1998. évi LIX. törvény

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:

a) a kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverését;

b) az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba történő bekeverését;

c) az ásványolajtermék színezését (beleértve a jelzőanyagot is), ha a színezés eredményeként a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke nem változik;

d) ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban történő, felhasználási cél szerinti átminősítését, ha az átminősítés eredményeként a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke nem változik;

e) a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin gyógyszertári kiszerelését;

f) a bonbongyártáshoz felhasznált alkoholos gyümölcsből az alkoholtermék gyártási melléktermékként történő visszanyerését, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették;

g) az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson a lefejtéskor bekövetkező keveredését, ha azt a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentették;

h) a vegyipari és gyógyszeripari hatóanyagok, intermedierek előállításához használt jövedéki termékek tisztítását, ha azt adómentes felhasználó végzi, és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket vegyipari vagy gyógyszeripari adómentes felhasználó adómentes célra használja fel;

i) a növényi olajok oldószeres kivonással történő gyártásához zárt rendszerben felhasznált 2710 00 25 00 vámtarifaszámú ásványolaj visszanyerése, amennyiben a gyártási folyamatban újrafelhasználásra kerül;"

(2) A Jöt. 7. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. jövedéki termék importálása: a jövedéki termék külföldről belföldre, vámhatáron át történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása, valamint a jövedéki termék vámárunak vám adóraktárból a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) rendelkezései szerint történő kiraktározása;"

(3) A Jöt. 7. §-ának 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptet, ideértve azt is, aki az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi forgalomban részt vevő belföldi és külföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;"

(4) A Jöt. 7. §-ának 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. megbízható adós: az a személy, aki a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, és terhére jogerős határozattal a kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;"

(5) A Jöt. 7. §-a a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:

"20. aroma: a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388. számú, 1998. szeptember 1-jén hatályos előírásának 1. § 2. pontjában meghatározott kémiai anyag;

21. intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék."

2. § A Jöt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyag és áruminta, továbbá a vámtörvény 109. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése alapján vámmentesen vámkezelt jövedéki termék."

3. § (1) A Jöt. 11. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható]

"f) a 37. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt adómentes felhasználás esetén a keretengedélyben szereplő telephelyek között."

(2) A Jöt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A termékkísérő okmány az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, a 37. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt adómentes felhasználás esetén a keretengedélyben szereplő telephelyek közötti szállításnak, külföldre, tranzintterületre való kiléptetésének az igazolására szolgáló bizonylat. A termékkísérő okmány a kiállítójának, a címzettnek, a fuvarozónak a megnevezését, a szállított jövedéki termék azonosítását és mennyiségi adatait, továbbá a kitárolásra, betárolásra, beléptetésére, kiléptetésre vonatkozó adatokat és igazolásokat tartalmazza. A belföldön átviteli (tranzit) rendeltetéssel átszállított jövedéki termék esetében az árut kísérő vámokmány termékkísérő okmánynak minősül. Jogszabály egyéb bizonylat termékkísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet."

4. § A Jöt. 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő d) ponttal:

[(1) Az adóraktár engedélyese a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket]

"c) végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorló repülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából -, és azt a vámhatóság igazolta;

d) a vámtörvény rendelkezései szerint vámáruként vámkezelték."

5. § (1) A Jöt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított, valamint a vám adóraktárból vámáruként kiraktározott jövedéki termék 13. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának, kiraktározásának, kiléptetésének az igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdése c) és d) pontjában meghatározott végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a vámhatóságtól nem érkezett meg."

(2) A Jöt. 14. §-ának (8) bekezdése kiegészül a következő c) ponttal:

[(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési

kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,]

"c) amely betárolásának a 13. § (1) bekezdés a), b) pontja, illetve e § (2) bekezdése szerinti igazolása a külön jogszabályban az adófelfüggesztéssel történő szállítás veszteségére meghatározott elszámolható veszteséget meghaladóan nem történt meg."

6. § (1) A Jöt. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha]

"a) a hatóságok által elkobzott, valamint a lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámhatóság által a vámraktárból értékesített jövedéki terméket (vámárut, árut) nem adóraktár vásárolja meg;"

(2) A Jöt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

a) az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a jogellenesen importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;

b) a 36. § (1) bekezdés l) pontjában megjelölt ásványolajterméket az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják."

7. § A Jöt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. § (1) bekezdés l) pontjában megjelölt ásványolajterméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja."

8. § A Jöt. 22. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A jövedéki biztosíték - ideértve a (3) bekezdés szerint jövedéki biztosítékként szolgáló vámbiztosítékot is - az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, termékdíj-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [50. § (5) bekezdés] és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére, illetve - amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható - a jövedéki termék meg nem fizetett vámterhére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság jogosult."

9. § A Jöt. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adóraktári engedély megszűnik, ha]

"a) az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse az adóraktárban végzett vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;"

10. § A Jöt. 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék zárókészletének mennyiségét. A termékmérleg havi zárását a vámhatóság - a 32. § (4) bekezdése szerinti eljárás keretében - a helyszínen ellenőrzi és igazolja."

11. § (1) A Jöt. 26. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [27. § (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie."

(2) A Jöt. 26. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára a 22. § (12) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell."

12. § (1) A Jöt. 27. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig ki kell egészíteni."

(2) A Jöt. 27. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[(5) A keretengedély megszűnik, ha]

"b) az adómentes felhasználó természetes személy meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse a vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;"

"f) az érvényessége lejár."

13. § (1) A Jöt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá - a vegyipari és a gyógyszeripari felhasználás esetén - a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja). A tisztítással visszanyert jövedéki termék készletrevétele az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül."

(2) A Jöt. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az aroma előállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma előállítására újra felhasználható, amennyiben az oldatban lévő alkoholtermék mennyiségével való elszámolás biztosított."

14. § (1) A Jöt. 31. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére

(levonására) jogosult]

"c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a vámtörvény szerinti - kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel külföldre vagy tranzitterületre kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a vámhatóság felügyelete mellett a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;

d) az a személy, aki a 37. § (1) bekezdésben megjelölt ásványolajat, illetve a 47. § (1) bekezdésében megjelölt alkoholterméket adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól szerezte be, és adómentes célra használta fel."

(2) A Jöt. 31. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)]

"c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történt igazolt kiléptetésének, illetve az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetében a repülőgép külföldre távozásának napjától,"

(esedékes.)

(3) A Jöt. 31. §-a (9) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá]

"c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal, illetve az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályba való betöltésének és a repülőgép külföldre távozásának a határvámhivatal általi igazolásával,"

(kell dokumentálni, alátámasztani.)

15. § A Jöt. 32. §-a kiegészül a következő (15) és (16) bekezdéssel:

"(15) Amennyiben a vámhatóság által az Art. 88. § (1) bekezdése szerint foganatosított végrehajtási cselekmény nem vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy [ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány [50. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [63. § (5) bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is] követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóság illetékes szervét keresi meg.

(16) A (15) bekezdés szerint végrehajtás alatt álló tartozást a vámhatóság megkeresésére az adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtja be."

16. § (1) A Jöt. 33. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó három havonta, a tárgynegyedév utolsó napjával a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet."

(2) A Jöt. 33. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A készlet felvételével meg kell állapítani a jövedéki terméknek az adóraktárban és az adómentes felhasználónál a tárgynegyedév utolsó napján, illetve az adóraktári vagy a keretengedély megszűnésének utolsó napján ténylegesen készleten lévő mennyiségét, a leltár és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó hiányt, illetve a többletet (együtt: különbözet). A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani."

17. § (1) A Jöt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -:

a) a 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinekre 86,90 Ft/liter,

b) a 2710 00 26, a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre 93,90 Ft/liter,

c) a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre - a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék kivételével - 93,90 Ft/liter,

d) a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra - a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék kivételével - 93,90 Ft/liter,

e) a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelőolajokra, továbbá azokra a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajokra, amelyek viszkozitása 20 °C hőmérsékleten kisebb, mint 10 mm2/s, vagy a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 25%-ot, vagy a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 80%-ot, 75,00 Ft/liter,

f) a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékből arra a cseppfolyós halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjárművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 86,70 Ft/kg,

g) a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjárművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 41,80 Ft/nm3,

h) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira - a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék kivételével - 93,90 Ft/liter,

i) a 2710 00 81, 2710 00 83, 2710 00 85 vámtarifaszám alatti kenőolajra 67,50 Ft/kg,

j) a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra 67,50 Ft/kg,

k) a 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgáz kondenzátumra - a stabilizálatlan gazolin kivételével - 93,90 Ft/liter,

l) a 34. § szerinti, de e § a)-k) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével - a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy hígítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 93,90 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy hígítóanyagaként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 75,00 Ft/liter, a közúti gépjárművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 86,70 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 41,80 Ft/nm3."

(2) A Jöt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b), d), e) és l) pontjában meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány előírásainak."

18. § A Jöt. 37. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő e)-g) ponttal:

[(1) Adómentes célú felhasználásnak minősül]

"e) az a) pont szerinti ásványolajnak gyógyszerhatóanyagok, intermedierek és egyéb vegyi termékek termelési folyamatában oldószerként való felhasználása;

f) a 3811 90 vámtarifaszámú ásványolajnak vegyipari és erőművi technológiákban vízlágyítóként, kőolaj- és földgázkitermelésben segédanyagként való felhasználása;

g) a 2710 00 25 00 vámtarifaszámú ásványolajnak az oldószeres kivonást alkalmazó növényi olaj gyártási technológiában extrakciós anyagként való felhasználása."

19. § (1) A Jöt. 41. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő új h) és i) ponttal egészül ki:

[(1) Ásványolaj adóraktári engedély]

"a) a 36. § (1) bekezdés a)-f), h)-l) pontjaiban szereplő ásványolajat kőolajból atmoszférikus és vákuumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal előállító üzemre (a továbbiakban: kőolajfinomító);

b) a kőolajfinomító engedélyesének a kőolajfinomító területén kívül található, a kőolajfinomítóban előállított ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra, ahol a betárolt ásványolajtermék kiszerelése, továbbá a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum előállítása is végezhető (a továbbiakban: finomítói ásványolajraktár);"

"d) a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyós propán vagy bután, valamint ezek keverékének üzemanyag célú előállítására, valamint e termékeknek, továbbá a 2710 00 25 vámtarifaszám alatti terméknek a 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gázkondenzátum feldolgozásával történő előállítására (a továbbiakban: cseppfolyós gáztöltő);"

"h) a 36. § (1) bekezdés h) pontjában megjelölt termékek közül a kőszén eredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás melléktermékeként történő előállítására (a továbbiakban: kőszénkokszoló);

i) a kőolajfinomító és a finomítói ásványolajraktár, a jövedéki engedélyes telephely, a repülőtéri adóraktár között kiépített, a 36. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban szereplő ásványolaj szállítására szolgáló, összefüggő csővezetékre (a továbbiakban: terméktávvezeték)"

(adható.)

(2) A Jöt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kőolajfinomítót, illetve a finomítói ásványolaj-raktárt elhagyó csővezeték a kőolajfinomítón, illetve a finomítói ásványolajraktáron belüli utolsó hiteles mérési pontig tartozik az adóraktárhoz. A kőolajfinomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülőtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephely területére belépő csővezeték a kőolajfinomítón, a finomítói ásványolajraktáron, a repülőtéri adóraktáron, a jövedéki engedélyes telephelyen belüli első hiteles mérési pontig tekintendő a terméktávvezeték adóraktár részének."

(3) A Jöt. 41. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 36. § (1) bekezdésének a)-e) és h), i), k), l) pontjában meghatározott ásványolajtermék - a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin, valamint a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum kivételével -, továbbá a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alatti fűtőolaj csak kőolajfinomítóban vagy olefingyárban gyártható."

(4) A Jöt. 41. §-a (5) bekezdésének c) és e) pontja, valamint a bekezdés befejező mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő új f) ponttal egészül ki:

[(5) Az ásványolaj adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként]

"c) az olefingyárban legalább 35 000 m3,"

"e) az üzemanyag-tárolóban legalább 20 000 m3,

f) a kőszénkokszolóban legalább 1500 m3,

a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyós gáztöltő és a kőszénkokszoló kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre. A terméktávvezetékre a kőolajfinomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülőtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephely között kiépített, talajhoz rögzített, föld feletti és/vagy föld alatti vonalvezetésű, ásványolajtermék szállítására alkalmas, külön szabályozott elszámolású csővezetékrendszer esetén adható adóraktári engedély."

(5) A Jöt. 41. §-ának (6) bekezdése a következő g) ponttal és a következő befejező mondattal egészül ki:

[(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként]

"g) a kőszénkokszoló esetén 150 millió forint"

(értékben kell nyújtani.)

"A terméktávvezeték adóraktárra nem kell külön jövedéki biztosítékot nyújtani, ha az oda betároló adóraktár engedélyese azonos a terméktávvezeték adóraktár engedélyesével. Ebben az esetben a betároló adóraktárra nyújtott jövedéki biztosíték szolgál a terméktávvezeték jövedéki biztosítékaként is. Egyéb terméktávvezeték adóraktár esetében a jövedéki biztosíték 50 millió forint."

20. § (1) A Jöt. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - hektoliterfokonként 1400 forint."

(2) A Jöt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, a 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 41, 2208 90 45, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka (a továbbiakban együtt: pálinka) adója hektoliterfokonként 1120 forint."

(3) A Jöt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított pálinka (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére hektoliterfokonként évente legfeljebb 50 hektoliterfok mennyiségig 500 forint, 50 hektoliterfok felett 1120 forint."

21. § (1) A Jöt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Adómentes felhasználás a 2207 vámtarifaszámú alkoholterméknek a felhasználása

a) az Országos Gyógyszerészeti Intézet által törzskönyvezett gyógyszerek, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által nyilvántartásba vett gyógyszernek nem minősülő, szájon át fogyasztható alkoholtartalmú gyógyhatású termékek 40 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelő összetételben való előállításához, a szájon át nem fogyasztható, alkoholtartalmú készítmények, továbbá a gyógyszerhatóanyagok és intermedierek előállításához, valamint az e pontban megjelölt termékek gyártóberendezéseinek a technológiai előírásokban rögzített tisztítási eljárásához,

b) a biológiai ecet, az alkoholos gyümölcs, az aromák gyártásához,

c) a legfeljebb 8,5 hektoliterfok/100 kg alkoholtartalmú bonbonok vagy - az alkoholtartalmú italok kivételével - a legfeljebb 5 hektoliterfok/100 kg alkoholtartalmú más élelmiszerek gyártásához,

d) vegyipari és kozmetikai termékek előállításához."

(2) A Jöt. 47. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kérelemhez csatolni kell a 26. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt is, amely a keretengedély megadásának feltétele."

(3) A Jöt. 47. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára legfeljebb 80 millió forint értékű jövedéki biztosítékot kell felajánlani."

22. § (1) A Jöt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alkoholtermék - kivéve az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, fémdoboz csomagolású terméket -

a) szabadforgalomba bocsátása,

b) belföldi forgalom számára való vámkezelése, feltéve, hogy az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket,

a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel történhet."

(2) A Jöt. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az alkoholtermék zárjegye darabonként 500 forint értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: zárjegyhiány), azonban a zárjegyhiány megfizetésének kötelezettsége csak az 1000 forintot meghaladó összegre vonatkozik. A zárjegyhiány megfizetésére az Art.-nek az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) A Jöt. 50. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A vámhatóság által visszavett - sérülésmentes - feleslegessé vált, minőséghibás, a gyártás közben megsérült és a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, a baleset vagy elháríthatatlan külső ok miatt használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy, ha annak darabszáma biztonsággal megállapítható, az elszámolásban igazolt csökkenésként vehető figyelembe."

(4) A Jöt. 50. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, a 49. § (1) bekezdés e) pontja szerinti 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék egészségügyi intézmények részére, illetve alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben való kiszerelését és forgalmazását az adóraktár kérelmére, meghatározott mennyiségben, a palackok külön sorszámozása esetén a vámhatóság engedélyezheti."

23. § A Jöt. 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az alkoholos gyümölcs beszerzése esetén e törvény 69. §-ának - a (4) bekezdés kivételével - és 71. §-ának az alkoholtermék jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységére, illetve importálására és exportálására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A bonbongyártás során gyártási melléktermékként visszanyert alkoholterméket a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerinti elszámolással vámhivatali felügyelet mellett meg kell semmisíteni, vagy alkoholtermék adóraktárba, illetve külföldre vissza kell szállítani. Arra az alkoholtermékre vonatkozóan, amelyet nem semmisítenek meg, vagy nem szállítanak vissza alkoholtermék adóraktárba vagy külföldre, a külön jogszabályban erre meghatározott határidő elmulasztását követő napon az alkoholos gyümölcsöt felhasználó bonbongyártónak a 43. § (2) bekezdésében megjelölt adómérték figyelembevételével adófizetési kötelezettsége keletkezik."

24. § A Jöt. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling (Plató) fokonként 312 forint."

25. § A Jöt. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke literenként 66,60 forint."

26. § A Jöt. 58. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem habzó köztes alkoholterméknek

a) a 2204, 2205 vámtarifaszám alatti alkoholtermék - az 55. §-ban megjelölt pezsgő és az e § (2) bekezdésében megjelölt habzó köztes alkoholtermék kivételével - minősül, amennyiben

1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel keletkezett, vagy ezen alkoholtartalom kizárólag erjedéssel keletkezett, de - kivéve a 2204 30 vámtarifaszám alatti terméket - adalékanyagot tartalmaz,

2. tényleges alkoholtartalma 18 térfogatszázaléknál nagyobb, de legfeljebb 22 térfogatszázalék;

b) a 2206 vámtarifaszám alatti, nem sörként adóztatott termék - az 55. §-ban megjelölt pezsgő és az e § (2) bekezdésében megjelölt habzó köztes alkoholtermék kivételével - minősül, amennyiben tényleges alkoholtartalma nagyobb, mint 1,2 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék."

27. § A Jöt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke

a) a habzó köztes alkoholtermékre literenként 66,60 forint,

b) nem habzó köztes alkoholtermékre literenként 88,80 forint."

28. § (1) A Jöt. 62. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az adó mértéke]

"a) a cigarettára 2300 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 17 százaléka;"

(2) A Jöt. 62. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

"(5) Kiskereskedelmi eladási ár - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a dohánygyártmány adóraktár engedélyese, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár.

(6) Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot

a) belföldön is forgalmazzák, az adófizetési kötelezettség (adóvisszaigénylési, -levonási jogosultság) keletkezésének időpontjáig ezen termékválasztékra az országos parancsnokság által legutoljára kiadott adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,

b) belföldön nem forgalmazzák, az áfa-törvény 22. §-a szerinti ellenértéknek az áfa-törvény 28. §-a (1) bekezdésében meghatározott százalékértékkel növelt összegét

kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni."

29. § (1) A Jöt. 63. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az adóraktár engedélyese az adófizetési és az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét, illetve az adó- és az általános forgalmi adó visszaigénylési (levonási) jogosultságát e törvény 8-14., illetve 31. §-a szerint állapítja meg. Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a bevallási időszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok után adójeggyel megfizetett, vagy megfizetésre kerülő adónak és általános forgalmi adónak az összegét."

(2) A Jöt. 63. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A (3) bekezdés b) pontja szerinti importáló adófizetési kötelezettségének vámhatóság általi megállapításakor az adóból és az általános forgalmi adóból le kell vonni az importált dohánygyártmányra felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő összeget, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy ideiglenes kivitelét igazolja, vagy - az adójegy nélkül importált dohánygyártmány esetében - a belföldi forgalom számára történő vámkezelés előtt az adójegyet a 63. § (5), (6) bekezdése szerint vette át."

30. § A Jöt. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A halasztott fizetési kötelezettség csökken azon dohánygyártmányra felragasztott adójegy adó és általános forgalmi adó értékével, amely utáni felfüggesztett adófizetési kötelezettség alól a 13. § (2) bekezdés b)-f) pontja, valamint (8), (9) bekezdése alapján az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül."

31. § A Jöt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. § A dohánygyártmány a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében csak az adójegyen feltüntetett áron értékesíthető, attól eltérni nem lehet."

32. § (1) A Jöt. 67. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az általános forgalmi adó alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfa-törvény X. fejezetében foglalt számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz eleget, hogy ezen termékértékesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általános forgalmiadó-mértéket és az áfa-törvény 44. §-ának (2) bekezdése szerinti százalékértéket, továbbá - a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében végzett termékértékesítés kivételével - a termék megnevezése mellett tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az értékesített dohánygyártmány adójegyén szereplő kiskereskedelmi eladási árat is."

(2) A Jöt. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az általános forgalmi adó alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében - az áfa-törvény VIII. fejezetének alkalmazásában - adólevonásra jogosító termékértékesítést végez, és - az áfa-törvény X. fejezetének alkalmazásában - az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítéséből származó, az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték az áfa-törvény 48. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összesített adóalapba tartozónak tekinthető."

33. § (1) A Jöt. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 36. § (1) bekezdésében megnevezett ásványolajtermékkel, továbbá a 3814 vámtarifaszám alá tartozó oldószerkeverékkel, hígítóval - kivéve a 2710 00 25 vámtarifaszám alá tartozó, 500 milliliter vagy annál kisebb kiszerelésben előállított benzint, illetve a 3811 vámtarifaszámú adalékanyagot és a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót 20 liter vagy annál kisebb kiszerelésben -, a 41. § (3) bekezdésében említett fűtőolajjal és az ásványolajon kívüli egyéb jövedéki termékkel (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban az előbbiekkel együtt: jövedéki termék) szabadforgalomban kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni az e törvényben meghatározott engedéllyel lehet."

(2) A Jöt. 68. §-a (2) bekezdésének 1., 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában:]

"1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:

a) a 41. § (3) bekezdésében megjelölt fűtőolaj értékesítés céljából történő beszerzése, készletezése és értékesítése,

b) a 36. § a), b), f), g) pontja szerinti és a 2710 00 51, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01 vámtarifaszám alatti jövedéki termékeknek (a továbbiakban: üzemanyagok) nem üzemanyagtöltő állomáson, a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02 vámtarifaszámú tüzelőolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése,

c) a szabadforgalomba bocsátott, az e bekezdés a) és b) pontjában nem említett egyéb jövedéki termék belföldön történő beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történő továbbértékesítése,

d) a szabadforgalomba bocsátott ásványolajtermék bértárolása,

e) a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverékek, hígítók kiszerelés céljából történő beszerzése, kiszerelése, értékesítése;

2. nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek nem az 1. pont szerinti jövedéki engedélyes kereskedelmi vagy nem a 3. pont szerinti exporttevékenység keretében történő beszerzése, készletezése és értékesítése;

3. export- és importtevékenység: az a tevékenység, amely keretében a személy jövedéki terméknek a behozatalát vagy kivitelét saját nevében végzi, ide nem értve a 9. § (2) bekezdésében foglalt adómentes termék behozatalát, a jövedéki termék nem kereskedelmi forgalomban történő kivitelét, illetve a vámtörvény 77. §-ának (7) bekezdésében meghatározott jogcímen ideiglenes behozatalban vámkezelt jövedéki termék vámáru kiállításra történő behozatalát, továbbá az átviteli rendeltetésű (tranzit) jövedéki terméknek belföldön történő átszállítását;"

34. § (1) A Jöt. 69. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jövedéki engedélyre jogosult - a (14) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a személy,"

(2) A Jöt. 69. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha az importáló kizárólag olyan jövedéki terméket importál, amelynek adómentes beszerzésére keretengedéllyel rendelkezik, vagy a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót adómentes felhasználóként termékelőállítás céljára importálja, jövedéki biztosítékot csak a keretengedélyhez kapcsolódóan kell nyújtania."

(3) A Jöt. 69. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Ha a jövedéki engedélyt a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverékek, hígítók kiszerelésére kérik, a jövedéki engedélyt a 26. és a 27. §-ban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell benyújtani, illetve lehet kiadni azzal, hogy a 26. § (6) bekezdése szerint nyújtandó jövedéki biztosíték meghatározásánál a 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómértéket kell figyelembe venni, és a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint, de legfeljebb 100 millió forint összegben kell teljesíteni. A kiszerelés céljából beszerzett oldószerkeverék, hígító mennyiségével a 28. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell a jövedéki engedélyesnek a vámhatóság felé elszámolnia."

35. § A Jöt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak adóraktárból (ideértve a megszűnt adóraktárt a megszűnését követő 30 napig), jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy jövedéki engedéllyel rendelkező importálótól szerezhet be, ilyen terméket tarthat készleten és értékesíthet tovább. A 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverék, hígító beszerezhető továbbá az annak gyártására keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználótól is."

36. § (1) A Jöt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolnia kell. Az alkoholterméket - kivéve az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, fémdoboz csomagolású terméket - csak zárjeggyel és 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben, illetve a dohánygyártmányt csak adójeggyel szerezheti be, értékesítheti, készletezheti, illetve alkoholterméket - kivételesen - 2 liter vagy azt meghaladó űrtartalmú göngyölegben az 50. § (10) bekezdésének rendelkezése szerint forgalmazhat."

(2) A Jöt. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, pezsgő, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett."

(3) A Jöt. 71. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha]

"b) a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége keretében a jövedéki terméket - ha törvény másként nem rendelkezik - a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése esetén csak olyan számla vagy egyszerűsített számla kibocsátásával értékesíti, amely az áfa-törvényben előírt adatokon kívül a "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" szöveget tartalmazza, továbbá - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel történő fizetés esetén - a vevő a számla átvételét aláírásával és - intézményi, nem lakossági felhasználó esetén - cégbélyegzőjének lenyomatával, illetve az adóazonosító jelének vagy számának feltüntetésével igazolja;"

37. § (1) A Jöt. 72. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, - a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót, továbbá az annak gyártására keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználótól is -, valamint a 70. § (2) bekezdése rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával szerezhet be."

(2) A Jöt. 72. §-ának (10) bekezdése a következő befejező mondatokkal egészül ki:

"Az a) és b) pontban előírtaknak megfelelő számla kibocsátása történhet a vásárlás időpontjától eltérő időpontban is, amennyiben az ellenérték kiegyenlítése készpénzkímélő fizetőeszköz (üzemanyagkártya) használatával történik, vagy a vevő és az eladó közötti szerződésben az időszakonkénti, a vásárlás időpontjától eltérő időpontú gyűjtőszámla kibocsátásában és pénzügyi teljesítésben állapodtak meg. A jövedéki termék eredetének igazolására szolgáló bizonylat a készpénzkímélő fizetőeszköz használata esetén a nyugta és a kártyaelfogadási bizonylat, valamint az üzemanyagkártya, a szerződés alapján utólag történő számlázás és pénzügyi teljesítés esetén a nyugta és - a jogszabályban külön szabályozott adattartalmú - szállítólevél."

(3) A Jöt 72. §-a (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(11) E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek:]

"a) az ásványolajterméknek motorbenzinből a gépjármű üzemanyagtartályán kívül 40 litert, egyéb benzinből 20 litert, petróleumból 50 litert, gázolajból a gépjármű és erőgép üzemanyagtartályán kívül 100 litert, tüzelőolajból 3500 litert,"

(4) A Jöt. 72. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A repülőgépek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomások tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő 2710 00 51 vámtarifaszámú üzemanyag petróleum és a 2710 00 26 vámtarifaszámú repülőbenzin, és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető. Egyéb üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő, a 36. § (1) bekezdés a) pontja alatti, továbbá a 2710 00 36 vámtarifaszámú motorbenzin, a 36. § (1) bekezdés f) pontja alatti üzemanyagcélú cseppfolyósított gáz, illetve a 2710 00 66 01 vámtarifaszámú gázolaj, a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02 vámtarifaszámú tüzelőolaj, és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha az üzemanyagtöltő állomás tartályában kétféle üzemanyag véletlen keveredésével keletkezett ásványolajterméket megsemmisítés céljából adóraktárba szállítanak (értékesítenek)."

(5) A Jöt. 72. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) A nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket és dohánygyártmányt alkalmi rendezvényen üzlethelyiségen kívül az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz történt előzetes - három munkanappal korábbi - bejelentése alapján is árusíthat, ha ehhez az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel is rendelkezik."

38. § A Jöt. 76. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(2) Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni]

"d) a vámmentesen vámkezelt zárjegy nélküli alkoholterméket és adójegy nélküli dohánygyártmányt, amennyiben azt értékesítik."

39. § (1) A Jöt. 77. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A desztilláló berendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtokolása első alkalommal legalább 20 ezer, de legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén az előző alkalommal kiszabott jövedéki bírság összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő."

(2) A Jöt. 77. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz jogosulatlan előállítása, birtoklása, értékesítése legalább 20 ezer forint, legfeljebb 100 ezer forint jövedéki bírsággal büntetendő."

40. § A Jöt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a kereskedő, aki olyan jövedéki termékkel kereskedik, amely után az adót kétséget kizáróan megfizették, de a 66., 70-72. §-ban előírt egyéb rendelkezéseket nem tartja be vagy megsérti, legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírsággal büntethető."

41. § A Jöt. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre az (1) bekezdésben említett jogsértést elkövették, nem éri el a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget."

42. § A Jöt. 82. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e fejezet különböző §-aiban meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók, ha azonban adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti jogsértéssel összefüggésben jövedéki bírság és adóbírság is kiszabható, jogkövetkezményként a súlyosabb joghátrányt kell megállapítani."

43. § A Jöt. 85. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 7. § 18. és 19. pontjában említett időszakok számításánál figyelembe kell venni a törvény hatálybalépése előtt a Jszt. szerinti jövedéki engedély alapján végzett termelési tevékenységet, a Fat. és a Jszt. szerint adott mentesítéssel végzett beszerzést, illetve a Jszt. alapján kirótt jövedéki bírságot is."

44. § A Jöt. 89. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]

"a) a mezőgazdasági termékek előállításához a külterületi szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdőművelési ágakban a mezőgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj jövedéki adójából 49,20 Ft/liternek a visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,

1. a szántó művelési ágban 90 liter/ha/év,

2. a kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban 200 liter/ha/év,

3. a gyep művelési ágban 12 liter/ha/év,

4. a halastó esetében 55 liter/ha/év,

5. az erdőfelújításhoz 90 liter/ha/év,

6. a szarvasmarha ágazatban 85 liter/db/év

mértékig terjedően,"

45. § (1) A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § A hivatkozással meghatározott

a) termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. év január hónap 1. napján érvényes besorolási rendjét,

b) szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal és a Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év szeptember hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét

kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

(2) A Fat. 1. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

46. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1999. január 1-jén lép hatályba. Az adókötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit azokra az esetekre kell először alkalmazni, amelyekben az adómegállapítási és/vagy adófizetési kötelezettség 1998. december 31-ét követően áll be.

(2) E törvény 32. §-ának (2) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1998. augusztus 31-ét követő termékértékesítés tekintetében lehet alkalmazni.

(3) E törvény 16. §-ának (2) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit először az 1998. december 31-i zárókészlet megállapításánál kell alkalmazni.

(4) E törvény 37. §-ának (3) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba.

(5) Az oldószerkeverékek, hígítók kiszerelését végző azon személyek esetében, amelyek (akik)

a) ezen tevékenységüket e törvény kihirdetését megelőzően kezdték meg;

b) 1998. december 31-ig a jövedéki engedély iránti kérelmüket benyújtják,

az e törvény 33. §-a (3) bekezdésében előírt jövedéki engedély nélkül tevékenységüket 1999. február 28-ig folytathatják.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Jöt. 81. § (3) bekezdése hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1998. évi LIX. törvényhez

"1. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni