37/1999. (II. 26.) Korm. rendelet

a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. évi törvény 13. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. bekötés: az ivóvíz vagy szennyvíz bekötővezeték megépítésével és üzembe helyezésével az ingatlan bekapcsolása a vízjogi engedély alapján épült, illetőleg üzemeltetett víziközmű törzshálózatba;"

(2) Az R. 2. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. házi szennyvízhálózat: az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló és azt a szennyvízbekötő vezeték vagy a csatlakozó szennyvízhálózat végpontjához továbbító - az ingatlanon lévő építmény (épület) tartozékát képező - szennyvízvezeték hálózat, annak kiegészítő elemeivel (így például szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű) együtt;"

(3) Az R. 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. ingatlan: a külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek);"[1]

(4) Az R. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. ivóvíz bekötővezeték: az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig,

b) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig,

c) vízmérő hiányában az ivóvíztörzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig

terjed;"

(5) Az R. 2. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. ivóvízmérő: a külön jogszabály szerinti, az ivóvízhálózatba beépített - az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait[2]

a) bekötési vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített,

b) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati fogyasztási helyekre, többek között közkifolyókra, tűzcsapokra telepített,

c) mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló

vízmérő;"

(6) Az R. 2. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. szennyvízelvezetési hely: a szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;"

(7) Az R. 2. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. csatornadíj alapjául szolgáló szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas műtárgy, berendezés, amelyet akkreditált, kalibráló (bemérő) laboratórium hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;"

2. § (1) Az R. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét;"

(2) Az R. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésnek a módját;"

(3) Az R. 3. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a fogyasztó a szerződést - a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve - a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni.

(4) A szerződési ajánlatban foglaltak a szolgáltatót 30 napig kötik.

(5) A megkötött szolgáltatási szerződést ivóvízellátás esetén a fogyasztó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa - az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával -, 60 napos határidővel felmondhatja, amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás.

(6) A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő (a továbbiakban: elkülönült vízhasználó) harmincnapos határidővel, a szolgáltató pedig két hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő fogyasztóját a szolgáltató köteles tájékoztatni."

3. § Az R. 4. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához - lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével - a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.

(3) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) közegészségügyi és a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendeli."

4. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg,

a) a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges;

b) a bekötés költségei - kötelezés kivételével - a bekötés kezdeményezőjét terhelik;

c) a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a bekötés kezdeményezőjének e rendelet melléklete szerinti tervet kell benyújtania;

d) a kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről - a hálózatba bekötést kezdeményező költségére - a szolgáltatónak kell gondoskodnia;

e) a szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles."

"(9) Ha a bekötést nem az ingatlan tulajdonosa kezdeményezi, a jegyző által elrendelt bekötés kivételével a szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezésével adható meg.

(10) Ha a a benyújtott terv az előírásoknak nem felel meg formai vagy műszaki okból, a szolgáltató a hozzájárulás megadását a terv kiegészítéséhez vagy megfelelő új terv benyújtásához kötheti."

5. § Az R. 6. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a víziközmű törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a létesítmény elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez kell csatolni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza - a jegyző a szomszédos ingatlanra vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű törzshálózat megépült, és az abba való bekötés - a meglévő állapothoz képest - nem okoz aránytalan hátrányt.

(7) A víziközmű törzshálózatba bekötött ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések megépítéséről, illetőleg megszüntetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének kell gondoskodnia."

6. § Az R. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben előírt szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a fogyasztót a tulajdonában lévő csatlakozó víziközmű-hálózat és házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól."

7. § Az R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó személyében beállott változást a régi és új fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel."

8. § Az R. 9. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő (2)-(5) bekezdés lép, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(2) A szolgáltató a szolgáltatást a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével, az illetékes ÁNTSZ-nek az intézkedés bevezetését nyolc nappal megelőző értesítése mellett, az ÁNTSZ-nek az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában

a) időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) kizárólag termelési célú ivóvíz-felhasználásnál szüneteltetheti, illetve három hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja.

(3) A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 50 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott.

(4) A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak a (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti intézkedéseket meg kell szüntetnie.

(5) Az ÁNTSZ-nek a (2) bekezdés szerinti, az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában a szolgáltató a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja."

9. § Az R. 10. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fogyasztó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a fogyasztókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(7) A szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi vagy egyéb követelmény (így például hálózatfejlesztés, jelentősebb üzemzavar-elhárítás) teszi indokolttá."

10. § Az R. 17. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak; a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.

(4) Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani.

(5) A házi vízvezeték - a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő - rejtett meghibásodása esetén a vízfogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell megállapítani."

11. § Az R. 18. §-ának (1)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötését, ha az elkülönített vízhasználó e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a szolgáltató nem tagadhatja meg.

(3) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltétele

a) az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és az ingatlan vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés megkötése,

b) a mellékvízmérőnek a házi vízvezetékhálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó, valamint azt követően a szolgáltató előzetes hozzájárulása.

(4) A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg.

(5) A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez e rendelet melléklete szerinti tervet kell benyújtani.

(6) Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.

(7) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérőt üzembe helyezéskor bélyegzéssel és zárral lássák el."

12. § Az R. 19. §-ának (2) és (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a szolgáltatót bízza meg, úgy a szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg. Ha hitelesítést - az arról való gondoskodást - az elkülönített vízhasználó elmulasztja, a szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 15 napos határidővel felmondhatja.

(3) A szolgáltató tulajdonában lévő bekötési vízmérő tekintetében a fogyasztó, a szolgáltató tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő tekintetében pedig az érdekelt a vízmérő rendkívüli vizsgálatát és ezt követően az Országos Mérésügyi Hivatal által végzett rendkívüli hitelesítését a szolgáltatótól kérheti. Ha a rendkívüli vizsgálaton a vízmérő megfelelőnek minősül, a rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költsége a fogyasztót, illetőleg az elkülönített vízhasználót terheli.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a vízmérő a mérésügyi jogszabályoknak nem felel meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó leolvasástól kell számítani.

(5) A vízhasználat mértékét a (4) bekezdés szerinti esetben a 17. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni."

13. § (1) Az R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szennyvízelvezető törzshálózatba történő bekötéshez szükséges bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való rákötését a szolgáltató köteles megrendelő költségére elvégezni, vagy elvégeztetni. A bekötővezeték megépítését, illetve a törzshálózatra történő rákötését a megrendelő költségére és a szolgáltató hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti."

(2) Az R. 21. §-ának (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jegyző a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság - mint az eljárásban közreműködő szakhatóság - állásfoglalására, megkeresésére figyelemmel az ingatlan tulajdonosát a szennyvízelvezető mű külön jogszabály szerinti káros szennyezése esetén, illetve az ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére, megfelelő üzemeltetésére kötelezi."[3]

14. § (1) Az R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a fogyasztónak kell gondoskodnia."

(2) Az R. 24. §-ának (4) bekezdése a következő c)-d) pontokkal egészül ki:

(Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál)

"c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott,

d) a külön jogszabály felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabályok szerint az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a."[4]

(3) Az R. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szolgáltató a szennyvízelvezető törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat."

15. § (1) Az R. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szolgáltató e rendelet hatálybalépését követően a közműves ivóvíz- vagy szennyvízelvezetés szolgáltatás igénybevételére írásban köt szerződést

a) az ivóvíz-szolgáltatásra

aa) az ingatlanon a bekötési vízmérő szerinti fogyasztóval,

ab) az ivóvíz-törzshálózat közterületi vízkivételi helyeit érintő vízhasználatra a települési önkormányzattal vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott fogyasztóval;

b) ivóvíz mellékszolgáltatásra az elkülönített vízhasználóval;

c) szennyvízelvezetés szolgáltatásra (csapadékvíz-elvezetésre is szolgáló szennyvíz bekötővezeték esetében is)

ca) az aa) pontban meghatározott fogyasztókkal,

cb) azokkal a fogyasztókkal, akik a közműves ivóvízellátást nem, de a közműves szennyvízelvezetést igénybe veszik,

cd) szennyvízelvezetés mellékszolgáltatásra a b) pont szerinti elkülönített vízhasználókkal, ha azok a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe veszik."

(2) Az R. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdésben foglalt szerződési ajánlatot a szolgáltató 2000. május 5-ig köteles megküldeni."

16. § (1) Ez a rendelet - 14. § (2) bekezdése kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-ának (2) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges:)

"d) a szennyvízelvezető törzshálózatba való bekötés esetén a házi szennyvízhálózat tartozékát képező szennyvíz-előtisztító berendezés létesítéséhez, korszerűsítéséhez (átépítéséhez), valamint használatbavételéhez (üzemeltetéséhez). Az engedélyezési eljárással összefüggő helyszíni szemlét is - amennyiben az szükséges - a jegyző tűzi ki, és gondoskodik annak lefolytatásáról."

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-ának 11. pontja, 5. §-ának (2)-(7) bekezdése, valamint 12. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 20. pont.

[2] 1991. évi LXV. törvény.

[3] 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés.

[4] 1990. évi LXXXVII. törvény.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére