49/1998. (VI. 25.) IKIM-MKM együttes rendelet

az atomerőműben, valamint a kutató és oktató atomreaktorban foglalkoztatott munkavállalók szakirányú képzéséről, továbbképzéséről és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak köréről

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atv.) 68. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az atomerőműben, valamint a kutató és oktató atomreaktorban (a továbbiakban együtt: nukleáris létesítmény) foglalkoztatott munkavállalókra (a továbbiakban: munkavállaló) és a nukleáris létesítmény az Atv. 2. §-ának t) pontja szerinti engedélyesére (a továbbiakban: engedélyes) terjed ki.

A munkavállalók kiválasztásával kapcsolatos követelmények

2. § (1)[1] A nukleáris létesítményben a nukleáris biztonság szempontjából kiemelt fontosságú munkakört betöltő személynek az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (a továbbiakban: Hatóság) által kiadott érvényes hatósági jogosítvánnyal kell rendelkeznie. A jogosítvány megszerzésének feltételeit nukleáris biztonsági szabályzatok tartalmazzák.

(2) A munkavállalók kiválasztásának és alkalmazásának feltételeit az engedélyesnek írásban kell szabályoznia, amelynek tartalmaznia kell a létesítmény munkavállalókkal való ellátottságára, a munkavállalókra és azok alapképzettségére, szakképesítésére és alkalmasságára vonatkozó követelményeket.

(3) Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakirányú képzettségi, képesítési követelményeket és a szakirányú gyakorlati időtartamot az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A gyakorlati időnek a nukleáris létesítmény tervezésénél, létesítésénél, üzembe helyezésénél és üzemeltetésénél eltöltött időt kell figyelembe venni. Szakirányú kutató vagy oktatási intézetben történő, továbbá a létesítmény ellenőrzésével kapcsolatos munkavégzés időtartama az adott munkakör jellegét figyelembe véve számítható be gyakorlati időnek.

(5) Az 1. és 2. számú melléklet szerinti munkakörök (a továbbiakban: nukleáris létesítményi munkakör) ellátásához szükséges betanító szakmai képzések idejét a nukleáris létesítményben eltöltött gyakorlati időnek kell beszámítani.

(6) A munkavállalók alkalmazásához szükséges rendőrhatósági engedély megszerzésének kötelezettségét és módját külön jogszabály rendezi.

(7) A munkavállalók képesítésére, a fizikai és pszichológiai orvosi alkalmasságára, valamint a gyakorlati időre vonatkozó követelményeket - az adott nukleáris létesítménytípus sajátosságait figyelembe véve - a Biztonsági Jelentés tartalmazza.

(8) A munkavállalók munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatáról külön jogszabály rendelkezik.

Betanító szakirányú képzés

3. § (1) Új nukleáris létesítményben foglalkoztatni kívánt munkavállalóknak a munkakörük ellátásához előírt nukleáris szakirányú képesítést és a szükséges gyakorlati időt a fűtőelemeknek a reaktorba történő első berakásáig kell megszerezniük. A szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében a munkavállalóknak részt kell venniük a nukleáris létesítmény üzembe helyezési feladatainak végrehajtásában.

(2) Üzemelő nukleáris létesítmény esetében az új vagy más munkakörbe helyezendő munkavállalók kiválasztásánál és alkalmazásánál a munkakörre előírt képesítést és a szükséges gyakorlati időt a munkakörben történő önálló munkavégzés megkezdéséig kell megszerezni.

4. § (1) A munkavállalók betanító szakirányú képzésére vonatkozó előírásokat az engedélyesnek kell meghatároznia.

(2) Az engedélyesnek olyan képzési programot kell kidolgoznia és megvalósítania, amely biztosítja, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a munkakörök betöltéséhez szükséges elméleti ismeretekkel, szaktudással és gyakorlati készséggel. A program követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3)[2] A képzési programot a munkakörökben elvégzendő feladatok, tevékenységek részletes elemzése alapján kell meghatározni, amelyet az engedélyes köteles írásban rögzíteni, valamint elektronikus úton hozzáférhetővé tenni. A programban a valóságos körülmények közötti gyakorlati foglalkozást (betanulást) is elő kell írni. A gyakorlati képzést az adott munkakör figyelembevételével munkahelyen, blokkszimulátoron vagy karbantartó gyakorlóközpontban kell végezni.

(4) A képzés során ellenőrizni kell a tananyag elsajátításának szintjét. Az ellenőrzés történhet vizsgával vagy egy adott gyakorlati feladat ellenőrzött végrehajtásával. A Biztonsági Jelentésben meghatározottak esetében a betanulás végén az atomerőművi munkavállalók tekintetében szimulátoron végzett ellenőrzéssel kell meggyőződni a munkakör ellátására való alkalmasságról.

(5) Önálló munkavégzéssel csak azt a munkavállalót szabad megbízni, aki maradéktalanul teljesíti a munkakörre jóváhagyott képzettségi és egyéb követelményeket, és megfelelő fizikai és pszichológiai alkalmassággal is rendelkezik. A fizikai és pszichológiai alkalmasságot az engedélyes köteles évenkénti gyakorisággal ellenőrizni, az alkalmatlanná vált munkavállalót munkaköréből haladéktalanul felmenteni.

5. § (1) A képzéssel megbízott szervezet felelősségét és felhatalmazását az engedélyesnek megbízásban vagy külön írásban egyértelműen kell meghatároznia. A képzést az engedélyes vagy az általa megbízott külső szervezet végzi. Az engedélyes felel a képzéshez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosításáért is.

(2) A képzésről, a képzésben való részvételről nyilvántartást kell vezetni, amely lehetővé teszi a nukleáris létesítményben a munkakör betöltéséhez szükséges követelmények teljesülésének azonnali megállapíthatóságát.

6. § (1) A képzési programnak tartalmaznia kell a nukleáris létesítményi munkakörökkel kapcsolatos, a biztonságos munkavégzéshez szükséges szakmai követelményeket, továbbá az Atv. 2. §-ának r) pontja szerinti rendkívüli esemény elhárításához szükséges teendők ismertetését.

(2) A képzés során minden résztvevőben tudatosítani kell a biztonság elsődleges voltát.

(3) Azokat a munkavállalókat, akik rendkívüli esemény bekövetkezése esetén speciális feladatokat látnak el, az előzőeken túl külön képzésben kell részesíteni.

7. § (1) A sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók képzésének rendjét külön jogszabály tartalmazza.

(2) Sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatottakkal a képzés keretében ismertetni kell a radioaktív sugárzásból adódó kockázatot, oktatni kell a sugárterhelések túllépésének megelőzési módját, illetve a sugárterhelések korlátozását biztosító műszaki és adminisztratív előírásokat. A sugárvédelmi képzés képzési tematikáját és vizsgakövetelményeit a külön jogszabályban meghatározott hatóság hagyja jóvá.

8. § A képzési programokban követni kell a nukleáris létesítményben, annak létesítményeiben, rendszereiben, berendezéseiben, az üzemeltetés módjában, a műszaki és adminisztratív utasításokban bevezetett, illetve az üzemeltetési tapasztalatok alapján szükségesnek tartott és megvalósított változásokat. A képzési anyagokat időszakosan - legalább 3 évenként - felül kell vizsgálni. Biztosítani kell, hogy a munkavállalók felkészüléséhez megfelelő minőségű és mennyiségű oktatási anyag, illetve megfelelő segédanyagok (videofelvételek, sémagyűjtemények stb.) álljanak rendelkezésre.

9. § A Biztonsági Jelentésben meghatározott műszaki háttér szervezet felsőfokú végzettséghez kötött munkakört betöltő dolgozói, a nukleáris biztonságért felelős vezetők, valamint az atomerőműben blokkvezénylői, a kutató és oktató atomreaktornál vezénylői szolgálatot adók képzési programjának tartalmaznia kell a nukleáris technika alapvető elveinek, a nukleáris létesítmény biztonsága tervezési és üzemeltetési alapelveinek ismertetését, és a munkakör betöltéséhez szükséges, helyszíni munkavégzésen alapuló gyakorlati képzést is.

Szintentartó szakirányú képzés

10. § (1) Rendszeres szintentartó képzésben kell részesíteni azokat a munkavállalókat, akiknek tevékenysége a nukleáris létesítmény biztonságát közvetlenül érinti, vagy arra kihatással lehet. A szintentartó képzési programok összeállításánál figyelembe kell venni az egyes nukleáris létesítményi munkakörök eltérő sajátosságait is. A szintentartó képzési anyagokat folyamatosan meg kell újítani, illetve időszakosan felül kell vizsgálni.

(2) A szintentartó szakirányú képzés keretében oktatni kell a munkakör betöltéséhez szükséges alapvető ismereteket, továbbá ismertetni kell a nukleáris létesítmény rendszereiben, berendezéseiben, az írásos utasításokban, az eljárásrendekben végrehajtott, illetve az üzemeltetési tapasztalatok (beleértve a bekövetkezett, illetve más létesítménynél megtörtént és tanulságok levonását lehetővé tevő üzemzavarokat is) hasznosítása eredményeként szükségesnek tartott és megvalósított változásokat. A Biztonsági Jelentésben az atomerőművi munkavállalók meghatározott munkaköreiben foglalkoztatottak részére szimulátoros gyakorlatot is kell tartani.

(3) A munkavállalók szintentartó képzési programjának része kell hogy legyen: a baleset-elhárítási, a sugárvédelmi, a munka- és tűzvédelmi képzés is.

(4) A baleset-elhárítási és a tűzvédelmi üzemi szervezetek munkavállalói részére évenként legalább egy alkalommal elméleti képzést és gyakorlatot kell tartani.

A betanító és szintentartó szakirányú képzési program ellenőrzése

11. § (1) A nukleáris létesítmény munkavállalóinak betanító és szintentartó szakirányú képzési programját a Biztonsági Jelentés tartalmazza.

(2) A képzési programok időszakos felülvizsgálatáról, a megvalósított változtatásokról a Hatóságot évente tájékoztatni kell.

(3) Az éves betanító és szintentartó képzési program megvalósítására vonatkozó ütemtervet, illetve annak értékelő jelentését az engedélyesnek a Hatósághoz a tárgyévet megelőző év december 31-éig be kell nyújtania.

Záró rendelkezések

12. § (1)[3] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[4]

(3) E rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben foglalt követelményeket a rendelet hatálybalépését követően foglalkoztatott új vagy más munkakörbe helyezendő munkavállalókra kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 49/1998. (VI. 25.) IKIM-MKM együttes rendelethez[5]

Az atomerőmű munkavállalói részére előírt szakirányú képzettség és gyakorlati idő

A "Munkakör betöltéséhez előírt szakirányú képzettség" oszlopba írtak értelmezése a következő:

- okleveles mérnök: műszaki szakirányú egyetemi végzettség, MSc diploma,

- mérnök (üzemmérnök): műszaki szakirányú főiskolai végzettség, BSc diploma,

- technikus: műszaki szakirányú technikusi végzettség,

- szakközépiskolai érettségi: szakirányú műszaki szakközépiskolai végzettség,

- szakmunkás: az adott munkakörhöz tartozó szakirányú szakmunkás képesítés, valamint az OKJ-ben szereplő, iskolai rendszerű oktatás keretében is megszerezhető, legalább 2 éves képzési idejű szakképesítés.

A "szükséges nukleáris szakirányú képesítés(ek)" oszlopban megjelölt szakképesítések megszerzése az OKJ szerint, vagy a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásainak megfelelő és a nukleáris létesítmény belső, az illetékes hatóság által jóváhagyott képzési rendszere szerint történhet. Ez utóbbi képesítés megszerzése az érintett munkakör betöltésére jogosít, iskolai végzettséget és államilag elismert szakképzettséget nem tanúsít.

2. számú melléklet a 49/1998. (VI. 25.) IKIM-MKM együttes rendelethez

Kutató és oktató atomreaktor munkavállalói részére előírt szakirányú képzettség és gyakorlati idő

A "Munkakör betöltéséhez előírt szakirányú képzettség" oszlopba írtak értelmezése a következő:[6]

- okleveles mérnök: műszaki szakirányú egyetemi végzettség, MSc diploma

- mérnök (üzemmérnök): műszaki szakirányú főiskolai végzettség, BSc diploma

- technikus: műszaki szakirányú technikusi végzettség,

- szakközépiskolai érettségi: szakirányú műszaki szakközépiskolai végzettség,

- szakmunkás: az adott munkakörhöz tartozó szakirányú szakmunkás képesítés, valamint az OKJ-ben szereplő, iskolai rendszerű oktatás keretében is megszerezhető, legalább 2 éves képzési idejű szakképesítés.

3. számú melléklet a 49/1998. (VI. 25.) IKIM-MKM együttes rendelethez

Üzemeltető személyzet képzési programjára vonatkozó követelmények

1. Az üzemeltető személyzetet a feladataikkal és kötelezettségükkel összhangban levő képzésben kell részesíteni, amelynek keretében biztosítani kell a munkakörük ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását is. A képzés során ismertetni kell a létesítmény, annak építményei, rendszerei és berendezései működését és üzemeltetésük módját. A személyzetben tudatosítani kell, hogy a nukleáris létesítményt üzemeltetni csak a vonatkozó üzemeltetési korlátok és feltételek, valamint üzemviteli előírások, szabályok betartása mellett lehet.

2. A blokkvezénylői szolgálatot teljesítőknek (blokkvezénylői személyzet) ismerniük kell a blokk különböző üzemállapotok melletti viselkedését, a blokkvezénylői csoportmunka sajátosságait, az adminisztratív előírásokat és tapasztalattal kell rendelkezniük a különböző üzemállapotok diagnosztizálásához, a szükséges intézkedések megtételéhez.

3. Az ügyeletes mérnökök, a blokkügyeletesek és az ügyeletes operátorok számára a kiképzési programban vezetői ismereteket is oktatni kell, továbbá a képzésüknek szélesebb körűnek kell lennie mint a blokkvezénylőben szolgálatot adó operátoroknak, különös tekintettel a veszélyhelyzeti intézkedési programokra.

4. Az atomerőműben a blokkvezénylői személyzetet az adott létesítményre jellemző, teljes léptékű szimulátoron kell képezni annak érdekében, hogy a kevésbé gyakori üzemi események, váratlan meghibásodások és üzemzavarok kezelésében kellő gyakorlatot szerezzenek. A képzés keretében a diagnosztizáló, továbbá a hatékony csoportmunkára való képességet folyamatosan fejleszteni kell.

5. A képzési programnak tartalmaznia kell a súlyos baleseti helyzetek és ezek kezeléséhez szükséges írásos utasítások ismertetését és alkalmazásuk gyakorlásának módozatait. A képzést teljes léptékű szimulátor segítségével vagy egyéb lehetséges módon kell megvalósítani, végrehajtani.

Karbantartó személyzet képzési programjára vonatkozó követelmények

6. A karbantartó személyzet képzési programjának tartalmaznia kell a létesítményre vonatkozó általános és az adott munkakör ellátásához - a rendszerekre és a berendezésekre, a minőségbiztosításra, a karbantartási tevékenység végzéséhez szükséges utasításokra és eljárásokra, a létesítmény ellenőrzésének feltételeire vonatkozó - szükséges specifikus ismereteket.

7. A képzés kiterjed a berendezéseknek, a technológiai rendszereknek a biztonság szavatolásában betöltött szerepének, a lehetséges karbantartási hibák következményeinek és biztonsági jelentőségének ismertetésére. A képzési programban hasznosítani kell az üzemeltetés során felhalmozódó tapasztalatokat is.

8. A karbantartó személyzetnek ismernie kell a munkavégzés helyszínét és az ott található berendezéseket. Ennek biztosítása érdekében a képzésnek gyártóművi és a karbantartási technológiai előírásokra épített, eredeti berendezéseken vagy modelleken, illetve inaktív teljes léptékű berendezéseken történő gyakorlást, illetve helyszíni, felügyelet melletti munkavégzést is kell tartalmaznia.