43/1997. (XII. 30.) PM rendelet

a jövedéki termékek veszteségnormáiról

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 89. §-a (2) bekezdésének c), d) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A veszteségnormák alkalmazása

1. § (1) Veszteséget csak a jövedéki termék készletében ténylegesen keletkezett hiány mértékéig lehet elszámolni.

(2)[1] A veszteség Jöt. 13. § (3) bekezdés g) és (5) bekezdés f) pontja szerinti elszámolására, illetve a Jöt. 22. és 25. §-a szerinti szállítás esetén a szállítási veszteségre, valamint a Jöt. 40. § (11) bekezdése, 60. § (3) bekezdése és 71. § (2) bekezdése szerinti elszámolásra - a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az e rendeletben meghatározott veszteségnormákat kell alkalmazni.

(3)[2] A vámhatóság kérelemre, illetve hivatalból előírhatja az e rendeletben meghatározott veszteségnormától eltérő mértékek alkalmazását, amennyiben azt a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérések adatai, valamint szakértői vélemény alátámasztják.

(4)[3] A felhasználás során szennyezetté vált adózatlan jövedéki termék regenerálásánál a figyelembe vehető veszteségnorma mértékét a vámhatóság az adómentes felhasználó vagy a felhasználói engedélyes kérelmére, szakértői véleménnyel és próbagyártással alátámasztva, a regeneráláshoz használt berendezés műszaki jellemzőinek és a jövedéki termék szennyezettségének figyelembevételével esetenként határozza meg.

(5)[4] Az alkoholos gyümölcs csokoládégyártásban való felhasználása során melléktermékként visszanyert alkoholtermékre elszámolható veszteségnorma mértékét a vámhatóság a csokoládégyártó kérelmére, a technológia módjától függően, próbagyártással állapítja meg.

(6)[5] A (4)-(5) bekezdés szerinti próbagyártást a vámhatóság képviselője jelenlétében kell elvégezni.

(7)[6] E rendelet alkalmazásában elszámolási időszak az adóraktár-engedélyes tekintetében a naptári év, illetve a Jöt. 40. § (10) bekezdése szerinti időszak, az adómentes felhasználó tekintetében a naptári negyedév, a felhasználói engedélyes tekintetében a naptári év.

Ásványolajtermék veszteségnormája

2. § (1) A raktározás veszteségnormája: a nem kiszerelt ásványolajtermék havonta betárolt mennyiségének az 1. számú mellékletben meghatározott %-a.

(2) Az ásványolajtermék raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma alkalmazásakor

a) nyári időszak május 1-jétől szeptember 30-áig,

b) téli időszak október 1-jétől április 30-áig

tart.

(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított ásványolajtermék mennyiségének a 2. számú mellékletben meghatározott %-a.

(4)[7] A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént - kiszerelésénél figyelembe vehető veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.

(5)[8] A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti és a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén lefejtésénél és kiszerelésnél (töltésénél) figyelembe vehető veszteségnorma a lefejtett, illetve kiszerelt (betöltött) mennyiségnek a 3. számú mellékletben meghatározott %-a.

(6)[9] A Jöt. 50. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti ásványolaj föld feletti tartályban, hordóban és tankban való tárolása esetén raktározási veszteségre a téli időszakban 0,015%, a nyári időszakban 0,04% veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós szállítás esetén 0,5%, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 1% veszteségnorma vehető figyelembe az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. A termékek kiszerelésénél figyelembe vehető veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.

Megfigyelt termék veszteségnormája[10]

2/A. §[11] (1) A megfigyelt termékek közül

a) a Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének a) és d) pontja szerinti megfigyelt termék raktározási, illetve szállítási veszteségére az 1. számú, illetve a 2. számú melléklet 2. sorában meghatározott veszteségnorma,

b) a Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti megfigyelt termék föld feletti tartályban, hordóban és tankban való tárolása esetén raktározási veszteségre a téli időszakban 0,015%, a nyári időszakban 0,04% veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós szállítás esetén 0,5%, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 1% veszteségnorma,

c) a Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének e) pontja szerinti megfigyelt termék esetében a raktározásra a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 0,4% veszteségnorma

vehető figyelembe a 2. és 3. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

(2) A megfigyelt termékek kiszerelésénél figyelembe vehető veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.

Az alkoholtermék veszteségnormája

3. §[12] (1) A finomításnál figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszakban finomítás vagy újrafinomítás alá vont alkoholtermék mennyiségének 1%-a.

(2) A víztelenítésnél figyelembe vehető veszteségnorma: a víztelenítésre felhasznált ipari szesz mennyiségének 1%-a.

(3) A nem palackozott alkoholtermék raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett alkoholtermék mennyisége együttes összegének

a)[13] a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék - kivéve a 2207 10 00 vámtarifaszámú sósborszeszt - faedényben történő tárolása esetén elszámolási időszakonként 3,0%-a, az egyéb anyagból készült edényben, tartályban való tárolása esetén elszámolási időszakonként 1,2%-a,

b)[14] a 2207 10 00 vámtarifaszámú sósborszesz, valamint az egyéb alkoholtermék tárolása esetén elszámolási időszakonként 6%-a.

(4) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött alkoholtermék mennyiségének 1%-a.

(5)[15] Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított nem palackozott alkoholtermék mennyiségének 0,4%-a.

(6)[16] A lefejtésnél figyelembe vehető veszteségnorma a lefejtett alkoholtermék mennyiségének 0,4%-a.

(7)[17] A teljesen denaturált alkoholtermék szállításánál, tárolásánál, valamint kiszerelésénél az alkoholtermékre vonatkozó veszteségnormákat kell alkalmazni.

A sör veszteségnormája

4. §

(1) A fejtésnél (palackozásnál) figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszakban előállított (hordós, tank, palackos, dobozos)

a) szűrt sör mennyiségének 3%-a,

b) szűretlen sör mennyiségének 4%-a.

(2) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a tankautóban kiszállított sör mennyiségének 0,2%-a, illetve a palackozott sör mennyiségének 0,25%-a.

A pezsgő veszteségnormája

5. § (1)[18] A raktározásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a nem palackozott pezsgő esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének elszámolási időszakonként 1,0%-a.

(2) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött pezsgő mennyiségének 3%-a.

(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított nem palackozott pezsgő mennyiségének 0,5%-a, illetve a palackozott pezsgő mennyiségének 0,25%-a.

A köztes alkoholtermék veszteségnormája

6. § (1)[19] A raktározásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a nem palackozott nem habzó köztes alkoholtermék esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének elszámolási időszakonként 6,0%-a.

(2) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött mennyiségnek

a) a habzó köztes alkoholtermék esetén a 3%-a,

b) nem habzó köztes alkoholtermék esetén az 1%-a.

(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított mennyiségnek

a) a nem palackozott habzó köztes alkoholtermék esetén a 0,5%-a, a nem palackozott nem habzó köztes alkoholtermék esetén a 0,8%-a,

b) a palackozott köztes alkoholtermék esetén a 0,25%-a.

Az egyéb bor veszteségnormája[20]

6/A. § (1) A raktározásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a hordós kiszerelésű egyéb bor esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének 0,8 %-a.

(2) A kiszerelésnél figyelembe vehető veszteségnorma:

a) a palackba töltött mennyiség 2%-a,

b) a kannába töltött mennyiség 1%-a.

(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a hordós kiszerelésben kiszállított mennyiség 0,2%-a.

A veszteségek elszámolása

7. §[21] (1) Az adóraktár-engedélyes a Jöt. 13. § (3) bekezdés g) pontja, az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (5) bekezdés f) pontja szerinti adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülésénél, illetve a felhasználói engedélyes a Jöt. 60. § (3) bekezdése szerinti adóköteles készlethiánya megállapításánál figyelembe vehető, veszteségként elszámolható mennyiség a jövedéki termékkészletben a Jöt. 40. § (10) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 49. § (4) bekezdése, illetve 60. § (3) bekezdése szerint végzett készletfelvétellel megállapított tényleges hiány, de legfeljebb az e rendelet szerinti veszteségnorma alapján elszámolható mennyiség (a továbbiakban: elszámolható veszteség), valamint - amennyiben a tényleges hiány nagyobb, mint az elszámolható veszteség - a tényleges készletre a készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanság alapján számított mennyiség.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint végzett készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészlet nagyobb a nyilvántartás szerinti zárókészletnél, a többletet a készletfelvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a többlet mennyiségével az elszámolási időszak nyilvántartás szerinti zárókészletét korrigálni kell.

(3) A Jöt. 49. § (3) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetekben tartott készletfelvétel során az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

8. §[22] (1)[23] A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán, kiskereskedelmi tárolótelepén a vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül az előző készletfelvételt követően forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül.

(2)[24] A többlet és az (1) bekezdés szerint elszámolható többlet különbségére a jövedéki adót és a jövedéki bírságot határozattal kell megállapítani.

(3)[25] A többlet mennyiségét a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a többlet mennyiségével az elszámolási időszak nyilvántartott zárókészletét korrigálni kell.

(4)[26] Amennyiben a vámhatóság által megállapított tényleges zárókészlet és a nyilvántartás szerinti zárókészlet mennyiségének különbsége negatív (a továbbiakban: hiány), a hiány mennyiségét a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a hiány mennyiségével az elszámolási időszak nyilvántartás szerinti zárókészletét csökkenteni kell.

9. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1995. (VII. 12.) PM rendelet, valamint az azt módosító 30/1995. (XII. 28.) PM rendelet és a 19/1997. (V. 30.) PM rendelet hatályát veszti, rendelkezéseiket azonban az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált ügyekben a kávé, illetve a jövedéki termékek esetében továbbra is alkalmazni kell, feltéve, hogy rendelkezéseik kedvezőbb elbírálást eredményeznek.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelethez[27]

Ásványolajtermék raktározási veszteségnormája

Me.: százalék (%)/hó

2. számú melléklet a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelethez[28]

Ásványolajtermékek szállítási veszteségnormája

Me.: százalék (%)/hó

3. számú melléklet a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelethez[29]

A Jöt 52. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti és a 290110 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogének lefejtési, kiszerelési (töltési) veszteségnormája

Me.: százalék (%)/hó