51/1997. (IX. 23.) IKIM rendelet

a villamos energia, valamint a közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árának szabályozásáról szóló 63/1995. (XI. 24.) IKM rendelet módosításáról

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló - az 1995. évi LXXI. törvénnyel módosított - 1994. évi XLVIII. törvény 4. §-ában, valamint az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a villamos energia, valamint a közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árának szabályozásáról szóló 63/1995. (XI. 24.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) egyes rendelkezéseit - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint módosítom:

1. § Az R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A villamos energia, valamint a közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árait a 2000. december 31-ig terjedő időben az ezen rendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) Az ezen rendeletben leírt ármechanizmus kiindulópontját az 1997. januári ármegállapítást megelőző költség-felülvizsgálatnak az 1. számú mellékletben ismertetett szempontjai, valamint az ezek alapján meghatározott, az 55/1996. (XII. 20.) IKIM, az 56/1996. (XII. 20.) IKIM, az 57/1996. (XII. 20.) IKIM, valamint az 58/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet ekkel közzétett árak képezik."

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szállító és a szolgáltatók villamos energia eladási árai (a nagykereskedelmi és a fogyasztói tarifarendszer díjtételei), valamint a szolgáltatóknak értékesítő termelők villamos energia eladási árai - a 2. számú melléklet 5. pontjának figyelembevételével - országosan egységesek.

(2) A közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz eladási árai, valamint a szállítónak értékesítő erőművek villamos energia eladási árai egyedi megállapításúak."

3. § Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Fazekas Szabolcs s. k.,

Ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Melléklet az 51/1997. (IX. 23.) IKIM rendelethez

[A 63/1995. (XI. 24.) IKM rendelet 2. számú melléklete]

Az éves árkorrekciók mechanizmusa

A villamos energia legmagasabb hatósági árait az éves árkorrekciók során a következő képletek alapján kell megállapítani:

Az árképletek (a melegített víz és gőz árát kivéve) a villamosenergia-ipar struktúrájának megfelelően három - egymásra épülő - átlagárat szabályoznak. A képletek az iparág mindhárom társaságcsoportja számára lehetővé teszik az infláció követését egy hatékonyságjavítási tényezővel (k) szigorítva.

A termelői átlagárra (a) vonatkozó képlet eredménye - mint felső korlát - alapján kell meghatározni és rendeletben kihirdetni az egyes termelők esetében alkalmazandó díjtételeket (a termelői tarifarendszert). Ez nem zárja ki azt, hogy az egyes erőművek számára érvényes díjtételek hosszú távú árképletek alapján változzanak. Az egyedi árképleteket olyan módon kell alkalmazni, hogy összességükben ne eredményezzenek nagyobb árváltozást, mint amekkorát az átlagos erőművi árra vonatkozó árképlet megenged.

Hasonló módon, a számított nagykereskedelmi átlagár (c) és végfelhasználói átlagár (e) szolgál alapul a nagykereskedelmi és végfelhasználói tarifarendszerek díjtételeinek meghatározásához.

1. Fogalmak

Árszabályozási év: az adott naptári év október 1-je és a következő naptári év szeptember 30-a közötti időszak.

Éves árkorrekcióra általában évente egyszer - az árszabályozási év kezdetén - kerül sor. Az árszabályozási év folyamán újabb, képlet alapján történő ármódosításra a szabályozó hatóság akkor tehet javaslatot, ha

- új, egyedi ármegállapítású, szállítónak értékesítő termelő belépése új ármegállapítást tesz szükségessé;

- a termelő kapacitásokban előre nem látható lényeges változás következik be;

és az a végfelhasználói átlagárban 3%-nál nagyobb mértékű változást eredményez. Ennél kisebb mértékű változást a szabályozó hatóság a soron következő, éves árkorrekciónál árjavaslata előkészítésekor vesz figyelembe.

Amennyiben az árszabályozási év végén kialakuló tényleges átlagárak 3%-nál nagyobb mértékben térnek el az árszabályozási év kezdetén az árképlet alapján számított átlagáraktól, a különbséget a szabályozó hatóság utólag figyelembe veszi.

2. Hatékonyságjavítási tényező (k)

A "k" értékére mindig az éves árkorrekció alkalmával - az árjavaslatoknak az ár megállapítója (ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter) számára történő benyújtása kapcsán - a MEH tesz javaslatot. Javaslata megtételekor a MEH elemzi a társaságok működését és a várható folyamatokat. A "k" értéke mindhárom társaságcsoport esetében azonos, de különösen indokolt esetben a MEH a három társaságcsoportnál egymástól eltérő mértékű hatékonyságjavítási tényezőre is tehet javaslatot.

3. Környezetvédelmi költségnövekmény (Q tényező)

Az erőművi átlagárra vonatkozó képletben külön szerepel a környezetvédelmi előírások következtében az inflációnál nagyobb mértékben növekvő környezetvédelmi költségek (Q) értéke. Ennek megállapításához az egyes erőművek által a MEH-hez benyújtott kérelmek felülvizsgálatát kell elvégezni. A "Q" értéke a felülvizsgálat után a következő árszabályozási évre indokoltnak tartott környezetvédelmi költségnövekmények összegezéséből alakul ki. Az egyes erőművek indokolt környezetvédelmi költségnövekményét az adott erőmű eladási árainak egyedi megállapításánál kell elismerni a következő éves ármódosítás során.

4. Az átlagárak és a tarifák

Az éves árkorrekció után érvényesíthető átlagárak meghatározását követően kell az átlagárakat lebontani tarifákra. Az ehhez szükséges - az iparágon belül egyeztetett - mennyiségi adatokra a szállító tesz javaslatot a szabályozó hatóságnak (MEH). A MEH által elfogadott - az iparágon belül egyeztetett - mennyiségi előrejelzések alapján az egyes tarifákra a MEH tesz javaslatot az ár megállapítójának, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszternek.

5. Nyereség-visszajuttatás

Az áramszolgáltatónak a fogyasztók részére árengedmény formájában nyereséget kell visszajuttatni, ha az előző évi adózás előtti eredménye meghaladja a figyelembe vett korrigált saját tőke 12%-át.

A visszajuttatandó többletnyereség kiszámítása:

ahol

NYV: az árengedmény formájában az adott áramszolgáltató fogyasztói részére visszajuttatandó többletnyereség;

NYT: az adott áramszolgáltató előző évi auditált mérlegében szereplő adózás előtti eredmény;

EA: az adott áramszolgáltató belföldi áramszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek a társasági adóról szóló törvényben szereplő kulcsokkal az előző évre számított értékcsökkenési leírása;

ES: az adott áramszolgáltató belföldi áramszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek elszámolt értékcsökkenési leírása az előző évi auditált mérlegnek megfelelően;

STX: az adott áramszolgáltató

- előző évi auditált mérlegében szereplő, értékelési tartalék nélküli saját tőke, és

- az (ST × INF) szorzat

közül a nagyobbik érték, ahol

ST: az adott áramszolgáltató 1995. évi auditált mérlegében szereplő, értékelési tartalék nélküli saját tőke;

INF: az ipar (élelmiszeripar és energiaszektor nélküli) belföldi értékesítési árindexe 1995 decembere és az előző év decembere közötti időszakra (KSH tény árindex);

TEGX: az adott áramszolgáltató belföldi áramszolgáltatás céljára szolgáló tárgyi eszközeinek - értékhelyesbítés nélküli - könyv szerinti nettó értéke az előző évi auditált mérlegnek megfelelően. Ennek meghatározásánál a társaságok általános működését lehetővé tevő eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe kell venni.

BEX: az adott áramszolgáltató összes befektetett eszközének - értékhelyesbítés nélküli - könyv szerinti nettó értéke az előző évi auditált mérlegnek megfelelően.

Árengedményt az áramszolgáltató akkor köteles adni, ha NYV pozitív érték, negatív értékű NYV esetén felárat nem alkalmazhat. A kötelező árengedmény csak az adott áramszolgáltató fogyasztóit érintheti. Az áramszolgáltató az árengedmény megosztását a fogyasztók között a MEH-hel egyeztetett formában köteles alkalmazni.