16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet

a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (2) bekezdése h) pontjának felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya az Étv. 32. §-ának (5) bekezdésében foglalt tervpályázatokra terjed ki.

(2)[1] Tervpályázatot kell kiírni az Étv. 32. §-ának (7) bekezdése értelmében a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési eljárás értékhatárát elérő, illetve meghaladó építési beruházás során

a) új épület tervezését megelőzően,

b) meglévő épület átalakításának tervezését megelőzően, ha az átalakítás az alaprajzi elrendezés vagy a külső megjelenés jelentős, építési engedélyhez kötött megváltoztatásával jár, továbbá

c) meglévő épület bővítésének tervezését megelőzően, ha a bővítés mértéke a meglévő épület beépített térfogatát eléri vagy meghaladja, illetve a bővítés során különálló épület jön létre,

d) értékhatártól függetlenül, ha azt jogszabály elrendeli.

(3)[2] A településrendezési feladatok megoldása érdekében tervpályázatot kell kiírni olyan beépítetlen, továbbá a jelentős átépítést igénylő területek beépítésére - a szabályozási terv készítését megelőzően - amelyre a települési önkormányzat a településszerkezeti tervben (a fővárosban a Fővárosi Szabályozási Kerettervben) tervpályázati kötelezettséget ír elő.

(4) Településrendezési és építészeti tervpályázatot kizárólag e rendelet szabályai szerint lehet kiírni és lebonyolítani, függetlenül attól, hogy a tervpályázat kiírása és lebonyolítása kötelező-e vagy sem.

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki azon esetre, amelyben a tervezés kezdeményezője (építtető, döntésre jogosult szerv vagy személy) egyidejűleg több tervezőtől, külön-külön tervezői szerződés alapján kér tervjavaslatot.

2. § (1) A tervpályázat a részt vevő pályázók köre szerint nyilvános vagy meghívásos lehet, amelyet a tervezési feladat nagyságától, bonyolultságától és körülményeitől függően a kiíró határoz meg.

(2) A tervpályázatot a 3. §-ban foglaltak kivételével nyilvánosan kell kiírni.

(3) A tervpályázatot titkosan kell lefolytatni.

(4) A titkosság biztosítása érdekében

a) a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet,

b) a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, illetve a kiírásban kért egyéb adatait a pályaműhöz lezártan kell csatolni,

c) a díjazásban, illetve megvételben részesített pályaművek szerzőinek adatait a bírálóbizottság csak a bírálat lezárását követően ismerheti meg, és hozhatja nyilvánosságra,

d) a díjazásban, megvételben nem részesített pályamű szerzőinek adatait - a pályázó felhatalmazása nélkül - a bírálóbizottság nem ismerheti meg, azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

3. § (1)[3] Meghívásos tervpályázatot akkor lehet kiírni, ha a feladat eredményes megoldására meghatározott résztvevők alkalmasak. Ennek megítéléséhez a feladat tárgya szerinti, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvénnyel létrehozott Magyar Építész Kamara, illetve Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: országos vagy területi szakmai kamara) véleményét ki kell kérni.

(2)[4] Meghívásos tervpályázatra a kiírónak legalább öt meghívottat kell felkérnie. Ha a felkérésben meghatározott határnapra a pályázó a meghívás elfogadásáról nem nyilatkozik, másik pályázót kell felkérni. A meghívott pályázók nevét a kiírásban meg kell hirdetni.

(3) A meghívottak részére a kiírásban külön meghatározott feltételek szerint meghívási díjat kell biztosítani. A meghívott pályázó a meghívást nem adhatja át másik személy részére.

4. § (1) Tervpályázatot

a) tervezési ötletpályázatként, vagy

b) tervezési versenypályázatként

kell kiírni.

(2) A tervezési ötletpályázat a tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozását, a kiírói igények részletes tisztázását, a tervezési program kidolgozását szolgálja. Tervezési ötletpályázat kiírható tervezési versenypályázat szakmai előkészítésére is, ha a kiíró ezt a szándékát a tervpályázat kiírásában közli.

(3) A tervezési ötletpályázattal kapcsolatban a kiírót a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőjével szemben további tervezési megbízási kötelezettség, a pályázót vállalási kötelezettség nem terheli, kivéve, ha a tervpályázati kiírás erre vonatkozóan ettől eltérő pályázati feltételeket tartalmaz.

(4) A tervezési versenypályázat - az építési engedélyezési eljárást megelőzően - a tervezési feladat megvalósításra alkalmas tervjavaslatainak kiválasztására, illetve ennek alapján a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázására szolgál.

(5) Tervezési versenypályázat kiírójának a megbízásra vonatkozó feltételeket a tervpályázat kiírásában meg kell határoznia.

(6) A bírálóbizottság által eredményesnek nyilvánított tervezői versenypályázat esetén a megbízás kizárólag a kiírásban meghatározott vállalási feltételekkel, a zárójelentés szakmai ajánlásait figyelembe véve adható ki.

(7) A bírálóbizottság által eredménytelennek nyilvánított tervezői versenypályázat esetén a bírálóbizottság a zárójelentésben tesz javaslatot a tervpályázat megismétlésére és a lebonyolítás módjára.

A tervpályázat közreműködői

5. § A tervpályázat közreműködői:

a) a kiíró (társkiíró),

b) a bírálóbizottság,

c) a pályázó.

A tervpályázat kiírója és társkiírója

6. § (1) A tervpályázat kiírója az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az adott tervezési feladat vonatkozásában rendelkezési és döntési jogosultsággal, valamint a tervpályázat lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik.

(2) A tervpályázat társkiírója az a tervpályázat eredményességében érdekelt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a tervpályázat kiírásában és lebonyolításában a kiíróval együtt működik közre.

(3) A kiíró feladata:

a) a tervpályázat céljának és jellegének meghatározása,

b) a tervpályázat pénzügyi fedezetének biztosítása,

c) a bírálóbizottság felkérése, megbízása, munkafeltételeinek biztosítása, díjazása,

d) a tervpályázati feladat meghatározása, a kiírás elkészítése és meghirdetése,

e) a tervpályázat lebonyolítása,

f) a tervpályázat eredményének kihirdetése, a pályadíjak kifizetése,

g) a pályaművek jogszabály szerinti felhasználása és hasznosítása.

(4) A kiíró felelős a tervpályázat kiírásának és lebonyolításának szakszerűségéért és jogszerűségéért.

(5) A kiíró köteles a pályázók számára a tervpályázatra vonatkozóan megkülönböztetés nélküli azonos információkat biztosítani.

A tervpályázat bírálóbizottsága

7. § (1) A bírálóbizottság - a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező személyek testülete - a kiíróval kötött megállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a tervpályázat meghirdetésétől a zárójelentés aláírásáig tart.

(2)[5] A bíráló bizottság résztvevői: az elnök (társelnök), a bíráló bizottsági tag. A bíráló bizottság tagjai maguk közül szakmai titkárt választhatnak a tervpályázati kiírás elkészítése, valamint a tervpályázat lebonyolításának szervezése céljából. A bíráló bizottság résztvevője a jogi szakértő és a bíráló bizottsági szakértő is.

(3) Szavazásra jogosult az elnök (társelnök), a szakmai titkár és a tagok. A szavazásra jogosultak száma páratlan, 5-11 fő lehet, és legalább kétharmadának rendelkeznie kell a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel.

(4)[6] A bíráló bizottság résztvevői az országos szakmai kamarák, szakmai szervezetek, szakminisztériumok, országos hatáskörű szervek, felsőoktatási intézmények erre felkért képviselői, illetve olyan magánszemélyek lehetnek, akik a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. A szakmai kamarák és szakmai szervezetek képviselőinek a pályázóktól megkövetelt jogosultsággal is rendelkezniük kell.

(5)[7] A szakterület szerinti országos szakmai kamara és a helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben, a Kbt. szerinti előminősítési eljárás értékhatárának kétszeresét meghaladó beruházás esetén pedig az építményfajta szerinti szakminisztérium képviseletét a bíráló bizottságban biztosítani kell.

(6) A bírálóbizottságban társelnök közreműködését akkor kell biztosítani, ha az elnök nem rendelkezik a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel.

(7) A bírálóbizottságban jogi végzettséggel rendelkező jogi szakértő működik közre. Feladata a tervpályázati kiírás és lebonyolítás jogszerűségének biztosítása, valamint a tervpályázat lebonyolítása során a folyamatos jegyzőkönyv vezetése.

(8) A kiíró a (7) bekezdésen túlmenően szükség szerint más szakértőket is felkérhet, akik a bírálóbizottság munkáját meghatározott szakkérdések véleményezésével segítik. A tervpályázat kiírásában meghirdetett szakértők mellett, szakértőt - további szakkérdések véleményezésére - a kizáró okok figyelembevételével a pályázat benyújtását követően is be lehet vonni.

(9) Akadályoztatás esetén a bírálóbizottság elnökét a társelnök, tagját - szükség esetén - a kiírásban meghirdetett póttag helyettesíti. A bírálóbizottságba az elnök által behívott póttag a tagokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkezik.

8. § A bírálóbizottság feladata:

a) a tervpályázatra benyújtott pályaművek pártatlan és szakszerű elbírálása,

b) a kiírásban meghirdetett tervpályázati célt legjobban megvalósító pályaművek meghatározása, ötletpályázat esetén rangsorolással, versenypályázat esetén rangsorolással vagy rangsorolás nélkül,

c) a pályaművek részletes indoklással ellátott írásbeli értékelése, minősítése, a zárójelentés elkészítése,

d) az eljárás során az összeférhetetlenségre, továbbá - a tervpályázat jellegétől függően - a titkosságra vonatkozó előírások betartása,

e) a tervpályázati díjak odaítélése.

9. § (1) A bírálóbizottság a döntéseit testületként, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bírálóbizottság határozatképességéhez a szavazásra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bírálóbizottság bármely résztvevője a bírálati munka során jogosult ellenvéleményét vagy külön véleményét jegyzőkönyvben rögzíteni.

(2) A bírálóbizottság munkája nem nyilvános.

(3) A bírálóbizottság résztvevői az általuk bírált tervek továbbtervezésében tervezőként, szakértőként, illetve tanácsadóként nem vehetnek részt.

(4) Meghívásos tervpályázat esetén a bírálóbizottság résztvevője nem lehet olyan személy, akinek a bírálóbizottságban való részvétele a meghívott pályázóval szemben kizáró okot jelentene.

A pályázó

10. § (1) A pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

a) aki (amely) a tervpályázati kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, és

b) aki (amely) azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadja, illetve,

c) akivel (amellyel) szemben kizáró ok nem áll fenn.

(2) Kizáró ok áll fenn azzal a pályázóval szemben, aki a bírálóbizottság meghirdetett bármely résztvevőjének

a) hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja],

b) munkaviszony szerinti közvetlen felettese vagy beosztottja,

c) egy éven belül közös tervpályázatban vagy egyéb szerzői jogvédelem alá eső alkotásban szerzőtársa vagy munkatársa volt.

(3) Nem lehet pályázó olyan gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, illetőleg ezek hozzátartozója a bírálóbizottság tagja.

(4) Nem lehet pályázó az a személy, aki a tervpályázat kiírásában vagy annak előkészítésében részt vett.

(5) Meghívásos tervpályázaton nem lehet pályázó, aki (amely) a kiírásban nincs meghirdetve.

(6) A pályázó a pályaművéhez csatoltan

a) nyilatkozatban megtilthatja a díjazásban, vagy megvételben nem részesült pályaművének nyilvánosságra hozatalát,

b) nyilatkozik, hogy a tervezési versenyt követően, megbízás esetén a tervezési feladat további feldolgozására vállalkozik-e, és ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezik.

(7) A pályázó a tervpályázaton egy pályaművel vehet részt. A pályamű csak egy megoldást tartalmazhat, kivéve, ha a tervpályázati kiírás erre vonatkozóan eltérő feltételeket tartalmaz.

A tervpályázatok kiírásának és lebonyolításának részletes szabályai

11. § (1) A tervpályázati kiírás tervpályázati hirdetményből, részletes programból és mellékletekből áll.

(2) A tervpályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a kiíró(k) megnevezését,

b) a tervpályázat tárgyát, célját és jellegét,

c) a tervpályázaton való részvétel feltételeit,

d) a tervpályázati kiírás beszerzésének helyét, költségét,

e) a pályaművek benyújtásának helyét, módját és határidejét,

f) a tervpályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, valamint a válaszok megadásának módját és határidejét,

g) a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét,

h) a bírálóbizottság elnökének (társelnökének), titkárának, tagjainak (póttagjainak) és a kiírás időpontjában ismert szakértőinek nevét és az általuk képviselt szervezetet vagy munkahelyet,

i) a tervpályázati kiírás részletes programjának és mellékleteinek tartalomjegyzékét,

j) a pályaművek benyújtandó munkarészeinek megnevezését, léptékét és formai előírásait,

k) az eredményhirdetés helyére és időpontjára vonatkozó információkat,

l) a szabadalmi bejelentés alatt álló munkarészek megjelölésének módját,

m) a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművek visszaadásának módját,

n) tervezési versenypályázat esetén a megbízásra vonatkozó feltételeket,

o) meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázók nevét.

(3) A tervpályázatok részletes programjának tartalmaznia kell:

a) a tervpályázati feladat részletes leírását, a tervpályázat szempontjából szükséges adatokat, alkalmazandó irányelveket, szükség szerint utalva a hatósági előírásokra, normatívákra,

b) a tervpályázat kidolgozásához felhasználható, ki nem adott, de tanulmányozható anyagok megtekintésének helyét, módját,

c) a tervpályázat kidolgozása során figyelembe veendő lényeges adatokat (várostörténet, településszerkezet, területrendezési vonatkozások, területfelhasználás, műemléki védettség, közlekedés, közintézmény-ellátottság),

d) az objektív összehasonlítást megkönnyítő, a pályázó által szolgáltatandó adatok kérdőlapját,

e)[8] a pályaművek elbírálásának szempontjait,

f) a formai és tartalmi előírásokat, megkülönböztetve az ajánlott, illetve kötelezően betartandó követelményeket.

(4) A mellékleteknek tartalmaznia kell:

a) a tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, szükség esetén geodéziai adatokat,

b) a tervpályázati feladat megismeréséhez és a pályamű elkészítéséhez szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket stb.,

c) címzéslapot, borítékot a pályázók adatainak és a díjazás, illetve megvétel százalékos arányának feltüntetésére szolgáló adatlappal.

(5) A tervpályázati kiírás beszerzésének árát a kiíró határozza meg, ami legfeljebb a kiírás elkészítésének költségéig terjedhet.

(6) A tervpályázat kiírását átvevő személyek nevét és lakcímét a kiírónak jegyzékbe kell foglalni.

(7) A nyilvános tervpályázati hirdetményből készített rövidített tervpályázati felhívást, amely legalább a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba foglaltakat tartalmazza, a kiírónak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában, valamint a szakmai kamarák hivatalos tájékoztatójában, továbbá legalább egy országos és egy helyi lapban meg kell hirdetnie. A kiíró ezen túlmenően más módon is gondoskodhat a tervpályázat meghirdetéséről.

A tervpályázattal kapcsolatos határidők és a pályaművek benyújtása

12. § (1)[9] A pályaművek benyújtásának határidejét - a (7) bekezdés előírásaira is tekintettel - a feladat összetettségének figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy a pályaművek elkészítésére elegendő idő, de a meghirdetéstől számítva legalább 3 hónap álljon rendelkezésre.

(2) Azok a személyek és szervezetek, akik a tervpályázat kiírását beszerezték - a kiírásban megadott határidőn belül, kizárólag írásban, postai úton - a tervpályázattal kapcsolatban kérdéssel fordulhatnak a kiíróhoz. A kérdések feltevésének határidejét úgy kell meghatározni, hogy a válaszokat valamennyi pályázó a pályamű benyújtásának határideje előtt legalább 8 héttel kézhez kaphassa.

(3) A kiíró legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig a tervpályázat kiírását módosíthatja, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a kiírás árát az azt megvásárolt pályázóknak vissza kell téríteni.

(4) A kiíró a pályaművek benyújtásának határidejét indokolt esetben meghosszabbíthatja. A pályaművek benyújtásának új határidejéről, valamint a megváltozott határidőkről szóló közleményt az eredeti határidő lejárta előtt legalább harminc nappal a 11. § (7) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni, és erről a tervpályázati kiírást átvevő személyeket közvetlenül is tájékoztatni kell.

(5)[10] A pályaművek a tervpályázati kiíráshoz csatolt címzéslap felhasználásával kizárólag postai úton nyújthatók be. A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni.

(6)[11] A kiírónak a benyújtott pályaművek átvételéről jegyzőkönyvet kell készítenie. Az átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (a csomagoláson található postabélyegző keltét, a postai feladóvevény számát).

(7) Meghívásos tervpályázat esetén a pályaművek benyújtási határideje a meghirdetéstől számítva 2 hónapra csökkenthető, ha ehhez valamennyi pályázó írásbeli nyilatkozattal hozzájárul. A kérdések feltevésének határidejét ez esetben úgy kell meghatározni, hogy a válaszokat valamennyi pályázó a pályamű benyújtásának határideje előtt legalább 5 héttel kézhez kaphassa.

A pályaművek elbírálása

13. § (1) A pályaművek elbírálásának szempontjai a tervpályázati kiírásban és a pályázók kérdéseire adott válaszokban meghatározott követelményektől nem térhetnek el.

(2) A bírálóbizottság a bírálatból kizárja:

a) a határidő után benyújtott pályaművet, bontás nélkül,

b) azt a pályaművet, amely a kiírás tartalmi követelményeitől eltér, valamint

c) a titkosságot a 2. § (4) bekezdés a) és b) pontja értelmében sértő pályaműveket.

(3) A bírálóbizottság a bírálati munkáról, a tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és a megvételekről hozott döntéséről folyamatos jegyzőkönyvet és zárójelentést készít.

(4) A folyamatos jegyzőkönyvben a bírálati munkával kapcsolatos minden lényeges eseményt rögzíteni kell. A folyamatos jegyzőkönyvet a bírálóbizottság résztvevőinek alá kell írniuk.

(5) A határidőben benyújtott pályaműveket a bírálóbizottság jelenlétében kell felbontani, és a pályaművek valamennyi munkarészét külön bírálati sorszámmal kell ellátni. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni (bontási jegyzőkönyv), amelynek a pályaművek bírálati sorszámát, továbbá a pályaművek munkarészeinek megnevezését és darabszámát kell tartalmaznia. A bontási jegyzőkönyvet a folyamatos jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A bírálóbizottság a tervpályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé. A zárójelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tervpályázat célját, tárgyát és jellegét,

b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályaművek számát és állapotát,

c) a tervpályázati kiírás szerinti előírások betartását,

d) a pályaművek értékelésének szempontjait,

e) a tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelését,

f) a tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlásokat,

g) az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatokat,

h) a díjazott pályaművek rangsorolását,

i) a díjak és megvételek elosztását, valamint ennek rövid indoklását.

(7) A díjazott, illetve megvásárolt pályaművek szerzőinek felsorolását a folyamatos jegyzőkönyvhöz és a zárójelentéshez külön kell csatolni azok aláírása után. Ha a szerzőkkel kapcsolatban a 10. § (2), (3), (4), (5) bekezdése értelmében kizáró ok állapítható meg, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni.

(8) A bírálóbizottság eredménytelennek minősítheti a tervpályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A pályaművek díjazására és megvételére előirányzott összeg arányosan csökkenthető, ha a tervpályázatot a bírálóbizottság a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti, illetve, ha meghívásos tervpályázatra egy vagy több meghívott a pályaművét nem nyújtotta be.

(9) Eredményes meghívásos tervpályázat esetén a 3. § (3) bekezdésben említett meghívási díjat a meghívott pályázó részére akkor kell kiadni, ha pályaművét benyújtotta, és a (2) bekezdés értelmében a pályaművel szemben kizáró ok nem merült fel.

(10) A tervpályázat eredményét a tervpályázati kiírásban rögzített időpontig a kiírónak ki kell hirdetni, és a zárójelentés egy-egy példányát az eredményhirdetést követő harminc napon belül mindazok részére meg kell küldeni, akik (amelyek) a kiírást megvásárolták, függetlenül attól, hogy pályaművet benyújtottak-e vagy sem.

(11) A díjazott és megvételt nyert pályaművek a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával.

(12) A díjazásban, illetve megvételben nem részesített pályaműveket a kiíró a nyilvános eredményhirdetéstől számított harminc napig köteles megőrizni. A határidő elteltével át nem vett pályaműveket meg kell semmisíteni.

(13) A kiíró a tervpályázatról készült folyamatos jegyzőkönyvet, zárójelentést és egyéb iratokat öt évig köteles megőrizni.

A tervpályázatok pénzügyi fedezete és díjazása

14. § (1) A tervpályázat pénzügyi fedezetét a tervpályázat meghirdetése előtt - ha az előkészítést és a lebonyolítást külön szervezet látja el - az előkészítő és lebonyolítási feladatokat ellátó szervezet bankszámlájára át kell utalni. E nélkül tervpályázat nem hirdethető meg.

(2) A tervpályázat pénzügyi fedezetének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a kiírásban meghirdetett díj a tervpályázati feladat nagyságával, bonyolultságával és igényszintjével arányosan, a szakmai gyakorlatban kialakultaknak és az illetékes szakmai kamarák díjszabásra vonatkozó ajánlásainak megfeleljen.

(3) A tervpályázat céljára rendelkezésre álló teljes költségkeretből a kiírás előállításához szükséges költségeket (nyomdai, sokszorosítási, gépelési, postai költségek, térképek, fotók költsége) le kell vonni. Az így megmaradó összeg osztható el a pályaművek díjazására, illetve megvételére, valamint a bírálóbizottság díjazására.

(4) A pályaművek díjazásának, illetve megvételének összege a további tervezői megbízás díjába nem számítható be.

(5) A bírálóbizottság résztvevőit - végzett munkájukkal arányosan - a tervpályázat előkészítésében és a bírálati munka során kifejtett tevékenységükért díjazásban kell részesíteni. A bírálóbizottság díjazására felhasználható keret nem haladhatja meg a tervpályázat pénzügyi fedezete (3) bekezdésben felsorolt költségekkel csökkentett összegének 25%-át.

(6) Eltérő megállapodás hiányában a tervpályázat elnöke a bizottsági tag díjazásának legfeljebb 140%-ára, szakmai titkára 130%-ára, jogi szakértője a bizottsági taggal egyenlő díjazásra, szakértője a bizottsági tag díjazásának 60-80%-a közötti díjazásra jogosult.

Egyszerűsített tervpályázati eljárás

15. § (1)[12] A tervpályázat egyszerűsített eljárással is lebonyolítható, ha a tervpályázat tárgyát képező építési beruházás értéke a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény szerinti előminősítési eljárásban irányadó értékhatárt nem haladja meg.

(2) Az egyszerűsített eljárás során az általános szabályoktól eltérően:

a) a benyújtási határidő a 12. §-ban meghatározottaktól eltérően is megállapítható, de a meghirdetéstől számítva legalább egy hónap, illetve a kérdésekre adott választ követő két hét lehet,

b) a beadandó munkarészek száma és kidolgozása, valamint ezzel összefüggésben a pályaművek díjazása az elvégzendő feladattal arányosan csökkenthető.

(3) Kizárólag vállalkozási feltételek (tervezési díj, határidő) alapján, az építészeti-műszaki megoldási javaslatok vizsgálata és szakmai értékelése nélkül tervezési megbízás nem adható ki.

(4) Az egyszerűsített eljárásban az országos szakmai kamara feladatkörében az illetékes területi szakmai kamara jár el.

Záró rendelkezések

16. § (1)[13] A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a tervpályázati hirdetmény egy példányát a tervpályázat meghirdetése előtt az országos szakmai kamarának meg kell küldeni.

(2) A tervpályázat valamennyi közreműködője, valamint a szakmai kamarák a bírósághoz fordulhatnak a jogorvoslatért, amennyiben a kiírás vagy a lebonyolítás jogszabálysértő volt.

17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1980. (II. 1.) ÉVM rendelet , valamint a 15/1980. ÉVM közlemény hatályát veszti. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően meghirdetett tervpályázatokat a 8/1980. (II. 1.) ÉVM rendelet előírásai szerint kell lezárni.

(3) Egyidejűleg az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet

a) 5. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. igazoló műszaki számításokat

a) a fűtött vagy a hűtött épületeknél épületfizikai, energetikai,

b) minden, két beépített szintnél magasabb vagy 5,40 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávú épület esetében az - előre gyártott elemek azonosítását is biztosító - tartószerkezeti,

c) a zajforrást tartalmazó, illetve a határérték feletti környezeti zajjal terhelt építményeknél az akusztikai,

d) indokolt esetben a benapozásra vonatkozó

megoldásokról."

b) 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A legfeljebb két beépített szintű, vagy 5,40 m szerkezeti fesztávú vagy 500 m2 bruttó szintterületű építmény építése esetében a kivitelezési tervdokumentáció azonos az építési engedélyezési tervdokumentációval."

c) 3. számú melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:

"- a felfüggesztő kötél típusát, hosszát és számát."

Dr. Baja Ferenc s. k.,

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter