Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet

a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal szervezetéről, feladat- és hatásköréről

A Kormány a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal szervezetéről, feladat- és hatásköréről a következők szerint rendelkezik:

A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal

1. §

A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló önálló központi hivatalként működő közigazgatási szerv, amely műszaki-biztonsági hatósági felügyeletet lát el.

2. §

(1) A Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben első fokon a Műszaki Biztonsági Felügyelőség jár el.

(2) A Műszaki Biztonsági Felügyelőség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében másodfokú hatóságként a Hivatal jár el.

(3) A Hivatal illetékessége az egész ország területére kiterjed. A műszaki biztonsági felügyelőség szervezetét, székhelyét, valamint illetékességi területét a miniszter - a főigazgató javaslatára - rendeletben határozza meg.

3. §

(1) A Hivatal élén főigazgató áll; a Műszaki Biztonsági Felügyelőséget igazgató irányítja. A főigazgató a Hivatal és a Műszaki Biztonsági Felügyelőség egyes köztisztviselőit igazgatói címmel ruházhatja fel.

(2) A főigazgatót a miniszter nevezi ki és gyakorolja a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat. A Műszaki Biztonsági Felügyelőség igazgatóját a főigazgató nevezi ki és gyakorolja a vele, valamint a Hivatal köztisztviselőivel és munkavállalóival kapcsolatos munkáltatói jogokat. A Műszaki Biztonsági Felügyelőség köztisztviselőivel és munkavállalóival szemben az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

4. §

A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatát-a főigazgató előterjesztésére - a miniszter hagyja jóvá.

5. §

A főigazgató

a) felügyeli a műszaki biztonsági felügyelőség tevékenységét,

b) évente elkészíti a műszaki biztonság nemzetgazdasági helyzetének alakulásáról szóló értékelést,

c) kezdeményezi a műszaki biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kidolgozását, illetőleg közreműködik az ilyen jogszabálytervezetek előkészítésében,

d) részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) műszaki biztonságot érintő nemzetközi feladataival, illetőleg a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos tevékenységében,

e) a Hivatal és a Műszaki Biztonsági Felügyelőség piacfelügyeleti tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a minisztert.

6. §

A Hivatalnak - a Műszaki Biztonsági Felügyelőség (a továbbiakban együtt: műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet) pénzügyi előirányzatát is magában foglaló - költségvetését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet költségvetésében önálló címként kell előirányozni.

A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet feladat- és hatásköre

7. §

(1) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet a műszaki-biztonsági követelmények megtartása érdekében műszaki-biztonsági és-egyes sajátos energiaellátási építményfajták esetében - építésügyi hatósági jogkört gyakorol, továbbá ellátja mindazokat a hatósági feladatokat, amelyeket külön jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet hatásköre, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

a)[1] a nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre,

b)[2] a szállítható nyomástartó berendezésekre,

c) az a)-b) pontokban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló töltőlétesítményekre,

d)[3] a veszélyes folyadékok, valamint az éghető folyadékok és olvadékok - nyomástartó edénynek nem minősülő - tárolótartályaira és tároló létesítményeire, valamint azok kiszolgáló berendezésére és az üzemanyag töltőállomásokra,

e)[4] a nyomástartó edénynek nem minősülő gáztárolókra (a továbbiakban: gáztároló) és üzemi berendezéseire,

f)[5] a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag ellátó berendezéseire, az autógáz töltőállomásokra, a sűrített földgáztöltő berendezésekre,

g)[6] a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályokra, tartányokra, csomagolóeszközökre, kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszközöket,

h)[7] az éghető gázok csatlakozó vezetékeire és egyes fogyasztói berendezéseire (fogyasztói vezetékeire, fogyasztó készülékeire), valamint ezek tartozékaira,

i)[8] a hőtermelési célú folyékony tüzelőanyag-fogyasztó berendezésekre és tartozékaira,

j)[9] a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítményekre,

k)[10] az egyes hőfejlesztő létesítményekre és vezetékhálózataira,

l)[11] a villamosműre, közvetlen vezetékre, valamint fogyasztói berendezésre

terjed ki.

(3) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet a villamosmű, valamint a közvetlen vezetékek tekintetében vezetékjógi engedélyezési, illetőleg építésügyi hatósági jogkört gyakorol. E rendelet rendelkezései a villamosműre, valamint a közvetlen vezetékekre akkor vonatkoznak, ha a rendelkezés ezt kifejezetten kimondja.

(4) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet műszaki-biztonsági hatósági hatáskörének keretében

a) engedélyezési, hatósági ellenőrzési és piacfelügyeleti jogkört gyakorol,

b) kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit,

c) hatósági bizonyítványt ad ki a külön jogszabályokban meghatározott tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolására,

d) jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként közreműködik más hatóság hatáskörébe tartozó ügyekben.

Engedélyezés

8. §

(1) Külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, hatósági engedély alapján lehet

a) a 7. § (2) bekezdésében felsorolt berendezéseket, rendszereket, illetőleg létesítményeket

aa) létesíteni, áthelyezni,

ab) használatba venni, üzemeltetni,

ac) átalakítani, a létesítési feltételeket más módon megváltoztatni,

ad) leállítani, leszerelni és megszüntetni;

b) töltési tevékenységet folytatni, a töltetet megváltoztatni;

c) villamos- és távhővezetéket létesíteni (vezetékjogi engedély).

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyeket az ügyfélnek kell kérnie.

9. §

(1) Az engedély érvényét veszti, ha érvényességi ideje lejárt, illetőleg, ha a berendezést, rendszert, létesítményt

a) a kiadott engedély érvényességi időtartamán belül nem vették üzembe,

b) az engedélyben foglaltaktól eltérő üzemeltetési helyre helyezték át,

c) engedély nélkül, a biztonságát befolyásoló módon átalakították,

d) két évnél hosszabb ideig üzemen kívül helyezték vagy véglegesen használaton kívül helyezték,

e) az előírt időszakos hatósági ellenőrzésnek nem vetették alá.

(2) Az engedélyekben meghatározott műszaki-biztonsági jellemzők megváltoztatása esetén, valamint az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az újbóli üzembe helyezéshez az ügyfélnek új engedélyezési eljárást kell kezdeményeznie.

Hatósági ellenőrzés

10. §

(1) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet által végzendő hatósági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a szükséges dokumentumokkal rendelkezik-e és a berendezést, rendszert, létesítményt az előírásoknak megfelelően üzemelteti-e, valamint, hogy azok műszaki állapota a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelel-e.

(2) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet a hatósági ellenőrzést a külön jogszabályokban meghatározott időközönként köteles elvégezni.

(3) Hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére, valamint a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet kezdeményezésére végezhető.

(4) Ha a hatósági ellenőrzés során a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet azt állapítja meg, hogy

a) a 7. § (2)-(3) bekezdései szerinti berendezés, rendszer, létesítmény működése a személyekre, vagy a környezetre közvetlen veszélyt jelent, annak használatát, üzemeltetését megtiltja, továbbá a 7. § (3) bekezdése szerinti berendezés, rendszer, létesítmény esetén intézkedéséről a Magyar Energia Hivatalt értesíti,

b) az engedélyek kiadásakor alapul vett feltételek megváltoztak, a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, illetőleg véglegesen visszavonja.

Piacfelügyelet

11. §

(1) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet - mint piacfelügyeleti hatóság - ellenőrzi, hogy a létesítményekbe beépített termékek, berendezések, rendszerek (a továbbiakban e címben együtt: termék), biztonságossága kielégíti-e az irányadó külön jogszabályokban foglalt követelményeket.

(2) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabályokban meghatározott

a)[12] nyomástartó berendezések és rendszerek,

b)[13] szállítható nyomástartó berendezések,

c)[14] gazdasági célfelhasználású egyes gázfogyasztó berendezések,

d)[15] gazdasági célfelhasználású egyes villamos termekek,

e)[16] gazdasági célfelhasználású egyes gépek,

f)[17] a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek

ellenőrzésére terjed ki.

(3) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek biztonságosságát is elbírálni, amelyek

a) használatba vételéhez összeszerelés, helyre szerelés, vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges;

b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek-különösen szállítás, raktározás - hatással lehettek;

c) amelyeknél nem történt piacra helyezés a használatba vételt megelőzően, különösen a saját használatra előállított termékek.

(4) Ha a piacfelügyeleti hatóság eljárása során megállapítja, hogy a termék állapota, elhelyezése nem felel meg az engedélyekben vagy a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek, az üzemeltetésre, használatra vonatkozó engedélyt visszavonja, a termék használatát megtiltja.

(5) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy á terméken a megfelelőségi jelölést nem vagy megalapozatlanul tüntették fel, a jogsértés megszüntetése érdekében határozatban felszólítja az üzemeltetőt, a gyártót, a forgalmazót, illetőleg a gyártó magyarországi meghatalmazottját (a továbbiakban együtt: gyártó), hogy a hiányosságokat az előírásoknak megfelelően orvosolja. Amennyiben a gyártó nem a hatóság határozatának megfelelően jár el, vagy a termék az előírásoknak nem felel meg, a piacfelügyeleti hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja a termék forgalomba hozatalát, létesítését, üzembe helyezését és használatát. Közvetlen és súlyos veszély esetén elrendelheti a terméknek a forgalomból történő kivonását.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben az ott felsoroltakon túlmenően a piacfelügyeleti hatóság bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén feljelentést tesz az ügyben eljárni jogosult hatóságnál.

12. §

(1) A piacfelügyeleti hatóságot feladat- és hatásköre gyakorlása során feladata ellátása érdekében a következő jogok illetik meg:

a) tájékoztatást kérhet a gyártótól,

b) jegyzőkönyv ellenében ingyenes mintadarabot kérhet a biztonságossági vizsgálat elvégzése céljából,

c) beléphet a termék ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, akadályoztatása esetén igénybe veheti a rendőrség segítségét,

d) megtekintheti az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot, és azokról másolatot készíthet,

e) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíthet, amelyet kizárólag a hatósági eljárásban használhat fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságok gyakorlása érdekében a termék gyártója köteles a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni.

(3) Ha a piacfelügyeleti hatóság eljárása során megállapítja, hogy a termék a biztonságossági követelményeknek nem felel meg, jogosult:

a) széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából vagy üzemeltetéséből származó veszélyről az érintettek időben és megfelelő módon - szükség esetén a tömegtájékoztatás eszközeinek igénybevételével - értesüljenek,

b) a termék használhatatlanná tételét elrendelni.

(4)[18] A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet együttműködési kötelezettsége* keretében piacfelügyeleti tevékenységéről információt szolgáltat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek.

Rendkívüli események bejelentése és vizsgálata

13. §

(1) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott berendezések, rendszerek, létesítmények üzemeltetője, azok üzemeltetése, illetőleg a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti berendezés tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetnek. E rendelet alkalmazásában rendkívüli eseménynek kell tekinteni a súlyos üzemzavart. Súlyos üzemzavar a berendezésekben, rendszerekben, létesítményben bekövetkezett

a) sérülés,

b) robbanás,

c) tűzeset.

(2) Amennyiben más hatóság a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet tevékenységével összefüggő rendkívüli eseményről szerez tudomást, a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetet arról tájékoztatja.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát és az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

Műszaki-biztonsági szabályzatok

14. §

(1) A műszaki-biztonsági szabályzatok tartalmazzák a 7. § (2) bekezdés szerinti berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre vonatkozó alapvető műszaki előírásokat, a létesítmények körét, az engedélyek megadásának feltételeit, az engedély tartamát és az engedély iránti kérelem tartalmát, az ellenőrzés előfeltételét, tartalmát, időszakát és módját.

(2) A műszaki-biztonsági szabályzatokat a miniszter rendeletben hirdeti ki.

(3) A berendezések, rendszerek, létesítmények üzemeltetőire vonatkozó kötelezettségeket, valamint az engedélyek megszerzésének módját a miniszter rendeletben szabályozza.

Szabályozási felhatalmazás

15. §

A miniszter a műszaki-biztonsági követelmények érvényesülése érdekében rendeletben szabályozza

a) a műszaki-biztonsági felügyelőség szervezetét, székhelyét és illetékességi területét,

b) a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet egyes munkaköreinek betöltéséhez szükséges szakképesítési és szakmai gyakorlati követelményeket,

c) - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet által végzett államigazgatási eljárásért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat az 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseivel összhangban,

d) a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetnek a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben, a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvényben, a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvényben meghatározott, valamint 7. § (2) bekezdés szerinti berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre vonatkozó hatásköre gyakorlásának, valamint

e) a 13. § szerinti rendkívüli események bejelentésének és vizsgálatának részletes szabályait.

Záró rendelkezések

16. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

a) a kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 43/1963. (XII. 30.) Korm. rendelet;

b) a gazdasági kamarák általános feladatai biztosításához szükséges jogszabály-módosításokról szóló 134/1995. (XI. 16.) Korm. rendelet 2. §-a;

c) a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetről szóló 166/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet;

d) a vasúti járművekre szerelt és egyéb vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 11/1984. (VI. 27.) KM rendelet 1. § (1) bekezdésének c) pontja.

(2) Ahol jogszabály a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet (MBF) hatásköréről, illetékességéről tesz említést, e rendelet hatálybalépésétől kezdve a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) hatáskörét, illetékességét kell érteni.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Lábjegyzetek:

[1] Lásd 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról.

[2] Lásd 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról.

[3] Lásd 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tároló tartályairól.

[4] Lásd 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tároló tartályairól.

[5] Lásd 6/1993. (V. 12.) IKM rendelet a gázüzemű járművek üzemanyagellátó berendezéseiről.

[6] Lásd 20/1979. KpM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról.

[7] Lásd 1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról.

[8] Lásd 20/2002. (XI. 7.) GKM rendelet a hőtermelő berendezések és vezetékhálózataik energiahatékonysági követélményeiről és a tanúsítás módjáról, valamint az 1998. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról.

[9] Lásd 1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról.

[10] Lásd 20/2002. (XI. 7.) GKM rendelet a hőtermelő berendezések és vezetékhálózataik energiahatékonysági követélményeiről és a tanúsítás módjáról, valamint az 1998. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról.

[11] Lásd 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 3. §-a.

[12] 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról.

[13] 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról.

[14] 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról, valamint a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról.

[15] 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet az egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről, valamint az azt módosító 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről, valamint a 31/1999. (VI. 11.) GM-KHVM rendelet az elektromágneses összeférhetőségről.

[16] 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról.

[17] 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról.

[18] * 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról, 9. §.

Tartalomjegyzék