31/1999. (VIII. 6.) EüM-FVM együttes rendelet

az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekre és a növényvédő szerekre vonatkozó helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 24. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet 24. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek (a továbbiakban: gyógyszer) és a növényvédő szerek forgalomba hozatalát megelőzően, illetve a már forgalomba hozott gyógyszer esetén - az esetleges kockázat felmérése céljából - a b) pont alatti vizsgálóhelyeken végzett, a gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát célzó vizsgálatok tervezésére, kivitelezésére, dokumentálására, az eredmények közzétételére, továbbá ezek ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó Helyes Laboratóriumi Gyakorlatra (a továbbiakban: GLP), valamint

b) a gyógyszerek és a növényvédő szerek - a 2. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott - biztonsági vizsgálatait végző laboratóriumokra, illetve vizsgálóhelyekre (a továbbiakban együtt: vizsgálóhely).

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a gyógyszerek klinikai kipróbálásával kapcsolatos vizsgálatokat végző vizsgálóhelyekre.

2. § (1) A GLP alapelveit és követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A GLP követelményei betartásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vizsgálóhelyek GLP követelményeknek megfelelően történő működését, az egyes vizsgálatok kivitelezése GLP szintjének meghatározását, valamint azok betartásának ellenőrzését az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) végzi.

(4) Az OGYI a (3) bekezdés szerinti tevékenysége keretében

a) GLP felügyelők alkalmazásával a vizsgálóhelyen helyszíni ellenőrzést folytat le,

b) helyszíni ellenőrzés, a vizsgálati jelentések és a rendelkezésre álló adatok alapján felülvizsgálja és ellenőrzi a GLP követelmények betartását,

c) az a) pont szerinti ellenőrzés eredménye alapján értékeli a vizsgálóhelyet vagy egy adott vizsgálat GLP szintjét.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálóhely GLP értékelésről az OGYI határozatot hoz (a továbbiakban: GLP értékelés), amelyet magyar és angol nyelven állít ki. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a vizsgálóhely nem tartja be a GLP követelményeket, az OGYI a kiadott GLP értékelés visszavonásáról határozatban rendelkezik.

(6) A GLP értékelésnek a vizsgálóhely azonosító adataira, a vizsgálat típusára, valamint a GLP-nek való megfelelésre vonatkozó adatait - közlemény formájában - az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(7) Az OGYI, illetve a GLP felügyelők a tevékenységük során tudomásukra jutott adatokat - a (6) bekezdésben, illetve a 4. §-ban foglaltak kivételével - az adatkezelésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, bizalmasan kezelik.

(8) A GLP értékeléssel rendelkező vizsgálóhelyeket az OGYI kétévente legalább egyszer ellenőrzi.

3. § (1) A GLP értékelésről szóló, valamint az annak visszavonásáról rendelkező határozat angol nyelvű példányát az OGYI megküldi az érdekelt nemzetközi szervezeteknek, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban működő GLP hatóságoknak.

(2) A GLP ellenőrző tevékenység, illetve a GLP értékelés a külön jogszabály szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles.

4. § (1) A vizsgálóhely - az OGYI által kiadott GLP értékelés hiányában is - nyilatkozhat úgy, hogy tevékenysége során a GLP követelmények betartásával működik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálóhely működését az OGYI ellenőrizheti. Amennyiben az OGYI megállapítja, hogy a vizsgálóhely a GLP követelmények megsértésével működik, erről határozatban rendelkezik, és ezt a tényt az Egészségügyi Minisztérium, illetve Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

5. § A külföldön kiállított GLP értékelést - amennyiben nemzetközi egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik - az OGYI abban az esetben fogadja el, ha meggyőződött arról, hogy a külföldön végzett GLP ellenőrzést szakszerűen, az e rendelet mellékleteiben foglaltaknak megfelelően végezték el.

6. § (1) Az OGYI tevékenységére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a határozat ellen - az Egészségügyi Minisztériumnak címzett és az OGYI-hoz benyújtott - fellebbezéssel lehet élni.

(2) Az OGYI által alkalmazott, illetve megbízott a GLP felügyelők a vizsgálóhely helyszíni ellenőrzése során a vizsgálóhely területére beléphetnek, a GLP értékeléshez szükséges adatokhoz hozzáférhetnek, és a szükséges dokumentációba betekinthetnek.

7. § (1) Ez a rendelet 1999. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) A 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti GLP felügyelői tevékenység végzésének szakmai követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az e rendeletben foglalt rendelkezések

- az Európai Közösségek Tanácsának a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat (GLP) alkalmazására és a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazása ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok és közigazgatási előírások közelítéséről szóló 87/18/EGK irányelvének,

- az Európai Közösségek Tanácsának a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 88/320/EGK irányelvének,

- az Európai Közösségek Bizottságának az Európai Közösségek Tanácsának a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 88/320/EGK irányelvének függelékét módosító 90/18/EGK irányelvének,

- az Európai Közösségek Tanácsának a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat (GLP) alkalmazására és a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazása ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok és közigazgatási előírások közelítéséről szóló 87/18/EGK irányelvhez igazodó technikai haladásról rendelkező, az Európai Közösségek Bizottságának 99/11/EK irányelvének, valamint

- az Európai Közösségek Tanácsának a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 88/320/EGK irányelv mellékletéhez igazodóan a technikai haladásról másodízben rendelkező, az Európai Közösségek Bizottságának 99/12/EK irányelvének megfelelő szabályozást tartalmaznak.

Dr. Gógl Árpád s. k., Dr. Torgyán József s. k.,

egészségügyi miniszter földművelésügyi és vidékfejlesztési

miniszter

1. számú melléklet a 31/1999. (VIII. 6.) EüM-FVM együttes rendelethez

A Helyes Laboratóriumi Gyakorlat alapelvei és követelményei

I. A fogalmak meghatározása

1. Helyes Laboratóriumi Gyakorlat (a továbbiakban: GLP): olyan minőségügyi rendszer, amely a nem klinikai és környezetbiztonsági vizsgálatok szervezésével és lefolytatásával foglalkozik. Magában foglalja azok tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, dokumentálását, archiválását és zárójelentés kibocsátását.

2. A vizsgálóhely szervezetével kapcsolatos meghatározások:

2.1. vizsgálóhely (test facility): a személyek, a helyiségek és a működő egységek összessége, amelyek a vizsgálatok elvégzéséhez, a nem klinikai és a környezetbiztonsági vizsgálatokhoz szükségesek. A többhelyszínű (multisite) vizsgálatok esetén - amelyeket több mint egy helyen végeznek -, a vizsgálóhely magában foglalja azt a helyet, ahol a vizsgálat vezetője tartózkodik és mindazokat a vizsgálóhelyeket, ahol egyedileg és összességében folyik a vizsgálat;

2.2. az egyedi vizsgálóhely (test site): azon helyiségek összessége, ahol a vizsgálat fázisait elvégzik, illetve lefolytatják;

2.3. a vizsgálóhely vezetősége (test facility management): azon a személy vagy személyek, akik felelősek azért, hogy a rendszer és a feladatok a GLP elveknek megfelelően legyenek kialakítva;

2.4. az egyedi vizsgálóhely vezetősége (test site management): azon személy vagy személyek, akik felelősek az adott vizsgálati fázisért és azt a GLP elveknek megfelelően végzik el;

2.5. megbízó (szponzor): az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy természetes személy, amely vagy aki megrendeli, támogatja és/vagy előterjeszti a nem klinikai és a környezetbiztonsági vizsgálatokat;

2.6. vizsgálatvezető (Study Director): az a személy, aki egy személyben felelős minden tekintetben a nem klinikai és a környezetbiztonsági vizsgálat(ok) elvégzéséért;

2.7. helyszíni vizsgálatot vezető (Principal Investigator): a több helyszínen végzett vizsgálatok esetén az adott helyszínen a vizsgálat vezetőjének képviseletében jár el, és az adott vizsgálati részekért felelős. A vizsgálatvezető felelőssége kiterjed a vizsgálat teljes vezetésére, és ezek nem ruházhatók át a helyszíni vizsgálatot vezető(k)re, ideértve a vizsgálati terv elfogadását és annak módosítását, a zárójelentés elfogadását, valamint annak a biztosítását, hogy a GLP elvei minden esetben figyelembe legyenek véve;

2.8. minőségbiztosítás (Quality Assurance Programme): az a meghatározott szervezeti egység - ideértve az általa foglalkoztatott személyeket is -, amely független a vizsgálat elvégzésétől, és nyilatkozik a GLP előírásoknak való megfelelésről,

2.9. szabványműveleti előírások (Standard Operating Procedures, SOP'-s): olyan írott utasítások, amelyek előírják, hogyan kell végezni vizsgálatot vagy egyéb tevékenységet, amelyet egyébként nem részletez a vizsgálati terv vagy a vizsgálathoz ajánlott irányelv;

2.10. főkönyv (Master Schedule): az a teljes adattár, amelynek segítségével értékelhető az a elvégzett munka, és nyomon követhetők azok a vizsgálatok, amelyeket a vizsgálóhelyen végeznek.

3. A nem klinikai egészségi és környezetbiztonsági vizsgálatokkal kapcsolatos alapfogalmak:

3.1. vizsgálat (study): nem klinikai egészségi és környezetbiztonsági vizsgálat, olyan kísérlet vagy kísérletsorozat, amelynek során egy kísérleti anyag kerül tanulmányozásra laboratóriumi vagy környezeti körülmények között abból a célból, hogy olyan adatokat és/vagy biztonsági értékeket nyerjenek, amelyeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) ellenőriz;

3.2. rövid idejű vizsgálat (Short - term study): olyan - rövid idő alatt elvégzett - vizsgálat, amelyhez általában ismert eljárást használnak;

3.3. vizsgálati terv (Study plan): olyan dokumentum, amely meghatározza és leírja a vizsgálat menetét, egyidejűleg az esetleges módosításokat is tartalmazza;

3.4. vizsgálati terv módosítása (Study plan amendment): a vizsgálat megkezdése után a vizsgálati terv szándékos változtatása;

3.5. vizsgálati tervtől való eltérés (Study plan deviation): a vizsgálati tervtől a vizsgálat megkezdése után történő nem szándékos eltérés;

3.6. vizsgálati rendszer (Test system): olyan biológiai, kémiai vagy fizikai rendszer vagy azok kombinációja, amelyeket a vizsgálat során alkalmaznak;

3.7. nyers adatok (Raw data): minden olyan eredeti vizsgálóhelyi feljegyzés és dokumentáció vagy azok hiteles másolata, amely a vizsgálat során nyert eredeti megfigyelés, illetve egyéb tevékenység eredménye. A nyers adatok közé tartozhat még például a fénykép, az automata regisztrálóval ellátott műszer adatlapjai vagy egyéb, megőrzésre szánt adat, amely az értékeléshez megfelelően tárolható információt tartalmaz a 3.10. pont szerinti időpontig;

3.8. vizsgálati minta (Specimen): minden olyan anyag, amelyet a vizsgálati rendszerből nyertek további kísérlet, analízis vagy tárolás céljára;

3.9. a kísérlet kezdetének ideje (experimental starting date): az az időpont, amikor a vizsgálatból származó első adat keletkezik;

3.10. a kísérlet befejezésének ideje (experimental completion date): az az utolsó időpont, amely után további adatok már nem keletkeznek;

3.11. a vizsgálat kezdetének idejét (study initiation date): az az időpont, amikor a vizsgálatvezető aláírja a vizsgálati tervet;

3.12. a vizsgálat befejezésének időpontját (study completion date): az az időpont, amikor a vizsgálatvezető aláírja a zárójelentést.

4. A kísérleti anyagokkal kapcsolatos fogalmak:

4.1. kísérleti anyag (test item): a vizsgálat tárgya;

4.2. összehasonlító-anyag (reference item): a kísérleti anyaggal való összehasonlításra szolgáló anyag;

4.3. gyártási tétel (batch): a kísérleti vagy összehasonlítóanyag azon mennyisége, amelyet a gyártás meghatározott ideje alatt állítottak elő, ezért elvárható az egyneműsége, és ezért ilyennek jelölhető;

4.4. vivőanyag, hordozó (vehicle): minden olyan összetevő, amelyet a vizsgálati vagy összehasonlító-anyag keveréséhez, eloszlatásához vagy szolubilizálásához alkalmaznak abból a célból, hogy elősegítsék annak hozzáadását (beadását) a vizsgálati rendszerhez (rendszerbe).

II. A vizsgálóhely szervezete és a személyi felelősségek biztosítása

1. A vizsgálóhely vezetőségének felelőssége

Minden vizsgálóhely vezetőségének biztosítania kell, hogy a GLP elveket betartsák a vizsgálóhelyen. Ennek során minimális követelményként:

1.1. biztosítani kell olyan nyilatkozat megtételét, amely meghatározza azt, hogy a vizsgálóhelyen ki az, aki meghatározott időben teljeskörűen felel a GLP elvek betartásáért;

1.2. biztosítani kell, hogy elégséges számú és megfelelő felkészültségű személyzet, alkalmas helyiségek (helyszínek), berendezések és anyagok álljanak időben rendelkezésre a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mennyiségben;

1.3. a szakemberek, illetve a technikai személyzet képesítéséről, továbbképzéséről, gyakorlatáról folyamatosan feljegyzést kell vezetni, valamint el kell készíteni munkaköri leírásukat;

1.4. biztosítani kell, hogy a személyzet világosan megértse feladatait, valamint - ahol szükséges - gondoskodni kell a feladatok ellátásához szükséges megfelelő oktatásról, amelyet dokumentálni kell;

1.5. ki kell dolgozni, és jóvá kell hagyni a megfelelő és érvényes szabványműveleti előírásokat, gondoskodni kell azok betartásáról, valamint meghatározott időpontokban történő felülvizsgálatáról;

1.6. gondoskodni kell arról, hogy az erre a célra kijelölt személyzet részvételével a GLP elveknek megfelelő minőségbiztosítás működjön;

1.7. a vezetőségnek minden vizsgálathoz a vizsgálat megkezdése előtt ki kell jelölni azt a megfelelő végzettségű és gyakorlatú személyt, aki a vizsgálatot vezeti (a továbbiakban: vizsgálatvezető), gondoskodni kell megfelelő helyettesítéséről, és ezt nyilván kell tartani;

1.8. több helyszínen végzett vizsgálat esetében biztosítani kell - ahol ez szükséges - megfelelően képzett, illetve továbbképzett és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező kinevezett helyszíni vizsgálatvezetőt, aki alkalmas a vizsgálat meghatározott részének (fázisának) irányítására a kidolgozott eljárások alapján. Gondoskodni kell a helyszíni vizsgálatvezető helyettesítéséről és ezt nyilván kell tartani;

1.9. a vizsgálatvezetőnek a vizsgálati tervvel való egyetértését dokumentálnia kell;

1.10. a vizsgálatvezető által elfogadott vizsgálati tervet a minőségbiztosításért felelős személyek részére hozzáférhetővé kell tenni;

1.11. a korábban használt és érvényét vesztett szabványműveleti előírásokat az érvényvesztéstől számított legalább 10 évig meg kell őrizni;

1.12. az archiválásért felelős személy kinevezéséért a vezetőség felelős;

1.13. biztosítani szükséges a főkönyv karbantartását;

1.14. a vizsgálóhelyen csak olyan anyag, berendezés stb. kerülhet felhasználásra, amely kielégíti a vizsgálattal szemben támasztott követelményeket;

1.15. a több helyszínen végzett vizsgálat esetén biztosítani kell a közvetlen kapcsolatot a vizsgálatvezető, a helyszíni vizsgálatvezető, a vizsgálatban részt vevő személyek és a minőségbiztosítás személyzete között;

1.16. a vizsgálati és összehasonlító-anyagok azonosítását biztosítani szükséges;

1.17. a számítógépes rendszerek kezelésére megfelelő eljárást kell kialakítani, amely biztosítja, hogy ezek megfelelnek a kívánt célnak, és - a GLP elveknek megfelelően - validáltak, kezeltek és karbantartottak.

1.18. Amennyiben valamelyik vizsgálati fázist másik helyszínen végeznek, az adott helyszín vezetősége gondoskodik az 1.1-1.6., 1.8., 1.11-1.14., valamint 1.16-1.17. pontban foglaltak betartásáról.

2. A vizsgálatvezető felelőssége

A vizsgálatvezető egyedüli irányítója a vizsgálatnak, felelős a vizsgálat vezetéséért, valamint a zárójelentés elkészítéséért. Ez a felelősség különösen az alábbiakat foglalja magában:

A vizsgálatvezető

2.1. fogadja el a vizsgálati tervet és annak módosítását, amelyet aláírásával és dátummal kell ellátnia;

2.2. biztosítja, hogy a minőségbiztosítás személyzete számára hiteles másolatban rendelkezésre álljon a vizsgálati terv és annak esetleges módosításai, valamint megfelelő kapcsolatot tart a minőségbiztosítás személyzetével,

2.3. biztosítja, hogy a vizsgálatban résztvevők rendelkezésére álljon a vizsgálati terv, a módosítások és az alkalmazott szabványműveleti előírások;

2.4. gondoskodik arról, hogy - több helyszínen végzett vizsgálat esetében - a helyszíni vizsgálatvezető(k) megismerjék a vizsgálati tervet és zárójelentést mindazokon a helyszíneken, ahol a vizsgálatot végzik;

2.5. biztosítja, hogy a vizsgálati tervben az előírt eljárásokat alkalmazzák, valamint felbecsüli és dokumentálja a vizsgálati tervtől való eltérést, amely hatással van a vizsgálat minőségére, továbbá - amennyiben ez lehetséges - feljegyezi az alkalmazott javító intézkedéseket, igazolva a szabványműveleti előírásoktól való eltérést;

2.6. gondoskodik arról, hogy a keletkezett minden nyers adatot dokumentáljanak, és jegyezzenek fel;

2.7. gondoskodik arról, hogy a használatban lévő számítógépes rendszereket validálják;

2.8. a zárójelentés aláírásával és dátumozásával felelősséget vállal az adatok valódiságáért, és kijelenti, hogy a vizsgálatot a GLP elveknek megfelelően végezték el;

2.9. a vizsgálat teljes körű befejezése után gondoskodik a vizsgálati terv - beleértve a lezárást is -, a zárójelentés, a nyers adatokat és kiegészítő anyagok archiválásáról.

3. A helyszíni vizsgálatvezető felelőssége

A helyszíni vizsgálatvezető biztosítja, hogy a vizsgálatnak általa vezetett fázisa a GLP elveknek megfelelően legyen elvégezve.

4. A vizsgálatban résztvevők felelőssége

4.1. Az adott vizsgálatban részt vevő személyeknek ismerniük kell a vizsgálatra vonatkozó GLP elveket.

4.2. A vizsgálatban résztvevő számára biztosítani kell az adott vizsgálat vizsgálati tervét és a vizsgálatra vonatkozó érvényes szabványműveleti előírását. A vizsgálatban résztvevő felelőssége, hogy az előbbi dokumentumokban előírtak szerint járjon el, és amennyiben ettől eltér, azt dokumentálja, és értesítse a vizsgálatvezetőt, illetve - ahol ez szükséges - a helyszíni vizsgálatvezetőt.

4.3. A vizsgálatban részt vevő személyzet felelős a nyers adatok minőségért és azért, hogy azokat a GLP elveknek megfelelően azonnal és pontosan feljegyezzék, valamint, hogy ezek az adatok valódiak legyenek.

4.4. A vizsgálatban résztvevőnek - a lehető legkisebb kockázat érdekében - be kell tartania a munkaegészségügyi előírásokat, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a kockázatot magukkal szemben, és hogy biztosítsák a vizsgálat integritását.

III. Minőségbiztosítás

1. Általános követelmény

1.1. A vizsgálóhelynek olyan dokumentált minőségbiztosítással kell rendelkeznie, amely garantálja, hogy a vizsgálatokat a GLP elveknek megfelelően végzik.

1.2. A minőségbiztosítást olyan - a kísérleti eljárásokat ismerő - személy végezheti, akit a vezetőség bíz meg, és közvetlenül annak felelős a feladat végrehajtásáért.

1.3. Az 1.2. bekezdés szerinti személy az adott vizsgálatok végzésében nem vehet részt.

2. A minőségbiztosítási személyzet felelőssége

A minőségbiztosítási személyzet felelősségének különösen az alábbiakat kell magában foglalnia:

2.1. a vizsgálóhelyen minden elfogadott vizsgálati terv és érvényes szabványműveleti előírás hiteles másolatát meg kell őrizni, és biztosítani kell, hogy a rendelkezéseknek megfelelően be lehessen tekinteni a naprakészen vezetett főkönyvi példányba;

2.2. írásban nyilatkozni kell arról, hogy a vizsgálati terv tartalmazza a GLP elvek által előírt információkat;

2.3. terv szerinti ellenőrzéseket kell tartani annak érdekében, hogy a vizsgálatok a GLP előírásainak megfelelően történjenek. Az ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy a vizsgálati terv és a szabványműveleti előírások a vizsgálatban résztvevők rendelkezésére állnak, és a vizsgálat azok szerint történik. Az ellenőrzések elvégzését oly módon kell dokumentálni, hogy azok követhetők legyenek, és az azokról készült feljegyzéseket az ellenőrzés befejezésétől számított legalább 15 évig meg kell őrizni;

2.4. a minőségbiztosítási szabványműveleti előírás szerint három típusa van az ellenőrzésnek:

- vizsgálatot célzó ellenőrzés,

- vizsgálóhely ellenőrzése,

- vizsgálóhelyen végzett munkafolyamatok ellenőrzése.

Ezen ellenőrzések adatait legalább 15 évig meg kell őrizni.

2.5. a minőségbiztosítási személyzetnek ellenőriznie kell, hogy a vizsgálat zárójelentése tartalmazza-e az alkalmazott módszerek, eljárások és megfigyelések pontos leírását, valamint, hogy az eredmények valós adatokon és megfigyeléseken alapulnak;

2.6. az ellenőrzési eredményt annak elkészülte után azonnal írásban kell továbbítani a vezetőség részére, a vizsgálatvezetőnek, a helyszíni vizsgálatvezetőnek, valamint - amennyiben ez szükséges - az arra illetékes vezetőnek;

2.7. a zárójelentés részeként nyilatkozatot kell készíteni és azt aláírással hitelesíteni, amely tartalmazza az elvégzett ellenőrzés típusát, időpontját, az ellenőrzött vizsgálati fázist, azt az időpontot, amikor az ellenőrzésről készült jelentést megküldték a vezetőségnek, a vizsgálatvezetőnek, illetve a helyszíni vizsgálatvezetőnek. A nyilatkozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a nyers adatokat pontosan tartalmazza a zárójelentés.

IV. Helyiségek

1.1. A vizsgálóhelynek megfelelő méretűnek, szerkezetűnek és elhelyezésűnek kell lennie, amely az adott vizsgálat által megkövetelt előírásoknak megfelel, és minimálisra csökkenti azon zavarokat, amelyek a vizsgálat hitelességét veszélyeztethetnék.

1.2. Az egyes vizsgálatok megfelelő elvégzése érdekében a vizsgálóhely helyiségeinek tervezése során gondoskodni kell arról, hogy a különböző tevékenységek - amennyiben ez szükséges - egymástól megfelelő módon elválasztásra kerüljenek.

1.3. A vizsgálati rendszer helyiségei

1.3.1. A vizsgálóhelynek megfelelő számú szobából, illetve nagyságú területből kell állnia, hogy a különböző kísérleti rendszerek elkülönülését biztosítsák, beleértve az olyan egyedi vizsgálatok elkülönülését is, amelyeket élettanilag veszélyes vagy feltételezhetően veszélyes anyagokkal folytatnak le.

1.3.2. Megfelelő helyiségeket vagy területeket kell biztosítani a betegségek diagnosztizálására, kezelésére és ellenőrzésére, amelyek biztosítják, hogy a kísérleti rendszer károsodása nem következik be.

1.3.3. Szükség szerint raktárt kell biztosítani az ellátáshoz szükséges anyagok és a berendezések számára, amelyeket el kell különíteni a vizsgálati rendszereknek helyet adó területektől, és biztosítani kell a fertőződéssel, szennyeződéssel és/vagy megromlással szembeni védelmet.

1.4. A vizsgálati és az összehasonlító-anyagok kezelésére szolgáló helyiségek

1.4.1. Külön helyiségeket vagy területeket kell biztosítani a vizsgálati és összehasonlító-anyagok fogadására és tárolására a szennyeződés vagy összekeveredés megelőzése céljából, valamint a vizsgálati anyagoknak a vivőanyaggal való elegyítésére.

1.4.2. A vizsgálati anyagok tárolására szolgáló helyiségeket, illetve területeket el kell különíteni a vizsgálati rendszerek céljára szolgáló területtől. A tárolási körülményeknek biztosítaniuk kell a vizsgálati anyag azonosságát, koncentrációját, tisztaságát és stabilitását és a veszélyes anyagok biztonságos tárolását.

1.5. Az archiválás céljára szolgáló helyiségek

Helyiségeket kell biztosítani a vizsgálati terv, nyers adatok, jelentések, a minták és a vizsgálati minták tárolására (archiválására) és visszakeresésére. A helyiségek kialakítása és állapota alkalmas legyen arra, hogy a tárolt anyagokat megóvja az idő előtti megromlástól.

V. A hulladék eltávolítása

Hulladékanyagok eltávolítását és kezelését oly módon kell elvégezni, hogy az ne veszélyeztesse a folyamatban lévő vizsgálatok teljes végrehajtását. Ezért gondoskodni kell a hulladék megfelelő gyűjtéséről, tárolásáról, a hulladékeltávolító eszközökről, a fertőtlenítésről és a szállítással kapcsolatos műveletekről, továbbá a megtett intézkedéseket dokumentálni szükséges.

VI. Készülékek, anyagok és reagensek

1.1. A vizsgálatban előforduló adatok nyerésére, tárolására és visszakeresésére, valamint a környezeti tényezők ellenőrzésére szolgáló készülékeket - beleértve a validált számítógépes rendszereket - megfelelő módon kell elhelyezni. Ezenkívül a készülékek az alkalmazásainknak megfelelő konstrukcióval és kapacitással kell rendelkezniük.

1.2. A vizsgálatban alkalmazott készülékeket meghatározott időközönként ellenőrizni, tisztítani, karbantartani és kalibrálni kell a szabványműveleti előírások szerint. Ezen eljárásokról nyilvántartást kell vezetni. A kalibrációt - ahol lehetséges - a nemzeti vagy nemzetközi szabványoknak megfelelően kell végezni.

1.3. A vizsgálat során alkalmazott készülékek és anyagok nem változtathatják meg, nem zavarhatják a vizsgálati rendszereket.

1.4. A kémiai anyagokat, reagenseket, oldatokat úgy kell címkézni, hogy azonosítani lehessen őket (ha szükséges a koncentrációval), fel kell tüntetni a lejárati időt és a különleges tárolási feltételeket. Az eredetre, a készítés dátumára és a stabilitásra vonatkozó információknak rendelkezésre kell állniuk. A lejárati időt meg lehet hosszabbítani a dokumentált analízis eredményei alapján.

VII. Vizsgálati rendszerek

1. Fizikai/kémiai rendszerek

1.1. A fizikai/kémiai adatok nyerésére szolgáló készüléknek az elhelyezése, konstrukciója és a kapacitása a célnak megfelelően legyen.

1.2. A fizikai/kémiai vizsgálati rendszerek integritását biztosítani kell.

2. Biológiai rendszerek

2.1. Megfelelő körülményeket kell teremteni és fenntartani a biológiai kísérleti rendszerek tárolására, elhelyezésére és kezelésére annak érdekében, hogy megbízható adatokat szolgáltassanak.

2.2. Az újonnan átvett állati és növényi vizsgálati rendszereket el kell különíteni, amíg egészségi állapotukat nem értékelték. Ha bármely szokatlan pusztulás vagy betegség fordul elő, a tételt nem szabad felhasználni a vizsgálatokban, és - ha szükséges - kíméletesen el kell pusztítani. Biztosítani kell, hogy a vizsgálat kezdeti időpontjában a vizsgálati rendszerek ne legyenek fertőződve, ezenkívül semmi körülmény ne befolyásolja a vizsgálat vezetését és célját. Amennyiben a vizsgálat során a vizsgálati rendszerek fertőződnek vagy sérülnek, azokat el kell különíteni és külön kezelni, ha ezt a vizsgálat integritása indokolttá teszi. A vizsgálat előtt és alatt bármely fertőződés diagnosztizálását és annak kezelését dokumentálni kell.

2.3. Nyilvántartást kell vezetni a vizsgálati rendszerek származásáról, az érkezésük időpontjáról és állapotukról az átvétel idején.

2.4. A biológiai vizsgálati rendszereket, a vizsgálati környezetet a vizsgálat, illetve a referenciatétel bevezetését vagy az első alkalmazását megelőzően megfelelő időben akklimatizálni kell.

2.5. Minden, a vizsgálati rendszerek megfelelő azonosításához szükséges információt fel kell tüntetni az alkalmazásuk és a tárolás helyén vagy a tartályokon. Ahol csak lehetséges, a tárolóhelyekről vagy a konténerekből elmozdításra kerülő egyedi vizsgálati rendszereket a vizsgálat lefolytatása alatt megfelelően azonosítani kell.

2.6. A vizsgálati rendszerek tárolóhelyeit, tartályait a használat idején megfelelő időközökben tisztítani és fertőtleníteni kell. Minden anyagnak, amely érintkezésbe lép a vizsgálati rendszerrel, oly mértékben kell szennyezésmentesnek lennie, amely mértékben a szennyezés befolyásolhatja a vizsgálatot. Az állatok almát az egészséges állattenyésztés követelményei szerint kell cserélni. A rovarirtó szerek használatát dokumentálni kell.

2.7. A szabadföldi vizsgálati rendszereket el kell különíteni, hogy elkerüljék a növényvédőszeres kezelést vagy az előzetes növényvédőszer-kezelés hatását.

VIII. Kísérleti és összehasonlító-anyagok

1. Átvétel, kezelés, mintavétel és tárolás

1.1. Nyilvántartást kell vezetni a kísérleti és referenciaanyagok jellemzőiről, átvételük időpontjáról, valamint átvett és felhasznált mennyiségükről.

1.2. Meg kell határozni a kezelési, a mintavételezési és a tárolási eljárásokat annak érdekében, hogy a homogenitást és a stabilitást a lehetséges mértékig biztosítsák, illetve kizárják a keresztszennyeződés és a csere lehetőségét.

1.3. A tárolótartály(ok)on fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges információkat, a lejárat időpontját, valamint a különleges tárolási előírásokat.

2. Jellemzés

2.1. Minden kísérleti és összehasonlító-anyagot megfelelően kell azonosítani (pl. kód, Chemical Abstracts Service Registry Number (CAS) szám, név, biológiai jellemzők).

2.2. Minden vizsgálat során ismerni kell a kísérleti és az összehasonlító-anyagok azonosságát és jellemzőiket, beleértve a gyártási tételszámukat, tisztaságukat, összetételüket, koncentrációjukat vagy más jellemzőiket annak érdekében, hogy pontosan definiálni lehessen minden egyes gyártási tételt.

2.3. Abban az esetben, ha a kísérleti tételt a megbízó szolgáltatja, a megbízó és a vizsgálatot végző hely között megfelelő együttműködést kell kialakítani annak érdekében, hogy a vizsgálatnak alávetett kísérleti tétel azonosságát bizonyítsák.

2.4. Minden vizsgálat során ismerni kell a vizsgálati és az összehasonlító-anyagok stabilitását a tárolás és a kísérleti körülmények között.

2.5. Amennyiben a kísérleti anyagot vivőanyagban adják be, a kísérleti anyag homogenitását, koncentrációját és stabilitását ebben a közegben kell meghatározni. A szabadföldi vizsgálatok esetében (pl. tartályban lévő keverékek) külön laboratóriumi kísérletet lehet végezni.

2.6. A kísérleti anyag minden tételéből - a rövid idejű vizsgálatok kivételével - analizálás céljára mintát kell venni.

IX. Szabványműveleti előírások

1. Minden vizsgálóhelynek rendelkeznie kell szabványműveleti előírásokkal, amelyeket a vizsgálóhely vezetősége hagy jóvá, és amelyek azt a célt szolgálják, hogy biztosítsák a vizsgálóhely által nyert adatok minőségét és integritását. A szabványműveleti előírások felülvizsgálatát a vizsgálóhely vezetőségének jóvá kell hagynia.

2. Minden önálló laboratóriumi egységnek azonnal hozzáférhető, aktuális szabványműveleti előírásokkal kell rendelkeznie, amelyek az ott végzett tevékenységre vonatkoznak. Kiadott kézikönyvek, analitikai módszerek, szakcikkek és használati utasítások használhatók a Szabványműveleti előírások kiegészítőjeként.

3. A szabványműveleti előírások vizsgálatra vonatkozó eltéréseit a vizsgálatvezetőnek és a helyszíni vizsgálat vezetőjének kell dokumentálni, és ismertetnie.

4. Minden vizsgálóhelynek rendelkeznie kell az alább felsorolt tevékenységeket szabályozó szabványműveleti előírásokkal:

4.1. Vizsgálati és összehasonlító-anyagok: átvétel, azonosítás, címkézés, kezelés, mintavétel és tárolás.

4.2. Készülékek, anyagok, reagensek:

4.2.1. készülékek: használat, karbantartás, tisztítás, kalibráció;

4.2.2. számítógépes rendszerek: validáció, működtetés, karbantartás, biztonság, a változtatás kontrollja és mentés;

4.2.3. anyagok, reagensek, oldatok: készítés és címkézés.

4.3. Nyilvántartások vezetése jelentés, tárolás és visszakeresés:

4.3.1. a vizsgálatok kódolása, adatgyűjtés, a jelentések elkészítése, tárgymutató rendszerek (indexek), az adatok kezelése - beleértve a számítógépes adatrendszerek alkalmazását is.

4.4. Vizsgálati rendszer (ahol alkalmazható):

4.4.1. a helyiség előkészítése és a helyiségek környezeti feltételei a vizsgálati rendszer számára;

4.4.2. előírások a vizsgálati rendszer fogadására szállítására, megfelelő elhelyezésére, jellemzésére, azonosítására és gondozására;

4.4.3. a vizsgálati rendszer előkészítése, megfigyelése, vizsgálata a vizsgálat előtt, közben és befejezésekor;

4.4.4. a vizsgálat során a vizsgálati rendszerből kieső vagy elpusztult egyedekkel kapcsolatos teendők;

4.4.5. a vizsgálati minták gyűjtése, azonosítása és kezelése (beleértve a kórboncolást és hisztopatológiát);

4.4.6. a vizsgálati rendszerek kijelölése és elhelyezése a vizsgálati földeken.

4.5. Minőségbiztosítás előírásai:

4.5.1. a minőségbiztosítási személyzet feladata az inspekciók tervezése, időzítése, végrehajtása, dokumentálása és jelentése.

X. A vizsgálat elvégzése

1. Vizsgálati terv

1.1. Minden vizsgálathoz - annak megkezdése előtt - írásbeli tervet kell készíteni. A vizsgálati tervet a vizsgálat vezetőjének jóvá kell hagynia, dátummal és aláírással kell ellátnia, valamint a minőségbiztosítási személyzetnek érvényesítenie kell azt a GLP-nek való megfelelőség szempontjából. A vizsgálati tervet a vizsgálóhely vezetőségének és a megbízónak is jóvá kell hagynia.

1.2.1. A vizsgálati terv módosítását a vizsgálatvezetőnek meg kell indokolnia és jóváhagynia dátummal és aláírással, ezután együtt kell tárolni és kezelni a vizsgálati tervvel.

1.2.2. A vizsgálati tervtől való eltéréseket a vizsgálat vezetőjének és/vagy a helyszíni vizsgálatot vezető személynek le kell írnia, meg kell magyaráznia, el kell ismernie dátummal ellátva, továbbá a vizsgálat nyers adataival együtt kell kezelni.

1.3. A rövid idejű vizsgálathoz felhasználható az általános vizsgálati tervhez csatlakozó speciális vizsgálati kiegészítő.

2. A vizsgálati tervnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia

2.1. A vizsgálat, a kísérleti és az összehasonlító-anyag azonosítása:

2.1.1. leíró cím;

2.1.2. a vizsgálat természetének és céljának leírása;

2.1.3. a vizsgálati anyag azonosítása kóddal vagy névvel (CAS szám, biológiai jellemzők stb.);

2.1.4. a használatra kerülő összehasonlító-anyag.

2.2. A megbízóra és a vizsgálóhelyre vonatkozó információ:

2.2.1. a megbízó neve és címe;

2.2.2. a vizsgálatban részt vevő bármely vizsgálati helyszín és egyedi vizsgálóhely neve és címe;

2.2.3. a vizsgálat vezetőjének neve és címe;

2.2.4. a helyszíni vizsgálatvezető neve és címe, valamint a vizsgálatvezető által átruházott vizsgálati fázis megnevezése, amelyért felelősséggel tartozik.

2.3. Időpontok:

2.3.1. a vizsgálati terv elfogadásának dátuma annak a vizsgálatvezető által történő aláírásának időpontja; a vizsgálóhely vezetőségének és a megbízónak a vizsgálati tervet jóvá kell hagynia és dátummal ellátva alá kell írnia;

2.3.2. a javasolt kezdési és befejezési időpontok.

2.4. Vizsgálati módszerek:

2.4.1. hivatkozás a használni kívánt OECD vagy más vizsgálati irányelvekre vagy módszerekre.

2.5. Egyéb lényeges kérdések (ahol alkalmazhatók):

2.5.1. a vizsgálati rendszer kiválasztásának megindokolása;

2.5.2. a vizsgálati rendszer jellemzése, azaz a faj (species), a törzs (strain), az altörzs (substrain), a beszerzési forrás, mennyiség, testsúlytartomány, nem, kor és más vonatkozó információ;

2.5.3. a kísérleti anyag adagolásának módja, a módszer választásának oka;

2.5.4. a dózisszintek és/vagy -koncentrációk, a gyakoriság, a beadás (kezelés) időtartama;

2.5.5. részletes információ a kísérlet tervezéséről - beleértve a vizsgálat folyamatának kronologikus leírását -, minden módszerről, anyagról és körülményről, az analízis típusáról és gyakoriságáról, a mérésekről, megfigyelésekről és a végrehajtandó vizsgálatokról és - amennyiben van ilyen - a használni kívánt statisztikai módszerekről.

2.6. Nyilvántartások:

2.6.1. a megőrzendő nyilvántartások, feljegyzések listája.

3. A vizsgálat kivitelezése

3.1. Minden vizsgálatot egyedi módon kell azonosítani, és minden, a szóban forgó vizsgálathoz tartozó tételt meg kell jelölni ezzel az azonosítással. A vizsgálatból származó mintákat az eredetiségük igazolására azonosítani kell. A minta azonosítása a vizsgálat szerint követhető legyen.

3.2. A vizsgálatot a vizsgálati terv szerint kell lefolytatni.

3.3. A vizsgálat lefolytatása során nyert összes adatot közvetlenül, azonnal, pontosan és olvashatóan fel kell jegyeznie az ezzel megbízott személynek. A feljegyzéseket alá kell írni vagy kézjeggyel ellátni, és az időpontot is meg kell jelölni.

3.4. Ha bármely változtatást eszközölnek a nyers adatokban, az előző bejegyzést nem szabad kitörölni, a változtatás okát meg kell indokolni, és a változtatást végző személynek azt kézjegyével és dátummal kell ellátnia.

3.5. Ha az adatok direkt számítógép betáplálással kerülnek be a rendszerbe, ezeket azonosítani kell a betáplálás (input) idejében az adatok beviteléért felelős személynek. A számítógéprendszert úgy kell kialakítani, hogy az audit minden változatát megőrizze, mutassa az összes változtatást anélkül, hogy az eredeti adatokat háttérbe szorítaná. A megváltoztatott adatokat kapcsolatba kell hozni azokkal a személyekkel, akik a változtatásokat végezték oly módon, hogy elektromos aláírásokat alkalmaznak dátummal ellátva. A változtatások okát meg kell adni.

4. A vizsgálat eredményeiről szóló jelentés

4.1. Zárójelentést kell készíteni minden vizsgálatról. A rövid idejű vizsgálatok esetében az állandó formátumú zárójelentéshez speciális kiegészítést kell készíteni.

4.2. A helyszíni vizsgálatot vezető és a kutatók által készített jelentéseket a készítőjüknek alá kell írni és dátummal ellátni.

4.3. A zárójelentés aláírásával a vizsgálat vezetője felelősséget vállal az adatok érvényességéért, és rögzítenie kell, hogy a vizsgálat milyen mértékben felel meg a GLP irányelveinek.

4.4. A zárójelentéshez tartozó javításokat módosítás formájában kell a jelentéshez kapcsolni. A módosításban világosan részletezni kell a javítások és kiegészítések okát, és azt a vizsgálat vezetőjének kézjeggyel és dátummal kell ellátnia.

4.5. Amennyiben a zárójelentés formáját meg kell változtatni, az nem jelentheti a zárójelentés kijavítását, kiegészítését vagy módosítását.

5. A zárójelentés tartalma az alábbi

5.1. A vizsgálat, a vizsgálati és összehasonlító-anyag azonosítása:

5.1.1. a vizsgálat pontos megnevezése;

5.1.2. a kísérleti anyag azonosítása kóddal vagy névvel (CAS szám, biológiai jellemzők stb.);

5.1.3. az összehasonlító-anyag azonosítása névvel;

5.1.4. a kísérleti anyag jellemzése, beleértve a tisztaságot, stabilitást és homogenitást.

5.2. A megbízó és a vizsgálóhely adatai:

5.2.1. a megbízó neve és címe;

5.2.2. a vizsgálóhelyek és vizsgálati helyszínek neve és címe;

5.2.3. a vizsgálatvezető neve és címe;

5.2.4. a helyi vizsgálatot végző neve és címe, valamint a vizsgálat mely fázisaiban vettek részt;

5.2.5. azoknak a közreműködő kutatóknak a neve és címe, akik a zárójelentéshez részjelentéseket szolgáltattak.

5.3. Időpontok:

5.3.1. a kísérlet kezdetének és befejezésének időpontja.

5.4. Nyilatkozat:

5.4.1. a minőségbiztosítás nyilatkozata tartalmazza az elvégzett helyszíni ellenőrzéseket, azok időpontját - beleértve, hogy mely fázisokat ellenőriztek -, a vizsgálat vezetőjének és a helyi vizsgálatokat végzőnek küldött inspektori jelentéseket az inspekciók eredményéről dátummal ellátva; ez a nyilatkozat szintén a zárójelentés és a nyers adatok összefüggéseit erősíti meg.

5.5. Az anyagok és a kísérleti módszerek leírása:

5.5.1. az alkalmazott módszerek és anyagok leírása;

5.5.2. hivatkozás az OECD vagy más vizsgálati irányelvekre.

5.6. Eredmények:

5.6.1. az eredmények összefoglalása;

5.6.2. a vizsgálati tervben megkívánt összes információ és adat;

5.6.3. az eredmények bemutatása, beleértve a számításokat és statisztikai módszereket;

5.6.4. az eredmények értékelése és megvitatása, valamint - ahol lehet - a levont következtetések.

5.7. Tárolás (archiválás):

5.7.1. annak a helynek a megnevezése, ahol a vizsgálati tervet, a vizsgálati és összehasonlító-anyagok megfelelő mennyiségét, a vizsgálat során keletkező mintákat, a nyers adatokat és a zárójelentést tárolják.

6. Az anyagok és jegyzőkönyvek megőrzése és tárolása (archiválása)

6.1. A vizsgálat következő dokumentumait a vizsgálat lezárásától számított 15 évig meg kell őrizni:

6.1.1. a vizsgálati terv, nyers adatok, a vizsgálati és összehasonlító-anyagok mintái, a vizsgálatból származó minták és a vizsgálat zárójelentése;

6.1.2. a Minőségbiztosítás által vezetett helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyvei és a főkönyvek;

6.1.3. a személyzet munkaköri leírásai, minősítése, továbbképzés és a munkahelyi gyakorlatról szóló dokumentációk;

6.1.4. a berendezések karbantartásának, kalibrációjának feljegyzései, jegyzőkönyvei;

6.1.5. a számítógépes rendszerek validációjának dokumentációja;

6.1.6. a szabványműveleti előírások kialakulásának/fejlődésének iratai;

6.1.7. a környezeti paraméterek méréseinek jegyzőkönyvei.

6.2. Ha a vizsgálati és összehasonlító-anyagok mintáit és a vizsgálat során keletkező mintákat a kívánt megőrzés lejárati ideje előtt bármely okból selejtezni kell, ezt a tényt indokolni és dokumentálni kell. A vizsgálati és az összehasonlító-anyagok mintáit és a vizsgálat során keletkező mintákat addig kell megőrizni, amíg azok minősége megfelelő az értékeléshez.

6.3. Az archívumban tárolt anyagokat oly módon kell jelölni, hogy az megkönnyítse a tárolást és a visszakeresést. Csak a vezetőség által felhatalmazott személyzet nyerhet betekintést az archívumba. Az archívumban elhelyezett anyagok ki- és bevételét megfelelően dokumentálni kell.

6.4. Amennyiben a vizsgálóhely vagy az irattár jogutód nélkül szűnik meg, az archivált dokumentumokat a megbízó irattárában kell elhelyezni.

6.5. A 6.1-6.4. pontok szerinti tárolás során figyelemmel kell lenni a külön jogszabály szerinti adatvédelmi előírásokra.

2. számú melléklet a 31/1999. (VIII. 6.) EüM-FVM együttes rendelethez

A) A Helyes Laboratóriumi Gyakorlat követelményei betartásának ellenőrzésével kapcsolatos általános szabályok

I. Fogalommeghatározások

1. Biztonsági vizsgálat: a növényvédő szerek és a nem-klinikai jellegű, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszereknek az emberre, az állatvilágra és a környezetre kifejtett hatásainak feltárását célzó vizsgálat.

1.1. A biztonsági vizsgálatok típusai:

1.1.1. Fizikai-kémiai jellemzők vizsgálata.

1.1.2. Toxikológiai vizsgálatok (ideértve a reprodukciós toxikológia, magzati toxikológia, karcinogenetika, farmakodinamika, kinetika, helyi tolerancia vizsgálatokat).

1.1.3. Mutagenitási vizsgálatok.

1.1.4. Környezetvédelmi toxikológiai vizsgálatok vízi és szárazföldi szervezeteken.

1.1.5. A vízben, a talajban és a levegőben való lebomlás vizsgálata, bioakkumulációs vizsgálatok.

1.1.6. Szermaradvány-vizsgálatok.

1.1.7. A mikroklímára és a természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatások vizsgálata.

1.1.8. Az előző vizsgálatokkal kapcsolatban végzett analitikai és klinikai kémiai vizsgálatok.

2. Engedélyező hatóság: a külön jogszabály az adott készítmény forgalomba hozatalát és alkalmazását engedélyező hatóság.

3. Illetékes ellenőrző hatóság: Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI).

4. GLP ellenőrző egység: az OGYI keretén belül kialakított és működtetett, GLP felügyelőkből álló szervezeti egység.

5. GLP felügyelő: az OGYI állományába tartozó, megfelelő szakképzettségű és gyakorlatú szakember, aki rendszeresen ellenőrzi a GLP követelmények betartását.

6. Helyszíni ellenőrzés (inspekció): az adott vizsgálato(ka)t végző vizsgálóhely tevékenységének és az ott alkalmazott eljárásoknak helyszíni felülvizsgálata a GLP-re vonatkozó követelmények betartásának felmérése érdekében.

7. Felülvizsgálat (auditálás): a vizsgálóhelyen már elvégzett vizsgálat(ok) nyers adatainak és kapcsolódó feljegyzéseknek összehasonlítása az ideiglenes vagy a végleges vizsgálati jegyzőkönyvekben foglalt eredményekkel a GLP-re vonatkozó követelmények betartásának felmérése érdekében.

8. GLP Ellenőrző Program (a továbbiakban: Program): a vizsgálóhelyek helyszíni ellenőrzésének és utólagos felülvizsgálatának eljárási rendje.

9. A GLP-nek való megfelelőség szintje: az - az OGYI által meghatározott - szint, aminek megfelelően teljesíti a vizsgálóhely a GLP követelményeit vagy azok egy részét.

II. Szervezési intézkedések

1. Az OGYI közvetlenül irányítja a - technikai/tudományos jártasságukat tekintve feladatuk ellátására alkalmas - GLP felügyelőkből kialakított ellenőrző egységet.

2. Az OGYI a Programot ismertető kiadványokban ismerteti működésének jogi vagy eljárásrendi tudnivalóit. Az OGYI - szükség szerint - módszertani leveleket útmutatókat és irányelveket ad ki.

3. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) hatáskörében működő laboratóriumok GLP vizsgálatába az FVM által kijelölt GLP szakértőt kell bevonni.

III. Az adatok bizalmas kezelése

1. Az OGYI tevékenysége során bizalmas jellegű adatokhoz juthat hozzá, kereskedelmi érdekeket tartalmazó, illetve üzleti szempontból rendkívül fontos iratokat kell lefoglalnia a vizsgálóhelyeken és ezek tartalmát részletesen ismertetnie kell jelentéseiben. Az adatok bizalmas kezelése érdekében:

1.1. gondoskodnia kell az adatvédelmi jogszabályok, egyéb előírások betartásáról, ezt a kötelezettséget nem csak a GLP felügyelők számára kell előírnia, hanem minden más, a Program végrehajtása során bizalmas adatokhoz feltehetően hozzáférő személy számára is;

1.2. gondoskodnia kell arról, hogy a helyszíni szemlék jegyzőkönyveihez vagy a vizsgálatok felülvizsgálatáról készült jelentésekhez kizárólag a felügyeleti hatóságok, illetve szükség esetén az ellenőrzött vagy a tevékenység felülvizsgálata folytán érintett vizsgálóhelyek és/vagy a kutatások szponzorai férhessenek hozzá, kivéve, ha minden üzleti szempontból fontos és bizalmas adatot eltávolítottak belőlük.

IV. Személyzet és képzés

1. Az OGYI megfelelő létszámú, megfelelő képzettségű és képesítésű GLP felügyelőt alkalmaz. A GLP felügyelők létszámát az alábbiak szerint kell meghatározni:

1.1. a Programba bevont vizsgálóhelyek száma;

1.2. a Program által - a GLP követelményei betartásának felmérése érdekében végzett - ellenőrzések gyakorisága;

1.3. az ellenőrzött vizsgálóhelyeken végzett vizsgálatok száma és bonyolultsága;

1.4. az engedélyező hatóságok által igényelt különleges szemlék és felülvizsgálatok száma.

2. A GLP felügyelőknek megfelelő képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük a gyógyszerekkel és növényvédő szerekkel végzett vizsgálatok szempontjából releváns tudományágak területén.

Az OGYI:

2.1. a GLP felügyelők képzettségét és gyakorlati tapasztalatait mérlegelve gondoskodik a továbbképzésükről;

2.2. elősegíti a külföldön működő illetékes ellenőrző hatóságok személyzetével folytatott konzultációkat, illetve közös tanfolyamokat szervez a GLP követelményeinek, továbbá az ezzel kapcsolatos ellenőrzés nemzetközi szinten egységes értelmezésének és alkalmazásának előmozdítása érdekében;

2.2.1. gondoskodik arról, hogy a GLP felügyelők sem anyagi, sem egyéb tekintetben ne legyenek érdekeltek az ellenőrzött vizsgálóhelyeken, a felülvizsgált vizsgálatokban vagy a kutatásokat szponzoráló cégekben;

2.2.2. ellátja a GLP felügyelőket megfelelő azonosító eszközzel (pl. azonosító kártyával).

3. A GLP felügyelő:

3.1. az OGYI főállású alkalmazottja; vagy

3.2. szerződés (megbízás) alapján vizsgálóhelyek ellenőrzésére vagy vizsgálatok felülvizsgálatára felkért szakértőként az OGYI nem főállású alkalmazottja. Szakértőként csak olyan személy kérhető fel, aki a vizsgálóhely tevékenységével azonos vagy hasonló tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, nem tagja ilyen tevékenységet végző gazdasági társaságnak.

3.3. A 3.2. pont alatti esetben az OGYI határozza meg az érintett vizsgálóhelyeken a GLP előírásoknak való megfelelés szintjét, valamint a vizsgálóhely tevékenységének utólagos felülvizsgálata esetén dönt annak elfogadhatóságáról. A helyszíni ellenőrzés vagy felülvizsgálat következményeként az OGYI hatáskörébe tartozik az esetleges döntések meghozatala is.

V. Program a GLP alkalmazásának biztosítására

1. A Program kidolgozása és végrehajtása annak biztosítását szolgálja, hogy a vizsgálóhelyek betartják a GLP követelményeit tevékenységük során, illetve ennek megfelelően képesek-e garantálni vizsgálati eredményeik megbízhatóságát. A Programnak többek között:

1.1. tartalmazza, hogy az egyes vizsgálóhelyek miként kerülnek a Program hatókörébe;

1.2. ki kell dolgozni azokat az eljárási formákat, amelyek igénybevételével az egyes vizsgálóhelyek kezdeményezhetik az OGYI-nál tevékenységük minősítését;

1.3. a vizsgálóhelyek ellenőrzésének, illetve a vizsgálatok felülvizsgálatának kategóriáiról közölt adatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

1.3.1. rutin vizsgálóhelyi ellenőrzések: például rendszeres helyszíni szemlék a vizsgálóhelyeken, kétéves időközönként. Az ellenőrzés során általános szempontok alapján kell értékelni a vizsgálóhelyet és (korlátozott mértékben) felül kell vizsgálni egy éppen zajló vagy már befejezett vizsgálatot,

1.3.2. engedélyező hatóságok felkérése alapján végzett speciális vizsgálóhelyi ellenőrzések, felülvizsgálatok az azokhoz benyújtott adatok alapján;

1.4. definiálni kell a GLP ellenőrzés és a felülvizsgálat eljárásrendjét:

1.4.1. meg kell határozni azokat az eljárásokat - szervezési szempontból, illetve a feltételek kialakítása tekintetében -, amelyekkel a vizsgálatok tervezésének, végrehajtásának, követésének és dokumentálásának kivizsgálása történik;

1.5. meg kell határozni a vizsgálóhelyek ellenőrzésének, illetve vizsgálatok felülvizsgálatának tapasztalatai alapján foganatosítható intézkedéseket.

VI. Intézkedések a vizsgálóhely helyszíni ellenőrzéseit vagy utólagos felülvizsgálatát követően

1. A vizsgálóhelyi szemle vagy a vizsgálatok felülvizsgálatának befejezése után a GLP felügyelő írott jelentésben összegzi tapasztalatait.

2. Az engedélyező hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, ha az ellenőrzés és a felülvizsgálat eredményei azt bizonyítják, hogy a vizsgálóhely megsérti a GLP követelményeit. Ezeket az intézkedéseket tartalmazza a GLP felügyelő által kiadott nyilatkozat.

3. Abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzése vagy a vizsgálatok felülvizsgálata csupán csekély mértékű szabályszegésekre derít fényt, fel kell szólítani a vizsgálóhelyet az észlelt hiányosságok kiküszöbölésére. Ezt követően a GLP felügyelőnek megfelelő időben ismét el kell látogatnia a vizsgálóhelyre és meg kell bizonyosodnia arról, hogy valóban végrehajtották a szükséges változtatásokat.

4. Azokban a vizsgálóhelyeken, ahol nem észleltek szabályszegést vagy csupán csekély hiányosságokat tapasztaltak, az OGYI:

4.1. nyilatkozhat arról, hogy megvizsgálta a szóban forgó vizsgálóhelyet és megállapította, hogy az betartja a GLP követelményeit. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a szemle időpontját, illetve amennyiben alkalmazható, a felülvizsgált tevékenységeket. Ezek a nyilatkozatok nemzetközi megállapodás vagy egyezmény keretében más ország illetékes ellenőrző hatóságainak tájékoztatására is használhatók; és/vagy

4.2. az ellenőrzés tapasztalatairól készült részletes jelentéssel együtt átadhatók a vizsgálatot elrendelő hatóságnak.

5. Abban az esetben, ha az ellenőrzés súlyos kihágásokat tárt fel, az OGYI-nak minden esetben egyedileg, a körülményeket és a Program működését szabályozó jogi eljárásrendi szabályokat mérlegelve kell eljárniuk. Többek között a következő intézkedések foganatosíthatók:

5.1. nyilatkozatban összegezhetők az ellenőrzés során feltárt, a vizsgálóhelyeken végzett kutatások eredményeinek hitelét csökkentő visszásságok;

5.2. felfüggeszthető a vizsgálóhely helyszíni ellenőrzése, illetve tevékenységének felülvizsgálata; továbbá - ha az eljárásrend lehetővé teszi - a vizsgálóhely eltávolítható a Program résztvevőinek jegyzékéből, illetve minden más az OGYI felügyelete alá tartozó vizsgálóhelyeket felsoroló jegyzékről;

5.3. elrendelhető, hogy vizsgálati jelentéshez csatolják a feltárt hiányosságok részletes ismertetését;

5.4. indokolt esetben bírósági eljárás kezdeményezhető, amennyiben a jogi/eljárásrendi szabályok ezt lehetővé teszik.

6. Abban az esetben, ha a feltárt, súlyos hiányosságok konkrét kutatások eredményeit csorbíthatták, az OGYI-nak mérlegelnie kell, hogy szükséges-e értesítenie megállapításairól az engedélyező hatóságot.

VII. Vegyes szabályok

1. Amennyiben a GLP felügyelők és a vizsgálóhely vezetősége között felmerülő nézeteltérések a vizsgálóhely helyszíni ellenőrzése, illetve a tevékenység felülvizsgálata során nem oldhatók meg, illetve nem sikerül megegyezésre jutni, a vizsgálóhelynek lehetősége van arra, hogy kifogást emelhessen az ellenőrzés vagy felülvizsgálat eredményeivel, továbbá az OGYI által ezek alapján szükségesnek tartott intézkedésekkel kapcsolatban.

2. Az OGYI GLP-t ellenőrző egységeinek munkája során össze kell hangolni a követelmények ellenőrzésre, betartásuk megítélésére alkalmas eljárásokat, valamint egységesíteni azok minőségét és szigorát.

3. A vizsgálóhelyeknek - vizsgálati eredményeik közlésekor vagy azoknak az engedélyező hatósághoz való benyújtásakor - nyilatkozniuk kell, hogy a vizsgálatokat a GLP követelményeinek megfelelően végezték el.

4. A GLP-nek való megfelelőség felmérésének eredményéről kiadott nyilatkozatok:

4.1. Adott vizsgálóhelynek a GLP követelményeinek való megfelelőségéről kiadott jelentések, nyilatkozatok - beleértve a kölcsönös megállapodások alapján külföldi engedélyező és illetékes ellenőrző hatóságoknak szólókat is - minimálisan a következő információkat tartalmazzák:

4.1.1. az ellenőrzött vizsgálóhely azonosító adatai: annak egyértelmű azonosításához szükséges adatok, például a vizsgálóhely neve, pontos címe;

4.1.2. az ellenőrzés és az azt esetlegesen követő döntés kelte: az ellenőrzés dátuma, a GLP-nek való megfelelőség mértékéről hozott döntés pontos kelte;

4.1.3. az ellenőrzés típusa: teljes körű ellenőrzés vagy például csak egy bizonyos vizsgálat későbbi felülvizsgálata történt, valamint rutinellenőrzés történt vagy arra speciális okból került sor, abban részt vett-e más hatóság, szakértő is;

4.1.4. a vizsgálóhely által végzett vizsgálatok típusai: a GLP az elvégzett vizsgálat körülményeire koncentrál, ezért a vizsgálóhelyen elvégezhető vizsgálatok típusait a biztonsági vizsgálat típusainak megfelelően kategorizálni kell. Ezt a kategorizálást esetileg és rugalmasan kell végezni;

4.1.5. a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat követelményeinek való megfelelőség mértéke - az alábbi három kategória közül az egyiket lehet alkalmazni:

a) megfelel,

b) nem felel meg,

c) függőben (ennek magyarázatát közölni kell).

A magyarázat tartalmazhatja, hogy a megfelelőségről való döntés újabb ellenőrzés függvénye, illetve, hogy a vizsgálóhelyet további adatok közlésére kötelezték, amelyek még nem érkeztek meg, vagy a döntési eljárás még nem zárult le stb.;

4.1.6. súlyos eltérések: minimálisan azon vizsgálatok felsorolása, amelyek esetében a felülvizsgálat a GLP követelményeitől súlyosabb eltéréseket állapított meg, amelyek (feltehetőleg vagy valóságosan) azzal járnak (jártak), hogy az engedélyező hatóság nem fogadta el a vizsgálat eredményeit;

4.1.7. megjegyzések: ha szükséges, az előzőek kiegészítésére.

4.2. A vizsgálóhelyre vonatkozó nyilatkozat esetén elegendő a 4.1.1-4.1.5. pont szerinti adatok közlése, míg a GLP felügyelők jelentése részletesen leírja az ellenőrzést és a tapasztaltakat, külön kitérve azon kisebb eltérésekre is, amelyek nem esnek a 4.1.6. pont szerinti megítélés alá, de amelyekre a vizsgálóhely vezetőségének a figyelmét felhívták, illetve annak pótlására határidőt adtak.

B) A Helyes Laboratóriumi Gyakorlat helyszíni ellenőrzése, az elvégzett vizsgálatok utólagos felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések során alkalmazható eljárások

I. Vizsgálóhelyek hatósági helyszíni ellenőrzése

1. A GLP előírásoknak való megfelelőség ellenőrzésére minden olyan vizsgálóhelyen sor kerülhet, amely az egészség vagy a környezet szempontjából biztonsági vizsgálatokat hatósági engedélyezés céljára végez. A felügyelőknek ellenőrizniük kell a kísérleti anyag vagy készítmény fizikai, kémiai, méregtani vagy az ökoszisztémára gyakorolt hatására vonatkozó adatokat. Ennek érdekében esetenként speciális tudományágakban jártas szakértők segítségét kell igénybe venniük.

2. Tekintettel arra, hogy a vizsgálóhelyek adottságaikat (építészeti elrendezésüket és irányítási rendszerüket) tekintve rendkívül sokfélék, továbbá számos különböző vizsgálatot végeznek, a GLP szabályok betartását felmérni kívánó felügyelőnek saját ítélőképességére kell hagyatkoznia. Törekednünk kell azonban arra, hogy következetes módszereket dolgozzanak ki annak megállapítására, hogy az ellenőrzött vizsgálóhely milyen mértékben tartja a GLP különböző követelményeit.

3. A vizsgálóhelyi ellenőrzés különböző, a GLP felügyelők által elvégzendő feladatait (pl. a személyzet és a végzett vizsgálatok felmérése), az ellenőrzés célját, az ellenőrzés során szem előtt tartandó különleges szempontokat a III-XVI. fejezetek tartalmazzák. A fejezetek előírásai tájékoztató jellegűek.

4. A felügyelőknek nem szükséges feladatuknak tekinteniük a vizsgálóhelyen végzett vizsgálatok javallatainak vagy céljainak vizsgálatát, továbbá az eredmények értékelését az emberi egészség vagy a környezet biztonsága szempontjából. Ezek a kérdések a vizsgálóhely által szolgáltatott adatokat felhasználó engedélyező hatóságok hatáskörébe tartoznak.

5. A helyszíni szemlék és felülvizsgálatok felborítják a vizsgálóhely megszokott munkarendjét, ezért a GLP felügyelőnek előreláthatóan kell megterveznie az ellenőrzés menetét, lehetőség szerint tiszteletben kell tartania a vizsgálóhely vezetőinek kívánságait bizonyos részlegek felkeresésének időpontjára vonatkozóan.

II. Előzetes ellenőrzés

1. Cél az ellenőrizendő helyszín (építészeti-fizikai adottságoknak, az irányítás felépítésének és a végzett vizsgálatok körének) megismerése.

2. A helyszíni ellenőrzés vagy a vizsgálatok felülvizsgálatának lebonyolítása előtt a GLP felügyelőnek meg kell ismernie az ellenőrizendő helyszínt. Át kell tekinteni a vizsgálóhelyről beszerezhető adatokat. Erre a célra többek között a korábbi ellenőrzések jegyzőkönyvei, a létesítmény tervrajza, szervezeti felépítését tükröző folyamatábrák, kísérleti jegyzőkönyvek, vizsgálati tervek és a legfontosabb szakemberek önéletrajzai használhatók. Ezek az adatforrások a következőkről tájékoztatnak:

2.1. a létesítmény jellege, nagysága és fizikai elrendezése;

2.2. a vizsgálóhelyen végzett és a szemle alkalmával vélhetően ellenőrizendő tevékenységek köre;

2.3. a vizsgálóhely irányításának szervezeti felépítése.

3. A GLP felügyelőnek különösen a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságokra kell figyelemmel lennie. Abban az esetben, ha az ellenőrizendő vizsgálóhelyen még nem került sor GLP szemlére, az előzetes ellenőrzés személyes látogatással is egybeköthető a fontos adatok megismerése céljából.

4. A vizsgálóhelyet értesíteni kell a GLP felügyelők érkezésének dátumáról és időpontjáról; látogatásuk céljáról és arról is, hogy feltehetően milyen hosszú ideig tartózkodnak a létesítményben. Ezek az adatok lehetővé teszik a vizsgálóhely számára, hogy előkészítsék a szükséges dokumentumokat, illetve biztosítsák a személyzet ellenőrzéshez szükséges tagjainak jelenlétét. Abban az esetben, ha a szemle során meghatározott dokumentumokat vagy jegyzőkönyveket kell ellenőrizni, célszerű ezt előre közölni a vizsgálóhellyel.

III. Nyitó megbeszélés

1. Cél: a vizsgálóhely vezetőségének és személyzetének tájékoztatása a helyszíni ellenőrzés vagy a vizsgálatok felülvizsgálatának céljáról. Meg kell jelölni, hogy a létesítmény mely részlegeinek és tevékenységeinek ellenőrzésére kerül sor, továbbá milyen dokumentumokra és a személyzet mely tagjaira lesz szükség.

2. A helyszíni ellenőrzés adminisztratív és gyakorlati részleteit az ellenőrzés kezdetekor egyeztetni kell a vizsgálóhely vezetőségével. A nyitó megbeszélésen a GLP felügyelőnek:

2.1. ismertetnie kell a szemle célját és hatókörét;

2.2. meg kell jelölnie a megtekinteni kívánt dokumentumokat (pl. a folyamatban lévő és befejezett vizsgálatok jegyzékét, kutatási terveket, eljárási szabványokat, vizsgálati jegyzőkönyveket stb.); tisztázni kell az ellenőrzés szempontjából lényeges dokumentumokhoz való hozzáférés, illetve szükség esetén lemásolásuk módját;

2.3. tájékoztatást kell kérnie a vizsgálóhely vezetésének szervezeti felépítéséről és a személyzetről;

2.4. tisztáznia kell, hogy a GLP ellenőrzése tárgyát képező vizsgálatokon kívül végeznek-e egyidejűleg más, a szemle hatálya alá nem tartozókat is;

2.5. meg kell jelölnie, hogy a szemle során a létesítmény mely részlegeibe látogat el;

2.6. meg kell jelölnie, hogy mely dokumentumokra és vizsgálati mintákra lesz szüksége a folyamatban lévő, illetve már befejezett vizsgálatok felülvizsgálatához.

3. A szemle elkezdése előtt a GLP felügyelőnek célszerű felvennie a kapcsolatot a vizsgálóhely minőségbiztosításért felelős egységével.

4. A GLP felügyelő segítése érdekében, a helyi minőségbiztosításért felelős egység képviselője elkíséri a szemlére.

5. A GLP felügyelő számára a dokumentumok átvizsgálásához, illetve egyéb célokra külön helyiséget kell biztosítani.

IV. Szervezeti felépítés és személyzet

1. Cél: megállapítandó, hogy a vizsgálóhely személyzetének képzettsége megfelelő, illetve szervezeti felépítése célszerű-e; a vezetés, a vizsgálóhely tevékenységi körének megfelelő irányelveket alkalmaz-e a személyzet továbbképzése és egészségi állapotának ellenőrzése érdekében.

2. Fel kell kérni a vezetőséget, hogy bocsássák a GLP felügyelő rendelkezésére a szükséges dokumentumokat, például:

2.1. a létesítmény alaprajza;

2.2. a részlegek irányításának és a vizsgálati folyamatok szervezésének algoritmusai;

2.3. a felülvizsgálandó vizsgálatokban kulcsszerepet betöltő alkalmazottak életrajzai, a folyamatban lévő és befejezett vizsgálatok jegyzéke, továbbá adatok azok jellemzőiről, a vizsgálatok kezdetének és befejezésének dátumai;

2.4. az alkalmazott vizsgálati rendszer leírása, a kísérleti anyag alkalmazásának módja és a vizsgálatvezető neve;

2.5. a személyzet továbbképzésére és egészségi állapotának vizsgálatára kidolgozott elvek (ha léteznek ilyenek);

2.6. a személyzet előképzettségével kapcsolatos nyilvántartások (ha léteznek ilyenek);

2.7. a vizsgálóhely szabványműveleti előírásai;

2.8. a felülvizsgálandó vizsgálatvezetők és a megbízók névsora.

3. A GLP felügyelőnek elsősorban a következőket kell ellenőriznie:

3.1. a folyamatban lévő, illetve befejezett vizsgálatok megfelelnek-e a vizsgálóhelyen végzett tevékenység színvonalának;

3.2. a vizsgálatvezetők és a minőségbiztosító részleg, illetve a személyzet más fontos tagjainak személyét és képzettségét;

3.3. az ellenőrzésre kerülő vizsgálatok menetére kidolgozott szabványműveleti előírások létezését.

V. Minőségbiztosítási program

1. Cél: annak megítélése, hogy megfelelő-e a minőségbiztosítás rendszere a GLP elveinek érvényesítéséhez.

2. Fel kell kérni a minőségbiztosítási egység vezetőjét, hogy mutassa be ezen tevékenységek rendszerét és az ellenőrzésre, illetve a vizsgálatok menetének figyelemmel kísérésére, továbbá a tapasztalatok rögzítésére alkalmazott módszereket.

3. A GLP felügyelőnek ellenőriznie kell, hogy:

3.1. a megfelelő-e a minőségbiztosítási egység vezetőjének és a személyzetnek képzettsége;

3.2. a minőségbiztosítási egység a vizsgálatokat végző személyzettől függetlenül működik-e;

3.3. miként ütemezi és végzi a minőségbiztosítási egység az ellenőrzést, hogyan kíséri figyelemmel a vizsgálatok kritikus fázisait, és milyen erőforrások állnak a rendelkezésére az ellenőrzés és a folyamatos figyelemmel kísérés megvalósításához;

3.4. a tételes ellenőrzéshez rövid ideig tartó vizsgálatok esetén végeznek-e szúrópróbaszerűen ellenőrzést;

3.5. milyen mélységű és terjedelmű minőségbiztosítási ellenőrzést végeznek a vizsgálat gyakorlati fázisaiban;

3.6. milyen minőségbiztosítási módszerekkel gondoskodnak a nyers adatok és a végeredmények összhangjáról;

3.7. tájékoztatják-e a vizsgálóhely vezetőségét a vizsgálati eredmények minőségét vagy hitelességét vélhetően csorbító hiányosságokról;

3.8. hiányosságok feltárásakor milyen intézkedéseket tesznek;

3.9. ellenőrizheti-e a minőségbiztosítási egység szerződéses vizsgálóhelyeken végzett vizsgálatok vagy kísérleti fázisok végrehajtását;

3.10. részt vesz-e, illetve milyen szerepet tölt be a minőségbiztosítási egység a szabványműveleti előírások korszerűsítésében.

VI. Helyiségek

1. Cél: megfelelő-e a vizsgálóhelyi helyiségek nagysága, felépítése, kivitele és elhelyezése a végzett vizsgálatok megfelelő színvonalú kivitelezéséhez.

2. A GLP felügyelőnek ellenőriznie kell, hogy:

2.1. a vizsgálatok keveredésének megelőzése érdekében a vizsgálóhely rendelkezik-e a megfelelően elkülönített helyiségekkel (pl. kísérleti anyagok, állatok, táp-, kórszövettani minták stb. elhelyezésére);

2.2. gondoskodtak-e a környezetvédelmi rendszabályok betartásáról azokon a területeken, ahol veszélyes tevékenység folyik (pl. állatház, más biológiai rendszerek, kísérleti anyag részére kijelölt hely stb.);

2.3. megfelelőek-e a létesítmény általános higiénés viszonyai, például gondoskodtak-e a kártevők irtásáról.

VII. Biológiai kísérleti rendszerek kezelése, elhelyezése és elkülönítése

1. Cél: állatokon vagy biológiai rendszereken vizsgálatokat végző vizsgálóhelyeken rendelkezésre állnak-e a kiszolgáló helyiségek, megfelelő-e az állatok ellátása, elhelyezése és elkülönítése, gondoskodnak-e biológiai rendszert terhelő, a vizsgálati eredmények minőségét befolyásoló stressz és egyéb problémák megelőzéséről.

2. Az ellenőrzött vizsgálóhelyen számos különböző állat- és növényfajon, továbbá mikrobákon és más sejtrendszereken, illetve ezeknél alacsonyabb rendű organizmusokon végezhetnek vizsgálatokat. A felhasznált biológiai rendszer jellemzői alapján kell megítélni a kezelés, elhelyezés és elzárás megfelelőségét. A GLP felügyelőnek a következőket kell megítélnie:

2.1. megfelelőek-e a helyiségek a felhasznált biológiai rendszerek igényeinek és a vizsgálati követelmények kielégítéséhez;

2.2. elkülönítik-e a vizsgálóhelyre érkező állatokat és növényeket, illetve hatékonyak-e az elkülönítő intézkedések;

2.3. megfelelően ellenőrzik-e a biológiai rendszerek egészségi állapotát, viselkedését vagy más jellemzőit, illetve nyilvántartják-e az észlelt változásokat;

2.4. megfelelő eszközökkel, folyamatosan és sikeresen biztosítják a felhasznált biológiai rendszerek számára szükséges környezeti feltételeket;

2.5. megfelelő-e a ketrecek, polcok, tartályok és más élő szervezetek tárolására használt eszközök tisztasága;

2.6. szakszerűen ellenőrzik-e a környezeti feltételeket és az ellátó rendszerek működését;

2.7. gondoskodtak-e az állati ürülék és hulladék eltávolításáról és megsemmisítéséről; az alkalmazott módszerekkel a lehető legnagyobb mértékben csökkenthető-e a parazitafertőzések, a betegségek átvitelének és a környezetszennyezés veszélye;

2.8. biztosítottak-e tároló helyet az állatok takarmánya vagy a biológiai rendszerekhez használt hasonló anyagok számára; tárolnak-e ezeken a helyeken más anyagokat, például reagenseket, peszticideket vagy fertőtlenítőszereket; megfelelően elkülönítették-e ezeket a helyeket az állatháztól vagy más biológiai rendszerek esetében azok tároló helyétől;

2.9. óvják-e a készleten tartott takarmányt és almot a környezeti hatások, paraziták vagy szennyeződés okozta károsodástól.

VIII. Készülékek, anyagok, reagensek és minták

1. Cél: megfelelő-e a vizsgálóhely elhelyezése, rendelkezésre áll-e elegendő mennyiségű, működő eszköz, illetve ezek kapacitása elegendő-e a vizsgálóhelyen végzett vizsgálatok elvégzéséhez; megfelelő-e a vizsgálóhelyen használt anyagok, reagensek és minták jelölése, felhasználása és tárolása.

2. A GLP felügyelőnek a következőket kell ellenőriznie:

2.1. tiszták-e és megfelelően működnek-e a berendezések;

2.2. vezetnek-e nyilvántartást a mérőeszközök működéséről, karbantartásáról, használhatóságáról, kalibrálásáról és validáltságáról (ideértve a számítógépes rendszereket is);

2.3. megfelelő címkékkel jelölik és tárolják-e az anyagokat és összehasonlító-anyagokat, megfelelő-e a tárolási hőmérséklet és ügyelnek-e a készítmények lejárati idejére; a reagensek címkéjén szerepelnie kell az anyag származási helyének, megnevezésének és koncentrációnak, továbbá más, a vizsgálat szempontjából fontos adatoknak;

2.4. a vizsgálati mintákat megfelelően azonosítják-e a vizsgálati rendszer, a vizsgálat, továbbá a mintavétel jellege és időpontja alapján;

2.5. a használt eszközök és anyagok nem befolyásolják-e a vizsgálati rendszerek működését.

IX. Vizsgálati rendszerek

1. Cél: ellenőrizni kell, hogy megfelelőek-e a vizsgálóhelyen végzett vizsgálatok során használt kísérleti rendszerek (pl. fizikai vagy kémiai rendszerek, sejt- vagy mikrobiológiai tenyészetek, növények, állatok) kezelésének és szabályozásának módszerei.

2. Fizikai és kémiai rendszerek

A GLP felügyelőnek ellenőriznie kell, hogy:

2.1. amennyiben a vizsgálati terv előírja, ellenőrzik-e a vizsgált és az összehasonlító vegyületek stabilitását, valamint, hogy valóban a vizsgálati tervben megjelölt összehasonlító-anyagokat használják;

2.2. kidolgozták a vizsgálóhely tevékenységének szabványműveleti előírásait, és betartják-e azokat;

2.3. nyers adatokként rögzítik-e és archiválják-e az automatizált rendszerekből nyert grafikonokat, regisztrátumokat vagy számítógépes leleteket.

3. Biológiairendszerek

A VII. fejezetben részletezett biológiai rendszerek ellátásával, elhelyezésével és elkülönítésével kapcsolatban értékelendő szempontokon kívül a GLP felügyelőnek a következőket kell ellenőriznie:

3.1. azonosak-e a vizsgálati rendszerek a vizsgálati tervben leírtakkal;

3.2. gondoskodtak-e a vizsgálati rendszerek megfelelő azonosításáról;

3.3. ha szükséges, illetve alkalmazható, a vizsgálatok teljes időtartama alatt megfelelően gondoskodtak-e a kísérleti állatok egyedi azonosításáról, feltüntették-e a szükséges adatokat a kísérleti rendszerek ketreceinek és tartályainak címkéin;

3.4. megfelelően különválasztották-e az ugyanazon állatfajon (vagy biológiai rendszeren) más vegyületekkel végzett vizsgálatokat;

3.5. gondoskodtak-e a különböző állatfajok (vagy biológiai rendszerek) megfelelő, térbeli és időbeli elkülönítéséről;

3.6. a vizsgálat során felhasznált biológiai rendszereket a vizsgálati tervben vagy a szabványműveleti előírásokban megjelölt körülmények (hőmérséklet, fény/sötétség ciklusos váltakozása) között tartják-e;

3.7. a biológiai rendszerek sajátosságainak megfelelően dokumentálják-e a rendszerek beszerzésével, kezelésével, elhelyezésével és elkülönítésével, továbbá ellátásával és egészségvizsgálatával kapcsolatos adatokat;

3.8. rögzítik-e írásban az állatok vagy a növények vizsgálatának, karanténba helyezésének, morbiditásának és mortalitásának, viselkedésének, betegségeinek és azok kezeléseinek adatait;

3.9. gondoskodtak-e a vizsgálati rendszerek megfelelő megsemmisítéséről a vizsgálat befejezését követően.

X. Kísérleti és összehasonlító-anyagok

1. Cél: meg kell vizsgálni, hogy a vizsgálóhely kidolgozta-e

a) a kísérleti, illetve összehasonlító-anyagok azonosítására, hatáserősségének vizsgálatára, mennyiségi és minőségi összetételének meghatározására alkalmazható módszereket, illetve

b) szakszerűen veszik át és tárolják a vizsgálati, illetve összehasonlító-anyagokat.

2. A GLP felügyelőnek a következőket kell ellenőriznie:

2.1. kidolgoztak-e szabványműveleti előírásokat a kísérleti, illetve összehasonlító-anyagok átvételére, kezelésére. mintavételére, felhasználására és tárolására;

2.2. megfelelő jelzésekkel azonosítják-e a kísérleti, illetve összehasonlító-anyagok tartályait;

2.3. a tárolási körülmények nem módosítják-e a kísérleti, illetve összehasonlító-anyagok koncentrációját, tisztaságát és stabilitását, továbbá kizárják-e a szennyeződés lehetőségét;

2.4. nyilvántartják-e a kísérleti, illetve összehasonlító-anyagok töménységét és stabilitását, módszereket dolgoztak-e ki a vizsgálati, illetve összehasonlító-anyagokat tartalmazó elegyek homogenitásának és stabilitásának meghatározására;

2.5. megfelelően jelölik-e a kísérleti, illetve összehasonlító-anyagok keverékét (vagy hígításait) tartalmazó tartályokat és nyilvántartják azok tartalmának homogenitását és stabilitását;

2.6. négy hétnél hosszabb ideig tartó vizsgálatok esetében a kísérleti, illetve összehasonlító-anyagok minden sorozatából félretettek-e mintát analitikai vizsgálatokra, illetve ezeket a mintákat megfelelő ideig tárolják-e;

2.7. a különböző vegyületek elegyítésére alkalmazott eljárások menete eleve kizárja-e a szerek azonosságának felcserélésének, illetve keresztszennyezés lehetőségét.

XI. Szabványműveleti előírások

1. Cél: ellenőrizni kell, hogy a vizsgálóhely írásba foglalta-e a végzett tevékenységek minden fontos műveletének menetét szabályozó szabványműveleti előírásokat, azaz ismeri-e ezek jelentőségét; a szabványműveleti előírások megléte vagy hiánya közvetlenül összefügg a vizsgálóhelyen végzett vizsgálatok rutinműveleteinek szakszerűségével.

2. A GLP felügyelőnek a következőket kell ellenőriznie:

2.1. a vizsgálóhely minden részlegében közvetlenül hozzáférhetők-e a szabványműveleti előírásnak vonatkozó, hiteles példányai;

2.2. kidolgozták-e ezen előírások felülvizsgálatának és korszerűsítésének módszereit;

2.3. az előírások módosításait ellátták-e a módosító személy aláírásával, és feltüntették-e a változtatás dátumát;

2.4. hosszú időre visszamenőleg archiválják-e a korábban használatos szabványműveleti előírásokat;

2.5. dolgoztak-e ki szabványműveleti előírásokat különösen az alábbi tevékenységekre:

2.5.1. kísérleti és összehasonlító-anyagok átvétele, azonosítása, tisztaságának, összetételének és stabilitásának meghatározása, jelölése, kezelése, mintavételezése, felhasználása és eltartása,

2.5.2. a mérőeszközök és környezetvédelmi berendezések karbantartása, tisztítása és hitelesítése,

2.5.3. a reagensek és adagolható gyógyszerformák előállítása,

2.5.4. nyilvántartások vezetése, jelentések készítése, feljegyzések és jelentések tárolása, illetve visszakeresése,

2.5.5. a vizsgálati rendszerek elhelyezésére szánt helyiségek előkészítése és környezetvédelmi óvórendszabályok alkalmazása,

2.5.6. vizsgálati rendszerek átvétele, szállítása, elhelyezése, leírása, azonosítása és ápolása,

2.5.7. vizsgálati rendszerek kezelése a vizsgálatok elkezdése előtt, közben és befejezését követően,

2.5.8. kísérleti rendszerek megsemmisítése,

2.5.9. kártevők elleni védekezés, és tisztítószerek használata,

2.5.10. minőségbiztosítási eljárások.

XII. A vizsgálatok kivitelezése

1. Cél: ellenőrizni kell, hogy írásban rögzített tervek alapján végzik-e a vizsgálatokat, illetve a tervek és a vizsgálat kivitelezésének jellemzői nem sértik-e a GLP elveit.

2. A GLP felügyelőnek a következőket kell ellenőriznie:

2.1. ellenőrizte-e a vizsgálatvezető a vizsgálati tervet;

2.2. a vizsgálati terv módosítása esetében ellenjegyezték és dátumozták-e a módosításokat;

2.3. a vizsgálati terv a megbízó általi jóváhagyásának dátumát - ha van ilyen;

2.4. a vizsgálati tervnek, illetve a vonatkozó szabványműveleti előírásoknak megfelelően végezték-e a méréseket, megfigyeléseket és vizsgálatokat;

2.5. a vizsgálatban résztvevő azonnal, pontosan és olvashatóan rögzítette-e a mérések, megfigyelések és vizsgálatok eredményeit, továbbá ellátta-e dátummal és aláírásával (vagy legalább nevének kezdőbetűivel) a bejegyzéseit;

2.6. a nyers adatok megváltoztatása - ideértve a számítógépen tárolt adatokat is - oly módon történhet, hogy a korábbi bejegyzések változtatását az arra jogosult egyértelműen, dátummal és aláírásával ellátva végezte el, indokolva a változtatás okát;

2.7. számítógéppel generált vagy azon tárolt adatokat megfelelően azonosították, és az alkalmazott adatvédelmi eljárások eleve kizárják az illetéktelenek általi módosítás vagy az adatvesztés veszélyét;

2.8. a vizsgálat során alkalmazott számítógépes rendszer megbízható, pontos és hitelesíthető;

2.9. a nyers adatok rögzítésekor feljegyzett, előre nem látható eseményeket megfelelően kivizsgálták, és értékelték;

2.10. a vizsgálatról készült (ideiglenes vagy végleges) jelentésekben módszeresen és teljeskörűen ismertetik-e az eredményeket, amelyek közvetlenül tükrözik a nyers adatokat.

XIII. A vizsgálati eredményekről szóló zárójelentés

1. Cél: eldöntendő, hogy a vizsgálati eredményekről szóló zárójelentés elkészítésekor betartották-e a GLP követelményeit.

2. A befejezett vizsgálatokról készült zárójelentés ellenőrzésekor a GLP felügyelőnek az alábbiakat kell ellenőriznie:

2.1. hitelesítette-e a vizsgálatvezető vagy más vezető beosztású vizsgáló kézjegyével és az ellenjegyzés dátumának feltüntetésével a jelentést;

2.2. adott-e a vizsgálatvezető aláírásával hitelesített nyilatkozatot arról, hogy teljes mértékben vállalja a felelősséget a vizsgálat során nyert adatok hitelességéért, ugyanakkor nyilatkozik arról is, hogy a GLP szabályainak betartásával végezték a vizsgálatokat;

2.3. csatoltak-e ellenjegyzett, dátummal ellátott minőségbiztosítási nyilatkozatot a jelentéshez;

2.4. kizárólag az arra illetékes személyek módosították-e a jelentést;

2.5. szerepel-e a jelentésben az anyagok, minták és nyers adatok tárolási helye.

XIV. A jegyzőkönyvek megőrzése és tárolása

1. Cél: ellenőrizni kell, hogy a vizsgálatok során a vizsgálóhely készített-e megfelelő feljegyzéseket és jelentéseket, illetve gondoskodott-e azok, valamint az anyagok biztonságos tárolásáról és megőrzéséről.

2. A GLP felügyelőnek a következőket kell ellenőriznie:

2.1. van-e a tárolásért (archiválásáért) felelős személy;

2.2. a vizsgálóhely vizsgálati tervek, nyers adatok - ideértve a nem GLP elveket követő vizsgálatokat is -, a zárójelentések, a minták és a vizsgálati minták a személyzet alap- és továbbképzésére vonatkozó feljegyzések tárolására alkalmas helyiséget;

2.3. az archivált anyagok előkeresésére alkalmazott módszereket;

2.4. kizárólag az erre feljogosított személyekre korlátozzák-e az archívum hozzáférhetőségét, továbbá nyilvántartják-e a személyzet nyers adatokhoz, szövettani metszetekhez hozzáférő tagjait;

2.5. külön nyilvántartást vezetnek-e az archívumból kiemelt, illetve oda visszajuttatott anyagokról;

2.6. az archívumban lévő feljegyzéseket és anyagokat az előírt és elegendően hosszú ideig őrzik-e meg, és megóvják-e azokat a tűz vagy környezeti hatások stb. okozta károsodástól.

XV. A vizsgálóhelyen elvégzett vizsgálatok utólagos felülvizsgálata

1. A vizsgálóhelyek helyszíni ellenőrzése során rendszerint korlátozott mértékben felülvizsgálják a vizsgálóhely tevékenységét is. Erre a célra az éppen folyamatban lévő vagy már befejezett vizsgálatok egyaránt alkalmasak. Abban az esetben, ha az engedélyező hatóságok pontosan meghatározott szempontok alapján végzendő felülvizsgálatot igényelnek, részletesen értékelni kell a vizsgálatok végrehajtását és eredményeik továbbítását. A felülvizsgálat tárgyául választható vizsgálatok széles skálájára tekintettel e fejezet csak általános irányelveket tartalmaz. A GLP felügyelőnek és a felülvizsgálat további résztvevőinek gondosan ügyelniük kell arra, hogy helyesen szabják meg vizsgálódásaik jellegét és hatókörét. A vizsgálati terv, a vonatkozó szabványműveleti előírások, a nyers adatok és más archivált anyagok alapján kell megpróbálniuk rekonstruálniuk a vizsgálat menetét.

2. A hatékony felülvizsgálat olykor csupán szakértők segítségével lehetséges, például ha szövettani metszetek mikroszkópos vizsgálata szükséges.

3. A vizsgálóhelyi vizsgálat felülvizsgálatakor a GLP felügyelőnek:

3.1. össze kell gyűjtenie az értékelt vizsgálat(ok)ban részt vett személyek (pl. vizsgálatvezető és a magasabb beosztású vizsgálók) neveit, beosztásait, az előképzettségüket és szakmai tapasztalataikat tükröző adatokat;

3.2. meg kell győződnie arról, hogy a vizsgálóhelyen elegendő a végzett vizsgálatok szakszerű lebonyolításához szükséges képzettségű személyzet létszáma;

3.3. ellenőriznie kell a vizsgálat során használt készülék vagy készülékek hitelesítését, karbantartásának szakszerűségét és azt is, hogy a készülék milyen gyakran szorult javításra;

3.4. át kell vizsgálnia a kísérleti anyagok stabilitásával kapcsolatos, az elvégzett analitikai vizsgálatokról készült vagy a takarmány összetételét tükröző feljegyzéseket;

3.5. lehetőleg személyes beszélgetés során kell megtudakolnia a vizsgálat résztvevőitől, hogy pontosan melyik műveleteket végezték, és meg kell próbálnia felmérni, hogy az illetőknek lehetett-e idejük a vizsgálati tervben vagy jelentésben megjelölt feladatok ellátására;

3.6. be kell szereznie az alkalmazott ellenőrző eljárások dokumentációját, továbbá a vizsgálat alapvető fontosságú okmányait, így többek között:

3.6.1. a vizsgálati tervet,

3.6.2. a vizsgálat lefolytatásakor hatályos szabványműveleti előírásokat,

3.6.3. jegyzőkönyveket, vizsgálóhelyi jegyzettömböket, kartotékokat, munkalapokat, számítógépes adatok kinyomtatott listáit stb.,

3.6.4. a vizsgálat lezárását követően készült zárójelentést.

4. Azon vizsgálatok esetében, amelyekben állatokat (pl. rágcsálókat vagy más emlősöket) használtak, a GLP felügyelőnek vizsgálnia kell az állatok meghatározott százalékának az útját a vizsgálóhelyre való megérkezésüktől a boncolásig. Különös figyelmet kell fordítani a következők dokumentálására:

4.1. az állatok testtömege, tápszer/italfogyasztás, a kísérleti anyag adagjának formulálása és beadása stb.;

4.2. gyógyászati megfigyelések és boncolási eredmények;

4.3. klinikai kémia;

4.4. patológia.

XVI. A helyszíni ellenőrzés vagy a felülvizsgálat lezárása

1. A vizsgálóhely ellenőrzésének vagy az általa folytatott tevékenységnek felülvizsgálatának befejezését követően a GLP felügyelőnek meg kell vitatnia tapasztalatait az ellenőrzött vizsgálóhely képviselőivel, illetve el kell készítenie írott jelentését.

2. Nagyobb vizsgálóhelyek ellenőrzésekor általában feltárhatók az apróbb hiányosságok a GLP követelményeinek betartása terén, ezek súlyossága azonban rendszerint nem indokolja a vizsgálóhelyről származó adatok hitelességének kétségbe vonását. Ebben az esetben a GLP felügyelő helyesen teszi, ha úgy foglal állást, hogy az ellenőrzött vizsgálóhely teljesíti a követelményeket. Figyelmeztetnie kell azonban a vizsgálóhely személyzetét a feltárt hiányosságokra és hibákra, továbbá fel kell hívnia a vezetőséget - határidő tűzésével -, hogy megfelelő intézkedésekkel számolja fel azokat.

3. Abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzés vagy a tevékenység felülvizsgálat a GLP súlyos mértékű áthágását tárta fel, amelyek a GLP felügyelő megítélése szerint befolyásolhatták a felülvizsgált vagy más vizsgálatok eredményeit, tapasztalatait jelentenie kell az engedélyező hatóságnak.

4. Abban az esetben, ha engedélyező hatóság igényelte a helyszíni ellenőrzést vagy a tevékenység felülvizsgálatát, az ellenőrzés eredményeiről részletes jelentést kell készíteni, és azt az OGYI-n keresztül meg kell küldeni a vizsgálatot igénylő engedélyező hatóságnak.

3. számú melléklet a 31/1999. (VIII. 6.) EüM-FVM együttes rendelethez

A GLP felügyelői tevékenység végzésének szakmai követelményei

GLP felügyelői tevékenységet az a személy láthat el, aki

1. az alábbi felsőfokú képesítések valamelyikével rendelkezik:

a) gyógyszerész,

b) biológus,

c) vegyész,

d) vegyészmérnök; és

2. valamely magyarországi egyetem által szervezett, a Helyes Laboratóriumi Gyakorlatról szóló tanfolyamot eredményesen elvégzett; és

3. legalább három alkalommal részt vett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) GLP munkacsoportja által szervezett szemináriumon; továbbá

4. legalább egy alkalommal részt vett az Európai Unió vagy az OECD valamely tagországában tevékenykedő GLP ellenőrrel közös GLP ellenőrzésen.