43/1997. (XII. 30.) PM rendelet
a jövedéki termékek veszteségnormáiról
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 89. §-a (2) bekezdésének c), d) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A veszteségnormák alkalmazása
1. § (1) Veszteséget csak a jövedéki termék készletében ténylegesen keletkezett hiány mértékéig lehet elszámolni.
(2)[1] A veszteség Jöt. 13. § (3) bekezdés g) és (5) bekezdés f) pontja szerinti elszámolására, illetve a Jöt. 22. és 25. §-a szerinti szállítás esetén a szállítási veszteségre, valamint a Jöt. 40. § (11) bekezdése, 60. § (3) bekezdése és 71. § (2) bekezdése szerinti elszámolásra - a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az e rendeletben meghatározott veszteségnormákat kell alkalmazni.
(3)[2] A vámhatóság kérelemre, illetve hivatalból előírhatja az e rendeletben meghatározott veszteségnormától eltérő mértékek alkalmazását, amennyiben azt a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérések adatai, valamint szakértői vélemény alátámasztják.
(4)[3] A felhasználás során szennyezetté vált adózatlan jövedéki termék regenerálásánál a figyelembe vehető veszteségnorma mértékét a vámhatóság az adómentes felhasználó vagy a felhasználói engedélyes kérelmére, szakértői véleménnyel és próbagyártással alátámasztva, a regeneráláshoz használt berendezés műszaki jellemzőinek és a jövedéki termék szennyezettségének figyelembevételével esetenként határozza meg.
(5)[4] Az alkoholos gyümölcs csokoládégyártásban való felhasználása során melléktermékként visszanyert alkoholtermékre elszámolható veszteségnorma mértékét a vámhatóság a csokoládégyártó kérelmére, a technológia módjától függően, próbagyártással állapítja meg.
(6)[5] A (4)-(5) bekezdés szerinti próbagyártást a vámhatóság képviselője jelenlétében kell elvégezni.
(7)[6] E rendelet alkalmazásában elszámolási időszak az adóraktár-engedélyes tekintetében a naptári év, illetve a Jöt. 40. § (10) bekezdése szerinti időszak, az adómentes felhasználó tekintetében a naptári negyedév, a felhasználói engedélyes tekintetében a naptári év.
Ásványolajtermék veszteségnormája
2. § (1) A raktározás veszteségnormája: a nem kiszerelt ásványolajtermék havonta betárolt mennyiségének az 1. számú mellékletben meghatározott %-a.
(2) Az ásványolajtermék raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma alkalmazásakor
a) nyári időszak május 1-jétől szeptember 30-áig,
b) téli időszak október 1-jétől április 30-áig
tart.
(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított ásványolajtermék mennyiségének a 2. számú mellékletben meghatározott %-a.
(4)[7] A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént - kiszerelésénél figyelembe vehető veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.
(5)[8] A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti és a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén lefejtésénél és kiszerelésnél (töltésénél) figyelembe vehető veszteségnorma a lefejtett, illetve kiszerelt (betöltött) mennyiségnek a 3. számú mellékletben meghatározott %-a.
(6)[9] A Jöt. 50. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti ásványolaj föld feletti tartályban, hordóban és tankban való tárolása esetén raktározási veszteségre a téli időszakban 0,015%, a nyári időszakban 0,04% veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós szállítás esetén 0,5%, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 1% veszteségnorma vehető figyelembe az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. A termékek kiszerelésénél figyelembe vehető veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.
Megfigyelt termék veszteségnormája[10]
2/A. §[11] (1) A megfigyelt termékek közül
a) a Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének a) és d) pontja szerinti megfigyelt termék raktározási, illetve szállítási veszteségére az 1. számú, illetve a 2. számú melléklet 2. sorában meghatározott veszteségnorma,
b) a Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti megfigyelt termék föld feletti tartályban, hordóban és tankban való tárolása esetén raktározási veszteségre a téli időszakban 0,015%, a nyári időszakban 0,04% veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós szállítás esetén 0,5%, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 1% veszteségnorma,
c) a Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének e) pontja szerinti megfigyelt termék esetében a raktározásra a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 0,4% veszteségnorma
vehető figyelembe a 2. és 3. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(2) A megfigyelt termékek kiszerelésénél figyelembe vehető veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.
Az alkoholtermék veszteségnormája
3. §[12] (1) A finomításnál figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszakban finomítás vagy újrafinomítás alá vont alkoholtermék mennyiségének 1%-a.
(2) A víztelenítésnél figyelembe vehető veszteségnorma: a víztelenítésre felhasznált ipari szesz mennyiségének 1%-a.
(3) A nem palackozott alkoholtermék raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett alkoholtermék mennyisége együttes összegének
a)[13] a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék - kivéve a 2207 10 00 vámtarifaszámú sósborszeszt - faedényben történő tárolása esetén elszámolási időszakonként 3,0%-a, az egyéb anyagból készült edényben, tartályban való tárolása esetén elszámolási időszakonként 1,2%-a,
b)[14] a 2207 10 00 vámtarifaszámú sósborszesz, valamint az egyéb alkoholtermék tárolása esetén elszámolási időszakonként 6%-a.
(4) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött alkoholtermék mennyiségének 1%-a.
(5)[15] Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított nem palackozott alkoholtermék mennyiségének 0,4%-a.
(6)[16] A lefejtésnél figyelembe vehető veszteségnorma a lefejtett alkoholtermék mennyiségének 0,4%-a.
(7)[17] A teljesen denaturált alkoholtermék szállításánál, tárolásánál, valamint kiszerelésénél az alkoholtermékre vonatkozó veszteségnormákat kell alkalmazni.
A sör veszteségnormája
4. §
(1) A fejtésnél (palackozásnál) figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszakban előállított (hordós, tank, palackos, dobozos)
a) szűrt sör mennyiségének 3%-a,
b) szűretlen sör mennyiségének 4%-a.
(2) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a tankautóban kiszállított sör mennyiségének 0,2%-a, illetve a palackozott sör mennyiségének 0,25%-a.
A pezsgő veszteségnormája
5. § (1)[18] A raktározásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a nem palackozott pezsgő esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének elszámolási időszakonként 1,0%-a.
(2) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött pezsgő mennyiségének 3%-a.
(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított nem palackozott pezsgő mennyiségének 0,5%-a, illetve a palackozott pezsgő mennyiségének 0,25%-a.
A köztes alkoholtermék veszteségnormája
6. § (1)[19] A raktározásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a nem palackozott nem habzó köztes alkoholtermék esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének elszámolási időszakonként 6,0%-a.
(2) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött mennyiségnek
a) a habzó köztes alkoholtermék esetén a 3%-a,
b) nem habzó köztes alkoholtermék esetén az 1%-a.
(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított mennyiségnek
a) a nem palackozott habzó köztes alkoholtermék esetén a 0,5%-a, a nem palackozott nem habzó köztes alkoholtermék esetén a 0,8%-a,
b) a palackozott köztes alkoholtermék esetén a 0,25%-a.
Az egyéb bor veszteségnormája[20]
6/A. § (1) A raktározásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a hordós kiszerelésű egyéb bor esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének 0,8 %-a.
(2) A kiszerelésnél figyelembe vehető veszteségnorma:
a) a palackba töltött mennyiség 2%-a,
b) a kannába töltött mennyiség 1%-a.
(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a hordós kiszerelésben kiszállított mennyiség 0,2%-a.
A veszteségek elszámolása
7. §[21] (1) Az adóraktár-engedélyes a Jöt. 13. § (3) bekezdés g) pontja, az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (5) bekezdés f) pontja szerinti adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülésénél, illetve a felhasználói engedélyes a Jöt. 60. § (3) bekezdése szerinti adóköteles készlethiánya megállapításánál figyelembe vehető, veszteségként elszámolható mennyiség a jövedéki termékkészletben a Jöt. 40. § (10) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 49. § (4) bekezdése, illetve 60. § (3) bekezdése szerint végzett készletfelvétellel megállapított tényleges hiány, de legfeljebb az e rendelet szerinti veszteségnorma alapján elszámolható mennyiség (a továbbiakban: elszámolható veszteség), valamint - amennyiben a tényleges hiány nagyobb, mint az elszámolható veszteség - a tényleges készletre a készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanság alapján számított mennyiség.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint végzett készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészlet nagyobb a nyilvántartás szerinti zárókészletnél, a többletet a készletfelvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a többlet mennyiségével az elszámolási időszak nyilvántartás szerinti zárókészletét korrigálni kell.
(3) A Jöt. 49. § (3) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetekben tartott készletfelvétel során az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
8. §[22] (1)[23] A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán, kiskereskedelmi tárolótelepén a vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül az előző készletfelvételt követően forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül.
(2)[24] A többlet és az (1) bekezdés szerint elszámolható többlet különbségére a jövedéki adót és a jövedéki bírságot határozattal kell megállapítani.
(3)[25] A többlet mennyiségét a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a többlet mennyiségével az elszámolási időszak nyilvántartott zárókészletét korrigálni kell.
(4)[26] Amennyiben a vámhatóság által megállapított tényleges zárókészlet és a nyilvántartás szerinti zárókészlet mennyiségének különbsége negatív (a továbbiakban: hiány), a hiány mennyiségét a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a hiány mennyiségével az elszámolási időszak nyilvántartás szerinti zárókészletét csökkenteni kell.
9. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1995. (VII. 12.) PM rendelet, valamint az azt módosító 30/1995. (XII. 28.) PM rendelet és a 19/1997. (V. 30.) PM rendelet hatályát veszti, rendelkezéseiket azonban az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált ügyekben a kávé, illetve a jövedéki termékek esetében továbbra is alkalmazni kell, feltéve, hogy rendelkezéseik kedvezőbb elbírálást eredményeznek.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelethez[27]
Ásványolajtermék raktározási veszteségnormája
Me.: százalék (%)/hó
| Ásványolajtermék (Jöt. szerinti) | Föld feletti tartály | Úszótetős tartály | Föld alatti tartály | Hordós tank | |||||
| téli | nyári | téli | nyári | téli | nyári | téli | nyári | ||
| időszak | időszak | időszak | időszak | ||||||
| 1. | Cseppfolyósított és sűrítettgáz-halmazállapotú szénhidrogén | 0, 15 | 0, 40 | - | - | - | - | - | - |
| 2. | Ólmozott és ólmozatlan benzin, egyéb ellenőrzött ásványolaj, E85 | 0, 10 | 0, 20 | 0, 05 | 0, 10 | 0, 09 | 0, 18 | 0, 06 | 0, 10 |
| 3. | Gázolaj, petróleum, fűtőolaj, biodízel | 0, 03 | 0, 08 | 0, 015 | 0, 04 | 0, 03 | 0, 06 | 0, 015 | 0, 05 |
2. számú melléklet a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelethez[28]
Ásványolajtermékek szállítási veszteségnormája
Me.: százalék (%)/hó
| Ásványolajtermék (Jöt. szerinti) | Csővezetékes szállítás | Közúti tankautós szállítás | Szállítás vasúti tartálykocsiban | Vízi uszályos szállítás | |
| 1. | Cseppfolyósított és sűrítettgáz-halmazállapotú szénhidrogén | 0, 50 | 1, 50 | 0, 50 | - |
| 2. | Ólmozott és ólmozatlan benzin, egyéb ellenőrzött ásványolaj, E85 | 0, 15 | 0, 50 | 1, 00 | 1, 00 |
| 3. | Gázolaj, petróleum, fűtőolaj, biodízel | 0, 10 | 0, 50 | 1, 00 | 1, 00 |
3. számú melléklet a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelethez[29]
A Jöt 52. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti és a 290110 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogének lefejtési, kiszerelési (töltési) veszteségnormája
Me.: százalék (%)/hó
| Cseppfolyósított szénhidrogén (vámtarifaszámok szerint) | ||
| 1. | 2711 12 11-től 2711 12 94-ig | 3,00 |
| 2. | 2711 12 97, 2711 13,2711 14 00,2711 19 00 | 2,00 |
| 3. | 2901 10 | 1,50 |
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 28/2007. (XII. 20.) PM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[2] Megállapította a 41/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.01.01.
[3] Megállapította a 41/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.01.01.
[4] Megállapította a 41/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.01.01.
[5] Megállapította a 41/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.01.01.
[6] Megállapította a 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet 9. §-a. Hatályos 2009.07.01.
[7] Beiktatta a 48/2004. (XII. 29.) PM rendelet 2. § -a. Hatályos 2005.01.01.
[8] Beiktatta a 48/2004. (XII. 29.) PM rendelet 2. § -a. Hatályos 2005.01.01.
[9] Beiktatta az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 2. § - a. Hatályos 2013.01.01.
[10] Beiktatta a 17/2004. (IV. 21.) PM rendelet 2. § -a. Hatályos 2004.05.01.
[11] Beiktatta a 17/2004. (IV. 21.) PM rendelet 2. § -a. Hatályos 2004.05.01.
[12] A 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 3. § 1. bekezdése a 13/1998. (IV. 30.) PM rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg
[13] Módosította a 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet 21. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.
[14] Módosította a 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet 21. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.
[15] A 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 3. § 5. bekezdése a 38/1998. (XII. 21.) PM rendelet 2. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[16] A 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 3. § 6. bekezdését a 38/1998. (XII. 21.) PM rendelet 2. § 2. bekezdése iktatta be
[17] Beiktatta a 17/2004. (IV. 21.) PM rendelet 3. § -a. Hatályos 2004.05.01.
[18] Módosította a 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet 21. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.
[19] Módosította a 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet 21. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.
[20] Beiktatta a 17/2011. (IV. 19.) NGM rendelet 3. § - a. Hatályos 2011.04.20.
[21] Megállapította a 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet 10. §-a. Hatályos 2009.07.01.
[22] Megállapította a 43/2002. (XII. 20.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.01.01.
[23] Megállapította az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § - a. Hatályos 2013.01.01.
[24] Megállapította a 18/2002. (IV. 25.) PM rendelet 2. § - a. Hatályos 2002.05.03.
[25] Megállapította a 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos 2009.06.15.
[26] Megállapította a 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos 2009.06.15.
[27] Megállapította a 28/2007. (XII. 20.) PM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[28] Megállapította a 28/2007. (XII. 20.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.
[29] Beiktatta a 48/2004. (XII. 29.) PM rendelet 4. § -a. Hatályos 2005.01.01.