34/1999. (XII. 26.) PM rendelet

a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosításáról

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 96. §-ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 71. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdésének 16-17. és 20. pontjaiban megjelölt bizonylatok (számla, egyszerűsített számla (a továbbiakban: számla), nyugta] akkor minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha azok beszerzéséről a kibocsátó a (2) bekezdés szerinti részletességű számlával rendelkezik, és a bizonylatot kibocsátó az (5) bekezdés szerinti szigorú számadású nyomtatványként kezeli. Adóigazgatási azonosításra - a (6) bekezdés szerinti bizonylatok kivételével - csak a nyomtatott, folyamatos sorszámozással ellátott bizonylatok alkalmasak.

(2) A nyomtatványt értékesítő forgalmazó az értékesítésről kiállított számlán köteles feltüntetni

a) az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését,

b) a nyomtatvány sorszámát (tól-ig),

c) a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét),

d) a vevő adóazonosító számát.

(3) Amennyiben a vevő a (2) bekezdés c) és d) pontjaiban előírt adatokat hitelt érdemlően (pl. személyi igazolvány, meghatalmazás, bélyegző, aláírási címpéldány, cégbírósági végzés stb.) nem tudja igazolni, részére nyomtatványt a forgalmazó nem értékesíthet.

(4) A nyomtatványt forgalmazó köteles e tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni, az általa értékesített nyomtatványt a kibocsátott számla tőpéldánya alapján sorszám szerint nyilvántartani.

(5) A bizonylatot kibocsátónak az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványokat szigorú számadás alá kell vonnia. A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról a kibocsátónak nyilvántartást kell vezetni, amelynek fajtánként külön-külön tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

a) a nyomtatvány jele és számjele,

b) a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte,

c) a tömbök sorszáma (tól-ig),

d) a használatbavétel kelte,

e) a kiselejtezés kelte.

(6) Az (1) bekezdésben megjelölt bizonylatokon kívül más módon előállított bizonylatok a következők lehetnek:

a) nyomdai úton előállított számla, nyugta (jegy, blokk stb.), amennyiben a kibocsátó gondoskodik a kibocsátás és elszámolás során a (5) bekezdésben foglaltak szerint a szigorú számadásról és-a készpénzzel azonos elszámolás alá tartozó, meghatározott értékű bizonylatok kivételével - a másolattal vagy tőpéldánnyal történő hiánytalan elszámolásról;

b) számítógéppel előállított számla, amelynek szigorú számadás alá vonása az (5) bekezdés szerint megvalósul oly módon, hogy a program - beleértve az alaki hibás, vagy tartalmilag rontott, illetve megsemmisült vagy elveszett számla esetét is - kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást, és a másolatok alapján a hiánytalan elszámolás biztosított. Ez utóbbi feltétel teljesüléséhez a számla összes példányának egymás utáni nyomtatással történő előállítása esetében a gépi programnak biztosítania kell a példányok sorszámozását, több példányos összeszerelt, előnyomás nélküli számla esetén pedig fel kell tüntetnie azt, hogy a számla hány példányban készült;

c) a pénztárgép, taxaméter által kibocsátott nyugta, számla a 2. §-ban foglalt követelmények teljesülése esetén.

(7) Gépi számlázás esetén a számla kibocsátójának rendelkeznie kell a számlázási programra vonatkozó olyan dokumentációval, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell részletes leírást a program működésére, felhasználására vonatkozóan, valamint a készítő nyilatkozatát a használó részére, mely szerint a program megfelel az adójogszabályokban előírt kötelezettségeknek."

2. § Az R. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

(A pénztárgép, illetve taxaméter típusát az APEH elnöke akkor hagyja jóvá, ha)

"a) készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő bevételek kimutatására (rögzítésére) alkalmas;"

"i) az adómemória csere esetére az adómemória típusára vonatkozó gyártói és forgalmazói nyilatkozatokat a kérelem tartalmazza."

3. § (1) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénztárgép, taxaméter beszerelését, programozását, javítását, szervizelését, plombálását csak a forgalmazó által megbízott, az APEH által erre feljogosított és plombanyomóval ellátott szerviz végezheti."

(2) Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szerviz (műszerész) az adómemória indítása, a pénztárgép, illetve taxaméter (be)szerelése, programozása, szervizelése, javítása előtt a szervizelési jogosultságát igazolni köteles a tulajdonosnak (használónak), a munka elvégzése után köteles az APEH által előírt helyeken a plombálást elvégezni a számára biztosított, engedélyezett plombanyomóval."

(3) Az R. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az üzembe helyezésről a szerviznek az APEH által előírt adatközlő lapot kell kiállítania, melyet köteles tizenöt napon belül a kitöltési előírás szerinti szerveknek megküldeni."

(4) Az R. 4. §-ának (6) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szerviz által beírt adatokat az üzemeltetőnek (alkalmazottjának) aláírásával kell elismernie."

(5) Az R. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A pénztárgépek, taxaméterek beszerelésére, javítására feljogosított szervizeket az APEH az érdekképviseleti szervek, kamarák javaslatát követően jóváhagyja, nyilvántartja, számukra az általuk használandó plombajelet engedélyezi, a plombanyomót biztosítja."

4. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Ha a javítás azonnal nem végezhető el lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 napon belül a szerviz köteles cserepénztárgépet (taxamétert) biztosítani. A cseregép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a naplóban fel kell tüntetnie. A javítás befejezését követően a szerviznek mind a visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a javított gép (készülék) bevételi adatait a naplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.

(2) Ha a pénztárgép, illetve a taxaméter nem javítható, akkor erről a szerviznek jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyet haladéktalanul meg kell küldeni az üzemeltető székhelye, illetve belföldi székhely hiányában telephelye szerinti APEH megyei (budapesti) igazgatóságának. A jegyzőkönyvben szerepeltetni kell az adómemória kiolvasott adatait vagy annak kiolvashatatlanságát.

(3) Ha az adómemória megtelik, meghibásodik, vagy adószám változás miatt cserére szorul, akkor az adómemória cseréről a szerviznek az APEH által előírt adatközlő lapot kell kiállítania, és azt tizenöt napon belül az üzemeltető székhelye, illetve belföldi székhely hiányában telephelye szerinti APEH illetékes megyei (budapesti) igazgatóságának meg kell küldenie. Érvényes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező pénztárgép adómemóriája nem cserélhető, kivéve, ha az engedélyben szereplő forgalmazó (jogutódja) vagy az Irodagépműszerészek Országos Ipartestülete kérelmére az APEH elnöke azt külön engedélyezi.

(4) A használó köteles a betelt vagy egyéb okból használaton kívül helyezett adómemóriát és az erről a szerviz által felvett jegyzőkönyv másolatát az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

(5) A pénztárgép, illetve taxaméter működésképtelensége és javíthatatlansága vagy megsemmisülése esetén az előzőek figyelembevétele mellett, a felvett jegyzőkönyv alapján a selejtezés a vonatkozó jogszabályi előírások (számviteli törvény, magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény) szerint végezhető. Az adómemória eltulajdonítása, megsemmisülése miatti, vagy az adó megállapításához való jog elévülését követő adómemória-selejtezés esetében is a hivatkozott jogszabályi előírások az irányadóak. A pénztárgép (taxaméter) az eltulajdonítás miatt indult szabálysértési vagy büntetőeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően selejtezhető. Taxaméter esetében az eltulajdonítást azonnal közölni kell az illetékes megyei (fővárosi) Kereskedelmi és Iparkamarával is.

(6) A pénztárgép meghibásodása, áramszünet esetén, vagy ha a pénztárgépet az adóhatóság vizsgálat céljából bevonta, a nyugtaadási kötelezettséget kézi úton előállított nyugtával kell teljesíteni. Ha a használó pénztárgép, illetve taxaméter alkalmazására kötelezett, a meghibásodást haladéktalanul a javításra engedéllyel rendelkező szerviznek be kell jelentenie, és kérnie kell a javítást. A hiba bejelentését és annak időpontját a használó a pénztárgépnaplóban, a szervíz nyilvántartásban rögzíteni köteles. Ennek hiányában az adóköteles tevékenység nem folytatható. Taxaméter meghibásodása esetén a megkezdett fuvaron kívül további fuvar nem teljesíthető.

(7) Ha a szerviz javítási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét - az ellenőrzés tapasztalata vagy a forgalmazó, illetve a használó jelzése alapján - nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően teljesíti, akkor a területileg illetékes állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, ismétlődés vagy súlyosabb kötelezettségszegés esetén az APEH elnöke a szervizelési jogot megvonhatja."

5. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6. § (1) A pénztárgép, illetve taxaméter értékesítése, átadása, bérbeadása vagy a vállalkozó tevékenységének megszüntetése esetében a használó köteles arról 8 nappal korábban a szervizt értesíteni. A szerviz köteles az adómemória tartalmát kiíratni, és annak adatát az esemény megjelölésével a pénztárgép-, illetve taxaméternaplóba bevezetni, továbbá a használatban bekövetkezett változásról az adóhatóság által előírt adatközlő lapot kiállítani, és a kitöltési előírás szerinti szervezeteknek megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti események után a pénztárgép korábbi használója köteles a pénztárgép-, illetve taxaméternaplót az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Az új használó részére a szerviz új pénztárgép-, illetve taxaméternaplót állít ki, amelyen fel kell tüntetni az előző használó adatai és az adómemória állása mellett minden olyan eseményt, körülményt is, amely a készülék további használatát, javítását érinti.

(3) Az új használónál történő üzembe helyezésről nem kell külön adatközlő lapot kiállítani, ha az az eladással egyidőben történik. Ebben az esetben a változásról készült adatközlő lapot az átadónak és átvevőnek is alá kell írnia.

(4) Ha a tulajdonos (használó) a pénztárgépet másik telephelyen (pénzátvételi helyen) kívánja működtetni, akkor a pénztárgépnaplóba az adómemória állását és a gép áthelyezésének idejét, helyét (címét) rögzíteni köteles."

6. §[1] (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba. Az R.-nek e rendelet 1. §-ával megállapított 1. § (6) bekezdés b) pontjában az alaki hibás, tartalmilag rontott, megsemmisült, illetve elveszett számla újranyomtatását kizáró programmódosításra, valamint a példánysorzsámozásra és a példányszám feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseket 2000. május 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A kihirdetéssel egyidejűleg az R. 7. § (7) bekezdése, valamint a 7/A. § (5) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.

(3) Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelethez

[Melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez]

I. Nyugtaadási kötelezettségüknek csak pénztárgéppel vagy taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) személytaxi-szolgáltatást nyújtó adóalanyok;

b) gyógyszertárak;

c) az üzletek működéséről szóló, külön jogszabály vonatkozó mellékletében szereplő valamennyi üzlet;

d) a nagykereskedelmi üzletkörbe tartozó adóalanyok a részben vagy egészben készpénzzel (beleértve a készpénz-helyettesítő eszközt is) történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

II. Fenti kötelezettségük alól mentesülnek az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) üvegvisszaváltó üzlet;

b) szórakoztató játékautomaták terme;

c) automata üzlet (ahol nincs kezelő személyzet);

d) csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzletét, bemutatótermét;

e) az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján kereskedelmi működési engedély megszerzése alól mentesülő, ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja;

f) azok az adóalanyok, akiknek a nyugtaadás alól az áfa-törvény értelmében az adóhatóság felmentést adott.