29/1998. (VI. 11.) MKM rendelet

a Kulturális Örökség Igazgatóságáról

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: tv.) 100. §-a (3) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] Az ingatlan régészeti örökség és az ingó kulturális javak [a tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja és 1. számú melléklete s) pontja szerinti kulturális javak, z) pontja szerinti régészeti lelőhelyek, valamint zs) pontja szerinti régészeti örökség elemei (a továbbiakban együtt: kulturális örökség)] fokozott védelmével összefüggő hatósági feladataimat a Kulturális Örökség Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) útján látom el, amelynek Alapító Okiratát e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A Kulturális Örökség Igazgatóságának alkalmazottai a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó köztisztviselők.

(3)[2] E rendelet tekintetében az ingatlan régészeti örökség elemei olyan régészeti leletek, vagy azok része, romja, töredéke, illetve tartozéka, funkcionális alkatrésze és berendezése, amelyek elsődleges összefüggéseikből bontás vagy szétszerelés nélkül nem mozdíthatók el.

2. § Ez a rendelet 1998. július 1-jén napján lép hatályba.

Melléklet a 29/1998. (VI. 11.) MKM rendelethez[3][4]

A Kulturális Örökség Igazgatósága Alapító Okirata

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: tv.) 7. §-ának (6) bekezdése és a nemzeti kulturális örökség miniszterének feladat- és hatásköréről szóló 161/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet e 3. § (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az ingatlan régészeti örökség és az ingó kulturális javak (a továbbiakban: kulturális örökség) fokozottabb védelmével összefüggő állami feladatok ellátása érdekében az alábbiak szerint állapítom meg a Kulturális Örökség Igazgatósága Alapító Okiratát:

1. Az intézmény neve: Kulturális Örökség Igazgatósága

Angolul: Cultural Heritage Directorate

Németül: Direktion für Kulturerbe

2. Az intézmény rövidített neve: KÖI

3. Székhelye: H-1053 Budapest, Magyar utca 40.

4. Körbélyegzője: Kulturális Örökség Igazgatósága (a körirat közepén a Magyar Köztársaság címere)

5. Az intézmény alapítója: a művelődési és közoktatási miniszter

6. Az intézmény létesítésének időpontja: 1998. július 1.

7. Jogállása: országos illetékességű központi hivatal. Gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, melynek költségvetési előirányzatát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának költségvetésében a kulturális igazgatási, kutató és szolgáltató intézmények cím tartalmazza.

8. Vezetőjének kinevezési rendje: az Igazgatóság élén igazgató áll, aki - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint -, főosztályvezetőnek minősül. Az igazgató vezetői megbízásával, illetőleg a megbízás visszavonásával kapcsolatos jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a szakmai felügyeletet ellátó kulturális helyettes államtitkár gyakorolja. A vezetői megbízás határozatlan időre szól. A gazdasági vezetőt - aki a Ktv. szerint főosztályvezető-helyettesnek minősül- az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a gazdasági helyettes államtitkár az igazgató javaslatára határozatlan időre bízza meg és menti fel.

9. Az alkalmazottak jogviszonya: az Igazgatóság alkalmazottai a Ktv. hatálya alá tartozó köztisztviselők, akik felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

10. Az Igazgatóság szervezeti és működési szabályzatát az Igazgatóság készíti el és a miniszter hagyja jóvá.

11. Az Igazgatóság ellátja a kulturális javak védelmével összefüggő - a tv. 51. §-ában meghatározott - feladatokat.

12. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Kulturális Örökség Igazgatósága útján látja el a Nemzeti Kegyeleti Bizottság Titkársági feladatait.

13. A Kulturális Örökség Igazgatósága egyéb feladatai körében

a) létrehozza és működteti a régészeti lelőhelyek folyamatos állapotfelvételi és információs rendszerét; továbbá

b) kulturális javak védelme érdekében nyújtható állami támogatások felhasználása körében javaslatot tesz a miniszternek:

- a régészeti feltárások költségeihez nyújtható állami támogatás mértékére,

- a régészeti lelőhely, illetve lelet felfedezőjének anyagi elismerésére;

c) közreműködik a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályok, országos célok, programok, feladatok és követelményrendszerek kialakításában;

d) ellátja azokat a kulturális javak védelmével kapcsolatos feladatokat, amelyeket az Európai Unió, az Európa Tanács, illetve az UNESCO idevonatkozó irányelvei, ajánlásai és rendeletei előírnak;

e) szolgáltatja a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;

f) évente szakmai folyóiratot jelentet meg, melyben gondoskodik a próba, megelőző és mentő feltárások eredményeinek megfelelő szakmai színvonalú közzétételéről;

g) ellátja azokat a kulturális javak védelmével kapcsolatos feladatokat, amelyeket a miniszter állandó vagy eseti jelleggel hatáskörébe utal.

14. Az Igazgatóság a hatékonyabb ügyintézés érdekében az alábbi régióközpontokban belső szervezeti egységként kirendeltségeket működtet: Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc. A kirendeltségek feladatait, működési rendjét az Igazgatóság szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

A kirendeltségek illetékességi területe a következő:

Budapesti kirendeltség

Budapest

Pest megye

Székesfehérvári kirendeltség

Fejér megye

Komárom-Esztergom megye

Veszprém megye

Szombathelyi kirendeltség

Győr-Moson-Sopron megye

Vas megye

Zala megye

Pécsi kirendeltség

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Szegedi kirendeltség

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

Debreceni kirendeltség

Hajdú-Bihar megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Miskolci kirendeltség

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Heves megye

Nógrád megye

15. Az Igazgatóságot döntései meghozatalában a miniszter által meghatározott időre felkért tanácsadó testületek segítik, amelyek az érintett szakterületek (ingatlan régészeti örökség védelme, ingó kulturális javak és levéltári anyagok védelme, muzeális és levéltári intézmények, nyilvános könyvtárak szakmai tevékenysége) képviselőiből állnak, és a szakterületet érintő kérdésekben tanácsadó, javaslattevő és véleményező feladatokat látnak el. A tanácsadó testületek működési rendjét az Igazgatóság szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

16. Az Igazgatóság vállalkozási tevékenységet nem folytathat.