49/1997. (XII. 17.) NM rendelet

a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-a (3) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §[1] A meddőség megállapítására és kezelésére irányuló e rendelet szerinti egészségügyi szolgáltatás - figyelemmel az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletre (a továbbiakban: R.) - csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen.

2. § (1) A meddőség kezelése körébe tartozik

a) az orvosi vizsgálatok közül:

aa) a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálat,

ab) az ivarsejtek adományozását megelőző, a donor egészségi állapotának és genetikai alkalmasságának megállapítását célzó orvosi vizsgálatok,

ac) a tárolt ivarsejtek tárolás és felhasználás előtti orvosi vizsgálata,

ad) az embrióadományozást megelőző - a recipiensre és az embrióra vonatkozó - vizsgálatok;

b) az ivarszervek reprodukciós funkcióját javító kezelések;

c)[2] az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások közül

ca) az R. 1. számú mellékletében meghatározott 1.1. pont szerinti stimulációból legfeljebb öt beavatkozás,

cb) az R. 1. számú mellékletében meghatározott 14. és 15. pont szerinti beavatkozásból beavatkozástípusonként legfeljebb hat beavatkozás, azzal, hogy meddőségi szakambulanciáról legfeljebb az első három, 15. pont szerinti beavatkozás számolható el,

cc) saját embrióval vagy embrióadományozással végzett embrióbeültetés.

(1a)[3] Az (1) bekezdés

a) c) pont ca) alpontja szerinti esetben újabb stimuláció addig nem indítható, amíg az adott pár esetében lehetőség van a saját célra letétbe helyezett embriók felhasználására, az R.-ben meghatározott esetek kivételével,

b) c) pont ca) alpontja szerinti esetben, ha öt stimuláció eredményeként legalább egy gyermek élve születik, további négy stimuláció vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére, azzal, hogy a négy további stimuláció a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg, kivéve, ha az a) pont szerint az adott pár esetében lehetőség van a saját célra letétbe helyezett embriók felhasználására,

c) c) pont cb) alpontja szerinti esetben, ha a kezeléssorozat eredményeként legalább egy gyermek élve születik, úgy további négy teljes kezeléssorozat vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére.

(1b)[4]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a meddőség kezelése körébe tartozik

a)[5] az egészségi okból, szakorvosi javaslat alapján ivarsejteket fagyasztva tárolás céljából a letétet elfogadó szolgáltatónál ivarsejt letétbe helyezése az (1) bekezdés c) pontjában foglalt beavatkozásokhoz szükséges mennyiségben, az R. 4. számú mellékletében felsorolt javallatoknak megfelelően,

b)[6] az embrió Magyarországon végzett, későbbi meddőségkezelés céljára - a szolgáltató által meghatározott, indokolt számban - embrióletétbe helyezése és tárolása.

(3)[7] A nem a kötelező egészségbiztosítás terhére végzett petesejtleszívásból létrejött embriók tárolása és beültetése nem vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére.

(4)[8] A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként létrejött embriók esetén.

2/A. §[9] (1)[10] A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes beavatkozások, továbbá a (2) bekezdés szerinti letét térítésmentesen akkor vehető igénybe, ha az R. 1. §-ában, valamint 1/A-1/C. §-ában foglalt feltételek a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel fennállnak.

(2) A kötelező egészségbiztosítás terhére nem vehető igénybe az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás, ha

a)[11] a beavatkozásra az R. 1/A. §-ának b) pontja szerinti esetben, nem egészségügyi indokból kerül sor,

b) az ivarsejtek letételére nem egészségügyi indokból kerül sor,

c) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 20. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kérelmező az ellátás visszautasítását megalapozó állapotban van.

(2a)[12] A 2. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti beavatkozás a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb a 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. A beavatkozás kezdetének a petesejt nyerése céljából végzett stimuláció gyógyszeres megindításának kezdőnapját kell tekinteni. Azon Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként létrejött embriók, amelyek az anya 45 éves életkorát megelőzően kerültek letétbe, a nő 45 éves korán túl is beültethetőek, ha ennek orvosszakmai ellenjavallata nincsen.

(2b)[13] A 2. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatás a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg, kivéve, ha a stimulációra a nő 45. életéve betöltését megelőzően sor került.

(3)[14] Ha a 2. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti egyes kezeléseket, illetve beavatkozásokat nem fekvőbeteg részére nyújtják, úgy a szükséges gyógyszerek biztosítására a járóbeteg-ellátás szabályai szerint kerül sor.

3. § (1)[15]

(2) A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes beavatkozások - a beavatkozás megszakítása esetén - térítésmentesen akkor vehetők igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor.

4. § Az, aki nem orvosi indikáció alapján vette igénybe a művi meddővétételre irányuló szolgáltatást, a 2. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokat csak a teljes térítési díj megfizetése mellett veheti igénybe.

5. § (1) E rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2)[16]

(3)[17]

6. §[18] A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet és a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 18/2017. (VIII. 31.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseket a Módr. hatálybalépését követően történő meddőségi kezelésre irányuló jelentkezések esetében kell alkalmazni.

7. §[19] Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek humánreprodukciós eljárásokkal összefüggő módosításáról szóló 70/2023. (XII. 23.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 2. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti stimulációkba beletartoznak a Módr1. hatálybalépését megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is, azzal, hogy aki a Módr1. hatálybalépését megelőzően hatályos 2. § (1) bekezdés c) pont ca)-cd) alpontja alapján a Módr1. hatálybalépésekor még jogosult lenne teljes, az embrió beültetésével végződő beavatkozásra, azonban a Módr1.-gyel megállapított szabályok szerint stimulációra már nem jogosult, esetében a stimulációk számától függetlenül a Módr1. hatálybalépésétől számított egy évig annyi beavatkozás elvégezhető az Egészségbiztosítási Alap terhére, amennyire a Módr1. hatálybalépését megelőző szabályok szerint jogosult volt.