81/1997. (V. 16.) Korm. rendelet

a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának 1997. évi részletes szabályairól[1]

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a területfejlesztési célfeladatok előirányzatának felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A területfejlesztési támogatási célelőirányzat rendeltetése:

a) a társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése;

b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése;

c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése;

d) a határmenti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján.

2. § (1)[2] E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: KTM) fejezet, 8. cím, 4. alcím alatti kiadási előirányzat, valamint a Tv. 11. számú mellékletében a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjainak támogatására biztosított privatizációs bevételek (a továbbiakban a két kiadási előirányzat együtt: célelőirányzat) felhasználására.

(2) A pályázati rendszer keretében a megyei területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: tanács) a célelőirányzatból - külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig - dönthetnek a támogatásról.

(3) A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja. Ennek a keretnek a felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Tv. 45. § (12) bekezdésének megfelelően dönt.

A támogatás általános feltételei

3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek, belföldi jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi természetes személyek részére nyújtható.

(2) Támogatást azok a személyek, szervezetek nem vehetnek igénybe, amelyeknek lejárt köztartozása van, illetve felszámolás vagy csődeljárás alatt állnak.

4. § (1) A támogatási formák

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) visszatérítendő támogatás,

c) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás.

A fenti formák együttesen is alkalmazhatók.

(2) Egy adott beruházásra csak egy címen és csak egyszer adható támogatás, kivétel a kamattámogatás és e rendelet 16. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában a központi keretből pályázati rendszerben támogatható fejlesztések, amelyekhez a tanácsok a saját keretük terhére is nyújthatnak támogatást.

(3) A területfejlesztési célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból támogatást kaptak.

(4) A döntés meghozatala előtt megkezdett beruházáshoz - kivétel a Földművelésügyi Minisztérium 1997. évi támogatásával megkezdett beruházások - támogatás nem adható. A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot

kell tekinteni.

(5) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, ismételt benyújtás esetén - a beruházás megkezdése szempontjából - a döntés meghozatala időpontjának a pályázat előző elbírálásának napját kell tekinteni.

(6) A pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékét a KTM 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlára kell befizetni.

5. § (1) A célelőirányzatból nyújtható támogatás felső határát a rendelet melléklete támogatási célonként tartalmazza.

(2) Pályázat külön jogszabályban meghatározott kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a tanács, illetve a miniszter által kiírt pályázati felhívás alapján.

(3) Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás

a) a kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja;

b) a megyei fejlesztési program keretében valósul meg;

c) vállalkozási övezetben valósul meg;

d) a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott településeken valósul meg.

(4) A legalább két szempontból kedvezményezett térségnek számító térségek a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekre vonatkozó támogatásban részesülhetnek.

(5) A vállalkozási övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg a mellékletben meghatározott társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeknél nyújtható támogatás mértékét.

(6) Azon településeken, ahol a lakónépességen belül jelentős részarányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő kisebbségi közösség tagjai, a munkahelyteremtő és életkörülményeket javító termelő infrastrukturális fejlesztések 10% ponttal magasabb támogatást kaphatnak.

(7) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható támogatás mértékének felső határa munkavállalónként - beleértve a munkahely megtartásra nyújtott támogatásokat is - nem haladhatja meg a 800 000 Ft-ot.

(8) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 5% mértéket.

(9) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke:

a) az 50 főt meghaladó új foglalkoztatást biztosító,

b) a legalább 50%-ban nemzetközileg versenyképes árualapot termelő

fejlesztéseknél a mellékletben, illetve e § (7)-(8) bekezdéseiben meghatározott felső mértéket vissza nem térítendő támogatásnál 10% ponttal, kamattámogatásnál 20% ponttal, az egy munkavállalóra jutó támogatás esetén pedig 400 000 Ft-tal meghaladhatja.

(10) A (4)-(9) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás csak egyszer és egy címen adható.

(11) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt kell visszafizetni a pályázati felhívásban megjelölt bankszámlára.

(12) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető.

(13) A célelőirányzat terhére a következő évekre vállalt támogatási kötelezettség együttesen nem haladhatja meg a meghatározott keret 25%-át.

6. § (1) A munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megtartását szolgáló beruházások esetén

a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 2 éven belül meg kell valósítani;

b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított hat hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatást legalább öt évig biztosítani kell;

c) a nemzetközileg versenyképes árualapot termelő beruházásnál a beruházás befejezését követő üzleti évben el kell érni az 50%-ot meghaladó külpiaci értékesítést, és azt legalább 5 éven keresztül teljesíteni kell.

(2) A támogatandó vállalkozás versenyképességét üzleti tervben kell alátámasztani. A beruházások tízéves időszakára legalább 12%-os belső megtérülési rátát kell biztosítani.

(3) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdéstől számított 3 éven belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.

(4) A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig a támogatások 150%-ának megfelelő biztosítékot (bankgarancia, jelzálog, készfizető kezesi szerződés stb.) kell a KTM javára kikötni, illetve bejegyeztetni.

(5) A pályázónak a fejlesztés megvalósításához legalább 20% saját forrással kell rendelkeznie, kivéve a 7. § a) pontjának aa) alpontjában meghatározott fejlesztéseket megvalósító pályázók.

7. § (1) Az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen nyújtható támogatások elérhető felső határa - ha törvény vagy más jogszabály másképp nem rendelkezik - a megyénként egy főre jutó bruttó nemzeti termék (a továbbiakban: GDP) figyelembevételével a következők szerint alakulhat:

a) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP nem éri el az országos átlag 75%-át az együttesen elérhető támogatások felső határa

aa) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 100%-a,

ab) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 75%-a;

b) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP az országos átlag 75-100%-a között van

ba) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 80%-a,

bb) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 70%-a;

c) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP az országos átlag 100-125%-a között van

ca) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 70%-a,

bb) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 70%-a;

d) azokban a megyékben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlag 125%-át

ca) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 70%-a,

db) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 50%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttes felső határt meghaladó támogatások késedelmi kamattal növelt összegét a támogatások arányában vissza kell fizetni.

8. § A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény szerint a beruházás körébe tartozó immateriális javak megszerzése, tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon hasznos tevékenység költsége, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható (beleértve a levonásba nem helyezhető, vissza nem igényelhető ÁFA költséget is), valamint az üzembe helyezéséhez szükséges első beszerzésű készletek költségei, az immateriális javak megszerzésére fordított költségeket nem tartalmazó beruházás a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékig;

b) a fejlesztés beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek;

c) szerződésben előirányzott pénzeszköz átadás esetén a szolgáltató és az önkormányzatok között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadott pénzeszköz;

d) a tájjellegű egyedi termékek és a biotermékek előállításához kapcsolódó dologi kiadások.

9. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a támogatási mérték felső határát.

(2) A támogatás igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával és teljesítményarányosan - számla ellenében utólagosan - történhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételétől eltérően a következőképpen nyújtható támogatás:

a) kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósság szolgáltatás alapján,

b) programkészítés esetén a megítélt támogatás 20%-a a szerződés aláírásakor, 80%-a az elkészült program elfogadását követően.

10. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől számított 10 évig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával idegeníthető el, vagy adható bérbe.

(2) Ha az elidegenítésre a beruházás üzembe helyezését követő első 5 évben kerül sor, a támogatást teljes egészében, ha az elidegenítésre 5 éven túl, de 10 éven belül kerül sor, a támogatás 50%-át vissza kell fizetni.

(3) A vissza nem térítendő tőkejuttatásban részesült beruházás elidegenítése esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő összeget a KTM 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlára vissza kell fizetni.

11. § (1) Szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával jár, ha a beruházás során

a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy

b) a jóváhagyott célkitűzés

csak részben, de 50%-ot meghaladó mértékben valósul meg.

(2) Súlyos szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával jár, ha

a) a beruházást nem helyezték üzembe, előzetes hozzájárulás nélkül értékesítik, vagy adják bérbe;

b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg;

c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 50% alatt teljesül, vagy

d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik.

(3) A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat kétszerese, amelyet a visszavonási határozat meghozataláig kell kiszámítani.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait a KTM 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlára kell teljesíteni.

A pályázati rendszer

12. § (1) A tanács pályázati rendszerben a rendelkezésre álló keret terhére támogatást nyújthat:

a) munkahelyteremtő beruházásokhoz beleértve, a mezőgazdasági termékek feldolgozását, állattartó telepek, halastavak létesítését, a halászati termékek feldolgozását, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez, köztük az ültetvénytelepítéshez, különös tekintettel a térség gazdasági szervezeteinek intézményesített együttműködésére és a gazdasági erőforrások koordinációjára épülő üzleti tervvel megalapozott piacorientált gazdaságnövekedési programok megvalósulását szolgáló fejlesztésekhez, a térség tőke- és forrásbevonó képességét szolgáló integrációkra;

b) a vállalkozások megalakulását és fejlődését szolgáló anyagi szolgáltatások kiépüléséhez, az innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok, ipari területek, logisztikai központok megvalósításához, a minősített beszállítói státus elérését szolgáló beruházásokhoz, különös tekintettel a munkahelyteremtésre, a tájjellegű egyedi termékek és a biotermékek előállítására, az agrártevékenységhez kapcsolódó eszközpark kialakulására, a minőségbiztosításon alapuló piacvezérelt termelési kultúraváltásra;

c) a térség gazdaságfejlesztési programjához illeszkedő, a gazdasági tevékenység feltételeit segítő, kivételesen - a 5. § (6) bekezdéséhez köthető - az életkörülményeket javító termelő infrastrukturális beruházásokhoz, különös tekintettel a térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek és hulladéktárolók kiépítésére, az informatikai és hírközlési fejlesztésekre;

d) a kistérségi fejlesztési, a helyi társadalom önszerveződését és gazdasági együttműködését elősegítő programok és integrációs társaságok és szervezetek létrehozásához szükséges üzleti tervek kidolgozásához;

e) a speciális, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő programokhoz, a részfoglalkoztatást segítő közmunkaprogramokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztésekhez;

f) a munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra fejlesztésekhez;

g) az ökológiai szemléletű kistérségi fejlesztési programok megvalósításához;

h) a falusi turizmus és a gyógyturizmus fejlesztéséhez.

(2) A tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a helyi tömegtájékoztatás útján közzéteszi. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra augusztus 31-ig lehet pályázni.

(3) Az (1) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott támogatási célok közötti prioritást a tanács határozza meg, és a rendelkezésre álló források függvényében a támogatási célokat szűkítheti.

(4) A tanács a pályázati felhívásban határozza meg azt a szervezetet, ahová a pályázatokat be kell nyújtani.

(5) A pályázat benyújtása időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelő hiányos pályázat esetén a beérkezés időpontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni.

(6) A pályázathoz csatolni kell

a) munkahelyteremtő beruházásnál az érintett önkormányzat véleményét, ha a pályázó nem a beruházás helye szerint illetékes település önkormányzata;

b) a pályázat tartalmától függően a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes hatóságok engedélyét (felsorolásukat a pályázati felhívásban kell megjelölni);

c) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt;

d) a számlavezető, illetve a beruházáshoz hitelt nyújtó pénzintézet nyilatkozatát a saját erőforrás meglétéről, önkormányzatok esetében testületi állásfoglalásról, a hitelnyújtási szándékról;

e) az első fokú adóhatóság, a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási igazgatóságoknak a járulékfizetési kötelezettség teljesítéséről, valamint az elkülönített állami pénzalapoknak és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a befizetési kötelezettség teljesítéséről szóló igazolását;

f) azokban az esetekben, ha a pályázó olyan tevékenységet folytat, amelynél a kamarai tagság kötelező, a kamarai tagságról, valamint a tagdíj befizetéséről szóló igazolást;

g) a pályázó nyilatkozatát az adott célhoz más jogszabályok alapján igényelt támogatásról;

h) a pályázó nyilatkozatát a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről;

i) a pályázati díj befizetésének banki átutalásáról szóló igazolást vagy a készpénz-átutalási megbízást igazoló szelvényt, továbbá a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat;

j) térségi gazdasági integrációs programok esetében szervezeti formától függően értelemszerűen:

ja) a pályázók alapító okiratát, társasági szerződését és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,

jb) természetes személy esetében értelemszerűen a személyi azonosító adatokat, vállalkozási igazolványt és adóbejelentkezési lapot,

jc) a pályázók utolsó éves mérlegbeszámolójának letéti példányát,

jd) a pályázók vagyoni helyzetét bemutató dokumentumokat,

je) a pályázók által 1995. január 1. után igénybe vett nem normatív állami támogatások tételes kimutatásait, illetve a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítési igazolását,

jf) a gazdasági együttműködés jellegét, területét és formáját rögzítő integrációs megállapodást,

jg) az intézményesített formában létrehozott integrációs szervezet alapítóinak legalább 5 évre szóló közokiratban foglalt visszavonhatatlan nyilatkozatát, az eredmény társaságba történő visszaforgatásáról,

jh) az integrációs szervezet üzleti tervét.

13. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatról a benyújtást követő 60 napon belül a tanács dönt.

(2) A tanács elnöke a döntésről a pályázót értesíti, és a helyi tömegtájékoztatás útján közzéteszi.

(3) A pályázat elfogadása esetén a tanács támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval. A szerződést, beleértve a KTM megbízásából és nevében kötendő biztosítékokra vonatkozó szerződéseket is a tanács elnöke írja alá.

(4) A támogatási szerződés megkötésének feltétele a beruházás teljes forrása meglétének igazolása (aláírt hitelszerződés, megítélt támogatás stb.) és az előírt biztosítékok valós értékéről szóló szakértői értékbecslés.

(5) A támogatásról szóló döntés hatályát veszti, amennyiben

a) a pályázónak felróhatóan a támogatás odaítélésétől számított három hónapon belül nem jön létre a támogatási szerződés, vagy

b) a támogatási szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül a szerződésben rögzített beruházást nem kezdik el.

(6) A támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljesítését a tanács, a miniszter, illetőleg megbízottjaik jogosultak a helyszínen ellenőrizni.

14. § (1) A támogatási összeg folyósítását a KTM utalványozása alapján a Magyar Államkincstár végzi. Az elfogadott pályázatokat és a megkötött szerződéseket, valamint az utalványozáshoz szükséges dokumentumokat a tanács megküldi a Magyar Államkincstárnak. A finanszírozó pénzintézetektől beérkezett igényeket a Magyar Államkincstár összegzi, és a KTM-nek megküldi az utalványozáshoz szükséges iratokat. A támogatási szerződésben foglaltak ellenőrzésében a KTM megbízása alapján a Magyar Államkincstár a tanács munkaszervével egyeztetve vesz részt.

(2) A tanács az évi támogatási keretek felhasználásáról a költségvetés beszámolási és zárszámadási követelményeinek megfelelően - a KTM által előírt tartalommal és határidővel - elkészített jelentést megküldi a KTM-nek.

A területfejlesztés központi előirányzata

15. § (1) A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja.

(2) A célelőirányzat központi célokat szolgáló hányada

a) a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére megkötött támogatási, kezesi és befektetési szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére,

b) kormányhatározatokban rögzített vagy egyéb kiemelt területfejlesztési feladatok, kormányzati regionális és válságkezelő programok támogatására,

c) más központi alapokkal, illetve fejlesztési célelőirányzatokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési programokra,

d) pályázati rendszer keretében a fejlesztések támogatására

fordítható.

(3) A központi előirányzatnak a (2) bekezdésben írt célok közötti felosztásáról az Országos Területfejlesztési Tanács javaslatát ki kell kérni.

16. § (1) A miniszter a 15. § (2) bekezdés d) pontja szerint pályázati rendszer keretében támogatást nyújthat

a) a térség jelentős piaci, termelési, vagyoni részesedéssel bíró, a térségi gazdasági erőforrásokat koordináló és fejlesztő, intézményesített integrációk és integrációs szervezetek üzleti tervvel alátámasztott gazdasági programjainak megvalósulását szolgáló fejlesztésekhez;

b) az innovációs programok, vállalkozási övezetek, ipari parkok, inkubátorházak fejlesztési programjaihoz;

c) megyei és regionális fejlesztési programok kidolgozásához;

d) a jelentős, legalább 100 munkahelyet teremtő fejlesztésekhez.

(2) A miniszter e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium hivatalos lapjában, a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra augusztus 31-ig lehet pályázni.

(3) A pályázatokat a KTM megbízásának megfelelően a Magyar Államkincstárhoz kell beküldeni. A Magyar Államkincstár

a) a beérkezett pályázatokat regisztrálja;

b) a formailag és tartalmilag teljes pályázatokról egyedi döntés-előkészítő lapot készít, a hiányos pályázatoknál a hiánypótlás érdekében intézkedik.

(4) A pályázat beérkezése időpontjának az utolsó okirat vagy adat beérkezését kell tekinteni.

(5) A pályázatokat a benyújtást követő 60 napon belül el kell bírálni.

(6) A támogatási döntések előkészítését az Országos Területfejlesztési Tanács kamarai, a megyei területfejlesztési tanácsok képviselői, az állandó meghívottak oldalai által delegált egy-egy személyből és a Tv. 45. § (12) bekezdésében meghatározott egyetértési joggal felruházott minisztériumok képviselőiből álló Szakértői Bizottság végzi.

(7) A Szakértői Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki.

(8) A Szakértői Bizottság állásfoglalása előtt az érintett tanács véleményét ki kell kérni.

(9) A Szakértői Bizottság javaslata alapján a támogatásokról a miniszter dönt.

(10) A döntéseket a minisztérium hivatalos lapjában, a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben kell közzé tenni.

(11) A döntést követően a támogatási szerződések előkészítését a Magyar Államkincstár végzi, a támogatási szerződést a miniszter vagy megbízottja írja alá.

(12) A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésében a Magyar Államkincstár, valamint a miniszter felkérésére az érintett tanács vesz részt.

17. § (1) A Területfejlesztési és Szervezési Alapból, a Foglalkoztatási Alapból, valamint azok decentralizált részéből az 1990. december 31-ig, a Területfejlesztési Alapból 1995. december 31-ig történt döntések alapján visszterhesen kihelyezett, illetve visszavont és visszafizetett támogatások összege a 15. § szerinti központi előirányzatot növeli. A visszafizetést a KTM 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlára kell teljesíteni.

(2) Az 1995. december 31-ig a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatással létesült gázhálózatok értékesítése esetén a támogatási szerződésben előírt hozzájárulást a KTM akkor adhatja meg, ha az értékesítési megállapodásban szereplő vevő a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát a beruházás üzembe helyezésétől számított 10 év időtartamra garantálja, a támogatásban részesített pedig szerződésben vállalja, hogy a kapott ellenértéknek az állami támogatással arányos hányadát elkülönített bankszámlán kezeli, és azt kizárólag infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő célokra használja fel.

18. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott belterületi föld (a továbbiakban: ingatlan) értékének megfelelő vételárrész 50%-át a KTM 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlájára kell befizetni, a befizetés jogcímének egyidejű feltüntetése mellett.

(2) A miniszter - indokolt esetben - a befizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést engedélyezhet.

Értelmező és záró rendelkezések

19. § A miniszter a rendelet 4. § (4) bekezdésében - ha a beruházás 50%-os pénzügyi készültségi fokot meghaladja -, valamint az 6. § (1) és (3) bekezdéseiben foglalt feltételektől a tanács javaslatára indokolt esetben eltérést engedélyezhet.

20. § E rendelet alkalmazásában

a) visszatérítendő támogatásnak minősül a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett kamatmentes forráskiegészítés;

b) kamattámogatás az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig;

c) munkahelyteremtő beruházásnak minősül az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

d) munkahelyek megtartását célzó beruházásnak minősül az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;

e) innovációs központnak minősül az olyan komplex fejlettségű település, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal egy nagyobb térség számára is általános "húzó" hatást fejthet ki;

f) termelő infrastrukturális beruházásnak minősül a gáz-, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízilétesítmények, a közlekedési, a hírközlési és a hulladéktároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;

g) közhasznú munkavégzéssel összefüggő fejlesztésnek minősül a közhasznú munkavégzéshez szükséges technológiai és egyéb gép- és járműbeszerzés, ha legalább 4 évig közhasznú munkavégzést szolgál, és közmunka végzés keretében készülő beruházás;

h) falusi turizmus fejlesztésnek minősül az a komplex fejlesztés, amely állandó szálláshelyek kialakítását és szolgáltatásbővítést eredményez;

i) saját forrásként a pályázónak rendelkezésére álló pénzeszközöket, az önkormányzati jóváhagyott költségvetési előirányzatokat és a tervezett lakossági befizetéseket kell tekinteni;

j) térségi gazdasági integrációnak minősül az adott térség önkormányzati és gazdasági szereplői térségben kifejtett gazdasági tevékenységével intézményesített és tartós összehangolása, mely kiterjed a megállapodásokkal alátámasztott termelési és értékesítési együttműködésre, az üzleti tervvel megalapozott, koordinált forrás- és tőkebevonásra, a gazdasági célkitűzéseket szolgáló anyagi és nem anyagi szolgáltatások biztosítására, s a közös felhasználású eszközök működtetésére és tulajdonlására;

k) integrációs társaságnak minősül az a közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyet az alapítók nonprofit működési feltételekkel a térségi gazdasági integrációba illesztve hoznak létre, az integráció gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítására és funkcióinak működtetésére;

l) egyéb integrációs szervezetnek minősül az üzleti tervvel rendelkező és szerződéses alapon tartós (legalább 5 év) együttműködést folytató társulás;

m) programfinanszírozásnak minősül az integrációs szerveződést szolgáló intézmények esetében a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, amelyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó;

n) dologi kiadásnak minősül a vásárolt anyagok értéke és az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegű szolgáltatások értéke.

21. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának 1996. évi részletes szabályairól szóló 107/1996. (VII. 16.) Korm. rendelet hatályát veszti, de rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekre alkalmazni kell.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 81/1997. (V. 16.) Korm. rendelethez