3/1999. (VII. 21.) SzCsM rendelet

a munkaerőpiaci instruktor és a személyügyi gazdálkodó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet 1. és 2. számú mellékleteként kiadom a szociális és családügyi miniszter ágazatába tartozó munkaerőpiaci instruktor, illetve személyügyi gazdálkodó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakmai követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet mellékletének személyügyi gazdálkodó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó része.

Dr. Őry Csaba s. k.,

szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 3/1999. (VII. 21.) SzCsM rendelethez

Munkaerőpiaci instruktor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3443 01

2. Szakképesítés megnevezése: munkaerőpiaci instruktor

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A felnőttek iskolarendszeren kívüli szakmai képzése során az adott szakterületen gyakorlattal rendelkező instruktor a hallgatók meglévő munkatapasztalatainak figyelembevételével tervezi és szervezi a moduláris felépítésű, gyakorlatorientált képzést. Részt vesz:

- a képzés tananyagtartalmának megtervezésében,

- a tananyaghordozók elkészítésében,

- a szakmai vizsga szervezésében és levezetésében.

A képzés során felnőttnevelési és képzési módszereket alkalmaz, és alkalmazkodik a hallgatók egyéni haladási üteméhez. Elvégzi a képzéssel kapcsolatos adminisztrációt.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A szakképesítésnek megfelelő instruktori munka végzése során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Kommunikáció:

- csoport előtti beszéd,

- kérdezési technikák alkalmazása,

- nonverbális kommunikációs jelek értelmezése, alkalmazása,

- megbeszélések kezdeményezése és folytatása,

- tárgyalásokon való részvétel,

- telefonálás,

- szakmai információs anyagok készítése,

- pályázatok írása,

- hivatalos levelek írása,

- jelentések készítése,

- irodatechnikai eszközök használata.

1.2. Képzési szükségletek:

- megrendelői képzési szükségletek felmérése,

- egyéni képzési szükségletek meghatározása,

- kezdeti felmérések végzése.

1.3. Képzési folyamattervezés:

- a képzés céljának megfogalmazása,

- a képzés rész-célkitűzéseinek meghatározása,

- konkrét feladatok meghatározása,

- ütemterv készítése,

- foglalkozási terv készítése,

- a képzés helyszínén a hallgatói tevékenység megtervezése,

- az anyagszükséglet meghatározása,

- értékelési rendszer tervezése.

1.4. Képzésszervezés:

- részvétel szakértői bizottság létrehozásában, működésében,

- a képzés helyszínének és a tárgyi eszközök megfelelő állapotának biztosítása, - a képzés helyszínén a hallgatói tevékenység szervezése,

- a hallgatók részére a tanulási eszközök biztosítása,

- a képzéshez szükséges anyagok és eszközök előkészítése és használata,

- a képzési költségek és anyagmegrendelések folyamatos egyeztetése,

- külső gyakorlóhelyek felmérése, javaslattétel külső gyakorlóhelyekre,

- a gyakorlatok ellenőrzése,

- szakmai látogatások szervezése,

- szakmai nyílt napok, tájékoztatók szervezése,

- az érvényes rendelet értelmében a vizsga előkészítése.

1.5. Tananyagfejlesztés:

- konzultálás szakértőkkel,

- részvétel a képzési modulok meghatározásában,

- modultérkép készítése,

- tananyagok adaptálása,

- modulfüzet készítése,

- szemléltető eszközök készítése,

- a modul céljának megfelelő gyakorlatok tervezése,

- a modul céljának megfelelő feladatok, kérdések készítése,

- tananyagok aktualizálása.

1.6 Gyakorlatorientálás:

- a hallgatók munkatapasztalatainak felhasználása,

- bemutatás, szemléltetés,

- az elsajátítandó cselekvéssorozat bemutatása,

- oktatás a gyakorlás során,

- oktatás a hibák elemzésével,

- gyakoroltatás,

- aktivizáló foglalkozás vezetése.

1.7. Felnőttképzési és oktatási módszerek:

- a hallgatók alapvető személyiségjegyeinek felismerése,

- a hallgatók tanulási stílusának megismerése,

- tanulási stratégiák ajánlása,

- oktatási stratégiák választása,

- csoportépítő és -fejlesztő technikák alkalmazása,

- a hallgatói tevékenység képzési helyszínen történő irányítása,

- motivációs stratégia választása, alkalmazása,

- a hallgatók képesítés megszerzésére történő motiválása,

- a hallgatók önképzésre történő motiválása,

- a hallgatók egyéni tanulásának segítése,

- konfliktuskezelési stratégiák választása, alkalmazása,

- problémamegoldó módszer választása, alkalmazása,

- előadások tartása.

1.8. Értékelés, visszacsatolás:

- értékelési kritériumok készítése,

- értékelési eszköztár fejlesztése, használata,

- a hallgatók tudásszintjének mérése,

- a hallgatók értékelése,

- pozitív visszajelzés a hallgatóknak,

- képzési program értékelése,

- a képzési folyamat értékelése,

- az érvényes rendelet értelmében a vizsgákon való részvétel.

1.9. Önfejlesztés:

- szakterülete fejlődésének figyelemmel kísérése,

- szaktudásának karbantartása,

- hallgatói visszajelzések alapján végzett önértékelés.

1.10. Adminisztráció:

- a képzéshez szükséges adatgyűjtés a hallgatókról,

- a hallgatók képzési dokumentációinak kezelése,

- anyag- és eszköznyilvántartás készítése és vezetése,

- ügyiratok készítése,

- alapvető ügyviteli szabályok alkalmazása,

- számítógép - szövegszerkesztő és táblázatkezelő - használata.

2. Követelmények

2.1. A képzési folyamat önálló tervezése, szervezése:

- megrendelői képzési szükségletek felmérése,

- egyéni képzési szükségletek felmérése, meghatározása,

- kezdeti felmérés elvégzése,

- a képzés céljának, általános és konkrét célkitűzéseinek meghatározása,

- időterv függvényében képzési ütemterv készítése,

- tartalmi és formai követelményeknek megfelelő foglalkozási terv készítése,

- a hallgatói tevékenység képzési helyszínen történő megszervezése,

- a képzés eszközszükségletének meghatározása,

- a képzéshez szükséges eszközök célirányos előkészítése és szakszerű használata,

- a képzéshez szükséges anyagok beszerzésének ellenőrzése,

- az anyagfelhasználás ütemezése,

- szakmai nyílt napok, tájékoztatók és látogatások szervezése,

- értékelési rendszer tervezése és alkalmazása,

- értékelési kritériumok összeállítása,

- értékelési eszköztár fejlesztése, használata,

- a hallgatók tudásszintjének mérése,

- a hallgatók értékelése,

- a pozitív visszajelzés módszereinek alkalmazása,

- foglalkozások elemzése, értékelése,

- képzési program elemzése, értékelése aktualizálása,

- a képzési folyamat elemzése, értékelése,

- az érvényes rendelet értelmében a vizsga előkészítése,

- a vizsgával kapcsolatos értékelés elkészítése.

2.2. A felnőttképzési és oktatási módszerek önálló alkalmazása:

- a felnőttképzés sajátos módszereinek, a tanítási-tanulási folyamat törvényszerűségeinek ismerete és gyakorlati alkalmazása,

- felnőttképzési, motiválási módszerek választása, technikák alkalmazása,

- a képzés módszertana alapján a képzési és tanulási stratégiák összeállítása, a tanulási folyamat szervezése, irányítása,

- a személyiségjegyek és viselkedés formák megfigyelése alapján - technikák és módszerek ismeretében - a képzési stílus kialakítása, a megfelelő módszer kiválasztása,

- a hallgatók alapvető személyiségjegyeinek felismerése,

- a hallgatók tanulási stílusának megismerése,

- tanulási stratégiák ajánlása,

- oktatási stratégiák választása,

- csoportépítő és -fejlesztő technikák alkalmazása,

- a képzés helyszínén a hallgatói tevékenység irányítása,

- bizalomépítő és kapcsolatteremtő technikák alkalmazása,

- motivációs technikák választása és alkalmazása,

- a hallgatók képesítés megszerzésére történő motiválása,

- a hallgatók önképzésre motiválása,

- a hallgatók segítése az egyéni tanulásban,

- konfliktuskezelési stratégia választása és alkalmazása,

- problémamegoldó módszer választása, alkalmazása,

- a szaktudás gyakorlatorientált átadása,

- szakértők bevonásával tananyagok készítése,

- tankönyvek, tananyagok adaptálása,

- formai és tartalmi követelményeknek megfelelő modulfüzet készítése.

2.3. Tananyagkészítés és -fejlesztés:

- szakértők bevonásával tananyag készítése,

- meglévő tankönyvek, tananyagok, műszaki leírások és gépkönyvek adaptálása,

- formai és tartalmi követelménynek megfelelő modulfüzetek készítése és folyamatos aktualizálása.

2.4. Megfelelő kommunikációs módszerek választása, önálló alkalmazása:

- csoport előtti hiteles és érthető beszéd,

- a hallgatók tudásának és haladásának kérdezési technikákkal való mérése,

- nonverbális kommunikációs jelek értelmezése, technikák alkalmazása,

- megbeszélések előkészítése és lebonyolítása,

- tárgyalások előkészítése és lebonyolítása, tárgyalási technikák alkalmazása,

- a telefonálás szabályainak alkalmazása,

- szakmai információs anyagok készítése,

- szakmai önéletrajz írása,

- képzési pályázat írása,

- jelentések, hivatalos levelek szakszerű írása,

- irodatechnikai eszközök használata,

- számítógép - szövegszerkesztő és táblázatkezelő - használata.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

1.1. A képzés során az instruktor által meghatározott témában két - a hallgató által készített és az instruktor által elfogadott - írásbeli feladat.

1.2. A hallgató saját munkahelyén (illetve a számára kijelölt terepen) végzett - az instruktor által eredményesnek minősített - képzési tevékenység (min. 2 óra).

1.3. A képzés intenzív szakaszában a hallgató legalább 80%-os, munkahelyi szakaszában 100%-os részvétele, illetve a hospitálás teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga:

A hallgató a tanfolyam végén záródolgozatot készít előre meghatározott témában.

Témája: Adott szakmai tevékenységhez tartozó egynapos (6 órás) képzési program részletes kifejtése, módszertani leírása, eszközigényének bemutatása.

2.2. Gyakorlati vizsga:

A tanult módszerek felhasználásával - a hallgató által kiválasztott - 40-60 perces aktivizáló foglalkozás megtartása a záródolgozat témája alapján.

2.3. Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga kérdései az alábbi három témakörből kerülnek összeállításra:

- kommunikáció,

- képzési folyamat,

- felnőttképzési és oktatási módszerek.

A szóbeli vizsgán a Szociális és Családügyi Minisztérium által kiadott vizsgakérdéseket kell használni. A szóbeli tételsor több vizsgán használható.

A szóbeli felelet időtartama: 15-20 perc.

A tanfolyam szervezője gondoskodik arról, hogy a szóbeli kérdéssort a hallgatók a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapják.

3. A szakmai vizsga értékelése

A három vizsgarészt 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A vizsgázó akkor kaphat szakképesítést igazoló bizonyítványt, ha mindhárom vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot kapott.

Az elméleti érdemjegyet a záródolgozat és a szóbeli vizsga érdemjegyének átlaga, a gyakorlati érdemjegyet a gyakorlati vizsgán szerzett minősítés alapján a szakmai vizsgabizottság állapítja meg.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakképesítés szintje

Középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött (a felsőoktatás körén kívül eső) felsőfokú szakképesítés.

2. számú melléklet a 3/1999. (VII. 21.) SzCsM rendelethez

Személyügyi gazdálkodó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3442 01

2. Szakképesítés megnevezése: személyügyi gazdálkodó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A személyügyi gazdálkodás a rendelkezésre álló emberi erőforrások racionális és optimális felhasználását, illetve a meglévő munkaerő hatékony működtetését jelenti az adott szervezeti, intézményi keretek között.

Bármely gazdálkodó szervezet, üzletág vagy intézmény rendelkezésére álló emberi erőforrás a legérzékenyebb, a legkifinomultabb és a legszerteágazóbb szakmai, továbbá individuális specifikációt magában hordozó vagyonelem. E szellemi potenciállal való gazdálkodás, illetve e szellemi tőkébe történő célirányos beruházás széles körű szakmai és emberügyi ismereteket követel meg azoktól a szakemberektől, akiknek az emberi erőforrások hatékony felhasználása és fejlesztése a feladatuk.

E szakmai területen történik a gazdálkodó szervezet humánstratégiai elképzeléseinek kidolgozása, a szervezet üzleti stratégiájával összhangban.

E munkakör gyakorlása közben kell kialakítani és alkalmazni mindazon módszereket, amelyek elősegítik a szervezet működéséhez szükséges munkaerő (emberi erőforrás) megszerzését, megtartását, motiválását, fejlesztését és hatékony felhasználását. Ugyancsak fontos feladata a személyügyi gazdálkodónak a különböző szakvezetők számára koordinálói, szakmai tanácsadói szerepkör betöltése is.

A munkaügyi kapcsolatokban (a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való kapcsolatokban) történik az érdekegyeztető tárgyalások előkészítése, és itt látják el a munkáltatói érdekképviseleti funkciókat is.

E feladatkör gyakorlása közben látják el a szükségessé váló létszámleépítések előkészítését és lebonyolítását is.

Az a szaktudás, amellyel a személyügyi gazdálkodó rendelkezik, alkalmassá teszi őt különböző szintű vezetői (pl. osztályvezetői, főosztályvezetői, sőt személyügyi igazgatói) munkakörök betöltésére is, amennyiben rendelkezik azokkal a jogi feltételekkel, személyiségjegyekkel, amelyek a vezetői (menedzseri) beosztáshoz szükségesek.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.

1. A személyügyi gazdálkodó legfőbb feladata a szervezeti és egyéni célkitűzések közös hatékony érvényesítése. Részt vesz a gazdálkodói, üzletági vagy intézményi szféra szervezetfejlesztési stratégiájának és tervezési koncepcióinak kialakításában. Tevékenysége által szervesen bekapcsolódik a törzskari vezetésbe.

- Ismerje a munkaerőpiac törvényszerűségeit és a hazai munkaerőpiac főbb jellemzőit, továbbá a munkaerő-szükséglet meghatározását, a hatékony foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetésének mechanizmusát és a hatékony munkaerő-fejlesztés gyakorlati módszereit.

- Rendelkezzen a stratégiai gondolkodás alapjaival, a stratégiai tervezés lépéseire vonatkozó ismeretekkel.

- Képes legyen olyan stratégiai és üzleti terv készítésében közreműködni, amely tartalmazza a szervezetre vonatkozó személyügyi elképzeléseket is.

- Ismerje a szervezeti kultúra és vezetési stílus fejlesztését szolgáló korszerű eljárásokat, azok nemzetközi és hazai forrásait.

Ezen belül rendelkezzen a vezetési rendszerekre, a gyakorlati vezetési koncepciókra, a vezetési stílusokra, a döntéshozatalra, a szervezés funkcióira, a szervezési feladatokra, a módszerekre, eszközökre és technikák fajtáira vonatkozó ismeretekkel.

- Ismerje a szervezet és szervezetfejlesztés korszerű eljárásait. Sajátos szaktudásával járuljon hozzá a szervezetfejlesztéshez, elsősorban szociológiai-pszichológiai nézőpontból. Ennek érdekében rendelkezzen azzal a szaktudással, amelynek birtokában meg tudja ítélni a racionális döntések mellett azok emocionális jellegét is.

2. Részt vesz a gazdasági szervezet (intézmény) érdekképviseleti munkájában, a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások előkészítésében, lebonyolításában, valamint a megállapodások gyakorlati végrehajtásában.

- Ismerje a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások előkészítésével, lebonyolításával, valamint a megállapodások gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat, a konfliktus kezelésének, feloldásának alapvető módszereit.

3. Részt vesz az őt foglalkoztató szervezet globális munkaerő-szükségletének kialakításában, biztosításában, összetételének folyamatos fejlesztésében és a külső munkaerőforrások feltárásában. Belső munkaerő-felesleg esetén megvizsgálja a humánus létszámleépítést, ezen belül a belső átcsoportosítás lehetőségeit.

- Ismerje azokat a szabályokat, módszereket, eszközöket amelyek jelentős létszámleépítés esetén figyelembe veendők és alkalmazandók. Tájékozott legyen a foglalkoztatáspolitika eszközrendszeréről, az országos és regionális munkaügyi szervezetek tevékenységéről, az alkalmazással és a kapcsolattartással összefüggő kötelezettségekről.

4. Kialakítja a munkaerőkiválasztás, - megtartás, a szakmai életutak tervezése, a munkaköri követelmények és teljesítménykövetelmények meghatározása módszereit, alkalmazásának feltételeit.

- Rendelkezzen ismeretekkel, és alkalmazza azokat a munkaerő kiválasztása, megtartása, motiválása, szakmai életutak tervezése, a munkaköri követelmények és teljesítménykövetelmények kidolgozása területén.

- Legyen képes kidolgozni a szervezet igényeinek megfelelő foglalkoztatási formákat, munkaidő-rendszereket, az alkalmazandó bérezési, anyagi ösztönzési rendszereket. Munkaköri leírás mintákat kell ismernie, és azokat megfelelő szervezetekre adaptálnia.

5. Képesség- és alkalmasság vizsgálatokat, határozott idejű, illetve próbaidős alkalmaztatás esetén beválás vizsgálatokat szervez, illetve végez. Részt vállal a foglalkoztatás hatékonyságának javításában, az oktatás és átképzés megszervezésében.

- Ismerje a munkafolyamat-elemzés módszereit, a munkahelyi terhelés fizikai és pszichikai tényezőit.

- Rendelkezzen ismeretekkel az alkalmassági vizsgálatok módszereiről, a pszichológiai tanácsadás szerepéről.

6. Rendszeres kapcsolatot tart a munkaügyi központokkal, informálja őket az üres álláshelyekről. A hatékony személyzetfejlesztés céljából részt vesz a szervezeti stratégia alakításában, a rövid, közép- és hosszú távú elképzelések kidolgozásában. Egyúttal az emberi erőforrások alkalmazásával és fejlesztésével összefüggő tanácsadói szerepet tölt be.

A személyügyi gazdálkodóval szemben támasztott általános követelmények.

- A személyügyi gazdálkodót feladatkörének sajátosságaiból adódóan jellemezze:

= kreativitás,

= felismerő- és döntési képesség,

= szervező- és irányítóképesség,

= konfliktuskezelő képesség

= tárgyalási és beszédkészség,

= írásbeli készség,

= problémamegoldó képesség,

= empatikus készség és képesség,

= felelősségtudat, szorgalom,

= pontosság és megbízhatóság,

= figyelem, tapintat, udvariasság,

- Legyen tájékozott a mindennapi életben leggyakrabban felmerülő jogi kérdésekről.

- Naprakész ismerete legyen a gazdálkodó szervezetek, intézmények működését szabályozó, tevékenységére vonatkozó törvényekről és rendeletekről.

- Ismerje és alkalmazza munkakörével összefüggésben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit és feladataival összefüggésben a köztisztviselői, a közalkalmazotti, a foglalkoztatási, munkavédelmi, szakképzési, társadalombiztosítási és egyéb, a személyüggyel kapcsolatos jogszabályokat.

- A személyügyi gazdálkodónak ismernie kell a nemzetgazdaságban makro és mikro szinten bekövetkező jelentősebb gazdasági folyamatok közötti összefüggéseket, ok-okozati kapcsolatokat, az események lefolyásának törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat. Ismernie kell azokat a társadalmi, gazdasági tényezőket, illetve környezeti feltételeket, amelyek a gazdálkodó szervezet személyügyi tevékenységére, az emberi erőforrásokkal történő gazdálkodásra befolyást gyakorolnak, hogy azokra időben és megfelelően tudjon reagálni.

- Rendelkezzen ismeretekkel a munkahely-kialakítás legfontosabb szociálpszichológiai és ergonómiai szempontjairól.

- Ismerje a munkahelyi vezetés és a szociálpszichológia összefüggéseit, a csoportfolyamatokat, a vezetés pszichológiai korlátait és módszereit.

Összességében a személyügyi gazdálkodókkal szemben elvárható fő követelmény, hogy egyszerre legyenek a szervezet sikeréhez hozzájáruló szakemberek, valamint üzletemberek is, akik képesek a menedzsment részére az emberi erőforrásokkal összefüggésben megfelelő tanácsadói szerepkört betölteni.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

A vizsgára jelentkezhet, aki

- középfokú iskolai végzettséggel és személyügyi ügyintézői szakmai végzettséggel, vagy 1991-94 között szerzett személyügyi végzettséggel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

- szakdolgozatát a képző intézmény elfogadta.

2. A szakdolgozat elkészítésének követelményei

A szakdolgozat témájára a Szociális és Családügyi Minisztérium (SzCsM) ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket a kialakított eljárásnak megfelelően közzétesz.

A kiválasztott témában a jelölt legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, szabatos stílusban és nyelvhelyességgel összeállított, a szakmai követelményeknek megfelelő szakdolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek.

A szakdolgozatban a jelöltnek azt kell bizonyítania egy meghatározott téma kidolgozásával, hogy mennyire tudja a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé alakítani. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is fontos követelmény.

3. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga.

Gyakorlati vizsga.

Szóbeli vizsga.

3.1. Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak az SzCsM által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani. (Az írásbeli vizsgatételek csak egy vizsgán használhatók fel.)

A vizsga időtartama 180 perc.

3.2. Gyakorlati vizsga

Az SzCsM közzéteszi az ajánlásokat a gyakorlati vizsgarészen megoldandó feladatokra.

A gyakorlati vizsgafeladatokat az ajánlások alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény határozza meg úgy, hogy a vizsgázó egy-egy konkrét problémát oldjon meg (pl. készítse el egy gazdálkodó szervezet humánstratégiáját, vagy dolgozzon ki hatékony ösztönzési módszereket stb.). A kijelölt gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A vizsga időtartama:

A gyakorlati feladat megoldására 300 perc áll rendelkezésre.

A gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus javítja ki és értékeli 1-5-ig terjedő osztályzattal. A gyakorlati vizsga végleges osztályzatát a vizsgabizottság állapítja meg.

3.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga a szakdolgozati téma megvédéséből és a szakmai ismeretanyagot felölelő tételsor egy adott tételének komplex kifejtéséből áll.

A szóbeli vizsgán a SzCsM által kiadott vizsgakérdéseket kell használni. A szóbeli tételsor több vizsgán is felhasználható.

A szóbeli vizsga vizsgatárgyai:

- embererőforrás-gazdálkodás,

- vezetési-szervezési ismeretek.

4. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatának meghatározásakor az írásbeli és a szóbeli vizsgaérdemjegyek átlagát kell venni, úgy, hogy a szakdolgozat védése súlyozottan szerepeljen a vizsgatárgyak átlagában. A szakmai elmélet vizsgarészt 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A vizsgázó akkor kaphat szakmai végzettséget igazoló bizonyítványt, ha minden vizsgarészből megfelelt. Sikertelen a szakmai vizsga akkor, ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből, vagy a szóbeli vizsga bármelyik tantárgyából elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, melyből a vizsgázó elégtelen minősítést kapott.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

A vizsgáztatással összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.