19/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában és a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a kezelői beavatkozást igénylő nem automatikus működésű mérleget gyártó, forgalmazó, importáló gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: gyártó) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet alkalmazási köre

a) a másodkészülékekre, így különösen a nyomtatóra, kijelzőre, számítógépre, ha azok

aa) a tömegmérési eredményeket ismétlik, és

ab) nem befolyásolják a mérleg helyes működését, és

ac) a mérési eredményeket a mérleg kinyomtatja vagy kitörölhetetlenül tárolja, és

ad) a mérési eredmények az ellenérdekű felek számára hozzáférhetők, és

ae) a mérlegeket nem a vásárlók közvetlen kiszolgálására használják;

b) a 12. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott nem automatikus működésű mérlegre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) nem automatikus működésű mérleg (a továbbiakban: mérleg):

a) amely külön rendelet előírásai alapján tömeg meghatározására szolgál

aa) kereskedelmi ügyleteknél,

ab) vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél,

ac) jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakértői vélemények bíróság részére történő adása során,

ad) orvosi gyakorlatban vizsgálatok és kezelések során,

ae) gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban történő előállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári laboratóriumokban végzett analízisek során,

b) amely a mért tömeg alapján az ár meghatározására szolgál, az áruk fogyasztó részére történő előcsomagolása, illetve egyéb módon történő, közvetlen értékesítés során;

c) egyéb, az a)-b) pontok alá nem tartozó, kezelői beavatkozást nem igénylő mérőeszköz;

(2) kijelölt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet): az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által jogszabály alapján kijelölt szervezet;

(3) megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a mérleg a típusmintának és e rendelet előírásainak megfelel;

(4) megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a mérleg megfelel a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak;

(5) típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a mérleg megfelel a rendeletben előírt alapvető méréstechnikai követelményeknek;

(6) honosított harmonizált szabvány: a CEN vagy a CENELEC által jóváhagyott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett európai szabvány, amelyet a vonatkozó magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és hivatalosan közzétettek;

(7) tagországi nemzeti szabvány: az Európai Közösségek gyártó tagországában alkalmazott, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően hivatalosan közzétettek.

Alapvető méréstechnikai követelmények

3. § (1) A mérleget úgy kell forgalomba hozni és üzembe helyezni, hogy az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek megfeleljen.

(2) A honosított harmonizált szabványok követelményeit kielégítő mérleget úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek.

(3) Honosított harmonizált szabvány hiányában a tagországi nemzeti szabványok követelményeit kielégítő mérleget úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek.

(4) A honosított harmonizált szabványok és tagországi nemzeti szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában közzéteszi.

A megfelelőség tanúsítása

4. § (1) A gyártó a mérleg 1. számú mellékletben meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek való megfelelőségének tanúsítása érdekében típusvizsgálati eljárást kezdeményez vagy egyedi hitelesítést végez.

(2) A típusvizsgálati eljárást követően a gyártó választása szerint

a) a gyártás minőségbiztosításán alapuló megfelelőségi nyilatkozatot tesz, vagy

b) kezdeményezi, hogy a tanúsító szervezet hitelesítési eljáráson alapuló megfelelőségi tanúsítványt állítson ki.

(3) A típusvizsgálati eljárás mellőzhető azon mérlegek esetén, amelyek nem tartalmaznak elektromos szerkezetet, és amelyek tehermérő berendezése nem alkalmaz rugót a teher kiegyensúlyozásához.

5. § (1) A megfelelőség tanúsítását a mérleg üzembe helyezésének helyén kell elvégezni.

(2) A megfelelőség tanúsítása elvégezhető a gyártó üzemében vagy bármely más helyen, ha

a) az üzembe helyezés helyére történő szállítás nem követeli meg a mérleg szétszerelését,

b) az üzembe helyezés nem követeli meg a mérleg összeszerelését vagy más olyan műszaki, szerelési munkát, amely hatást gyakorolhat a mérleg méréstechnikai jellemzőire,

c) az üzembe helyezés helyén érvényes nehézségi gyorsulás értékét figyelembe vették,

d) a mérleg méréstechnikai jellemzői függetlenek a nehézségi gyorsulás változásaitól.

(3) Ha a mérleg méréstechnikai jellemzői nem függetlenek a nehézségi gyorsulás változásaitól, a megfelelőség tanúsítása a gyártó választása szerint, a nehézségi gyorsulástól független vizsgálatok elvégzését követően, az üzembe helyezés helyén elvégzett nehézségi gyorsulástól függő vizsgálatok alapján is elvégezhető.

(4) A (3) bekezdésben alkalmazott eljárás választása esetén a nehézségi gyorsulástól független vizsgálatokat végző tanúsító szervezet köteles minden mérlegre megfelelőségi tanúsítványt kiállítani. A nehézségi gyorsulástól függő vizsgálatokat végző tanúsító szervezet köteles a megfelelőség tanúsításához szükséges minden további vizsgálatot és ellenőrzést elvégezni, és ezek alapján megfelelőségi tanúsítványt kiállítani.

(5) A (3) bekezdésben alkalmazott eljárás választása esetén, ha a gyártó a nehézségi gyorsulástól független vizsgálatot követően a gyártás minőségbiztosítási rendszerén alapuló megfelelőségi nyilatkozatot tesz, a nehézségi gyorsulástól függő vizsgálatokat a hitelesítési eljárás keretében is elvégeztetheti.

Típusvizsgálat

6. § (1) A típusvizsgálat lefolytatását a gyártó kérheti.

(2) A típusvizsgálat olyan eljárás, amely során a tanúsító szervezet megvizsgálja és igazolja, hogy a típusvizsgálatra átadott vagy bemutatott mérleg (a továbbiakban: típusminta) megfelel a rendelet előírásainak.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a gyártó megnevezését, székhelyét;

b) a gyártó írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kérelmet nem nyújtott be más tanúsító szervezethez;

c) a mérlegre vonatkozó tervdokumentációt.

(4) A tervdokumentációnak az értékelés szempontjából lényeges, a mérleg szerkezetére, gyártására és működésére vonatkozó dokumentumokat kell tartalmaznia, így különösen:

a) a mérleg általános leírását;

b) az alkatrészek, részegységek vázlatrajzát, az áramkörök konstrukciós terveit, a gyártási, összeállítási és kapcsolási rajzokat;

c) a mérleg működésének és dokumentációjának megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat;

d) az alkalmazott szabványok jegyzékét és azon megoldások leírását, amelyek eltérnek a szabványok követelményeitől;

e) a tervezési számítások és vizsgálatok eredményeit;

f) a mérlegről készített vizsgálati jelentéseket;

g) a beépített alkatrészek részegységek vizsgálati adatait.

(5) A típusmintát a tanúsító szervezet rendelkezésére kell bocsátani. Kivételes esetben a tanúsító szervezet több típusmintát is kérhet. Egy típusminta több típusváltozatot is reprezentálhat, ha a változatok megfelelőségéről a típusminta vizsgálatával meg lehet győződni.

7. § (1) A tanúsító szervezet a tervdokumentációt megvizsgálja, és megállapítja, hogy a típusmintát a tervdokumentációval egyezően gyártották-e.

(2) Szabvány alkalmazása esetén a tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi a szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak megállapítására, hogy a gyártó betartotta-e a szabványban meghatározott előírásokat.

(3) Szabvány alkalmazása hiányában vagy szabvány részleges alkalmazása esetén a tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi a szükséges ellenőrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a gyártó által választott megoldások megfelelnek-e a rendeletben meghatározott méréstechnikai követelményeknek.

(4) Ha a típusminta a rendeletben meghatározott méréstechnikai követelményeknek megfelel, a tanúsító szervezet a típus megfelelőségéről típusvizsgálati tanúsítványt állít ki, ellenkező esetben az elutasítás indokainak részletes megjelölésével a típusvizsgálati tanúsítvány kiadását megtagadja.

(5) A típusvizsgálati tanúsítvány tartalmazza a típusvizsgálat eredményét, érvényességének feltételeit, a típusminta azonosításához szükséges adatokat és a mérleg működési leírását. A kapcsolódó tervdokumentációt, a részlet- és összeállítási rajzokat a tanúsítványhoz mellékelni kell.

(6) A gyártónak a típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező mérleg minden olyan változtatásáról, amely a méréstechnikai követelmények betartását érinti, a módosított tervdokumentáció megküldésével a tanúsító szervezetet tájékoztatnia kell. A tanúsító szervezet a változtatást megvizsgálja, és megfelelőség esetén kiegészítő megfelelőségi tanúsítványt állít ki, vagy dönt a típusvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességéről.

(7) A típusvizsgálati tanúsítvány a kiadásától számított 10 évig érvényes, azonban a gyártó kérelmére további 10 évre meghosszabbítható.

(8) A tanúsító szervezet köteles évente a külön jogszabályban meghatározott hatóság rendelkezésére bocsátani

a) a típusvizsgálati kérelmek,

b) a típusvizsgálati tanúsítványok,

c) az elutasított típusvizsgálati kérelmek, és

d) a kiegészítő megfelelőségi tanúsítványok

másolatát.

A gyártás minőségbiztosítása

8. § (1) A gyártónak rendelkeznie kell a tanúsító szervezet által elfogadott gyártás minőségbiztosítási rendszerével, amely biztosítja a mérleg típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintával egyező gyártását.

(2) A gyártó által bevezetett minőségbiztosítási rendszerhez tartozó intézkedéseket, követelményeket és előírásokat dokumentálni kell. A dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a minőség biztosítására vonatkozó célokat, a szervezeti felépítést, a mérleg minőségére befolyással rendelkező vezetők feladat- és hatáskörét;

b) a gyártási eljárásokat, az alkalmazott minőségellenőrzési, minőségbiztosítási technikát és ezek karbantartását;

c) a gyártás előtt, alatt és után végzendő ellenőrzések és vizsgálatok leírását, és ezek gyakoriságát;

d) a megkövetelt termékminőség ellenőrzésére alkalmas eszközök használatának és a minőségbiztosítási rendszer működésének leírását.

(3) A tanúsító szervezet a gyártó kérelmére a minőségbiztosítási rendszert megvizsgálja és értékeli. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódó dokumentációt;

b) a gyártó nyilatkozatát a minőségbiztosítási rendszerből adódó kötelezettségeinek teljesítéséről, továbbfejlesztéséről, megfelelőségének és hatékonyságának biztosításáról;

c) a típusmintához tartozó dokumentációt és a típusvizsgálati tanúsítvány másolatát.

(4) A tanúsító szervezet a vizsgálat során értékeli a minőségbiztosítási rendszert, a (2) bekezdésben foglaltak betartását és a típusmintával egyező gyártást. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót tájékoztatja.

(5) A gyártó a tanúsító szervezetet a minőségbiztosítási rendszer minden változtatásáról tájékoztatni köteles. A tanúsító szervezet a változtatást megvizsgálja, és dönt arról, hogy a megváltoztatott minőségbiztosítási rendszer megfelel a rendelet előírásainak, vagy újraértékelésre van szükség. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót és a külön jogszabályban meghatározott hatóságot írásban tájékoztatja.

9. § (1) A tanúsító szervezet kétéves időközönként megvizsgálja, hogy a gyártó az engedélyezett minőségbiztosítási rendszert fenntartja és alkalmazza. A vizsgálat eredményéről a gyártó részére ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.

(2) A tanúsító szervezet a gyártónál előzetes bejelentés nélkül teljes vagy részleges ellenőrzést tarthat, a vizsgálat eredményéről a gyártó részére ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.

(3) A vizsgálat során a gyártó köteles biztosítani, hogy a tanúsító szervezet képviselője ellenőrzés céljából felügyeleti, próba- és raktárhelyiségeibe beléphessen, és az ellenőrzéshez köteles rendelkezésre bocsátani a minőségbiztosítási rendszerrel összefüggő dokumentációt.

Hitelesítés

10. § (1) A hitelesítés olyan eljárás, amely során a gyártó nyilatkozik arról, hogy a típusvizsgálati eljárás során ellenőrzött mérleg megfelel a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintának és a méréstechnikai követelményeknek.

(2) A gyártó köteles a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintával és a méréstechnikai követelményekkel egyező gyártást biztosítani.

(3) A típusvizsgálati eljárás alá nem tartozó, 4. § (3) bekezdésében meghatározott mérlegek esetén a tanúsító szervezet kérésére a gyártó a hitelesítés során a mérleg tervdokumentációját köteles rendelkezésre bocsátani.

(4) A tanúsító szervezet megvizsgálja és tanúsítja, hogy a mérleg a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintának vagy a tervdokumentációnak és a méréstechnikai követelményeknek megfelel. A tanúsító szervezet a vizsgálatot valamennyi mérlegen elvégzi.

(5) A tanúsító szervezet a darabonkénti vizsgálat során

a) ellenőrzi, hogy a mérleg az alkalmazott szabványok előírásainak vagy a rendeletben meghatározott méréstechnikai követelményeknek és a típusmintának megfelel,

b) a megfelelőnek ítélt mérlegről megfelelőségi tanúsítványt állít ki.

Egyedi mérleg hitelesítése

11. § (1) Az egyedi vagy különleges felhasználásra gyártott mérleg vizsgálata olyan eljárás, amely során a gyártó nyilatkozik arról, hogy a típusvizsgálati eljárás során ellenőrzött mérleg megfelel a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintának és a méréstechnikai követelményeknek.

(2) A gyártó a mérleg tervdokumentációját köteles a tanúsító szervezet rendelkezésére bocsátani.

(3) A tanúsító szervezet megvizsgálja és tanúsítja, hogy a mérleg a méréstechnikai követelményeknek megfelel. Megfelelőség esetén megfelelőségi tanúsítványt állít ki.

Megfelelőségi jelölés és egyéb feliratok

12. § (1) A gyártó a mérleget a megfelelőségi nyilatkozat és a megfelelőségi tanúsítvány alapján a forgalombahozatal előtt a 3. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel látja el.

(2) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás választása esetén a megfelelőségi jelölés a nehézségi gyorsulástól függő vizsgálatokat követően helyezhető el.

(3) A megfelelőségi jelölést, valamint a 2. számú melléklet szerinti feliratokat és egyéb jelöléseket jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon kell a mérlegen vagy a mérleghez rögzített adattáblán elhelyezni. Az adattáblát úgy kell kialakítani, hogy az ne legyen leszerelhető.

(4) A mérlegen nem helyezhető el a megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölés.

(5) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott mérlegen a 2. számú melléklet 2. pontja szerinti használatot korlátozó jelölést kell feltüntetni.

(6) A 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott mérlegen megfelelőségi jelölés nem alkalmazható, a gyártó azonban köteles cégnevét vagy jelét, továbbá a mérleg méréstartományát a mérlegen feltüntetni.

Ellenőrzés

13. § A megfelelőség tanúsítására vonatkozó előírások megtartását a külön jogszabályban meghatározott hatóság jogosult ellenőrizni, és minden olyan intézkedést megtenni, amelyre jogszabály felhatalmazást ad.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés előtt gyártott, a hatálybalépés előtti előírásoknak megfelelő mérlegek 2003. január 1. napjáig forgalomba hozhatók és üzembe helyezhetők.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 93/68/EGK irányelvével módosított 90/384/EGK irányelve a tagállamok nem automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról.

Dr. Fazekas Szabolcs s. k.,

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

1. számú melléklet a 19/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez

Alapvető méréstechnikai követelmények

1. Tömegegységek

Mérésre a következő tömegegységek használhatók:

- kg, mikrogramm, milligramm, gramm, tonna,

- metrikus karát (ct) a drágakövek mérésénél,

- angolszász egységek (font, uncia, libra) csak másodlagos tömegegységként.

2. Pontossági osztályok

2.1. A következő pontossági osztályok használhatók:

I. különleges pontosságú

II. nagy pontosságú

III. közepes pontosságú

IV. kis pontosságú

A pontossági osztályok előírt adatai az 1. táblázatban találhatók.

1. táblázat

Pontossági osztályok

(Max = felső méréshatár)

A II. és III. pontossági osztályú, díjszabás meghatározására szolgáló mérlegek alsó méréshatára

(Min) 5e.

2.2. Osztásérték

2.2.1. A tényleges osztásértéknek (d) és a hitelesítési osztásértéknek (e) a következő formájúnak kell lennie: 1×10k, 2×10k vagy 5×10k tömegegység, ahol k bármilyen egész szám vagy nulla.

2.2.2. Az összes mérleg esetén, kivéve azokat, amelyek segédkijelzővel vannak ellátva:

d = e

feltételnek kell teljesülnie.

2.2.3. Segédkijelzővel rendelkező mérlegek esetén a következő feltételeknek kell teljesülniük:

e = 1 × 10k g

d < e =< 10 d

kivéve a d =< 0,1 mg osztásértékű, I. pontossági osztályú mérlegeket, amelyek esetén

e = 1 mg.

3. Osztályozás

3.1. Mérlegek (egy méréstartományú mérlegek)

A segédkijelzővel felszerelt mérlegeknek az I. vagy II. pontossági osztályhoz kell tartozniuk. Ezen a két pontossági osztályba tartozó mérlegek esetén alsó méréshatár értékeit az 1. táblázatból úgy kapjuk meg, hogy a harmadik oszlopban lévő hitelesítési osztásértéket (e) a tényleges osztásértékkel (d) helyettesítjük. Ha d<0,1 mg, az I. pontossági osztályú mérleg felbontása kisebb lehet mint 50 000 e.

3.2. Változó méréstartományú mérleg

Több méréstartomány akkor megengedett, ha ezek egyértelműen feltüntetésre kerültek a mérlegen. Valamennyi méréstartomány jellemzőinek meg kell felelniük a 3.1. pont követelményének. Ha a méréstartományok különböző pontossági osztályokba esnek, a mérlegnek annak a szigorúbb követelménynek kell megfelelnie, amely abból a pontossági osztályból következik, amelybe a tömegmérés tartomány esik.

3.3. Változó osztásértékű mérleg

3.3.1. Az egy méréstartományú mérlegnek több rész-méréstartománya lehet.

A változó osztásértékű mérlegek segédkijelzővel nem rendelkezhetnek.

3.3.2 A rész méréstartományok: (index: i = 1, 2, ...) a következők szerint vannak meghatározva:

- azok hitelesítési osztásértéke ei, ahol ei+1>ei

- azok felső méréshatára Maxi

- azok alsó méréshatára Mini = Maxi-1

(ahol i = 1 esetén az alsó méréshatár Min1 = Min)

Az ni felbontás minden rész-méréstartományra:

ni = Maxi/ei

3.3.3. Minden rész-méréstartományban az ei, ni, Min1 értékei feleljenek meg a mérleg pontossági osztályára vonatkozó 1. táblázat szerinti követelményeknek.

Az utolsó rész-méréstartomány kivételével a 2. táblázat szerinti követelményeket kell teljesíteni a mérleg pontossági osztályának megfelelően.

2. táblázat

Minden egyes rész-méréstartományra vonatkozó követelményeket nettó terhelésre kell alkalmazni a tára minden lehetséges értéke esetén.

4. Pontosság

4.1. A hitelesítéskor megengedett legnagyobb hiba értékeit a 3. táblázat tartalmazza.

Számjegyes kijelzésű, segédkijelzővel nem rendelkező mérlegnél a kerekítési hibát figyelembe kell venni. (Megjegyzés: pl. váltópontkeresést kell használni a hiba meghatározására.)

A maximálisan megengedett hibák a nettó és az összes táraértékre vonatkoznak az összes lehetséges terhelésnél, kivéve az előre beállított táraértéket.

3. táblázat

A megengedett legnagyobb hibák

4.2. Az üzem közbeni megengedett legnagyobb hibák kétszeresei a 4.1. fejezetben rögzített megengedett hibáknak.

5. A mérlegek tömegmérési eredményeinek ismételhetőnek és reprodukálhatónak kell lenni.

A tömegmérési eredményeknek érzéketleneknek kell lenniük a teherfelvevőn lévő teher helyzetének változásaira.

6. A mérlegeknek reagálnia kell a teher kismértékű változására.

7. A befolyásoló mennyiségek hatása

7.1. Azoknak a II., III. és IV. pontossági osztályú mérlegeknek, amelyek megdöntött helyzetben történő használatnak vannak kitéve, megfelelően érzéketleneknek kell lenniük arra a megdöntési fokra, amely a normális beszerelt állapotban előfordulhat.

7.2. A mérlegeknek a méréstechnikai követelményeket a hőmérséklet-tartományon belül teljesíteniük kell. A gyártó által adott értékek hiányában a -10 °C ... +40 °C-ig terjedő hőmérséklet-tartomány alkalmazandó.

Ez a tartomány (DT) az alábbiak szerint csökkenthető:

DT = 5 °C az I. osztályba tartozó mérleg esetén,

DT = 15 °C a II. osztályba tartozó mérleg esetén,

DT = 30 °C a III. vagy IV. osztályba tartozó mérleg esetén.

7.3. A méréstechnikai követelményeket a hálózati feszültséggel üzemelő mérlegeknek a szabványos határokon belül ingadozó tápfeszültség mellett teljesíteniük kell.

A telepes üzemeltetésű mérlegeknek jelezniük kell, ha a tápfeszültség a működési határérték alá csökken. Ebben az esetben a mérlegeknek vagy továbbra is helyesen kell működniük vagy automatikusan üzemen kívül kell helyeződniük.

7.4. Az elektronikus mérlegeknek - az I. és II. pontossági osztályba tartozó, e =< 1 g hitelesítési osztásértékkel rendelkező mérlegek kivételével - a méréstechnikai követelményeket hőmérséklet-tartományuk felső határán, magas relatív páratartalmi viszonyok között is teljesíteniük kell.

7.5. A II., III. vagy IV. pontossági osztályú mérleg tartós terhelésének elhanyagolható hatást kell gyakorolnia a terhelés alatti kijelzésre vagy a nulla kijelzésre közvetlenül a teher levétele után.

7.6. Más befolyásoló mennyiség hatása esetén a mérlegnek vagy helyesen kell működnie, vagy automatikusan üzemen kívül kell helyeződnie.

Tervezés és kivitelezés

8. Általános követelmények

8.1. A mérleg tervének és kivitelezésének olyannak kell lennie, hogy az megőrizze méréstechnikai jellemzőit megfelelő telepítés, használat és a rendeltetésének megfelelő környezeti körülmények esetén. A tömeg értékét a mérlegnek ki kell jeleznie.

8.2. Külső zavarok esetén az elektronikus mérlegeknek nem szabad jelentős hibát mutatniuk, vagy automatikusan észlelniük és jelezniük kell ezeket.

Jelentős hiba automatikus észlelésekor az elektronikus mérlegeknek fény- vagy hangjelzést kell adniuk, amelynek addig kell folytatódnia, amíg a felhasználó javító intézkedést nem tesz, vagy a hiba meg nem szűnik.

8.3. A 8.1. és 8.2. pontok követelményeit tartósan kell teljesíteni annyi ideig, amennyi a mérleg rendeltetésszerű használata esetén normálisnak tekinthető.

A számjegyes kijelzésű elektronikus mérlegeknek folyamatosan ellenőrizniük kell a mérési folyamat, a kijelző szerkezet, valamint a teljes adattárolás és adattovábbítás helyes működését.

8.4. Ha egy elektronikus mérlegre külső berendezéseket csatlakoztatunk egy csatoló elemen (interfészen) keresztül, annak a mérleg méréstechnikai jellemzőit nem szabad károsan befolyásolnia.

8.5. A mérlegeknek nem szabad olyan jellemzőkkel rendelkezniük, amelyek esetleg előmozdíthatják a csalárd használatot, a véletlen hibás használat lehetőségének pedig minimálisnak kell lennie. Az olyan alkatrészeket, amelyeket a felhasználónak nem szabad leszerelnie vagy beállítania, az ilyen műveletekkel szemben biztosítania kell.

8.6. A mérlegeket úgy kell megtervezni, hogy lehetővé tegyék a meghatározott kötelező ellenőrzések könnyű végrehajtását.

9. A mérlegelési eredmények és más tömegértékek kijelzése

A tömegmérési eredmények és más tömegértékek kijelzésének helyesnek, egyértelműnek és félre nem érthetőnek kell lennie, ugyanakkor a kijelző szerkezetnek lehetővé kell tennie normális használati feltételek mellett a kijelzés könnyű leolvasását.

A melléklet 1. pontjában meghatározott tömegegységek nevének és jelének meg kell felelnie az ott hivatkozott dokumentum előírásainak.

A kijelzés Max+9e felett nem megengedett.

A növelt felbontású kijelzés csak ideiglenesen működhet és a nyomtatást le kell tiltani ennek működése alatt.

Másodlagos kijelzések megjeleníthetők, feltéve, hogy ezeket nem lehet összetéveszteni az elsődleges kijelzésekkel.

10. A mérlegelési eredmények és más tömegértékek kinyomtatása

A kinyomtatott eredményeknek helyeseknek, megfelelően azonosíthatóknak és egyértelműeknek kell lenniük. A nyomtatásnak világosnak, kitörölhetetlennek és tartósnak kell lennie.

11. Szintezés

Ahol erre szükség van a helyes működés biztosításához a mérlegeket megfelelő érzékenységű szintező berendezéssel és szintjelzővel kell felszerelni.

12. Nullapont beállítás

A mérlegeket fel lehet szerelni nullapont beállító szerkezetekkel. Ezeknek a szerkezeteknek a működtetése pontos nullázást kell hogy eredményezzen, és nem okozhat helytelen mérési eredményeket.

13. Tárázó szerkezetek és előre beállított tárázó szerkezetek

A mérlegeknek egy vagy több tárázó szerkezetük és egy előre beállított tárázó szerkezetük lehet. A tárázó szerkezeteknek pontos nullázást kell eredményezniük, és biztosítaniuk kell a helyes nettó tömeg mérését. Az előre beállított tárázó szerkezet működésének biztosítania kell a helyes nettó érték meghatározását.

14. A vásárlók közvetlen kiszolgálására szolgáló mérlegek

A vásárlók közvetlen kiszolgálására szolgáló, 100 kg-nál nem nagyobb felső méréshatárú mérlegekre vonatkozó kiegészítő követelmények:

A mérlegeknek a tömegmérési műveletekkel kapcsolatos minden lényeges információt ki kell jelezniük.

Az árjelzős mérlegek esetében a vevő számára világosan jelezni kell a vásárolandó áru árának kiszámításához szükséges adatokat. A kijelzésre kerülő fizetendő árnak pontosnak kell lenni.

Az árszorzós mérlegeknek a lényeges kijelzéseket elég hosszú ideig kell megjeleníteniük ahhoz, hogy a vevő ezeket helyesen leolvashassa. Az árszorzós mérlegek az árucikkenkénti tömegmérésen és árszámításon kívül csak akkor végezhetnek más funkciókat, ha az összes műveletre vonatkozó valamennyi kijelzés világosan, félreérthetetlenül és alkalmas módon elrendezve kerül kinyomtatásra a vevő számára.

A mérlegeket úgy kell kialakítani, hogy sem közvetlenül sem közvetetten ne adjanak olyan kijelzéseket, amelyek nem könnyen vagy nem egyértelműen érthetők.

A mérlegeknek védeniük kell a vevőket a helytelen működésből következő téves eladási műveletekkel szemben.

A segédkijelző és a növelt felbontású kijelzés nem megengedett. A kiegészítő készülékek csak akkor megengedettek, ha nem vezethetnek csalárd használathoz.

Azokon a mérlegeken amelyek a vásárlók közvetlen kiszolgálására alkalmas mérlegekhez hasonlóak, de nem elégítik ki a fejezetben megfogalmazott követelményeket a kijelző közelében "vásárlók közvetlen kiszolgálására nem használható" eltávolíthatatlan feliratot kell elhelyezni.

15. Árfeliratozó mérlegek

Az árfeliratozó (címkéző) mérlegeknek a vásárlóközönség közvetlen kiszolgálására szolgáló árkijelző mérlegek követelményeit olyan mértékben kell kielégíteniük, amilyen mértékig ezek a szóban forgó mérlegekre alkalmazhatók. Az árfelirat nyomtatása az alsó méréshatár alatt nincs megengedve.

2. számú melléklet a 19/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez

Feliratok és tanúsító jelölések

1. A megfelelőség tanúsító eljárások alá tartozó mérlegekre vonatkozó feliratozási követelmények

1.1. A mérlegeken a következő feliratokat és jelöléseket kell feltüntetni:

a) a 3. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelölést,

b) legalább 12,5 mm×12,5 mm-es négyszög alakú zöld ragasztott címkét, amely fekete mezőben nyomtatott "M" nagybetű,

c) továbbá a következő feliratokat:

- a típusvizsgálati tanúsítvány száma, ahol ilyen van,

- a gyártó neve vagy jele,

- a pontossági osztály egy ellipszissel körülvéve, vagy két félkörrel összekapcsolt vízszintes vonallal körülvéve,

- a felső mérési határ a Max ... formában,

- az alsó mérési határ a Min ... formában,

- hitelesítési osztásérték az e = formában,

d) továbbá, ahol alkalmazható, a következő jelöléseket:

- sorozatszám,

- az olyan mérlegek esetében, amelyek különálló, azonban egymással összekapcsolt egységeket tartalmaznak: azonosító jel mindegyik egységen,

- osztásérték, ha különbözik az "e"-től

a d = ... formában,

- maximális additív tárahatás

a T = + ... formában,

- maximális levonó tárahatás, ha különbözik a Max-tól

a T = - ... formában,

- tárázóeszköz osztásértéke, ha különbözik a "d"-től

a dT = ... formában,

- maximális terhelhetőség, ha különbözik a Max-tól

a Lim ... formában,

- a hőmérséklet-határértékek, ha az különbözik a szabványostól

a ... °C/...°C formában,

- a teher- és súlyserpenyő közötti arány (ha ilyen létezik).

1.2. Minden olyan kiértékelő egységen, amely egy vagy több teherfelvevőhöz csatlakozik vagy csatlakoztatható, fel kell tüntetni az említett teherfelvevőkre vonatkozó, megfelelő feliratokat.

2. A 12. § (5) bekezdésében előírt, korlátozott használatra vonatkozó jelölés

Ezeken a mérlegeken a következő jelölést kell feltüntetni:

25 mm×25 mm méretű, négyszög alakú piros mezőben nyomtatott, fekete színű "M" nagybetű, amelyet két egymást metsző átló keresztez.

3. számú melléklet a 19/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez

Megfelelőségi jelölés

1. A megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumból, valamint a vizsgálatot végző tanúsító szervezet jeléből áll:

2. A megfelelőségi jelölés arányosan nagyítható vagy kicsinyíthető.

3. A megfelelőségi jelölés különböző elemeinek azonos magasságúaknak kell lenniük, amely nem lehet kevesebb mint 5 mm.