22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet
egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 33. §-ának (2) bekezdésében, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §[1] A rendelet alkalmazási köre a gázfogyasztó készülékekre és részegységekre terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a)[2] gázfogyasztó készülék (a továbbiakban: készülék): a gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal működő minden olyan termék, mely főzésre, sütésre, fűtésre, melegvíz-előállításra, hűtésre, világításra, mosási célokra szolgál, és amennyiben a hőcsere víz közvetítő közeggel történik, legfeljebb 105 °C vízhőmérsékleten üzemel, valamint az ezen feltételeknek megfelelő légbefúvásos égővel összeépített hőcserélő, az ipari hőtechnikai eljárások berendezéseinek kivételével:
b) részegység: a biztonsági, ellenőrző és szabályozó berendezés, valamint építőegységei - a légbefúvásos gázégő és a hozzátartozó hőcserélő kivételével -, amelyet önállóan hoznak forgalomba és gázfogyasztó berendezésbe építenek be, vagy ilyenné kell összeszerelni azokat;
c) gáz halmazállapotú tüzelőanyag: minden olyan tüzelőanyag, amely 15 °C hőmérsékleten és 1 bar abszolút nyomáson gáz halmazállapotban van;
d)[3] tanúsító szervezet: a kijelölési feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kijelölő hatóság) által külön jogszabály előírásai szerint a gázfogyasztó készülékek vagy részegység vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 90/396/EGK tanácsi irányelv 9. cikke szerint bejelentett szervezet,
e)[4] EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a készülék vagy részegység a típusmintának és e rendelet előírásainak megfelel;
f)[5] EK megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a készülék vagy részegység megfelel az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak;
g)[6] EK típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a készülék vagy részegység megfelel a műszaki-biztonsági követelményeknek;
h) rendeltetésszerű használat: gyártói utasítás szerint szerelt, illetve üzembe helyezett és rendszeresen karbantartott készülék vagy részegység, melyet a gáz minőségének és nyomásának megengedett mértékű ingadozásaival üzemeltetnek, valamint a használati-kezelési útmutatójában feltüntetett, a gyártó által tervezett célnak megfelelően, az előírt üzemeltetési körülmények között használnak;
i)[7] honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek.
j)[8]
Alapvető biztonsági követelmények
3. § (1) A készüléket vagy részegységet úgy kell gyártani, forgalomba hozni, hogy rendeltetésszerű használat esetén a személyek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
(2)[9] A készülék vagy részegység akkor hozható forgalomba, ha megfelel az e rendeletben meghatározott előírásoknak.
(3)[10] A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott gázfogyasztó készülékeket vagy részegységet úgy kell tekintetni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek.
(4)[11] A (3) bekezdésben említett honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület a hivatalos lapjában közzéteszi.
(5)[12] Honosított harmonizált szabványok hiányában az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése szempontjából irányadó nemzeti szabványok jegyzékét az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé. Az irányadó nemzeti szabványok szövegét a miniszter bejelenti az Európai Bizottságnak.
A gyártás biztonsági követelményei
4. § (1) A készüléket úgy kell gyártani, hogy
a) rendeltetésszerű használat esetén ne lépjen fel instabilitás, alakváltozás, törés vagy olyan elhasználódás, amely a készülék biztonságát befolyásolná;
b) az üzembe helyezéskor és üzem közben fellépő kondenzáció a készülék biztonságos üzemelését ne veszélyeztesse;
c) a tűzveszély kockázata minimális legyen;
d) víz vagy nem az égést biztosító levegő ne juthasson be a készülék tüzelőanyag vezetékébe;
e) a segédenergia jellemzőinek előírás szerinti ingadozása a készülék biztonságosságát ne befolyásolja;
f) a segédenergia jellemzőinek előírástól eltérő ingadozása vagy kimaradása, valamint ismételt betáplálása ne okozzon veszélyhelyzetet;
g) elektromos eredetű balesetek ne keletkezhessenek;
h) minden nyomás alatt álló alkatrésze ellenálljon a mechanikai és termikus terheléseknek anélkül, hogy olyan alakváltozást szenvedne, amely a biztonságot veszélyeztetné;
i) valamely biztonsági, ellenőrző vagy szabályozó berendezés meghibásodása ne okozzon veszélyhelyzetet;
j) a biztonsági berendezés működése ne befolyásolja hátrányosan a szabályozó berendezés működését;
k) a biztonsági követelmények figyelembevételével a technika mindenkori színvonalának megfelelő, ésszerű energiahasznosítást tegyen lehetővé.
(2) A gyártás során beállított vagy beszabályozott részegységet az üzembe helyező vagy a felhasználó beavatkozásától megfelelően védeni kell.
(3) A kapcsoló és szabályozó berendezést egyértelműen meg kell jelölni, és azokon minden olyan adatot és információt fel kell tüntetni, amely a kezelési hiba előfordulását megakadályozza.
A gázkiáramlással kapcsolatos biztonsági követelmények
5. § (1) A gázfogyasztó készüléket úgy kell gyártani, hogy
a) a gázszivárgás ne okozzon veszélyhelyzetet;
b) a gáz gyújtásakor és újragyújtásakor a gázkiáramlás, valamint a láng elalvása utáni gázkiáramlás korlátozva legyen, és ezáltal elkerülhető legyen az el nem égett gáznak a készülékben való veszélyes összegyűlése.
(2) A zárttéri üzemelésre gyártott, vagy mérgező összetevőket tartalmazó gázzal üzemeltetett készüléket olyan külön berendezéssel kell ellátni, amely az el nem égett gáznak a helyiségekbe való veszélyes összegyűlését megakadályozza.
A gyújtás és égés biztonsági követelményei
6. § (1) A készüléket úgy kell gyártani, hogy rendeltetésszerű használat esetén
a) a gyújtás és újragyújtás azonos módon történjen, és a teljes gyulladás biztosítva legyen;
b) a láng stabilitása biztosítva legyen, és az égéstermék ne tartalmazzon egészségre káros anyagokat olyan mértékben, amely az egészséget veszélyezteti;
c) égéstermék az előírástól eltérő módon ne áramolhasson ki.
(2) A helyiségben üzemelő égéstermék elvezetővel felszerelt készüléket úgy kell gyártani, hogy nem megfelelő huzathatás esetén veszélyes mennyiségű égéstermék a helyiség légterébe ne áramolhasson ki.
(3) Az égésterméket elvezető készülékhez nem csatlakoztatott, zárt téri üzemelésű fűtőkészülék és átfolyásos üzemű vízmelegítő működése - a rendeltetésszerű használat időtartamát figyelembe véve - nem okozhat az egészségre veszélyes szénmonoxid koncentrációt.
A hőkibocsátással kapcsolatos biztonsági követelmények
7. § (1) A készülék más felülettel érintkező része nem érhet el olyan hőmérsékletet, amely a környezet számára veszélyt jelent.
(2) A készülék kezelő gombjainak és fogantyúinak felületi hőmérséklete nem veszélyeztetheti az üzemeltetőt.
(3) A háztartási készülék külső részeinek felületi hőmérséklete üzem közben nem érhet el olyan értéket, amely a felhasználó és különösen gyermekek számára - a reakció időt is figyelembe véve - veszélyt jelent.
A készülékbe beépített anyagok biztonsági követelményei
8. § (1) Készülékbe beépített anyagoknak a tervezett felhasználásra alkalmasnak kell lenniük, és a tervezett körülmények szerinti mechanikai, vegyi és műszaki igénybevételeknek ellen kell állniuk.
(2) A készülék gyártásához alkalmazott anyagok és alkatrészek, amelyek élelmiszerrel vagy vízzel kerülnek érintkezésbe, nem ronthatják azok minőségét.
A forgalomba hozatallal kapcsolatos biztonsági követelmények
9. § (1) A készülék vagy részegység forgalomba hozatalához
a) magyar nyelvű gyártói utasítást és használati-kezelési útmutatót kell mellékelni;
b) a készüléken vagy részegységen, illetve ezek csomagolásán magyar nyelvű figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni.
(2) A gyártói utasításnak az elhelyezésre, a szerelésre, a szabályozásra és karbantartásra vonatkozó összes olyan útmutatást tartalmaznia kell, amely az üzembe helyezést és a készülék biztonságos használatát lehetővé teszi, így különösen fel kell tüntetni a) az alkalmazandó gázfajtát;
b) a csatlakozási nyomást;
c) az égési levegővel való ellátáshoz a berendezés nélküli készülékek esetén az el nem égett gázt tartalmazó veszélyes koncentráció kialakulásának megakadályozásához szükséges légellátást;
d) az égéstermék eltávolítására vonatkozó követelményeket;
e) a légbefúvásos gázégőknek és a hozzájuk tartozó hőcserélőknek a gyártó által ajánlott kombinációit, az összeépítés azon feltételeit, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a készülékek használata során az előírt követelmények teljesüljenek.
(3) A használati-kezelési útmutatónak a biztonságos használat szempontjából szükséges és a használati lehetőségek esetleges korlátait feltüntető információt tartalmaznia kell.
(4) A figyelmeztető feliratoknak egyértelmű adatokat kell tartalmazniuk a gáz fajtájáról, a csatlakozási nyomásról, a használati lehetőségek esetleges korlátairól, így különösen a működéshez szükséges légellátásról.
A megfelelőség tanúsítása
10. § (1) A sorozatban gyártott készülék vagy részegység megfelelőségének értékelése során a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője EK típusvizsgálatot végeztet, és választása szerinti[13]
a) típusazonossági vizsgálaton alapuló,
b) a gyártás minőségbiztosításán alapuló,
c)[14] a termék minőségbiztosításán alapuló EK megfelelőségi nyilatkozatot tesz, vagy
d)[15] kezdeményezi, hogy a tanúsító szervezet termékellenőrzésen alapuló EK megfelelőségi tanúsítványt állítson ki.
(2)[16] Készülék vagy részegység egyedi vagy kis sorozatú gyártása esetén a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője választhatja az egyedi termék vizsgálatát.
(3)[17] A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője az EK megfelelőségi nyilatkozatot köteles megőrizni, és ennek másolatát a forgalomba hozatalhoz biztosítani.
(4)[18] Az (1) bekezdés szerinti eljárásokat, a megfelelőségi jelölés elhelyezésére vonatkozó kötelezettség kivételével, a részegységek esetében is alkalmazni kell. A részegység megfelelőségéről tanúsítványt kell kiállítani, amely igazolja, hogy a részegység megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a részegység műszaki jellemzőit, a készülékbe való beépítés vagy beszerelés feltételeit. A tanúsítványt a részegységhez mellékelni kell.
EK típusvizsgálat[19]
11. § (1)[20] Az EK típusvizsgálat lefolytatását a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője kérheti.
(2)[21] Az EK típusvizsgálat olyan eljárás, amely során a tanúsító szervezet megvizsgálja és igazolja, hogy az EK típusvizsgálatra átadott készülék vagy részegység (a továbbiakban: típusminta) megfelel a rendelet előírásainak.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a)[22] a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megnevezését, székhelyét;
b)[23] a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kérelmet nem nyújtott be más tanúsító szervezethez;
c) a készülékre vonatkozó műszaki dokumentációt.
(4) A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) a készülék vagy részegység általános leírását;
b) az alkatrész, részegység vázlatrajzát, gyártási, összeállítási és kapcsolási rajzokat;
c) a készülék működésének és dokumentációjának megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat;
d) az alkalmazott szabványok jegyzékét és azon megoldások leírását, amelyek eltérnek a szabványok követelményeitől;
e) a készülékről készített vizsgálati jelentéseket;
f) a gyártói utasítást és a használati-kezelési útmutatót;
g) valamint a tanúsító szervezet felhívására a beépített részegységek vizsgálati adatait, a gyártási eljárást, a gyártás felügyeletét és ellenőrzését tanúsító igazolásokat és bizonylatokat, továbbá minden dokumentumot, amely a tanúsító szervezet értékelésének megalapozottságát javítja.
(5) A típusmintát a tanúsító szervezet rendelkezésére kell bocsátani. Kivételes esetben a tanúsító szervezet több típusmintát is kérhet. Egy típusminta több típusváltozatot is reprezentálhat, ha a változatok megfelelőségéről a típusminta vizsgálatával meg lehet győződni.
12. §[24] (1) A tanúsító szervezet a műszaki dokumentációt megvizsgálja, és megállapítja, hogy a típusmintát a műszaki dokumentációval egyezően gyártották-e.
(2)[25] A tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi, vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által választott, nem a szabványok előírásai szerinti megoldások megfelelnek-e a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek.
(3)[26] A tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi, vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak megállapítására, hogy szabvány alkalmazása esetén a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője betartotta a szabványban meghatározott előírásokat.
(4) Ha a típusminta a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelel, a tanúsító szervezet a típus megfelelőségéről EK típusvizsgálati tanúsítványt állít ki.
(5) Az EK típusvizsgálati tanúsítvány tartalmazza az EK típusvizsgálat eredményét, érvényességének feltételeit, a típusminta azonosításához szükséges adatokat. Az erre vonatkozó műszaki dokumentációt, a részlet és összeállítási rajzokat a tanúsítványhoz mellékelni kell.
(6) Ha az EK típusvizsgálat azt igazolja, hogy a típusminta nem felel meg a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek, a tanúsító szervezet a gyártót kifogásairól írásban tájékoztatja.
(7) Az EK típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező készülék vagy részegység minden olyan változtatásáról, amely a műszaki-biztonsági követelmények betartását érinti, a gyártónak folyamatosan tájékoztatnia kell a tanúsító szervezetet. Ha a változtatások folytán a műszaki-biztonsági követelmények nem felelnek meg a rendelet előírásainak, a változtatást pótlólag meg kell vizsgáltatni a tanúsító szervezettel. A változtatás vizsgálatáról készített kiegészítő tanúsítványt az eredeti típusvizsgálati tanúsítványhoz csatolni kell.
(8) A tanúsító szervezet köteles a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet haladéktalanul értesíteni:
a) a kiadott EK típusvizsgálati tanúsítványokról;
b) a kiadott EK típusvizsgálati tanúsítások módosításáról;
c) a visszautasított tanúsítási eljárásról.
A típusminta megfelelőségének vizsgálata
13. § (1)[27] A gyártási folyamat során a gyártó köteles biztosítani az egységes gyártást, a terméknek az EK típusvizsgálati jelentésben leírt típusmintával való megegyezését és a rendeletben meghatározott követelmények kielégítését.
(2) A tanúsító szervezet a gyártónál előzetes bejelentés nélkül, évente vizsgálatot végez, melynek során ellenőrzi, hogy a vizsgált készülék a rendeletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek megfelel.
A gyártás minőségbiztosítása
14. § (1)[28] A gyártónak rendelkeznie kell a tanúsító szervezet által elfogadott gyártás minőségbiztosítási rendszerével, amely biztosítja a készülék vagy részegység Ek típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintával egyező gyártását.
(2) A gyártó által bevezetett minőségbiztosítási rendszerhez tartozó intézkedéseket, követelményeket és előírásokat dokumentálni kell. A dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) a minőség biztosítására vonatkozó célokat, a szervezeti felépítést, a készülék minőségére befolyással rendelkező vezetők feladatait és hatáskörét;
b) a gyártási eljárásokat az alkalmazott minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási technikát és ezek karbantartását;
c) a gyártás előtt, alatt és után végzendő ellenőrzések és vizsgálatok leírását és ezek gyakoriságát;
d) a megkövetelt termékminőség ellenőrzésére alkalmas eszközök használatának és a minőségbiztosítási rendszer működésének leírását.
(3) A tanúsító szervezet a gyártó kérelmére a minőségbiztosítási rendszert megvizsgálja és értékeli. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódó dokumentációt;
b) a gyártó nyilatkozatát a minőségbiztosítási rendszerből adódó kötelezettségeinek teljesítéséről, továbbfejlesztéséről, megfelelőségének és hatékonyságának biztosításáról;
c)[29] a típusmintához tartozó dokumentációt és az EK típusvizsgálati tanúsítvány másolatát.
(4) A tanúsító szervezet a vizsgálat során értékeli a minőségbiztosítási rendszert, a (2) bekezdésben foglaltak betartását, a minőségügyi szabvány követelményeinek betartását és a típusmintával egyező gyártást. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót tájékoztatja.
(5) A gyártó a tanúsító szervezetet a minőségbiztosítási rendszer minden változtatásáról tájékoztatni köteles. A tanúsító szervezet a változtatást megvizsgálja, és dönt arról, hogy a megváltoztatott minőségbiztosítási rendszer megfelel a rendelet előírásainak, vagy újraértékelésre van szükség. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót tájékoztatja.
(6)[30] Ha a tanúsító szervezet a vizsgálat során nem megfelelőnek értékeli a gyártó minőségbiztosítási rendszerét, akkor erről tájékoztatja a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és haladéktalanul értesíti a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet.
A termék minőségbiztosítása
15. § (1)[31] A gyártónak rendelkeznie kell a tanúsító szervezet által elfogadott termék minőségbiztosítási rendszerével, amely biztosítja a készülék vagy részegység EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintával egyező gyártását.
(2) A minőségbiztosítási rendszerben a gyártó valamennyi készüléket vizsgálja, és ellenőrzi annak megállapítására, hogy a rendeletben meghatározott követelményeket teljesíti-e.
(3) A gyártó által bevezetett minőségbiztosítási rendszerhez tartozó valamennyi ellenőrzést és vizsgálatot, követelményt és előírást írásban, ellenőrzési és vizsgálati utasítások és útmutatások formájában rendezetten dokumentálni kell A dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) a minőség biztosítására vonatkozó célokat, a szervezeti felépítést, a termék minőségére befolyással rendelkező vezetők feladatait és hatáskörét;
b) a gyártás után végzendő ellenőrzések és vizsgálatok leírását;
c) a minőségbiztosítási rendszer hatékony alkalmazásának, ellenőrzésének eljárásait.
(4) A tanúsító szervezet a gyártó kérelmére a minőségbiztosítási rendszert megvizsgálja és értékeli. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódó dokumentációt;
b) a gyártó nyilatkozatát a minőségbiztosítási rendszerből adódó kötelezettségeinek teljesítéséről, továbbfejlesztéséről, megfelelőségének és hatékonyságának biztosításáról;
c)[32] a típusmintához tartozó dokumentációt és a EK típusvizsgálati tanúsítvány másolatát.
(5) A tanúsító szervezet a vizsgálat során értékeli a minőségbiztosítási rendszert, a (2) bekezdésben foglaltak betartását, a minőségügyi szabvány követelményeinek betartását és a típusmintával egyező gyártást. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót tájékoztatja.
(6) A gyártó a tanúsító szervezetet a minőségbiztosítási rendszer minden változtatásáról tájékoztatni köteles. A tanúsító szervezet a változtatást megvizsgálja, és dönt arról, hogy a megváltoztatott minőségbiztosítási rendszer megfelel a rendelet előírásainak, vagy újraértékelésre van szükség. A vizsgálat eredményéről és annak indokairól a gyártót tájékoztatja.
(7)[33] Ha a tanúsító szervezet a vizsgálat során nem megfelelőnek értékeli a gyártó minőségbiztosítási rendszerét, akkor erről köteles a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet haladéktalanul értesíteni.
Termékellenőrzés
16. § (1)[34] A tanúsító szervezet vizsgálja és tanúsítja, hogy az érintett készülék az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintának és a rendeletben meghatározott biztonsági előírásoknak megfelel.
(2) A gyártó választása szerint a tanúsító szervezet valamennyi legyártott készüléken vagy a (4) bekezdés szerinti statisztikai mintavétellel kiválasztott készülékeken ellenőrzéseket és vizsgálatot végez.
(3) A tanúsító szervezet a darabonkénti vizsgálat során
a) ellenőrzi, hogy a készülék a rendeletben meghatározott követelményeknek és a típusmintának megfelel;
b)[35] a megfelelőnek ítélt készülékekről EK megfelelőségi tanúsítványt állít ki.
(4) A tanúsító szervezet a statisztikai mintavétellel történő vizsgálat során
a) ellenőrzi, hogy az általa meghatározott módon, az egységes tételből szabálytalan időközönként kiválasztott készülék vagy azonosító minta a rendeletben meghatározott követelményeknek és a típusmintának megfelel;
b) mintavételi tervet készít, amelynek hibaszázaléka
ba) 95%-os átvételi valószínűség esetén 0,5% és 1,5% közötti,
bb) 5%-os átvételi valószínűség esetén 5% és 10% közötti;
c)[36] a megfelelőnek ítélt mintáról, a nem megfelelt készülékek kivételével EK megfelelőségi tanúsítványt állít ki.
(5)[37] Ha a vizsgált minta nem megfelelő, a tanúsító szervezet a mintában lévő megfelelő készülékekről sem adhat ki EK megfelelőségi tanúsítványt. A minta ismételt visszautasítása esetén a tanúsító szervezet az ellenőrzést felfüggesztheti.
(6)[38] Az EK megfelelőségi tanúsítványt, amely egy vagy több készülékre érvényes, a gyártó köteles megőrizni, és másolatát kérésre a készülék üzemeltetőjének kiadni.
(7) A gyártó valamennyi készüléket a melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel látja el.
Egyedi termék vizsgálata
17. §[39] (1) Az egyedi gyártású készülék vagy részegység vizsgálata az az eljárás, amellyel tanúsító szervezet a műszaki dokumentáció alapján vagy az üzemelés helyén történő beszerelés után végzett vizsgálatokkal ellenőrzi, hogy a készülék vagy részegység a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelel.
(2)[40] Megfelelőség esetén a tanúsító szervezet EK megfelelőségi tanúsítványt állít ki. Az EK megfelelőségi tanúsítványt a gyártó köteles megőrizni, és másolatát kérésre a készülék üzemeltetőjének átadni.
Ellenőrzés
18. § (1) A tanúsító szervezet évenként rendkívüli ellenőrzést tarthat a rendeletben foglaltak betartásának és a gyártói nyilatkozatok szabályszerűségének megvizsgálása céljából. A tanúsító szervezet dönt az ilyenkor végzendő vizsgálat és ellenőrzés módjáról, amelynek eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, és egy példányát a gyártónak átadja.
(2) A tanúsító szervezet kétéves időközönként megvizsgálja, hogy a gyártó az engedélyezett minőségbiztosítási rendszert fenntartja és alkalmazza. A vizsgálat eredményéről a gyártó részére ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.
(3) A tanúsító szervezet a gyártónál előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést tarthat, a vizsgálat eredményéről a gyártó részére ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.
(4) A vizsgálat során a gyártó köteles biztosítani, hogy a tanúsító szervezet képviselője ellenőrzés céljából felügyeleti, próba- és raktárhelyiségeibe beléphessen, és az ellenőrzéshez köteles rendelkezésre bocsátani a minőségbiztosítási rendszerrel összefüggő dokumentációt.
(5)[41]
Biztonsági intézkedések[42]
18/A. § (1) Amennyiben a CE megfelelőségi jelöléssel ellátott gázfogyasztó készülék vagy az EK megfelelőségi tanúsítvánnyal ellátott részegység a rendeltetésszerű használat során veszélyezteti a személyek, háziállatok vagy anyagi javak biztonságát, a külön jogszabályokban* meghatározott piacfelügyeleti hatóság a gázfogyasztó készüléket vagy részegységet a piacról kivonja, annak forgalomba hozatalát, üzembe helyezését, használatát megtiltja. Erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), megjelölve az intézkedés okát és különösen azt, hogy a nem megfelelőség oka:[43]
a) a rendeletben meghatározott alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek való nem megfelelés;
b) a honosított harmonizált szabványok nem megfelelő alkalmazása;
c) a honosított harmonizált szabványok hiányosságai.
(2) Amennyiben egy nem megfelelő gázfogyasztó készülék CE jelöléssel, illetve egy nem megfelelő részegység EK megfelelőségi tanúsítvánnyal van ellátva, a piacfélügyeleti hatóság megteszi a külön jogszabályokban** meghatározott intézkedéseket a jelölés elhelyezője, illetve a megfelelőségi tanúsítvány kibocsátója ellen, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságát.[44]
A tanúsító szervezetek bejelentése
18/B. §[45]
Szabványok és műszaki előírások állandó bizottsága
18/C. § Ha a piacfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a honosított harmonizált szabványok nem felelnek meg teljes mértékben az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott követelményeknek, köteles az ügyet megindokolva a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke szerint létrehozott állandó bizottság elé terjeszteni.
Megfelelőségi jelölés
19. §[46] (1)[47] A készüléket a forgalomba hozatal előtt a 2. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel és feliratokkal kell ellátni.
(2)[48] A megfelelőségi jelölés a készüléken kizárólag akkor tüntethető fel, ha a készülék a rá vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és megfelelőségi jelölés alkalmazását előíró összes jogszabály előírásainak megfelel.
(3) A megfelelőségi jelölést, valamint a feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon kell elhelyezni a készüléken vagy a készülékhez rögzített adattáblán. Az adattáblát úgy kell kialakítani, hogy ne legyen leszerelhető.
(4) A készüléken nem helyezhető el a megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölés.
(5)[49] Ha megállapítást nyer, hogy a megfelelőségi jelölést a gyártó jogtalanul helyezte el a készüléken, vagy a részegység számára jogtalanul állította ki az EK megfelelőségi nyilatkozatot, mert
a) a készülék vagy a részegység nem egyezik az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti készülékkel vagy részegységgel;
b) a készülék vagy a részegység ugyan egyeznek az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti készülékkel vagy részegységgel, de nem felelnek meg e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek;
c) ha a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nem teljesítette a 10. §-ban előírt kötelezettségeit,
akkor a kijelölt tanúsító szervezet köteles a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet haladéktalanul értesíteni.
[50]
19/A. §[51]
Záró rendelkezés
20. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2)[52]
(3)[53] Ez a rendelet a gázüzemű berendezésekről szóló, 2009. november 30-i 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez[54]
CE megfelelőségi jelölés és feliratok
1. A CE megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumból áll, továbbá annak az évnek az utolsó két számjegyéből, amely évben a megfelelőségi jelölést elhelyezték, valamint a kijelölt tanúsító szervezet azonosító számából, amely a gyártásellenőrzést végezte.
2. Ha a CE jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti rajz arányait be kell tartani.
3. A CE jelölés különböző elemeinek magassága azonos, de 5 mm-nél kisebb nem lehet.
4. A készüléken vagy típustáblán a CE jelölést a következő feliratokkal együtt kell feltüntetni:
- a gyártó neve vagy jele,
- a készülék kereskedelmi megjelölése,
- adott esetben az áramellátás fajtája,
- a készülék kategóriája.
2. számú melléklet a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez[55]
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 1. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[2] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 2. §-ának a) pontja a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg
[3] Módosította a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 6. §-a. Hatályos 2017.01.01.
[4] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[5] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[6] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[7] Megállapította a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 2. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[8] Hatályon kívül helyezte a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[9] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 3. § 2. bekezdése a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg
[10] Megállapította a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[11] Megállapította a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[12] Módosította a 10/2012. (V. 18.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.05.19.
[13] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b)-c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[14] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[15] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[16] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[17] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b)-c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[18] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 10. § 4. bekezdését a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 4. §-a iktatta be
[19] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[20] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b)-c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[21] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[22] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[23] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[24] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[25] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[26] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[27] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[28] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[29] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[30] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 14. § 6. bekezdését a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 6. §-a iktatta be
[31] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[32] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[33] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 15. § 7. bekezdését a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 7. §-a iktatta be
[34] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[35] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[36] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[37] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[38] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[39] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 17. § 1. bekezdése a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 8. §-ának megfelelően módosított szöveg
[40] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[41] Hatályon kívül helyezte a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[42] Beiktatta a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 4. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[43] * 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről; A 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet a Műszaki Biztonsági Hivatal szervezetéről feladat- és hatásköréről.
[44] ** 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról; 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet a Műszaki Biztonsági Hivatal szervezetéről feladat- és hatásköréről
[45] Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (V. 5.) NGM rendelet 13. § d) pontja. Hatálytalan 2017.05.20.
[46] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 19. § 1. bekezdése a 3/1999. (II. 5.) GM rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg
[47] Megállapította a 28/2000. (VIII. 29.) GM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.28.
[48] Megállapította a 28/2000. (VIII. 29.) GM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.28.
[49] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[50] A 19/A. §-t megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 16. § 5. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[51] Hatályon kívül helyezte a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.
[52] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 16. § 5. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[53] Megállapította a 11/2011. (III. 21.) NGM rendelet 2. §-a. Hatályos 2011.03.29.
[54] Megállapította a 20/2005. (IV. 12.) GKM rendelet 5. § - a. Hatályos 2005.04.20.
[55] Hatályon kívül helyezte a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.