11/1998. (XI. 6.) GM rendelet

az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló, többször módosított 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Chikán Attila s. k.,

gazdasági miniszter

Melléklet a 11/1998. (XI. 6.) GM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

A melléklet a következő szakképesítéssel egészül ki:

A mellékletben felsorolt szakképesítések közül az alábbiak módosulnak:

(A módosítások a szakmai és vizsgakövetelményekben dőlt betűvel szedettek.)

VILLAMOS-MÉRNÖKASSZISZTENS

szakmai és vizsgakövetelmények

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképzés azonosító száma:

Szakképesítés szintje: 55

Tanulmányi terület: 5423

Sorszám: 01

2. Szakképesítés megnevezése: Villamos-mérnökasszisztens

Szakirányok:

- Folyamatirányítási szakirány

- Automatizálási szakirány

- Kommunikációs szakirány

- Villamos-energetika szakirány

- Műszertechnikai szakirány

- Számítástechnikai szakirány

- Világítástechnika szakirány

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A villamos-mérnökasszisztens megfelelő felkészültséggel rendelkezik a gazdasági élet különböző területein mérnöki felkészültséget még nem igénylő (elektronikai, kommunikációs, informatikai, villamos energetikai, műszertechnikai, automatizálási, valamint számítástechnikai) eszközök és berendezések gyártási, telepítési, karbantartási, üzemeltetési, szervizelési, ellenőrzési feladatainak ellátásához. Tevékenységi körébe tartozik különböző fejlesztési részfeladatok önálló elvégzése, illetve a fenti munkafolyamatok középszintű irányítása, vezetése és szervezése.

Ennek érdekében részt vesz

- a szakterülethez tartozó eszközök és berendezések adott feladatra történő kiválasztásában és beszerzésében, a műszaki és gazdasági szempontok elemzése alapján,

- az eszközök és berendezések, alkatrészek, tervezésében,

- az eszközök és berendezések gyártási folyamatainak megszervezésében, folyamatos működtetésében, ellenőrzésében,

- a technológiai folyamatok irányításában, működtetésében,

- a berendezések telepítési feltételeinek meghatározásában, a telepítés lefolytatásában,

- az eszközök és berendezések üzemszerű működtetésében, karbantartásában,

- a folyamatok és rendszerek számítógépes ellenőrzésének és felügyeletének kialakításában,

- a villamos energia biztonságos szolgáltatásában, a minőségbiztosítási folyamatok és mérések kialakításában, a szakmai szoftverek írásában és alkalmazásában,

- a villamos berendezések, termékek menedzselésében.

- Középszinten folyamatosan vezeti, szervezi, irányítja, illetve ellenőrzi a fenti munkafolyamatokat:

= a termelés menetét,

= az eszköz- és anyagbeszerzést,

= a biztonságos működés feltételeit.

- Alkalmazza:

= a szakmai, gazdasági, jogi ismereteket a gyakorlatban,

= a számítástechnikai lehetőségeket,

= a vállalatirányítási ismereteit.

- Gondoskodik:

= a rábízott eszközök hatékony működtetéséről,

= a működtetés, termelés feltételeiről,

= az eszközök és anyagok rendelkezésre állásáról,

= az energetikai, környezetvédelmi feltételekről.

- Együttműködik:

= oktatási és kutatási intézményekkel a korszerű szakmai ismeretek és megoldások alkalmazása érdekében,

= a technológiai társfolyamatok munkatársaival,

= a menedzserekkel,

= a partnerekkel.

- Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése:

= számítógépek, magasabb értékű berendezések mozgatása.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok

1.1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

- Adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyűjtése, változások követése, értelmezése szakmai útmutató alapján.

- Önéletrajz, pályázat, munkaszerződés formai szabályainak és tartalmi követelményeinek ismerete.

- Egyéni vállalkozás esetén az adminisztrációs, pénzügyi teendők elvégzése.

- A kollektív szerződés ismerete és értelmezése, betartása.

- A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek ismerete.

- Alapvető anyag-, munkaerő-, gyártási feltételeket biztosító folyamatok szervezése.

1.2. Gazdálkodási ismeretek

- Önálló gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése, megteremtése.

- Számlaadatok értelmezése, ellenőrzése, egyszerű számlák készítése.

- Alapvető pénzforgalmi előírások ismerete.

- Egyszerű költségszámítási ismeretek.

1.3. Kommunikációs ismeretek

- Idegen nyelv legalább alapszintű alkalmazása.

- Híradástechnikai, általánosan használt hírközlő és multimédiás berendezések használata, kezelése.

- Társszakmák szakembereivel érdemi megbeszélés lefolytatása.

- Terminológiák szakszerű használata.

1.4. Munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete és betartása

- A munkahelyre vonatkozó általános előírások ismerete és betartása.

- A munkahely megfelelő kialakítása, a vonatkozó előírások betartása, megfelelő védőeszközök használata.

- A saját és a környezetben dolgozók tűz- és baleset védelmének biztosítása.

- A munkahelyre és a gépekre vonatkozó általános biztonságvédelmi, érintésvédelmi előírások és ergonómiai szempontok betartása.

1.5. Villamos dokumentációk összeállítása és felhasználása

- Villamos berendezések műszaki rajzainak készítése és elemzése.

- Anyagszükséglet meghatározása.

- A villamos alkatrészek, szerkezetek szerelési, javítási folyamatának megtervezése.

- Számítógéppel támogatott szerkesztői programok használata.

- Technológiai dokumentációk összeállítása, használata.

- Technológiai adatok rögzítése, feldolgozása.

- Műszaki jegyzőkönyvek készítése.

1.6. Elektrotechnikai ismeretek

- Villamos alapfogalmak megismerése.

- Lineáris egyenáramú hálózatok analízise.

- Lineáris harmonikus jelű hálózatok vizsgálata.

- Többfázisú hálózatok vizsgálata.

1.7. Méréstechnikai ismeretek

- Az elméleti alapok megismerése.

- Villamos mennyiségek mérési módszereinek és eszközeinek alkalmazása.

- Analóg és digitális elven működő mérőműszerek működésének, műszaki jellemzőinek ismerete.

- Mérési módszerek és eszközök kiválasztása, a mérési eredmények kiértékelése.

1.8. Elektronikai ismeretek

- Analóg és digitális áramkörök elméleti alapjai.

- Elektronikus alkatrészek típusai, jellemzői, jelölésük.

- Elektronikus és digitális alapáramkörök felépítése, működtetése.

- Hibrid áramkörök alkalmazása.

1.9. Automatizálási ismeretek

- Az önműködő irányítás elmélete.

- Mérésadatgyűjtés, feldolgozás, megjelenítés.

- Vezérlési rendszerek, típusai, felépítésük, működési jellemzőik.

- Szabályozási rendszerek típusai, felépítésük, működési jellemzőik.

1.10. Villamos berendezések és készülékek ismerete

- Gépkönyvek ismerete.

- Gyártó berendezések működésének ismerete.

- Mérő és ellenőrző berendezések használata.

- Infrastruktúra kialakítása.

1.11. Munkafolyamatok megtervezése és előkészítése, a munka ellenőrzése a szakirányoknak megfelelően

- Tervek alapján készülékkészítés (pl. nyomtatott áramkör tervezése, készítése, szerelése, bemérése).

- Termelési folyamatok villamos berendezéseinek üzemvitele.

1.12. Villamos berendezések gyártása, üzembe helyezése, minőségbiztosítása, működtetése, műszaki állapotának felügyelete és karbantartása

- Gyártásközi ellenőrzés végrehajtása.

- Minősítő mérések lefolytatása.

- Szervizmunka végzése.

1.13. A korszerű folyamatirányítás eszközeinek kezelése és a számítógépes folyamatirányító programok alkalmazása

- A rendszer részeinek ismerete, működtetése.

- Vészhelyzeti beavatkozás.

- Villamos berendezések automatizált gyártásában való közreműködés.

1.14. Számítástechnikai ismeretek

- Számítógépek üzembe helyezése, perifériák funkciójának megfelelő csatlakoztatása.

- Operációs rendszerek megismerése.

- Hálózatok alapszintű használata.

- Általánosan használt szövegszerkesztő vagy kiadványszerkesztő és prezentációs program funkciójának pontos ismerete alapján dokumentációk elkészítése hibátlanul, esztétikus formában.

- Elterjedten használt táblázatkezelő program alkalmazásával kimutatások, táblázatok, diagramok gyors, pontos és esztétikus létrehozása.

- Általánosan alkalmazott adatbázis-kezelő program alapfunkcióinak ismeretében egyszerű gazdasági feladatok megoldása.

- Általánosan alkalmazott adatbázis-kezelő program alapfunkcióinak ismeretében készlet-nyilvántartási feladatok megoldása.

- Egy alapszintű programnyelv alapjainak megismertetése.

- Számítógéppel támogatott tervezés, folyamatirányítás.

1.15. Környezetvédelmi ismeretek

- Általános és speciálisan a munkaterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások ismerete és betartása.

- A környezetszennyezés következményeinek felismerése.

- Általános környezetszennyezési források ismerete.

- Munkahelyi környezetszennyezési problémák felismerése.

- A környezetszennyezési problémákra megoldási javaslat kidolgozása.

- Környezetorientált szemlélet és magatartás kialakítása.

1.16. Záródolgozat készítéséhez szükséges ismeretek

- Az általános, illetve a szakmai ismeretanyag célirányos, gyakorlatorientált alkalmazása a felhasználó által igényelt specifikus feladat megoldása során.

1.17. Szakirányok szerinti ismeretek

- Folyamatirányítási szakirány:

= Számítógépes folyamatautomatizálás.

= Alapfogalmak, nemzetközi jelölésrendszerek.

= Eljárástechnikai-folyamatváltozók (hőmérséklet, áramlás, szint, nyomás, anyagösszetételi változók) szakaszainak identifikálása, szabályzóillesztések, gyakorlati kapcsolások.

= Folyamatirányító rendszerek vertikális szintjei, a szinteken elhelyezkedő eszközök, továbbá ezek összekapcsolása irányító hálózatokkal.

= Folyamatirányító rendszerek megbízhatósága.

= Mikroszámítógépek folyamatszabályozási alkalmazása (programozható logikai vezérlések, mikrokontrollerekkel felépített intelligens távadók és végrehajtó szervek használata és ezek hálózatba szervezése).

- Automatizálási szakirány:

= Tirisztoros és tranzisztoros áramirányítóról táplált egyenáramú, aszinkron és szinkron hajtások, szervóhajtások felépítése, működési elve, továbbá üzemi tulajdonságai.

= Az üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos alapvető teendők ismerete.

= Programozható irányító berendezések helye és szerepe az automatizálásban.

= A PLC felépítése, működése, alkalmazási lehetőségei.

= A PLC programozási nyelvei.

= A technológiai berendezése és a PLC illesztése,

= Az általános célú mikrokontroller-bázisú irányító berendezések felépítése, működése és assembly programozásának alapjai.

- Kommunikációs szakirány:

= Alapsávi jelkezelés, jelrögzítés.

= Alapsági jeltulajdonságok (hang- és videojelek), analóg jelek digitalizálása.

= A forráskódolás fázisai, statisztikus kódolás, egyedi pont kódolás.

= Run Lenght Coding, Block kódolás, Read Code, Modified Huffman kódolás, DPCM elve, Transzformációs kódolás, DCT.

= Rádiófrekvenciás átvitel modulációi és megvalósításuk.

= Mikrohullámú elemek.

- Villamos-energetika szakirány:

= Villamosenergia-termelés, -elosztás és -felhasználás, villamosenergia-termelő, -szállító és -fogyasztó berendezések ismerete.

= Az erőművek, hálózatok alapvető villamos- és mechanikai paraméterei.

- Műszertechnikai szakirány:

= A leggyakoribb mérőeszközök paraméterinek és vázlatos felépítésének ismerete.

= Jártasság kialakítása egy adott mérési feladathoz legjobban illeszkedő mérőeszköz kiválasztásában.

= Készség kifejlesztése egy új mérési feladathoz kifejlesztendő mérőeszköz metrológiai paramétereinek és kezelhetőségi feltételeinek meghatározásában.

= Korszerű analóg és hibrid áramkörök működésének ismerete, jártasság az áramkörök, műszerek vizsgálatában.

= Jártasság a mikroszámítógép assembly szintű alkalmazásában.

- Számítástechnikai szakirány:

= Operációs rendszerek feladatai, jellemzői, felosztása.

= Többfeladatos, többfelhasználós hálózati operációs rendszerek fogalma.

= DOS jellemzői, felépítése, telepítése, paraméterezése, Windows-95 és -NT felépítése, jellemzői, telepítése, üzemeltetése, UNIX rendszerek felépítése, jellemzői, összehasonlítása más operációs rendszerekkel.

= Lokális hálózatok (LAN) általános jellemzői, rendszertechnikai elemei, ETHERNET felépítése, működése.

= Vezérjeles gyűrű hálózat (Token Ring felépítése, működése).

= Hibavédett adatátviteli eljárások BSC, SDLC.

= Nyilvános hálózatok CCITT, X.25, ISDN.

- Világítástechnika szakirány:

= A fénytechnika alapjai.

= Világítástechnikai eszközök és berendezések ismerete, tervezése és üzemeltetése.

= Világítási hálózatok.

2. Követelmények

2.1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

Sikeres vezetői és vállalkozói tevékenység érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a jogi alapfogalmakat,

- a gazdálkodás, vállalkozás személyi, tárgyi, piaci feltételeit,

- számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának követelményeit,

- a munkavállaló, valamint a munkáltató jogait és kötelességeit,

- a korszerű szervezési, irányítási, vezetési módszereket.

Közreműködik a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervek munkájában, illetve igénybe veszi segítségüket a problémák megoldásában.

2.2. Gazdálkodási ismeretek

Tudnia kell alkalmazni:

- a legfontosabb gazdasági, pénzügyi fogalmakat,

- a legfontosabb adójogszabályokat,

- a piackutatás, költségelemzés, gazdálkodás módszereit, folyamatait,

- a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezőket.

Tudnia kell elkészíteni:

- egyszerű költségszámításokat, számlákat.

Értelmeznie kell:

- számlaadatokat, pénzforgalmi előírásokat.

2.3. Kommunikációs ismeretek

- Egy idegen nyelv legalább alapfokú ismerete.

- Idegen nyelv alkalmazása a kommunikációban.

- Idegen nyelv használata kiadványok, gépkönyvek értelmezésénél.

- Legfontosabb szakszavak idegen nyelvű megfelelőjének ismerete.

- Katalógusokban, szakmai anyagokban történő eligazodás elsajátítása.

- Szakmai érintkezési formák ismerete.

- Szakmai terminológiák helyes használata.

- Szakmai megbeszélések lefolytatása.

- Híradástechnikai, hírközlési, multimédiás berendezések kezelése.

2.4. Munkavédelmi és tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

A biztonságos munkavégzés érdekében az általános munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokon túlmenően, alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a munkahely kialakítására vonatkozó ergonómiai szempontokat,

- a leggyakrabban előforduló baleseti veszélyeket, a megelőzés és elhárítás eszközeit,

- a különböző munkafolyamatok végzése során leggyakrabban előforduló baleseti, tűzvédelmi veszélyeket, azok megelőzésének, elhárításának lehetőségeit.

2.5. Villamos dokumentációk összeállítása és felhasználása

A különböző dokumentációk összeállítása és alkalmazása érdekében az alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a villamos ábrázolás szabályit, a szabványokat,

- a felvételi vázlatkészítés szabályait,

- a villamos-, irányítástechnikai műszerezési kapcsolási rajzok készítésének szabályait, az alkalmazott szabványos jelöléseket,

- a villamosipari jelképek, a villamos- és irányítástechnikai ábrázolás alapjait,

- a számítógéppel támogatott szerkesztői programok (CAD) használatát.

A technológiai dokumentáció elkészítése és a meglévő dokumentációk értelmezése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell:

- a technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit,

- a gépkönyv összeállításának szabályait,

- a technológiai dokumentációk elkészítését segítő számítógépes programok kezelését.

2.6. Elektrotechnikai ismeretek

- Villamos alapfogalmak ismerete.

- Lineáris egyenáramú hálózatok elemzési módszereinek elsajátítása.

- Hálózatszámítási módszerek alkalmazása szinuszos hálózatok esetében.

- Többfázisú hálózatok üzemviszonyai.

2.7. Méréstechnikai ismeretek

- Az elméleti alapok és a villamos mennyiségek mérésére szolgáló műszerek ismerete.

- Villamos mennyiségek mérésének módszerei.

- Analóg és digitális elven működő mérőműszerek alkalmazása.

- Mérési módszerek és eszközök kiválasztása, alkalmazása, a mérési eredmények kiértékelése.

- A dokumentáció számítógépes elkészítésének ismerete.

2.8. Elektronikai ismeretek

- Analóg és digitális áramkörök elméleti alapjainak ismerete.

- Elektronikus alkatrészek típusainak, jellemzőinek, jelölésének elsajátítása.

- Elektronikus és digitális alapáramkörök működésének ismerete, alkalmazása.

- Hibrid áramkörök működésének ismerete, alkalmazása.

2.9. Automatizálási ismeretek

- Az elméleti alapfogalmak és jelölések ismerete.

- Mérésadatgyűjtő rendszerek kialakítása.

- Vezérlések megvalósításához szükséges eszközök és módszerek ismerete.

- Szabályozások megvalósításához szükséges eszközök és módszerek ismerete.

2.10. Villamos berendezések és készülékek ismerete

- A villamos energetikai rendszerszemlélet elsajátítása.

- A megfelelő energetikai rendszer megválasztása.

- A villamos művek alkotóelemeinek feladatcentrikus megismerése (erőmű, hálózat).

- A fogyasztók gazdaságos és biztonságos ellátásának kiválasztása, az áramszolgáltató és a fogyasztó közötti feladatok elvégzése.

- Az együttműködő villamosenergia-rendszerek ismerete, előnyök és hátrányok figyelembevétele.

- A villamosenergia-előállítás, és -átvitel gépeinek, készülékeinek és egyéb berendezéseinek ismerete, szükséges műszaki paramétereinek meghatározása (turbina, szinkron generátor, energetikai transzformátor, szabadvezeték, kábel, gyűjtősín, kapcsolóberendezések).

- Különböző villamos fogyasztók megismerése, villamos hálózatra kapcsolásuk feltételeinek és következményeinek meghatározása (motoros, termikus fogyasztók és világítási fogyasztók).

- Energia- és teljesítménygazdálkodás megvalósítása.

- Energetikai biztonságtechnika elméleti lehetőségeinek ismerete, a gyakorlati megvalósítás elsajátítása.

- A gépkönyvek átfogó tartalmi áttekintése.

- A berendezések strukturális ismerete.

- A biztonságos és balesetmentes működtetés feltételei.

2.11. Munkafolyamatok megtervezése és előkészítése a munka ellenőrzése a szakirányoknak megfelelően

- Az általános technológiai eljárások ismerete.

- Az áramköri rajzok megértése.

- A katalógusok ismerete.

2.12. Villamos berendezések gyártása, üzembe helyezése, minőségbiztosítása, működtetése, műszaki állapotának felügyelete és karbantartása

- A minőségügyi rendszerek működtetésének ismerete.

- A környezetvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete.

2.13. A korszerű folyamatirányítás eszközeinek kezelése és a számítógépes folyamatirányító programok alkalmazása

- A rendszer átfogó ismerete.

- Az operatív beavatkozások következményeinek ismerete.

- A rendszer indítási és leállítási módjának ismerete.

- A számítógépek alkalmazásának ismerete.

2.14. Számítástechnikai ismeretek

- Korszerű hardver és szoftver eszközök használata.

- Szöveges és grafikus operációs rendszerek felhasználói szintű használata.

- Lokális és globális hálózatok használatának ismerete.

- Információkeresés számítógépes hálózatokban (Internet).

- Igényes dokumentációk előállítása - korszerű szövegszerkesztő, táblázatkezelő rendszerek ismerete.

- Adatbázis-kezelés, adatbázisok összekapcsolása szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszerekkel.

- Multimédia alkalmazása és felhasználása.

- Mérési eredmények feldolgozása alkalmazói programok segítségével.

- Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése feladatokon keresztül (programozási nyelvek használata).

2.15. Környezetvédelmi ismeretek

A környezetszennyezés problémáinak ismerete (globális és helyi).

- Környezetszennyező források ismerete.

- A környezetvédelem jogi, gazdasági és műszaki vonatkozásainak ismerete.

- A munkakörrel kapcsolatos környezetvédelmi előírások ismerete.

- A környezetszennyezési problémák megoldási lehetőségeinek ismerete.

- Környezetvédelmi berendezések ismerete.

- Környezetvédelmi gépek üzemeltetése.

2.16. Záródolgozat készítéséhez szükséges ismeretek

- Elméleti és gyakorlati ismeretek alapján egy komplex szakirányú feladat önálló megoldása, az informatikai, számítástechnikai eszközök, szolgáltatások alkalmazásával.

- Problémafeltárás és megoldáskeresés szakirodalmi források felhasználásával.

- Mérési-számítási módszer kidolgozása, a számítások elvégzése.

- Műszaki dokumentáció készítése.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. Az ismeretek ellenőrzési, értékelési rendszere

A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy félévet. Az egyes félévek eredményes (elégtelent nem tartalmazó) befejezése a következő megkezdésének feltétele.

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt félévközi munkával megszerezhető érdemjegy, illetve vizsgajegy (félévvégi írásbeli-szóbeli beszámoló) megszerzéséből, a szakmai gyakorlatok elvégzéséből, a tervezési feladat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

Minden félévet az egyes tantárgyak érdemjegyeinek kreditpontokkal súlyozott átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelnek.

2. A szakmai (záró-) vizsga részei

A szakmai vizsga sorrendben írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsgákat a "Szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" kiadott 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell megtartani.

A szakmai vizsgára az jelentkezhet, aki iskolarendszerű elméleti és gyakorlati képzésben vett részt, és az előírt tantervi követelményeket teljesítette.

a) Az írásbeli vizsga részei és időtartama:

- Méréstechnikai ismeretek 120 perc

- Automatikai ismeretek 120 perc

- Elektronikai és digitális technikai ismeretek 120 perc

A vizsgázónak az írásbeli vizsgán a szakmai követelményekben meghatározott témakörökhöz kapcsolódó összetett, problémakifejtő és számítási feladatokat kell megoldania.

b) A szóbeli vizsga témakörei és időtartama:

- Méréstechnika 20 perc

- Elektronika, Digitális technika 20 perc

- Szakirányú speciális tantárgy(ak) 20 perc

= Folyamatirányítási szakirányon: Számítógépes folyamatautomatizálás

= Automatizálási szakirányon: Automatizált villamos hajtások

= Kommunikációs szakirányon: Rádiófrekvenciás átvitelek, Alapsávi jelkezelés, jelrögzítés

= Villamos-energetika szakirányon: Villamos energia ellátás

= Műszertechnikai szakirányon: Műszertechnika, Analóg és digitális elektronika II.

= Számítástechnikai szakirányon: Operációs rendszerek, Számítógép-hálózatok, Számítógéprendszerek üzemeltetése

= Világítástechnika szakirányon világítástechnikai eszközök és berendezések

A vizsgázónak egy-egy tételt kell megválaszolnia. A vizsga során a témakörre vonatkozó elvi definíciókat és összefüggéseket, műszaki meghatározásokat és leírásokat, a gépek, technológiai berendezések és folyamatok ismertetését, a biztonságtechnikai előírásokat kérik számon.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

- Méréstechnika, Elektronika, Digitálistechnika tárgyak mérései 240 perc

- Értékelhető dokumentáció készítése 120 perc

A Méréstechnika, Elektronika, Digitális technika tantárgyak témaköreiből egy mérés és egy szimulációs gyakorlat végrehajtása, dokumentálása a feladat.

A méréshez és a szimulációs gyakorlat elvégzéséhez, értékeléséhez a rendelkezésre bocsátott számítástechnikai eszközök használata szükséges.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

a) Az írásbeli vizsga tartalma:

- Méréstechnikai ismeretek

A Méréstechnika tantárgy tanterv szerinti tételes anyaga.

- Automatikai ismeretek

Az Automatika tantárgy tanterv szerinti tételes anyaga.

- Elektronikai és digitális technikai ismeretek

Az Elektronika és a Digitális technika tantárgyak tanterv szerinti tételes anyaga.

b) A szóbeli vizsga tartalma:

- Méréstechnika szakmai ismerete

A Méréstechnika tantárgy tanterv szerinti tételes anyaga.

- Elektronika, Digitális technika szakmai ismerete

Az Elektronika és Digitális technika tantárgyak tanterv szerinti tételes anyaga.

- Szakirányú speciális tantárgy(ak) szakmai ismerete

A szakirányok speciális tantárgyainak tanterv szerinti tételes anyaga:

- Folyamatirányítási szakirányon: Számítógépes folyamatautomatizálás

- Automatizálási szakirányon: Automatizált villamos hajtások

- Kommunikációs szakirányon: Rádiófrekvenciás átvitelek, Alapsávi jelkezelés, jelrögzítés

- Villamos-energetika szakirányon: Villamos energia ellátás

- Műszertechnikai szakirányon: Műszertechnika, Analóg és digitális elektronika II.

- Számítástechnikai szakirányon: Operációs rendszerek, Számítógép hálózatok, Számítógép rendszerek üzemeltetése

- Világítástechnika szakirányon világítástechnikai eszközök és berendezések

A vizsgázó egy-egy tételt kap, melyekben számon kérik a témakörre vonatkozó elvi definíciókat és összefüggéseket, műszaki meghatározásokat és leírásokat.

c) A gyakorlati vizsga tartalma

A Méréstechnika, Elektronika és Digitális technika tantárgyak témaköreiből egy mérés végrehajtása és dokumentálása. A mérés értékelésének dokumentálása számítógéppel történik.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A felmentés feltételeit a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a szabályozza.

5. A szakmai vizsga értékelése

Írásbeli vizsga

Értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell végezni, és eredményét a részvizsgák átlagával kell minősíteni.

Szóbeli vizsga

- A vizsga első része a záródolgozat megvédése.

A mintegy 30-40 oldalas záródolgozat a vizsgázó önálló munkája, amelynek azt kell bizonyítania, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok megoldására. A dolgozatot vizsgabizottság előtt kell megvédeni. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükrözni, tartalmaznia kell a jelölt értékelő véleményét és javaslatait.

A záróvizsgán a vizsgázó ismerteti a feladat megoldását és válaszol a vizsgabizottság által - a záródolgozattal kapcsolatban feltett - kérdésekre. A záródolgozat érdemjegyéről a vizsgáztató bizottság dönt, a bíráló által javasolt osztályzat figyelembevételével. Ha a záródolgozatra a vizsgázó a bírálótól elégtelen minősítést kapott, akkor ezt a vizsgázóval, a vizsganap előtt közölni kell. Elégtelen bírálat esetén a záródolgozat védhetőségéről a vizsgabizottság dönt.

- A vizsga második része a szóbeli elméleti vizsga.

A szóbeli vizsga a mérnökasszisztensi ismeretek és a záródolgozat témaköréhez kapcsolódó szakismeretek elsajátításának színvonalát hivatott értékelni. A szóbeli vizsga két kötelező és egy választható tantárgyból áll. A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként kell értékelni.

A szóbeli vizsga eredményéről a vizsgabizottság dönt. A szóbeli vizsga eredményét a védés és a részfeleletek eredményének egyszerű számtani átlagával kell minősíteni.

Eredménytelennek kell a vizsgát tekinteni, ha a vizsgatárgyak bármelyikéből a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott.

Gyakorlati vizsga

Eredményét a részfeladatok megoldásának értékelése alapján kell meghatározni. Ha a gyakorlati vizsga eredménye elégtelen, akkor a gyakorlati vizsgát meg kell ismételni, és szóbeli vizsgára nem bocsátható a vizsgázó.

A szakmai vizsga összefoglaló minősítése:

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki az írásbeli, szóbeli és a szakmai gyakorlat vizsgakövetelményeit teljesítette. Az elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgarész eredményéből kell kiszámítani:

= az írásbeli vizsga eredményének 40%-os,

= a szóbeli vizsga eredményének 60%-os súlyfaktorral történő figyelembevételével,

= a gyakorlati vizsga eredményét a gyakorlati vizsgarész részfeladataira kapott érdemjegyek átlagolásával kell kiszámítani.

- Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A szakmai vizsgával kapcsolatos bármely vitatott kérdésben a vizsgabizottság dönt.

6. A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatósága

A szakképesítés felsőoktatási tanulmányokba történő beszámítása a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján történik.

A villamos-mérnökasszisztens képzés során szerzett ismeretanyag egyharmada kreditértékként beszámít a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba.

***

VÁMÜGYINTÉZŐ

szakmai és vizsgakövetelmények

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3433 04

2. Szakképesítés megnevezése: Vámügyintéző

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

II. A tevékenység tartalma

A vámügyintéző feladatköre a külkereskedelmi ügyletek realizálásának egész folyamatában felmerülő vámügyek érdemi intézése. Ennek során

- közreműködik a külkereskedelmi ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó váminformációkat;

- gondoskodik a vámkezelések valamennyi feltételeinek (személyi-tárgyi-technikai) a megteremtéséről, az export- és importáruk késedelem nélküli és szakszerű vámkezeléséről;

- felügyeli vagy végzi a vámokmányok szakszerű kiállítását, benyújtását és a vámvizsgálatnak az ügyfélre háruló feladatait;

- felülvizsgálja, ellenőrzi az elvégzett vámkezeléseket, érdemben intézi az alapvámkezelések során keletkező vámügyeket, az utólagos vámeljárásokat és felelős a jogorvoslati ügyekért;

- vezeti vagy felügyeli a vámkezelések vállalati (cégi) naplóit, nyilvántartásait és figyelemmel kíséri a vámhatáridős intézkedések megtételét;

- kapcsolatot tart a vámügyekben eljáró különböző szervekkel, mindenekelőtt az illetékes vámszervekkel.

III. A képesítés szakmai és vizsgakövetelményei

1. Általános ismeretek és készségek, személyiségvonások[1]

a) Általános műveltség

A vámügyintézőtől elvárható általános műveltségállomány minimuma a középiskolai (gimnáziumi vagy szakközépiskolai) érettségi bizonyítvány által tanúsított tudásszint.

b) Személyiségvonások, tulajdonságok

A vámügyintéző személyiségében meghatározók:

- a megbízhatóság, a feddhetetlenség,

- tárgyalókészség,

- szervezőkészség,

- döntési készség,

- felelősségvállalás.

c) Kommunikációs készségek

A vámügyintéző rendelkezzék fejlett kommunikációs készségekkel, azaz

- írásban és szóban érthetően, világosan, valamint

- kifogástalan nyelvhelyességgel fogalmazzon,

- ismerje és tudja alkalmazni a szóbeli és írásbeli érintkezéshez szükséges illem-etikett-protokollszabályokat,

- célszerűen és kulturáltan tudja használni a telekommunikációs eszközöket (telefon, telex, telefax),

- külső megjelenését a rendezettség, ápoltság, illetve az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködés jellemezze.

d) Informatikai, irodatechnikai kultúra

A vámügyintéző ismerje

- az informatikai alapfogalmakat és tudja ezeket értelmezni,

- a gazdasági életben elterjedt informatikai eszközöket és tudja ezeket kezelni.

Kiemelten fontos, hogy ismerje és tudja használni a személyi számítógépet (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, speciális vámszakmai programok használata).

Kívánatos, hogy a vámügyintéző készségszinten tudja alkalmazni (használni) a korszerű irodatechnikát, az iratelőállító, sokszorosító, adattároló és feldolgozó eszközöket.

e) Jogi műveltség

Rendelkezzék általános tájékozottsággal az egyes jogágak jellemzőiről. Ismerje a polgári jogi alapfogalmakat, valamint a polgári jognak a tulajdonra, a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit (a szerződések létrejötte, módosítása, megszűnése, szerződésszegés stb.), továbbá a kártérítési felelősség legfontosabb szabályait.

Rendelkezzék átfogó ismeretekkel az egyes szerződésfajtákra (adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, bizományi, ügynöki, szállítmányozási, bérlet, lízing, licencia, fuvarozási, biztosítási, minőségellenőrzési, fizetési) vonatkozó speciális szabályokat illetően.

Ismerje a polgári eljárásjog legfontosabb jogintézményeit, az igényérvényesítés lehetséges útjait (hatáskör, illetékesség, peres eljárás menete, perorvoslat, fizetési meghagyásos eljárás).

Ismerje az államigazgatási, az adó és jövedéki, a büntető- és szabálysértési jog alapvető fogalmait, a vonatkozó törvényi szabályozás fontosabb elemeit.

2. Szakmai ismeretek[2]

a) Idegennyelv-ismeret

A megfelelő kommunikáláshoz és az okmányok kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vámügyintéző legalább egy - széles körben használt idegen nyelvet (német, angol, francia, orosz, spanyol, olasz) ismerjen az alapfokú, külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített állami nyelvvizsga szintjén.

b) Gazdasági, pénzügyi és külgazdasági alapismeretek

A vámügyintéző műveltségállományának része a gazdasági, pénzügyi és külgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy az ezen a munkaterületen dolgozó szakember felismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon bekövetkező jelentősebb gazdasági események közötti összefüggéseket, értse az ok-okozati kapcsolatokat, az események törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat. Ismernie kell a külkereskedelem és a devizatechnika összefüggéseit, a külkereskedelmi tevékenységet, a külkereskedelmi ügyletek fajtáit, a használatos okmányokat. Részletesen ismernie és alkalmaznia kell a fuvarparitásokat és azok hatását a vámértékképzésre. Ismernie kell továbbá a fizetési módokat a nemzetközi kereskedelemben és a dömpingellenes, értékkiegyenlítő vámokra vonatkozó szabályozást.

Kívánatos, hogy tájékozott legyen az aktuális gazdaságpolitika lényegi vonásait illetően és legyen véleménye a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiben is.

c) Vállalkozási ismeretek

A vámügyintéző rendelkezzen általános tájékozottsággal a vállalkozási formákról, a vállalkozások alapításának és megszűnésének fontosabb kérdéseiről. Ismerje a vállalkozás indításának feltételrendszerét, a vállalkozási tevékenység megkezdésével kapcsolatos döntések meghozatalának főbb szempontjait, információs bázisát.

Rendelkezzék átfogó ismeretekkel a vállalkozás működéséről és különösen

- a vállalkozások gazdálkodásának szabályairól,

- élőmunka-gazdálkodásáról és a társadalombiztosítási rendszerről,

- a vállalkozások finanszírozásáról, az adózásról,

- a vállalkozások eredményességének főbb mutatóiról, elemzésük és értékelésük alapvető módszereiről,

- az üzleti terv szerkezetéről és tartalmáról, készítésének folyamatáról.

d) A vámügyintéző szakmai felkészültsége

A vámügyintéző átfogóan és összefüggéseiben ismerje a vámjogra, a vámeljárásra vonatkozó jogszabályokat és a hatályos vámtarifát. Ismerje és a gyakorlatban is tudja alkalmazni az áruosztályozási szabályokat. Legyen képes az áruk tarifális besorolására.

A részletes szakmai és vizsgakövetelményeket az alábbi táblázat tartalmazza.

IV. A szakmai vizsga

1. A vizsgára jelentkezhet, aki

- középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik,

- igazolja, hogy a vizsgára felkészítő szakmai oktatásban eredményesen vett részt.

2. A szakmai vizsga részei

a) Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelv tantárgyból (választható: angol, német, orosz, francia, olasz, spanyol) 120 perc.

b) A gyakorlati vizsgafeladat és megoldásának időtartama

Komplex vám-szakmai vizsgafeladat írásban történő megoldása 180 perc.

c) A szóbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama

A szóbeli vizsgán a vizsgázó három részkérdést [a), b), c)] tartalmazó szakmai tételt, valamint további két külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelvi tételt húz.

Felkészülési idő: összesen 30 perc.

A szóbeli vizsga időtartama: összesen 15-30 perc/vizsgázó, és egy vizsganapon legfeljebb 10 óra.

3. A vizsga tartalmára vonatkozó előírások

a) Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsga a jelölt külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelvi felkészültségének megállapítására szolgál. Az írásbeli vizsga követelményszintje megegyezik a szakmai anyaggal bővített alapfokú állami nyelvvizsga követelményével.

Az írásbeli vizsga keretében a jelöltek

- számot adnak egy kb. 600 "n" terjedelmű általános idegen nyelvű szöveg megértéséről, amennyiben három, a szöveggel kapcsolatban magyar nyelven feltett kérdésre magyarul válaszolnak,

- a választott idegen nyelven egyszerű üzleti szöveget szerkesztenek öt megadott idegen nyelvű kötött szövegrész felhasználásával (max. 10 sor),

- egy konkrét vámeljárással kapcsolatos értesítés, fax, levél, egyszerű irat, okmány (kb. 600 "n") lefordítása magyar nyelvre.

Az írásbeli vizsgán szótár használható.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

Vámszakmai vizsgafeladat (komplex)

Komplex gyakorlati feladat megoldása a vámügyintézéssel kapcsolatos témakörökből (alapeljárások felülvizsgálata, utólagos vámintézkedések megtervezése, jogorvoslatok kezdeményezése, vámmal kapcsolatos adóeljárás, a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos utólagos vámintézkedések okmányainak kitöltése, áruismeret feldolgozás, megmunkálás alapján, áruosztályozás stb.).

c) A szóbeli vizsga tartalma

Vámszakmai ismeretekből

A szóbeli vizsgán a jelölt 1 db, három részkérdést [a), b), c)] tartalmazó tételt húz. A részkérdések közül az a) jelű a Vámjog és vámeljárás, a b) jelű a Kereskedelmi Vámtarifa anyagából, a c) jelű a Nemzetközi gazdasági és külkereskedelem-technikai ismeretek, valamint a Vállalkozási ismeretek anyagából kerül összeállításra.

A külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelv tantárgyból a jelölt két tételt húz:

- a külföldi partnerrel való szóbeli kommunikáció egyszerű helyzetben (üdvözlés, fogadás, szállásbiztosítás, pénzváltás, programajánlás, telefonkapcsolat stb.),

- idegen nyelvű szakmai kifejezések, fordulatok fordítása magyar nyelvre (legalább 5, de legfeljebb 10 kifejezés, fordulat).

A vizsga bevezető részében rövid kötetlen beszélgetést folytat a vizsgabizottság munkáját segítő nyelvtanár (kérdező tanár) a jelölttel az általános nyelvi ismeretanyag keretében felsorolt témakörök valamelyikét érintően (lakóhely, család, közlekedés, szabadidő stb.).

4. A szakmai vizsga lebonyolításának szabályai

a) A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

b) A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó sajátos szabályok a következőek:

ba) a gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakképesítésért felelős miniszter adja ki,

bb) az írásbeli és gyakorlati vizsgarész - 30 perces szünet közbeiktatásával - ugyanazon a napon megszervezhető,

bc) nem tehet szóbeli vizsgát az a jelölt, akinek az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgaeredménye - a vizsgabizottság határozata szerint - elégtelen,

bd) a szóbeli vizsga eredménytelen, ha a jelölt bármely tantárgyból elégtelen teljesítményt nyújtott (értelemszerűen: aki egy tantárgyból nyújtott elégtelen teljesítményt, csak azt kell ismételnie),

be) a szóbeli vizsga napját úgy kell meghatározni, hogy a javító tanároknak legalább 7 nap álljon rendelkezésére az írásbeli és a gyakorlati vizsgamunkák értékeléséhez. További 5-7 napot kell biztosítani a szakmai vizsgabizottság tagjainak ahhoz, hogy a jelöltek írásbeli és gyakorlati vizsgamunkáit, valamint a javító tanárok értékelési javaslatait megismerjék.

5. A vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

a) Szakmai elméleti vizsga

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladathoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal minősíteni.

A szóbeli vizsgát tantárgyanként,

- vámszakmai ismeretek,

- külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelv, egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga végső minősítését a Külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelvi vizsgarészek osztályzataiból - az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve - képzett átlag, valamint a szóbeli vizsga szakmai tételére adott osztályzat átlaga adja. Amennyiben ez utóbbi nem kerek szám, úgy a kerekítést a szóbeli szakmai vizsga eredménye felé kell elvégezni.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga értékelését a központi vizsgafeladathoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni. A gyakorlati vizsgafeladat megoldását egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

6. Felmentés a szakmai vizsga egyes részeinek letétele alól

Az a vizsgázó, aki a szakmai vizsga időpontját megelőző 5 éven belül külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített alapfokú állami nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett, mentesül a szakmai vizsga írásbeli részének, valamint a szóbeli vizsga idegen nyelvi részének letétele alól, és úgy kell tekinteni, mint aki az említett vizsgarészek követelményeit 5 (jeles) eredménnyel teljesítette.

***

KÜLKERESKEDELMI ÜZLETKÖTŐ

szakmai és vizsgakövetelmények

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3433 03

2. Szakképesítés megnevezése: Külkereskedelmi üzletkötő

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

II. A tevékenység tartalma

A külkereskedelmi üzletkötő feladatai közé tartozik:

- a külkereskedelmi tevékenység megtervezése és elemzése: az üzleti, a pénzügyi és a költségtervek összeállítása, a finanszírozási lehetőségek meghatározása, az üzleti eredményesség elemzése;

- a külkereskedelmi ügylet előkészítése: az optimális beszerzési-értékesítési piac kiválasztása és megismerése, a beszerzési-értékesítési források kiválasztása, az árualapok felkutatása, az ajánlatok elkészítése, illetve azok értékelése, árajánlatok, illetve beszerzési kalkulációk készítése;

- a külkereskedelmi ügylet megkötése: a személyes tárgyalásokon vagy levélváltásokkal megvalósuló alku során az ügylet feltételeinek kialakítása a partnerrel, megállapodás szerződésbe foglalása;

- a megkötött külkereskedelmi ügylet realizálása (lebonyolítása): a szükséges engedélyek, igazolások beszerzése, a fizetéssel kapcsolatos tennivalók elvégzése, a vámolási okmányok kiállítása, a szállítmányozással, a fuvarozással kapcsolatos ügyintézés, hibás teljesítés esetén a szükséges tennivalók elvégzése, az ügylet lebonyolítása.

III. A képesítés szakmai és vizsgakövetelményei

1. Általános ismeretek és készségek, személyiségvonások[3]

a) Általános műveltség

A külkereskedelmi üzletkötőtől elvárható általános műveltségállomány minimuma a középiskolai (gimnáziumi vagy szakközépiskolai) érettségi bizonyítvány által tanúsított tudásszint.

b) Személyiségvonások, tulajdonságok

A külkereskedelmi üzletkötő személyiségében meghatározók:

- a jó kapcsolatteremtő készség,

- a gyors reakciókészség, a lélekjelenlét,

- a döntési készség és képesség,

- a mozgékonyság,

- a szervezőkészség,

- a hatékonyság,

- a türelem és a kitartás,

- a konfliktushelyzetek és a stresszhatások elviselése,

- az empatikus készség,

- az én hajtóerő, a sikerorientáltság.

2. Szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek[4]

a) Közgazdaságtan

A külkereskedelmi üzletkötő műveltségállományának része a közgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy az ezen a területen dolgozó szakember ismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon mikro- és makroszinten bekövetkező jelentősebb események közötti összefüggéseket. Legyen tájékozott a döntéseket befolyásoló gazdaságpolitikai eszközrendszerben és annak alkalmazási lehetőségeiben.

Ismerje a piacgazdaság főbb szereplőit és működésének szabályait. Ismerje és értse a gazdasági törvényszerűségeket, az ok-okozati összefüggéseket, azok hatásmechanizmusainak működését.

Kívánatos, hogy legyen tájékozott az aktuális gazdaságpolitikai problémák lényegét illetően, és véleményét szakszerűen meg tudja indokolni.

b) Üzleti gazdaságtan

A külkereskedelmi üzletkötői tevékenység folytatásának és sikerének nélkülözhetetlen alapja, hogy a külkereskedő ismerje a vállalkozások gazdálkodási tevékenységének fontosabb folyamatait és különösen

- a számviteli fogalmakat és folyamatokat, a könyvvezetési kötelezettséget és annak szabályait,

- a pénzügyi tevékenységhez fűződő fogalmakat és folyamatokat, a bankok szerepét és munkáját, a pénzforgalom szabályait,

- a statisztika szerepét, jelentőségét és fontosabb módszereit.

c) Árutan

A külkereskedelmi üzletkötő rendelkezzék átfogó tájékozottsággal a minőség fogalmát és jellemzőit, valamint az áruk minőségét meghatározó tényezőket illetően. Ismerje a termékfelelősség, a szabványosítás és a minőségtanúsítás főbb szabályait, ezek szerepét, jelentőségét a külkereskedelmi üzletek kötésében.

Legyen tájékozott az áruvédelem és csomagolás, illetve az árunyilvántartási rendszerek főbb kérdéseiben.

d) Vállalkozási ismeretek

Az üzletkötő rendelkezzen általános tájékozottsággal a vállalkozási formákról, a vállalkozások alapításának és megszűnésének fontosabb kérdéseiről. Ismerje a vállalkozás indításának feltételrendszerét, a vállalkozási tevékenység megkezdésével kapcsolatos döntések meghozatalának főbb szempontjait, információs bázisát.

Rendelkezzék átfogó ismeretekkel a vállalkozás működéséről és különösen

- a vállalkozások gazdálkodásának szabályairól,

- élőmunka-gazdálkodásáról és a társadalombiztosítási rendszerről,

- a vállalkozások finanszírozásáról, az adózásról,

- a vállalkozások eredményességének főbb mutatóiról, elemzése és értékelése módszereiről,

- az üzleti terv szerkezetéről és tartalmáról, készítésének folyamatáról.

Rendelkezzék alapvető menedzsment ismeretekkel (alapfogalmak, filozófia, a vállalkozási menedzsment fontosabb szempontjai). Tudja a menedzsment funkciókat, sikeres megvalósításuk feltételeit.

e) Informatikai, irodatechnikai kultúra

A külkereskedelmi üzletkötő ismerje

- az informatikai alapfogalmakat, és tudja ezeket értelmezni,

- a gazdasági életben elterjedt informatikai eszközöket, és tudja ezeket kezelni.

Kiemelten fontos, hogy ismerje és tudja használni a személyi számítógépet (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, speciális külkereskedelmi programok használata).

Kívánatos, hogy az üzletkötő készségszinten tudja alkalmazni (használni) a korszerű irodatechnikát, az iratelőállító, sokszorosító, adattároló és feldolgozó eszközöket, telekommunikációs berendezéseket.

f) Üzleti kommunikáció

Az üzletkötő üzleti kommunikációban való jártasságának alapvető feltétele, hogy ismerje az emberi cselekvés mozgatórugóit, hogy képes legyen önismereti és partnermegismerési technikákat alkalmazni.

Tudatosan és az alkalmazási szabályok ismeretében használja a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit.

Ismerje a tárgyalásokra való felkészülés tartalmi összetevőit és tennivalóit, a tárgyalási stratégiákat és az eredményességhez nélkülözhetetlen taktikai elemeket, továbbá a csoportos tárgyalás sajátosságait.

Rendelkezzék általános tájékozottsággal a nemzetközi kapcsolattartás formáit és szabályait illetően. Legyen jártas az általános etikett, illem és protokollismeretek, valamint az üzleti élet kultúraspecifikus protokoll és viselkedési szabályai tekintetében.

g) Marketing

Az üzletkötővel szemben támasztott alapvető követelmény a marketing szemlélet és annak az üzlet valamennyi mozzanatában való érvényesítése. Ennek érdekében alkalmazásképes tudással kell rendelkeznie az alábbi tématerületeken:

- a marketing jelentősége a piaci munkában. A vevőkkel való azonosulást hangsúlyozó szemléletmód lényege,

- a piac marketingszempontú értelmezése, jellemzése, szegmentálása,

- a vásárlási folyamat és a fogyasztói magatartás, ezen belül kiemelten a viszonteladói piacnak, mint az export fő szinterének sajátosságai,

- a piackutatás és a piaci információk,

- a marketing mix és elemei,

- a külpiaci (nemzetközi) marketing sajátos feladatai, különös tekintettel az exportpiackutatásra,

- marketingstratégiák,

- a külpiaci marketing stratégiai kérdései.

h) Gazdaságföldrajz

Az üzletkötő legyen tájékozott a külgazdasági szempontból jelentőséggel bíró térségek, országcsoportok, országok gazdaságföldrajzi jellemzőiről, ezek természet- és társadalomföldrajzi meghatározottságáról. Ismerje a gazdaságföldrajzi jellemzők és a külkereskedelmi áruszerkezet alakulásának összefüggéseit, valamint a nemzetközi szállítmányozás tekintetében jelentőséggel bíró közlekedési útvonalakat, csomópontokat, kikötőket.

i) Jogi ismeretek

Rendelkezzék általános tájékozottsággal az egyes jogágak jellemzőiről. Ismerje a polgári jogi alapfogalmakat, valamint a polgári jognak a tulajdonra, a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit (a szerződések létrejötte, módosítása, megszűnése, szerződésszegés stb.), továbbá a kártérítési felelősség legfontosabb szabályait.

Rendelkezzék konkrét ismeretekkel az egyes szerződésfajtákra (adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, bizományi, ügynöki, szállítmányozási, bérlet, lízing, licencia, fuvarozási, biztosítási, minőség-ellenőrzési, fizetési) vonatkozó speciális szabályokat (és különösen a szerződő felek kötelezettségeire és felelősségére vonatkozó szabályokat) illetően.

Ismerje a polgári eljárásjog legfontosabb jogintézményeit, az igényérvényesítés lehetséges útjait (hatáskör, illetékesség, peres eljárás menete, perorvoslat, fizetési meghagyásos eljárás).

3. Szakmai ismeretek[5]

a) Külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelv.

A külkereskedelmi üzletkötői tevékenységhez kapcsolódó kommunikációs, kapcsolatépítési és kapcsolattartási, tájékozódó és tájékoztatási, valamint effektív üzleti munka nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy az üzletkötő legalább egy, több régiót érintő idegen nyelvet (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) a szakmai anyaggal bővített középfokú, "C" típusú állami nyelvvizsga szintjén ismerjen.

b) Külgazdasági szakmai ismeretek

A külkereskedelmi üzletkötő ismerje átfogóan a külkereskedelmi tevékenység makrokörnyezetét és piaci meghatározottságát. Rendelkezzék alkalmazásképes tudással a külkereskedelmi üzletkötés deviza-, pénzügyi (fizetési), vám- és külkereskedelemtechnikai kérdéseiben, továbbá a vonatkozó jogi, szállítmányozási és fuvarozási, valamint biztosítási tématerületeken.

IV. A szakmai vizsga

1. A vizsgára jelentkezhet, aki

- középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik,

- igazolást mutat be arról, hogy a vizsgát megelőző oktatást eredményesen elvégezte.

2. A szakmai vizsga részei

a) Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelv (választható: angol, német, orosz, francia, olasz, spanyol) 180 perc.

b) A gyakorlati vizsgafeladat és megoldásának időtartama

Komplex külkereskedelmi szakmai vizsgafeladat írásban történő megoldása 180 perc.

c) A szóbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama

A szóbeli vizsgán a vizsgázó három részkérdést [a), b), c)] tartalmazó szakmai tételt, valamint további két külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelvi tételt húz.

Felkészülési idő: összesen 30 perc.

A szóbeli vizsga időtartama: összesen 15-30 perc/vizsgázó és egy vizsganapon legfeljebb 10 óra.

3. A vizsga tartalmára vonatkozó előírások

a) Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsga a jelölt külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelvi felkészültségének megállapítására szolgál. Az írásbeli vizsga követelményszintje megegyezik a szakmai anyaggal bővített középfokú állami nyelvvizsga követelményével.

Az írásbeli vizsga keretében a jelöltek

- külkereskedelmi szakmai témát fejtenek ki - megadott szempontok alapján - 15-20 mondatban,

- gazdasági tárgyú - összesen 600-700 "n" terjedelmű magyar szöveget fordítanak idegen nyelvre,

- 900-1000 "n" terjedelmű idegen nyelvű szöveget fordítanak magyar nyelvre.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

Külkereskedelmi szakmai vizsgafeladat (komplex)

- adott üzleti esemény értelmezése,

- az eseménnyel összefüggésben kérdések és feladatok megoldása, okmányok (2 db) értelmezése, kitöltése,

- az üzleti esemény rövid értékelése.

c) A szóbeli vizsga tartalma

Külkereskedelmi szakmai ismeretekből

A szóbeli vizsgán a jelölt 1 db, három részkérdést [a), b), c)] tartalmazó tételt húz. A részkérdések közül az a) jelű a külkereskedelmi szakmai tárgyak anyagából, a b) jelű az alapozó és kiegészítő tárgyak közül a Marketing, a Jogi ismeretek és a Vállalkozási ismeretek anyagából, a c) jelű az Árutan, az Üzleti kommunikáció és a Gazdaságföldrajz anyagából kerül összeállításra.

A külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelv tantárgyból a jelölt két tételt húz:

- a vizsga bevezető részében rövid kötetlen beszélgetést folytat a vizsgabizottság munkáját segítő nyelvtanár (kérdező tanár) a jelölttel az általános nyelvi ismeretanyag keretében felsorolt témakörök valamelyikét érintően,

- az első tétel: egy szakmai szituáció (kapcsolatfelvétel az üzleti partnerrel, a partner fogadása, tájékoztatása, szituációk a tárgyalási szakaszban, reklamáció megtárgyalása stb.) megoldása párbeszédes formában,

- a második: külkereskedelmi téma önálló kifejtése.

4. A szakmai vizsga lebonyolításának szabályai

a) A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

b) A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó sajátos szabályok a következőek:

ba) a gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakképesítésért felelős miniszter adja ki,

bb) az írásbeli és gyakorlati vizsgarész ugyanazon a napon nem szervezhető meg,

bc) nem tehet szóbeli vizsgát az a jelölt, akinek az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgaeredménye - a vizsgabizottság határozata szerint - elégtelen,

bd) a szóbeli vizsga eredménytelen, ha a jelölt bármely tantárgyból elégtelen teljesítményt nyújtott (értelemszerűen: aki egy tantárgyból nyújtott elégtelen teljesítményt, csak azt kell ismételnie),

be) a szóbeli vizsga napját úgy kell meghatározni, hogy a javító tanároknak legalább 7 nap álljon rendelkezésére az írásbeli és a gyakorlati vizsgamunkák értékeléséhez. További 5-7 napot kell biztosítani a szakmai vizsgabizottság tagjainak ahhoz, hogy a jelöltek írásbeli és gyakorlati vizsgamunkáit, valamint a javító tanárok értékelési javaslatait megismerjék.

5. A vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

a) Szakmai elméleti vizsga

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladathoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal minősíteni.

A szóbeli vizsgát tantárgyanként,

- külkereskedelmi szakmai ismeretek,

- külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelv, egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga végső minősítését a külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített idegen nyelvi vizsgarészek osztályzataiból - az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve - képzett átlag, valamint a szóbeli vizsga szakmai tételére adott osztályzat átlaga adja. Amennyiben ez utóbbi nem kerek szám, úgy a kerekítést a szóbeli szakmai vizsga eredménye felé kell elvégezni.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga értékelését a központi vizsgafeladathoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni. A gyakorlati vizsgafeladat megoldását egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

6. Felmentés a szakmai vizsga egyes részeinek letétele alól

Az a vizsgázó, aki a szakmai vizsga időpontját megelőző 5 éven belül külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett, mentesül a szakmai vizsga írásbeli részének, valamint a szóbeli vizsga idegen nyelvi részének letétele alól, és úgy kell tekinteni, mint aki az említett vizsgarészek követelményeit 5 (jeles) eredménnyel teljesítette.