1998. évi XCIII. törvény

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól[1]

Az államháztartás érdekeit súlyosan veszélyeztető cselekmények megelőzése, megakadályozása és e cselekmények eredményesebb felderítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a pénzügyminiszter irányítása alatt álló országos hatáskörű államigazgatási szerv. Feladata az adóztatás, törvényben meghatározott körben a bűnüldözés, valamint törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feladatok ellátása.

(2)[2] A Hivatalt a pénzügyminiszter által kinevezett elnök vezeti.

(3)[3] A Hivatal adóztatási feladatait és szervezetét a Kormány rendeletében határozza meg.

(4)[4] A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott bűnüldözési feladatkörében a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályai szerint, a Be. által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását végzi.

A Hivatal nyomozó hatósága

2. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a Bűnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai.

(2) A Hivatal nyomozó hatósága a Be. 16. §-ának (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmények esetén lefolytatja a nyomozást, valamint ellátja a Hivatal bűnüldözési feladatkörébe tartozó egyéb feladatokat.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adónyomozásra a Bűnügyi Igazgatóság területi nyomozó hivatala rendelkezik hatáskörrel.

(4) A Bűnügyi Igazgatóság a területi nyomozó hivataltól az eljárást a bűnügyi igazgató jóváhagyásával bármikor magához vonhatja, és a nyomozást a területi nyomozó hivatal bevonásával is teljesítheti.

(5) Az APEH nyomozó hatóságának illetékességét a bűncselekmény elkövetésének helye határozza meg.

(6) A területi nyomozó hivatal az illetékességi területén kívül nyomozást a Bűnügyi Igazgatóság engedélyével végezhet. Az ilyen nyomozási cselekményről az illetékes nyomozó hatóságot értesíteni kell. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor az értesítés - a legrövidebb időn belül - utólag is megtehető, továbbá a Bűnügyi Igazgatóság engedélye is mellőzhető, de az illetékességi terület elhagyását és a nyomozási cselekményt a Bűnügyi Igazgatóságnak utólag jelenteni kell.

(7) A nyomozó hatóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, a halaszthatatlan nyomozási cselekmények teljesítése után az iratokat határozattal a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz teszi át.

(8) Ha a bűncselekményt több nyomozó hatóság illetékességi területén követték el, a nyomozás lefolytatására az a hatóság illetékes, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló intézkedés).

(9) A területi nyomozó hivatalok közötti illetékességi összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóságot a Bűnügyi Igazgatóság jelöli ki.

3. § (1)[5] A Bűnügyi Igazgatóság a bűnüldözési feladatokat önállóan végzi, a Hivatal adóztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége a bűnüldözési feladatokat ellátó szervezeti egységnek feladatot nem határozhat meg.

(2)[6] A Bűnügyi Igazgatóságot a Hivatal elnökének irányítása mellett a bűnügyi igazgató vezeti. A Hivatal elnöke a bűnüldözési feladatok ellátásával kapcsolatos irányítási jogkörében:

a) gondoskodik az APEH nyomozó hatósága rendeltetésszerű és törvényes működéséről, a jogszabályok és a miniszter által meghatározott feladatok végrehajtásáról;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a bűnügyi igazgató felett;

c) jóváhagyja a Bűnügyi Igazgatóság szervezeti és működési szabályzatát.

(3) A területi nyomozó hivatalokat a hivatalvezetők vezetik. A hivatalvezetőket a bűnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki, és menti fel.

Az adónyomozó

4. § (1) A Hivatal bűnüldözési feladatot ellátó szervének tagja az adónyomozó.

(2)[7] Az adónyomozót a Hivatal elnökének előzetes egyetértésével a bűnügyi igazgató nevezi ki és menti fel. Az adónyomozó jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései irányadók.

(3)[8] Az adónyomozó köteles a munkáltatói jogokat gyakorló személynek bejelenteni, ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt, illetve ilyen eljárás alá vonták.

A Hivatal bűnüldözési feladatai

5. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása során

a) nyomozó hatóságként jár el a Be.-ben hatáskörébe utalt büntetőügyekben,

b)[9] a törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb bűncselekmény esetén köteles

ba) a bűncselekmény elkövetését megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni és a bizonyítási eszközök megjelölésével a hatáskörrel rendelkező hatóságnak átadni,

bb) elfogni és a hatáskörrel rendelkező hatóságnak átadni azt a személyt, aki ellen törvény vagy nemzetközi szerződés alapján elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el.

(2)[10]

(3)[11]

Adónyomozói intézkedések

6. § (1) A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó:

a) személyeket igazoltathat,

b) ellenőrizheti a szállítás alatt lévő árukat, megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő áruk származását, e célból közutakon járműveket - a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban meghatározott megkülönböztető és egyéb jelzések alkalmazásával - megállíthat,

c) az adójogszabály megsértésének észlelése, gyanúja esetén értesíti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

d)[12] a Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetében a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint feltartóztatást, előállítást vagy elfogást alkalmazhat,

e) akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak csomagját és ruházatát az adónyomozó a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(2)[13] A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó a Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt személyazonosságának megállapítása érdekében az igazolás megtagadása esetén, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott áruvizsgálat foganatosítása céljából az eljárással érintett személyt az igazoltatás, illetve az áruvizsgálat helyén feltartóztathatja. A feltartóztatás során az adónyomozó a feltartóztatott személyt az intézkedés helyszínének elhagyásában megakadályozhatja.

(3)[14] A Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt az adónyomozó előállíthatja, aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, továbbá aki az adónyomozó felszólítására magát hitelt érdemlően nem igazolja.

(4)[15] A Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt az adónyomozó elfogja és az illetékes hatóság elé állítja, akit bűncselekmény elkövetésén tetten ért, továbbá aki ellen törvény vagy nemzetközi szerződés alapján elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el.

(5)[16] A feltartóztatás és az előállítás időtartama a hat órát nem haladhatja meg.

(6)[17] Az adónyomozót az intézkedés során a szolgálati igazolványa igazolja. Az adónyomozó az intézkedés megkezdése előtt köteles adónyomozói mivoltát szóban közölni, és magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(7)[18] A jogszerűen fellépő adónyomozó intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.

Az adónyomozó által alkalmazható kényszerítő eszközökre vonatkozó rendelkezések

7. § (1) Az adónyomozó törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére, valamint a saját testi épségét veszélyeztető támadás elhárítására az e törvényben meghatározott intézkedést tehet, illetőleg a 8. §-ban meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.

(2) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani. Az adónyomozó gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - kivéve, ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

(4) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazását az adónyomozó köteles haladéktalanul jelenteni közvetlen vezetőjének.

8. § (1) Az adónyomozó testi kényszert, továbbá kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, bilincset, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat.

(2) A testi kényszert akkor lehet alkalmazni, ha az eset körülményeire, az adónyomozó erőfölényére vagy az intézkedés alá vont személy állapotára, magatartására figyelemmel az ellenszegülés megtörésére, illetőleg a támadás elhárítására az szükséges és elegendő. A testi kényszer alkalmazása során az adónyomozó felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

(3) Az adónyomozó kényszerítő eszközként a rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat

a) a saját testi épségét, illetőleg az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

(4) Az adónyomozó bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

a) támadásának megakadályozására,

b) tettleges ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására.

(5) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

(6) Az adónyomozó a hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása, valamint az elkövető elfogása céljából indokolt esetben az illetékes rendőrhatóságtól, határőrségi szervtől útzár telepítését kérheti.

A Hivatal adatkezelése

9. § (1) A Hivatal adóigazgatási feladatainak ellátása során végzett adatkezelésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[19]

10. § (1) Az adónyomozási feladatok ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatalok kezelik.

(2) Az adatkezelő szervek - a büntetett előéletre vonatkozó, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével - különleges adatot nem kezelhetnek.

11. § (1) A Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatal az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a következő - csak az adóhatóság által végzett nyomozó hatósági tevékenységgel összefüggésben rendelkezésére álló - adatokat kezelheti

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy - ennek hiányában - a büntethetőség elévüléséig;

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket az a) pontban meghatározott ideig, továbbá - az elkövető felderítése vagy ismert elkövető esetén - a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjnyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hangmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 10 évig;

c) a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;

d) a személy- és a tárgykörözések adatait a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszűntéig, vagy a büntethetőség elévüléséig;

e) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett és közreműködő személyek adatait - a különleges eszközzel végzett megfigyelés során felmerült érdektelenül rögzített információ, vagy az ügyben nem érintett személy adatai kivételével - és az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig, vagy büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 10 évig;

f) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

1. a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,

2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 10 évig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

h) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 10 évig;

i) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyek, azok kapcsolatai, eljárási helyzetük, a hozzá fűződő nyomozási cselekmények adatait az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

j) az igazoltatás és a körözési ellenőrzés során bűncselekmény megelőzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás, ellenőrzés időpontjától számított két évig;

k) a titkos információgyűjtés adatait - ha büntetőeljárás nem indul - a gyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adattartalommal a Bűnügyi Igazgatóság központi bűnüldözési adatállományt működtet.

12. § (1) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, illetőleg területi nyomozó hivatala felderítési és nyomozási feladatai ellátása céljából - a cél megjelölésével - adatokat vehet át a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, a gépjármű- és gépjárművezetői nyilvántartásból, a határforgalmi adatokat tartalmazó nyilvántartásból, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásból, a bűntettesek nyilvántartásából, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából, a Rendőrség bűnüldözési és államigazgatási nyilvántartásaiból, a cégnyilvántartásból, az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, valamint a társadalombiztosítási nyilvántartásból.

(2) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, illetőleg területi nyomozó hivatala bűnfelderítési célból - a vonatkozó törvények rendelkezései szerint - a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át az adótitoknak, a vámtitoknak, a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől.

13. § (1)[20] A Bűnügyi Igazgatóság központi adatállományába - feladatkörében eljárva - csak a Hivatal elnöke, az adónyomozó, illetőleg a Bűnügyi Igazgatóság erre felhatalmazott tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos, továbbá a vonatkozó törvényi szabályok alapján az érintett tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást. A továbbított adatokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni, amelyet a Bűnügyi Igazgatóság 20 évig őriz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladatai teljesítéséhez - a felhasználás céljának és indokának megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

d) más nyomozó hatóság,

e) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóigazgatási szerve,

f) a társadalombiztosítási igazgatási szervek.

14. § A bűnüldözési adatállomány más adatkezelésekkel - beleértve az adóigazgatási adatkezelést is - nem kapcsolható össze.

15. § (1) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, illetőleg területi nyomozó hivatala nyomozati tevékenységének elősegítése és a bűncselekmény felderítése céljából jelzés elhelyezését rendelheti el a személyi adatok és lakcímek nyilvántartásában, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben, a cégnyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a társadalombiztosítási nyilvántartásban, valamint az adóigazgatási nyilvántartásban.

(2) A jelzés elhelyezésére és megszüntetésére az Rtv. 89. §-ának (2)-(4) bekezdéseit kell alkalmazni.

16. § (1) A bűnüldözési adatállományokban tárolt adatok időszerűségét, a tárolási cél fennállását és a tárolási határidők lejártát évente felül kell vizsgálni.

(2) A bűnüldözési célból kezelt személyes adatokat ki kell javítani vagy törölni kell, ha a tárolási határidő lejárt, a tárolási cél megszűnt vagy a tárolás egyéb okból törvényellenes. Ha a tényleges törlés vagy helyesbítés nem lehetséges, az adatokhoz helyesbítő megjegyzést kell fűzni. A törlést vagy helyesbítést legkésőbb az éves felülvizsgálatkor, illetőleg ezt megelőzően a következő továbbításkor vagy feldolgozáskor kell elvégezni.

17. § A pénzügyminiszter, a Hivatal elnöke, a bűnügyi igazgató, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője is a nyomozó hatósági intézkedés tervezetével és végrehajtásával, a nyomozó hatóság egyes belső szervezeti egységeivel és technikai eszközeivel összefüggő közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához a hozzájárulást bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

Jogorvoslat[21]

17/A. § (1) Az e törvényben szabályozott adónyomozói intézkedések, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás szabályai az irányadók.

(2) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, illetőleg területi nyomozó hivatala által lefolytatott államigazgatási eljáráshoz kapcsolódó adónyomozói intézkedés elleni panaszt az ügy érdemében hozott, vagy az eljárást megszüntető határozat elleni jogorvoslati kérelemben kell előterjeszteni.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett határozat ellen jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem kerül sor, az eljáráshoz kapcsolódó adónyomozói intézkedéssel szemben a 17/B. § rendelkezésének figyelembevételével panasznak van helye.

17/B. § (1) Ha az adónyomozói intézkedést követően a 17/A. § (2) bekezdésében említett eljárás nem indul, a panaszt a sérelem bekövetkezésének napjától számított 8 napon belül az intézkedést foganatosító nyomozó hatóság vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a panaszolt intézkedéssel kapcsolatban a 17/A. § (1) bekezdés szerinti eljárás indul, a panaszt soron kívül kell elbírálni.

(2) A nyomozó hatóság vezetője a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül indokolt határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a felettes szerv vezetőjénél fellebbezéssel élhet. A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti.

(3) A területi nyomozó hivatalok felettes szerve a Bűnügyi Igazgatóság, a Bűnügyi Igazgatóság felettes szerve a Hivatal. A Bűnügyi Igazgatóság és a Hivatal másodfokú határozata bíróság előtt megtámadható.

Módosuló jogszabályok

18. § (1) A Be. 16. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Általános nyomozó hatóság a rendőrség és az ügyészség.

(3) A deviza-bűncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra nézve követik el (Btk. 310. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását a Vám- és Pénzügyőrség végzi."

(2) A Be. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a csődbűntett (Btk. 290. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §), a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) nyomozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága végzi."

19. § (1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult)

"q) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Megelőzési Szolgálatnak (Rtv. 75. §) a vezetője, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatója,"

(2) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 136. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"136. A vám- és pénzügyőrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal információs rendszerével, zárt híradásával, adatátvitelével és frekvenciakijelölésével kapcsolatban létrejött megállapodások, rendszertervek, összesített adatok, valamint ezek védelmi rendszerének eszközei és adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év."

(3) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 137/A. és 137/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"137/A. A vám- és pénzügyőrségnél és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál a büntetőeljárás megindítása előtt a felderítés során keletkezett információk a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásig.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/B. A vám- és pénzügyőrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat, a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásáig, valamint az ezen adatokat tartalmazó nyilvántartásaik tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."

(4) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 137/E. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"137/E. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 175. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 68/B. §-ában meghatározott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."

Záró rendelkezések

20. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésétől számított 30. napot követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 45. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(3)[22]

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg

a)[23]

b) a Hivatal nyomozó hatósága hatáskörének, illetékességének és nyomozásának részletes szabályait.

c)[24] az adónyomozói intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait, valamint az adónyomozói magatartás szabályait.

(5)[25]

(6)[26] Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére a Hivatal jogosult.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke