6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet

az országos közutak kezelésének szabályozásáról

A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 151/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § (1)[1]

(2) A rendelet hatálya

a)[2] a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott közútkezelőkre,

b)[3] az országos közutakra, azok tartozékaira és műtárgyaira, az országos közúthálózat folyam- és folyóhídjain lévő gyalog- és kerékpárutakra, azok fel- és lehajtó rámpáira, az országos közutak területén lévő és a közútkezelő kezelésében álló gyalog- és kerékpárutakra azok fel- és lehajtó rámpáira (a továbbiakban: közutak), valamint

c)[4] a közutak kezelőinek nyilvántartási, ellenőrzési, üzemeltetési és fenntartási, valamint a közlekedést befolyásoló eseményekkel kapcsolatos információszolgáltatási feladataira, a koncessziós társaságok esetében a koncessziós szerződésben foglaltak figyelembevételével

terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a közutak területén lévő közvilágítási és hírközlési berendezések üzemeltetésére és fenntartására.

(4)[5]

1/A. §[6] (1)[7] A koncessziós szerződés keretében megvalósult és megvalósuló országos közutak kivételével az országos közúthálózat közútkezelői feladatait a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Zrt.) látja el, a közlekedésért felelős miniszterrel kötött szerződés alapján.

(2)[8] Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásának műszaki ellenőrzéséről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

1/B. §[9] (1)[10] A Kkt. 29. § (1) bekezdés második mondata alapján a közlekedésért felelős miniszter és a közút Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője között megkötött szerződés esetében az építtetői feladatokat az építési engedélyhez nem kötött, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott építési munkák tekintetében - beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását - a közútkezelő végzi vagy végezteti.

(2) A közútkezelő az (1) bekezdés figyelembevételével megkötött szerződés szerint az alábbi feladatok ellátása során járhat el építtetőként:

1. elválasztó sáv átépítése (burkolatépítés, vasbeton terelőfal kihelyezése, csapadékvíz elvezető rendszer építése vagy átépítése),

2. közvilágítás kiépítése, meglévő közvilágítás átépítése,

3. pihenőhelyek felújítása, bővítése, tengelyterhelés mérő helyek kialakítása,

4. jelzőlámpa telepítése, ITS (Intelligent Transport System) közlekedési rendszerek kiépítése,

5. zárt és nyílt vízelvezető rendszerek építése, felújítása; áteresz és csatlakozó műtárgyak (tisztító berendezések) építése, környezetvédelmi berendezések (olaj- és hordalékfogó műtárgy, purátor stb.) építése,

6. zajvédő falak építése, támfalak építése,

7. védőkerítések átépítése,

8. hírközlési létesítmények építése,

9. meglévő mérnökségeknek helyt adó épület felújítása, új mérnökségeknek helyt adó épület építése, egyéb magasépítés,

10. gyalogos-átkelőhely kiépítése,

11. forgalomcsillapító geometria kiépítése sávelhúzással, középszigettel,

12. autóbusz-öböl kiépítése,

13. közúti híd műtárgyak rekonstrukciója, tartószerkezetek teherbírását, kialakítását, átalakítását nem érintő felújítások, valamint

14. megrongálódott műtárgyak helyreállítását célzó felújítás vagy rekonstrukció.

(3) A közútkezelő az (1) bekezdés alapján megkötött, a közlekedésért felelős miniszter által jóváhagyott projektlistát tartalmazó szerződés szerint az alábbi feladatok ellátása során járhat el építtetőként:[11]

1. a forgalmi terhelés miatt indokolt új sáv építése, sávszélesítés, ívkorrekció, csomóponti felállósáv és kanyarodó sáv kialakítása, a csomópontok építése, átépítése (ideértve új körforgalom létesítését),

2. új mellékutak építése és a meglévő mellékutak rekonstrukciója,

3. a gyorsforgalmi utak és főutak 10 km pályaszakasz-hosszt meg nem haladó rekonstrukciója, valamint

4. kerékpárutak építése.

2. §[12] E rendelet alkalmazásában az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott közutak tekintetében

1. fejlesztés: új útszakasz, új csomópont vagy új forgalmi sáv létrehozására irányuló beruházás, amely az országos közúthálózat hosszának vagy a meglévő hálózat teljesítőképességének (kapacitásának), biztonságának növelése céljából valósul meg, illetve meglévő útszakaszon vagy az út részét képező műtárgyon, azok tartozékain végrehajtott olyan beavatkozás, amely a velük szemben támasztott műszaki követelményeket a korábbi kialakítással szemben magasabb szinten képes kielégíteni;

2. felújítás: a forgalmi igénybevételtől, az időjárástól vagy más természeti hatástól elhasználódott úttesten, azok tartozékain, az út környezetében, valamint a környezetvédelmi építményeken végzendő azon tevékenységek összessége, amelyek az út használati értékét növelik és a forgalmi igényeknek megfelelő, eredeti műszaki állapot helyreállítását szolgálják;

3. fenntartás: a felújítási és karbantartási beavatkozások együttese, a forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása;

4. információszolgáltatás: az országos közúthálózat közlekedési viszonyait érintő forgalmi és pályaállapotát leíró információk összessége;

5. karbantartás: a meglévő úttesten, azok műtárgyain, az út környezetében, valamint a környezetvédelmi építményeken évente, vagy évente több alkalommal végzett minden olyan beavatkozás, amelyet a folyamatos elhasználódás miatt a rendeltetésszerű, zavartalan, biztonságos üzemeltetés érdekében kell végezni;

6. rekonstrukció: új útszakasz vagy új forgalmi sáv létrehozásával nem járó beruházás, amely a forgalomba helyezés óta megváltozott forgalmi igények kiszolgálása érdekében jelentős burkolaterősítése vagy geometriai megváltoztatása céljából valósul meg; továbbá meglévő közúti hidak esetében szélesítéssel, átépítéssel vagy teherbírás növeléssel járó beavatkozás;

7. üzemeltetés: a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását elősegítő szolgáltatások összessége.

3. §[13] A közutak kezelésével összefüggő részletes nyilvántartási, ellenőrzési, üzemeltetési és fenntartási feladatokat, azok elvégzésének határidejét, valamint az egyes fogalmak meghatározását e rendelet melléklete, az Országos Közutak Kezelési Szabályzata (a továbbiakban: OKKSZ) tartalmazza.

4. § (1)[14] A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában megjelölt közútkezelők a mindenkori tárgyévet megelőző év október 15. napjáig javaslatot tesznek a közlekedésért felelős miniszternek a kezelésükben levő országos közutak közútkezelési szolgáltatási osztályokba történő besorolására. Kötelesek egyben az OKKSZ-ben meghatározott feladatokat a szolgáltatási osztálynak megfelelő színvonalon ellátni. A közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolás a tárgyév január 1. napjától számított 1 évig hatályos.

(2) A közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolást az országos közút

- kategóriájának,

- kiépítettségének,

- forgalmának nagysága, valamint

- forgalmának időszakos változása

figyelembevételével kell végrehajtani.

(3)[15] Az osztályba sorolásnál törekedni kell arra, hogy

a) a lehető leghosszabb összefüggő útszakaszokat azonos szolgáltatási osztályba sorolják, azonban egy-egy útszakasz a forgalomnagyság alapján a melléklet 1.1. pontjában meghatározottnál alacsonyabb osztályba csak különösen indokolt esetben sorolható,

b)[16] a települések bevezető, kivezető és lakott területen belüli szakaszai, valamint az azokhoz csatlakozó, lakott területen kívüli szakaszok, továbbá a vármegyehatárokon találkozó útszakaszok szolgáltatási osztálya azonos legyen.

5. § (1)[17]

(2)[18] Az országos közutak közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolását a közútkezelők által tételesen összeállított javaslat alapján a közlekedésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(3)[19]

(4)[20]

6. §[21] Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

7. §[22] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1108/70/EGK rendelete (1970. június 4.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről,

b) a Tanács 1384/79/EGK rendelete (1979. június 25.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről szóló 1108/70/EGK rendelet módosításáról,

c) a Bizottság 2598/70/EGK rendelete (1970. december 18.) az 1970. június 4-i 1108/70/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról.

Dr. Lotz Károly s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Melléklet a 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelethez

Az Országos Közutak Kezelési Szabályzata

1. Az országos közutak szolgáltatási osztályba sorolása

1.1. A közutak kezelőinek a közutakat az alábbi táblázatban meghatározott közútkezelési szolgáltatási osztályokba kell sorolniuk.

A közutaknak az alábbi táblázat alapján történő közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolásakor, a közút kategóriáján és a forgalom nagyságán kívül, figyelembe kell venni a közút kiépítettségét és a forgalom időszakos változását is.

* ÁNF - átlagos napi forgalom a besorolás évében (egységjármű/nap).

A szolgáltatási osztályba sorolást - forgalmi adat hiányában - a becsült forgalomnagyság alapján kell elvégezni.

1.2. A feladatok elvégzésének színvonalát az OKKSZ három kategóriába sorolja:[23]

"A" - az OKKSZ-ben meghatározott feladatok teljes körű és maradéktalan végrehajtása,

"B" - a Függelék II.2. pontja szerinti - a közlekedésért felelős miniszter által a Szerződésben egyértelműen rögzített - egyes feladatok csökkentett mértékű és gyakoriságú végrehajtása, a további feladatoknak az OKKSZ szerinti színvonalon történő megvalósítása mellett,[24]

"C" - a Függelék II.1. pontjában meghatározott feladatcsoportoknak az OKKSZ szerinti színvonalon történő végrehajtása. Valamennyi további - a Függelék II.2. pontja szerinti - feladat ellátásának színvonalát az országos közúthálózat működőképességének megőrzése mellett a Szerződések tartalmazzák.

A Függelék meghatározza azokat a feladatokat és feladatcsoportokat, amelyeket valamennyi kategóriában azonos színvonalon, folyamatosan kell ellátni, illetve azokat a feladatokat, amelyeknek ellátása a forgalom biztonságát és az úthálózat működőképességét közvetlenül nem befolyásolják, de az országos közutak és környezetük esztétikai megjelenését, kulturáltságát, a közlekedők részére biztosított szolgáltatások színvonalát meghatározzák.

A szolgáltatások színvonalának meghatározását a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szakirányítási szerve által évenként felülvizsgált és jóváhagyott jogcímrendszer tartalmazza. A felülvizsgálatot a tárgyévet megelőző év november 30-áig kell elvégezni.[25]

2. Nyilvántartási feladatok

2.1. A közút kezelője vagy az általa megbízott szervezet a közutakról, azok műtárgyairól és tartozékairól egységes rendszerben, folyamatosan nyilvántartást köteles vezetni.

2.2. A közutakról az alábbi adatokat tartalmazó nyilvántartást kell vezetni.

2.2.1. Ingatlan-nyilvántartási adatok.

2.2.2. Műszaki szakaszos adatok:[26]

- a közút azonosító adatai,

- a közút hálózati szerepkörének, területi elhelyezkedésének adatai,

- a közút környezeti adatai (szakasz, terepjelleg, talajfajta stb.),

- az út geometriai adatai (helyszínrajz, magassági adatok),

- a keresztszelvényi adatok,

- a pályaszerkezet adatai,

- a felszíni víztelenítés adatai,

- a közvilágítás adatai,

- a helyi közutak részét képező kerékpárutak adatai,

- a helyi közutak részét képező járdák adatai,

- a közműoszlopok és a fasorok, facsoportok, hóvédő erdő- és cserjesávok adatai,

- az utak menti falak (tám- és bélésfalak, zajvédő falak és berendezések stb.) adatai,

- az elválasztó sávok adatai,

- a tömegközlekedéssel érintett útszakaszok adatai.

2.2.3. Műszaki pontszerű adatok:[27]

- a csomópontok adatai,

- a tömegközlekedési járművek megállóinak adatai,

- a hidak és az átereszek adatai,

- a közműalagutak adatai,

- a kompok, révek és a pontonhidak adatai,

- a pihenőhelyek és a várakozóhelyek adatai (az útkezelő kezelésében),

- az út feletti merev áthidalás adatai,

- a műemléki védettségű műtárgyak és műszaki emlékek adatai,

- a csatlakozó utak adatai,

- a gyalogos-átkelőhelyek adatai,

- a vadátjárók adatai,

- a kerékpáros átvezetés adatai.

2.2.4. Minőségi adatok:

- a mérési és állapotfelvételi adatok,

- a minősítő osztályzatok.

2.2.5. Forgalomszámlálási adatok (átlagos napi forgalom, nehéz gépjármű forgalom, kerékpárforgalom, csúcsóra tényezők stb.).

2.2.6. A forgalmi rend adatai.

2.2.6.1. Közúti jelzések:

- a közúti jelzőtábla,

- a burkolati jelek,

- a forgalomirányító fényjelzőkészülékek,

- a közúti csomópontok forgalmi rendjének vázlata,

- egyéb.

2.2.6.2. Az úttartozékok.

2.2.6.3. A szintbeni közúti-vasúti kereszteződések.

2.2.6.4. A kijelölt gyalogos átkelőhelyek.

2.2.6.5. A tömegközlekedéssel érintett útvonalak és megállóhelyei.

2.2.7 Forgalombiztonsági adatok:

- a személyi sérülést okozó balesetek.

2.2.8. A szolgáltatási osztályba sorolás adatai.

2.2.9. Az útgazdálkodás adatai.

2.2.9.1. Az országos közutakkal kapcsolatban felmerülő ráfordításokat azok forrásától függetlenül kell nyilvántartani. Az útgazdálkodási költségadatokat és a használatra vonatkozó adatokat a közlekedésért felelős miniszter állítja össze a kezelők éves ráfordításai alapján.[28]

Az útgazdálkodási költségadatokat a következő bontásban kell nyilvántartani:

- beruházási kiadások,

- folyó kiadások (ezen belül az utak burkolatának fenntartása, egyéb folyó kiadások),

- általános kiadások.

2.2.9.1.1. Az országos közutak építésére, kezelésére és fenntartására felhasznált kölcsönöket, a korábban felvett kölcsönök törlesztésére és a kamatszolgálatra fordított pénzeszközök felhasználását évente elkülönítetten kell nyilvántartani.

2.2.9.1.2. Az országos közutakra vonatkozó tárgyévet megelőző útgazdálkodási költségadatokról és kölcsönökről, valamint az országos közutak használatáról évente december 31-éig a közlekedésért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot.[29]

2.2.9.1.3. Az útgazdálkodási költségadatok részletes meghatározását a 2598/70/EGK rendelet II. melléklete B. részének 1. pontja tartalmazza.

2.2.9.2. Az útra fordított költségek és egyéb útgazdálkodási adatok.

2.2.10. Az út menti fasorok, facsoportok, hóvédő erdősávok adatai.

2.3. A kezelői jogból származó intézkedések adatai, dokumentumai.

2.4. A közútkezelő a nyilvántartás alapján az országos összesítésekhez a külön előírt rendszerességgel adatokat szolgáltat.

3. Az út- és műtárgyellenőrzési és az út-, környezet- és hídvizsgálati feladatok

3.1. A közutakon - azok szolgáltatási osztályának és a forgalom nagyságnak megfelelően - útellenőri szolgálatot kell működtetni. Az utakat, azok tartozékait és műtárgyait meghatározott gyakoriságú, szakszerű felügyelet alatt kell tartani.

3.1.1. Az útellenőrnek megfelelő szakértelemmel, gyakorlattal és lehetőleg középfokú szakirányú végzettséggel, de legalább az Országos Képzési Jegyzék szerinti útfenntartó szakmunkás bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A közutak biztonságát veszélyeztető helyzetet, hiányosságot az útellenőrnek észlelés után a helyszínen közúti jelzések alkalmazásával vagy más módon jeleznie kell, az észlelt veszélyhelyzetet és a megtett intézkedést be kell jelentenie az illetékes üzemmérnökségnek. Az útellenőr az észrevételeit és intézkedéseit dokumentálni köteles.[30]

3.1.2. Az útellenőrnek rendelkeznie kell a közúttal és a közúti forgalommal kapcsolatos információk rögzítéséhez, továbbításához és a feladatának ellátásához szükséges eszközökkel.

3.2. Az útellenőrzés gyakorisága[31]

A szintbeni közúti-vasúti keresztezéseket az útellenőrzés gyakoriságának megfelelően, de legalább hetente ellenőrizni kell.

Az útellenőrzés megszervezésénél törekedni kell arra, hogy az egyes szolgáltatási osztályokon belül a lehető leghosszabb szakaszokat azonos gyakorisággal ellenőrizzék a helyi adottságok ismeretében.

Az útellenőrzés programját és az elvégzendő feladatokat a közút kezelője határozza meg.

3.3. Az út és a híd állapotáért, üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős közútkezelőnek meghatározott időszakonként, de legalább a tavaszi, illetve őszi időszakban útbeutazást kell végeznie. Az útbeutazásra kötelezett felelős személyek körét, a beutazás gyakoriságát külön szabályzatban kell előírni.[32]

3.4. Az országos közút burkolatának és víztelenítésének állapotát a közút kezelőjének évente egyszer meg kell vizsgálnia és minősítenie kell.[33]

3.5. A hidakat és a hídnak nem minősülő műtárgyakat a közút kezelőjének, illetve az általa megbízott szervezetnek vagy személynek időszakonként külön kell ellenőriznie, illetőleg vizsgálnia az alábbiak szerint.

3.5.1. Hídellenőrzés: a Duna- és Tisza-hidakon, valamint a kritikus állapotú hidakon a külön jogszabályban meghatározottak szerint útfenntartó szakmunkás által a forgalom biztonsága érdekében végrehajtott vizsgálat.[34]

3.5.2. Hídszemle: a külön jogszabályban* meghatározottak szerint félévente tartott hídvizsgálat. A vizsgálattal szakirányú végzettséggel rendelkező személy bízható meg, a feladat elvégzéséért az illetékes üzemmérnökség vezetője felelős. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az észlelt hiányosságokat.[35][36]

3.5.3. Hídvizsgálat: a külön jogszabályban* meghatározottak szerint évente tartott vizsgálat. A vizsgálatot a híd valamennyi szerkezeti elemére kiterjedő részletességgel kell elvégezni. A vizsgálat végrehajtásáért a közútkezelők hídmérnöke felelős. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az észlelt hiányosságokat.[37][38]

3.5.4. Hidak fővizsgálata: a külön jogszabályban* meghatározottak szerint külső szakértő által végrehajtott és részletesen dokumentált vizsgálat.[39][40]

3.5.5.[41]

3.5.6. Az országhatáron lévő hidakat a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerint kell megvizsgálni és ellenőrizni.

3.5.7. Az átereszek rendeltetésszerű működését és állapotát évente legalább egyszer ellenőrizni kell.

3.6. A tám- és bélésfalak, valamint a védőkapuk és a merev áthidalások állapotát évente egy alkalommal, a hídállapot ellenőrzésére meghatározott szinten kell megvizsgálni.

3.7. A gyalogos aluljárók vizsgálatára értelemszerűen a hídvizsgálatok előírásait kell alkalmazni.

3.8. A közút területén levő fák állapotát szemrevételezéssel kétévente legalább egyszer meg kell vizsgálni és a forgalomra veszélyes fák kivágása iránt intézkedni kell.[42]

4. Út- és műtárgy üzemeltetési feladatok[43]

4.1. A közutakat, a hidakat, az átereszeket, a műtárgyakat és az úttartozékokat a közút kezelőjének működőképes állapotban kell tartania.

4.1.1. Az útburkolatot a II. és a III. szolgáltatási osztályba tartozó közutak kiemelt szegéllyel ellátott átkelési szakaszain a körülményektől függően, de legalább kéthavonta kell tisztítani.[44]

4.1.2. A IV-VI. szolgáltatási osztályba tartozó kiemelt szegéllyel ellátott útszakaszokon a szegély melletti szennyeződéseket esetenként, de legalább évente két alkalommal kell eltávolítani.

4.2. A közút kezelője köteles a közúton keletkezett forgalomra veszélyes helyzet megszüntetéséről, szükség esetén annak jelzéséről, az útszakasz lezárásáról és a forgalom eltereléséről a veszélyhelyzet észlelését vagy bejelentését követően haladéktalanul intézkedni. A közútkezelő intézkedéséről köteles a külön jogszabályban megnevezett, az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződéseket előkészítő és teljesítésüket ellenőrző szervezetet tájékoztatni.[45]

4.3. A közúti forgalom biztonságát közvetlenül befolyásoló, megrongálódott alábbi közúti jelzéseket és úttartozékokat az észlelést vagy a bejelentést követően haladéktalanul helyre kell állítani, indokolt esetben pedig pótolni kell

- a vasúti átjárót jelző táblákat,

- az elsőbbséget szabályozó jelzéseket,

- a behajtani tilos és a kötelező haladási irányt jelző táblákat,

- a veszélyt jelző táblákat,

- a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet jelző táblákat,

- a szalagkorlátokat (az észlelést követően azonnal jelezni kell a meghibásodást a végleges helyreállításig sávos, piros-fehér táblával),

- a védőhálókat (az észlelést követően azonnal jelezni kell a meghibásodást a végleges helyreállításig sávos, piros-fehér táblával),

- az űrszelvény-korlátozást jelző táblákat és a védőkapukat (az észlelést követően azonnal jelezni kell a meghibásodást a végleges helyreállításig),

- az autópálya és az autóút kezdetét és végét jelző táblákat,

- a lakott terület határát jelző táblákat.

A fel nem sorolt jelzéseket és úttartozékokat az előzőekben felsorolt feladatok ellátását követően kell a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani, illetve pótolni.

4.4. A forgalomirányító jelzőberendezések hibáit az észleléstől vagy a bejelentéstől számított alábbi időtartamon belül el kell hárítani, illetve a hibák elhárítását meg kell kezdeni:[46]

- izzókiégés 24 órán belül,

- géphiba 48 órán belül,

- detektor, egyéb járműérzékelő hibája 7 napon belül.

4.5. A közúti jelzőtáblákat, a korlátokat és az egyéb úttartozékokat a szolgáltatási osztályba sorolás alapján, az időjárástól függően, szükség szerint, de az I., II. és III. szolgáltatási osztályba tartozó utakon legalább évi 2 alkalommal kell tisztítani.[47]

A vezetőoszlopokat az időjárástól függően, szükség szerint, de az I. szolgáltatási osztályban legalább évi 4, a II-III. szolgáltatási osztályban legalább évi 3, a további szolgáltatási osztályokban legalább évi 2 alkalommal kell tisztítani.

4.6. Burkolatjelek: A forgalom biztonságos lebonyolítása érdekében biztosítani kell a burkolatjelek láthatóságát. Ennek érdekében a burkolatjeleket rendszeresen fel kell újítani. A feleslegessé vált burkolati jelet a forgalmi rend változásával egy időben meg kell szüntetni.[48]

4.7. Az útra került és a forgalmat akadályozó víz elvezetését a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni.

4.8. A padkán, az árokban, a rézsűfelületeken, továbbá a közút határán belüli egyéb területen a forgalom biztonságát zavaró növényzetet az észlelést vagy a bejelentés valódiságának ellenőrzését követően haladéktalanul el kell távolítani.[49]

4.8.1. A közúti növényzet gondozása.

A közút területén lévő növényzet gondozásának szempontjai:

- a károsítók ellen a növényvédelemről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani;

- a zárlati és veszélyes károsítók elleni védekezés és a védekezés megszervezése a közút kezelőjének feladata;

- a közút területén lévő fás növényzetet (cserje, fasor, erdősáv) a szakhatósági előírások szerint kell gondozni.

4.8.2. A fűkaszálást a szolgáltatási osztálytól függően az alábbi minimális gyakorisággal kell elvégezni:

A növényzet gondozására - amennyiben az utakat kísérő zöldfelület az út határán belül helyezkedik el - belterületen is a fenti táblázatban foglaltak vonatkoznak.

4.9. A hídpályára és a gyalogos aluljáróra lerakódott piszkot, port, szennyeződést, valamint az egyéb folyékony vagy szilárd szennyeződést szükség szerint, a főutakon és a kiemelt hidakon évente legalább kétszer el kell távolítani.

A sózott utak hídjait, műtárgyait a sómaradványtól lemosással kell megtisztítani.

A munkát első alkalommal április 30-ig, második alkalommal október 15-ig kell elvégezni.

4.10. A út határán belüli területen a szemetet a szolgáltatási kategóriák szerinti - a Szerződésben meghatározott - gyakorisággal kell eltávolítani.

4.11. A közutak menti pihenő- és parkolóhelyeken a közút kezelője köteles a kezelésében lévő létesítmények üzemeltetését a parkolóhelyet megközelítő út osztályba sorolásának megfelelő szinten biztosítani.

4.12. A teherforgalmat lebonyolító határátkelőhelyeken az utak védelme érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányításával egyeztetett módon tengelysúly-ellenőrző állomásokat kell működtetni, amelyek üzemeltetési idejének igazodnia kell a határátkelőhely nyitvatartási idejéhez.[50]

4.13. A közforgalmú pontonhíd a hatályos jogszabályok előírásai és hatósági engedélyek alapján üzemeltethető, amennyiben az azon lebonyolódó forgalom az országos közúthálózat forgalmának része.

Ha a környezeti viszonyok a biztonságos közlekedést veszélyeztetik (köd, jégzajlás, vízállás stb.) a kompközlekedést szüneteltetni kell.

4.14. A közút kezelőjének téli tisztántartási tervet kell készítenie.[51][52]

Ennek alapján a közút kezelője minden év november 10-éig köteles:

a) a téli tisztántartásban részt vevő személyeket előre elkészített terv szerint oktatásban részesíteni,

b) az úttartozékok pótlásáról gondoskodni, és azok láthatóságát biztosítani,

c) a burkolat- és padkahibákat megszüntetni,

d) a közút területén lévő hóakadályt okozó növényzetet eltávolítani,

e) ideiglenes hóvédműveket elhelyezni,

f) az ügyeleti szolgálatot és az elhárítási rendszer működtetését megszervezni,

g) a hidakkal kapcsolatos különleges előírásokat rögzíteni, ismertetni (ideértve a sózás tilalmát, az általánostól eltérő tisztántartást),

h) a téli tisztántartás gépi eszközeit előkészíteni, az adaptereket felszerelni, a gépszemléket megtartani,

i) a téli tisztántartásban résztvevők szociális ellátását megszervezni,

j) a forgalomlezárási pontokat kijelölni,

k) a forgalmat lezáró és elterelő jelzőtáblarendszereket előkészíteni,

l) a hólerakóhelyeket kijelölni,

m) síkosság mentesítő anyagokat beszerezni.

A téli tisztántartási feladatok végzéséről és az utak állapotáról a közút kezelőjének folyamatos tájékoztatást kell adnia az ÚTINFORM, illetve a Közlekedési Főügyelet részére.

4.15. A közutak síkosság elleni védekezési rendszerbe történő besorolása

A közutakon a síkosság ellen az út hálózati jelentőségétől, forgalmától és egyéb körülményektől függően kell védekezni. A védekezést a Szerződésben meghatározott szolgáltatási kategóriák szerint kell megszervezni.

4.15.1. Őrjáratos utak: azok az utak, illetve útvonalak, amelyeken az út állapotát a közút kezelője rendszeresen ellenőrzi, a védekezés pedig - szükség szerint - az út teljes hosszán, rendszeresen, éjjel-nappal, vegyi és/vagy érdesítő anyaggal történik a síkosságtól függően. A hóeltakarítás során ezek az utak elsőbbséget élveznek.[53]

Az őrjáratos rendszerbe tartoznak az I., II., III. és - indokoltság esetén - a IV. szolgáltatási osztályba sorolt közutak.

4.15.2. Rajonos utak: azok az utak, ahol az út állapotát az útellenőrökön kívül csak a kritikus időszakokban kivezényelt elhárító gépkocsi vezetője ellenőrzi, a védekezés pedig nem terjed ki az út teljes hosszára, csupán annak veszélyes részeire (ívek, emelkedők stb.). A munkavégzés rendjét és a kötelező védekezési szakaszokat a tisztántartási tervben kell meghatározni. A hóeltakarítás során ezek az utak az őrjáratos utak után következnek.[54]

A rajonos rendszerbe tartozik a IV., V. és VI. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknak a tisztántartási tervben meghatározott része.

4.15.3. Az ún. fehér utak: azok az utak, amelyek nem tartoznak sem az őrjáratos, sem a rajonos rendszerbe. Ezeken az utakon, útszakaszokon a síkosság elleni védekezésről nem kell rendelkeznie a közútkezelőnek, az ellenőrzés pedig csak az útellenőrzés gyakoriságával történik (lásd 3.2. pont). A hóeltakarítás az előző pontokban rögzített feladatok elvégzését követően végezhető és csak olyan mértékig, hogy az út személygépkocsival járható legyen.

4.16. A téli tisztántartás során az I., II., III. és IV. szolgáltatási osztályba sorolt közutakon az útellenőrző szolgálat mellett, egymást kiegészítve az őrjáratos szórógépek is végezhetnek téli útállapot ellenőrzést. Az V. és VI. szolgáltatási osztályba sorolt közutakon - elsősorban az útellenőrző szolgálattal végrehajtva - az útellenőrzés gyakoriságát igény szerint kell meghatározni.[55]

A síkosság elleni védekezés szolgáltatási szintjei átlagos téli időjárás mellett:

Átlagos téli időjárásnak tekinthető, ha a folyamatos havazás, illetve hófúvás nem haladja meg a 24 órát, a hőmérséklet -8 °C vagy annál magasabb, és a szél sebessége 30 km/óránál kisebb. Alacsonyabb hőmérséklet vagy nagyobb szélsebesség, továbbá ónos eső esetén a szórási munka időtartama növekedhet.

A VI. szolgáltatási osztályba sorolt gyalog- és kerékpárutak esetében az V. szolgáltatási osztályra előírt feladatok elvégzése után kell a síkosságmentesítést megkezdeni.

4.17. A lehullott hóréteget a technológiai sorrendnek megfelelő ütemezéssel a burkolatról el kell távolítani.

Az I. szolgáltatási osztályba sorolt közútnál, ha a hóréteg laza, vastagsága eléri a 3-5 cm-t, a hóekézést meg kell kezdeni. A hóesés megszűnése után - 15-20 cm leesett hómennyiség esetén - a havat 5 órán belül kell eltakarítani.

A II. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknál, ha a lehullott hóréteg laza, vastagsága eléri az 5-10 cm-t, a hó eltakarítását meg kell kezdeni. A hóesés megszűnése után, 15-20 cm hómennyiség esetén a havat 6 órán belül el kell takarítani.

A III-IV. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknál, ha a lehullott laza hóréteg nem haladja meg a 15-20 cm-t, a hóesés megszűnése után a havat 24 órán belül el kell takarítani.

Az V. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknál az I., a II. és a III. szolgáltatási osztályra előírt feladatok elvégzését követően kell a személygépkocsival történő járhatóságot biztosítani.

A VI. szolgáltatási osztályba sorolt gyalog- és kerékpárutakat az V. szolgáltatási osztályra előírt feladatok elvégzését követően kell járhatóvá tenni.

Az őrjáratos utakat a közlekedés biztonsága és a hóeltakarítás megkönnyítése érdekében a havazás megindulásakor lehetőség szerint "alá" kell szórni.

Amennyiben a havazás tartós vagy a hó mennyisége a 20 cm-t meghaladja, a havat ismételt ekézéssel kell eltávolítani. Rendkívüli hómennyiség esetén a hófúvásra megállapított szabályokat kell alkalmazni.

4.18. A hófúvás által okozott akadályok megszüntetése.

A hóakadályok elhárítása során a sürgősségi sorrendet a közutak szolgáltatási osztálya határozza meg.

A III-VI. szolgáltatási osztályokban a sürgősségi sorrendet indokolt esetben a közútkezelő megváltoztathatja.

Rendkívüli időjárás esetén, ha az elhárítási munkák hatástalannak bizonyulnak, az elhárítást vagy útvonalbiztosítást csak különleges esetekre (élet- és vagyonvédelem biztosítása) kell korlátozni.

4.19. A téli úttisztítási kötelezettség megszüntetését követően[56]

- az ideiglenes hóvédműveket legkésőbb április 15-ig össze kell szedni,

- a téli időszak műszaki-gazdasági elemzését és értékelését május 15-éig el kell végezni.

4.20. Elemi kár esetében - árvíz, földrengés, jelentős vihar stb. - az OKKSZ előírásai nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a közút kezelője gondoskodik a soron kívüli út- és hídellenőrzésekről, a forgalmat akadályozó vagy veszélyeztető körülmények jelzéséről és a sürgősségi sorrend szerinti helyreállításokról. A közútkezelő intézkedéséről köteles a külön jogszabályban megnevezett, az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződéseket előkészítő és teljesítésüket ellenőrző szervezetet soron kívül tájékoztatni.[57]

4.21. Az üzemeltetési feladatok időben történő megkezdése és ellátása érdekében folyamatos - 24 órás - általános ügyeleti, információs, illetve készenléti szolgálatot kell szervezni, amelyet a téli úttisztítási időszakban (november 10.-március 15.) a téli ügyeleti szolgálat igényeihez kell igazítani. A téli ügyeleti szolgálat működését - az általános ügyeleti szolgálat szabályozásán belül - a téli tisztántartási tervben kell meghatározni.[58]

A téli időszakon kívül (március 15.-november 10.) előforduló rendkívüli időjárási körülmények előrejelzése esetén a szolgálat elrendelése a közútkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik.

4.22. A közutak lakott területen, valamint lakott területen kívüli szakaszain összehangolt téli tisztántartási szolgáltatást kell biztosítani. Ezt a szolgáltatást a téli tisztántartási tervben feladatokra bontva (síkosság elleni védekezés, lehullott hóréteg eltávolítása, akadályok megszüntetése, akadályt képező hóelszállítás, gyalogos-átkelőhelyek és autóbuszöblök téli útüzemeltetési feladatai, valamint a víznyelők és azok környezetének tisztítása) kell rögzíteni és a szolgáltatási osztálynak megfelelően kell végrehajtani.[59]

4.23. Az országos közúthálózatra előírt feladatok ellátása érdekében országos központi ügyeleti szolgálatot kell működtetni.

5. Út- és műtárgyfenntartási feladatok

5.1. A földutak, árkok, padkák, vízelvezetési rendszerek és a közúti környezet fenntartása.

5.1.1. A földutak fenntartása.

A földutak járhatóságáról a forgalmi viszonyoknak, a talaj adottságának és az időjárásnak megfelelően kell gondoskodni.

5.1.2. Az útpadkák és a vízelvezető rendszerek fenntartása.[60]

A közútkezelő által összeállított éves javítási program szerint el kell végezni azokat a fenntartási munkákat, amelyek a burkolatról és a padkáról a víz árokba jutását, majd onnan a továbbfolyását biztosítják. Ennek érdekében a felmagasodott padkaszakaszokat le kell nyesni, a kijáródott, gödrös vagy laza padkát fel kell tölteni, az árok és a rézsűoldal kimosását ki kell javítani. A víztelenítő árok szükséges méretű keresztszelvényét, a burkolt árkok és zárt vízelvezető rendszerek működését biztosító feladatokat az éves közhasznú vállalkozási szerződésben kell rögzíteni mind a lakott, mind a lakott területen kívüli szakaszokra vonatkozóan.

5.2. Az útburkolatok fenntartása.

A fenntartás szempontjából a hibák kijavítását az alábbiak szerint kell megkülönböztetni:

5.2.1. 2. fokozatú javítások:

A forgalom biztonságát és az út állagát veszélyeztető lokális hibajavítási tevékenységek összessége.

A közút jellemző műszaki állapotától eltérő jellegű olyan burkolathibák kijavítása, amelyek az utak használóit, a járművezetőket hirtelen mozgásváltoztatásra kényszerítik, és ezzel balesetet idézhetnek elő.

5.2.2. 1. fokozatú javítások:

Folyamatosan kialakuló burkolati hibák kijavítása.

A természetes elhasználódás következményeit megszüntető javítások, amelyek az állapotromlás folyamatos kialakulása következtében rendszeres állapotvizsgálat alapján tervezhetők, azonnali beavatkozást azonban nem igényelnek.

A pályaszerkezet nem megfelelő teherbírásának kezelését, a profiljavítási feladatokat, a burkolatfelületek elöregedéséből eredő hibák megszüntetését, a kopóréteg hámlások pótlását a mindenkori burkolatállapot alapján kell az éves burkolatgazdálkodási tervben - létesítményjegyzékben - meghatározni és ütemezni.

5.2.3. A burkolathibák kijavításának időkövetelményei.

A burkolathibáknak (kátyúk, süllyedések, gyűrődések, közműszerelvények meghibásodása) - az adott út szolgáltatási osztályától függő - forgalombiztonsági szempontból történő besorolását, a javítások megkezdésének időpontját az alábbi táblázat tartalmazza:

A 2. fokozat szerinti tömeges burkolathibák megjelenése, valamint a hidak és hídnak nem minősülő műtárgyak 2. fokozatú javítási feladatának esetében a javítási időtartamok meghosszabbíthatóak a megfelelő közúti jelzések egyidejű kihelyezése mellett.

5.3. A hidak és műtárgyak fenntartása.[61]

5.3.1. A hidak és a műtárgyak (felszerkezet, alépítmény, hídtartozékok, pályaburkolat, szegély, hídkörnyezet) hibáinak kijavítása fenntartási szempontból lehet:

- 2. fokozatú: a híd állékonyságát vagy a forgalom biztonságát veszélyeztető hibák kijavítása, továbbá a hidak védelmét szolgáló berendezések (védőkapuk) kijavítása,

- 1. fokozatú: a híd leromlási folyamatát gyorsító hibák kijavítása.

5.3.2. A hídnak nem minősülő műtárgyak fenntartása.

A hibák fokozatai:

- 2. fokozat: a közlekedés biztonságát veszélyeztető sérült vagy hiányzó elemek (korlátok, lépcsők szerkezeti részei) helyreállítása,

- 1. fokozat: az elhasználódásból eredő felületi hibák, repedések, fugák, járdacsatlakozások stb. kijavítása.

A hibák kijavításának időkövetelményei azonosak az 5.3.1. pontban foglaltakkal.

5.4. Az úttartozékok fenntartása, burkolatjelfestés.

5.4.1. A közúti jelzőtáblák fenntartása.

A 4.3. pontban foglalt üzemeltetési kötelezettségeket meghaladó javítási feladatok fokozatai:

2. fokozat: a felismerhetőséget, használhatóságot zavaró, valamint a rongálásból eredő hibák kijavítása;

1. fokozat: az időjárás hatására bekövetkező természetes elhasználódás megszüntetése.

Az egyedi tervezésű jelzőtáblákra az I. és a II-IV. szolgáltatási osztályok 2. fokozatában előírt javítási időtartamot 10 nappal meg lehet hosszabbítani.

5.4.2. A forgalomirányító jelzőberendezések megfelelő műszaki állapotának biztosítása érdekében:[62]

- a forgalomirányító berendezést (a vezérlőberendezést, azok egységeit, a jelzéstechnikai felépítményt) évente legalább 3-szor,

- a gyalogos bejelentkezését érzékelő berendezést évente legalább 3-szor,

- a járműérzékelőket évente legalább 3-szor,

- a fázisterv szerinti működést évente legalább 1-szer,

- a periódusidőket évente legalább 1-szer,

- a programváltó óra működését havonta,

- a sárga villogó üzemmódot havonta

kell ellenőrizni.

Az ellenőrzések időpontját és az azok során tett megállapításokat, valamint az előző ellenőrzés során tett észrevételekkel kapcsolatos intézkedéseket dokumentálni kell.

A jelzőlámpák izzóit évente legalább 1 alkalommal ki kell cserélni.

5.4.3. A vezetőoszlopok fenntartása.

A vezetőoszlopok természetes elhasználódásából és szándékos megrongálásból eredő pótlását, cseréjét folyamatosan kell végezni.

5.4.4. A vezetőkorlátok, elválasztósávok védőhálói, szelvényjelzések.

Az időjárás hatására fellépő hibákat azok jellegétől, illetve mértékétől függően kialakított fontossági sorrend alapján kell kijavítani. A szelvényjelzések láthatóságát biztosítani kell.

5.4.5. Zajvédő falak, berendezések karbantartása.

A zajvédelmet szolgáló berendezéseknek a természetes elhasználódásból, megrongálódásból eredő pótlását, cseréjét, szükséges karbantartását folyamatosan kell végezni.

5.4.6. A burkolati jelek festése.[63]

A burkolati jeleket a külön jogszabályok,* valamint a 4.6. pontban leírtak szerint kell létesíteni.[64]

A II. és III. szolgáltatási osztályba sorolt utakon valamennyi kijelölt gyalogos-átkelőhely burkolati jelének, valamint a csomópontok kézi jeleinek (a továbbhaladás irányát jelző nyilak, a megállás helyét vagy az elsőbbségadási kötelezettséget jelző burkolatjelek) állapotát (láthatóság, fényvisszaverő képesség stb.) évente két alkalommal (április 1.-május 31. és október 1.-november 10.) meg kell vizsgálni, és ennek alapján a felújítást el kell végezni.

6. Közúti információszolgáltatási feladatok:[65]

Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének általános feltételeiről, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódásáról szóló 48/2012. (VIII. 23.) NFM rendeletnek megfelelően a közlekedők részére történő információ átadása céljára TIC (Traffic Information Centre) Közlekedési Információs Központ működik, amelyet az Útinform lát el.

6.1. A központba az alábbi információk eljuttatását szükséges biztosítani:

6.1.1. Új utak, csomópontok építésével, átadásával kapcsolatos információk.

6.1.2. Forgalomkeltő vagy forgalomvonzó politikai, kulturális, sport és egyéb eseményekkel kapcsolatos információk.

6.2. Az alábbi események bekövetkezéséről, annak állapotváltozásáról szóló információk azonnali eljuttatását szükséges biztosítani:

6.2.1. Forgalmi rend változással kapcsolatos információk.

6.2.2. Forgalomkorlátozással járó fenntartási, napi karbantartási munkákkal kapcsolatos információk, ideiglenes hosszabb távú forgalomterelések.

6.2.3. Balesetekkel kapcsolatos információk.

6.2.4. Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos információk, ideértve a közfeltűnést keltő események, az időjárási helyzet változásából eredő, a közlekedés biztonságára kiható körülményeket.

Függelék a 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelethez

II. A közútkezelői tevékenységek besorolása a műszaki felhasználási jogcímek szerint[67]

II.1. Valamennyi szolgáltatási kategóriában azonos színvonalon, folyamatosan, illetve rendszeresen elvégzendő feladatok:

II.2. Szolgáltatási kategóriánként változó - a Szerződésben esetenként meghatározott - színvonalú tevékenységek: