23/1997. (III. 19.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének g) pontjában (a továbbiakban: Hszt.) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1] (1)[2] E rendelet hatálya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és hivatásos állományuk tagjaira terjed ki.

(1a)[3] Ha a Hszt. 237. § (1a) bekezdése alapján a kártérítési felelősség megállapítására a miniszter jogosult, akkor e rendelet állományilletékes parancsnokra vonatkozó rendelkezéseit a miniszter eljárására megfelelően kell alkalmazni.

(2)[4] E rendelet rendelkezéseit a II/A. Fejezetben meghatározott eltérésekkel a rendvédelmi tisztjelölt által a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnek, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a rendvédelmi tisztjelöltnek okozott kár vonatkozásában a rendvédelmi tisztjelöltre is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a rendvédelmi tisztjelölti állomány vonatkozásában

a) állományilletékes parancsnokon a kártérítési eljárás első fokon történő elbírálására jogosult személyt,

b) hivatásos állomány tagján a rendvédelmi tisztjelöltet,

c) szolgálati viszonyon a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt

kell érteni.

(3)[5] E rendeletet - a 19-23. §, valamint a II/A. Fejezet kivételével - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az (1) bekezdés szerinti rendvédelmi szerv által rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottra, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalóra is.

(4)[6] A rendvédelmi igazgatási alkalmazott tekintetében e rendeletet azzal kell alkalmazni, hogy

a) szolgálati viszonyon rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt,

b) hivatásos állomány tagján rendvédelmi igazgatási alkalmazottat,

c) szolgálati beosztáson munkakört,

d) állományilletékes parancsnokon a szervezeti egység vezetőjét,

e) szolgálati helyen a munkavégzés helyét,

f) szolgálatteljesítésen a munkavégzést

kell érteni.

(5)[7] A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló tekintetében e rendeletet azzal kell alkalmazni, hogy

a) szolgálati viszonyon munkaviszonyt,

b) hivatásos állomány tagján munkavállalót,

c) szolgálati beosztáson munkakört,

d) állományilletékes parancsnokon a szervezeti egység vezetőjét,

e) szolgálati helyen a munkavégzés helyét,

f) szolgálatteljesítésen a munkavégzést,

g) a Hszt. XIX. Fejezetében szereplő alapilletményen a munkavállaló alapbérét

kell érteni.

I. Fejezet

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJÁNAK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÉRŐL

Az első fokú eljárás

Az eljárás megindítása

2. § (1)[8] A kártérítési eljárás az állományilletékes parancsnok által hozott határozat alapján indul meg.

(1a)[9] A határozat tartalmazza az ügy számát, az eljárás alá vont személy nevét, adatait, az eljárás megindításának közlését, a kötelezettségszegés és az okozott kár megnevezését, a kártérítési eljárás lefolytatásával megbízott személy vagy arra kijelölt bizottság (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) tagjainak nevét, rendfokozatát és szolgálati beosztását, az eljárás időtartamát, a jogi képviselő igénybevételének lehetőségéről szóló tájékoztatást, az egyéb jogokra történő figyelmeztetést, a költségek viselésére vonatkozó felhívást, a rövid tényállást, az eljárás elrendelésének a napját és az elrendelő parancsnok aláírását.

(2) Az eljárás megindításáról a károkozásért felelősnek tartott személyt egyidejűleg írásban értesíteni kell.

(3)[10] A kár felfedezését követően az állományilletékes parancsnok a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára úgy intézkedik, hogy a kár összege és a károkozásban érintett személye lehetőség szerint a kár felfedezésétől számított 30 napon belül megállapításra kerüljön. Ha a kár összegének megállapításához külső szerv - így különösen a javítást elvégző vállalkozás - bevonása szükséges és a 30 napos időtartamon belül nem érkezik meg a kár megállapításához szükséges számla a rendvédelmi szervhez, annak megérkezését követően legkésőbb 15 munkanapon belül intézkedni kell a kártérítési eljárás megindítására. Ha a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára az állományilletékes parancsnok - arra alkalmas, az ügyben érdektelen és elfogulatlan - más személyt vagy bizottságot bíz meg, a megbízott a megállapításairól feljegyzésben értesíti az állományilletékes parancsnokot.

(4)[11] Ha a Hszt. 237. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személy nincs az állományilletékes parancsnok alárendeltségében, az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárás lefolytatása érdekében az elöljáró parancsnoktól kéri a tényállás megállapítására alkalmas, az ügyben érdektelen és elfogulatlan személy kijelölését.

A kártérítési eljárás mellőzésével hozott határozat[12]

3. §[13] (1)[14] A Hszt. 238. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az állományilletékes parancsnok vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv általa kijelölt tagja személyes meghallgatást tarthat, vagy a károkozásban érintett személy kérelmére meghallgatást tart. Ha az eljárás alá vont személy a felelősségére vagy a megtérítési kötelezettségére vonatkozó nyilatkozatát írásban vagy a személyes meghallgatás során visszavonta, a kártérítési eljárást öt napon belül meg kell indítani.

(2) A személyes meghallgatásról egyidejűleg jegyzőkönyv készül.

4. § A személyes meghallgatást követő 15 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről határozattal dönt. A kártérítést egy összegben kell megfizetni, a teljesítésre legfeljebb 30 napos határidő engedélyezhető.

Az eljárás felfüggesztése

5. §[15] (1) Az állományilletékes parancsnok - az eljárás alá vont személy egyidejű értesítése mellett - az eljárást felfüggeszti:

a) ha az eljárás alá vont személlyel szemben a kártérítési üggyel összefüggésben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, annak jogerős elbírálásáig,

b) ha a kártérítési ügy elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amely eldöntéséhez szakértői vélemény szükséges, annak megszerzéséig.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt az állományilletékes parancsnok elrendelheti meghatározott bizonyítási eljárás lefolytatását, ha annak késedelme hátrányos következménnyel járna, illetőleg később pótolhatatlan vagy jelentős nehézséggel jár.

(3) Az állományilletékes parancsnok az eljárást felfüggesztheti:

a) ha a kártérítés elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában munkaügyi-, polgári per, vagy szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig,

b) az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén a körülmény megszűnéséig,

c)[16] ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a bekövetkezett káreseményre is kiterjedő biztosítással rendelkezik vagy a megrongálódott dolog értékesítése valószínűsíthető, a biztosító kártérítési ajánlatának kézhezvételéig vagy a dolog értékesítéséig, de legfeljebb hat hónapi időtartamra.

(4) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.

Jegyzőkönyv

6. § (1) A tényállás tisztázása érdekében folytatott bizonyítási cselekményekről, különösen az eljárás alá vont személy, a hivatásos állomány tagja, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljárást elrendelő állományilletékes parancsnok nevét, beosztását, az eljárást folytató szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy azonosító adatait, beosztását és lakcímét, a káresemény leírását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, valamint a meghallgatott személy, az eljáró szerv képviselője és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

Képviselet

7. § (1)[17] A Hszt. 237. § (6) bekezdés értelmében eljáró személy (a továbbiakban: képviselő) képviseleti jogosultságát az eljáró szerv megvizsgálja. A képviseleti jogosultságot írásbeli meghatalmazással kell igazolni.

(2) Az eljáró szerv visszautasítja az olyan képviselő eljárását, aki az ügyben képviseleti jogosultságát nem igazolja.

(3)[18] Az eljárás alá vont személy által a kártérítési eljárásban igénybe vett jogi képviselet költségeit a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv viseli, ha az eljárás alá vont személy kártérítési felelősségét az eljárás során nem állapították meg.

(4)[19] Ha a kártérítési felelősséget nem állapították meg, az erről szóló határozatban fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét a képviselettel kapcsolatos költségek megtérítésének lehetőségére.

(5)[20] Az eljárás alá vont jogi képviselettel kapcsolatos költségeit csak akkor lehet megtéríteni, ha azt saját névre szóló számlával igazolja. Ügyvédi munkadíjaként legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott összeget lehet elszámolni.

Kizárás

8. § (1)[21] Az eljárás lefolytatásával megbízott személy, a kijelölt bizottság tagja (a továbbiakban együtt: eljáró személy) a Hszt. szerinti közeli hozzátartozója ügyében nem járhat el.

(2)[22] Az állományilletékes parancsnok határozatával szemben benyújtott panasz elbírálásában nem vehet részt

a) az első fokú eljárás lefolytatásában részt vevő személy;

b) az, aki a határozat meghozatalában részt vett;

c) az, aki az ügyben tanúvallomást tett;

d) az, aki az ügyben szakértőként vett részt.

(3) Az eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

(4)[23] A 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, ha a másodfokú eljárás elbírálására jogosult állományilletékes parancsnok az első fokú határozatot hozó állományilletékes parancsnok elöljárója, az országos parancsnok egy másik szervet jelöl ki a másodfokú határozat meghozatalára, vagy ő maga hozza meg az adott ügyben a másodfokú határozatot.

8/A. §[24] (1)[25] A tanúvallomást megtagadhatja az, aki nem tagja a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának, vagy a miniszter irányítása alá tartozó egyéb szerv állományának.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, vagy a miniszter irányítása alá tartozó egyéb szerv tagja megtagadhatja a tanúvallomást:[26]

a) ha nem várható el tőle elfogulatlan tanúvallomás;

b) ha az eljárás alá vont személy 8. § (1) bekezdés szerinti hozzátartozója;

c) ha magát vagy a 8. § (1) bekezdés szerinti hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, vagy terhelő tényeket állítana, az ezzel kapcsolatos kérdésben;

d) olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a jogosult nem mentette fel.

(3) A tanút meghallgatása előtt mentességi jogaira figyelmeztetni kell, a figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

9. § (1) Az eljáró személy az állományilletékes, illetőleg az elöljáró parancsnoknak köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az eljárás alá vont személy is bejelentheti. A kizárás kérdésében az állományilletékes parancsnok határoz, és egyidejűleg kijelöli az új eljáró személyt.

(2) Ha a kizárási okot az eljáró személy maga jelenti be, annak elbírálásáig bizonyítási cselekményt nem végezhet.

Értesítés

10. § (1) Az eljáró szerv személyesen hallgatja meg a károkozásért felelősnek tartott személyt, illetve képviselőjét, a tanút, a szakértőt.

(2)[27] Az értesítésre a Hszt. 203. §-át kell megfelelően alkalmazni.

A tényállás tisztázása

11. § (1)[28] Az eljáró szerv tisztázza a határozathozatalhoz szükséges tényállást, ennek keretében vizsgálja

a) a kár összegét,

b) azt, hogy a kár a dolog rongálódásával, megsemmisülésével, használhatatlanná válásával vagy elvesztésével következett be,

c) a károkozó személy kötelezettségszegő magatartása és a kár keletkezése közötti ok-okozati kapcsolatot, és

d) a felróhatóság mértékének megítélését alátámasztó tényeket.

(1a)[29] Ha a rendelkezésre álló adatok a tényállás tisztázásához nem elegendőek, az eljáró szerv bizonyítási eljárást folytat le. A 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a (6) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközök beszerzése érdekében a szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnok megkereséssel élhet a károkozás helye szerinti állományilletékes parancsnok felé.

(2) Az eljárás alá vont személy, illetve képviselője a tényállás tisztázása érdekében az eljáró szervnél írásban bizonyítási indítvánnyal élhet.

(3) Az eljáró szerv a (2) bekezdés szerinti bizonyítási indítvány elutasításáról és annak indokairól 3 napon belül értesíti az állományilletékes parancsnokot és az indítványt előterjesztő személyt.

(4) A bizonyítási indítvány elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül az indítványozó kifogással élhet, melyet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. Az állományilletékes parancsnok a beterjesztett kifogásról 3 napon belül határoz, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Az eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(6)[30] Bizonyítási eszközök különösen

a) az eljárás alá vont személy nyilatkozata;

b) az irat;

c) a tanúvallomás;

d) a szemle és

e) a szakértői vélemény.

(7) Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

12. § (1) Az eljáró szerv a tényállás megállapítása céljából a károkozásért felelősnek tartott személyt okirat, vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet.

(2) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít.

13. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

(2)[31] A tanú meghallgatására és a szemle megtartására a Hszt. 203. § (1) bekezdését, valamint a 204. § (2)-(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) Szakértőt kell meghallgatni, ha a tényállás megállapításához különleges szakértelem szükséges.

(2)[32] Szakértőként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnek az eljáráshoz szükséges képesítéssel rendelkező tagját kell bevonni az eljárásba, ha ilyen személy nincs, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 2. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított szakértőt vagy a szakértői feladat ellátásához szükséges szakértelemmel rendelkező eseti szakértőt kell igénybe venni.

(3)[33] Szakértőként nem járhat el az eljáró személy, a kártérítési eljárásban döntésre jogosult állományilletékes parancsnok, valamint az, akivel szemben az eljáró személyre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.

(4)[34] A szakértő bevonásának költségeit az eljáró szerv indítványozása esetén az eljáró szerv, az eljárás alá vont személy indítványozása esetén az eljárás alá vont személy előlegezi és - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az eljáró szerv viseli.

(5)[35] Az eljárás alá vont személyt kell kötelezni a szakértői díj megfizetésére, ha

a) a szakértő bevonására azért került sor, mert kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a képviselője indítványozta, és

b) az eljárás alá vont személy kártérítési felelőssége megállapításra került.

(6)[36] Ha a szakértő bevonására azért került sor, mert kirendelését az eljárás alá vont személy vagy képviselője indítványozta és a felelősség megállapítása során kármegosztásnak van helye, az eljárás alá vont személyt olyan mértékben kell kötelezni a szakértői díj megfizetésére, amilyen mértékben az eljárás alá vont személy kártérítési felelőssége megállapításra került.

14/A. §[37] (1) A kártérítési eljárást - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - az eljárás megindításakori szolgálati hely szerint illetékes eljáró szerv folytatja le abban az esetben is, ha a károkozás óta eltelt idő alatt a károkozásért felelősnek tartott személy vagy az eljárás alá vont személy szolgálati helye megváltozott és így a károkozás nem a jelenlegi, hanem olyan korábbi szolgálati helyhez kapcsolódik, ahol a hivatásos állomány tagja korábban szolgálatot teljesített.

(2) Ha a károkozás helye szerint illetékes állományilletékes parancsnok már elrendelte a kártérítési eljárás lefolytatását, az ügyet átteszi a szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz, így az eljárás alá vont személy folyamatban lévő eljárása a szolgálati helyének megváltozása esetén az új szolgálati helyen folytatódik tovább. Az eljárás áttétele esetén az eljárási határidőbe nem számít bele az iratok megküldésétől az eljárás lefolytatására jogosult szolgálati hely szerint illetékes állományilletékes parancsnokhoz történő megérkezéséig eltelt idő.

(3) Ha a kártérítési eljárás még nincs elrendelve, a károkozás helye szerint illetékes állományilletékes parancsnok a szolgálati hely szerint illetékes állományilletékes parancsnokot tájékoztatja a károkozás tényéről. Ebben az esetben a kártérítési eljárást a szolgálati hely szerint illetékes állományilletékes parancsnok rendeli el. A szolgálati hely szerint illetékes állományilletékes parancsnok az eljárási cselekmények elvégzése érdekében megkeresi a károkozás helye szerint illetékes állományilletékes parancsnokot, aki szükség esetén közreműködik az eljárás lefolytatásában, az adott ügyre vonatkozó iratokat és egyéb kapcsolódó anyagokat megküldi az eljárás lefolytatása érdekében, valamint a kártérítési határozat tartalmára vonatkozóan javaslatot tesz, amely azonban nem kötelezi az eljáró állományilletékes parancsnokot.

(4) A kártérítési határozat egy példányát az eljáró állományilletékes parancsnok megküldi a károkozás helye szerint illetékes állományilletékes parancsnok részére.

(5) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési határozatban dönt a kártérítési összeg károkozás helye szerint illetékes szerv részére történő kifizetéséről.

Az állományilletékes parancsnok határozata

A határozat alakja, tartalma

15. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési ügyben a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről rendelkező határozatot hoz.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az állományilletékes parancsnok nevét, beosztását, a károkozó személy nevét, beosztását és lakóhelyét, az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;

b) a rendelkező részben az állományilletékes parancsnok döntését, továbbá a panasztételi lehetőségről való tájékoztatást;

c)[38] az indokolásában a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kártérítésre kötelezés, valamint annak mellőzése okait, a felmerült költségek viselésének rendjét, az esetleges méltánylást eredményező körülményeket, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az állományilletékes parancsnok a határozatot hozta;

d) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, beosztását és az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát.

(3)[39] Ha a határozat kötelezést tartalmaz, rendelkezni kell a kártérítés összegéről, a felmerült költségekről, a teljesítési határidőről, valamint a teljesítés feltételeiről.

(4)[40] Ha a határozat az eredeti állapot helyreállítására kötelezést tartalmaz, rendelkezni kell a helyreállítás lehetséges módjáról.

A határozat közlése

16. § (1) A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint.

(2) A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.

A határozat kijavítása és kiegészítése

17. § (1) Az állományilletékes parancsnok a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja vagy kicserélheti.

(2) Az állományilletékes parancsnok hivatalból vagy a károkozó személy kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.

(3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a 16. §-ban foglaltaknak megfelelően közölni kell a károkozó személlyel.

A határozat módosítása és visszavonása

18. § (1) Az állományilletékes parancsnok a határozatot módosítja vagy visszavonja, ha megállapítja, hogy az elöljáró parancsnok által még el nem bírált határozata jogszabályt sért.

(2) Az állományilletékes parancsnok a károkozó személy panasza esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a panaszban előadottakkal egyetért.

(3) A határozat módosítására vagy visszavonására az állományilletékes parancsnok a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogosult.

Visszatérítési és mentesítési eljárás[41]

18/A. §[42] (1) Ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kára a kártérítési határozat jogerőre emelkedését követően a dolog értékesítése vagy biztosítási jogviszony alapján részben vagy egészben megtérült, az eljárás alá vont személy által a kártérítési határozat alapján teljesített összegnek a megtérült részét vissza kell téríteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben, az eljárás alá vont személy a jogerős határozat alapján még nem teljesített vagy teljesítésének összege nem haladja meg a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv meg nem térült kárának összegét, az állományilletékes parancsnok mentesíti a Hszt. 236. § (4) bekezdése alapján megtérítési kötelezettség alá nem eső kárösszeg megfizetése alól.

(3) Visszatérítésről és a mentesítésről az állományilletékes parancsnok határozatban intézkedik. A határozatra és a határozat elleni jogorvoslatra a 15-23. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A másodfokú eljárás

19. § Ha ez a fejezet másként nem rendelkezik, a másodfokú eljárásban a 2-17. §-okat kell megfelelően alkalmazni.

Panasz

20. § A panasznak a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

21. § (1) A panaszt annál az állományilletékes parancsnoknál kell előterjeszteni, aki a megtámadott határozatot hozta. A panaszban új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

(2) A panaszt az ügy valamennyi iratával annak beérkezésétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, kivéve, ha az állományilletékes parancsnok a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a panasznak megfelelően módosítja, kijavítja, kicseréli, vagy kiegészíti.

22. § (1) Az elöljáró parancsnok a panasszal megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti, és egyidejűleg az eljáró szervet új eljárás lefolytatására utasítja.

(2) Az elöljáró parancsnok, ha érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.

23. § A másodfokú eljárás során hozott határozatot az elöljáró parancsnok nyolc napon belül megküldi az állományilletékes parancsnoknak, aki a határozatot a károkozó személynek haladéktalanul továbbítja.

Méltányosság

24. §[43] (1) Az állományilletékes parancsnok, a Hszt. 240. § (1) bekezdés a) és b) pontjában vagy a Hszt. 240. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a károkozás és a károkozó körülményeire, a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára figyelemmel dönt.

(2) Az állományilletékes parancsnok méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti az eljárás alá vont személyt terhelő szakértői díj megfizetését figyelemmel a károkozás és a károkozó körülményeire, különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére és gyakoriságára.

(3) Az állományilletékes parancsnok a méltányossági kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül határozattal bírálja el. Az állományilletékes parancsnok határozatával szemben panasznak nincs helye.

(4) A 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala előtt a hivatásos állomány tagjának korábbi, a károkozás helye szerinti állományilletékes parancsnokának véleményét kikéri.

24/A. §[44] (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban a Hszt. 240/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a kártérítés mérséklésének mértékét a károkozás és a károkozó körülményeire, a károkozás jellegére, gyakoriságára figyelemmel határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti méltánylás során az állományilletékes parancsnok döntését megelőzően bekéri a közvetlen szolgálati elöljáró javaslatát. Az állományilletékes parancsnokot a közvetlen szolgálati elöljáró javaslata nem köti.

II. Fejezet

A RENDVÉDELMI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÉRŐL[45]

A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kártérítési felelősségének sajátos szabályai[46]

25. § (1)[47] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv felelőssége a Hszt. 241. §-ának megfelelően kiterjed a szolgálatteljesítés helyén viselt (egyen-, vagy polgári) ruházatban, a kötelezően benntartott gyakorló ruházatban, személyi felszerelésben, továbbá a külön engedéllyel benntartott, valamint az engedély nélkül benntartható személyes használati tárgyakban keletkezett károkra is.

(2) A szolgálati hely sajátosságai figyelembevételével az állományilletékes parancsnok külön előírhatja a szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. Az engedély alapján bevitt dolgot csak az engedélyező által meghatározott helyen lehet használni, illetve tartani.

(3) A szolgálati helyre való bejáráshoz, illetve a szolgálat ellátásához nem szükséges dolgok bevitelét az állományilletékes parancsnok előzetesen megtilthatja, korlátozhatja, feltételekhez kötheti. Az erről szóló parancsot az érdekelteknek ki kell hirdetni, és tájékoztató formájában ki kell függeszteni.

(4) A károsult vétkes közrehatása esetén kármegosztásnak van helye.

26. §[48] Működési körön belül eső károsodásnak kell tekinteni az úti balesettel kapcsolatban felmerült kárt is, ha az utazás a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv saját szállítóeszközével vagy az általa igénybe vett szállítóeszközzel történt, illetőleg azt a kárt, amely a hivatásos állomány tagját szolgálati út alkalmával gyalogos közlekedés során érte.

27. §[49] A Hszt. 241. § (3) bekezdése tekintetében a károsult magatartását vétkes magatartásnak kell tekinteni, ha a kár bekövetkezésében való közrehatása önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotával függött össze.

Jegyzőkönyv, képviselet és kizárás

28. § Jegyzőkönyv, képviselet és kizárás tekintetében a rendelet 6-9. §-ai megfelelően irányadók.

Az eljárás megindítása

29. § (1)[50] A kárigényt az azt megalapozó dokumentumokkal együtt ahhoz a rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez kell benyújtani, amely a kárigény bejelentésére való felhívást kiadta.

(2) Ha a kártérítési igénybejelentés hiányos, az állományilletékes parancsnok köteles az igénybejelentőt a hiány pótlására - határidő megjelölésével - haladéktalanul felhívni.

(3) A hiánypótlásra megállapított határidő eredménytelen eltelte után az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

30. § Ha már korábban elbírált ügyben a károsult vagy hozzátartozója újabb kártérítési igényt kíván érvényesíteni, úgy erre vonatkozó kérelmét - az igény jogosságát és összegszerűségét alátámasztó, hitelt érdemlő bizonyítékokkal együtt - az illetékes országos parancsnokhoz közvetlenül nyújthatja be.

Hatáskör

31. § (1) Az egyszerű megítélésű kárügyeknél a kártérítési eljárás lefolytatására, valamint a kártérítés kifizetésére az állományilletékes parancsnok intézkedik.

(2)[51] A kifizetés feltétele, hogy a kárért a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv felelőssége nyilvánvaló, a károsodás pedig ténybelileg és összegszerűségében hitelt érdemlően bizonyított legyen, továbbá a kár összege a 3 000 000 Ft-ot ne haladja meg.

(3) Nem tekinthető egyszerű megítélésűnek a kárigény, ha

a) vitás, hogy a baleset a szolgálati viszony keretében következett be;

b) vitás, hogy a baleset oka a szerv működési körébe tartozott;

c) vitatható, hogy a károsult kizárólagos, elháríthatatlan magatartása nem játszott szerepet a kár bekövetkeztében;

d) a károsult vétkes közrehatása folytán kármegosztásnak van helye;

e) a kár összege nem bizonyított;

f) a kártérítési kérelem a szolgálattal összefüggő betegséggel kapcsolatos;

g)[52]

h) halálesethez kapcsolódnak a kártérítési igények;

i)[53] személyiségi jogi jogsértéssel kapcsolatos igény is érvényesítésre kerül.

(4) Ha az állományilletékes parancsnok a vitás kérdéseket, vagy a kár összegszerűségét a bizonyítás kiegészítésével megalapozottan tisztázni tudja, a kártérítés az (1) bekezdés szerint kifizethető.

32. § Ha az állományilletékes parancsnok az 31. § (2)-(3) bekezdése alapján a kárigény elbírálására annak összegszerűsége miatt hatáskörrel nem rendelkezik, az ügyet az országos parancsnokhoz kell felterjeszteni.

33. § Az országos parancsnokság hivatásos állományú tagja kártérítési ügyében - értékhatártól függetlenül - az illetékes országos parancsnok jár el.

Az eljárás rendje

34. § (1)[54] A szerv kártérítési felelőssége alóli kimentési okokat a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnek kell bizonyítania.

(2) A károsultat terheli a kár szolgálati viszonnyal való összefüggésének és összegszerűségének bizonyítása.

35. § (1) A kártérítési kérelem elbírálása ügyében akkor is le kell folytatni az eljárást, ha az felhívás nélkül érkezett vagy nyilvánvalóan alaptalannak látszik.

(2) A kárigény illetékesség hiányára tekintettel történő áttételéről a kárigény előterjesztőjét minden esetben írásban értesíteni kell.

36. § (1)[55] Amennyiben az állományilletékes parancsnok a kártérítési igényt a 31. § (2)-(3) bekezdése szerint nem teljesítheti, az igénybejelentést a hozzá csatolt bizonyítékokkal együtt indokolt javaslata kíséretében legkésőbb nyolc napon belül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv országos parancsnoka részére felterjeszti határozat meghozatala végett.

(2) Az indokolt javaslatban az állományilletékes parancsnoknak elsősorban a tényállásra, a felelősségre (az esetleges közrehatásra) és az egyes követelések ténybeli, összegbeli megalapozottságára vonatkozóan kell nyilatkoznia. Ha a károsult vétkes közrehatása megállapítható, a közrehatás mértékéről, továbbá a megsértett szabályokról is nyilatkoznia kell.

(3) A kártérítési igény elbírálásához be kell szerezni és az alapirathoz kell csatolni:

a) a baleseti sérülési jegyzőkönyvet;

b) a határozatot a baleset minősítéséről;

c) az adatlapot a szolgálati betegségről;

d) a kárigény-bejelentést;

e) a felelősség kérdésével kapcsolatos iratokat;

f) a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat;

g) a szerv vezetőjének indokolt javaslatát.

37. §[56] (1) A Hszt. 255. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az eljárás felfüggesztésére az állományilletékes parancsnok, a 32. és 33. §-ban meghatározott esetben az országos parancsnok döntésével kerülhet sor, a károsult egyidejű értesítése mellett.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt az állományilletékes parancsnok, a 32. és 33. §-ban meghatározott esetben az országos parancsnok elrendelheti meghatározott bizonyítási eljárás lefolytatását, ha annak késedelme hátrányos következménnyel, továbbá pótolhatatlan vagy jelentős nehézséggel járna.

(3) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.

38. §[57]

A kártérítés mértékének megállapítása

39. § (1) Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése alapján határoz a kártérítés mértékéről.

(2)[58] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a hivatásos állományú tagjai részére kötött balesetbiztosítás alapján a károsult részére a biztosító által kifizetett összeget a megítélt kár összegéből le kell vonni.

(3) A károsultat a megállapított kártérítési összeg után késedelmi kamat, valamint a jogi képviseletével felmerült költség is megilleti.

A határozat

40. § (1) Az eljáró szerv a kártérítési ügyben a kártérítésre kötelezésről vagy a kárigény elutasításáról határozatot hoz.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az eljáró szerv megnevezését, a károsult nevét, beosztását, lakóhelyét, az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;

b) a rendelkező részben az eljáró szerv döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást;

c) az indoklásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kárigény kielégítésének, illetve elutasításának okait, az esetleges méltánylást eredményező körülményeket, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a határozatot meghozták;

d) a határozat meghozatalának helyét, idejét, a határozat aláírójának nevét, beosztását és az eljáró szerv bélyegzőjének lenyomatát.

A határozat közlése, kijavítása és kiegészítése

41. § A határozat közlésére, kijavítására és kiegészítésére a 16-17. §-okat kell megfelelően alkalmazni.

Jogorvoslat

42. § (1)[59] A károsult a határozat ellen az annak közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be keresetét a bírósághoz. Alperesként az eljáró rendvédelmi feladatokat ellátó szervet kell megjelölni. Ha a károsult a keresetet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél terjesztette elő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv köteles az iratokat nyolc napon belül a bírósághoz továbbítani.

(2) A kereset benyújtásának a határozat végrehajtásra halasztó hatálya van.

A kártérítési igény elévülése

43. § (1) Elévülés szempontjából menthető oknak minősül általában az olyan körülmény, amely a károsultat tartósan akadályozza igénye érvényesítésében, továbbá ha a sérült kárigény bejelentésre - bizonyítottan - felhívást nem kapott.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az elévült követelés is teljesíthető. Méltányosságot a belügyminiszter alkalmazhat.

II/A. FEJEZET[60]

A RENDVÉDELMI TISZTJELÖLTI ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK[61]

43/A. §[62] (1)[63] A kártérítési eljárás lefolytatására első fokon az országos parancsnok erre kijelölt szervezetszerű helyettese, másodfokon az országos parancsnok jogosult.

(2) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott képviselő fogalmába az ott meghatározottakon túl az eljárás alá vont személy által meghatalmazott kari hallgatói önkormányzatot is érteni kell.

(3)[64] A 11. § (1a) bekezdése szerint az eljáró szerv a bizonyítási eszközök beszerzése érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé is megkereséssel élhet.

(4)[65] A rendvédelmi tisztjelöltek vonatkozásában a 14/A. § nem alkalmazható.

(5)[66] A rendvédelmi tisztjelöltek vonatkozásában a Hszt. 229. § (1)-(3) bekezdésében szereplő alapilletményen a rendvédelmi tisztjelölt egyhavi illetményét kell érteni.

III. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § Ha a szerv a károsult kárát megtérítette, a jogellenes károkozóval szemben a kártérítési eljárást le kell folytatni, illetve a károkozóval - ha az a hivatásos állomány tagja - a kárt e rendelet szerint meg kell téríttetni.

45. § (1)[67] A hivatásos önkormányzati tűzoltóság tagjának vagy hozzátartozójának 2012. január 1-je előtt megállapított járadéka emelésére az országos parancsnok jogosult.

(2) Amennyiben a járadékot eredetileg az önkormányzat folyósította, a továbbfolyósításhoz a járadéknövekmény összegét az országos parancsnokságnak kell biztosítani.

46. § Ezen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók.

47. §[68] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult kártérítési eljárásokban kell alkalmazni.

48. §[69] A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról szóló 34/2014. (IV. 24.) BM rendelet (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) hatályba lépésekor folyamatban lévő kártérítési eljárásokban e rendeletnek az 1. módosító rendelet hatályba lépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.