37/2001. (X. 12.) OM rendelet

a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 53. §-ának b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kat. végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) előírásaira, továbbá a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvt.) 42. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - e tekintetben a belügyminiszterrel egyetértésben -, az oktatási ágazatban dolgozók, tanulók, hallgatók életének, testi épségének megóvása, a hivatásos és a társadalmi katasztrófavédelmi szervezetekkel való együttműködési képességük javítása, valamint az ágazat ingó és ingatlan vagyonának hatékonyabb védelme céljából a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) közvetlen felügyelete alá tartozó intézményekre, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó intézmények oktatóira, alkalmazottjaira, hallgatóira, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmények pedagógusaira, alkalmazottjaira és tanulóira, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 53. § szerint létrehozott munkaerő-fejlesztési és -képző központok alkalmazottaira.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a katonai és rendvédelmi felsőoktatási és szakképző intézményekre, ezek oktatóira, dolgozóira, hallgatóira, illetve tanulóira.

A minisztérium feladatai

2. §

(1) A védekezésre való felkészülés időszakában:

Az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik

a) a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) ülésein (felkérés esetén), az Operatív Törzsben és a védekezési munkabizottságokban a tárca képviseletéről;

b) az ágazati védekezési munkabizottság létrehozásáról és feladatainak meghatározásáról;

c) a közoktatásban és a szakoktatásban tanulók katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése alapjainak megjelenítéséről a Nemzeti Alap Tantervben és a kerettantervekben;

d) az országos katasztrófavédelmi kommunikációs és információs rendszerhez illeszkedő riasztási-értesítési és ügyeleti szolgálat létrehozásának feltételeiről;

e) az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben együttműködő egyetemi laboratóriumok kijelöléséről, működésük irányításáról és koordinációjáról, célirányos műszerfejlesztésük támogatásáról;

f) a katasztrófa és polgári védelmi feladatok pénzügyi fedezetének tervezéséről a tárca költségvetésében;

g) a külön jogszabályok alapján előírt védelmi intézkedési tervek ágazati elkészítésének előkészítéséről, a KKB által meghatározott követelmények érvényesítéséről;

h) a minisztérium közvetlen felügyeletéhez tartozó intézmények alkalmazottai, a felsőoktatási intézmények alkalmazottai és hallgatói katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése követelményeinek meghatározásáról;

i) a katasztrófavédelmi gyakorlatokon való részvételről, a Kormány kijelölése szerint.

(2) A védekezés időszakában:

A miniszter, katasztrófa veszélyének előrejelzését, valamint veszélyhelyzet kihirdetését, illetve az ország meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását követően

a) gondoskodik az ágazati védekezési munkabizottság készenlétbe helyezéséről és szükség esetén működtetéséről;

b) elősegíti a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó költségvetési intézményeknél létrehozott munkahelyi polgári védelmi és tűzvédelmi szervezetek szükség szerinti alkalmazását;

c) elrendeli a veszélyeztetett, illetve a katasztrófa sújtotta területen a tanítási szünetet, az illetékes főjegyző javaslatát és/vagy a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnökének felterjesztését követően;

d) közvetíti a katasztrófavédelmi szervek igényét a felső-, köz- és szakoktatási intézmények felé, magasan kvalifikált szakértők közreműködésének céljából;

e) gondoskodik a KKB és munkabizottságai rendszeres tájékoztatásáról, a tárcára háruló feladatok végrehajtásáról.

(3) A következmények felszámolása és a helyreállítás időszakában:

A miniszter

a) közreműködik az ágazati károk felmérésében, a sérült oktatási intézmények helyreállítása fontossági sorrendjének meghatározásában;

b) segíti a rendelkezésre álló pénzügyi források - lehetőség szerinti - átcsoportosításával a katasztrófa által okozott károk felszámolását.

A felügyelt és az ágazati intézmények feladatai

3. §

(1) Az oktatási ágazat intézményei, elsősorban területi érintettségük esetén, de alkotmányos kötelezettségük teljesítése érdekében is, a Kat. 2. § (1) bekezdése alapján bevonhatók, illetve közreműködők lehetnek a védekezésben, valamint a katasztrófa, az általa okozott kár következményeinek felszámolásában.

(2) Az intézmény vezetője:

a) meghatározza a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását;

b) gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának, annak részeként Tűzriadó Tervének kiadásáról, az intézmény épületei kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról;

c) elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének megfelelő veszélyelhárítási terveket, és azt egyezteti a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervével;

d) teljesíti a Kat. 21. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét;

e) végrehajtja az R. 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott, intézményére vonatkoztatható feladatokat;

f) együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, továbbá a minisztérium ágazati védekezési munkabizottságával;

g) közreműködik a Kat. 17. § d) és 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok végrehajtásában, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének, illetve a polgármesternek az élet és az anyagi, a kulturális javak védelme érdekében kiadott intézkedései szerint;

h) elősegíti az intézmény oktatóinak, dolgozóinak, hallgatóinak, tanulóinak, valamint, megalakítása esetén, a munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a felkészítését, kiképzését;

i) közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása szerinti egyéni védőeszközökkel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló fenntartói, hatósági intézkedés megvalósításában, szükség szerint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában;

j) elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően.

(3) A minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó költségvetési intézmény évente tájékoztatót készít a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról, amelyet a tárgyévet követő március 31-éig megküld a tárca ezen ügyekben illetékes szervezeti egységének.

4. §

A közoktatásban tanulók katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítését a 2. § (1) bekezdés c) pontjában írottakat alapul véve kell megvalósítani.

5. §

A köz- és szakoktatásban foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése, amely nem tehető vizsgakötelessé, a külön jogszabályban meghatározott kötelező továbbképzés keretében történik. A felkészítés óraszámát úgy kell meghatározni, hogy az a továbbképzésen részt vevő pedagógusra ne rójon aránytalan terhet.

6. §

(1) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítését az intézmény szervezetéről és működéséről kiadott szabályzatban meghatározott módon, egyrészt az általános munka- és a tűzvédelmi oktatás keretében, másrészt a szakirány szerinti képzés témába vágó tantárgyainak oktatása során kell megvalósítani úgy, hogy az a rendelkezésre álló óraszámot ne emelje.

(2) A tanulók, a hallgatók és a pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése elsősorban a természeti csapások, a tűz, az ipari balesetek elleni védekezéshez, a tömeges sérülést okozó balesetek következményeinek felszámolásához szükséges ismeretek átadásával történik.

(3) A tanulók, a hallgatók és a pedagógusok felkészítése tematikájának összeállításához és a felkészítéshez igénybe vehető a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóságok szakembereinek segítsége.

7. §

Az oktatási intézményben az alkalmazottak, a tanulók és a hallgatók kollektív védelmére, a polgári védelmi tervek készítését meghaladóan, a meglévő életvédelmi létesítmények karbantartásával, más célú hasznosításuk esetén funkciójuk gyors visszaállításának lehetőségével, illetve azon intézményeknél, ahol a körülmények nem tesznek mást lehetővé, szükségóvóhelyek kialakítása feltételeinek megteremtésével kell felkészülni.

Az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszerbe kijelölt egyetemi radiológiai laboratóriumok feladatai

8. §

(1) Az Országos Nukleárisbaleset Elhárítási Rendszer részét képező Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszerbe kijelölt egyetemi radiológiai laboratóriumok az ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv, valamint Felépítési és Működési Rendjük és a vonatkozó, más jogszabályok szerint oldják meg katasztrófavédelmi feladataikat.

(2) A kijelölt radiológiai laboratóriumok tevékenységét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézeténél létrehozott Ágazati Információs Központ szervezi és koordinálja, amelynek keretében:

a) közvetlen kapcsolatot tart az Oktatási Minisztérium illetékes szervezeti egységével és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központjával;

b) összehangolja a kijelölt ágazati laboratóriumok munkáját, kialakítja együttműködésük és adatszolgáltatásuk rendjét;

c) kidolgozza és bevezeti a nukleáris veszélyhelyzet időszakának mérési metodikáját, összesíti, feldolgozza és továbbítja a laboratóriumok mérési eredményeit;

d) gyakoroltatja a nukleáris veszélyhelyzetben szükséges mérési, szakmai elemzési feladatok végrehajtását.

Az oktatási ágazat katasztrófa-, polgári és tűzvédelmi feladatai megoldásának irányítása és összehangolása

9. §

Az e rendeletben meghatározott katasztrófa-, polgári és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának érdekében a minisztérium biztonságszervezési ügyekben illetékes szervezeti egysége a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága által meghatározott követelmények figyelembevételével:

a) szervezi a minisztérium közvetlen felügyeletéhez tartozó költségvetési intézmények katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységét irányító munkatársainak összevont továbbképzését;

b) koordinálja ezen intézmények dolgozóinak, hallgatóinak intézményi szintű katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítését;

c) elősegíti és ellenőrzi a minisztérium közvetlen felügyeletéhez tartozó költségvetési intézményeknél a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi feladatok végrehajtását;

d) összehangolja a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelem ágazati kutatási és műszaki fejlesztési feladatait.

Záró rendelkezések

10. §

Az e rendeletben foglalt katasztrófa- és polgári védelmi feladatokkal összefüggésben a minisztérium közvetlen felügyeletéhez tartozó intézményeknél jelentkező költségvetési előirányzatot a Pvt. 38. § (2), a Kat. végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 17. § (1) és (3) bekezdése szerint a minisztérium tervezi és ellenőrzi annak végrehajtását.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a kulturális és az oktatási ágazat polgári védelmi feladatairól szóló 27/1997. (VII. 15.) MKM rendelet hatályát veszti.

Dr. Pálinkás József s. k.,

oktatási miniszter