13/1998. (III. 6.) BM rendelet

a polgári védelmi felkészítés követelményeiről

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, valamint a lakosság és a polgári szervek dolgozóinak felkészítésére terjed ki.

(2) A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat tekintetében e rendelet hatálya a hivatásos polgári védelmi szervekre is kiterjed.

2. § (1) A polgári védelmi felkészítés célja az ipari és nukleáris balesetek, elemi csapások, természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási viszonyok, súlyos közlekedési balesetek következtében kialakuló veszélyhelyzetek elhárítására, a támadófegyverek hatásainak felszámolására való felkészülés.

(2) A lakosságot elsősorban a település polgári védelmi besorolását megalapozó veszélyforrások hatásainak elhárítására, a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyeket a beosztásuk szerinti szakfeladatok ellátására kell felkészíteni.

A kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek felkészítése

3. § (1) A polgári védelmi szervezetek felkészítése kiképzés és gyakorlatok formájában történik.

(2) A polgári védelmi kiképzés

a) alapképzésből,

b) szakkiképzésből és továbbképzésből,

c) vezetői képzésből

áll.

(3) A polgári védelmi gyakorlat rendeltetése szerint lehet:

a) parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat,

b) készségfejlesztő gyakorlat,

c) ellenőrző gyakorlat.

A polgári védelmi kiképzés

4. § Polgári védelmi alapképzésben kell részesíteni a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyeket a szakképzettségüktől és a szervezetben betöltött beosztásuktól függetlenül. Az alapképzési ismeretek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) Polgári védelmi szakkiképzésben kell részesíteni a polgári védelmi szervezet szakalegységébe beosztott személyt a szakalegység tevékenységének és a szakalegységben elvégzendő feladatának megfelelően. A szakkiképzési ismeretek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A munkahelyi polgári védelmi szervezet szakalegységébe beosztott személy szakkiképzésének a 2. számú mellékletben meghatározottakon túl a polgári szervnél lehetséges veszélyhelyzetek elhárítására, a területi és települési polgári védelmi szervezetekkel történő együttműködés lehetőségeire, valamint a polgári szerv esetleges kitelepítésének az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének 4. pontjában meghatározott rendkívüli állapotban (a továbbiakban: minősített időszak) történő továbbműködésének feladataira is ki kell kiterjednie.

6. § (1) A polgári védelmi szakkiképzésben részesült személyek továbbképzését a veszélyeztetettség fajtájának és mértékének megfelelően, a (2) bekezdésben megállapított időközönként kell végrehajtani.

(2) A területi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, valamint az I. és II. veszélyeztetettségi besorolású településen létrehozott települési polgári védelmi szervezetbe beosztott személy legalább háromévente, a III. és IV. veszélyeztetettségi besorolású településen, illetve a nem sorolt településen létrehozott szervezetbe beosztott személy legalább ötévente vesz részt továbbképzésen.

(3) A továbbképzésen az alapképzés és a szakkiképzés ismereteit újra át kell tekinteni.

7. § (1) A területi polgári védelmi szervezetben létrehozott szakszolgálat parancsnokságok és a települési polgári védelmi parancsnokságok állományát, valamint a területi polgári védelmi szervezetek szakalegységeinek vezetőit vezetői képzésben kell részesíteni.

(2) A vezetői képzés során az (1) bekezdésben felsorolt személyeket az alapképzési ismeretekre és a beosztásuknak megfelelő szakszolgálat, illetve szakalegység feladatának ellátásához szükséges, a 2. számú mellékletben részletezett szakkiképzési ismeretekre kell felkészíteni.

(3) A vezetői képzés a (2) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed vezetéselméleti ismeretek oktatására, a polgári védelmi szervezetek alkalmazási szabályainak megismertetésére, a polgári védelmi szervezetek és a polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő más szervek együttműködésének formáira.

(4) A vezetői képzést a polgári védelmi szervezetekbe beosztott személyek továbbképzésének végrehajtása előtt, a továbbképzés tartalmához igazodva ismételten végre kell hajtani.

A polgári védelmi kiképzés végrehajtása

8. § (1) A területi, települési polgári védelmi szervezetek vezetőinek kiképzését a polgári védelmi szervezet megalakítási helyén vagy a polgári védelem oktatási intézményeiben a polgári védelem hivatásos szervei végzik.

(2) A területi és a települési polgári védelmi szervezetbe beosztott, vezetői képzésben nem részesített személyeket lakó- vagy munkahelyükön, indokolt esetben a szervezet megalakítási helyén, illetve a polgári védelem oktatási intézményeiben kell kiképezni. A kiképzést a vezetői képzésben részesült személyek közreműködésével a polgári védelem hivatásos szervei végzik.

(3) A területi és a települési polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek felkészítéséről a hivatásos polgári védelmi szervek felkészítési naplót készítenek.

(4) A munkahelyi polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek alap- és szakkiképzéséről a polgári szerv vezetője gondoskodik.

9. § A speciális ismeretek oktatásához, melyre a hivatásos polgári védelmi szervek szakemberrel nem rendelkeznek (pl. elsősegélynyújtás, vízkár-elhárítási ismeretek, tűzoltás stb.), szakmai jártassággal rendelkező személyeket szükséges felkérni.

A polgári védelmi gyakorlat

10. § A polgári védelmi gyakorlat célja a kiképzés során elsajátított ismeretek elmélyítése, a polgári védelmi szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködés gyakorlása, az alkalmazási készenlét időben történő elérése és mindezek ellenőrzése.

11. § (1) A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot illetékességi területén a hivatásos polgári védelmi szerv vezetője tervezi és vezeti a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) által jóváhagyott éves terv alapján.

(2) Ha a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt is érint, e személyek gyakorlatba történő bevonásához a megyei közgyűlés elnökének, Budapesten a főpolgármesternek (a továbbiakban együtt: megyei közgyűlés elnöke) a hozzájárulása is szükséges.

12. § (1) Készségfejlesztő gyakorlaton a polgári védelmi szervezetekbe beosztott személyeket a szakkiképzési ismeretekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretekre kell felkészíteni.

(2) Készségfejlesztő gyakorlatot a szakkiképzést és a továbbképzést követően kell tartani a hivatásos polgári védelmi szervek vezetésével.

13. § (1) Ellenőrző gyakorlatot a területi és települési polgári védelmi szervezetek részére a megyei közgyűlés elnöke, a települési polgári védelmi szervek részére a polgármester rendeli el. Ellenőrző gyakorlatot a belügyminiszter is elrendelhet.

(2) Az ellenőrző gyakorlaton a polgári védelmi szervezetek riaszthatóságát és alkalmazásra való felkészültségét, feladatmegoldó és együttműködési képességét kell vizsgálni.

(3) Az ellenőrző gyakorlat tapasztalatairól a polgármester a megyei közgyűlés elnökét minden esetben, a megyei közgyűlés elnöke a belügyminisztert a belügyminiszter által elrendelt gyakorlat esetén tájékoztatja.

(4) Az ellenőrző gyakorlaton a hivatásos polgári védelmi szervek minden esetben részt vesznek, a gyakorlat lebonyolításáról készült jelentésüket az országos parancsnoknak 14 napon belül szolgálati úton felterjesztik.

(5) A polgári védelmi szervezet ellenőrző gyakorlatát a továbbképzést követően végre kell hajtani.

A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlataira vonatkozó eltérő szabályok

14. § (1) A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlatait a polgári szerv vezetője által meghatározott időpontban, a munkahelyi polgári védelmi parancsnokság az általa kidolgozott tervek szerint vezeti le.

(2) A honvédelmi feladatok megvalósítása, valamint a gazdaság működőképességének fenntartása és a lakosság alapellátása érdekében gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett polgári szervnél létrehozott munkahelyi polgári védelmi szervezet ellenőrző gyakorlatát a megyei közgyűlés elnöke, illetve a polgármester is elrendelheti.

(3) A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlataira a hivatásos polgári védelmi szerv képviselőjét meg kell hívni.

A lakosság és a polgári szervek dolgozóinak felkészítése

15. §[1] A lakosságfelkészítés során külön kell tervezni és végrehajtani az alábbi csoportok katasztrófavédelmi feladataik ellátásának elősegítése céljából történő felkészítését (a továbbiakban: felkészítés):

a) a megyei és a fővárosi (a továbbiakban együtt: megyei), valamint a helyi védelmi bizottságok elnökei,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó polgármesterek,

c) a területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek vezetői (a továbbiakban: közigazgatási vezetők),

d) a jegyzők,

e) a pedagógusok, általános és középiskolai tanulók (a továbbiakban: tanulók),

f) a fenti kategóriába nem tartozó lakosság.

16. § (1) A polgári szervnél foglalkoztatottak felkészítését a polgári szerv vezetője végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felkészítésnek a polgári szervnél esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetek során alkalmazandó magatartási szabályokra, a segítségnyújtás formáira, az adott területet fenyegető természeti katasztrófákra és a veszélyek elhárításának lehetséges módjaira kell kiterjednie.

(3) A polgári szervnél foglalkoztatottak minősített időszakra vonatkozó felkészítését legkésőbb a minősített időszak kihirdetésével egyidőben kell megkezdeni.

16/A. §[2] (1) A megyei és a helyi védelmi bizottságok elnökeinek felkészítése éves rendszerességgel egy nap (6-8 óra) időtartamban történik. A felkészítés témájára, munkamódszerére a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) évente ajánlást dolgoz ki.

(2) A megyei védelmi bizottságok elnökei felkészítésének tervezését, szervezését, végrehajtását a BM OKF, a helyi védelmi bizottsági elnökök felkészítésének tervezését, szervezését és végrehajtását a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a fővárosi polgári védelmi igazgatóság (a továbbiakban együtt: megyei igazgatóságok) végzik.

16/B. §[3] (1) A polgármesterek felkészítése differenciáltan, a választási ciklusokhoz igazodva történik. A felkészítés az első alkalommal megválasztott polgármesterek számára bővebb, általános jellegű, az újraválasztott polgármesterek esetében rövidebb, gyakorlatiasabb, a helyben jellemző veszélyhelyzetek elhárítására irányul. A felkészítések időtartama évente 4-6 óra, a feldolgozandó ismeretanyag fele a helyi veszélyeztetettség megismertetésére és elhárítására irányul. Az általános katasztrófavédelmi ismeretek témáira a BM OKF ajánlást dolgoz ki.

(2) A felkészítések tervezését, szervezését és végrehajtását a megyei igazgatóságok és a polgári védelmi kirendeltségek végzik.

16/C. §[4] (1) A közigazgatási vezetők felkészítését a megyei igazgatóságok négyévente legalább egyszer a megyei (fővárosi) államigazgatási kollégium keretén belül végzik.

(2)[5] A felkészítő időpontját, időtartamát és témáját a megyei igazgatóság vezetője határozza meg, és erről tájékoztatja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetőjét.

16/D. §[6] (1) A jegyzők felkészítését a megyei igazgatóságok négyévente legalább egyszer a körzetközponti jegyző bevonásával végzik.

(2) A felkészítő időpontját, időtartamát és témáját a megyei igazgatóság vezetője határozza meg és erről tájékoztatja az illetékes körzetközponti jegyzőt.

16/E. §[7] (1) A tanulók felkészítése a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével, differenciáltan történik. A felkészítés során környezetük veszélyforrásairól, azok elhárításának szabályairól és lehetőségeiről, valamint az ilyen körülmények között alkalmazható célszerű magatartási szabályokról szereznek ismereteket.

(2) A tanulók felkészítése

a) az iskolarendszeren belül tanórák keretében vagy tanórán kívül történhet, a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet figyelembevételével, illetve

b) iskolán kívüli szervezésben történhet.

16/F. §[8] (1) A tanulók felkészítése az oktatási intézmény helyi pedagógiai programjában jelenhet meg, amelyhez a BM OKF ajánlást dolgoz ki és tesz közzé.

(2) A BM OKF oktatási segédleteket és módszertani útmutatókat dolgoz ki és tesz hozzáférhetővé az oktatási intézmények számára, valamint igény és lehetőség szerint segítséget nyújt a felkészítések - mind tanórák keretében, mind a tanórán kívüli - formáinak tervezésében.

(3) A BM OKF és területi, valamint helyi szervei segítséget nyújtanak az oktatási intézmények számára a tanulók iskolarendszeren kívüli felkészítésében, az országos, a területi és helyi szintű katasztrófavédelmi versenyek szervezésében és végrehajtásában.

16/G. §[9] (1) A lakosságot különösen tájékoztató kiadványok kibocsátásával, a helyi sajtóban (pl. az önkormányzat lapjában, a megyei lapokban, helyi és regionális televíziók, továbbá kábeltelevíziók, illetve helyi rádiók stb.) megjelenő tájékoztató közlemények megjelentetésével, lakossági fórumok szervezésével kell a katasztrófavédelmi feladatokra felkészíteni.

(2) Azokon a településeken, ahol a nemzeti-etnikai kisebbség lélekszáma az összlakosság 5%-át eléri, a tájékoztató anyag riasztási jelzéseket és a követendő magatartási szabályokat tartalmazó részét a kisebbség nyelvén is meg kell jelentetni.

(3) A hátrányos helyzetűek, illetve fogyatékkal élők lakosságfelkészítését a számukra alkalmas segédletek kidolgozásával és kiadásával kell biztosítani.

(4) A tájékoztató kiadványok, közlemények összeállításában, a lakossági fórumok lebonyolításában a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai segítséget nyújtanak.

(5) A lakosság felkészítését a polgári védelmi szempontból I., II., III. csoportba sorolt településen legalább háromévenként el kell végezni, a 3. számú mellékletben felsorolt szempontok szerint.

(6) A lakosság minősített időszakra vonatkozó felkészítésének tájékoztató kiadványait e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül, majd azt követően háromévente felül kell vizsgálni, azokat a minősített időszak kihirdetését követően kell terjeszteni.

Vegyes rendelkezések

17. § (1) A polgári védelmi alapképzés időtartama egységesen 6 óra, ebből 3 óra elméleti, 3 óra gyakorlati jellegű foglalkozás.

(2) A polgári védelmi szakkiképzés teljes óraszáma 10 óra, ebből ugyanazon a napon legfeljebb 6 óra tartható meg. A szakkiképzés teljes óraszámának felében gyakorlati jellegű foglalkozásokat kell tartani.

18. §[10]

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 13/1998. (III. 6.) BM rendelethez

A polgári védelmi alapképzés során elsajátítandó ismeretek

1. Általános polgári védelmi ismeretek:

a) a polgári védelem feladatai,

b) a polgári védelem irányítása,

c) a polgári védelem szervezete,

d) a lakosság riasztása (riasztási jelek), a polgári védelmi szervezetek riasztása,

e) az alkalmazási készenlétbe helyezés szabályai,

f) az egyéni védőeszközök használata.

2. Munka- és balesetvédelmi szabályok:

a) a kárterület felderítése közben betartandó szabályok,

b) a műszaki mentés során betartandó szabályok,

c) a szennyezett terepről történő mentés biztonsági rendszabályai,

d) tűzvédelmi ismeretek.

3. Alapvető egészségügyi ismeretek:

a) a sugárzó és vegyi anyagok ellen való védekezés,

b) a sérültek kimentése, mozgatása,

c) alapvető elsősegélynyújtási ismeretek (kötözés, vérzéscsillapítás stb.).

4. A szervezetbe beosztott személyek jogait és kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatás:

a) a polgári védelmi kötelezettség alá tartozó személyek és a kötelezettség alól mentesülők köre,

b) adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség és a polgári védelmi szolgálat,

c) felmentés a megjelenési és a szolgálati kötelezettség alól,

d) a polgári védelmi szolgálatot tejesítők jogosultságai, a kártérítéshez való jog,

e) a polgári védelmi kötelezettség megsértésének szabálysértési és büntetőjogi következményei.

2. számú melléklet a 13/1998. (III. 6.) BM rendelethez

A polgári védelmi szakkiképzés ismeretei

1. Általános ismeretek:

a) a szervezet megalakításával kapcsolatos tudnivalók, az alkalmazási készenlét eléréséhez szükséges tennivalók,

b) az egyéni védőeszköz használatának szabályai.

2. Speciális, a szakalegység tevékenységéhez kapcsolódó ismeretek:

a) a riasztó és híradástechnikai eszközök kezelése, a riasztás végrehajtásának szabályai,

b) a kitelepítés (kimenekítés) - befogadás végrehajtása, az óvóhelyek használata,

c) a járványok megelőzéséhez szükséges feladatok,

d) a lakosság és az anyagi javak megelőző radiológiai, biológiai, vegyi védelme, mentesítés, fertőtlenítés,

e) speciális elsősegélynyújtási ismeretek, a sérültek felkutatása, a sérültek szállítása,

f) árvíz, belvíz elleni védekezési feladatok, a helyi vízkárelhárítás feladatai,

g) műszaki károk felszámolása, tűzoltási ismeretek,

h) logisztikai ismeretek.

3. számú melléklet a 13/1998. (III. 6.) BM rendelethez

A lakosság felkészítésének követelményei

A lakosság felkészítésének ki kell terjednie:

a) az adott településen, területen található ipari, természeti veszélyforrásokra,

b) az ipari mennyiségben előforduló veszélyes anyagok felsorolására és veszélyességi jellemzőire,

c) a megelőzés és a katasztrófák hatásai elleni védekezés szabályaira,

d) a riasztási jelzésekre,

e) követendő magatartási szabályokra,

f) az esetleges kitelepítés szabályaira,

g) a mentésben részt vevő szervek felsorolására, címére, telefonszámára.

A tájékoztató kiadványok összeállításánál kerülni kell a riadalmat okozó megfogalmazásokat. Az anyagban szükség szerint utalni kell a polgári védelem jogszabályi alapjaira, a lakosság tájékoztatását előíró normákra.

A minősített időszakra vonatkozó tájékoztatásnak ki kell terjednie az egyéni és kollektív védelem lehetőségeire, az elsötétítés és fényálcázás szabályaira is.