18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet

a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A területfejlesztési koncepció elkészítésének részletes tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet, a területfejlesztési program részletes tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az országos, kiemelt térségi, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelő részletezettséggel történik.

2. § A területrendezési terv részletes tartalmi követelményeit, valamint a térségi területfelhasználási kategóriákat és térségi övezeteket a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1)[1] Kiemelt térség területrendezési tervét az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 5. § (2) és (3) bekezdése, valamint 12. § (2) és (3) bekezdése figyelembevételével kell elkészíteni.

(2)[2] Több megyére (régióra) készülő területrendezési tervet a megye területrendezési terve tartalmi követeiményének megfelelően kell elkészíteni.

(3)[3] A régió, a kiemelt térség, a megye vagy a megye egy térségének szerkezeti terve a terv léptékének megfelelő pontossággal tartalmazza az országos területrendezési tervben meghatározott országos műszaki infrastruktúrahálózatokat és az országos jelentőségű építmények helyét.

(4) A régió, a megye vagy megye egy térsége területrendezési terve tartalmazza a kiemelt térség területrendezési terve tartalmi elemeit.

4. §[4] A területrendezési tervek kidolgozása során:

a) a meglévő és tervezett tartalmi elemeket együtt kell ielölni;

b) a térségi övezeteket térkép-terepazonos vonalakkal vagy jogi határvonalakkal kell lehatárolni;

c) szimbólummal kell jelölni az építmények által igénybe vett területeket (építményt és annak építési telkét), amelyek nem határolhatok le a terv léptékének megfelelően;

d) a műszaki infrastruktúra-hálózatokat az alaptérképnek megfelelő pontossággal kell ábrázolni;

e) a térségi övezetek és térségi területfelhasználási egységek pontos területi lehatárolását és a műszaki infrastruktúra-hálózatok tényleges területigénybevételének meghatározását a településrendezési tervek tartalmazzák;

f) a legkisebb (ábrázolható) területegység az ország területrendezési terve esetében 1000 ha, a kiemelt térség és megye tervében 50 ha nagyságú terület.

5. § A területfejlesztési koncepció, program és a területrendezési terv időtávlatai:

a) rövid táv: 2 évig,

b) középtáv: 3-6 év,

c) hosszú táv: 7-15 év,

d) nagy távlat: 15 éven túl.

6. § A területfejlesztési koncepciókat és a területrendezési terveket a Területi Információs Rendszerbe történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével kell kidolgozni. Ennek érdekében:

a) a területfejlesztési koncepciók területi egységhez köthető javaslatait települési KSH-azonosítókkal nyilvántartható módon kell dokumentálni;

b)[5] a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészeit az 1:50 000-es alaptérképi tartalmat hordozó digitális topográfiai alaptérképen (DTA) kell kidolgozni;

c) a területrendezési terveket térinformatikai rendszerben kell kidolgozni.

7. § A területfejlesztési koncepció, illetve területrendezési terv készítésére, kidolgozására kötelezett dönt - egyeztetést követően - arról, hogy az előkészítő fázis munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául.

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet 6. §-ának c) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba.

(3)[6]

1. számú melléklet a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelethez

A területfejlesztési koncepciók részletes tartalmi követelményei

I. Előkészítő fázis: a területi egység fejlesztésére ható tényezők rendszerezése, azok értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata.

1. A területi egység külső környezete, e körben: a területi egységre ható külső tényezők áttekintése, a nemzetközi és nemzeti szintű fejlődési irányok, illetve az egyes területfejlesztési szereplők elvárásainak és jövőbeli fejlődési trendjeinek számbavétele

a) a regionális fejlődés nemzetközi (európai, transznacionális, multiregionális) meghatározottságai, azok lehetséges hatása a területi egységre;

b) az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintő meghatározottságai;

c) a térséget érintő, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése;

d) a területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai;

e) a területfejlesztés szereplőinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásai és igényei a területi egység fejlesztéséről;

f) a fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények.

2. A területi adottságok: a területi egységen belüli tényezők, jelenleg és jövőben rendelkezésre álló források, illetve azok fejlesztési irányainak, eszközeinek és intézményeinek áttekintése.

2.1. A belső erőforrások elemzése:

a) humán erőforrások (demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, intézményhálózat);

b) gazdasági bázis (főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai, a gazdasági belső és külső kapcsolatai, a termelési és tevékenységi infrastruktúra állapota, a telepítési tényezők értékelése, a területi innovációs potenciál, a területi egység gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők);

c) környezet adottságai (természeti adottságok, a környezet és a természet minősége, annak alakítását befolyásoló fontosabb tényezők);

d) infrastruktúra (vonalas rendszerek, létesítmények), a települések intézményi felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, lakásviszonyok);

e) településhálózat (településfunkciók értékelése, településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai - nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk -, települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei);

f) társadalmi környezet (társadalmi szerkezet, kulturális adottságok, értékek, területi identitás).

2.2. A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése (a térségre vonatkozó, kistérségi - domináns - települések fejlesztési koncepcióinak értékelése, a közös elemek meghatározása).

2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere:

a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, területi, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások);

b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés);

c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok).

3. A fejlesztés lehetséges irányai: az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők összefoglalása, majd azok értékelésével, illetve a külső meghatározottságok figyelembevételével több lehetséges fejlődési irány meghatározása, hatásuk vizsgálata.

3.1. A területi egység fejlesztését befolyásoló tényezők összefoglaló értékelése, azok rendszerezése (az egyes tényező csoportok gyengeségeinek és erősségeinek meghatározása, a fejlődés lehetőségei és veszélyei).

3.2. A területi egység fejlesztésének lehetséges irányainak bemutatása (azok tervezett beavatkozásainak együttes környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak értékelése, a fejlesztés forgatókönyveinek kidolgozása).

II. Javaslattevő fázis: területfejlesztési koncepció készítése, az elfogadható, legkedvezőbb fejlesztési irány részletes kidolgozása, az ahhoz szükséges feltételek tételes meghatározása, a fejlesztési program számára a legfontosabb irányelvek kijelölése.

a) A területfejlesztés fő célja, irányai.

b) A területfejlesztés célcsoportjai, azokhoz kapcsolódó részcélok rendszere (célpiramis).

c) A részcélok egymás közötti kapcsolata, a megvalósításuk tervezett időbeli ütemezése (hosszú, közép-, rövid táv).

d) A fejlesztési célok értelmezése a különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei).

e) A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere.

f) A fejlesztési hatások regisztrálása (igények a területi monitoring rendszerrel szemben).

g) A területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása.

2. számú melléklet a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelethez

A területfejlesztési programok részletes tartalmi követelményei

I. Stratégiai program:

a) közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása;

b) a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása;

c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása;

d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása;

e) a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere;

f) a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése;

g) a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoringrendszer meghatározása.

II. Operatív program:

1. Alprogramok és részprogramok szerinti csoportosításban:

a) az egyes feladatok elérendő céljainak részletes meghatározása;

b) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve;

c) a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők;

d) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve (elkülönített alapok, központi célelőirányzatok, egyéb központi források, térségi decentralizált, helyi önkormányzati, lakossági, vállalkozói, nemzetközi, hitel- stb. források szerinti bontásban);

e) a végrehajtás módja és feltételrendszere;

f) a végrehajtás ellenőrzési rendszere;

g) az eredményesség vizsgálata és értékelése;

h) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása.

2. A programhoz szükség szerint csatolandók a végrehajtás során készített dokumentumok (műszaki és üzleti tervek, szerződéses kötelezettségvállalások stb.).

3. számú melléklet a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelethez

A területrendezési tervek részletes tartalmi követelményei

A) Definíciók

a) Térségi szerkezeti terv

A térségi infrastruktúra, a térségi területfelhasználás és a településrendszer térbeli rendjét és összefüggéseit ábrázoló terv. A térségi szerkezeti tervben az alapvető rendeltetés szerint jellemző területhasználat szempontjából térségi területfelhasználási egységek különböztethetők meg.

b) Térségi területfelhasználási egység

A térségi szerkezeti tervben kijelölt olyan területegység, amely a jellemző területhasználat, illetve rendeltetés szempontjából más területegységtől megkülönböztethető. (A területhasználat, illetve rendeltetés akkor tekinthető jellemzőnek, ha annak aránya a területfelhasználási egységen belül minimum 75%-os.)

A térségi területfelhasználási egységek

- egymással nem lehetnek átfedésben;

- területére előírások és irányelvek állapíthatók meg.

A térségi területfelhasználási egységeket az alapvető rendeltetés szerint jellemző térségi területfelhasználási kategóriákba kell sorolni.

c) Térségi területfelhasználási kategória

A térségi területfelhasználási egységnek a jellemző területhasználatot, illetve rendeltetést kifejező megnevezése.

d) Térségi övezet

Olyan kijelölt területegység, amely valamilyen térségi vagy ágazati szempontból, illetve érdekből egységes szabályozást igényel.

A térségi övezetek

- nem fedik le szükségképpen a térség területét;

- egymással átfedésben lehetnek;

- területére - egy térségi övezeten belül egységes - területhasználati előírások (kötelezettségek, illetve korlátozások), valamint irányelvek állapíthatók meg.

e) Térségi területrendezési szabályzat

A térségi szerkezeti tervre és a térségi övezetekre vonatkozó előírások összessége.

f) Területrendezési intézkedési javaslat

A területrendezési tervből következő, illetve a terv érvényesülését elősegítő intézkedések, feladatok összessége.

g) Területrendezési tanulmányterv

Az elfogadott területrendezési tervben nem meghatározott, de a térségi területfelhasználást jelentősen befolyásoló területfejlesztési, illetve ágazati programok és térségi jelentőségű létesítmények és a területrendezési tervek összhangját (a területrendezési terv módosításának szükségességét) vizsgáló döntés-előkészítő tanulmány. A tanulmányterv tartalmi követelményét a vizsgált cél figyelembevételével a megbízó esetenként határozza meg. A tanulmányterv nem kerül elfogadásra.

B) Munkafázisok

A területrendezési terv készítési folyamata előkészítő és javaslattevő munkafázisra tagolódik, az előkészítő fázison belül munkarészek, a javaslattevő fázison belül elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek.

I.Előkészítő fázis (vizsgálat és tervezési program készítése)

1. Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata.

2. Előzmények feltárása (a térséget érintő területi tervek, ágazati koncepciók és programok, valamint a feladat szempontjából jelentős településfejlesztési koncepciók és településrendezési tervek gyűjtése és értékelése).

3. Vizsgálati adatok gyűjtése és azok értékelése (az alábbi témakörök, illetve szakágak és a részletes tartalmi elemek figyelembevételével):

- természetföldrajzi (éghajlati, földtani, vízrajzi, domborzati stb.) adottságok,

- a táj jellemzői,

- települések főbb adatai, településrendszer,

- demográfiai alapadatok,

- környezeti elemek állapota, környezetvédelem,

- természet- és tájvédelem,

- épített környezet és ingatlan kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek),

- ipar, kereskedelem,

- mezőgazdaság,

- erdőgazdaság,

- vadászat, halászat,

- üdülés, idegenforgalom,

- vízgazdálkodás, árvíz- és belvízvédelem,

- vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyezés,

- felszíni és felszín alatti vízkészletek rendelkezésre állása,

- energiaellátás,

- közúti, yasúti, légi és vízi közlekedés,

- postaszolgálat, távközlés és informatikai ellátottság,

- honvédelem, tűzvédelem, polgári védelem.

4. A térségi területfelhasználás vizsgálata a térségi területfelhasználási kategóriák figyelembevételével.

5. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása.

6. Területrendezési terv programjának meghatározása:

a) térségi szerkezeti terv első változata

- a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje,

- térségi területfelhasználás rendje,

- településrendszer;

b) térségi övezetek első változata.

7. A területrendezési terv program környezeti, társadalmi és gazdasági hatásának vizsgálata (a területrendezési terv által várhatóan érintett környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyok, konfliktushelyzetek elemzése).

II.Javaslattevő fázis (terv készítése)

Elfogadásra kerülő munkarészek:

1. Térségi szerkezeti terv tartalmazza

- a térségi területfelhasználás rendjét a térségi területfelhasználási kategóriák szerint,

- a településrendszer elemeit,

- a műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építmények térbeli rendjét és védőterületeit az alábbiak szerint:

A térségi szerkezeti tervet a fenti tartalommal egy tervlapon kell elkészíteni.

2. Térségi övezetek az alábbiak:

3. Térségi területrendezési szabályzat.

4. Területrendezési intézkedési javaslat.

Megalapozó munkarészek:

- A területrendezési tervet megalapozó szakági tervjavaslatok és azok műleírásai.

- Környezeti, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata (a területrendezési terv érvényesítése során várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása).

- Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás.

- Az egyeztető eljárás eredménye (az egyes munkafázisok dokumentációjára érkezett észrevételek és tervezői válaszok, a dokumentációhoz utólag csatolva).

- Tervezői nyilatkozat arról, hogy a területrendezési terv megfelel az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvénynek.

III.Elfogadási fázis

A jogszabály szabályozási koncepciójának az elkészítése.

C) Dokumentálás

A területrendezési tervek dokumentálása során:

a) az egyes munkafázisok eredményét külön kell dokumentálni, a munkafázison belül az egyes munkarészek összevonhatók;

b) elkülöníthető módon kell dokumentálni az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülő munkarészeket;

c) a példányszám meghatározásánál figyelembe kell venni más jogszabályban meghatározott egyeztetési és tájékoztatási kötelezettséget;

d) a hagyományos mód mellett a mágneses adathordozón történő dokumentálást is alkalmazni kell;

e) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarésznek a hiteles példányait az alábbi jellemző méretarányban kell megjeleníteni:

- az ország területrendezési terve: M = 1:500 000,

- régió, kiemelt térség, megye vagy megye egy térségének területrendezési terve: M = 1:50 000-1:100 000.