89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet

a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 55. §-ának f) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1]

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

5/A. §[6]

6. § (1) Az eljáró hatóság - az Fgytv. 47. §-ában foglaltakkal összhangban - eljárása során jogosult

a)[7] a mennyiségi, minőségi követelményeknek meg nem felelő áru forgalmazását, illetve szolgáltatás nyújtását megtiltani, vagy feltételhez kötni,

b)[8] az engedélyhez kötött áru forgalmazása esetén az engedély nélkül forgalomba hozott áru forgalmazását, illetve az engedélyhez kötött szolgáltatás esetén az engedély nélkül nyújtott szolgáltatás nyújtását megtiltani,

c)[9] a biztonságossági követelményeknek meg nem felelő áru visszahívását elrendelni, illetve a visszahívást megszervezni,

d)[10] a nem hitelesített, illetve lejárt hitelességű mérőeszköz vagy hamis mérőeszköz használatát megtiltani, és a használatból kivonni,

e)[11] az ellenőrzés vagy a vizsgálat során észlelt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni az azért felelős személyt, aki 15 napon belül köteles az eljáró hatóságot a megtett intézkedéséről értesíteni,

f)[12] az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló jogszabályban meghatározott intézkedéseket megtenni.

(2) Az eljáró hatóság javaslatot tesz a hatósági ár megállapítójánál a szükséges intézkedések megtételére, ha ellenőrzése során a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértését észleli.

(3)[13]

(4) Az ellenőrzés során az eljáró hatóság által vett minta vizsgálatának költsége az ellenőrzöttet terheli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg.

(5)[14]

7. § (1) Az eljáró hatóság ellenőrzésében, vizsgálatában nem vehet részt, illetőleg nem járhat el az, aki az eljárásban érdekelt, vagy ha az ellenőrzött személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az sem, akitől az ügy tárgyilagos részrehajlás nélküli megítélése egyéb okból nem várható el.

(2)[15]

8. § (1)[16] Az eljáró hatóság által hatósági jogkörben kiszabott szabálysértési pénzbírságot (helyszíni bírságot), eljárási bírságot és eljárási költséget a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) számlájára kell befizetni. Az NFH - a szabálysértési eljárás alapján őt megillető eljárási költség kivételével - a befolyt összeg 60%-át közvetlenül használja fel, 40%-át a központi költségvetés javára fizeti be.

(2)[17] Az NFH az (1) bekezdés szerinti összeget, valamint az NFH és a társadalmi szervezetek a kiszabott és befizetett fogyasztóvédelmi bírság összegét

a) a fogyasztók tájékoztatását szolgáló vizsgálatok elvégzésére (megkülönböztető jelölések odaítélése, termék-összehasonlító vizsgálatok) és a vizsgálatok eredményének közzétételére, a vizsgálati és ellenőrzési módszerek fejlesztésére, laboratóriumok korszerűsítésére, fogyasztóvédelmi tárgyú kutatási tevékenységre, valamint, szakértői, oktatói és kiadói tevékenységek folytatására,

b)[18] az NFH köztisztviselőinek továbbképzésére,

c) a fogyasztói jogok érvényesítésére,

d) a békéltető testület tevékenységének támogatására, tagjainak képzésére,

e) az ügyfélszolgálatnál foglalkoztatottak oktatására,

f) a fogyasztók tájékoztatására, a fogyasztók részére hasznos ismeretek terjesztése érdekében az ellenőrzések gyakorlati tapasztalatainak tömegkommunikációs eszközök útján történő közzétételére,

g) az iskolán kívüli fogyasztóvédelmi oktatás támogatására,

h) a fogyasztói jogokat ismertető kiadványok megjelentetésére,

i) a társadalmi szervezetek működésének támogatására

használják fel.

(3)[19] Az NFH a befolyt bírság összeget működési és személyi kiadásokra nem használhatja fel.

9. § (1)[20] Az Fgytv. 48. §-ában foglaltak alapján kiszabott és befizetett fogyasztóvédelmi bírságból az NFH 35%-ban, a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek 30%-ban részesülnek.

(2)[21] Az NFH a befolyt fogyasztóvédelmi bírság 35%-át a központi költségvetés javára fizeti be.

(3)[22]

(4)[23] Az (1) bekezdés c) pontja szerint elkülönített összeget az NFH a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára köteles befizetni, mely összeget a "Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása" fejezeti kezelésű előirányzat kiegészítő forrásaként kell kezelni. A társadalmi szervezetek célelőirányzatból történő támogatásáról külön jogszabály rendelkezik. Az NFH a kiszabott és befizetett fogyasztóvédelmi bírság összegéről a társadalmi szervezeteket kérésükre tájékoztatja.

9/A. §[24] (1)[25] Az NFH a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig negyedéves bontásban éves felhasználási tervet készít a 8. § (1) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése alapján általa közvetlenül felhasználható összegek 8. § (2)-(3) bekezdése szerinti tárgyévi felhasználására.

(2)[26]

10. § (1) Ez a rendelet a 8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A 8. § (1) bekezdése 1999. január 1. napján lép hatályba.

(2)[27]

(3)[28]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök