32/1999. (XII. 22.) PM rendelet

az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelését, az illetékek kiszabását, elszámolását és könyvelését (nyilvántartását) az illetékhivatal az e rendeletben foglaltak szerint végzi.

Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelése

2. § (1) Az illetékhivatal a működésével kapcsolatos ügyiratok kezelését - a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról szóló belügyminiszteri rendelet szerint végzi.

(2) Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelése: az iratok átvétele (érkeztetése), átadása, továbbítása, rendszerezése, nyilvántartásba vétele (iktatása), intézése, feldolgozása, kiadmányozása, irattározása, selejtezése.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1 Irat: az illetékhivatalhoz érkezett, valamint az illetékhivatal működése során keletkezett írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, kép- és hangfelvétel, amely az illetékhivatal működése során bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett.

2. Egyéni adatgyűjtő: egy iktatószámhoz tartozó valamennyi adatot nyilvántartó információs egység.

3. Iktatás: az illetékhivatalhoz érkezett ügyirat, valamint a hivatali működés saját keletkeztetésű iratának iktatószámmal történő ellátása, az iktatóbélyegző (vagy az annak megfelelő lenyomat) rovatainak, az iktatókönyv és/vagy az iktató képernyő rovatainak kitöltése.

a) Számcsoportonkénti iktatás: az illetékkötelezettség megállapítása végett bejelentett ügyiratok nyilvántartásba vétele.

b) Általános ügyirati iktatás: illeték hatósági ügyben érkezett (keletkezett) ügyiratok nyilvántartásba vétele.

c) Egyéb ügyirati iktatás: az illetékhivatal működése során a nem hatósági ügyintézés folyamán érkezett (keletkezett) ügyiratok nyilvántartásba vétele.

4.[1] Kiszabás: a vagyonszerzési illeték és az eljárási illeték, valamint az ezekhez fűződő jogkövetkezményeknek az Itv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerinti megállapítása.

a) Végleges kiszabás: öröklési és egyéb illetékügyekben, valamint azokban az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási ügyekben, amelyeknél a tulajdonjog bejegyző határozat az illeték kiszabásra kerüléséig a földhivataltól megérkezett, az illeték - egy összegben történő - megállapítása az Itv. 77. §-a és 77/A. §-ának (3) bekezdése szerint.

b) Előleges kiszabás: ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási ügyekben az Itv. 77/A. § (1) bekezdése szerinti illetékelőleg összegének megállapítása.

c) Illetékkülönbözet megállapítása: az illeték és az illetékelőleg különbségének megállapítása.

5. Illeték előírás: a megállapított illeték nyilvántartásba vétele.

a) Alapelőírás: az alapeljárás során az adott illetékügyben első alkalommal megállapított illeték nyilvántartásba vétele.

b) Pótelőírás: adott illetékügyben az illeték első nyilvántartásba vételét - alapelőírását - követő minden további nyilvántartásba vétel, valamint a téves alapelőírás módosítása, visszatérítés elszámolása.

6. Visszatérítés: a fizetésre kötelezett javára mutatkozó törlésből keletkező túlfizetésnek vagy tartozatlan befizetésnek az Art. rendelkezései szerinti, továbbá az illetékbélyeggel lerótt illeték értékének az Itv. 81. §-a szerinti visszautalása.

7. Törlés: előírást vagy tartozást - bármilyen címen csökkentő könyvelési művelet, amely vonatkozhat a tárgyévre vagy a tárgyévet megelőző időszakra, mértéke a teljes előírás vagy tartozás összegéig terjedhet.

8. Kiadás: az illetékbeszedési számla terhelése.

9. Befizetés: az illetékbeszedési számlán történő jóváírás.

10. Átfutókezelés: az illetékbeszedési számlán jóváírt, de el nem számolható vagy nem azonosítható befizetések nyilvántartása.

11. Archiválás: az éves elszámolási időszak végén véglegesen rendeződött tételek külön nyilvántartásba helyezése.

12. Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül.

13. Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség.

14. Egyenleg: a fizetési kötelezettség és a befizetés különbsége.

15. Tétel: adatgyűjtő darabszáma egy adott időszakban.

16. Kódok: adatok adott szempont szerinti elkülönítésére szolgáló alfanumerikus jelek.

a) Figyelési kód: a nyilvántartási rendszerben az ügyek állapotának követésére szolgáló alfanumerikus jel. Az iktatás időpontjában meghatározásra kerül, majd az ügyintézési menet során az üggyel összefüggő tevékenységeket jelezve változik, az ügyintézés valamennyi szakaszán keresztül az archiválásig.

b) Ügyirat tárgya szerinti kód: a közigazgatási eljárásban található, különböző joghatást kiváltó, eltérő elintézési határidőkkel elbírálható beadványok rendezésére és egymástól való elkülönítésre szolgáló alfanumerikus jel.

c) Ügyirat elintézési kódja: az illetékhivatal adott ügyirattal kapcsolatos utolsó cselekményére utaló állapotjelző alfanumerikus jel.

d) Kiadási kód: az illetékbeszedési számláról történő kiutalás jogcímére utaló alfanumerikus jel.

e) Ingatlan kód: ingatlantípusok egyértelmű minősítését és nyilvántartását elősegítő alfanumerikus jel.

Az illetékügyi hatósági eljárás nyilvántartása

4. § (1) Az illetékhivatalhoz érkezett ügyiratokat az érkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell. Az iktatószám kiadása előtt meg kell állapítani, hogy van-e az ügynek előirata.

(2) Az iktatásra kerülő iratokat iktató bélyegzővel kell ellátni (vagy az annak megfelelő lenyomatot tartalmazó előadói ívet kell hozzá csatolni), valamint ki kell tölteni az iktatókönyv (iktató képernyő) rovatait. Az iktató bélyegző (vagy az annak megfelelő lenyomat) a következő adatokat tartalmazza:

a) az illetékhivatal megnevezését,

b) az irat érkezésének keltét,

c) az iktatás sorszámát, alszámát,

d) a mellékletek darabszámát,

e) az előirat számát,

f) az ügyintéző megjelölését.

(3) Az illeték megállapításával kapcsolatos beadványokat tartalmuk alapján csoportosítva, egymástól elkülönített számcsoportok alatt, alszámokra tagolódó sorszámos iktatási rendszerben, a következő módon kell iktatni:

a) Ingatlanhagyaték, valamint öröklési illeték-köteles ingóhagyaték esetében a közjegyző által megküldött hagyatékátadó végzést, valamint az örökösök által az illetékhivatalhoz eljuttatott hagyatéki kimutatást az örökhagyó neve szerint, 100 001. sorszámmal kezdődően, négyjegyű évszám használatával kell iktatni (I. számcsoport);

b) Az illetékkötelezettség megállapítása érdekében

1. az ajándékozási ügyiratokat 200 001. (II. számcsoport),

2. a visszterhes vagyonátruházási ügyiratokat 300 001. (III. számcsoport),

3. az egyéb illeték megállapítása (beszedése) végett bemutatott, illetve megküldött ügyiratokat pedig államigazgatási eljárási illeték esetén 400 001. (IV/1. számcsoport), bírósági eljárási illeték esetén 440 001. (IV/2. számcsoport)

sorszámmal kezdődően, négyjegyű évszám használatával, a fizetésre kötelezett neve szerint kell iktatni.

c) A földhivatal által az illetékelőleg megállapítása végett megküldött ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási ügy iratait a b) pont 1-2. alpontjaiban szabályozott módon kell iktatni.

(4) Az illetékügyi hatósági eljárással összefüggő olyan beadványt, iratot, amelyet nem a (3) bekezdés szerint kell iktatni, 600 001. sorszámmal kezdődően kell iktatni oly módon, hogy az érkezés éve (négy számjeggyel) kerül a sorszám végére. Valamennyi azonos kiszabási irathoz érkező ügyiratot a sorszámokon belül alszámokon kell nyilvántartani számkorlátozás nélkül.

(5) Az egyes számcsoportok alcsoportokra bonthatók.

(6) A leletet az adott ügyfajtának megfelelő számcsoportra kell iktatni.

(7)[2] Minden egyéb - a (3)-(4) bekezdések alá nem tartozó - ügyiratot az említett ügyiratcsoportoktól elkülönítve kell iktatni, ideértve a más illetékhivatal által behajtásra kimutatott illetéktartozással összefüggő ügyiratot is.

5. § Az illetékügyi hatósági eljárás során keletkező nyilvántartási rendszernek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1. Valamennyi számcsoportban:

a) az ügyirat

- iktatószáma,

- érkezésének és iktatásának napja,

- tárgya,

- ügyintézőjének neve,

- elintézésének ideje;

b) az illetékfizetésre kötelezett

- neve,

- lakóhelye, illetve székhelye,

- illetékfizetési kötelezettsége keletkezésének napja,

- a terhére előírt illeték, továbbá mulasztási bírság,

késedelmi pótlék, végrehajtási költség összege;

c) illetékmentesség, -kedvezmény;

d) az illetékbevétel mely önkormányzatot illeti meg.

2. Az I. számcsoportban:

a) az örökhagyó

- neve,

- elhalálozásának ideje;

b) az örökös Itv. szerinti csoportba sorolása az illeték mértéke szempontjából;

c) a hagyatékátadó végzés, határozat száma;

d) a hagyaték bejelentésének, bevallásának, illetve a hagyatéki eljárás iránti kérelem benyújtásának napja.

3. A II. számcsoportban:

a) az ajándékozó

- neve,

- lakóhelye;

b) a megajándékozott Itv. szerinti csoportba sorolása az illeték mértéke szempontjából;

c) az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentés napja;

d) földhivatali iktatószám, határozatszám, helyrajzi szám.

4. A III. számcsoportban:

a) az átruházó

- neve,

- lakóhelye,

- adóazonosító jele;

b) az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentés napja;

c) földhivatali iktatószám, határozatszám, helyrajzi szám.

5. Egyéb illeték hatósági ügyben: a leletet, költségjegyzéket készítő, határozatot hozó szerv neve, határozatának száma.

6. Az általános iktatás nyilvántartása az 1. a) pontban foglaltakon kívül tartalmazza az ügyirat tárgyának kódját.

7.[3] Elkülönített nyilvántartást kell vezetni a más illetékhivatal által behajtásra kimutatott illetéktartozással összefüggő ügyekről, a nyilvántartásnak tartalmazni kell:

- a behajtást kérő illetékhivatal megnevezését,

- az illetékfizetésre kötelezett nevét, irányítószámát, lakcímét (székhelyét, telephelyét), valamint minden egyéb - rendelkezésre álló - azonosításra alkalmas adatot,

- a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat számát,

- az illetéktartozás összegét, a késedelmi pótlék felszámításának kezdetét,

- a végrehajtási eljárás megindításának időpontját,

- a befolyt összeget,

- a jogosult illetékhivatal illetékbeszedési számlájára történő átutalás időpontját.

6. § Az iktatást követően iktatási naplót kell készíteni az iktatószámok zárt, emelkedő számsorrendjében a következő tartalommal:

a) iktatószám,

b) iktatás napja,

c) irat tárgya,

d) ügyintéző neve.

7. § Az I., II. és III. számcsoportba tartozó iratokhoz kiszabási munkalapot kell készíteni, amely az 5. § 1-4. pontjaiban foglaltakon túl a következő adatokat tartalmazza:

a) a bejelentett és a forgalmi értéket,

b) az illetékalapot,

c) illetékmentes ügyben a jogszabály pontos megjelölését,

d) az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték összegét,

e) az ügyintéző aláírását és annak keltét.

8. § Az iratokat az előre gyártott vagy a számítógéppel előállított előadói munkakönyvbe be kell jegyezni. Az előadói munkakönyv évente 1-től kezdődő sorszámmal az oldalszám feltüntetésével tartalmazza:

a) az iktatószámot,

b) az irat tárgyát,

c) az átadás-átvétel időpontját és az aláírásokat.

9. § Az illeték kiszabására számcsoportok szerint kerül sor. A kiszabott illetékről, az illetékelőlegről (ideértve az ezekhez fűződő jog következményeket is) hozott határozat (fizetési meghagyás) másolatának az irathoz csatolása igazolja az előírás megtörténtét.

10. §[4] Az ügyfél, illetve képviselője részére az illetékhivatal által kibocsátott fizetési meghagyást, határozatot az Art. rendelkezéseiben foglaltak szerint kell kézbesíteni.

11. § A forgalmi érték megállapításához szükséges összehasonlító értékadatok gyűjtésére a visszterhes vagyonátruházási ügyek alapján nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás ingatlan esetében kötelezően tartalmazza:

a) az ingatlan helyét és helyrajzi számát,

b) az ingatlan kódját,

c) az illeték fizetésére kötelezett fél által bejelentett és az illetékhivatal által megállapított forgalmi értékét.

12. § (1)[5] A 4-11. § szerinti nyilvántartás rendszerébe felvehetők az Art. szerinti természetes azonosító adatok, valamint személyes adatnak nem minősülő olyan adatok, amelyek szükségesek az illetékügyi feladatok ellátásához, s azok nyilvántartása, kezelése nem ütközik más jogszabályba.

(2) A nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani és vezetni, hogy

a) abból jogszabály által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesíthető legyen,

b) illetékfizetésre kötelezettenként naprakészen megállapítható legyen a fizetési kötelezettség jogcíme, összege, az abban bekövetkezett változás, a befizetés és az ebből végrehajtási költségre, késedelmi pótlékra, valamint tőketartozásra elszámolt összeg, továbbá a fennálló kintlevőség vagy túlfizetés.

(3) A nyilvántartás során használandó kódok tartalmát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A kódok további bontása, részletezése lehetséges.

Befizetések elszámolása, a könyvelés és nyilvántartásai

13. § (1) Az illetékek, a végrehajtási költség, a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék befizetésére az illetékbeszedési számla szolgál. Az illetékhivatal a számlát vezető hitelintézettől érkező számlakivonatokat és az egyéb szerv által feldolgozott készpénzátutalási megbízások megfelelő rovatainak adattartalmát ellenőrzi, eltérés - többlet vagy hiány - esetén a hitelintézetet haladéktalanul értesíti.

(2) Az illetékhivatalok számlakezelésüket elektronikus úton is bonyolíthatják, ennek során ugyanazokat a követelményeket kell teljesíteni, mint a hagyományos számlakezelésnél.

(3) A napi számlakivonatokról az illetékhivatal számlakivonat-nyilvántartást vezet. A nyilvántartás "Jóváírás" rovata tartalmazza egy összegben a befizetéseket (Követel forgalom), "Terhelés" rovata a számláról kiutalt összegeket (Tartozik forgalom), valamint a göngyölített egyenleget. A nyilvántartás adatait a hitelintézeti számlakivonat adataival folyamatosan egyeztetni kell. A számlakivonat nyilvántartás adatai szerint kiutalt összegnek hó végén egyeznie kell a kiadási napló hó végi utalási összegével.

(4) A befizetések könyvelése során tételes naplót kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot,

b) az illetékkiszabás iktatószámát,

c) a befizetés napját,

d) a befizetés összegét,

e) a befizetés felosztását.

(5) A befizetési napló sorszámának meg kell egyeznie a számlakivonat sorszámával.

(6) A befizetések elszámolásának sorrendje:

1. végrehajtási költség,

2. késedelmi pótlék,

3. ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték,

4. vagyonszerzési illeték és ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéken kívüli eljárási illeték.

(7)[6] Az illetékhivatalnál kezdeményezett első fokú, illetve az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés eljárási illetékének az esedékességkor, illetve az annak megfizetését előíró határozat kézhezvételét követő 8 napon belül történő megfizetése esetén azt megfizetettnek kell tekinteni akkor is, ha az illetékfizetésre kötelezettnek korábban esedékessé vált illetéktartozása van.

(8)[7] Az illetékbeszedési számlán jóváírt és azonosítható tételeket egyéni adatgyűjtőn kell jóváírni, a nem azonosítható befizetéseket átfutó tételként kell kezelni.

(9)[8] Az átfutó tételként nyilvántartásba vett illetékbefizetés rendeltetésének megállapítása iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ennek tisztázása után kerülhet sor a befizetés elszámolására vagy a tartozatlan befizetésnek a befizető javára történő visszatérítésére, illetve téves telepítés esetén a megfelelő számlára átutalásra. Az ezzel kapcsolatos iratokat a kiadási bizonylatok mellékleteként kell őrizni. A más illetékhivatal által behajtásra kimutatott illetéktartozás pénzforgalmának kezelése az átfutó tételek között történik.

(10)[9] Az illetékhivatal illetékpénztárat működtethet. A pénztárba készpénzben befizetett és az illetékbélyeg visszatérítésekkel csökkentett illetékbevételt az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon kell befizetni az önkormányzat illetékbeszedési számlájára. Egyebekben a pénztár működtetésénél a pénzkezelési szabályzatban előírtak szerint kell eljárni.

(11)[10] A kiszabás alapján pénzzel is megfizethető eljárási illeték esetében el kell fogadni minden olyan pénzbefizetési módot, amely alkalmas a kötelezettség teljesítésének megfelelő igazolására (pl. készpénzátutalási megbízás, banki bizonylat).

(12)[11] A gépjármű, valamint a pótkocsi szerzése után befizetett illetéket (a III. számcsoporton belül) a készpénz-átutalási megbízásokon szereplő adatoknak megfelelően gyűjtőszámlákon, az illetékbevételből részesülő - az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - önkormányzatok szerinti bontásban kell könyvelni. Az illeték előírása a gyűjtőszámlán havonta, a tárgyhónapban befizetett illeték összegével egyezően, pótelőírással történik.

(13)[12] Az illeték kiszabását követően minden további előírás pótelőírással történik.

(14)[13] Az előírt illeték összegének módosítására határozat alapján kerülhet sor, kivéve az olyan belső intézkedéseket, technikai módosításokat, amelyek azelőtt keletkeznek, mielőtt a határozat az illetékhivatalt elhagyja, s az ügyfélre nézve további kötelezettséget nem jelentenek.

(15)[14] A végrehajtási költség megelőlegezése az illetékhivatal költségvetési elszámolási alszámlájáról történhet.

14. § (1) Az illetékbevételi számla terhére elrendelt kiutalásokról (kiadásokról) az intézkedésekkel egyidejűleg összevont kiadási naplót kell vezetni.

(2) A kiadási napló a következő rovatokat tartalmazza:

a) számlakivonat kelte és száma,

b) határozat kelte és száma,

c) kiadás tárgya, jogcíme,

d) bankszámlaszám,

e) kiadás összege,

f) kiadás felosztása,

g) átfutó napló tételszáma és összege,

h) kiadási napló egyenlege.

(3) A kiadási napló kiadási összegét naponta egyeztetni kell a számlakivonat terhelési összegével, illetőleg havonta a számlakivonat-nyilvántartás terhelési rovatával. A kiadási naplót havonta kell lezárni. A kiadási napló átfutó rovatának egyeznie kell az átfutó nyilvántartásból visszautalt tételek kiadási rovatával.

15. §[15] (1) Az illetékhivatalnak az illetékbeszedési számlára befolyt összegből az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben előírt módon és időpontban kell az utalásokat teljesíteni. Ugyanígy kell az utalásokat teljesíteni a más illetékhivatal által behajtásra kimutatott illetéktartozásokból befolyt összegek esetében is.

(2)[16] Az (1) bekezdés szerinti utalásokkal egyidejűleg az illetékhivatal az átutalt illetékre vonatkozó információkat - postai úton és telefaxon -jelenti a Magyar Államkincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak e rendelet 8. számú melléklete szerint.

16. § (1) Illeték törlése esetén elkülönítve kell nyilvántartani és összesíteni a végleges illeték előírásból, az illetékelőleg előírásból, az illetékkülönbözet előírásból, az ingatlan- nyilvántartási eljárási illetékből, valamint a mulasztási bírságból történő törlést.

(2) A törlési napló a következő adatokat tartalmazza:

a) az adatgyűjtő száma,

b) a törlés jogcíme,

c) az átvezetés időpontja,

d) a törlési napló sorszáma,

e) a törlést elrendelő határozat száma,

f) a törlés összege,

g) az adatrögzítő neve.

17. § (1)[17] Az adatgyűjtőn mutatkozó tartozatlan befizetés vagy az illeték törléséből keletkező túlfizetés, az illetékbélyeggel vagy a Magyar Államkincstár eljárási illetékbevételi számlája javára megfizetett illeték, valamint az illetékbélyeg értéke visszatérítését az Itv. rendelkezéseinek megfelelően kell elrendelni.

(2)[18] Illetékbélyeg értékének visszatérítése az ügyfél kérelme, valamint a közigazgatási hatóság, bíróság megkeresése alapján történik. Az ügyfél által illetékbélyeggel lerótt illetéknek és az illetékbélyeg értékének a visszatérítése iránti kérelemhez csatolni kell az illetékbélyeget, illetve azt az iratot, amelyen az illetéket lerótták. Ha az irat nincs a kérelmező birtokában, fel kell hívni a kérelmezőt, jelölje meg azt a hatóságot, ahol az irat fellelhető, és közölje az irat ügyszámát. Ezt a hatóságot az illetékhivatal az irat megküldése végett megkeresi. A hatóság az előzőekben említett ügyirat fénymásolatának a megküldésével is eleget tehet az illetékhivatali megkeresésnek.

(3)[19] A Magyar Államkincstár eljárási illetékbevételi számlája javára megfizetett eljárási illetéket az illetékhivatal az eljáró hatóság megkeresése valamint a téves befizetés esetén az ügyfél kérelmére téríti vissza.

(4)[20] Ha a visszatérítés feltételei fennállnak, az illetékhivatal az illetékbélyeget átírással ismételt használatra alkalmatlanná teszi, a más hatóság által megküldött iratra pedig a visszatérítés megtörténtét rávezeti.

(5)[21] A visszatérítési napló a következő adatokat tartalmazza:

a) az adatgyűjtő száma,

b) a visszatérítés jogcíme és módja,

c) a rögzítés időpontja,

d) a visszatérítési napló sorszáma,

e) a visszatérítést elrendelő határozat száma,

f) a visszatérítés összege,

g) az adatrögzítő neve.

18. §[22] Nem belföldi illetőségű személyek illetékbefizetésének elszámolására és könyvelésére a 13-17. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni. A nyilvántartási rendszerben elkülönítve kell tárolni és kezelni azoknak a nem belföldi illetőségű személyeknek az illetékbefizetésére vonatkozó adatait, akik az Art. szerint fizetési kötelezettségüket külföldön teljesítették, valamint azoknak a nem belföldi illetőségű személyeknek az illetékbefizetésére vonatkozó adatait, akik fizetési kötelezettségüket személyesen vagy az Art. szerint - megbízottjuk útján - belföldön teljesítették.

Az illetékek nyilvántartására használható programrendszer[23]

18/A. § (1) Az illetékek nyilvántartására, kezelésére, elszámolására a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott programrendszer alkalmazható.

(2) Illetékügyi programrendszer jóváhagyásának feltételei:

a) a programrendszer maradéktanul kielégíti a jogszabályokban foglalt követelményeket, hatékonyan támogatja az illetékkiszabás, végrehajtás, egyéb illetékhivatali feladatok ellátását,

b) a programrendszer fejlesztőjének illetékhivatalt fenntartó önkormányzatnak, vagy illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal együttműködési és garanciális megállapodásban álló gazdasági társaságnak kell lennie,

c) a programrendszer tervezett bevezetését megelőző 90. napig a programrendszer - az illetékügyi eljárások részletes ellenőrzésére alkalmas - dokumentációját a Pénzügyminisztériumba el kell juttatni,

d) a programrendszer fejlesztője a programrendszert vagy annak használati jogát csak illetékhivatalt fenntartó önkormányzatnak idegenítheti el,

e) ha a programrendszer fejlesztője a programrendszert vagy annak használati jogát 5 évre más önkormányzatnak eladja, akkor

ea) a programrendszer fejlesztője vállalja az illetékhivatalonkénti első ízben való beüzemelését, a munkatársak betanítását,

eb) a programrendszer vagy annak 5 évre szóló használati jogának ára nem lehet több, mint a fejlesztéssel kapcsolatos elismert költségek 1,3 szorosának a programrendszert vagy annak használati jogát megvásárló önkormányzat által fenntartott illetékhivatal előző évi illetékbevétele és ugyanezen időszak pénzforgalmi országos összes illetékbevétel hányadosának megfelelő összeg,

ec) az elismerhető költségekről szóló részletes kimutatást a Pénzügyminisztérium számára be kell mutatni, és biztosítani kell annak ellenőrizhetőségét,

ed) az eb) pont szerinti ár - külön felszámított díj vagy költségtérítés nélkül - tartalmazza az illetékhivatali létszám 5%-ának, de legalább 3 főnek a betanítását,

ee) a programrendszer fejlesztője vállalja a jogszabályváltozásokból következő változtatások végrehajtását (jogszabálykövetést) legalább öt éven keresztül,

ef) az ee) pont szerinti jogszabálykövetés éves díja nem haladhatja meg az eb) pont szerinti ár 10%-át,

eg) a programrendszer fejlesztője külön díjazás, megállapodás esetén vállalja a programrendszer bővítését, az ed) pont szerinti létszámon túlmenően további munkatársak betanítását.

f)[24] ha az önkormányzat a programrendszerrel rendelkezni jogosulttal a programrendszer használatáról és üzemeltetéséről - fejlesztési költségektől függetlenül meghatározott - éves díjban állapodik meg, akkor annak összege nem haladhatja meg az adott évre érvényes egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárának felét.

(3) A (2) bekezdés eb) alpontjában említett elismert költség tartalmazza a szoftverfejlesztéssel, az ed) pont szerinti betanítással, a beüzemeléssel kapcsolatosan felmerült munkaerő ráfordítást, gépóra ráfordítást, anyagköltséget, útiköltséget, más személy vagy szervezet számára a szoftverfejlesztéssel kapcsolatban fizetett díjat.

(4) Illetékügyi programrendszer alkalmazására vonatkozó jóváhagyás legfeljebb 5 éves időtartamra adható.

(5) Jóváhagyott programrendszeren végrehajtott módosításokról, fejlesztésekről a Pénzügyminisztériumot tájékoztatni kell.

(6) A programrendszerben végrehajtott módosítás, illetve a jogszabályváltozásból következő programrendszer módosítás elmaradása, vagy ezen módosítás késedelmes teljesítése miatt a jóváhagyás az engedélyezett időtartam lejárata előtt visszavonható.

Zárás

19. § (1)[25] Az illetékhivatal az első félév végén, valamint az év végén zárási összesítőt készít a rendelet 2-7. számú mellékletei szerint. A zárási összesítő kitöltésére szolgáló Tájékoztatót a Pénzügyminisztérium a honlapján teszi közzé.

(2) Az elkészített zárási összesítőket ellenőrizni kell, ami magában foglalja az összes bevétel és összes kiadás összegének, valamint az átfutó tételek egyenlegének egyeztetését és az illetékbeszedési számla pénzintézeti egyenlegével való egyezőség megállapítását is.

(3)[26] Az illetékhivatal a féléves és az éves zárási összesítőket - a Pénzügyminisztérium által meghatározott adatszerkezetben - mágneses adathordozón és kinyomtatott formában a tárgyfélévet követő július 20-áig, illetve a tárgyévet követő január 20-áig a Pénzügyminisztériumnak és a Magyar Államkincstárnak megküldi. A Magyar Államkincstár az illetékhivatalok által megküldött zárási összesítőket ellenőrzi - a szükséges illetékhivatali egyeztetéseket követően - összesíti és a tárgyfélévet követő augusztus 10-éig, illetve a tárgyévet követő február 10-éig kinyomtatott formában, valamint számítógépes adathordozón eljuttatja a Pénzügyminisztériumnak.

Az illetékhivatali nyilvántartás és az önkormányzati főkönyvi könyvelés kapcsolata[27]

19/A. §[28] Az illetékhivatal az általa nyilvántartott kötelezettségek, követelések változását és az illetékbevételi számla forgalmát a Pénzügyminisztérium által közzétett Tájékoztató alapján - legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig - összesíti és feladja az önkormányzati főkönyvi nyilvántartásban való rögzítéshez.

Irattározás, selejtezés, ellenőrzés

20. § (1) A kiszabási iratokat - a hozzájuk kapcsolódó ügyiratokkal együtt - számcsoportonként elkülönítve, emelkedő számsorrendben kell irattárba helyezni. Minden más - a kiszabási iratokhoz nem csatolható - ügyiratot az iktatószáma szerint kell irattározni.

(2) Az olyan kiszabási iratot, melyben illetékelőleg megállapítására került sor, csak a vagyonszerzési ügyben keletkezett valamennyi irat - ideértve a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó határozatot is - egyesítése után lehet irattározni, addig elkülönítve kell kezelni.

21. § (1) Az illeték ügyiratok a behajtáshoz való jog megszűnésétől vagy az ügyintézés során történő utolsó pénzforgalmi mozgástól számított 5 évig nem selejtezhetők.

(2) A papír formában megjelenített ügyiratok megőrzésének idejét a 2. § (1) bekezdésében említett belügyminiszteri rendelet melléklete szerint elkészített önkormányzati (illetékhivatali) iratkezelési szabályzatban az illetékügyi hatósági hatáskörrel felruházott főjegyző - más, hatályos jogszabályok előírásaival összhangban - szabályozza.

(3) A mágneses adathordozó formában tárolt ügyiratok és adatok nem selejtezhetők.

22. § Az Itv. 83. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ellenőrzésről nyilvántartást kell vezetni. A lefolytatott ellenőrzéseket a nyilvántartásban fel kell tüntetni, és az ellenőrzésről készített jegyzőkönyveket mellékletként kell kezelni.

22/A. §[29] (1) A forgalmi érték elsőfokú illetékhatósági (illetékhivatali) megállapítása [Itv. 70. § (1) bekezdés] során a forgalmi értéket köztisztviselőből álló, legalább kétfős értékelő bizottság állapítja meg-, az Itv. 70. § (2) és (3) bekezdése alapján. Az értékelő bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt az a köztisztviselő, aki az értékelt ingatlan helyszíni szemléjét végezte, illetve aki abban közreműködött.

(2) A helyszíni szemlét lehetőleg szemlebizottság végzi, amely köteles az ingatlan fizikai, műszaki és környezeti állapotát, továbbá - ha a helyszínen beszerezhető - az ügyfél nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíteni. Amennyiben a helyszíni szemlét végző köztisztviselő egyedül jár el, úgy a jegyzőkönyvhöz mellékelnie kell a jegyzőkönyvben foglaltak bizonyítására alkalmas fénykép- vagy videofelvételt is.

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az illetékek kezeléséről és könyveléséről szóló 14/1991. (V. 21.) PM rendelet azzal, hogy a 2000. január 20-án esedékes zárási összesítőket még az 1999. december 31-én hatályos szabályozás szerint kell elkészíteni.

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez[30]

Az illetékügyi hatósági eljárás nyilvántartása kódjainak tartalma

2. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) számú PM rendlethez[31]

Illetékek zárási összesítője

........................................[32]

illetékhivatal megnevezése

Illetékbevételek felosztása

Kelt:........................................

P. H.

aláírás

3. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez[33]

illetékhivatal megnevezése

Folyó évi előírás alakulása

1. Összes folyó évi előírás alakulása

1.1 Öröklési illeték

1.2 Ajándékozási illeték

1.3 Visszterhes vagyonátruházási illeték

1.4 Eljárási illeték

illetékhivatal megnevezése

2. Lakás (teljes tulajdon) szerzése és lakástulajdonok cseréje esetén fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték előírások alakulása

illetékhivatal megnevezése

3. Ingatlanforgalmazási célú, ingatlanalap általi, valamint hitelintézeti ingatlanszerzések

illetékhivatal megnevezése

4. Ingatlan és ingó öröklése

4. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez[34]

........................................

illetékhivatal megnevezése

Az illetékhivatal kintlévőségei, végrehajtás, törlések

..........év...................hó......nap

Kelt:..........................................................................................

P. H.

........................................

aláírás

5. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez[35]

........................................

illetékhivatal megnevezése

Kedvezmények, mentességek és speciális illetékalap a visszterhes vagyonátruházási illetékek körében

........év...................................hó.....nap

1. Kedvezmények, mentességek

Kelt:..........................................................................................

P. H

........................................

aláírás

.........................................

illetékhivatal megnevezése

2. Lakástulajdonok közvetett cseréje

Kelt:..........................................................................................

P.H.

.........................................

aláírás

6. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez[37]

Hátralékok (túlfizetések) és befizetések alakulása

7. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez[38]