1997. évi V. törvény

az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról[1]

Az Országgyűlés a demokratikus közélet tisztaságának előmozdítása, valamint annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselők a demokratikus jogállam keretei között megfelelően lássák el feladataikat, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Tv.) az alábbiak szerint módosítja:

1. § A Tv. a következő III. Fejezettel egészül ki:

"III. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

A képviselői tisztség összeférhetetlensége

9. § A képviselő - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően - nem lehet

a) az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;

b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, ügyvezető igazgatója, igazgatóságának tagja;

c) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja;

d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;

e) társadalombiztosítási önkormányzat tagja;

f) az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, illetve munkaadói oldalának képviselője.

10. § A képviselő az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.

11. § Országgyűlési képviselő nem lehet:

a) országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetője vagy annak helyettese;

b) a Magyar Távirati Iroda vezetője és helyettese;

c) a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság és a Duna Televízió Részvénytársaság elnöke;

d) az Országos Rádió és Televízió Testület és a Testület Panaszbizottsága tagja;

e) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja;

f) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetője.

12. § (1) Az Országgyűlés elnöke és alelnöke más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2) A miniszterelnök, miniszter vagy politikai államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője és országgyűlési bizottság tagja.

Gazdasági összeférhetetlenség

13. § Országgyűlési képviselő nem lehet:

a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezető testületének és felügyelő bizottságnak tagja;

b) a helyi önkormányzatok, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezető testületének tagja;

c) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);

d) önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);

e) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel vagy önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaságnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja;

f) privatizált gazdálkodó szervezetnél - a privatizációt követő két éven belül - vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, igazgatótanácsi vagy vezető testületi és felügyelő bizottsági tag;

g) hitelintézet, biztosító társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, lakástakarékpénztár, nyugdíjbiztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).

14. § Országgyűlési képviselő nem lehet:

a) a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozó szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló - szerződéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);

b) a képviselői mandátum fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig koncessziós társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).

Egyéb összeférhetetlenségi szabályok

15. § (1) Országgyűlési képviselő nem járhat el az állam, annak szerve, intézménye, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként.

(2) Szakmai vagy üzleti ügyben az országgyűlési képviselői minőségre hivatkozni nem lehet.

(3) Az országgyűlési képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

16. § (1) Az országgyűlési képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői alapdíj kéthavi összegét meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő - az e törvény 1. számú melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a törvényhozói munkát támogató alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges, vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő - az e törvény 1. számú melléklete szerinti vagyon-, jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy közeli hozzátartozója tulajdonába vagy további használatába.

17. § Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát,

a) akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak,

b) akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek,

c) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi,

d) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte.

Bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek és jövedelmek

18. § Az országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökének köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát;

b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban fennálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelő bizottsági tagságát;

c) alapítványát, alapítvány kezelő testületében fennálló tagságát, társadalmi szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét;

d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét;

e) az a)-d) pontokban meghatározottakon túlmenően, valamennyi - a képviselői megbízatáson kívüli - rendszeres, valamint az egyhavi képviselői tiszteletdíjat meghaladó mértékű eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerződéses jogviszonyát;

f) az a)-e) pontokban meghatározott jövedelmét.

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettség

19. § (1) A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától számított harminc napon belül, majd megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél az e törvény 1. és 2. számú melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselő saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatát.

(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselői jogait nem gyakorolhatja. A képviselői megbízatás megszűnése után kötelező vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén a képviselő a korábbi vagyonnyilatkozatban meghatározott vagyonösszeg alapulvételével késedelmi kamatot köteles fizetni. Az Országgyűlés határozatban állapítja meg a vagyonnyilatkozat elmulasztásának tényét, és azt, hogy emiatt a képviselő késedelmi kamatot köteles fizetni az államnak. A határozatnak arra is utalnia kell, hogy a késedelmi kamat a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év leteltével bíróság által végrehajthatóvá válik. A késedelmi kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha a volt képviselő a megbízatás megszűnését követő egy éven belül még nem tette meg a vagyonnyilatkozatot, akkor az Országgyűlés a késedelmi kamat egy évre kiszámított összegének a bírósági végrehajtását köteles kérni. A további kamatfizetési kötelezettség ezzel megszűnik.

Eljárási szabályok

20. § (1) Az országgyűlési képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, az Országgyűlés elnöke és alelnöke az e tisztségbe való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Ennek megtörténtéig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja és tiszteletdíjra sem jogosult.

(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésben írt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3) A 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy jogerős határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés bármely képviselő indítványára - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(4) Összeférhetetlenségi eljárást bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(5) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban az Országgyűlés vagy a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos bejelentés esetén az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát.

(6) Összeférhetetlenséget nem lehet kimondani a 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése alapján.

21. § (1) Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. Az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke nem lehet tagja a vizsgálóbizottságnak.

(2) A vizsgálóbizottság eljárásának részletes szabályait az Országgyűlés Házszabálya állapítja meg.

22. § (1) A vagyonnyilatkozatokat és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységeket, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága vezeti.

(2) Az e törvény 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatba csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be összeférhetetlenségi eljárás megindítása esetén.

(3) Az e törvény 2. számú melléklete szerinti nyilatkozatot az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza.

(4) A nyilvántartásban szereplő adatokat a képviselő záró vagyonnyilatkozatának megtételét követő 30. napon törölni kell.

23. § E törvény alkalmazásában

a) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott személy;

b) állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben

- az ÁPV Rt.-nek tulajdoni, illetve közvetett tulajdoni részesedése tekintetében befolyásoló részesedése van, illetve

- olyan gazdasági társaságnak van tulajdoni részesedése, amiben az államnak befolyásoló részesedése van;

c) vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi személynek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint természetes személynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti piaci tevékenysége és tulajdonosi helyzete;

d) befolyásoló részesedés:

1. az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,

2. az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály) vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé;

e) közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani."

2. § (1) E törvény a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tv. a preambulum után az "I. Fejezet" számozással egészül ki, valamint a jelenlegi 10-11. §-ok számozása 2-3. §-ra változik, és a következő alcímmel egészül ki: "A képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása"; a 2-5. §-ok számozása 4-7. §-ra változik, és a "II. Fejezet" számozással egészül ki; a 9. § számozása 8. §-ra változik, és a következő alcímmel egészül ki: "A képviselői tisztség ellátásának támogatása"; a 14. § számozása 24. §-ra változik, és a "Záró rendelkezések" alcím elé a "IV. Fejezet" számozása kerül, a Tv. 6. §-a előtti "A képviselői tisztség összeférhetetlensége", valamint a Tv. 9. §-a előtti "A képviselőre irányadó egyéb szabályok" alcímek elmaradnak, továbbá a Tv. 6-8. §-ai, 12. §-a hatályát veszti, és egyidejűleg a 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 18. §-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell megtenni az Országgyűlés elnökénél. A 13. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat a jelenleg mandátummal rendelkező képviselők mandátumuk elnyerésekor fennálló tisztségeinek vonatkozásában nem kell alkalmazni. Ha azonban e tisztségek valamelyike a képviselői mandátum ideje alatt megszűnik, akkor újabb összeférhetetlen tisztség nem létesíthető."

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1997. évi V. törvényhez

"1. számú melléklet az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényhez

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országgyűlési képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke(i) számára*

A nyilatkozatot adó személyi adatai

1. A nyilatkozatot adó:

a) országgyűlési képviselő

b) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)

c) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)

2. Az országgyűlési képviselő

neve. ..........................................................................

szül. ideje: ............................. szül.helye:..........................

anyja neve: ....................................................................

állandó lakásának címe: ........................................................

2. Az országgyűlési képviselő

neve. ..........................................................................

szül. ideje: ............................. szül.helye:..........................

anyja neve: ....................................................................

állandó lakásának címe: ........................................................

3. A házas-/élettárs

neve. ..........................................................................

szül. ideje: ............................. szül.helye:..........................

anyja neve: ....................................................................

állandó lakásának címe: ........................................................

4. A gyermek

neve. ..........................................................................

szül. ideje: ............................. szül.helye:..........................

anyja neve: ....................................................................

állandó lakásának címe: ........................................................

* Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki! Ha képviselővel közös háztartásban élő házas-/élettárs vagy gyermek, a 2. pont első két sorát (képviselő neve, születési ideje és helye) is töltse ki!

1. számú melléklet A) rész

Vagyon- és jövedelemnyilatkozat

Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):

a) címe: ...................... város/község ................ út/utca ..... hsz.

alapterülete: ..................m2, tulajdoni hányad: ..........................