45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet

az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel - egyetértésben a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban (a továbbiakban: R.) előírt építészeti-műszaki tervdokumentációk (a továbbiakban: tervdokumentációk), valamint az R. hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez szükséges műszaki megvalósítási (a továbbiakban: kivitelezési) tervdokumentációk tartalmára.

Általános rendelkezések

2. § (1) Az építmény tervdokumentációját a tervezett építmény rendeltetésének, valamint a tervfajtának megfelelő tartalmú és részletességű dokumentumokból magyar nyelven kell összeállítani.

(2) Az adott építmény szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek értelemszerűen elhagyhatók.

(3) A tervdokumentáció tartalmát tartalomjegyzékben kell rögzíteni.

(4)[1] A tervdokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó nemzeti szabványok vagy azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell biztosítani.

(5)[2] A tervdokumentációban a vonatkozó hatályos nemzeti szabványokban, illetve a helyszínrajz vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott jelöléseket - azokra történő hivatkozással - kell használni.

(6)[3] Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos nemzeti szabvány hiányában egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

(7)[4] Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:

a) az építmény megnevezését, az ingatlan címét és helyrajzi számát,

b) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként,

c) a tervező(k) nevét, eredeti aláírását, szakképesítését, a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát,

d) a tervezés dátumát,

e) az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét és eredeti aláírását.

Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció

3. § (1) Az elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az Étv. 35. §-ában meghatározott tartalommal és részletezettséggel kell kidolgozni.

(2) Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési kérelem esetén a tervdokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell.

4. § (1) A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát,

b) helyszínrajzot (1:1000 méretarányban)

ba) égtájjelöléssel,

bb) 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,

bc) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - telkek és az azokon lévő valamennyi meglévő és tervezett építmény méretarányos körvonalrajzával és tetőidomával, valamint rendeltetése (funkciója) feltüntetésével,

bd) a tervezett beépítettségre jellemző mutatószámokkal (beépítési százalék, építménymagasság stb),

be) az építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével.

(2) A településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak a tervezett építmény környezetbe illesztése, megjelenése (homlokzatképzése, színezése) bemutatása érdekében szükség szerint tömegvázlatot, fotómontázst, makettfotót vagy utcaképet kell tartalmaznia.

(3) Az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt a tervezett építmény jellegétől függően (legalább 1:200 méretarányú) az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)ből, továbbá műszaki leírásokból és részletrajzokból kell összeállítani.

(4) A műemléki, régészeti, természet- és környezetvédelmi, valamint életvédelmi követelményeket is érintő elvi építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok - építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőző tervezői egyeztetés során - a felvetett szakkérdés tisztázásához szükséges mértéknek megfelelően határozzák meg.

(5) A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló - elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű (legalább 1:100 méretarányú) tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani.

Építési engedélyezési tervdokumentáció

5. § Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát;

2. helyszínrajzot (1:500 vagy 1:1000 méretarányban)

a) égtájjelöléssel,

b) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú - telkek ábrázolásával,

c) a tervezéssel érintett telkeken valamennyi terepszint feletti és alatti, meglévő építmény és a tervezett építmény rendeltetésének megnevezésével, méretarányos körvonalrajza, tetőidoma ábrázolásával, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölésével,

d) a közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajza, tetőidoma, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajza ábrázolásával, rendeltetése megjelölésével,

e) a tervezett és a meglévő épületek telekhatártól és egymástól való távolsági és építménymagassági méretével,

f) a tervezési területre vonatkozó szabályozási tervben meghatározottak teljesítését igazoló mutatószámok, jellemzők (beépítési százalék, építménymagasság, szabályozási vonal, stb) szerepeltetésével,

g) az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozásának, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolásával,

h) a tervezett terepszintre jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,

i) a ± 0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értékkel, valamint a kitűzésre vonatkozó pontok, irányok meghatározásával,

j) a tervezéssel érintett telkeken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány jelölésével és a fa fajtájának megnevezésével;

3. tereprendezési tervet (1:500 méretarányban) az eredeti és a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával a telek természetes terepszintjének olyan megváltoztatása esetén, mely az R. értelmében építési engedélyhez kötött;

4. alaprajzokat a tervezett építmény valamennyi szintjéről (1:100 méretarányban), melyeken

a) ábrázolni és méretekkel kell ellátni:

aa) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes színtmagasságú szerkezeteket,

ab) a beépített berendezési tárgyakat,

ac) a nyílásokat és nyílásáthidalókat,

ad) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, méreteit, mindkét végének szintmagasságát,

ae) a szerkezeti dilatációk helyét,

af) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,

b) meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát,

c) jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát.

5. metszeteket (1:100 méretarányban) a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve, melyeken

a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni:

aa) az elmetszet, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,

ab) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,

ac) az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, továbbá

b) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vizszintes és függőleges rétegfelépítést;

6. homlokzatokat (1:100 méretarányban) az építmény minden nézetéről, melyeken

a)[5] ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, kéményeket, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,

b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát,

c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,

d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén - a környezetbe illesztés bemutatására - ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit;

7.[6][7] a felvonó(k) és mozgólépcső(k) külön jogszabályban meghatározott terveit és adatait;

8. üzemeléstechnológiai tervet a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok álltal - a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján - jelzett esetekben és részletezettséggel;

9. kertépítészeti terveket (1:200 méretarányban) a külön jogszabályban vagy a helyi önkormányzat által rendeletben meghatározott esetekben;

10. az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit (alaprajzokat legalább 1:100, nézeteket és metszeteket legalább 1:50 méretarányban);

11.[8] műszaki leírást, mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint 2. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben az alkalmazott szabványtól eltérő műszaki megoldást és a szakhatóságok által kért további információkat;

12. tűzvédelmi dokumentációt - a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza

a) az épület megközelíthetőségére,

b) oltóvíz ellátására,

c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára,

d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire,

e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására,

f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint

g) a tűzjelzésre és oltásra

vonatkozó megoldásokat;

13.[9] talajmechanikai szakvéleményt négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű építményeknél, geotechnikai dokumentációt csúszás-, omlás- vagy barlangveszélyes, illetőleg alábányászott területen, valamint 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez;

14.[10] igazoló műszaki számításokat a hatályos nemzeti szabványokban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű műszaki megoldás szerint:

a) a fűtött vagy hűtött épületeknél épületfizikai, energetikai,

b)[11] minden két beépített szintnél magasabb vagy 5,40 m-nél nagyobb födémfesztávú épület esetében - az előregyártott elemek beazonosítását is biztosító - tartószerkezeti,

c) zajforrást tartalmazó, illetve a határérték feletti környezeti zajjal terhelt építményeknél az akusztikai, és

d) indokolt esetben a benapozásra vonatkozó megoldásokról;

15. szakértői véleményeket a külön jogszabályban elrendelt esetekben;

16. Az 1. számú mellékletben szereplő kitöltött statisztikai adatlapot.

17.[12] A rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények engedélyezéséhez az e rendelet 3. számú mellékletében szereplő statisztikai adatlapot.

6. § Meglévő építmény átalakítása, bővítése esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak az 5. §-ban meghatározott tartalmi részletességgel az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolata, ha a telek beépítettsége megváltozik,

b)[13] helyszínrajzot a meglévő épület befoglaló tömegét megváltoztató esetekben (1:500 méretarányban) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal,

c) alaprajzo(ka)t (1:100 méretarányban) a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről,

d) alaprajzo(ka)t (1:100 méretarányban) az átalakított építmény átalakított építményszintjeiről,

e) homlokzati rajzo(ka)t (1:100 méretarányban) vagy fotodokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,

f) homlokzati rajzo(ka)t, az átalakított homlokzat(ok)ról (1:100 méretarányban),

g) metszete(ke)t (1:100 méretarányban) a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helye(ke)n, a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,

h) szintszám-, belmagasság- vagy tetőforma-változtatást eredményező átalakítás esetén metszete(ke)t a tervezett állapotról (1:100 méretarányban) a változtatás szempontjából meghatározó helye(ke)n, a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,

i)[14] a felvonók, a mozgólépcsők külön jogszabályban meghatározott terveit és adatait,

j) üzemeléstechnológiai terveket a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok álltal - a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján - jelzett esetekben,

k) műszaki leírást, mely ismerteti a teljes építmény eredeti rendeltetését, valamint az átalakított építmény új rendeltetését, üzemeltetési technológiáját és könyezettel való kölcsönhatását, továbbá a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, tűzvédelmi, hangszigetelési, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, valamint szükséges esetekben a szakhatóságok által kért további információkat,

l) szakértői véleményeket (1 évnél nem régebbi):

la) a külön jogszabályban elrendelt esetekben, továbbá

lb) az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton stb.) épületszerkezetekről, és

lc) a 80 évesnél idősebb épületek tartószerkezeteiről,

m) igazoló műszaki számításokat

ma) a fűtött vagy hűtött épületek átalakított vagy bővített épületrészére vonatkozó épületfizikai, energetikai,

mb) az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító, tartószerkezeti,

mc) zajforrást tartalmazó, illetve határérték feletti környezeti zajjal terhelt építményeknél az akusztikai

megoldásokról,

n) az 1. számú mellékletben szereplő kitöltött statisztikai adatlapot.

7. § (1) Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatók.

(2) Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

(3) Az átalakított állapot alaprajzain és metszetein egyértelmű módon kell ábrázolni és jelölni az elbontásra kerülő és az új szerkezeteket.

(4) Műemlék vagy helyi védelem alá tartozó építmény illetve műemléki jelentőségű terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében - eltérő jogszabályi intézkedés hiányában - az 5-6. §-ban felsoroltakon túl a meglévő állapotot bemutató fotódokumentáció és indokolt esetben színezési dokumentáció mellékelendő.

8. § (1) A jogerős és végrehajtható építési engedélyezési tervdokumentációtól való eltérésre irányuló kérelem mellékletét szolgáló tervdokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia.

(2) A műleírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket.

Bontási engedélyezési tervdokumentáció

9. § A bontási engedélyezési tervdokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolata,

b) műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit,

c) bontásra vonatkozó technológiai műszaki leírást: a műveleti sor, a munkavédelmi előírások, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározásával,

d) helyi védelem alá tartozó építmény, illetve műemléki vagy tájképi jelentőségű területen lévő építmény elbontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről,

e) helyi védelem alá tartozó építmény elbontása esetén 1:100 méretarányú alaprajzo(ka)t minden szintről és legalább két egymással szöget bezáró metszetet,

f) zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.

Használatbavételi engedélyezési tervdokumentációt

10. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként tervdokumentációt csak az R.-ben meghatározott esetben kell benyújtani, és annak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azt ismertető munkarészeket (pl. a műszaki leírást és a számításokat) kell tartalmaznia.

(2) A tervrajzok méretarányára és tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési tervdokumentációnál meghatározottakkal.

(3) Épület esetében a 2. számú mellékletben szereplő statisztikai adatlapot kell kitölteni.

(4)[15] Új felvonó, mozgólépcső létesítése vagy meglévő műszaki jellemzőinek megváltoztatása esetén a külön jogszabályban meghatározott iratokat és adatokat kell mellékelni.

Fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció

11. § (1) A tervdokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési tervdokumentációnál leírtakkal.

(2) A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében, a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni.

Rendeltetés megváltoztatás engedélyezési tervdokumentációja

12. § (1) Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatás esetében a tervdokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési tervdokumentációra előírtakkal.

(2) Az építési munkával nem járó, vagy nem építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatás esetében a tervdokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a kötelezően elrendelt hatályos nemzeti szabványok és a szakmai jogszabályok, valamint

b) a helyi építési szabályzat és szabályozási terv

előírásaiban meghatározott követelmények kielégítését bizonyító műszaki leírásokat (az üzemeléstechnológia, a tűzrendészet, valamint élet- és egészségvédelmi előírások), szakvéleményeket, fényképeket, illetve indokolt esetben felmérési alaprajzokat és metszeteket 1:200 méretarányban, továbbá tehernövekedéssel járó rendeltetés megváltoztatása esetében erőtani igazoló számítást.

Az építési tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési tervdokumentációk

13. § (1) Az építmények kivitelezési tervdokumentációjának tartalmaznia kell a szintkülönbség-áthidalók alaprajzait és metszeteit (1:50 méretarányban) az épület minden 1,5 m-nél nagyobb függőleges méretű eleméről, mely ábrázolja és méretezi:

a) a szintkülönbség-áthidaló geometriáját, szerkezetét,

b) a fellépők szélességét és magasságát, járóvonalát,

c) a csatlakozó szerkezeteket, korlátokat.

Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintkülönbség-áthidalók az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók.

(2)[16] A legfeljebb két beépített szintű, vagy 5,40 m szerkezeti fesztávú vagy 500 m2 szintterületű építmény építése, illetve az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz csatlakozó műtárgyak létesítése esetében a kivitelezési tervdokumentáció azonos az építési engedélyezési tervdokumentációval.

(3) A (2) bekezdésben ismertetett jellemzőket meghaladó, de legfeljebb négy beépített szintű, vagy 6,00 m szerkezeti fesztávú, vagy 1000 m2 bruttó szintterületű építmény építése esetében a kiviteli tervdokumentációnak az építési engedélyezési tervdokumentáción túlmenően tartalmaznia kell tartószerkezeti tervet (méretarány 1:50), mely a teherhordó falak kivételével kiterjed az épület összes függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére és alapozására oly módon, hogy azok meghatározzák:

a) a szerkezetek alakját, méretét és térbeli elhelyezkedését,

b) előregyártott elemek esetén az elemek tengelyét és megnevezését,

c) monolit szerkezet esetén a szerkezet vasalási módját és minőségét,

d) tartószerkezeti részletét, csomópontját (méretarány legalább 1:20).

Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók.

(4) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, vagy a (3) bekezdésében meghatározott jellemzőket meghaladó építmény építése esetében minden munkarészre kiterjedő kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését.

(5) A (4) bekezdés szerinti kiviteli tervdokumentációt a vonatkozó közzétett nemzeti szabványok előírásain túlmenően, az építtető vagy annak megbízottja igényeinek, valamint a kivitelezési technológiának megfelelő bontásban és jelrendszerrel, de legalább az alábbi tartalommal kell elkészíteni:

a) helyszínrajz (méretarány legalább 1:500),

b) alaprajzok (méretarány legalább 1:50,)

c) metszetek (méretarány legalább 1:50),

d) homlokzatok (méretarány legalább 1:50),

f) tartószerkezeti tervek (méretarány legalább 1:50, 1:20),

g) épületgépészeti (víz, gáz, csatorna) tervek (méretarány legalább 1:50, 1:20),

h) elektromos tervek (méretarány legalább 1:50),

i) üzemeléstechnológiai tervek (méretarány legalább 1:50),

j) részlettervek (méretarány legalább 1:20),

j) méretkimutatások, konszignációk,

k) műszaki leírások szakáganként.

13/A. §[17] E rendelet alkalmazásában

antenna: a távközlési építmények olyan berendezése, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására, illetve amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál;

antennatartó szerkezet: olyan távközlési építmény, amely az antenna elhelyezésére szolgál;

antennához, antennatartó szerkezetekhez tartozó műtárgy: különösen oszlopok, alagutak, kábelszekrények, csatornák, föld alatti és föld feletti jelzők, védőműtárgyak.

A rendelet hatálybalépése

14. § Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Dr. Baja Ferenc s. k.,

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 45/l997. (XII. 29.) KTM rendelethez[18]

1. sz. Statisztikai adatlap

2. számú melléklet a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez[19]

2. sz. Statisztikai adatlap(1)

3. számú melléklet a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez[20]

Antennatartó szerkezet:

4. számú melléklet a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez[21]

A természetvédelmi szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez az alábbi dokumentumok szükségesek.

1. Az antennát befogadó ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyszínrajza 1:1000 léptékben.

2. Az antenna szerkezeti vázrajza oldalnézetben.

3. Az antennát övező táj 4 km-es sugarú körön belüli vázrajza 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt és természeti képződményt (jellemző magassági adatokkal), amelyek befolyásolják az antenna láthatóságát.

4. Az antenna esetleges álcázási módját.

5. Az antenna és a vele távközlési kapcsolatban lévő szomszédos antennák elhelyezkedésének vázrajza értelemszerű léptékben.