Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 33. §-ának (2) bekezdésében, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1] A rendelet alkalmazási köre a gázfogyasztó készülékekre és részegységekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a)[2] gázfogyasztó készülék (a továbbiakban: készülék): a gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal működő minden olyan termék, mely főzésre, sütésre, fűtésre, melegvíz-előállításra, hűtésre, világításra, mosási célokra szolgál, és amennyiben a hőcsere víz közvetítő közeggel történik, legfeljebb 105 °C vízhőmérsékleten üzemel, valamint az ezen feltételeknek megfelelő légbefúvásos égővel összeépített hőcserélő, az ipari hőtechnikai eljárások berendezéseinek kivételével:

b) részegység: a biztonsági, ellenőrző és szabályozó berendezés, valamint építőegységei - a légbefúvásos gázégő és a hozzátartozó hőcserélő kivételével -, amelyet önállóan hoznak forgalomba és gázfogyasztó berendezésbe építenek be, vagy ilyenné kell összeszerelni azokat;

c) gáz halmazállapotú tüzelőanyag: minden olyan tüzelőanyag, amely 15 °C hőmérsékleten és 1 bar abszolút nyomáson gáz halmazállapotban van;

d)[3] tanúsító szervezet: a kijelölési feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kijelölő hatóság) által külön jogszabály előírásai szerint a gázfogyasztó készülékek vagy részegység vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 90/396/EGK tanácsi irányelv 9. cikke szerint bejelentett szervezet,

e)[4] EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a készülék vagy részegység a típusmintának és e rendelet előírásainak megfelel;

f)[5] EK megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a készülék vagy részegység megfelel az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak;

g)[6] EK típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a készülék vagy részegység megfelel a műszaki-biztonsági követelményeknek;

h) rendeltetésszerű használat: gyártói utasítás szerint szerelt, illetve üzembe helyezett és rendszeresen karbantartott készülék vagy részegység, melyet a gáz minőségének és nyomásának megengedett mértékű ingadozásaival üzemeltetnek, valamint a használati-kezelési útmutatójában feltüntetett, a gyártó által tervezett célnak megfelelően, az előírt üzemeltetési körülmények között használnak;

i)[7] honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek.

j)[8]

Alapvető biztonsági követelmények

3. § (1) A készüléket vagy részegységet úgy kell gyártani, forgalomba hozni, hogy rendeltetésszerű használat esetén a személyek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(2)[9] A készülék vagy részegység akkor hozható forgalomba, ha megfelel az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(3)[10] A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott gázfogyasztó készülékeket vagy részegységet úgy kell tekintetni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek.

(4)[11] A (3) bekezdésben említett honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület a hivatalos lapjában közzéteszi.

(5)[12] Honosított harmonizált szabványok hiányában az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények teljesítése szempontjából irányadó nemzeti szabványok jegyzékét az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé. Az irányadó nemzeti szabványok szövegét a miniszter bejelenti az Európai Bizottságnak.

A gyártás biztonsági követelményei

4. § (1) A készüléket úgy kell gyártani, hogy

a) rendeltetésszerű használat esetén ne lépjen fel instabilitás, alakváltozás, törés vagy olyan elhasználódás, amely a készülék biztonságát befolyásolná;

b) az üzembe helyezéskor és üzem közben fellépő kondenzáció a készülék biztonságos üzemelését ne veszélyeztesse;

c) a tűzveszély kockázata minimális legyen;

d) víz vagy nem az égést biztosító levegő ne juthasson be a készülék tüzelőanyag vezetékébe;

e) a segédenergia jellemzőinek előírás szerinti ingadozása a készülék biztonságosságát ne befolyásolja;

f) a segédenergia jellemzőinek előírástól eltérő ingadozása vagy kimaradása, valamint ismételt betáplálása ne okozzon veszélyhelyzetet;

g) elektromos eredetű balesetek ne keletkezhessenek;

h) minden nyomás alatt álló alkatrésze ellenálljon a mechanikai és termikus terheléseknek anélkül, hogy olyan alakváltozást szenvedne, amely a biztonságot veszélyeztetné;

i) valamely biztonsági, ellenőrző vagy szabályozó berendezés meghibásodása ne okozzon veszélyhelyzetet;

j) a biztonsági berendezés működése ne befolyásolja hátrányosan a szabályozó berendezés működését;

k) a biztonsági követelmények figyelembevételével a technika mindenkori színvonalának megfelelő, ésszerű energiahasznosítást tegyen lehetővé.

(2) A gyártás során beállított vagy beszabályozott részegységet az üzembe helyező vagy a felhasználó beavatkozásától megfelelően védeni kell.

(3) A kapcsoló és szabályozó berendezést egyértelműen meg kell jelölni, és azokon minden olyan adatot és információt fel kell tüntetni, amely a kezelési hiba előfordulását megakadályozza.

A gázkiáramlással kapcsolatos biztonsági követelmények

5. § (1) A gázfogyasztó készüléket úgy kell gyártani, hogy

a) a gázszivárgás ne okozzon veszélyhelyzetet;

b) a gáz gyújtásakor és újragyújtásakor a gázkiáramlás, valamint a láng elalvása utáni gázkiáramlás korlátozva legyen, és ezáltal elkerülhető legyen az el nem égett gáznak a készülékben való veszélyes összegyűlése.

(2) A zárttéri üzemelésre gyártott, vagy mérgező összetevőket tartalmazó gázzal üzemeltetett készüléket olyan külön berendezéssel kell ellátni, amely az el nem égett gáznak a helyiségekbe való veszélyes összegyűlését megakadályozza.

A gyújtás és égés biztonsági követelményei

6. § (1) A készüléket úgy kell gyártani, hogy rendeltetésszerű használat esetén

a) a gyújtás és újragyújtás azonos módon történjen, és a teljes gyulladás biztosítva legyen;

b) a láng stabilitása biztosítva legyen, és az égéstermék ne tartalmazzon egészségre káros anyagokat olyan mértékben, amely az egészséget veszélyezteti;

c) égéstermék az előírástól eltérő módon ne áramolhasson ki.

(2) A helyiségben üzemelő égéstermék elvezetővel felszerelt készüléket úgy kell gyártani, hogy nem megfelelő huzathatás esetén veszélyes mennyiségű égéstermék a helyiség légterébe ne áramolhasson ki.

(3) Az égésterméket elvezető készülékhez nem csatlakoztatott, zárt téri üzemelésű fűtőkészülék és átfolyásos üzemű vízmelegítő működése - a rendeltetésszerű használat időtartamát figyelembe véve - nem okozhat az egészségre veszélyes szénmonoxid koncentrációt.

A hőkibocsátással kapcsolatos biztonsági követelmények

7. § (1) A készülék más felülettel érintkező része nem érhet el olyan hőmérsékletet, amely a környezet számára veszélyt jelent.

(2) A készülék kezelő gombjainak és fogantyúinak felületi hőmérséklete nem veszélyeztetheti az üzemeltetőt.

(3) A háztartási készülék külső részeinek felületi hőmérséklete üzem közben nem érhet el olyan értéket, amely a felhasználó és különösen gyermekek számára - a reakció időt is figyelembe véve - veszélyt jelent.

A készülékbe beépített anyagok biztonsági követelményei

8. § (1) Készülékbe beépített anyagoknak a tervezett felhasználásra alkalmasnak kell lenniük, és a tervezett körülmények szerinti mechanikai, vegyi és műszaki igénybevételeknek ellen kell állniuk.

(2) A készülék gyártásához alkalmazott anyagok és alkatrészek, amelyek élelmiszerrel vagy vízzel kerülnek érintkezésbe, nem ronthatják azok minőségét.

A forgalomba hozatallal kapcsolatos biztonsági követelmények

9. § (1) A készülék vagy részegység forgalomba hozatalához

a) magyar nyelvű gyártói utasítást és használati-kezelési útmutatót kell mellékelni;

b) a készüléken vagy részegységen, illetve ezek csomagolásán magyar nyelvű figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni.

(2) A gyártói utasításnak az elhelyezésre, a szerelésre, a szabályozásra és karbantartásra vonatkozó összes olyan útmutatást tartalmaznia kell, amely az üzembe helyezést és a készülék biztonságos használatát lehetővé teszi, így különösen fel kell tüntetni a) az alkalmazandó gázfajtát;

b) a csatlakozási nyomást;

c) az égési levegővel való ellátáshoz a berendezés nélküli készülékek esetén az el nem égett gázt tartalmazó veszélyes koncentráció kialakulásának megakadályozásához szükséges légellátást;

d) az égéstermék eltávolítására vonatkozó követelményeket;

e) a légbefúvásos gázégőknek és a hozzájuk tartozó hőcserélőknek a gyártó által ajánlott kombinációit, az összeépítés azon feltételeit, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a készülékek használata során az előírt követelmények teljesüljenek.

(3) A használati-kezelési útmutatónak a biztonságos használat szempontjából szükséges és a használati lehetőségek esetleges korlátait feltüntető információt tartalmaznia kell.

(4) A figyelmeztető feliratoknak egyértelmű adatokat kell tartalmazniuk a gáz fajtájáról, a csatlakozási nyomásról, a használati lehetőségek esetleges korlátairól, így különösen a működéshez szükséges légellátásról.

A megfelelőség tanúsítása

10. § (1) A sorozatban gyártott készülék vagy részegység megfelelőségének értékelése során a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője EK típusvizsgálatot végeztet, és választása szerinti[13]

a) típusazonossági vizsgálaton alapuló,

b) a gyártás minőségbiztosításán alapuló,

c)[14] a termék minőségbiztosításán alapuló EK megfelelőségi nyilatkozatot tesz, vagy

d)[15] kezdeményezi, hogy a tanúsító szervezet termékellenőrzésen alapuló EK megfelelőségi tanúsítványt állítson ki.

(2)[16] Készülék vagy részegység egyedi vagy kis sorozatú gyártása esetén a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője választhatja az egyedi termék vizsgálatát.

(3)[17] A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője az EK megfelelőségi nyilatkozatot köteles megőrizni, és ennek másolatát a forgalomba hozatalhoz biztosítani.

(4)[18] Az (1) bekezdés szerinti eljárásokat, a megfelelőségi jelölés elhelyezésére vonatkozó kötelezettség kivételével, a részegységek esetében is alkalmazni kell. A részegység megfelelőségéről tanúsítványt kell kiállítani, amely igazolja, hogy a részegység megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a részegység műszaki jellemzőit, a készülékbe való beépítés vagy beszerelés feltételeit. A tanúsítványt a részegységhez mellékelni kell.

EK típusvizsgálat[19]

11. § (1)[20] Az EK típusvizsgálat lefolytatását a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője kérheti.

(2)[21] Az EK típusvizsgálat olyan eljárás, amely során a tanúsító szervezet megvizsgálja és igazolja, hogy az EK típusvizsgálatra átadott készülék vagy részegység (a továbbiakban: típusminta) megfelel a rendelet előírásainak.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)[22] a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megnevezését, székhelyét;

b)[23] a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kérelmet nem nyújtott be más tanúsító szervezethez;

c) a készülékre vonatkozó műszaki dokumentációt.

(4) A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a készülék vagy részegység általános leírását;

b) az alkatrész, részegység vázlatrajzát, gyártási, összeállítási és kapcsolási rajzokat;

c) a készülék működésének és dokumentációjának megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat;

d) az alkalmazott szabványok jegyzékét és azon megoldások leírását, amelyek eltérnek a szabványok követelményeitől;

e) a készülékről készített vizsgálati jelentéseket;

f) a gyártói utasítást és a használati-kezelési útmutatót;

g) valamint a tanúsító szervezet felhívására a beépített részegységek vizsgálati adatait, a gyártási eljárást, a gyártás felügyeletét és ellenőrzését tanúsító igazolásokat és bizonylatokat, továbbá minden dokumentumot, amely a tanúsító szervezet értékelésének megalapozottságát javítja.

(5) A típusmintát a tanúsító szervezet rendelkezésére kell bocsátani. Kivételes esetben a tanúsító szervezet több típusmintát is kérhet. Egy típusminta több típusváltozatot is reprezentálhat, ha a változatok megfelelőségéről a típusminta vizsgálatával meg lehet győződni.

12. §[24] (1) A tanúsító szervezet a műszaki dokumentációt megvizsgálja, és megállapítja, hogy a típusmintát a műszaki dokumentációval egyezően gyártották-e.

(2)[25] A tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi, vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által választott, nem a szabványok előírásai szerinti megoldások megfelelnek-e a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek.

(3)[26] A tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi, vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak megállapítására, hogy szabvány alkalmazása esetén a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője betartotta a szabványban meghatározott előírásokat.

(4) Ha a típusminta a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelel, a tanúsító szervezet a típus megfelelőségéről EK típusvizsgálati tanúsítványt állít ki.

(5) Az EK típusvizsgálati tanúsítvány tartalmazza az EK típusvizsgálat eredményét, érvényességének feltételeit, a típusminta azonosításához szükséges adatokat. Az erre vonatkozó műszaki dokumentációt, a részlet és összeállítási rajzokat a tanúsítványhoz mellékelni kell.

(6) Ha az EK típusvizsgálat azt igazolja, hogy a típusminta nem felel meg a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek, a tanúsító szervezet a gyártót kifogásairól írásban tájékoztatja.

(7) Az EK típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező készülék vagy részegység minden olyan változtatásáról, amely a műszaki-biztonsági követelmények betartását érinti, a gyártónak folyamatosan tájékoztatnia kell a tanúsító szervezetet. Ha a változtatások folytán a műszaki-biztonsági követelmények nem felelnek meg a rendelet előírásainak, a változtatást pótlólag meg kell vizsgáltatni a tanúsító szervezettel. A változtatás vizsgálatáról készített kiegészítő tanúsítványt az eredeti típusvizsgálati tanúsítványhoz csatolni kell.

(8) A tanúsító szervezet köteles a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet haladéktalanul értesíteni:

a) a kiadott EK típusvizsgálati tanúsítványokról;

b) a kiadott EK típusvizsgálati tanúsítások módosításáról;

c) a visszautasított tanúsítási eljárásról.

A típusminta megfelelőségének vizsgálata

13. § (1)[27] A gyártási folyamat során a gyártó köteles biztosítani az egységes gyártást, a terméknek az EK típusvizsgálati jelentésben leírt típusmintával való megegyezését és a rendeletben meghatározott követelmények kielégítését.

(2) A tanúsító szervezet a gyártónál előzetes bejelentés nélkül, évente vizsgálatot végez, melynek során ellenőrzi, hogy a vizsgált készülék a rendeletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek megfelel.

A gyártás minőségbiztosítása

14. § (1)[28] A gyártónak rendelkeznie kell a tanúsító szervezet által elfogadott gyártás minőségbiztosítási rendszerével, amely biztosítja a készülék vagy részegység Ek típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintával egyező gyártását.

(2) A gyártó által bevezetett minőségbiztosítási rendszerhez tartozó intézkedéseket, követelményeket és előírásokat dokumentálni kell. A dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a minőség biztosítására vonatkozó célokat, a szervezeti felépítést, a készülék minőségére befolyással rendelkező vezetők feladatait és hatáskörét;

b) a gyártási eljárásokat az alkalmazott minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási technikát és ezek karbantartását;

c) a gyártás előtt, alatt és után végzendő ellenőrzések és vizsgálatok leírását és ezek gyakoriságát;

d) a megkövetelt termékminőség ellenőrzésére alkalmas eszközök használatának és a minőségbiztosítási rendszer működésének leírását.

(3) A tanúsító szervezet a gyártó kérelmére a minőségbiztosítási rendszert megvizsgálja és értékeli. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódó dokumentációt;

b) a gyártó nyilatkozatát a minőségbiztosítási rendszerből adódó kötelezettségeinek teljesítéséről, továbbfejlesztéséről, megfelelőségének és hatékonyságának biztosításáról;

c)[29] a típusmintához tartozó dokumentációt és az EK típusvizsgálati tanúsítvány másolatát.

(4) A tanúsító szervezet a vizsgálat során értékeli a minőségbiztosítási rendszert, a (2) bekezdésben foglaltak betartását, a minőségügyi szabvány követelményeinek betartását és a típusmintával egyező gyártást. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót tájékoztatja.

(5) A gyártó a tanúsító szervezetet a minőségbiztosítási rendszer minden változtatásáról tájékoztatni köteles. A tanúsító szervezet a változtatást megvizsgálja, és dönt arról, hogy a megváltoztatott minőségbiztosítási rendszer megfelel a rendelet előírásainak, vagy újraértékelésre van szükség. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót tájékoztatja.

(6)[30] Ha a tanúsító szervezet a vizsgálat során nem megfelelőnek értékeli a gyártó minőségbiztosítási rendszerét, akkor erről tájékoztatja a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és haladéktalanul értesíti a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet.

A termék minőségbiztosítása

15. § (1)[31] A gyártónak rendelkeznie kell a tanúsító szervezet által elfogadott termék minőségbiztosítási rendszerével, amely biztosítja a készülék vagy részegység EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintával egyező gyártását.

(2) A minőségbiztosítási rendszerben a gyártó valamennyi készüléket vizsgálja, és ellenőrzi annak megállapítására, hogy a rendeletben meghatározott követelményeket teljesíti-e.

(3) A gyártó által bevezetett minőségbiztosítási rendszerhez tartozó valamennyi ellenőrzést és vizsgálatot, követelményt és előírást írásban, ellenőrzési és vizsgálati utasítások és útmutatások formájában rendezetten dokumentálni kell A dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a minőség biztosítására vonatkozó célokat, a szervezeti felépítést, a termék minőségére befolyással rendelkező vezetők feladatait és hatáskörét;

b) a gyártás után végzendő ellenőrzések és vizsgálatok leírását;

c) a minőségbiztosítási rendszer hatékony alkalmazásának, ellenőrzésének eljárásait.

(4) A tanúsító szervezet a gyártó kérelmére a minőségbiztosítási rendszert megvizsgálja és értékeli. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódó dokumentációt;

b) a gyártó nyilatkozatát a minőségbiztosítási rendszerből adódó kötelezettségeinek teljesítéséről, továbbfejlesztéséről, megfelelőségének és hatékonyságának biztosításáról;

c)[32] a típusmintához tartozó dokumentációt és a EK típusvizsgálati tanúsítvány másolatát.

(5) A tanúsító szervezet a vizsgálat során értékeli a minőségbiztosítási rendszert, a (2) bekezdésben foglaltak betartását, a minőségügyi szabvány követelményeinek betartását és a típusmintával egyező gyártást. A vizsgálat eredményéről és a döntés indokairól a gyártót tájékoztatja.

(6) A gyártó a tanúsító szervezetet a minőségbiztosítási rendszer minden változtatásáról tájékoztatni köteles. A tanúsító szervezet a változtatást megvizsgálja, és dönt arról, hogy a megváltoztatott minőségbiztosítási rendszer megfelel a rendelet előírásainak, vagy újraértékelésre van szükség. A vizsgálat eredményéről és annak indokairól a gyártót tájékoztatja.

(7)[33] Ha a tanúsító szervezet a vizsgálat során nem megfelelőnek értékeli a gyártó minőségbiztosítási rendszerét, akkor erről köteles a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet haladéktalanul értesíteni.

Termékellenőrzés

16. § (1)[34] A tanúsító szervezet vizsgálja és tanúsítja, hogy az érintett készülék az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusmintának és a rendeletben meghatározott biztonsági előírásoknak megfelel.

(2) A gyártó választása szerint a tanúsító szervezet valamennyi legyártott készüléken vagy a (4) bekezdés szerinti statisztikai mintavétellel kiválasztott készülékeken ellenőrzéseket és vizsgálatot végez.

(3) A tanúsító szervezet a darabonkénti vizsgálat során

a) ellenőrzi, hogy a készülék a rendeletben meghatározott követelményeknek és a típusmintának megfelel;

b)[35] a megfelelőnek ítélt készülékekről EK megfelelőségi tanúsítványt állít ki.

(4) A tanúsító szervezet a statisztikai mintavétellel történő vizsgálat során

a) ellenőrzi, hogy az általa meghatározott módon, az egységes tételből szabálytalan időközönként kiválasztott készülék vagy azonosító minta a rendeletben meghatározott követelményeknek és a típusmintának megfelel;

b) mintavételi tervet készít, amelynek hibaszázaléka

ba) 95%-os átvételi valószínűség esetén 0,5% és 1,5% közötti,

bb) 5%-os átvételi valószínűség esetén 5% és 10% közötti;

c)[36] a megfelelőnek ítélt mintáról, a nem megfelelt készülékek kivételével EK megfelelőségi tanúsítványt állít ki.

(5)[37] Ha a vizsgált minta nem megfelelő, a tanúsító szervezet a mintában lévő megfelelő készülékekről sem adhat ki EK megfelelőségi tanúsítványt. A minta ismételt visszautasítása esetén a tanúsító szervezet az ellenőrzést felfüggesztheti.

(6)[38] Az EK megfelelőségi tanúsítványt, amely egy vagy több készülékre érvényes, a gyártó köteles megőrizni, és másolatát kérésre a készülék üzemeltetőjének kiadni.

(7) A gyártó valamennyi készüléket a melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel látja el.

Egyedi termék vizsgálata

17. §[39] (1) Az egyedi gyártású készülék vagy részegység vizsgálata az az eljárás, amellyel tanúsító szervezet a műszaki dokumentáció alapján vagy az üzemelés helyén történő beszerelés után végzett vizsgálatokkal ellenőrzi, hogy a készülék vagy részegység a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)[40] Megfelelőség esetén a tanúsító szervezet EK megfelelőségi tanúsítványt állít ki. Az EK megfelelőségi tanúsítványt a gyártó köteles megőrizni, és másolatát kérésre a készülék üzemeltetőjének átadni.

Ellenőrzés

18. § (1) A tanúsító szervezet évenként rendkívüli ellenőrzést tarthat a rendeletben foglaltak betartásának és a gyártói nyilatkozatok szabályszerűségének megvizsgálása céljából. A tanúsító szervezet dönt az ilyenkor végzendő vizsgálat és ellenőrzés módjáról, amelynek eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, és egy példányát a gyártónak átadja.

(2) A tanúsító szervezet kétéves időközönként megvizsgálja, hogy a gyártó az engedélyezett minőségbiztosítási rendszert fenntartja és alkalmazza. A vizsgálat eredményéről a gyártó részére ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.

(3) A tanúsító szervezet a gyártónál előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést tarthat, a vizsgálat eredményéről a gyártó részére ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.

(4) A vizsgálat során a gyártó köteles biztosítani, hogy a tanúsító szervezet képviselője ellenőrzés céljából felügyeleti, próba- és raktárhelyiségeibe beléphessen, és az ellenőrzéshez köteles rendelkezésre bocsátani a minőségbiztosítási rendszerrel összefüggő dokumentációt.

(5)[41]

Biztonsági intézkedések[42]

18/A. § (1) Amennyiben a CE megfelelőségi jelöléssel ellátott gázfogyasztó készülék vagy az EK megfelelőségi tanúsítvánnyal ellátott részegység a rendeltetésszerű használat során veszélyezteti a személyek, háziállatok vagy anyagi javak biztonságát, a külön jogszabályokban* meghatározott piacfelügyeleti hatóság a gázfogyasztó készüléket vagy részegységet a piacról kivonja, annak forgalomba hozatalát, üzembe helyezését, használatát megtiltja. Erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), megjelölve az intézkedés okát és különösen azt, hogy a nem megfelelőség oka:[43]

a) a rendeletben meghatározott alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek való nem megfelelés;

b) a honosított harmonizált szabványok nem megfelelő alkalmazása;

c) a honosított harmonizált szabványok hiányosságai.

(2) Amennyiben egy nem megfelelő gázfogyasztó készülék CE jelöléssel, illetve egy nem megfelelő részegység EK megfelelőségi tanúsítvánnyal van ellátva, a piacfélügyeleti hatóság megteszi a külön jogszabályokban** meghatározott intézkedéseket a jelölés elhelyezője, illetve a megfelelőségi tanúsítvány kibocsátója ellen, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságát.[44]

A tanúsító szervezetek bejelentése

18/B. §[45]

Szabványok és műszaki előírások állandó bizottsága

18/C. § Ha a piacfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a honosított harmonizált szabványok nem felelnek meg teljes mértékben az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott követelményeknek, köteles az ügyet megindokolva a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke szerint létrehozott állandó bizottság elé terjeszteni.

Megfelelőségi jelölés

19. §[46] (1)[47] A készüléket a forgalomba hozatal előtt a 2. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel és feliratokkal kell ellátni.

(2)[48] A megfelelőségi jelölés a készüléken kizárólag akkor tüntethető fel, ha a készülék a rá vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és megfelelőségi jelölés alkalmazását előíró összes jogszabály előírásainak megfelel.

(3) A megfelelőségi jelölést, valamint a feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon kell elhelyezni a készüléken vagy a készülékhez rögzített adattáblán. Az adattáblát úgy kell kialakítani, hogy ne legyen leszerelhető.

(4) A készüléken nem helyezhető el a megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölés.

(5)[49] Ha megállapítást nyer, hogy a megfelelőségi jelölést a gyártó jogtalanul helyezte el a készüléken, vagy a részegység számára jogtalanul állította ki az EK megfelelőségi nyilatkozatot, mert

a) a készülék vagy a részegység nem egyezik az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti készülékkel vagy részegységgel;

b) a készülék vagy a részegység ugyan egyeznek az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti készülékkel vagy részegységgel, de nem felelnek meg e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek;

c) ha a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nem teljesítette a 10. §-ban előírt kötelezettségeit,

akkor a kijelölt tanúsító szervezet köteles a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet haladéktalanul értesíteni.

[50]

19/A. §[51]

Záró rendelkezés

20. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2)[52]

(3)[53] Ez a rendelet a gázüzemű berendezésekről szóló, 2009. november 30-i 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez[54]

CE megfelelőségi jelölés és feliratok

1. A CE megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumból áll, továbbá annak az évnek az utolsó két számjegyéből, amely évben a megfelelőségi jelölést elhelyezték, valamint a kijelölt tanúsító szervezet azonosító számából, amely a gyártásellenőrzést végezte.

2. Ha a CE jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti rajz arányait be kell tartani.

3. A CE jelölés különböző elemeinek magassága azonos, de 5 mm-nél kisebb nem lehet.

4. A készüléken vagy típustáblán a CE jelölést a következő feliratokkal együtt kell feltüntetni:

- a gyártó neve vagy jele,

- a készülék kereskedelmi megjelölése,

- adott esetben az áramellátás fajtája,

- a készülék kategóriája.

2. számú melléklet a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez[55]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 1. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[2] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 2. §-ának a) pontja a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg

[3] Módosította a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 6. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[4] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[5] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[6] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[7] Megállapította a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 2. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[8] Hatályon kívül helyezte a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[9] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 3. § 2. bekezdése a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg

[10] Megállapította a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[11] Megállapította a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 3. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[12] Módosította a 10/2012. (V. 18.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.05.19.

[13] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b)-c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[14] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[15] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[16] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[17] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b)-c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[18] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 10. § 4. bekezdését a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 4. §-a iktatta be

[19] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[20] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b)-c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[21] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[22] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[23] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[24] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[25] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[26] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[27] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[28] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[29] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[30] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 14. § 6. bekezdését a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 6. §-a iktatta be

[31] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[32] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[33] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 15. § 7. bekezdését a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 7. §-a iktatta be

[34] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[35] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[36] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[37] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[38] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[39] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 17. § 1. bekezdése a 67/1999. (XII. 15.) GM rendelet 8. §-ának megfelelően módosított szöveg

[40] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[41] Hatályon kívül helyezte a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[42] Beiktatta a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 4. § -a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[43] * 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről; A 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet a Műszaki Biztonsági Hivatal szervezetéről feladat- és hatásköréről.

[44] ** 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról; 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet a Műszaki Biztonsági Hivatal szervezetéről feladat- és hatásköréről

[45] Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (V. 5.) NGM rendelet 13. § d) pontja. Hatálytalan 2017.05.20.

[46] A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 19. § 1. bekezdése a 3/1999. (II. 5.) GM rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg

[47] Megállapította a 28/2000. (VIII. 29.) GM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.28.

[48] Megállapította a 28/2000. (VIII. 29.) GM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.28.

[49] Módosította a 30/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[50] A 19/A. §-t megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 16. § 5. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[51] Hatályon kívül helyezte a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

[52] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 16. § 5. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[53] Megállapította a 11/2011. (III. 21.) NGM rendelet 2. §-a. Hatályos 2011.03.29.

[54] Megállapította a 20/2005. (IV. 12.) GKM rendelet 5. § - a. Hatályos 2005.04.20.

[55] Hatályon kívül helyezte a 31/2004. (III. 16.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

Tartalomjegyzék