztosítéki Felügyelet segítséget nyújt azok kialakítására és bevezetésére.
(3) Egyes eljárások országosan egységes bevezetését az OAH Biztosítéki Főfelügyelete - a Biztosítéki Felügyelet javaslatára - elrendelheti.
13. §
(1) A Biztosítéki Felügyelet - a nemzetközi ellenőrzés alól mentesített nukleáris anyagokra vonatkozóan (5. §) -az OAH Biztosítéki Főfelügyeletének hozzájárulásával felmentheti az e rendeletben meghatározott könyvelési nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervet, amelynél
a) a készletben levő, illetőleg az évente átmenő nukleáris anyagok összesített mennyisége (egy vagy több adagban) nem éri el a nyilvántartási egységek felét, illetve
b) a nukleáris anyag felhasználására az Egyezmény 14., 34., 35. vagy 36. Cikkei vonatkoznak.
(2) A nyilvántartási kötelezettség alól való felmentés nem jelenti a 35. § (1) bekezdésében foglalt jelentéstételi kötelezettség alól való mentesítést is.
14. §
A közúti, vasúti, vízi és légi fuvarozást végző egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek nukleáris anyag szállítása során e rendeletben szabályozott könyvelési nyilvántartást nem vezetnek.
15. §
Az a szerv, amely könyvelési nyilvántartás vezetésének kötelezettségével járó tevékenységbe kezd, vagy az a szerv, amely a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól fel volt mentve és a felmentésre alapot adó ok megszűnik, köteles leltárt felvenni (18. §) és 15 napon belül könyvelési nyilvántartást felfektetni.
16. §
(1) A könyvelési nyilvántartás megkezdése leltározási eljárás alapján történik (nyitójelentés) oly módon, hogy a nukleáris anyag adagokban kifejezett mennyiségét mért vagy levezetett értékek alapján tartalmazza (tényleges leltári készlet).
(2) A könyvelési nyilvántartást a Kiegészítő Megállapodásban foglalt követelményeknek megfelelően (53. §) kell kialakítani.
(3) A könyvelési nyilvántartás rendjének bármilyen megváltoztatása csak az OAH Biztosítéki Főfelügyeletének hozzájárulásával történhet.
17. §
Azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervet, amelyiknél a nukleáris tevékenység megszűnik, az OAH Biztosítéki Főfelügyelete menti fel az e rendeletben foglalt kötelezettségei alól.
18. §
A nukleáris anyaggal rendelkező szerv anyagmérlegkörzetenként évente, illetőleg az OAH Biztosítéki Főfelügyelete által meghatározott időben leltárt köteles felvenni.
19. §
Minden készletváltozást legkésőbb két munkanapon belül a könyvelési nyilvántartásba be kell jegyezni.
20. §
A könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzést úgy kell vezetni, hogy azokból bármely időpontban megállapítható legyen a legutóbbi tényleges leltári készlet és a tényleges leltárfelvétel óta előfordult összes készletváltozás összege (könyvelési készlet), valamint a könyvelési készlet és a tényleges leltári készlet közötti különbség (leltárkülönbözet) és annak oka.
21. §
(1) A nyilvántartás és üzemeltetési feljegyzés hiteles, naprakész, az erre vonatkozó előírásoknak megfelelő vezetéséért a nukleáris anyaggal rendelkező szerv vezetője felelős.
(2) A szerv vezetője a könyvelési nyilvántartás vezetésével és az üzemeltetési feljegyzés szerven belüli, a rendelkezéseknek megfelelő vezetésének felügyeletével biztosítéki felelőst is megbízhat.
(3) A biztosítéki felelősnek (és helyettesének) nukleáris létesítmény esetén felsőfokú végzettséggel, illetve középfokú végzettséggel és legalább három év gyakorlattal, nem nukleáris létesítmények esetében legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie, és ismernie kell a nukleáris anyagok nyilvántartásával és nemzetközi ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat, amiről az OAB elnöke által szabályozott módon be kell számolnia. Az előírt gyakorlati idő felére csökkenthető a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfelelő tanfolyamának elvégzése esetén, amely felsőfokú szakirányú képzést nyújt.
(4) A biztosítéki felelősnek és kellő számú helyettesének adatait és a későbbiek során az azokban bekövetkezett változásokat a Biztosítéki Felügyeletnek és az OAH Biztosítéki Főfelügyeletnek be kell jelenteni.
22. §
(1) A nyilvántartás vezetésére kötelezett szerv nyilvántartási rendszere szervezeti és működési kérdéseit (szervezeti struktúra, jelentéstételi rendszer) ügyrendje mellékleteként, különállóan is köteles szabályozni.
(2) A mellékletnek tartalmaznia kell a rendelet 21. § (2) bekezdése alapján megbízott személyek adatait is.
(3) A melléklet elkészítésének határideje a 15. §-ban említett szervek tekintetében az ott meghatározott határidőtől számított legfeljebb három hónap.
23. §
(1) A Biztosítéki Felügyelet a nukleáris anyagra vonatkozó központi nyilvántartását oly módon vezeti, hogy
a) megállapítható legyen, az egyes anyagmérlegkörzetekbe milyen nukleáris anyaggal rendelkező szervek (létesítmények és létesítménynek nem tekinthető nukleáris anyaggal rendelkező szervek) tartoznak;
b) megállapítható legyen minden anyagmérlegkörzetben az e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag készlete és nyomon követhető legyen a nukleáris anyag anyagmérlegkörzetek közötti áramlása.
(2) A Biztosítéki Felügyelet az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartást az általa alkalmazott, más jogszabályokban meghatározott nyilvántartásoktól, valamint saját létesítményi nyilvántartásaitól elkülönítetten vezeti.
(3) A Biztosítéki Felügyelet külön nyilvántartást vezet a más jogszabály alapján, átmeneti jelleggel a rendelkezése alá kerülő nukleáris anyagról.
24. §
(1) A Biztosítéki Felügyelet a központi könyvelési nyilvántartást a nukleáris anyaggal rendelkező szervnél alkalmazott nyilvántartásra vonatkozó követelmények értelemszerű alkalmazásával vezeti.
(2) A központi nyilvántartásba bejegyzés az adatközlők jelentései alapján történik.
25. §
A központi könyvelési nyilvántartás rendszerének meghatározása, változtatások engedélyezése az OAH Biztositéki Főfelügyelete hatáskörébe tartozik, ugyancsak az OAH Biztosítéki Főfelügyelete hozzájárulása szükséges az adatfeldolgozási rendszerek megváltoztatásához is.
26. §
Az OAB elnöke - szükség szerint - a jelentéstételi rendszer körébe tartozó más nyilvántartás központi vezetését is elrendelheti.
27. §
A nukleáris anyaggal rendelkező szervektől beérkező jelentéseket a Biztosítéki Felügyelet az Egyezmény előírásainak megfelelően dolgozza fel.
28. §
A központi nyilvántartásban a Magyar Honvédség egyetlen intézményként szerepel.
29. §
A Biztosítéki Felügyeletnél a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által különböző jogcímen mentesített anyagokról, továbbá a biztosítékok alá tartozó anyagokról, egymástól elkülönített nyilvántartást kell vezetni.
30. §
A Biztosítéki Felügyelet a központi nyilvántartásba bárhonnan beérkezett jelentést akkor archiválja, amikor minden vele kapcsolatos művelet befejeződött.
31. §
(1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervet jelentéstételi kötelezettség terheli.
(2) A könyvelési nyilvántartás vezetésére kötelezett szerv anyagmérlegkörzetenként folyamatosan készletváltozási jelentést, és az OAH Biztosítéki Főfelügyelete által meghatározott időben (18. §) adagonkénti leltárkimutatást és anyagmérleg-jelentést küld a Biztosítéki Felügyeletnek.
(3) Az OAH Biztosítéki Főfelügyelete eseti, különleges jelentés megtételére kötelezheti a nukleáris anyaggal rendelkező szervet.
(4) A 15. §-ban meghatározott szervek a nyitójelentésüket a Kiegészítő Megállapodásban foglalt követelményeknek megfelelően (53. §) kötelesek elkészíteni.
(5) A nyilvántartási adatok alapjául szolgáló dokumentumok másolatait a jelentéssel együtt el kell juttatni a Biztosítéki Felügyelethez. A nyilvántartással kapcsolatos egyéb dokumentációt (műbizonylat, szállítólevél, kísérőlevél stb.) a nukleáris anyaggal rendelkező szerv őrzi meg.
32. §
(1) A nukleáris anyagnál bekövetkezett készletváltozást a megtörténtétől, illetőleg tudomásra jutásától (megállapításától) számított három munkanapon belül be kell jelenteni a Biztosítéki Felügyeletnek.
(2) A készletváltozási jelentés tartalmazza a nukleáris anyag minden adagjára az azonosítást lehetővé tevő adatot és az adag egyéb adatait, a készletváltozás dátumát, és -szállítás esetén - a feladó, illetőleg a címzett adatait.
(3) A készletváltozási jelentésben mérési kulcspontokra kell hivatkozni és az adagonkénti leltárkimutatásban mérési kulcspontok szerint kell megadni az anyagok hollétét.
(4) A készletváltozási jelentéshez az OAH Biztosítéki Főfelügyelete által meghatározott esetekben rövid feljegyzést kell mellékelni, amely
a) magyarázatot ad a készletváltozás okáról az üzemeltetési feljegyzésben rögzített üzemeltetési adatok alapján; és
b) ha szükségesnek mutatkozik, leírja a soron következő időszakban várható üzemeltetési programot, különös tekintettel a tervezett leltározásra.
(5) A készletváltozási jelentést az e rendelet 53. §-ában hivatkozott Kiegészítő Megállapodásban foglalt követelmények szerint kell elkészíteni és megküldeni a Biztosítéki Felügyeletnek; az OAH Biztosítéki Főfelügyelete egyes szervek tekintetében a jelentéstételi formákat illetően eltérően is rendelkezhet.
33. §
(1) A központi nyilvántartáshoz beérkezett készletváltozási jelentést először alaki és tartalmi teljessége tekintetében kell megvizsgálni, valamint abból a szempontból, hogy van-e függő előzménye.
(2) Ellenőrizni kell, hogy a kérdéses adat szerepel-e a központi nyilvántartásban. Ha igen, akkor meg kell vizsgálni, hogy az adatai összhangban vannak-e a nyilvántartásban szereplővel. Új adag az előzőektől eltérő megnevezést kap.
(3) A készletváltozási jelentésben közölt adatokat össze kell vetni a központi nyilvántartásban őrzött egyéb dokumentációval (létesítményi adatok, szállítólevél, műbizonylat).
(4) Az országon belüli szállítás esetén a feladó és a fogadó fél jelentését is össze kell hasonlítani.
(5) Ha a készletváltozási jelentést a Biztosítéki Felügyelet az ellenőrzése alapján hibásnak minősíti, a hiányosság okát tisztáznia kell.
(6) A Biztosítéki Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nyilvánvaló esetekben javíthatja/módosíthatja a készletváltozási jelentést. A javításról/módosításról a jelentést tevőt tájékoztatja, aki azt a saját nyilvántartási rendszerében átvezeti.
34. §
(1) Amennyiben az anyag az Egyezmény 35. és 36. Cikke alapján a nemzetközi ellenőrzés alól mentesítve volt, és a mentesítést a nukleáris anyaggal rendelkező szerv meg kívánja szüntetni, kezdeményezésére a Biztosítéki Felügyelet a mentesítés megszüntetésére szolgáló űrlapot állít ki és eljuttatja az OAH Biztosítéki Főfelügyeletéhez. Export esetén a mentesítés megszüntetésének kérése kötelező.
(2) Ha az Egyezmény 35. vagy 36. Cikke alapján mentesített anyagot biztosíték alá tartozó anyaggal együtt szándékoznak nukleáris tevékenységben felhasználni, a mentesítést eredetileg kérő szervnek kezdeményeznie kell a mentesítés megszüntetését.
(3) Az a nukleáris anyaggal rendelkező szerv, amelyik a nemzetközi ellenőrzés alól mentesített és nem mentesített nukleáris anyagot egyidejűleg használ vagy tárol, a mentesített nukleáris anyagra az e rendelet szerinti, de a nem mentesített anyagokra vonatkozó nyilvántartástól elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.
(4) A Biztosítéki Felügyelet a központi nyilvántartásban a mentesített nukleáris anyagról a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő külön nyilvántartást vezet.
35. §
(1) A nukleáris anyaggal rendelkező szerv a 18. §-ban meghatározott leltárfelvétel után tizenöt napon belül a leltárfelvétel dátumára vonatkozó anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást nyújt be a Biztosítéki Felügyelethez a Kiegészítő Megállapodásban foglalt követelményeknek megfelelően (53. §).
(2) Az anyagmérleg-jelentésnek az alábbi tételeket kell tartalmaznia:
a) kezdeti tényleges készlet;
b) készletváltozás (először a növekmények, utána a csökkenések);
c) könyvelési zárókészlet;
d) a feladók és a címzettek által közölt mennyiségek közötti különbségek;
e) a kiigazított könyvelési zárókészlet;
f) a tényleges zárókészlet; valamint a
g) leltárkülönbözet.
(3) Amennyiben az anyagmérlegkörzetenkénti anyagmérleg-jelentés leltárkülönbözetet mutat ki, meg kell határozni annak okát és az eltérésről jelentést kell tenni a Biztosítéki Felügyeletnek.
(4) Az adagonkénti leltárkimutatásban külön kell szerepelnie minden adagnak azonosítójával és egyéb adataival együtt.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adagonkénti leltárkimutatást minden leltározás után annak a szervnek is el kell készítenie, amelyik a 13. § alapján felmentést kapott a könyvelési nyilvántartás vezetése alól.
36. §
(1) Amennyiben a jelentéstételre kötelezett szerv észle-li, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, kiigazítási, illetőleg helyesbítési jelentést készít.
(2) A Biztosítéki Felügyelet szükség esetén elrendelheti kiigazítási, illetve helyesbítési jelentés benyújtását.
(3) Ha alapos gyanú áll fenn, hogy váratlan esemény folytán előfordult vagy előfordulhat nukleáris anyag rendkívüli vesztesége, ezt azonnal jelenteni kell a Biztosítéki Felügyeletnek és az Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztály Rendészeti Osztályának.
(4) Az OAH Biztosítéki Főfelügyelete és a Biztosítéki Felügyelet - szükség esetén - a jelentéstételi kötelezettség alá eső adatokon túlmenően felvilágosítást, kiegészítést és magyarázatot kérhet a nukleáris anyaggal rendelkező szervtől.
(5) A nukleáris anyaggal rendelkező szervnek minden olyan rendkívüli eseményt jelentenie kell a Biztosítéki Felügyeletnek és az OAH Biztosítéki Főfelügyeletének, amelynek során a nukleáris anyag ellenőrizhetőségében változás következik vagy következhet be.
(6) A (3) és (5) bekezdés szerinti jelentések tartalmi és formai követelményeit az OAH Biztosítéki Főfelügyeletével egyeztetni kell és azt a balesetelhárítási intézkedési terv (BEIT) készítésére kötelezett szerveknél a BEIT részeként kell kezelni.
37. §
(1) A Biztosítéki Felügyelet a beérkezett anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást alaki és tartalmi ellenőrzésnek veti alá a 33. §-ban írtak értelemszerű alkalmazásával.
(2) A Biztosítéki Felügyelet ellenőrzi, hogy
a) az anyagmérleg-jelentésben kimutatott tényleges készlet egyezik-e az adagonkénti leltárkimutatásban szereplő adagok anyagtípusonkénti összegével;
b) az anyagmérleg-jelentésben kimutatott kezdeti készlet megegyezik-e az adott szolgáltató előző anyagmérleg-jelentése tényleges leltári készletével;
c) a nukleáris anyaggal rendelkező szervektől kapott anyagmérleg-jelentésben szereplő készletváltozásokat össze kell vetni az adott anyagmérlegkörzetre vonatkozó készletváltozási jelentésekben bejelentett készletváltozással;
d) az anyagmérleg-jelentésben szereplő könyvelési készletnek meg kell egyeznie az anyagmérlegkörzetben nyilvántartott adatok összességével.
38. §
A Biztosítéki Felügyelet az adagonkénti leltárkimutatást összeveti a központi nyilvántartásban lévő más jelentésekből következő könyvelési leltárral is.
39. §
Az önálló könyvelési nyilvántartás vezetésére nem kötelezett nukleáris anyaggal rendelkező szerv évente, továbbá külön felhívásra anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást küld a központi nyilvántartás részére.
40. §
(1) Nukleáris anyaggal rendelkező szervnek a tevékenységet szolgáló létesítmény megépítéséről hozott döntéssel egyidejűleg előzetesen adatokat kell szolgáltatnia a létesítményre vonatkozóan az OAH Biztosítéki Főfelügyelete részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes létesítményi adatszolgáltatást a megvalósított állapot szerint pontosítani kell, a lehetséges legkorábbi időpontban, de nem később, mint 180 nappal a nukleáris anyagnak a létesítménybe érkezését megelőzően.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak - az Egyezményben foglaltakkal összhangban - tartalmaznia kell
a) a létesítmény fő adatait (tulajdonos, üzemeltető, helyszínrajz, elrendezés, üzemi paraméterek stb.);
b) a nukleáris anyag jellemzésére, létesítményen belüli helyérr, mozgására, kezelésére vonatkozó információkat;
c) a nukleáris anyag nyilvántartásának, ellenőrzésének és mérésének rendszerét, a mérési kulcspontokat;
d) a hatósági és nemzetközi ellenőrzést megkönnyítő intézkedéseket, egészségügyi és biztonsági előírásokat.
(4) Az adatszolgáltatás részletes tartalmi és formai követelményei az OAH Biztosítéki Főfelügyelete a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek adandó adatszolgáltatással összhangban állapítja meg (53. §).
(5) A létesítményi adatokban bekövetkezett minden változásról az OAH Biztosítéki Főfelügyeletét haladéktalanul értesíteni kell.
41. §
Nukleáris létesítmény vagy ahhoz tartozó berendezés műszaki dokumentációjának tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek szükségesek a létesítményre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.
42. §
(1) A mennyiségi korlátozás alatti mentesített anyagokról anyagtípusonként összesítés készül a központi nyilvántartásban.
(2) Ha bármelyik kategória összesített mennyisége túllépi a mentesíthető mennyiség felét (az Egyezmény 36. Cikke) a Biztosítéki Felügyelet az OAH Biztosítéki Főfelügyeletével egyetértésben dönt a szükséges intézkedésekről.
43. §
(1) A nukleáris anyagok nyilvántartásának, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szervek tevékenységének helyszíni ellenőrzését az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglalt szabályok szerint kell végezni az e rendelet szerinti eltérésekkel.
(2) A nukleáris anyaggal rendelkező szervnél lévő nukleáris anyagok kezelését, valamint a rájuk vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések vezetését a Biztosítéki Felügyelet folyamatosan ellenőrzi.
(3) Az ellenőrzés kiterjed az e rendeletben meghatározott valamennyi jelentéstételi kötelezettség alá cső adatra és tevékenységre, anyagra és készítményre.
(4) A Biztosítéki Felügyelet esetenként ellenőrzést tarthat a nyilvántartási kötelezettség alól felmentett szerveknél is.
44. §
(1) Az OAH Biztosítéki Főfelügyelete - szükség esetén - közvetlenül is tarthat ellenőrzést a nukleáris anyaggal rendelkező szervnél.
(2) Az OAH Biztosítéki Főfelügyelete az ellenőrzés elvégzésébe szakértőket is bevonhat.
45. §
Az OAH Biztosítéki Főfelügyelete és a Biztosítéki Felügyelet ellenőrzési joga nem érinti az Országos Rendőrfőkapitányság Közbiztonsági Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztály rendészeti felügyeleti jogát, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szerv felügyeleti szerveinek ellenőrzési jogait.
46. §
(1) Az ellenőrzést végző személy minden, a nukleáris anyag termelésével (előállításával), használatával és tárolásával kapcsolatos helyiségbe beléphet, betekinthet a nyilvántartásokba és feljegyzésekbe, és szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.
(2) Amennyiben az ellenőrzést végző személy észleli, hogy a nukleáris anyag kezelése, valamint a nyilvántartások és feljegyzések vezetésének rendje nem felel meg az erre vonatkozó előírásoknak, illetőleg a szakmai követelményeknek, a helyszínen intézkedik a hiányosság és a szabálytalanság kijavítása érdekében.
(3) Amennyiben az ellenőrzést végző személy észleli, hogy a könyvelési nyilvántartásba vagy az üzemeltetési feljegyzésekbe hibás adatot jegyeztek be, kiigazító és/vagy helyesbítő jelentés tételének előírásával egyidejűleg intézkedik a hibás adat kijavításáról.
(4) Az ellenőrzést végző személy által a helyszínen tett intézkedést az üzemeltetési feljegyzésbe be kell vezetni.
(5) Az ellenőrzést végző személyek, amennyiben az előírások teljesítésének elmulasztását vagy megszegését állapítják meg, kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni, beleértve a felelősségre vonás kezdeményezését is,
47. §
(1) A helyszíni ellenőrzés kereteit, módszereit és formáit a rendelet melléklete tartalmazza.
(2) Az ellenőrzött szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során a szükséges segítséget megkapják.
(3) A helyszíni ellenőrzés biztosítása érdekében a nukleáris anyaggal rendelkező szerv vezetője intézkedik, hogy az ellenőrzésen jelen legyen a biztosítéki felelős vagy helyettese, és szükség esetén elérhető legyen intézkedésre jogosult képviselője.
(4) Az ellenőrzést végző személyek a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervnek, illetőleg a szerv dolgozóinak utasítást nem adhatnak, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhetik.
(5) Ha a helyszíni ellenőrzés során intézkedés vagy valamilyen más művelet megtétele látszik szükségesnek, azt a nukleáris anyaggal rendelkező szerv vezetője vagy intézkedésre jogosult képviselője rendeli el.
(6) Amennyiben a teendő intézkedés tekintetében vita merül fel az ellenőrzést végző személyek és az ellenőrzött szerv vezetője vagy illetékes képviselője között, azt az OAB elnöke a nukleáris anyaggal rendelkező szerv felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vezetőjével egyetértésben dönti el.
48. §
A nukleáris anyag ellenőrzése során az ellenőrzést végző személy tudomására jutott olyan adatokról és tényekről, amelyek az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtására kiadott 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet alapján hatósági intézkedést vonhatnak maguk után, haladéktalanul értesíteni kell az intézkedésre hatáskörrel rendelkező illetékes szerveket.
49. §
(1) A nukleáris anyag közúti, vasúti, légi és vízi szállítására (fuvarozására) a radioaktív anyagokra és készítményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A fuvarlevélben - belföldi forgalomban - a "Nukleáris anyag" megjelölést is fel kell tüntetni.
50. §
(1) A rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag bármilyen mennyiségének külföldre való kiszállításához az OAH Biztosítéki Főfelügyeletének hozzájárulása szükséges. Ez nem érinti az Országos Atomenergia Hivatalnak a nukleáris exportról és importról szóló 2/1986. (I. 19.) MT rendelet szerinti előzetes engedélyezési jogkörét.
(2) A kiszállítási hozzájárulást a nukleáris anyaggal rendelkező szerv kezdeményezésére a Biztosítéki Felügyelet kéri meg, megadása után kiviteli igazolást ad a nukleáris anyaggal rendelkező szerv részére.
51. §
(1) Nukleáris anyagot a könyvelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések betartására közvetlenül elégséges adatszolgáltatás nélkül az országba behozni nem szabad.
(2) Nukleáris anyag áruként vagy más címen történő nemzetközi szállítására vonatkozó szerződésben utalni kell az (1) bekezdésben foglalt korlátozásra.
(3) Az egy effektív kilogrammot meghaladó szállítmány esetén a szerződésben ki kell kötni, hogy a szállító fél egy hónappal a szállítmánynak a rendelkezési helyre való beérkezése előtt közölje a szállítmány fontosabb adatait és a beérkezés várható időpontját. Ezen adatokat az anyagot feladó, illetve fogadó hazai szerv haladéktalanul közli a Biztosítéki Felügyelettel.
52. §
Amennyiben az utólagos mérések és ellenőrzések alapján a feladó által közölt specifikációk, illetőleg egyéb műszaki dokumentációban szereplő és jelentéstételi kötelezettség alá eső adatok tekintetében eltérés mutatkozik, azt a helyesbítésre és a kiigazításra vonatkozó rendelkezések szerint haladéktalanul jelenteni kell a Biztosítéki Felügyeletnek.
NEMZETKÖZI ELLENŐRZÉS
53. §
(1) Az Egyezmény alapján a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzi a nukleáris anyagok nyilvántartását, erről információt, jelentéseket kap, önálló méréseket, megfigyeléseket, ellenőrzéseket végez.
(2) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek adandó nukleáris anyag nyilvántartási jelentéseket az Egyezmény előírásai szerint kell szolgáltatni.
(3) Az Országos Atomenergia Bizottság elnöke Kiegészítő Megállapodást köt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, amely részleteiben meghatározza az Egyezményben meghatározott eljárások végrehajtásának módját. A Kiegészítő Megállapodást, valamint az ahhoz kapcsolódóan megadandó létesítményi adatszolgáltatás tar-talmi és formai követelményeit az OAH Biztosítéki Főfelügyelete bocsátja az érintettek rendelkezésére.
54. §
(1) Nem terjed ki, illetőleg szünetel a nemzetközi ellenőrzés az olyan nukleáris anyag tekintetében, amelyet a biztosítékok alól mentesítettek (Egyezmény 35. és 36. Cikkei), vagy amely tekintetében a biztosítékokat ideiglenesen (Egyezmény 14. Cikke), vagy véglegesen (Egyezmény 34. Cikke) megszüntették.
(2) Ha a nukleáris anyaggal rendelkező szerv vagy a Biztosítéki Felügyelet javaslatára az OAH Biztosítéki Főfelügyelete kezdeményezi nukleáris anyagnak a biztosítékok alóli mentesítését, vagy a biztosítékok megszüntetését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél, az erről szóló készletváltozási jelentés elkészítése csak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hozzájárulásának megérkezése után történhet.
55. §
(1) A nukleáris anyagnak a nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítéséről, illetve a nemzetközi ellenőrzés megszűnéséről az OAH Biztosítéki Főfelügyelete a Biztosítéki Felügyelet útján értesíti az érdekelt, nukleáris anyaggal rendelkező szervet.
(2) A nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítés nem jelenti egyben a könyvelési nyilvántartási kötelezettség alóli felmentést.
(3) A nukleáris anyag nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítésének tényét a nukleáris anyaggal rendelkező szervnek a könyvelési nyilvántartásában fel kell tüntetnie.
(4) A nukleáris anyagnak a nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítését, illetőleg a mentesítés megszűnését a Biztosítéki Felügyelet feltünteti a központi nyilvántartásban.
56. §
A nemzetközi ellenőrzés alól mentesített nukleáris anyagot a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal együtt tárolni vagy feldolgozni kizárólag a Biztosítéki Felügyelet engedélye alapján szabad.
57. §
(1) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek az Egyezmény szerinti készletváltozási jelentést, anyagmérleg jelentést, valamint adagonkénti leltárkimutatást és egyéb jelentést továbbítani, vagy adatot szolgáltatni csak az OAH Biztosítéki Főfelügyelete, vagy az általa felhatalmazott szerv jogosult. E rendelkezés nem vonatkozik a helyszíni nemzetközi ellenőrzés során a 64. § (1) bekezdése alapján az ellenőrök tudomására jutott információkra.
(2) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek továbbítandó jelentésekhez szükséges adatokat - az Egyezményben foglalt határidőket figyelembe véve - a Biztosítéki Felügyelet állítja össze központi nyilvántartása alapján és juttatja el az OAH Biztosítéki Főfelügyeletéhez továbbítás céljából.
(3) A Biztosítéki Felügyelet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részére készített minden jelentésből másolatot őriz.
58. §
(1) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára küldött összes jelentést minden anyagmérlegkörzetben külön-külön, folyamatosan kell számozni.
(2) Anyagmérlegkörzeten belüli mozgást a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek készletváltozási jelentésben nem kell jelenteni.
59. §
(1) A Biztosítéki Felügyelet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára készített jelentéseket a Kiegészítő Megállapodásban (53. §) előírt kódolt formában juttatja el az OAH Biztosítéki Főfelügyeletéhez.
(2) A készletváltozási jelentéshez szükség szerint csatolni kell az Egyezményben írt tömör feljegyzéseket.
60. §
(1) A nukleáris anyaggal rendelkező szerv az Egyezményben, annak Kiegészítő Megállapodásában, valamint a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1987. évi 8. törvényerejű rendeletben írt eljárási rend szerint és határidőben összeállítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek küldendő előzetes értesítéseket nukleáris anyag külföldről történő várható érkezéséről, vagy külföldre szállításáról és azokat megküldi a Biztosítéki Felügyeletnek, valamint továbbítás céljából az OAH Biztosítéki Főfelügyeletnek.
(2) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől érkezett kimutatásokat a Biztosítéki Felügyelet összeveti a központi nyilvántartás adataival. Az eltérést, valamint a megtett intézkedéseket jelenteni kell az OAH Biztosítéki Főfelügyeletének. Adott jelentés helyesbítését értelemszerűen ugyanúgy kell kezelni, mint más, azonos típusú jelentést.
61. §
A nemzetközi ellenőrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által a külügyminiszterrel és az OAB elnökével egyetértésben kijelölt, és az OAH Biztosítéki Főfelügyelete által a nukleáris anyaggal rendelkező szerveknek bejelentett nemzetközi ellenőrök közreműködésével valósítja meg.
62. §
(1) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kijelölt és az ellenőrzés végzésével a Magyar Köztársaság területén megbízott ellenőröket az OAH Biztosítéki Főfelügyelete és/vagy a Biztosítéki Felügyelet fogadja.
(2) Az ellenőrök a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megbízólevelével és érvényes útiokmányokkal igazolják magukat.
(3) A nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal rendelkező szerv gondoskodik arról, hogy az ellenőrök a (2) bekezdésben említett okmányok alapján a belépési engedélyt haladéktalanul és késedelem nélkül megkapják.
63. §
Az ellenőrök kiváltságaira és mentességeire a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kiváltságairól és mentességeiről Bécsben, 1959. július 1-jén létrejött Egyezmény kihirdetéséről szóló 1967. évi 22. törvényerejű rendelet rendelkezései az irányadók.
64. §
(1) Az ellenőrök minden, a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyag termelésével, előállításával, használatával és tárolásával kapcsolatos és a létesítményi adatszolgáltatás során feltüntetett helyiségbe beléphetnek; betekinthetnek a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal kapcsolatos nyilvántartásokba és feljegyzésekbe, és erre vonatkozóan szóbeli felvilágosítást kérhetnek.
(2) Az ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervnek, illetőleg a szerv dolgozóinak utasítást nem adhatnak, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhetik.
(3) Ha a helyszíni ellenőrzés során intézkedés vagy valamilyen más művelet megtétele látszik szükségesnek, azt a nukleáris anyaggal rendelkező szerv vezetője vagy intézkedésre jogosult képviselője rendeli el.
(4) Amennyiben a teendő intézkedés tekintetében vita merül fel az ellenőrök és az ellenőrzött szerv vezetője vagy illetékes képviselője között, azt az OAB elnöke a nukleáris anyaggal rendelkező szerv felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vezetőjével egyetértésben dönti el.
65. §
(1) Az ellenőrök független mérések és megfigyelések céljából saját felszereléseiket is használhatják, és ilyen felszereléseket beépíthetnek; ennek feltételeiről - az érdekelt felügyeletet gyakorló és hatósági szervekkel egyetértésben - az OAH Biztosítéki Főfelügyelete gondoskodik.
(2) Minta vételére és elszállítására az erre vonatkozó hatályos rendelkezések az irányadók.
66. §
(1) A Biztosítéki Felügyelet vagy az OAH Biztosítéki Főfelügyeletének nemzetközi ellenőröket kísérő képviselője jelentésben foglalja össze a nemzetközi ellenőröknek a helyszíni ellenőrzés során észlelt tapasztalatait, az észlelt hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenőrzés megkönnyítésére vonatkozó javaslatait, valamint az ellenőrzés érdekében végzett tevékenység rövid leírását és eredményét. A jelentéseket azonnali intézkedést nem igénylő esetekben tizennégy munkanapon belül meg kell küldeni az OAH Biztosítéki Főfelügyelet vezetőjének, aki a további intézkedések megtételét kezdeményezi.
(2) Az ellenőrzés eredményét az üzemeltetési feljegyzésbe is be kell vezetni.
67. §
(1) Az ellenőrzött szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a nemzetközi ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során a szükséges segítséget megkapják.
(2) A helyszíni ellenőrzés biztosítása érdekében a nukleáris anyaggal rendelkező szerv vezetője intézkedik, hogy a nemzetközi ellenőrzésen jelen legyen a biztosítéki felelős vagy helyettese, és szükség esetén elérhető legyen intézkedésre jogosult képviselője.
68. §
(1) Az ellenőröket érő sugárbaleset esetén a szükséges intézkedéseket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a létesítmény sugárvédelmi megbízottja kezdeményezi.
(2) Biztosítani kell, hogy az ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során betartandó általánosan kötelező, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szerv jellegére tekintettel külön megállapított balesetelhárítási és egészségvédő óvórendszabályokat, valamint a sugárvédelmi szabályokat megismerjék. A helyszíni ellenőrzés során a biztosítéki felelős gondoskodik ezek betartatásáról.
69. §
(1) E rendelet 1993. augusztus 15-én lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a nukleáris anyagok nyilvántartásáról szóló 1/1971. (VII. 14.) OMFB rendelet, a nukleáris anyagok nemzetközi ellenőrzéséről szóló 1/1972. (V. 27.) OMFB rendelet, az Országos Atomenergia Bizottság elnökének az intézeteknek az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatok végrehajtására történő kijelöléséről szóló 1/1980. OAB-E utasítása és az ezt módosító és kiegészítő 1/1986. OAB-E utasítás, valamint a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyagok központi nyilvántartási rendszeréről szóló 1/1973. (A. K. 5.) OMFB-MTA-F. utasítás.
(2) A hatályukat vesztő rendeletek és utasítások alapján a nukleáris anyaggal rendelkező szerveknél létrehozott nyilvántartások, valamint a központi nyilvántartás folyamatosan hatályosnak tekintendők.
Dr. Pungor Ernő s. k.,
tárca nélküli miniszter
Melléklet a 6/1993. (VII. 29.) TNM rendelethez
A NYILVÁNTARTÁSOK ELLENŐRZÉSE
I. AZ ELLENŐRZÉSEK CÉLJA
1. A Biztosítéki Felügyelet és az OAH Biztosítéki Főfelügyelete által végzett ellenőrzések célja - a rendeletben meghatározott célkitűzéseken túlmenően - annak megállapítása, hogy a jelentéstételi kötelezettség teljesítése során a Biztosítéki Felügyeletnek, illetőleg az OAH Biztosítéki Főfelügyeletének benyújtott információk megfelelnek-e a valós helyzetnek (hitelesítés).
2. A nyilvántartások ellenőrzése kiterjed a nukleáris anyagok azonosítására is.
3. A fenti célkitűzéseknek megfelelően az ellenőrzések célja különösen az, hogy
a) hitelesítsék a nukleáris anyaggal rendelkező szervek nyitójelentésének adatait;
b) hitelesítsék a jelentésekben és a nyilvántartásokban, valamint a feljegyzésekben foglalt adatok azonosságát, különös tekintettel a készletváltozásokra;
c) hitelesítsék, hogy a nyilvántartások és feljegyzések a való helyzetnek megfelelően adták-e meg a nukleáris anyag tartózkodási helyét, mennyiségét és összetételét;
d) hitelesítsék a leltárkülönbözetek, valamint a szállítók és címzettek által megadott mennyiségek közötti különbségek és a könyvelési leltárban meglevő bizonytalanságok okaira vonatkozó információkat;
e) azonosítsák és hitelesítsék a nukleáris anyag mennyiségét és összetételét kiszállítás előtt.
II. AZ ELLENŐRZÉSEK ESZKÖZEI
4. Az ellenőrzések céljainak megvalósítása érdekében a Biztosítéki Felügyelet és az OAH Biztosítéki Főfelügyeletének felügyelői ellenőrzik, hogy
a) reprezentatív mintát eredményeznek-e az anyagmintavételi eljárások;
b) a minták kezelése és elemzése megfelelő-e;
c) a mérési kulcspontokon végzett mérések a való helyzet meghatározására alkalmasak-e,
ezen belül:
(i) ellenőrzik a nukleáris anyag mérése során közvetlenül, illetőleg közvetve alkalmazott műszerek és berendezések kalibrálását, a mérőeszközök mérésügyi hitelességét (pl. súly- és térfogatmérő eszközök stb. esetében),
(ii) kötelezhetik a nukleáris anyaggal rendelkező szerveket arra, hogy az elemzések pontosságának meghatározása érdekében elemezzék az Intézet által szolgáltatott normálmintákat,
(iii) kötelezhetik a nukleáris anyaggal rendelkező szerveket az Intézet által előírt, illetőleg rendelkezésre bocsátott etalonok használatára,
(iv) kalibrálhatják a műszereket és ellenőrző berendezéseket;
d) a pecsétek és más azonosító, illetőleg beavatkozást jelző eszközök alkalmazásával biztosítják az anyagbehatárolást, illetőleg ennek figyelemmel kísérését;
e) nemzetközi szállítások esetén megfigyelik az anyag be-, illetőleg kicsomagolását és szükség esetén ólomzárat (pecsétet), illetőleg más azonosító eszközöket alkalmaznak;
f) más objektív, technikailag megfelelő módszereket alkalmaznak az ellenőrzés céljainak megvalósítása érdekében.
III. AZ ELLENŐRZÉSEK KÜLÖNÖS SZEMPONTJAI
5. Az egyes létesítmények típusára és sajátosságaira tekintettel különös figyelmet kell fordítani arra, hogy
a) milyen formában található a nukleáris anyag, ezen belül, hogy az anyag ömlesztett formában vagy külön tárgyak formájában van-e;
b) milyen a nukleáris anyag vegyi összetétele;
c) az urán kis vagy nagy dúsítású-e; és
d) milyen a nukleáris anyag hozzáférhetősége.
6. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a létesítmények, illetőleg szervek sajátosságaira, ezen belül
a) a rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagot tartalmazó létesítmény, illetőleg szerv jellegére és típusára;
b) a nukleáris anyag behatárolási fokára;
c) arra, hogy mennyiben könnyíti meg ezen létesítmény konstrukciója a nukleáris anyag áramlásának és készleteinek hitelesítését;
d) arra, hogy milyen mértékben lehet összevetni egymással a különböző szervektől származó információkat;
e) minden olyan további sajátosságra, melyek elősegíthetik a rendelet céljainak megvalósítását.
7. Az ellenőrzés során vizsgálni kell
a) a szerv belső nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének hatékonyságát;
b) a hitelesített leltárkülönbözet nagyságát és meghatározási pontosságát;
c) a rendeletben szabályozott jelentéstételi kötelezettség betartását;
d) a Biztosítéki Felügyelet és az OAH Biztosítéki Főfelügyelete, illetőleg a nemzetközi ellenőrök által előírt intézkedések végrehajtását.