6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet mellékleteként kiadom a munkaügyi miniszter ágazatába tartozó egyes szakképesítések szakmai követelményeit.

2. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, az 1. § szerinti szakmai követelményeket 1994. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Kósáné dr. Kovács Magda s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet a 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelethez

A Munkaügyi Minisztérium kompetenciájába tartozó szakképesítések szakmai követelményeinek jegyzéke

SZEMÉLYÜGYI GAZDÁLKODÓ

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[2]

SZEMÉLYÜGYI ÜGYINTÉZŐ

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[3]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3442 01

2. A szakképesítés megnevezése: Személyügyi ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A munkáltató irányítása mellett szakszerűen ellátja az emberi erőforrás gazdálkodással kapcsolatos feladatokat:

- segíti a munkáltatót kitűzött céljai megvalósításában, a munkaerő hatékony alkalmazásával és szaktudásának célirányos fejlesztésével,

- részt vesz a jól képzett, motivált munkaerő felkutatásában, kiválasztásában, beillesztésében és megtartásában,

- részt vesz a megfelelő javadalmazási rendszer működtetésében,

- megszervezi és bonyolítja a képzéseket, továbbképzéseket,

- elvégzi az operatív feladatokat, amelyek az emberi erőforrás tervezésével, a munkaerő toborzásával és a munkába állításával összefüggésben felmerülnek,

- részt vesz a munkáltató részére mások által kidolgozott, de az emberi erőforrás gazdálkodáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó részfeladatok megoldásában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző részt vesz a munkáltató stratégiájával összehangolt humánstratégia kialakításában.

Ennek érdekében legyen képes

- megismerni a stratégiai tervezés lépéseit,

- megismerni a munkaügyi tevékenység szervezését, funkcióit, a munkáltató belső kapcsolatrendszerét, a foglalkoztatáspolitika főbb folyamatainak alakulását, a munkaerő-mozgás típusait, jellemzőit,

- ismeretekkel rendelkezni a munkaerő-tervezés módszereiről, a munkaidő-gazdálkodás, a munkaidőkihasználás elemzéséről,

- ismerni és alkalmazni a bér- és keresetgazdálkodás módszereit, az érdekeltségi rendszereket,

- ismerni a személyügyi tevékenységnek a munkáltató szervezeten belül elfoglalt helyét és szerepét,

- közreműködni - alkalmazási készség szintjén - a szervezeti stratégiához szorosan kapcsolódó humánstratégia kialakításában, ismerni a szervezetelemzési, szervezetfejlesztési tevékenység lényegét,

- tanulmányozni, megérteni a szervezetet és környezetét.

Ennek eredményeként részt tudjon venni a szervezetkorszerűsítés előkészítésében, a hierarchikus, információs és döntési rendszer kialakításában, a vezetői életutak kialakításában, a bérezés és az ösztönzés meghatározásában, felhasználva mindezekhez az elsajátított szociológiai módszereket.

2. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző a munkáltató irányításával meghirdeti a betöltetlen álláshelyeket, felvételi beszélgetéseket folytat a jelöltekkel.

Ennek érdekében legyen képes

- tájékoztatni az érdeklődőket az alkalmazás feltételeiről (besorolás, munkarend, szabadság, előléptetési lehetőség, munkaköri követelmények, munkaköri leírás stb.), megszervezni a jelentkezők találkozóját leendő szakmai vezetőjükkel,

- kezelni az egyes speciális rétegek foglalkoztatásával kapcsolatos sajátos kérdéseket,

- a gyakorlatban alkalmazni a munkaviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos jogi előírásokat, valamint a munkaviszonyból származó munkáltatói és munkavállalói jogosultságok rendszerét.

3. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző előkészíti kölcsönös megegyezés esetén a vonatkozó munkaszerződést.

Ennek érdekében legyen képes

- megfogalmazni, esztétikusan kivitelezni írógéppel, vagy számítógéppel a gyakorlatban előforduló személyügyi ügyiratokat, leveleket alaki és tartalmi szempontoknak megfelelően.

4. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző közreműködik a személyügyi tevékenység feladatainak ellátásában.

Ennek érdekében legyen képes

- közreműködni a személyügyi feladatok operatív ellátásában, különösen:

= a munkaköri követelményprofil kialakításában,

= a munkaköri feladatok rögzítésében,

= a személyügyi tervezésben,

= a munkaerő kiválasztásában, továbbá a felvétellel összefüggő feladatokban,

= a beilleszkedés elősegítésben, a pályagondozásban,

= a teljesítményértékelési és a minősítési feladatokban,

= a humánstratégia alapján az oktatási és továbbképzési szükségletek szervezésében, gyakorlati megvalósításában;

- ismerni és alkalmazni a jogrendszer általános fogalmait, a munkajogi szabályozás általános kérdéseit, különösen: a Munka Törvénykönyvét és feladataival összefüggésben a közalkalmazottak, továbbá a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvények előírásait, valamint a végrehajtásukra kiadott kormány- és miniszteri rendeleteket.

5. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző nyilvántartja és kezeli a felvétellel és az alkalmazással összefüggő dokumentációkat.

Ennek érdekében legyen képes

- megkülönböztetni és alkalmazni a korszerű személyügyi nyilvántartások módszereit,

- alkalmazni a korszerű irodatechnikát (kommunikációs berendezések, másoló- és sokszorosítógépek, a szövegfeldolgozás eszközei),

- kezelni a számítógépes intézményi munka- és személyügyi nyilvántartásokat, a szövegszerkesztő és a táblázatkezelő programcsomagokat.

6. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző elvégzi a munkavállalók szabadságának kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat.

Ennek érdekében legyen képes

- megállapítani a munkavállalók részére a naptári évenként járó szabadságot,

- elkészíteni a szabadságolási ütemtervet,

- elkészíteni a vonatkozó statisztikai elemzést.

7. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző vezeti a munkavállalók ki- és belépésének nyilvántartását.

Ennek érdekében legyen képes

- ellátni a be- és kilépéssel kapcsolatos, ügyviteli szabályzatba foglalt feladatokat,

- kiadni, nyomon kísérni, értékelni és tárolni, a vonatkozó bizonylatokat,

- nyilvántartani, elemezni a be- és kilépések okait, szervezeti hátterét,

- a vonatkozó statisztikai elemzést elkészíteni.

8. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző ellátja a munkaköri besorolással kapcsolatos feladatokat.

Ennek érdekében legyen képes

- a szakmai vezetővel együttműködve, a munkaköri leírást figyelembevéve a munkavállalót a megfelelő munkakörbe besorolni,

- részt venni a szakmai vezető közreműködésével a bérezés megállapításában.

9. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző vezeti a nyilvántartást a nyugdíjas és az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavállalókról.

Ennek érdekében legyen képes

- intézni a nyugdíjasokra és az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavállalókra vonatkozó jogszabályok alkalmazásával a felvételt,

- elvégezni az alkalmazásukkal kapcsolatos adminisztratív teendőket,

- a vonatkozó nyilvántartások alapján elemzést, értékelést készíteni,

- a vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást elkészíteni.

10. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző elkészíti a statisztikai elemzéseket és jelentéseket.

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni és alkalmazni a munkájához kapcsolódó általános statisztikai alapvetéseket, a statisztikai tevékenység jogi kereteit, a statisztikai adatszolgáltatás előírásait,

- elkészíteni a jogszabályokban előírt statisztikai adatszolgáltatást.

11. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző közreműködik az érdekegyeztető tárgyalás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok megoldásában.

Ennek érdekében legyen képes .

- közreműködni a munkaügyi kapcsolatok, a vezetők és a munkavállalók kapcsolatának ápolásában,

- biztosítani az érdekegyeztetésben az érintett munkavállalók és a vezetők részvételét az őket közvetlenül érintő munkahelyi kérdések megoldásában,

- közreműködni az érdekegyeztető tárgyalások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok megoldásában.

12. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző közreműködik a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátásában.

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni és alkalmazni a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos jogszabályokat,

- alkalmazni a vonatkozó módszereket és eszközöket,

- közreműködni a létszámleépítés lebonyolításában.

13. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző közreműködik a társadalombiztosítással és adózással összefüggő feladatok megoldásában.

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni és alkalmazni az adott munkáltató és a bármely jogviszony alapján ott dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási jogait és kötelességeit,

- felvilágosítást adni a betegségi, anyasági, szociális ellátásokról, balesettel kapcsolatos teendőkről, megváltozott munkaképességgel kapcsolatos lehetőségekről, jogorvoslatról, nyugdíjakról, nyugdíjellátásokról, személyijövedelemadóról.

14. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző részt vesz a munkáltató szociális és jóléti feladatainak megoldásában.

Ennek érdekében legyen képes

- ismeretekkel rendelkezni a szociális intézményrendszerről, a szociális helyzetfelmérés módszereiről, az ellátásról és segélyezésről, a lakástámogatás megoldási lehetőségeiről, az üdülés támogatásának új módozatairól,

- információt nyújtani a munkáltató jóléti politikájáról, a költségtérítésekről, a munka-, forma- és egyenruha-ellátás szabályzatáról, az étkezési támogatásról, valamint a jóléti politika egyéb elemeiről.

15. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző a munkáltató vezetésével egyeztetve működteti a szakmai képzési rendszert.

Ennek érdekében legyen képes

- összeállítani a képzési és továbbképzési programokat,

- koordinálni a képzési programok végrehajtását,

- előkészíteni a szükséges tanulmányi szerződéseket,

- figyelemmel kísérni az oktatási programok teljesítését.

16. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző tájékoztatja a munkavállalókat állampolgári jogaikról és kötelezettségeikről.

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni az állampolgári jogokat és kötelezettségeket,

- információt nyújtani a munkavállalóknak ezen jogokról és kötelezettségekről,

- tanácsadással segíteni a munkavállalók ezzel kapcsolatos eligazodását, ügyeinek intézését.

17. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző alkalmazza az államigazgatási eljárás gyakorlatát.

Ennek érdekében legyen képes

- ismerni az államigazgatási eljárásról szóló törvényt és a változásokat figyelemmel kísérni,

- gyakorlatban alkalmazni az államigazgatási eljárást igénylő feladatok esetében a törvényi előírásokat.

18. feladatcsoport:

A személyügyi ügyintéző szóban és írásban kapcsolatot teremt (kommunikál) anyanyelvén és egy idegen nyelven.

Ennek érdekében legyen képes

- szóban, írásban kulturáltan és nyelvtanilag helyesen kifejezni magát magyar nyelven,

- alkalmazni a társas kapcsolatokban az illem, etikett és protokoll szabályait,

- egy idegen nyelven szóban kapcsolatot teremteni (kommunikálni) társalgási szinten a partnerekkel, ügyfelekkel személyes, illetve telefonon történő beszélgetésekkor.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A III. fejezetben szereplő szakmai követelmények teljesítése.

A képző cég igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező az oktatási programban foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

Egy idegen nyelvből köztes vizsga. Amennyiben a hallgató érettségizett idegen nyelvből, illetve államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, úgy idegen nyelvből köztes vizsgát nem kell tennie.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgából áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Kommunikációs ismeretek

- Munkajogi ismeretek

- Vállalkozás-gazdaságtan ismeretek

- Munkaügyi ismeretek

- Személyzeti ismeretek

b) A vizsga időtartama: az írásbeli feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Munkaügyi ismeretek

- Személyzeti ismeretek

- Szociális-jóléti ismeretek

A vizsga időtartama: a szóbeli vizsga időtartama: személyenként 15-20 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

- Munkaügyi ismeretek

- Személyzeti ismeretek

- Szociális-jóléti ismeretek

- Társadalombiztosítási és adózási ismeretek

A vizsga időtartama: a gyakorlati vizsgafeladat megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok, a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon a szakmai vizsga egyes vizsgarészein.

a) Az írásbeli vizsga tartalma

- Kommunikációs ismeretek

= felvételi beszélgetés megtervezése (struktúra meghatározása, verbális és nonverbális jelek alkalmazása, tárgyalási stratégia megválasztása, döntéselőkészítés a felvételi beszélgetés alapján),

= az alkalmazottak tájékoztatásához alkalmas médiumok megválasztása, a tájékoztatás megtervezése.

- Munkajogi ismeretek

= munkaszerződés elkészítése,

= a munkaviszony megszüntetése és az alkalmazandó adminisztráció.

- Vállalkozás-gazdaságtan ismeretek

= gazdaságosság és hatékonyság megállapítása és elemzése, a számviteli beszámoló dokumentumai alapján

- Munkaügyi ismeretek

= munkaerő-szükséglet tervezés,

= munkakörök költségeinek meghatározása,

= munkaerőmozgás elemzése,

= teljesítményértékelés.

- Személyzeti ismeretek

= munkakörfelmérés elemzés, értékelés elkészítése,

= munkaköri leírás kialakítása,

= beilleszkedési folyamat elősegítése.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiadott - központi, csak egyszer felhasználható - írásbeli vizsgafeladat a szakképzés egészét átfogó, a szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok megadott követelményeinek megfelelő számonkérését biztosító komplex feladat.

b) A szóbeli vizsga tartalma

- Munkaügyi ismeretek

= munkaerő-piaci tendenciák megismerése, foglalkoztatási folyamatok elemzése,

= munkaerő-szükségleti és -fedezeti tervek elkészítése,

= munkaügyi információs rendszer kialakítása,

= ösztönzési csomag (besorolási- és tarifarendszer, keresetek, ösztönzési eszközök) kialakítása,

= munkaidő-gazdálkodás,

= munkaügyi statisztika.

- Személyzeti ismeretek

= humánstratégia kialakítása,

= munkaköri leírás (munkakör felmérés, elemzés, értékelés),

= toborzás, kiválasztás, felvétel,

= munkaszerződés elkészítése,

= oktatás, továbbképzés,

= személyügyi adminisztráció.

- Szociális-jóléti ismeretek

= szociális igazgatás szervezete,

= szociális-jóléti tevékenység jogszabályi háttere,

= szociális ellátások fajtái,

= nyugdíjszerű ellátás,

= munka-, és egészségvédelem,

= kapcsolat a társadalombiztosítással.

A szóbeli vizsgán a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által összeállított és a Munkaügyi Közlönyben megjelentetett vizsgakérdéseket kell használni.

Egy-egy szakmai vizsga tételsorozat több szóbeli vizsgán használható.

c) A gyakorlati vizsga tartalma

- Munkaügyi ismeretek

= munkaerő-szükségleti és -fedezeti tervek elkészítése,

= munkaügyi információs rendszer működtetése,

= munkaidő-gazdálkodás megtervezése,

= bérgazdálkodás,

= munkaügyi statisztika készítése.

- Személyzeti ismeretek

= munkaköri leírás elkészítése, módosítása,

= munkaszerződés elkészítése, módosítása,

= kinevezés elkészítése, módosítása,

= teljesítményértékelés elkészítése,

= képzési, továbbképzési terv elkészítése,

= munkakör (vezetői, munkavállalói) betöltésére pályáztatás teljes lebonyolítása.

- Szociális-jóléti ismeretek

= szociális-jóléti terv elkészítése,

= szociális ellátások fajtái,

= munka- és egészségvédelem,

= a megváltozott munkaképességű munkavállalók szociális ellátása.

- Társadalombiztosítási és adózási ismeretek

= társadalombiztosítási ellátások,

= nyugellátás alapelvei, sajátjogú ellátások,

= hozzátartozói ellátások,

= igényérvényesítés,

= járulékfizetés és adózás.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a Munkaügyi Közlönyben közzéteszi az ajánlásokat a gyakorlati vizsgarészen megoldandó feladatokra.

Az ajánlások alapján a konkrét gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki legalább két változatban úgy, hogy azok egy-egy meghatározott feladatra irányuljanak (pl. pályázati kiírás, oktatási program megjelölt kondíciókkal).

A gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke - választja ki - hagyja jóvá.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgák alóli felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból

kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek átlaga alapján határozzák meg a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

A szakmai gyakorlat osztályzata azonos a gyakorlati vizsga érdemjegyével.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. Az írásbeli vizsga érdemjegyét (minősítését) az írásbeli feladattal kiadott javítási és értékelési útmutató - ponthatárok és a melléjük rendelt érdemjegy - alapján kell meghatározni.

A szóbeli vizsga értékelése

A szóbeli vizsgát tantárgyanként 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. Eredménytelen a szóbeli vizsga, ha bármely tantárgyból elégtelen (1) a minősítés.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga értékelését - 1-5-ig terjedő osztályzattal - a vizsgaelnök által jóváhagyott vizsgafeladatok mellékletét képező értékelési szempontok - útmutató - alapján kell elkészíteni.

Eredménytelennek kell tekinteni azt a gyakorlati vizsgát, ha a jelölt a vizsgafeladatot a rendelkezésre álló idő alatt nem tudta elkészíteni, vagy az elkészített feladat, kivitelezett szerkezete, tartalma, minősége ezt indokolja.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

A szakmai vizsga eredménytelensége esetén azon tantárgyból tehet javítóvizsgát a jelölt egy későbbi vizsgaidőszakban, amelyből tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga (é)

2. A személyügyi ügyintéző szakképzés

- iskolai rendszerben,

- iskolarendszeren kívül és

- távoktatás formájában szervezhető.

3. A képzés időtartama

- iskolai rendszerben: 1 évfolyam,

- iskolarendszeren kívül maximális óraszám: 400 óra.

4. Elméleti és gyakorlati képzési idő aránya

- elmélet aránya: 70%,

- gyakorlat aránya: 30%.

5. A központi program használata

A központi program használata az iskolai rendszerű képzésben kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott. A központi programot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium teszi közzé.

EURÓPAI ÜZLETI ASSZISZTENS

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 3435 01[4]

2. Szakképesítés megnevezése: Európai üzleti asszisztens

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az európai üzleti asszisztens a nemzetgazdaság bármely területén működő vállalkozásoknál

- számítógép-kezelői,

- titkári,

- munkaerő-gazdálkodási,

- készletgazdálkodási,

- raktározási,

- értékesítési,

- számlázási,

- pénzügyi,

- költségszámítási,

- számviteli,

- alapvető jogi,

- statisztikai

ismeretek birtokában ügyintézői feladatokat lát el. Az érintett területek (szervezeti egységek) vezetőinek közvetlen vagy közvetett irányításával végzi feladatát.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Alapfokú számítógép-kezelés

1.1. A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése

- Egy adott géptípus jellemzőinek megmagyarázása szabatosan, szakszerűen.

- Perifériák jellemzése egy adott konfigurációra vonatkozóan szakszerűen.

1.2. A számítógép üzembe helyezése

- Munkavédelem és baleset-elhárítás a jogszabályokban előírtaknak megfelelően.

- A számítógép szabályszerű csatlakozásainak ellenőrzése megtekintéssel.

- A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása és újraindítása a megfelelő billentyűk használatával szabályszerűen.

1.3. Vírusellenőrzés és vírusirtás

- Fogalmának definiálása és módszereinek alkalmazása.

- Egy adott vírusellenőrző és vírusirtó program használata.

1.4. Egy (a lehető legfejlettebb) operációs rendszer használata

- Fájlok szabályszerű létrehozása lemezen.

- Fájlok szabályszerű másolása lemezen és lemezek között.

- Fájlok szabályszerű törlése lemezen.

- Fájlok szabályszerű átnevezése lemezen.

- Könyvtár szabályszerű létrehozása lemezen.

- Katalógus szabályszerű kérése lemezről.

1.5. Gépírás

- A magyar szabványnak megfelelő billentyűzeten szabályszerű tízujjas vakírással 1100 leütés/10 perc sebesség elérése. (Részlegesebben lásd pl. Gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit.)

1.6. Egy (a lehető legfejlettebb) szövegszerkesztő program használata

- Az adott szövegszerkesztő program jellemzőinek magyarázata szakszerűen.

- Szövegbevitel tízujjas vakírással legalább 1100 leütés/10 perc sebességgel.

- Javítás, kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegben a szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében szakszerűen, 1100 leütés/10 perc sebességnek megfelelően.

- A szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel.

- Nyomtatási kép beállítása esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően.

- Nyomtató pontos beállítása - típustól függően -a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra, a lehetőségeket kihasználva.

- Nyomtatás megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel.

- Élőfej, élőláb és oldalszámozás beállítása és elkészítése a nyomdai szabványoknál megfelelően esztétikusan.

- Tabulálás, tabulálás beállítása jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve.

- Táblázatkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeit, az esztétikus kivitelt és a táblaszerkesztés szabályait betartva.

- Dokumentum formázása az adott szövegszerkesztővel a nyomdai előírásoknak megfelelően.

- Körlevélkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében.

- Tartalomjegyzék készítése az adott szövegszerkesztő lehetőségeit kihasználva.

- Helyesírás-ellenőrzés az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében.

- Táblázat, grafika, beillesztése egy adott dokumentumba, importálva a táblázat- és adatbáziskezelő-programokból.

1.7. Egy (a lehető legfejlettebb) táblázatkezelő program használata

- Oszlop, sor, mező, rekord, relatív és abszolút cím, tartományok fogalmának definiálása szabatosan.

- Adatbevitel 1100 leütés/10 perc sebességgel.

- Diagramkészítés címmel, jelmagyarázattal, tengelyfeliratozással, szemléletes formában.

- Adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése.

- Képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba.

- Táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.

1.8. Egy (a lehető legfejlettebb) adatbáziskezelő program használata

- A legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan.

- Egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása.

- Adatbázisok feltöltése pontosan, 1100 leütés/10 perc sebességgel.

- Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően.

- Megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása.

- Hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren.

1.9. Egy hálózati rendszer használata egy adott vállalkozásnál.

2. Titkári feladatok

2.1. Szervezési kommunikáció

- Szervezési-szóbeli kommunikáció

= a magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak megfelelő beszéd,

= értelmes, érthető beszéd egy idegen nyelven,

= partnerek, vendégek, munkatársak fogadása az etikettnek megfelelően,

= üzenettovábbítás tömören és lényegretörően,

= tárgyalások, megbeszélések előkészítése, hostessi feladatok ellátása az etikett szerint,

= kérdezési technikák alkalmazása a tartalmi és formai sajátosságok érvényesítésével.

- Telefonálás

= a telefonálás szabályainak alkalmazása az udvariassági szabályok betartásával magyarul és idegen nyelven,

= felkészülés a telefonálásra, a beszélgetés megtervezése.

2.2. Írásbeli kommunikáció

- Levelezés

A levelekkel szemben támasztott szakmai, formai és fogalmazási követelmények alkalmazása az adott időszakban érvényes műszaki irányelveknek megfelelően magyarul, valamint idegen nyelven, a szokásjognak megfelelően.

- Levelek szerkesztése

Levelek gépelése önállóan, magyarul és egy idegen nyelven a szerkesztés és levélkészítés szabályainak megfelelően, elküldhető formában.

2.3. Iratkezelés, iktatás, irattározás

- Iratok, bizonylatok megkülönböztetése

= az iratok, bizonylatok fogalmának definiálása, típusainak felsorolása,

= egy adott vállalkozásnál használt bizonylatok, ügyiratok megkülönböztetése típusaik szerint.

- Beérkező levelek bontása, érkeztetése, iktatása, vezetőnek történő benyújtása egy adott vállalkozás irattározási szabályzatának megfelelően.

- Az elkészített kimenő levelek nyilvántartása, expediálása az adott vállalkozás irattározási szabályzatának megfelelően.

- Bélyegzők nyilvántartása, kezelése az adott vállalkozás irattározási szabályzatának megfelelően.

- Postakönyv kitöltése egyszerű példák alapján, szabályosan.

- Iktatókönyv kitöltése egyszerű példák alapján, szabályosan.

2.4. Telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használata

- Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése, és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Speciális távközlési szolgáltatások felhasználói szintű alkalmazása.

- Egy adott üzenetrögzítővel történő felvétel, visszahallgatás, beállítás szakszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere szabályszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.

- A számítógépes faxküldés szabályainak alkalmazása egy adott faxkártya használatával.

- Egy adott diktafon szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott másológép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott írógép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott vállalkozásnál működő irodai automatizációs rendszer szabályszerű használata, elektronikus posta küldése és fogadása az adott rendszer lehetőségeit kihasználva.

2.5. Irodai készletekkel gazdálkodás

- Irodaszerigény felmérése, megtervezése egy adott időszakra egy adott vállalkozásnál alkalmazott módszer figyelembevételével.

- Irodaszerek raktározása, kiadása, bizonylatolása önállóan elkészített nyilvántartás szerint.

- Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

3. Munkaerő-gazdálkodás

3.1. A Munka Törvénykönyve legfontosabb szabályainak ismertetése

- A munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak szabatos megfogalmazása.

- Próbaidővel és szabadsággal kapcsolatos fogalmak definiálása az MT alapján.

- A bérfizetés szabályainak jellemzése szakszerűen.

- A munkáltató és a munkavállaló jogainak felsorolása az MT rendelkezései alapján, pontosan.

- A vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztetési folyamatok ismertetése az MT alapján.

- A Kollektív Szerződéssel kapcsolatos fogalmak definiálása az MT alapján.

- Egy adott vállalkozás vagy ágazat Kollektív Szerződésének összehasonlítása az MT-vel.

3.2. A munkaviszonnyal összefüggő feladatok

- Munkaszerződések készítése adott példákkal, elfogadható formában és tartalommal (egy állandó munkahelyen, meghatározott időben dolgozó és egy változó munkahelyen, változó időbeosztásban dolgozó munkaszerződésének elkészítése) az MT előírásainak megfelelően, lehetőleg számítógéppel.

- A munkaviszonnyal kapcsolatos levelezési és nyilvántartási feladatok elvégzése az MT és rendeletek alapján.

3.3. Bérelszámolás, bérfizetés

- Teljesítménybérezés jellemzése egy adott vállalkozásnál, havi bér kiszámítása néhány példa alapján a vállalati szabályzatoknak megfelelően.

- Időbér jellemzése egy adott vállalkozásnál, kiszámítása néhány példa alapján a vállalati szabályzatoknak megfelelően.

- Idő- és teljesítménybér kombinációjának jellemzése egy adott vállalkozásnál, kiszámítása példák alapján az ott érvényes szabályozás szerint.

- A dolgozóknak bérfizetéskor adott bizonylat készítése lehetőleg számítógéppel, elfogadható formában.

- Egy adott bérfizetési bizonylaton szereplő összegek tételes magyarázata szabatosan.

- Bérfizetéskor a vállalkozásnál maradó bizonylatok kitöltése példák alapján, tartalmuk, alaki kellékeik figyelembevételével.

- Egészségbiztosítási, nyugdíj-, munkavállalói járulék mértékének megjelölése, kiszámítása az adott időszakban érvényes jogszabályoknak megfelelően.

- Személyi jövedelemadó-előleg számítása a hatályban lévő rendeletek, illetve az adott vállalkozás belső szabályzata szerint, példák alapján.

- Egyéb levonások fajtáinak ismertetése példák alapján, azok számfejtése és átutalása.

- Személyi jövedelemadó-bevallás készítése az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően, kiemelve az

= adókedvezmények fajtáit és elszámolásukat konkrét példák alapján,

= adócsökkentő tételek fajtáit és elszámolásukat konkrét példák alapján.

3.4. Munkaügyi statisztikák készítése

- Munkaügyi számítások az adott időszakban érvényes rendeletek alapján, a munkaügyi statisztikák készítéséhez.

- Az adott időszakban érvényes rendeletek szerinti munkaügyi statisztikák készítése mintapélda alapján.

3.5. Emberi erőforrás-gazdálkodás

- Személyi törzsanyag készítése az eddig oktatott feladatok, elkészített nyilvántartások alapján.

- A személyzetigény meghatározása egy mintapélda alapján mennyiségi és minőségi szempontok figyelembevételével.

- A megfelelően kvalifikált munkaerő biztosítása módszereinek ismertetése (új felvétel, továbbképzés).

- A vállalkozásnál folyó szakmai képzés jellemzése (tanulóképzés, saját munkaerő képzése).

- A munkaszervezés fontosságának felismerése egy mintapéldában szereplő feltételek alapján.

- Az üzemi légkör hatásának elemzése a teljesítményekre mintapéldák alapján.

- Kommunikáció formáinak alkalmazása a felettesekkel és munkatársakkal.

- Esettanulmányok feldolgozása a konfliktuskezelés módszereinek megértésére.

- Emberközpontú munkaszervezés hatása és a lehetséges módszerek bemutatása esettanulmány alapján.

- Munka- és környezetvédelem jellemzése egy adott vállalkozásnál példák alapján.

- Balesetelhárítás szabályainak ismertetése egy vállalkozás példája alapján.

3.6. Bérelszámolási programok használata

- Legalább egy bérelszámolási program futtatása, és egy adott időszakra néhány fő bérelszámolásával kapcsolatos nyilvántartás elkészítése személyi számítógépen és a bizonylatok kinyomtatása.

- Táppénz számfejtésével kapcsolatos program futtatása és egy adott időszakra legalább 2 fő táppénzének számfejtése személyi számítógépen és a bizonylatok kinyomtatása.

- Személyi jövedelemadó-bevallás készítésére számítógépes program futtatása az adott évre, legalább 2 fő bevallásának elkészítése és a bevallás kinyomtatása.

4. Készletgazdálkodás

4.1. A készletgazdálkodás jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján szabatosan.

4.2. Készletfajták felsorolása és jellemzése egy vállalkozás példája alapján.

4.3. Anyaggazdálkodás

- Az anyaggazdálkodás szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.

- Az anyaggazdálkodás feladatai Anyagkészlet

= fogalmának definiálása,

= típusainak bemutatása gyakorlati mintapéldák alapján.

Anyagszükséglet

= alapfogalmainak definiálása egy adott vállalkozás példája alapján,

= meghatározó tényezőinek leírása,

= meghatározása darablisták és megrendelések alapján lehetőleg számítógép igénybevételével. A készlet- és anyagnormák fajtáinak jellemzése, adott vállalati példák alapján az anyagnormák kiszámítása és változásuk hatásának elemzése a raktározási, valamint a termelési költségekre megadott szempontok szerint.

Analitikus anyagnyilvántartás

= fogalmának definiálása,

= jellemzése egy példa alapján a vállalkozás gyakorlata szerint.

Nyilvántartási árak

= típusainak jellemzése és értelmezése az adott vállalkozás számviteli előírásainak figyelembevételével,

= közül a beszerzési ár, illetve egy adott vállalkozásnál alkalmazott nyilvántartási ár kiszámítása hibátlanul.

- Anyagbeszerzés bizonylatainak összeállítása, kiértékelése és kiegészítése a vállalkozás gyakorlatának megfelelő részletezettséggel.

- Ajánlatok bekérése és tanulmányozása megadott szempontok (idő, ár, szállítási költségek stb.) szerint.

- Ajánlatok feldolgozása megadott szempontok (idő, ár, szállítási költségek stb.) szerint.

- Egy javasolt megrendelési sorrend összeállítása a vezető számára, a megadott szempontok figyelembevételével.

- Szállítási szerződés készítése és gépelése megadott termékekre (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, hibátlanul, elküldhető formában és tartalommal, magyarul és egy idegen nyelven.

- Megrendelőlevél írása (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.

- A megrendelések teljesítésének figyelemmel kísérése egy önállóan kifejlesztett módszer segítségével, amellyel naprakészen kimutatható, mely rendelések beérkezése várható az adott napon, illetve mely megrendelések nem érkeztek be az adott napig.

- A megrendelésben szereplő anyagok be nem érkezése esetén az adott vállalkozásnál szokásos intézkedések megtétele, például egy újabb levél kiküldése a megrendelőlevél tartalmának megfelelően.

4.4. Áruátvétel és -ellenőrzés

- Mennyiségi és minőségi áruátvétel lebonyolítása módszereinek ismertetése egy adott vállalkozás szabályai szerint.

- Visszaigazoló levél írása (írógéppel vagy) számítógéppel, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.

- Mennyiségi kifogásolás készítése (írógéppel vagy) számítógéppel, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.

- Minőségi kifogásolás készítése (írógéppel vagy) számítógéppel, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.

4.5. Számlaellenőrzés

- Bejövő számlák összehasonlítása az árubevételi bizonylattal, eltérések megállapítása és rögzítése az adott vállalkozásnál alkalmazott módszernek megfelelően.

4.6. Anyag- és készletgazdálkodási program használata egy adott vállalkozásnál.

5. Raktárgazdálkodás

5.1. A raktárgazdálkodás feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján.

5.2. A raktárgazdálkodás feladatai

- Raktárkészlet

= fogalmának definiálása,

= egy adott üzemben, a legfontosabb nyers-, segéd-és üzemanyagok felsorolása, tulajdonságaik leírása és raktározási lehetőségeik ismertetése.

- Analitikus raktárnyilvántartás

= fogalmának definiálása,

= jellemzése egy vállalati példa alapján a vállalkozás gyakorlata szerint,

= bevételezési és kiadási raktárbizonylatok szabályszerű kitöltése egy adott vállalkozásnál érvényes bizonylatolási rendnek megfelelően.

- Raktári nyilvántartási program használata lehetőség szerint.

5.3. Raktározás

- Az egyes raktárfajták, tárolási módok és raktározási eljárások megnevezése, jellemzése a szabályoknak és biztonsági előírásoknak megfelelően, a gyakorlatból vett példák alapján.

- A raktározás, tárolás módjának, a raktárnagyság változása hatásának elemzése, a raktározási költségekre, példák alapján.

- Raktározási kockázatvállalás hatásának vizsgálata a raktározási költségekre adott vállalkozás példája alapján.

5.4. Leltározás

- Egy adott vállalkozás leltározási szabályzatában szereplő feladatok ismertetése.

- Leltározás végrehajtása egy adott vállalkozás leltározási szabályzatának megfelelően, szakszerűen, egy adott termékkörre vonatkozóan.

- Egy adott vállalkozás bizonylati rendjében szereplő leltározási bizonylatok szakszerű kitöltése példák alapján.

- Egy egyszerűsített leltárfelvétel adatainak kiértékelése szakszerűen.

- Hiányok és többletek nyilvántartásba vétele az adott időpontban érvényes, illetve az adott vállalkozás leltári rendjében szereplő szabályok szerint.

5.5. Raktárkészletek selejtezése

- Selejtezés általános szabályainak ismertetése és adott vállalkozás selejtezési szabályzatának alkalmazása néhány konkrét példában.

- Selejtezési jegyzőkönyv tartalmának ismertetése.

6. Értékesítés és számlázás

6.1. Az értékesítés szervezetben elfoglalt helyének jellemzése

- Az értékesítés feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján, szabatosan.

- Az értékesítés szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.

6.2. Piackutatás és marketing

- Egy adott vállalkozás piackutatása jellemzőinek ismertetése.

- Egy adott vállalkozás marketingeszközeinek felsorolása, lényeges elemeinek leírása.

- Egy adott vállalkozás marketingterve lényeges elemeinek leírása.

- Egy adott vállalkozás értékesítési piaca ajánlattevőinek és vásárlóinak megkülönböztetése.

- Lehetséges forgalomnövelő intézkedések felsorolása egy adott vállalkozásnál.

6.3. Értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok készítése, feldolgozása

- Ajánlatok feldolgozása, irányítás mellett lebonyolítás.

- Megrendelések visszaigazolása, visszaigazolások gépelése (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.

- Megrendelések nyilvántartása az adott vállalkozásnál alkalmazott módszer szerint.

- Szállítási szerződés készítése és gépelése megadott értékesítendő termékekre (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, hibátlanul, elküldhető formában, magyarul és egy idegen nyelven.

- A megrendelések teljesítésének figyelemmel kísérése egy önállóan kifejleszteti módszer segítségével, amellyel naprakészen kimutatható, mely rendelések teljesíthetők az adott napon.

- Várhatóan késedelmes teljesítés esetén az adott vállalkozásnál szokásos intézkedések megtétele, például egy (írógéppel vagy) számítógéppel, szabvány szerint, elküldtető formában készített határidő-módosító levél kiküldése magyarul, illetve idegen nyelven.

- A számlakészítéshez szükséges bizonylatok kitöltése.

- A számla fajtáinak jellemzése, számlakészítés az adott időpontban érvényes jogszabályok alapján az alaki kellékek figyelembevételével szabályosan.

- Számlák nyilvántartása és feldolgozása az adott vállalkozásnál szokásos módon, szabályosan.

- Számlázási program használata, lehetőség szerint.

6.4. Értékesítési módok jellemzése

- Közvetlen értékesítés módszereinek jellemzése egy adott vállalkozás példái alapján.

- Közvetett értékesítés módszereinek jellemzése egy adott vállalkozás példái alapján.

- Kereskedők, kereskedelmi képviselők, bizományosok bevonása hatásának értékelése egy adott vállalkozás értékesítésére egyszerű példa alapján.

6.5. Külföldre történő értékesítés és szállítás

- Külkereskedelmi tevékenység szabályozásának jellemzése adott vállalkozás példája alapján.

- A főbb ügylettípusok felsorolása, az egyszerűbbek jellemzése.

- A külkereskedelmi okmányok felsorolása, az egyszerűbbek jellemzése.

- Egyszerű feladatok megoldása az értékáru, a specifikus és az addicionális vámok kivetésére vonatkozó szabályok ismeretében.

- A vámok hatásának vizsgálata a termékek versenyképességére egyszerű feladatok alapján, a vámok kivetésére vonatkozó szabályok ismeretében.

- Egyszerű feladatok megoldása az adott időpontban érvényes vámtarifa-előírások alapján.

- A vámkezelés (VÁM 91, EUR.1, EUR.2, TIR, ATA Carnet) okmányainak ismertetése, kitöltése egyszerűsített adatok alapján, segítséggel, esetleg számítógépes programmal.

- A vám alapjába számító költségekre, azok összesítésére, helyesbítésére és visszatérítésére egyszerű feladatok megoldása megadott adatok alapján.

6.6. Expediálás

- A legkedvezőbb szállítási mód kiválasztása egyszerű feladatok és az adott vállalkozásnál alkalmazott módszerek alapján.

- Fuvarlevelek, szállítólevelek kitöltése egyszerű számadatokkal, az adott vállalkozás példái alapján.

- Szállítmánybiztosítás szerepének, lényegének ismertetése.

- Fuvar- és szállítólevél kiállítása számítógéppel.

7. Pénzügyi feladatok

7.1. A pénzügyi szervezetben elfoglalt helyének jellemzése

- A vállalkozás pénzügyi feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példái alapján, szakszerűen.

A pénzügyek szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.

7.2. Pénzforgalom nyilvántartása

- A beérkező fizetési bizonylatok nyilvántartása egy adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően, szabályosan.

- A kimenő fizetési bizonylatok nyilvántartása egy adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően, szabályosan.

- A fizetési bizonylatok ellenőrzése és feldolgozása a törvényi előírások és az adott vállalkozásnál érvényes szabályok szerint.

- Felszólítások írása lehetőleg számítógéppel, az adott vállalkozásnál meghatározott határidők és a törvényes előírások figyelembevételével.

- Pénzkezelés, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése az adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottak szerint, szabályosan.

- Pénzforgalmi előírások szabatos megfogalmazása, alkalmazása egy adott vállalkozás pénzforgalmára vonatkozóan.

7.3. Bankszámlákkal kapcsolatos feladatok

- Bankszámlapénz fogalmának definiálása szabatosan, és jellemzése egy vállalkozás példája alapján.

- Bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírások szabatos megfogalmazása, és a bankszámla nyitásával kapcso-

latos bizonylatok alkalmazása egy adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottak szerint.

7.4. Pénzügyi elszámolások az állami költségvetéssel

- A befizetés jogcímeinek pontos felsorolása.

- Az adózási mulasztások legegyszerűbb jogkövetkezményeinek, azok szerepének, mértékének felsorolása.

- Az állami költségvetésnek történő átutalások kitöltése, analitikus nyilvántartás készítése az adókról.

- A társadalombiztosítási járulékra vonatkozó törvényi előírások szabatos megfogalmazása.

- A társadalombiztosítási járulék megállapítása a törvényi előírásoknak megfelelően, egyszerű példa alapján.

- Általános forgalmi adó számítása, befizetésével és visszaigénylésével kapcsolatos nyilvántartások vezetése a törvényi előírásoknak megfelelően, egyszerű példa alapján.

7.5. Hitelezés

- Egy adott vállalkozás likviditási jellemzőinek ismertetése.

- Hitelezési módok felsorolása.

- Egy adott vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeinek ismertetése és a likviditással való kapcsolatának elemzése egyszerű példákban.

- Egy adott vállalkozás hitelfajtáinak felsorolása és visszafizetésük ismertetése.

- A hitelek után fizetett kamatok mértékének megjelölése, és az adott vállalkozás hitelfelvételeinél fizetendő kamatok számítása egyszerű példák alapján, hatásuk elemzése a likviditásra.

7.6. Pénzügyi nyilvántartási program használata

- A pénzforgalom, valamint a bankszámlával és az állami költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi elszámolások nyilvántartására szolgáló számítógépes program futtatása, lehetőség szerint.

8. Költségszámítás

8.1. A költségszámítás feladatainak jellemzése

- Költség és kiadás kategória megkülönböztetése példák alapján.

- A költségszámítás feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján, szabatosan.

- A költségszámítás szerepének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.

8.2. A költségek csoportosítása

- Költségnemek szabatos megfogalmazása, fajtáinak bemutatása egyszerű példák alapján.

- Állandó és változó költségek szabatos megfogalmazása és megkülönböztetése egymástól, kiszámításuk adott vállalkozás példái alapján.

- Egységönköltség és összköltség szakszerű kiszámítása példák alapján.

8.3. Költséghely és költségviselő meghatározása

- A költséghelyek szabatos meghatározása egy adott vállalkozás esetében, példák alapján.

- A költségviselők szabatos meghatározása egy adott vállalkozás példái alapján.

- A költséghely és költségviselő szerinti számítás feladatának és jelentőségének magyarázata adott példák alapján, mintavállalkozásnál.

- A költséghely szerinti számításokhoz szükséges bizonylatok kitöltése, feldolgozása egy adott vállalkozás példája alapján.

- Költségek megosztása költségviselő és költséghely szerint egy adott vállalkozás példája alapján.

8.4. Elő- és utókalkuláció

- Előkalkuláció készítése megadott adatok alapján, egy adott vállalkozás kalkulációs szabályzatának megfelelően, pontosan.

- Utókalkuláció készítése megadott adatok alapján, egy adott vállalkozás kalkulációs szabályzatának megfelelően, pontosan.

8.5. A költségek alakulásának elemzése

- A költségszámítási módok ismertetése és hatásuk elemezése egy adott vállalkozás példái alapján, szabatosan.

- A költségek alakulásának ábrázolása, lehetőleg számítógéppel.

- A kritikus költségpontok meghatározása és elemzése szakszerűen.

9. Számvitel

9.1. A számvitel szervezetben elfoglalt helyének jellemzése

- A számvitel feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján, szabatosan.

- A számvitel szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy adott vállalkozás példája alapján, értelemszerűen.

9.2. Számlakeret, számlarend jellemzése

- A fogalmak definiálása, számlakeret, számlarend jellemzése egy vállalkozás gyakorlata alapján.

9.3. Analitikus és szintetikus nyilvántartások jellemzése

- A fogalmak definiálása, analitikus és szintetikus nyilvántartások összefüggésének jellemzése egy példa alapján, a vállalkozás gyakorlatának és a számviteli törvénynek megfelelően.

9.4. Kettős könyvelés

- Eszközök és források, könyvviteli számlák fogalmának definiálása szabatosan.

- Főkönyvi kivonat készítése egyszerű példák alapján, pontosan.

- Gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon, eszközökre, forrásokra gyakorolt hatásuk elemzése egyszerű példák segítségével.

- Vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.

- Egy adott vállalkozásnál - a vásárolt készletekkel kapcsolatosan - előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.

- Jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.

- Egy. adott vállalkozásnál - a jövedelemelszámolás-sal kapcsolatosan - előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.

- Befektetett eszközökkel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.

- Egy adott vállalkozásnál - a befektetett eszközökkel kapcsolatosan - előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.

- Költségvetéssel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.

- Egy adott vállalkozásnál - a költségvetéssel kapcsolatosan - előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.

- Költségekkel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.

- Egy adott vállalkozásnál - a költségekkel kapcsolatosan - előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.

- Raktárravétellel és értékesítéssel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon a számviteli előírásoknak megfelelően, egyszerű példák segítségével.

- Egy adott vállalkozásnál - a raktárravétellel és értékesítéssel kapcsolatosan - előforduló műveletek könyvelése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően, pontosan.

- Eredménymegállapítás pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.

- Az eredménymegállapítás módszereinek (összköltség-eljárás és/vagy forgalmiköltség-eljárás) alkalmazása, egyszerű példák alapján és egy adott vállalkozás gyakorlatában.

- A pénzügyi eredmény megállapítása egy adott vállalkozás egyszerűsített példái alapján.

- Eredménykimulatás kitöltése a vállalkozás gyakorlatának megfelelően szakszerűen, egyszerűsített adatok alapján.

- A gazdasági műveletek mérlegre gyakorolt hatásának elemzése egyszerű példák segítségével.

- Mérlegséma kitöltése pontosan és szakszerűen, adott példák alapján.

9.5. Főkönyvi könyvelési program használata

9.6. Egyszeres könyvvezetés

- Naplófőkönyv és pénztárkönyv alkalmazási lehetőségének és vezetési szabályainak ismertetése a számviteli törvény alapján.

- Naplófőkönyv és pénztárkönyv vezetése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.

- Pénzügyi műveletek könyvelése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.

- Bértételek könyvelése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.

- Költségek és kiadások könyvelése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.

- Követelések és kötelezettségek könyvelése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.

- Eredménymegállapítás pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.

- Egyszerűsített mérleg készítése pontosan és szakszerűen, egyszerű példák segítségével.

- Könyvelési program használata az egyszeres könyvviteli nyilvántartások vezetésére.

10. Jogi ismeretek alkalmazása

10.1. Jogszabály-értelmezés

- Egy adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyűjtése, változások követése, értelmezése megadott szempontok szerint (például környezetvédelem, társasági formák).

- Egy adott témára vonatkozó információk gyűjtése a rendelkezésre álló jogi szabályozási eszközök alapján (például:

= munkaüggyel,

= társaságokkal,

= statisztikával,

= titoktartással kapcsolatosan).

- Jogi szabályozási eszközök hozzáférhetőségi helyének és módjának megnevezése egy adott témára vonatkozóan.

10.2. Jogviták sajátosságainak felismerése

- Magyar vagy nemzetközi jogvita esetén a vonatkozó jogszabály kikeresése.

11. Statisztikai elemzések

11.1. Statisztikai táblák szerkesztése

- Statisztikai táblák szerkesztési szabályainak alkalmazása, megadott adatok alapján.

- Statisztikai táblák szerkesztése számítógépes program segítségével, szakszerűen.

11.2. Szóródás számítása

- Szóródás mutatószámainak számítása és elemzése megadott adatok alapján, szakszerűen.

- Szóródás mutatószámainak számítása és elemzése számítógépes program segítségével, szakszerűen.

11.3. Viszonyszámok számítása

- Megoszlási, dinamikus ós intenzitási viszonyszámok számítása és elemzése, megadott adatok alapján, szakszerűen.

- Megosztási, dinamikus és intenzitási viszonyszámok számítása, grafikus ábrázolása és elemzése számítógépes program segítségével, szakszerűen.

11.4. Érték-, ár- és volumenindexek számítása

- Érték-, ár- és volumenindexek számítása és elemzése egyszerű adatok alapján, szakszerűen.

- Érték-, ár- és volumenindexek számítása egyszerű adatok alapján, grafikus ábrázolása és elemzése számítógépes program segítségével, szakszerűen.

11.5. Statisztikai elemzések számítógép segítségével egy adott vállalkozásnál.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán. (A követelményként idegen nyelven is előírt feladatot, feladatcsoportok megoldását a szakmai vizsgán egy választott idegen nyelven kell számon kérni.)

4.2. A szakmai vizsga részei írásbeli vizsga

Több témakörre kiterjedő, komplex feladat. Egy megadott esettanulmány alapján döntéselőkészítési előterjesztés összeállítása a szükséges számítások elvégzésével, helyzetelemezés alapján változatok és javaslatok megfogalmazása, a vizsgázó által legjobbnak ítélt változat részletes indokolása.

A vizsga időtartama: 180 perc

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga keretében - amennyiben ezt a vizsgabizottság indokoltnak vagy szükségesnek ítéli - számon kérhető az írásbeli vizsgán kifejtett javaslat megvédése is.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó az alábbi három feladatkörből tételt húz, amely számítási feladat elvégzését és ennek elméleti magyarázatát, valamint további elméleti kérdések megválaszolását is megköveteli a vizsgázótól.

A három feladatkör:

a) titkári feladatok, munkaerő-gazdálkodás és jogi ismeretek alkalmazása;

b) készletgazdálkodás, raktárgazdálkodás, értékesítés és számlázás, valamint a kapcsolódó statisztikai elemzések;

c) pénzügyi feladatok, költségszámítás és számvitel, valamint a kapcsolódó statisztikai elemzések.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgafeladat összetett legyen, több feladatcsoport anyagából készüljön. Manuális, számítógépes és kommunikációs munkafolyamatokat is tartalmazzon.

A vizsga időtartama: 180 perc

A vizsga értékelése

Mindhárom vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A tanuló akkor kaphat szakképesítést, ha mindhárom vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el. Elméleti jegyét a szóbeli vizsga három feladatkörére adott érdemjegyek átlaga alapján, gyakorlati jegyét pedig az írásbeli és gyakorlati vizsgán szerzett érdemjegyeinek átlaga alapján felfelé kerekítéssel kell megállapítani.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A vizsga egyes részei alól felmentés nem adható annak komplexitása miatt.

KÖZÉPFOKÚ MUNKAVÉDELMI TECHNIKUS

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[5]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 53 5499 01

2. Szakképesítés megnevezése: Munkavédelmi technikus

3. Hozzárendelt FEOR: 3152

4. Szakképesítés köre: B

5. Kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés: nem

6. Képzési maximális időtartama, szakképzési évfolyamok száma, óraszám, maximum: 300 óra

7. Elmélet aránya: 60%

8. Gyakorlat aránya: 40%

9. Előzetes szakmai gyakorlat: 10. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmény: -

11. Előírt gyakorlat:

12. Szintvizsga:

13. Köztes vizsga beszámítása:

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A munkáltatói szervezeteknél a munkavédelmi törvényben meghatározottak szerint szakszerűen ellátja a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat:

- közreműködik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítására szolgáló, a munkáltató munkavédelmi rendszerének meghatározásában, kialakításában, működtetésében, a vonatkozó jogszabályok, biztonsági szabályzatok és szabványok ismeretének felhasználásával,

- segíti a munkáltatót a biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi és szervezési feltételeire vonatkozó előírások megvalósításában, illetve betartatásában,

- szakmai támogatást nyújt a munkáltatónak a munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek megvalósításában, munkafolyamatra, technológiára, anyagokra és munkakörnyezetre vonatkozó munkabiztonsági előírások meghatározásában, megkövetelésében és megtartatásában,

- elkészíti a munkavédelmi oktatási tematikát, közreműködik, illetve szükség szerint megtartja a munkavállalók oktatását az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, illetve szinten tartása céljából,

- részt vesz a munkabalesetek bejelentésével, kivizsgálásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásában, illetve végzi azokat,

- közreműködik a munkavédelmi törvényben és a külön jogszabályokban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében, a mentési terv készítésében, a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozásában, a kockázatértékelés elvégzésében.

3. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A szakképesítés más munkakör betöltésére nem jogosít.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus feladatát az Európai Közösségi joggal harmonizáló hatályos joganyagnak megfelelően a munkavédelem jogi, igazgatási és eljárási szabályok alkalmazásával végzi.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- a jogszabályok, szabványok, szükséges előírások kezelésére, értelmezésére,

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeire, a munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségeire és jogaira vonatkozó szabályok ismerete alapján a munkáltató részére javaslatot tenni a

szükséges munkabiztonsági intézkedések megtételére, és közreműködni a megvalósításukban,

- a gyakorlatban elvégezni a jogszabályokban szaktevékenységnek minősített feladatokat,

- a vonatkozó jogszabályok alapján a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat munkabiztonsági elemeinek elvégzésére,

- a szakmai végzettségének, gyakorlatának és a vonatkozó előírásoknak megfelelően az időszakos biztonsági felülvizsgálatot elvégezni, illetve elvégzésében közreműködni,

- közreműködni a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében, a mentési terv készítésében,

- a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozására,

- a kockázatértékelés és becslés, a kockázatkezelés és a kockázati kommunikáció alapelveinek ismeretében közreműködni a kockázatértékelés elvégzésében,

- elkészíteni a munkavédelmi oktatási tematikát, közreműködni, illetve szükség szerint megtartani a munkavállalók oktatását,

- a munkavédelmi hatóságok ellenőrzési rendszere, a feladat- és hatáskörük, működésük, továbbá közös és speciális szabályaik és feladataik ismeretében a velük való együttműködésre, különös tekintettel az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei jogkörére vonatkozó külön szabályokban foglaltakra,

- bejelenteni, kivizsgálni, nyilvántartani a munkabaleseteket, szükség szerint közreműködni a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában,

- alkalmazni a létesítésre, a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi feltételeire, a munkafolyamatokra, a technológiákra, az anyagra vonatkozó biztonsági követelményeket,

- a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a paritásos munkavédelmi testület működésére vonatkozó szabályok ismerete alapján, közreműködni a munkáltató munkavédelmi érdekképviselettel, érdekegyeztetéssel összefüggő feladatainak megvalósításában, a munkavállalókkal folytatandó tanácskozások munkavédelmet érintő szakmai tartalmának előkészítésében,

- közreműködni a munkáltató belső szabályozásainak kidolgozásában,

- a rendellenes körülmények kialakulása esetén teendő munkáltatói feladatok előkészítésében, meghatározásában közreműködni.

Ismerje:

- a jog alapvető fogalmait, funkcióit,

- a munkavédelmi jogterület felépítését, rendszerét és a hazai szabályozást,

- az EU munkavédelem szakterületén érvényben lévő alapelveket, a hazai jogszabályok egyenértékűségét,

- az állam alapvető munkavédelmi funkcióit,

- a munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettségeire vonatkozó követelményeket, a munkáltató és a munkavédelmi szakember felelősségi szabályait,

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános és specifikus követelményeit.

2. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a munkaesz-, közök (gépek, berendezések, készülékek, szerszámok,) biztonságos üzemeltetésében.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- ellenőrizni a munkaeszközökre mint termékekre kiállított EK megfelelőségi nyilatkozatot formai és tartalmi szempontból, az adott termékcsoport megfelelőségére vonatkozó, alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények ismeretében,

- a beszerzésre tervezett és munkaeszközként használni kívánt termékre összeállítani az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket és ezek meglétét ellenőrizni,

- az alkalmazandó alap-, csoport-, részletes biztonsági szabvány kiválasztására,

- a munkaeszközök munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát elvégezni, elkészíteni a szükséges vizsgálati dokumentációt az egyes munkaeszközcsoportok speciális követelményeinek figyelembevételével,

- közreműködni a munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatának megszervezésében, illetve azoknak a munkaeszközöknek a biztonsági felülvizsgálatának elvégzésére, amelyre jogszabály feljogosítja,

- közreműködni a munkaeszközök rendszeres és soron kívüli ellenőrzésében,

- közreműködni a munkaeszközök ellenőrző felülvizsgálata, az időszakos ellenőrző felülvizsgálat belső rendjének kialakításában,

- értelmezni a munkaeszközök dokumentációiban foglalt munkavédelmi követelményeket,

- kezdeményezni a munkaeszközök biztonságos működtetéséhez szükséges megelőző intézkedések megtételét,

- a munkaeszközök használatával összefüggő veszélyeket, veszélyhelyzeteket és kockázatokat felismerni, a szükséges műszaki védelem meghatározásában, kialakításában közreműködni,

- a munkaeszközök kockázatértékelésének elvégzésére,

- alkalmazni a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjét meghatározó jogszabályi előírásokat,

- közreműködni a kezelőelemek (működtető elemek) kiválasztásában, előírásszerű kialakításában, biztonságos működésük ellenőrzésében, az ergonómiai követelmények megvalósításában, a hozzáférési nyílások, a biztonsági távolságok kialakításában,

- a gépek kezelésével kapcsolatos általános személyi és magatartási követelmények meghatározására,

- a gyakorlatban alkalmazni:

= a fémipari forgácsolási és forgácsolás nélküli alakítási munkákra, = a faipari gépeken végzett munkákra (körfűrész,.

szalagfűrész, keretfűrész, gyalu-, marógép), = a kézben tartható gépekre és használatukra vonatkozó legfőbb biztonsági követelményeket.

Ismerje:

- a veszélyes mozgásformákat,

- a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt gépek alkalmazási csoportjait és kategóriáit,

- az optikai és akusztikai vészjelzéseket,

- ismerjen példákat és tudja alkalmazni az általános elveket az alábbi gépcsoportok körébe tartozó munkaeszközök biztonsági követelményeinek megvalósítására:

= gumiipari és fröccsöntő gépek,

= traktorok és mezőgazdasági gépek,

= élelmiszeripari gépek,

= textilipari gépek,

= vegyipari gépek.

3. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a munkahelyek kialakításában, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságot nem veszélyeztető munkakörnyezet létrehozásában.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- a munkahelyek és a potenciálisan robbanásveszélyes munkahelyek kockázatértékelésének elvégzésére,

- a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásából adódó feladatok munkahelyekre és munkakörnyezetre vonatkozó követelményeinek megvalósítására,

- a munkáltató segítésére a biztonságos munkahely és munkakörnyezet feltételeinek kialakításában és megvalósításában,

- a munkahelyek rendszeres és soron kívüli ellenőrzésére,

-.közreműködni a munkáltatóval a vonatkozó jogszabályok, előírások ismerete alapján a biztonságos munkahelyek és munkakörnyezet kialakításában, különösen: = az országos településrendezési és építési követelmények munkahelyek kialakításával összefüggő alapelveinek, szabályainak alkalmazásában, = a telephely-létesítés főbb követelményeinek megvalósításában és a telepengedélyezési eljárás lefolytatásában,

- a létesítésre,

- a munkahelyek munkabiztonsági követelményeire,

- az építési munkahelyeken végzett munkákra és az építési folyamatokra,

- a képernyős munkahelyekre,

- a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre,

- a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek kialakítására, a robba-nóképes légtér kialakulásának megelőzésére,

- alpintechnikai munkák alapvető biztonsági követelményeire,

- a beszállással végzett munkák biztonsági követelményeire,

- a kereskedelmi és vendéglátóipari munkahelyek kialakítására

vonatkozó minimális, illetve alapvető követelmények megvalósításában.

4. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a hegesztési technológiák biztonságos alkalmazásának megvalósításában, a biztonsági szabályok betartatásában.

A munkavédelmi technikus legyen képes a lángvágási, lánghegesztési, villamos ívhegesztési, védőgázas hegesztési munkáknál:

- meghatározni az egyes hegesztési technológiák veszélyforrásainak és biztonságtechnikai előírásainak ismerete alapján a hegesztési munka személyi és tárgyi feltételeit,

- ellenőrizni a hegesztési munkák biztonsági követelményeinek megvalósulását, a hegesztő berendezések és a biztonsági szerelvények állapotát, az időszakos biztonsági felülvizsgálatok megvalósulását, a kollektív műszaki védelem eszközeit,

- a különleges körülmények között végzett hegesztési munkák alapvető biztonsági követelményeinek meghatározásában együttműködni a munkáltatóval.

5. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a biztonságos munkavégzés érdekében a villamosság biztonságtechnikai szabályainak alkalmazásában, betartatásában.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- közreműködni a villamos berendezések biztonságos üzemeltetésében, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végzett munkák biztonsági követelményeinek megteremtését érintő munkáltatói feladatokban, és a megvalósulásuk ellenőrzé-sében,

- az érintésvédelmi és villámvédelmi előírások megvalósításában közreműködni,

- értékelni a mérési eredményeket a villamos biztonságtechnikai mérések elveinek, módszereinek, eszközeinek ismeretei alapján, hiányosság esetén kezdeményezni a szükséges intézkedés megtételét,

- figyelemmel kísérni az [érintésvédelmi, villamos tűzvédelmi (EBF) és villámvédelmi] ellenőrzések esedékességét,

- a villamos berendezések megfelelőség értékelésére vonatkozó jogszabály ismeretében az alkalmazás lehetőségét véleményezni,

- a robbanásveszélyes munkaterek különböző zónáiban alkalmazható villamos gyártmányok védelmi módjainak, e gyártmányok felülvizsgálati elveinek ismeretében közreműködni a biztonságos berendezés kiválasztásában,

- felismerni az alapvető villamos hiányosságokat és azok veszélyeit, a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezni,

- elvégezni a villamosság biztonságtechnikájával összefüggő, személyi és tárgyi ellenőrzési kötelezettségeket,

- értelmezni és alkalmazni a mindenkor érvényes erősáramú üzemi szabályzat főbb előírásait, különösen:

= biztonságos üzemeltetés alapelveit,

= üzemviteli és munkavégzési eljárások alapelveit,

= feszültségmentes, feszültség alatti, feszültséghez közeli munkavégzés szabályait, = karbantartási eljárások alapvető követelményeit,

- az áramütéses munkabaleset, elektromos tűzeset megelőzésére vonatkozó alapvető szabályok ismeretében, a bekövetkezéskor szükséges intézkedések megtételére,

- közreműködni a munkavállalók felkészítésében a fellépő villamos veszélyek felismerésére,

- munkavédelmi szempontból az első feszültség alá helyezés folyamatának előkészítésében részt venni, figyelemmel kísérni.

Ismerje:

- a villamosság alaptörvényeit és alapelveit,

- a villamos áram élettani hatásait,

- az áramütött mentésére vonatkozó szabályokat,

- érintésvédelem alapvető megoldásait,

- az elektrosztatikus feltöltődésekből származó veszélyek elleni védelem módjait,

- a villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatokat.

6. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás biztonságtechnikai követelményeinek megvalósításában.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- értelmezni és alkalmazni a kézi tehermozgatásra, anyagmozgató eszközökre, berendezésekre, folyamatokra és a tárolásra vonatkozó munkabiztonsági követelményeket,

- elvégezni az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokat, elkészíteni a szükséges vizsgálati dokumentációt az anyagmozgató eszközök és berendezések speciális követelményeinek figyelembevételével,

- figyelemmel kísérni az időszakos vizsgálatok meghatározott gyakoriság szerinti elvégzésének megtörténtét,

- közreműködni az anyagmozgató eszközök, berendezések és technológiák rendszeres és soron kívüli ellenőrzésében,

- közreműködni a munkaeszközök ellenőrző felülvizsgálata, az időszakos ellenőrző felülvizsgálat belső rendjének kialakításában,

- ellenőrizni a különböző munkafolyamatokhoz kapcsolódó anyagmozgatási és tárolási tevékenységek biztonságos megvalósulását, ezen belül:

= az anyagmozgató eszközök és biztonsági berendezéseik biztonságos működőképességét,

= az emelőgép biztonsági szabályzata előírásainak betartását,

= a segédeszköz nélküli és a segédeszközzel történő kézi tehermozgatás biztonsági követelményeinek megtartását,

= a raktározással, anyagtárolással kapcsolatos előírások megvalósulását,

- együttműködni az emelőgép ügyintézővel, az emelőgép karbantartóval feladatainak végrehajtásában,

- az üzemi közlekedési rend kialakításában részt venni,

- az alkalmazási készség szintjén tudjon együttműködni a munkáltatóval az érvényes előírásokban, alapvető szabványokban, műszaki szabályzatokban meghatározottak megvalósításában, különösen:

= a gravitációs anyagmozgatás,

= a folyamatos működésű szállítógépek,

= pneumatikus szállítás,

= a gépi hajtású targoncák,

= a daruk és teherfelvevő eszközök,

= a rakodó- és szállítóeszközök,

= teherfelvevő eszközök,

= a közúti járművekkel történő szállítás,

= a veszélyes anyagok és készítmények üzemen

belüli, illetve közúti és vasúti szállítás, = a biztonságos raktározás területén.

7. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a veszélyes anyagok és készítmények kezelésével és használatával összefüggő biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében, a környezetvédelmi előírások megvalósításában.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- a kémiai biztonságról szóló törvény és ennek végrehajtási rendeletei, továbbá a környezetvédelmi jogszabályok rendszere alapelveinek ismeretében, a szükséges mértékben tudjon közreműködni a munkáltató e területre vonatkozó alapvető munkabiztonsági kötelezettségeinek megvalósításában,

- értelmezni és alkalmazni a környezetvédelmi alapelvek és a munkabiztonsági követelmények összefüggéseit,

- alkalmazni a munkahelyi termelési, kommunális és veszélyes hulladék kezelés szabályait,

- a munkavédelmi szempontok érvényesítése érdekében a szükséges mértékben közreműködni a munkáltató föld, víz, levegő, az élővilág és az épített környezet védelmét megvalósító feladataiban, a környezeti hatásvizsgálat készítésében,

- alkalmazni a munkahelyek kémiai biztonságára vonatkozó szabályok alapelveit, közreműködni megvalósításuk ellenőrzésében,

- közreműködni a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés megvalósításában,

- közreműködni a növényvédelmi tevékenység alapvető munkabiztonsági feltételeinek gyakorlati meghatározásában, a növényvédő szerek kezelésére, felhasználására, tárolására, nyilvántartására vonatkozó alapvető szabályok ismeretében.

Ismerje:

- a feladataihoz kapcsolódó, alapvető környezetvédelmi követelményekre,

- a kémiai biztonságra,

- az anyagok és készítmények bejelentésére, az anyagok törzskönyvezésére,

- a vegyi anyagok és készítmények forgalmazására, felhasználására,

- a kémiai terhelési bírságra vonatkozó alapvető előírásokat.

8. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a megfelelő légállapotok és levegőtisztaság biztosításában.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- ismeretei alapján együttműködni a klímatényezőkre vonatkozó mérési eredmények értékelésében,

- a szellőzési módok ismeretében közreműködni a nem megfelelő munkahelyi légállapotok és klímatényezők megszüntetésében,

- a szükséges mértékben közreműködni a légtechnikai rendszerek kialakítási, beszabályozási, üzemeltetési, karbantartási feladataiban,

- közreműködni a vonatkozó jogszabályok, szabványok alkalmazásában.

9. feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a munkahelyi zaj- és rezgéscsökkentés követelményeinek megvalósításában.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- értékelni a zaj- és rezgésterhelések mérési eredményeit,

- közreműködni a zaj- és rezgéscsökkentés műszaki és szervezési megelőző intézkedéseinek kialakításában, megvalósításában, az alapvető zaj- és rezgéscsökkentési módok, valamint a munkahelyi zaj- és rezgésterhelésre vonatkozó jogszabályok ismerete alapján.

10.feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a megfelelő világítás és színdinamika kialakításában.

A munkavédelmi technikus legyen képes: - ellenőrizni a biztonságos munkavégzéshez szükséges világítási jellemzők meglétét, a világító berendezések követelményeknek megfelelő működését,

- a természetes és belsőtéri mesterséges világítás követelményeinek ismeretében a szükséges intézkedések'megtételét kezdeményezni,

- értékelni a világítástechnikai mérések eredményeit,

- a színdinamikai elveket alkalmazni, vizsgálni hatásait.

11.feladatcsoport

A munkavédelmi technikus közreműködik a nyomástartó berendezések és kazánok biztonságos működtetésében.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- szakmai ismeretei alapján együttműködni a munkáltatóval a nyomástartó berendezések és kazánok biztonságos üzemeltetésében, kezelésében és karbantartásában,

- a berendezések elvi felépítésének, a biztonsági és üzemi szerelvények ismeretei alapján, a nyomástartó berendezések és a kazánok biztonságos üzemeltetésében, a hatósági vizsgálatok előkészítésében a munkáltatóval együttműködni,

- együttműködni a munkáltatóval a karbantartási feladatok meghatározásában, megvalósításában,

- a kezelőszemélyzetre vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzésében közreműködni,

- értelmezni és alkalmazni a rendkívüli események alkalmával teendő intézkedéseket,

- ismerni és alkalmazni a gázpalackok kezelésére, tárolására, szállítására, színjelölésükre vonatkozó követelményeket.

12.feladatcsoport

A munkavédelmi technikus ismeri a foglalkozás-egészségügy munkáltatóra háruló alapvető feladatait. A munkavédelmi technikus legyen képes:

- felismerni és a szükséges mértékben együttműködni az intézkedések megtételének kezdeményezésében, a munkavállalókat és a munkakörnyezetet veszélyeztető legfontosabb kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszicho-szociális) fennállása esetén,

- a szükséges mértékben tudjon közreműködni a foglalkozás-egészségügy munkáltatóra háruló feladatainak megvalósításában, a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátásában, a biztonságos és egészséges munkakörnyezet létrehozásában, fenntartásában.

Ismerje:

- a munkaegészségügy, a munkahigiéné és a foglalkozás-egészségügy legfontosabb fogalmait, alapvető feladatait,

- a foglalkozási és a foglalkozással összefüggő megbetegedések, illetve fokozott expozíció esetén fennálló munkáltatói kötelezettségeket,

- az elsősegélynyújtásra vonatkozó személyi és tárgyi feltételeket,

- a munkaköri alkalmassági vizsgálatok alapelveit.

13.feladatcsoport

A munkavédelmi technikus ismeri a feladataihoz kapcsolódó, alapvető tűzvédelmi követelményeket.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- értelmezni és az eszközök ismerete alapján munkavédelmi feladatainál figyelembe venni a tűzmegelőzési szabályokat,

- a munkabiztonsági tevékenységéhez kapcsolódóan, szükség esetén kezdeményezni a munkáltató tűzvédelmi feladatainak és követelményeinek megvalósítását,

- áttekinteni a tűzvédelmi jogszabályok rendszerét, és fontosabb előírásait a munkavédelmi követelményekhez illeszteni,

- munkáltató belső munkavédelmi szabályozását a Tűzvédelmi Szabályzattal és a Tűzriadó Tervvel összhangban elkészíteni,

- a gyakorlatban alkalmazni az egyes tűzveszéllyel vagy nyílt láng használatával járó munkafolyamatok esetén (pl. láng-, ívhegesztés, anyagok melegítése stb.) betartandó tűzvédelmi szabályokat,

- a tűzjelzés és tűzoltás eszközeinek alkalmazására, vonatkozó magatartási szabályok megtartására,

- közreműködni a munkáltató tűzmegelőzési feladatait ellátó tűzvédelmi szakemberrel.

14.feladatcsoport

A munkavédelmi technikus, együttműködve a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személlyel, meghatározza az egyes kockázatok fennállása esetén a munkavállaló részére juttatandó egyéni védőeszközöket.

A munkavédelmi technikus legyen képes:

- értelmezni és alkalmazni az egyéni védőeszközök követelményeire, megfelelőségük tanúsítására és a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeire vonatkozó jogszabályokat,

- a munkahelyen feltárt kockázatok és kóroki tényezők alapján, a megfelelő védelmi képességgel, védelmi szinttel rendelkező, a vonatkozó jogszabályokban és harmonizált szabványokban meghatározott követelményeket kielégítő egyéni védőeszközök kiválasztására,

- a munkavállalók egyéni védőeszköz használatára történő oktatására,

- az egyéni védőeszköz védelmi képessége elvesztésének megállapítására,

- az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének munkabiztonsági szempontú meghatározására, a vonatkozó belső szabályozás elkészítésére,

- közreműködni az egyéni védőeszközök rendes és soron kívüli ellenőrzésében.

15.feladatcsoport

A munkavédelmi technikus ismerje a feladatához kapcsolódó munkakörnyezeti tényezők mérési módszereit, tudja értékelni a műszeres mérési eredményeket.

A munkavédelmi technikus legyen képes a bemutató mérések keretében megismerni az alábbi alapvető mérési módszereket és az eredmények értékelését:

- világítástechnikai mérések,

- zajmérés,

- rezgésmérés,

- légállapotok mérése = légszennyezés,

= por,

= klímatényezők,

- villamossági alapmérések,

- villamosbiztonsági mérések.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A III. fejezetben szereplő szakmai követelmények teljesítése.

A képző cég igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező az oktatási programban foglalt kötelezettségeinek eleget tett, és az órákról való távolmaradása nem haladja meg a 20%-ot.

Eredményes tantárgyi záróvizsga megléte az alábbi tárgyakból:

- munkavédelem jogi, igazgatási és eljárási ismeretek,

- munkaeszközök biztonsági követelményei,

- anyagmozgatás, szállítás, tárolás biztonságtechnikája,

- munkahelyek kialakításának biztonsági követelményei,

- a biztonságos hegesztés ismeretei,

- villamosság biztonságtechnikája,

- légállapotok és levegőtisztaság követelményei,

- világítástechnikai és színdinamikai ismeretek,

- nyomástartó berendezések és kazánok biztonsági követelményei,

- egyéni védőeszközök ismeretei.

A tantárgyi záróvizsga, a szakmai vizsga szóbeli vizsgatárgyaiból szóban, míg a többi feladatcsoportból írásban is történhet.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgából áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- munkavédelem jogi, igazgatási és eljárási ismeretek,

- munkaeszközök biztonsági követelményei,

- munkahelyek kialakításának biztonsági követelményei,

- anyagmozgatás, szállítás, tárolás biztonságtechnikája,

- a biztonságos hegesztés ismeretei,

- villamosság biztonságtechnikája,

- a munkahelyekre vonatkozó kémiai biztonság követelményei,

- légállapotok és levegőtisztaság követelményei,

- zaj- és rezgéscsökkentési ismeretek,

- világítástechnikai és színdinamikai ismeretek,

- nyomástartó berendezések és kazánok biztonsági követelményei,

- egyéni védőeszközök ismeretei.

A vizsga időtartama:

Az írásbeli feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- munkavédelem jogi, igazgatási és eljárási ismeretek,

- munkaeszközök biztonsági követelményei,

- munkahelyek kialakításának biztonsági követelményei,

- anyagmozgatás biztonságtechnikája.

A vizsga időtartama:

A szóbeli vizsga időtartama: személyenként 15-20 perc.

c) A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a tanulmányi idő befejezése előtti szakmai dolgozat elkészítéséből, valamint annak a szakmai vizsgabizottság előtti elfogadásából áll.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

Munkavédelem jogi, igazgatási és eljárási ismeretei:

- az állam alapvető munkavédelmi funkciói,

- az állami szervek munkavédelmi feladatai és hatásköre,

- a munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettségeire vonatkozó követelmények,

- a munkáltató és a munkavédelmi szakember felelősségére vonatkozó szabályok,

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános és specifikus követelményei,

- a létesítés követelményei,

- a munkavédelmi üzembe helyezés szabályai,

- a munkavégzés tárgyi feltételei,

- a munkafolyamatokra, a technológiákra, az anyagra vonatkozó követelmények,

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei,

- a munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításban,

- a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása szabályai,

- a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a paritásos munkavédelmi testület működésére vonatkozó szabályok,

- a munkavédelem hatósági felügyeletének működése, az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek jogkörére vonatkozó szabályok.

Munkaeszközök biztonsági követelményei:

- a munkaeszközök biztonságos állapotára, működtetési követelményeire vonatkozó szabályok,

- a karbantartás követelményei,

- a kezelő elemekre vonatkozó szabályok,

- a gépek kezelésével kapcsolatos személyi és magatartási követelmények;

- az időszakos és soron kívüli munkavédelmi vizsgálatok és ezek elvégzésének gépspecifikus szabályai,

- egyes kiemelt tevékenységek munkavédelmi követelményei,

- a munkaeszközökkel összefüggő veszélyek, veszélyhelyzetek,

- a veszélyes mozgásformák,

- a szükséges műszaki védőintézkedések, védőburkolatok, biztonsági berendezések, távolságtartó védőberendezések kialakítása, működése,

- a kezelőelemek előírásszerű kialakítása, felszerelése, biztonságos működése,

- a vészkikapcsoló berendezések kialakítása, működése,

- a hozzáférési nyílások kialakítása, jellemzői,

- biztonsági távolságok kialakításának elvei, megvalósításuk megoldásai,

- a gépek kezelésével kapcsolatos általános személyi és magatartási követelmények,

- a fémipari forgácsolási munkák veszélyei, a biztonsági előírások,

- a fémek forgács nélküli alakítása, veszélyei, a biztonsági előírások,

- a faipari gépek (körfűrész, szalagfűrész, keretfűrész, gyalu-, maró-,) veszélyei, biztonsági előírások,

- a kézben tartható gépekre és használatukra vonatkozó legfőbb biztonsági követelmények.

Munkahelyek kialakításának biztonsági követelményei:

- a telepengedélyezési eljárás, a telephely létesítés főbb követelményei,

- az országos településrendezési és építési követelmények munkahelyek kialakításával összefüggő alapelvei, szabályai,

- a munkahelyek kialakítására vonatkozó minimális követelmények,

- a képernyős munkahelyekre vonatkozó minimális követelmények,

- az építés-tervezési és kivitelezési munkák koordinátori feladatai,

- az építési munkahelyek kialakításának és az ott végzett munkák munkabiztonsági követelményei,

- alpintechnikai munkák alapvető biztonsági követelményei,

- a beszállással végzett munkák biztonsági követelményei,

- a potenciálisan robbanásveszélyes munkahelyekre vonatkozó alapkövetelmények.

A biztonságos hegesztés ismeretei:

- a biztonságos hegesztés általános követelményei,

- a lánghegesztés, lángvágás biztonsági szabályai,

- a villamos ívhegesztés biztonsági szabályai,

- a lánghegesztés és az ívhegesztés során használt eszközök biztonsági előírásai.

Villamosság biztonságtechnikája:

- a villamosság biztonságával összefüggő ellenőrzési kötelezettségek,

- az üzemi szabályzat főbb előírásai,

- a villamosság alaptörvényei és alapelvei,

- a villamos energia veszélyei,

- érintésvédelem alapelvei.

Anyagmozgatás biztonságtechnikája:

- anyagmozgató eszközökre és biztonsági berendezéseikre vonatkozó követelmények,

- raktározásra, anyagtárolásra vonatkozó előírások,

- emelőgép biztonsági szabályzat főbb előírásai,

- anyagmozgatási óvórendszabály főbb előírásai,

- a kézi tehermozgatásra vonatkozó követelmények.

Légállapotok és levegőtisztaság követelményei:

- a szellőzési módok,

- a légtechnikai rendszerek kialakítása, beszabályozása, üzemeltetése.

Munkahelyi zaj- és rezgéscsökkentési ismeretek:

- zaj- és rezgéscsökkentés műszaki és szervezési megoldásai,

- a zaj- és rezgésterhelések mérési eredményeinek értékelése.

Világítástechnikai ismeretek:

- a természetes világítás követelményei,

- a belsőtéri mesterséges világítás követelményei,

- a színvisszaadás feltételei,

- a világítástechnikai jellemzők ellenőrzése.

Nyomástartó edények és kazánok biztonsági követelményei:

- a nyomástartó edényekre vonatkozó követelmények,

- a nyomástartó berendezések és kazánok biztonságos üzemeltetése,

- hatósági eljárások,

- a karbantartási feladatok,

- a kezelőszemélyzetre vonatkozó előírások.

Egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények:

- egyéni védőeszközök kiválasztási szempontjai.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiadott - központi, csak egyszer felhasználható - írásbeli vizsgafeladat, amely az írásbeli vizsga tartalmának megfelelően összeállított, a szakmai követelményekben meghatározott feladatcsoportok elemeit tartalmazza.

A feladatsor több témakört összefoglaló feladatból, vagy egymáshoz szervesen nem kapcsolódó, munkavédelmi eljárásokra, vagy a munkabiztonság követelményeire vonatkozó kérdésekből áll.

b) A szóbeli vizsga tartalma

Munkavédelem jogi, igazgatási és eljárási ismeretei:

- a munkavédelmi eljárások,

- a munkáltató ellenőrzési kötelezettségei,

- a munkavédelmi képviseletre vonatkozó szabályok,

- a munkáltató egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtésével kapcsolatos feladatai és kötelezettségek,

- az állam alapvető munkavédelmi funkció,

- az állami szervek munkavédelmi feladatai és hatásköre,

- a munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettségeire vonatkozó követelmények,

- a munkáltató és a munkavédelmi szakember felelősségére vonatkozó szabályok,

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános és specifikus követelményei,

- a munkavédelmi üzembe helyezés szabályai,

- a munkavégzés tárgyi feltételei,

- a munkafolyamatokra, a technológiákra az anyagra vonatkozó követelmények,

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei,

- a munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításban,

- a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása szabályai.

Munkaeszközök biztonsági követelményei:

- a veszélyesnek minősített munkaeszközök üzembe helyezésével, újraindításával kapcsolatos feladatok,

- a munkaeszközök kialakítására, biztonságos használatára vonatkozó követelmények,

- mozgásformák veszélyességi jellemzői,

- védőburkolatok, biztonsági berendezések, távolságtartó védőberendezések,

- hozzáférési nyílások,

- biztonsági távolságok kialakításai,

- időszakos biztonsági felülvizsgálatok.

Munkahelyek kialakításának biztonsági követelményei:

- a telepengedélyezési eljárás, a telephely létesítés főbb követelményei,

- az országos településrendezési és építési követelmények munkahelyek kialakításával összefüggő alapelvei,

szabályai,

- a munkahelyek kialakítására vonatkozó minimális követelmények,

- a képernyős munkahelyekre vonatkozó minimális követelmények,

- az építés-tervezési és kivitelezési munkák koordinátori feladatai,

- az építési munkahelyek kialakításának és ott végzett munkák munkabiztonsági követelményei,

- alpintechnikai munkák alapvető biztonsági követelményei,

- a potenciálisan robbanásveszélyes munkahelyek kialakítására vonatkozó minimális követelmények,

- a beszállással végzett munkák biztonsági követelményei.

Anyagmozgatás biztonságtechnikája:

- kézi anyagmozgatás,

- gravitációs anyagmozgatás,

- folyamatos működésű szállítógépek,

- gépi hajtású targoncák,

- daruk, teherfelvevő eszközök,

- emelőeszközök,

- rakodó- és szállító eszközök,

- az eszközök és berendezések karbantartására vonatkozó alapvető szabályok,

- a biztonságos raktározás alapkérdései,

- az áruk jelzése,

- veszélyes anyagok és készítmények üzemen belüli, illetve üzemen kívüli szállítása.

A szóbeli vizsgán a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által összeállított és a Munkaügyi Közlönyben megjelentetett vizsgakérdéseket kell használni. A szóbeli vizsga tételsora több vizsgán is használható.

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság - amennyiben indokoltnak vagy szükségesnek ítéli meg - a gyakorlati vizsgafeladat (dolgozat) teljesítésére, továbbá az írásbeli vizsgafeladat megoldására vonatkozó kérdést tehet fel.

c) A gyakorlati vizsga

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a Munkaügyi Közlönyben ajánlásokat tesz közzé a gyakorlati vizsgarészen megoldandó feladatokra.

A gyakorlati vizsgafeladat (dolgozat) témája a közzétett, a hallgató által kiválasztott és a képző intézet jóváhagyását követően kidolgozott, munkabiztonsági probléma megoldásának írásban történő bemutatása. A vizsgafeladat keretében a vizsgázó számot ad a gyakorlati ismereteiről, bemutatja a lehetséges megoldásokat. Bizonyítja, hogy képes az egyes tantárgyak keretében tanultakat, a kapcsolódó jogszabályokat, szabványokat kezelni, alkotóan alkalmazni.

A gyakorlati vizsgafeladat kidolgozott terjedelme minimum 10, maximum 20 oldal. A vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézet által megadott formában és határidőre köteles bírálatra benyújtani, de legkésőbb 30 nappal a szakmai vizsga megkezdése előtt.

A gyakorlati vizsgafeladatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért, felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező bíráló értékeli, majd a vizsgát megelőzően a vizsgaszervező intézmény terjeszti a vizsgaelnök elé, véleményezésre. A gyakorlati vizsgafeladat elfogadásáról a vizsgabizottság dönt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák, illetve egyes feladatcsoportok hallgatása alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből,

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarész és a szóbeli vizsgarész négy tantárgy eredményének átlaga

alapján határozzák meg, a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

Szakmai gyakorlat osztályzata azonos a gyakorlati vizsgafeladatra kapott eredménnyel.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése: A szakmai írásbeli vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. Az értékelést az írásbeli feladattal kiadott javítási és értékelési útmutató ponthatárai és a melléjük rendelt érdemjegy alapján kell meghatározni. Eredménytelen az írásbeli vizsga, ha elégtelen (1) a minősítése.

A szakmai szóbeli vizsga értékelése:

A szóbeli vizsgát tantárgyanként 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell minősíteni. Eredménytelen a szóbeli vizsga, ha bármely tantárgyból elégtelen (1) a minősítés.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgát 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. Eredménytelennek tekinthető a gyakorlati vizsga, ha a jelölt a kivitelezett vizsgafeladatot a megállapított határidőre nem adta le, vagy az elkészített feladat kivitelezett szerkezete, tartalma, minősége ezt indokolja.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

Az elfogadott szakmai gyakorlati vizsgafeladat és az eredményes írásbeli vizsga megléte nem feltétele a szóbeli vizsgára bocsátásnak.

A szakmai szóbeli vizsga eredménytelensége esetén abból a témakörből tehet legkorábban 30 nap elteltével javítóvizsgát a jelölt, amelyből tudását elégtelenre minősítették. Ha három vagy négy témakörből minősítette a vizsgabizottság elégtelennek a vizsgázó eredményét, a teljes szakmai vizsgát meg kell ismételni. A szakmai gyakorlati vizsgaanyag elégtelensége esetén, új anyagot kell készíteni.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

Iskolai előképzettség;

- műszaki jellegű szakközépiskolai vagy műszaki ismeretet nyújtó képzésen szerzett képesítés, vagy

- műszaki technikusi végzettség, vagy

- érettségi bizonyítvány és műszaki jellegű szakmunkás-bizonyítvány, vagy

- érettségi és a MÁV felsőfokú forgalmi és kereskedelmi tanfolyamain szerzett végzettség, vagy

- érettségi és postaforgalmi képesítés.

2. Munkavédelmi technikus képesítés

A munkavédelmi technikus képzés távoktatás formájában nem szervezhető.

Munkavédelmi technikus szakmai képzést a képző intézmény csak a FAT által akkreditáltatott képzési program alapján indíthat.

3. Kiegészítő megjegyzés a szakképzés időtartamára vonatkozóan

A szakképzés minimális időtartama 250 óra, amely két tanítási napnak megfelelő idejű üzemlátogatást is tartalmaz.

4. A szakképzés oktatói

A tantárgyakat felsőfokú munkavédelmi, műszaki, jogi vagy egészségügyi képesítéssel, és az oktatott tárgynak megfelelő, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy taníthatja.

5. Az oktatáshoz szükséges eszközök Az oktatáshoz biztosítani kell:

- írásvetítőt,

- videólejátszót,

- előadó igénye alapján projektort,

- tantárgyanként jegyzetet,

- a tájékoztató mérések elvégzéséhez szükséges és a vonatkozó szabványnak megfelelő, arra alkalmas mérőműszereket,

- az előadó óravázlatát, amelyet az oktatási intézmény a követelményrendszer feladatcsoportjaival összehangolt.

JEGYZÉK[6]

az állam által elismert - a munkaügyi miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről

FELSŐFOKÚ MUNKAVÉDELMI MENEDZSER szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[8]

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 96 9 2910 14 90 05

2. Szakképesítés megnevezése: Felsőfokú munkavédelmi menedzser

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A szakképesítés megszerzésének feltétele: felsőfokú iskolai végzettség

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi menedzser kötelezően ellátandó - munkavédelmi szakképesítéséhez kötött -munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.

A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. számú mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.

A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését, a foglalkozás-egészségügy és a munkaegészségügy (ezen belül: a munkaélettan és a munkapszichológia) felsőfokú ismeretét. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való kapcsolattartás, melynek eredményességét nagyban befolyásolják az elsajátított alapvető munkaélettani, munkapszichológiai ismeretek.

A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörének lényeges eleme továbbá a szakmai tanácsadás irányítása, amely az ergonómiailag is megfelelő munkakörnyezet és a biztonságos munkavégzés megteremtését segíti elő.

A felsőfokú munkavédelmi menedzser munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:

a) Kötelezően ellátandó feladatok

a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:

- veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,

- ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,

- egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,

- súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egyidőben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,

- a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.

b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok

- közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,

- munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,

- elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,

- munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,

- munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,

- közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,

- közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.

c) Főbb együttműködési feladatok

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés

- a munkáltatói menedzsmenttel,

- a szakhatóságokkal,

- a külső munkáltatókkal,

- a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, illetve az ÁNTSZ-szel,

- a munkavédelmi érdekképviselettel.

d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai

- közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,

- munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,

- a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, szakmai és gazdasági elemzések készítése, javaslatok kidolgozása,

- egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,

- termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,

- szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,

- szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,

- közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló - illetve munkáltatói megbízás esetén elvégzendő - legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Gyakorlati munkavédelmi feladatok

- munkavédelmi szempontú veszélyességi osztálybasorolás tevékenység alapján,

- munkavédelmi szervezet tevékenységének, személyi és tárgyi feltételrendszerének meghatározása,

- munkáltatói munkavédelmi szabályzat döntési s/in-tű előkészítése,

- tervdokumentációk munkavédelmi szempontú véleményezése,

- munkaeszközeik, munkafolyamatok munkavédelmi szempontú megfelelőségének meghatározásával, illetve megállapításával és dokumentálásával kapcsolatos feladatok elvégzése,

- egyéni védőeszközök veszély és/vagy ártalom figyelembevételével történő kiválasztásával, védőképességük meghatározásával, illetve megállapításával, dokumentáltságával kapcsolatos feladatok,

- hatósági engedélyhez kötött munkaeszközök előírásszerű használatának figyelemmel kísérése,

- üzembe helyezéssel, újraindítással kapcsolatos munkavédelmi feladatok végzése,

- közreműködés időszakos és soron kívüli biztonsági felülvizsgálatok rendjének meghatározásában és a vizsgálatok végzésében,

- elméleti munkavédelmi oktatás rendjének meghatározása, tematikájának kidolgozása, Oktatás megtartása audio-vizuális eszközök alkalmazásával,

- a gyakorlati munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának figyelemmel kísérése, szakmai segítése,

- egészségügyi megfelelőségi és pályaalkalmassági vizsgálatok végzésének figyelemmel kísérése,

- a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentésével, kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos munkáltatói ügyrend kialakítása, és a jogszabályok, valamint munkáltatói szabályozás szerinti feladatok ellátása,

- munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:

= veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,

= ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,

s egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,

= súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott -munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását eredményezte,

= szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése

az adott időszakban érvényes jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a munkáltató munkafeltételeinek és belső szabályozásának figyelembevételével.

2. Munkabiztonsági feladatok

2.1. Munkaeszközök (gépek, készülékek, szerszámok, berendezések ) biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok

- kockázat (veszélyek) felismerése, elemzése, értékelése a megbízhatóságelméleti ismeretek alkalmazásával,

- a mozgásformák veszélyeinek felismerése, elemzése, értékelése az általános biztonságtechnikai elvek alapján,

- kezelőelemek (indító, vezérlő, leállító) előírásszerű kialakításának, elhelyezésének, működésének ellenőrzése,

- jelző-, riasztóberendezések, -rendszerek kialakításának, elhelyezésének, működésének ellenőrzése,

- vészleállító berendezések, rendszerek kialakításának, elhelyezésének, hatékony működésének ellenőrzése,

- burkolatok, korlátok, elkerítések biztonságos kialakításának, védőképességének, elhelyezésének, működésének ellenőrzése,

- néhány, a működtetés szempontjából veszélyes géptípus burkolatainak elvi megtervezése,

- gépek telepítésének, kiszolgálási tereinek munkavédelmi szempontú ellenőrzése,

- gépek kezelésével kapcsolatos általános személyi követelmények betartásának ellenőrzése,

- gépek kezelésére vonatkozó működtetési követelmények betartásának ellenőrzése,

- néhány, a működtetés szempontjából veszélyes géptípus kialakításával és kezelésével kapcsolatos munkabiztonsági követelmények betartása

az adott időszakban érvényes biztonsági szabályzatokban, szabványokban, valamint az adott munkaeszköz technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.2. Villamosság biztonságtechnikájával összefüggő feladatok

- a villamos energia okozta tűz- és robbanásveszély okainak, valamint az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján a veszélyforrások gyakorlati felismerése,

- villamos vezetékek és szerkezetek megfelelő biztonsági állapotának

= megtekintés alapján történő megítélése,

= az üzembe helyezés előtti, illetve az időszakos - műszeres méréseket is igénylő - vizsgálatok (érintésvédelmi-szabványossági, tűzvédelmi-szabványossági, villámvédelmi) esedékességének figyelemmel kísérése, a dokumentációkban foglalt minősítés alapján intézkedések kezdeményezése,

- a vonatkozó előírások ismerete alapján a villamos biztonságtechnikai mérésekre vállalkozók jogosultságának elbírálása,

- Létesítési Biztonsági Szabályzat előírásainak ismerete alapján a gyakorlati alkalmazás ellenőrzése,

- Érintésvédelmi Szabályzat előírásainak ismerete alapján a gyakorlati alkalmazás megbontás nélküli, szemrevételezéssel történő ellenőrzése, a hatásosság fennmaradásának rendszeres figyelemmel kísérése,

- villámvédelmi szabvány ismerete alapján a villámvédelmi megoldások gyakorlati alkalmazásának megbontás nélküli, szemrevételezéssel történő ellenőrzése,

- elektrosztatikus feltöltődési folyamat fizikájának és biztonságtechnikai vonatkozásának ismerete alapján a szikraképződési veszélyforrások felismerése, az alkalmazott védelmi megoldások ellenőrzése,

- villamos biztonságtechnikai mérések elveinek, módszereinek, műszereinek, valamint a vonatkozó előírásoknak az ismerete alapján a mérési eredmények értékelése,

- villamos sérülések felismerése, a villamos áram veszélyességét befolyásoló tényezők ismerete alapján szükséges intézkedések azonnali megtétele,

- villamos baleseteknél a mentéshez szükséges műszaki, illetve újraélesztési eszközök meglétének folyamatos ellenőrzése

az adott időszakban érvényes biztonsági szabályzatokban, szabványokban, valamint a technológiai dokumentumokban előírtaknak megfelelően.

2.3. Anyagmozgatás, szállítás, tárolás, raktározás biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok

- anyagmozgatási folyamatok általános veszélyeinek ismerete alapján a veszélyforrások felismerése és értékelése,

- kézi anyagmozgatásnál alkalmazott eszközök munkavédelmi szempontú megfelelőségének ellenőrzése,

- kézi anyagmozgatás súlynormái betartásának ellenőrzése,

- gravitációs anyagmozgató berendezések és kezelésük ellenőrzése,

- emelőgépek és kezelésük ellenőrzése,

- gépi hajtású targoncák és kezelésük ellenőrzése,

- folyamatos működésű szállítógépek és kezelésük ellenőrzése,

- rakodógépek és kezelésük ellenőrzése,

- felvonókkal kapcsolatos előírások, valamint a veszélytelen működésüket biztosító műszaki megoldások ismeretében a veszélyforrások felismerése és jelzése az illetékes szervezetek számára,

- biztonságos anyagtárolás elveinek ismeretében a raktározás gyakorlati megoldásainak ellenőrzése,

- üzemi, közúti járműves szállításra vonatkozó biztonsági előírások ismeretében a gyakorlati alkalmazás ellenőrzése,

- rakodás, szállítás, tárolás, raktározás személyi követelményei betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott munkaeszközök technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.4. Nyomástartó berendezések és kazánok biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok

- nyomástartó berendezések, kazánok általános veszélyei és az azokat befolyásoló tényezők ismeretében a veszélyforrások felismerése és értékelése,

- nyomástartó berendezések és kazánok telepítésére vonatkozó előírások gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése,

- a nyomástartó berendezések és kazánok biztonsági szerelvényeinek ismeretében azok működésének ellenőrzése,

- karbantartásra, felújításra, átalakításra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése,

- nyomáspróbák végzésére vonatkozó előírások betartásáriak ellenőrzése,

- kezelőszemélyzetre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott berendezés technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.5. Hegesztési technológiák biztonságos alkalmazásával kapcsolatos feladatok

- hegesztési technológiák általános veszélyei ismereteben a veszélyforrások felismerése és értékelése,

- hegesztési munkahelyek biztonsági szabályzat, szabványok szerinti kialakításának ellenőrzése,

- hegesztő munkahelyekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése,

- fémhegesztési eljárásokra (lánghegesztés, bevont elektródás ívhegesztés, félautomatikus és automatikus) vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- műanyagok hegesztésére vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- fémek vágására, darabolására vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- hegesztésre vonatkozó személyi követelmények betartásának ellenőrzése,

- gázpalackok kezelésére, szállítására, tárolására nyilvántartására vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott berendezés technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.6. Vegyi anyagokkal, eljárásokkal kapcsolatos biztonságtechnikai feladatok

- vegyipari technológiák általános veszélyei ismeretében a veszélyforrások felismerése és értékelése,

- veszélyes anyagok szállítására, tárolására, kezelésére vonatkozó biztonságtechnikai előírások (ADR, R1D, ADN) betartásának ellenőrzése,

- mérgek jelzéseinek, hatásának ismerete alapján a biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzése,

- a veszélyes vegyi anyagok tulajdonságainak ismerete alapján semlegesítésük (hatástalanításuk) ellenőrzése,

- vegyipari műveletekre, berendezések használatára vonatkozó általános biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- veszélyes berendezésekben (tartályok, aknák, csatornák) végzett munkáknál a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott berendezés műszaki dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.7. Megfelelő légállapotok és levegőtisztaság biztosításával összefüggő feladatok

- általános légtechnikai ismeretekre, valamint a levegőtisztaságra vonatkozó előírások Ismeretére támaszkodva az adott munkahely megfelelő légállapotára, valamint levegő tisztaságára vonatkozó követelmények meghatározása, szakmai segítségadás a légszennyező források kiszűréséhez, okainak feltárásához,

- klímatényezők értékének érzékszervileg, illetve műszeresen történő ellenőrzése és értékelése,

- levegőtisztaságot befolyásoló tényezők (gázok, gőzök, porok) mennyiségének figyelemmel kísérése az adott légtérben, előfordulásuk mértékének értékelése a vonatkozó előírások alapján; a határértékeket megközelítő vagy az meghaladó értékek észlelése esetén levegőtisztaságot javító megoldások megvalósításának kezdeményezése,

- légtechnikai berendezések munkabiztonsági szempontú megfelelőségének figyelemmel kísérése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott berendezés technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.8. Munkahelyi és környezeti zaj- és rezgéscsökkentéssel kapcsolatos feladatok

- zaj- és rezgéstani általános ismeretekre támaszkodva a zaj, illetve rezgésforrások felismerése, a kiváltó okok meghatározása,

- munkahelyi és környezeti zaj- és rezgésértékek figyelemmel kísérése; a határértéket megközelítő megoldások megvalósításának kezdeményezése,

- szakértői műszeres vizsgálatok mérési eredményeinek előírások szerinti értékelése,

- zaj- és rezgéscsökkentési megoldások hatásosságának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes jogszabályok és szabványok előírásainak megfelelően.

2.9. Megfelelő világítás és színdinamika kialakításával és szinten tartásával kapcsolatos feladatok

- természetes és mesterséges világításra, illetve a színdinamikára vonatkozó általános ismeretek alapján az adott munkahely, munkakörnyezet megfelelő megvilágítására, valamint a technológiákhoz alkalmazkodó helyes színdinamikai kialakításra vonatkozó javaslat megtétele,

- helytelenül alkalmazott színdinamikai elvek hatásának elemzése, jelzése,

- biztonságos munkavégzéshez szükséges világítási feltételek meglétének műszeres ellenőrzése, előírások szerinti értékelése,

- világítóberendezések hatásos működésének ellenőrzése,

- szakértői műszeres vizsgálatok mérési eredményeinek előírások szerinti értékelése

az adott időszakban érvényes jogszabályok, szabványok előírásainak megfelelően.

2.10. A létesítéssel (bontással) összefüggő munkabiztonsági feladatok

- létesítésre (bontásra) vonatkozó általános biztonságtechnikai ismeretek alapján a veszélyforrások meghatározása, elemzése,

- a létesítési (bontási) folyamattal összefüggő feladatok előírás szerinti lebonyolításának ellenőrzése,

- a létesítéssel (bontással) összefüggő biztonságtechnikai követelmények meghatározása, betartásuk ellenőrzése,

- létesítmények tűzvédelmi besorolásának ismeretében a tűzvédelmi berendezések ellenőrzésének figyelemmel kísérése,

- üzembe helyezési, használatbavételi eljárás előkészítésében való közreműködés, a szükséges dokumentumok meglétének, mérések elvégzésének ellenőrzése,

- építmények karbantartására és biztonságos bontására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes jogszabályok, szabványok, szabályzatok előírásainak megfelelően. 3. Foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok

3.1. Foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos feladatok

- a foglalkozási ártalmak és megbetegedésekre vonatkozó általános ismeretek alapján az ártalmas termelési tényezők meghatározása, elemzése,

- ártalmas termelési tényezők és hatásuk elleni védekezés ellenőrzése,

- egyéni védőeszközök védőhatásának ismerete alapján azok használatának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban előírtaknak megfelelően.

3.2. Munkapszichológiai alapismeretek alkalmazása

- munkapszichológiai általános ismeretek, birtokában közreműködés a pszichés ártalmakat okozó munkakörülmények feltárásában,

- kezdeményezés és tanácsadás a munka humanizálására irányuló törekvések megvalósítása érdekében

a szakirodalom és mintapéldák alapján.

3.3. Elsősegélynyújtás feltételeinek ellenőrzése

- elsősegélynyújtáshoz és az eszköz nélküli újraélesztés elméleti ismereteinek birtokában az elsősegélynyújtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének ellenőrzése a szakirodalom és mintapéldák alapján az adott időszakban érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően.

4. A munkavédelmi tevékenységet is érintő egyéb feladatok

4.1. Ergonómiai feladatok

- az ergonómia általános elveinek ismerete alapján a munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, illetve működtetésének ergonómiai szemléletű ellenőrzése az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban előírtaknak megfelelően.

4.2. Környezetvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok

- a munkafolyamat során fellépő, illetve keletkező káros környezeti hatások felismerése, értékelése, tanácsadás a káros hatások csökkentése, illetve megszüntetése érdekében az adott időszakban érvényes jogszabályok, szabványok előírásainak megfelelően.

4.3. Tűzvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok

- tűzvédelmi általános ismeretek birtokában a szakszerűtlenül vagy szabálytalanul megvalósított létesítmény, szabálytalanul alkalmazott technológia, gép, munkaeszköz, illetve azok meghibásodása következtében keletkező tűzveszélyforrások felismerése és értékelése,

- közreműködés a létesítmények tűzvédelmi berendezéseinek ellenőrzésében, a tűzvédelmi előírások betartásában

az adott időszakban érvényes jogszabályok, szabványok előírásainak megfelelően.

5. Menedzseri feladatok

5.1. Vezetői feladatok

- közreműködés a munkavédelmi törvény és más jogszabályok előírásainak és szellemének megfelelő új típusú munkavédelmi vezetés feltételeinek megteremtésében, illetve a szervezet vezetése, tevékenységének fejlesztése,

- adatszolgáltatás, szakmai segítségnyújtás a gazdasági döntések munkavédelmi szempontokat is figyelembe vevő előkészítéséhez,

- a gazdasági vezetés folyamatos informálása a vállalat munkavédelmi helyzetéről,

- közreműködés a rövid, közép- és hosszú távú, a gazdasági tervekhez is igazodó munkavédelmi célkitűzések kidolgozásában,

- munkavédelmi célkitűzések megvalósításának figyelemmel kísérése, a gazdasági vezetés folyamatos tájékoztatása,

- kapcsolattartás a különböző szintű vállalati vezetéssel,

- kapcsolattartás szakhatóságokkal,

- kapcsolattartás a külső munkáltatókkal

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabályzatokban előírtaknak megfelelően.

5.2. Gazdasági jellegű feladatok

- gazdasági szakemberekkel együttműködve a munkavédelemmel kapcsolatba hozható károk keletkezési folyamatának elemzése,

- munkavédelemmel kapcsolatba hozható károk és a költségek összefüggéseinek vizsgálata gazdasági szakember bevonásával,

- javaslatok kidolgozása a munkavédelem helyzetét javító érdekeltségi viszonyok, magatartásformák megteremtéséhez,

- közreműködés a korszerű minőségbiztosítási szemlélet munkavédelmi helyzetet is javító elfogadtatásában

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabályzatokban előírtaknak megfelelően.

5.3. Munkavédelmi érdekképviselettel kapcsolatos feladatok

- kapcsolattartás a munkavédelmi képviselettel, tevékenységének szakmai segítése a munkavédelmi törvény előírásainak figyelembevételével.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

Felsőfokú munkavédelmi menedzser szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint kell tenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

2. A szakmai vizsga részei

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga több témakört összefoglaló komplex feladatból áll, amely egy konkrét munkavédelmi probléma munkavédelmi menedzseri szemléletű megoldására irányul.

A vizsga időtartama: a feladat megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

Szóbeli vizsga

- A szóbeli vizsga keretében - amennyiben a vizsgabizottság indokoltnak vagy szükségesnek ítéli-számon kérhető az írásbeli vizsgafeladat megoldása.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely az alábbi öt témakör mindegyikéből elméleti kérdések megválaszolását, illetve gyakorlati megoldásainak leírását követeli meg a vizsgázótól:

- gyakorlati munkavédelmi feladat,

= munkaeszközök biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok,

= villamosság biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok,

= foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok,

= munkavédelmi menedzseri feladatok.

A vizsga értékelése

Mindkét vizsgarészt 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha a szóbeli vizsga valamennyi témaköréből, illetve az írásbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot ért el. A szakképesítés érdemjegyét a szóbeli vizsga témaköreinek átlagából, valamint az írásbeli vizsga érdemjegyéből képzett átlagérték adja.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakképesítés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

FELSŐFOKÚ MUNKAVÉDELMI SZAKTECHNIKUS szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[9]

GRAFOLÓGUS SZAKASSZISZTENS szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[10]

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAl

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 7899 01[11]

2. Szakképesítés megnevezése: grafológus szakasszisztens

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás[12]

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.2.1. Betölthető munkakörök és foglalkozások

2.2.2. Rokon munkakörök, foglalkozások vagy továbblépési lehetőségek

2.3. A munkaterület rövid jellemző leírása

A grafológus szakasszisztens emberismereti tanácsadóként működik. Közreműködő tevékenységet folytat, munkáját a felkérő szakember (grafológus, pszichológus stb.) irányítása, útmutatása alapján végzi.

A grafológus szakasszisztens támogató tevékenységének specifikuma a kézírás jellegzetességeinek kigyűjtése, rendezése alapján az író személy pszichológiai értelemben vett személyiségére vonatkozó információ kommunikálása - a grafológus vagy más emberismereti igénnyel fellépő személy vagy intézmény számára - anélkül, hogy pszichológiai, orvosi értelemben diagnosztizálna vagy terápiát végezne. Tevékenységét egyéb jogszabályban, rendeletben leírtakkal összhangban végzi.

A grafológus szakasszisztens tevékenységének célja:

- mentálhigiénés prevenció vagy segítségnyújtásban való közreműködés (pl. önismeret-fejlesztéshez, nevelési, pályaválasztási és párkapcsolati kérdésekhez, krízis-intervencióhoz stb. támpontok nyújtása a grafológus, az ügyfél vagy a beavatkozást végző szakember számára),

- humánerő-gazdálkodási probléma megoldásának elősegítése (pl. pályaalkalmassággal, vezetőkiválasztással, karriertervezéssel, követéssel, munkacsoport kialakítással vagy konfliktusainak feltárásával, terhelhetőséggel és igénybevétellel stb. kapcsolatos kérdésekben támpontok nyújtása a grafológus, az ügyfél vagy a beavatkozást végző szakember számára),

- pedagógiai munka hatékonyságának fokozásához való hozzájárulás (pl. a tanulói egyéni adottságok és képességek hatékonyabb kiaknázása érdekében differenciált módszerek kiválasztásához, tehetség felismeréséhez, pedagógus és tanuló kapcsolatának javításához, kortárscsoportba való beilleszkedés elősegítéséhez stb. kiindulásként szolgáló információk biztosítása, nyújtása a grafológus, a beavatkozást végző szakember vagy a nevelő személy számára),

- vagy más, a gazdaság és a társadalom egyéb területein (pl. kriminalisztika, történettudományi kutatás, orvosi, igazságszolgáltatási gyakorlat stb. speciális emberismereti igényt támasztó feladatok megoldásában való közreműködés).

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Cél- és feladatmeghatározás

Meghatározza a grafológiai vizsgálat célját és jellegét

- a probléma pontosítása

= a probléma szempontjából felmerülő emberismereti igény ügyféllel való tisztázása és részletes megfogalmazása (pl. szociabilitás vizsgálata esetén párválasztás, team építés, ügyfélfogadási munkakör betöltése, katonai szolgálat, ügynöki munka stb.),

- vizsgálati kérdések megfogalmazása

= az együttműködési cél eléréséhez szükséges teljesítés kritériumainak megállapítása az ügyfél közreműködésével (pl. ügynöki munkavégzésnél kommunikációs készség, kreativitás, agilitás, lojalitás, kompromisszumkötési hajlam, figyelem-koncentráció stb.).

2. Vizsgálati feltételek biztosítása

Gondoskodik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételekről

- a vizsgálati anyagról, az írásmintáról

= minden vizsgálati személytől írásmintát, szükség esetén összehasonlító írást szerez be törvényes úton,

- az írásmintára vonatkozó követelmények meghatározásáról

= az együttműködési cél eléréséhez szükséges feltételek és a teljesítés kritériumainak megállapítása az ügyfél közreműködésével (meghatározza pl. a szükséges terjedelmet, az aláírások számát és módját, íróeszközt, esetleg az írás laboratóriumi körülményeit),

- a vizsgálat jogi, etikai és szakmai feltételeiről

= az írás grafológiai feldolgozását engedélyező, és az abból eredményekként adódó információk átvételére jogosult személyeket kijelölő nyilatkozat beszerzése az író személytől, meghatározott feltételek esetén az írásminta tulajdonosától vagy az ügyféltől, a szakmai etikai előírások figyelembevételével beszerzi az írás feldolgozását engedélyező nyilatkozatokat, meghatározza az író személyére vonatkozó speciális adatokat,

- a szükséges technikai eszközök meglétéről

= az írás vizsgálatához szükséges mérőeszközök, berendezések, segédeszközök hozzáférhetővé tétele és működőképes állapotuk biztosítása (pl. írás-sztenderek, nagyító, fax, számítógép, pszichogram, nyomásmérő, grafológiai értékelő táblázatok stb.),

- a szerződések, megbízások, űrlapok kitöltéséről, aláírásáról

= kitölti az adatlapokat, megköti a megbízás szerinti szerződést.

3. A vizsgálat előkészítése

Megállapítja a feldolgozási lehetőség határait, kizárási lehetőségeket

- a rendelkezésre álló információk ellenőrzése

= ellenőrzi a vizsgálati anyag hitelességét, a kort, a kezességet, a nemzetiséget, a foglalkozást és a szemüvegességet (esetleg a befolyásoltsági fokot),

- a grafikai produktum anyagkritikája

= az írásminták jellemzőinek értékelése a vizsgálati anyaggal szemben támasztott követelmények minimuma szempontjából (írásmennyiség, olvashatóság, originalitás, hamisítás stb.),

- a kizárási lehetőségek felfedezése

= befolyásoltság lehetősége, betegség, patológiás, írászavaros lehetőségek, rendkívüli íráskörülmények stb.

4. A grafikai produktum elemzése

Elvégzi a meghatározott grafológiai jellemzők vizsgálatait

- a produktum sajátosságainak rendszerezett vizsgálata = az íráselemzés összeredményei szerint, a vizsgálati anyag sajátosságai alapján, a személyiségre vonatkozó jelentés-tulajdonítása lehetővé tett irányának, körének és megbízhatóságának meghatározása (az írásjellemzőket táblázatokból, a teszteredményeket utasítások alapján),

- a megjelenített grafológiai jegyek értékelése

= összegyűjti, kiszámolja, kategóriákba rendezi tipikusság és előfordulási gyakoriság szerint, értelmezésre előkészíti.

5. Ellenőrzés

Elkészített vizsgálatának eredményét ellenőrzi a lehető legtöbb és legjobb módszerek segítségével

- tesztek felhasználása

= grafológiai tesztek, pszichológiai tesztek, kontroll grafikai produktumok elemzése,

- személyes kapcsolattartás

másik grafológus bevonásával, pszichológus bevonásával, egyéb szakértő bevonásával.

6. Javaslattétel, intézkedés

A megrendelő igénye alapján vagy szükség szerint teszi meg javaslatát, intézkedéseit

- vizsgálati eredmények megvitatása az ügyféllel

= az ügyfél kérdései, felvetései kapcsán a vizsgálati eredmények megbeszélése, érvekkel való alátámasztása, vagy további kérdésfeltevések, vizsgálati lehetőségek és célok megfogalmazása, írásbeli vagy élőszóban zajló kommunikációs folyamatban,

- az írás átadása grafológusnak részletes elemzés céljából

= speciális fejlesztőeljárás - grafoterápia - írásváltoztató program tervezése és végrehajtása céljából,

- elirányítja a megrendelőt a szükséges szakemberhez = személyiségfejlesztő kurzus elvégzése céljából, = probléma jogi útra terelése céljából.

7. Szervezés, dokumentáció

A beérkező feladatokat, megbízásokat fogadja, dokumentálja

- a beérkező feladatokat, megbízásokat a szóbeli és/vagy írásbeli kommunikáció szabályai szerint fogadja

= a magyar nyelv kiejtési szabályainak megfelelően,

= értelmes, érthető megfogalmazással, kerülve az idegen kifejezéseket,

= szükségszerűen és helyesen alkalmazva a pszichológiai megfogalmazásokat,

= a partnereket és a megbízókat az etikettnek megfelelően fogadva,

= a kérdezési technikákat a tartalmi és formai sajátosságoknak megfelelően érvényesítve,

= felkészülve a szóbeli és telefonon adott kommunikációs lehetőségekre,

= a levelekkel szemben támasztott szakmai, etikai és fogalmazási követelményeket betartva,

- az elvégzett munkafolyamat dokumentációs anyagát rendszerezi, irattározza

= a beérkező és kimenő leveleket, bizonylatokat megfelelően irattározva, a dokumentumok nyilvántartása és irattározása a grafológusi titoktartás betartásával.

8. Grafológiai ismeretek elsajátítása

A grafológus szakasszisztensnek munkatevékenysége szakszerű ellátásához rendelkeznie kell kialakult készségekkel, illetve legalább alapvető jártassággal a következőkben:

8.1. Íráselemzés-analvzálás

- az írásjelenségek csoportosításának módjai

= a klasszikus leíró, a metrikus, a személyiségjellemzők szerinti és a rendszerszemléletű írásjelenségek tételes felsorolása, definiálása és jellemzői értelmező megfogalmazása folyamatos előadásmóddal,

- az írásértékelő táblázatok fajtái

= a magyar, német és angol sztenderdírás táblázatok felismerése és kiválasztása 10 sztenderdírás táblázat közül, a dőlésszögmérő táblázat alkalmazásának bemutatása adott írásjellemző táblázat (pl. Lüke, GUL, sparoditás, nyomatékmérő stb. táblázat) kitöltése, értékelése a táblázathoz tartozó időintervallum alatt,

- az írás technikai jellemzőinek fogalma, típusai és fajtái

= felsorolni és bemutatni a leggyorsabb íráshordozókat és íróeszközöket legfontosabb jellemzői alapján, bemutatni az íróeszközök tartásának és az íráshelyzeteknek legjellemzőbb módjait,

- a grafikai produktumot jellemző sajátosságok típusainak és fajtáinak fogalma, minősítési kritériumai = térkitöltés, térbeli viszony, arány és harmónia, irányultság, dinamika, grafikai megjelenítés összetevőinek felsorolása, legjellemzőbb típusának definiálása és bemutatása írásminták alapján,

- a grafikai produktum mennyiségi és/vagy minőségi sajátosságai

= alakiság, eredetiség, torzulás, sablonosság, a sablontól vagy elméletileg elvárt jellemzőktől való eltérései legjellemzőbb formáinak, ezek megállapítási módjainak, viszonyítási alapjainak verbális megfogalmazása leíró jelleggel,

- a grafikai produktum értékelhetősége

= a szakmai kritériumok (mennyiség, minőség, jelleg, keletkezési feltételek, torzitásmentesség) tételes felsorolása és ismertetése,

- egyéb - a normál pszichikus sajátosságokon kívüli -jellemzők megjelenése a kézírásban

= íráskörülmények specifikumaira utaló írásjelenségek rendszerezett felsorolása,

- a kiértékelésre alkalmas módszerek és eljárások

= elméleti szinten ismerni és felsorolni a szemrevételezési mód, az analíziskészítés alapelvei, a szakvélemény készítésének menete, a grafológiai értelmezés során tett megállapítások rendezése, megfogalmazása, speeiális sajátosságok kiemelése, összehasonlítások feladatokat, valamint gyakorlati szinten kezelni a komputeres grafológiai íráselemző program adatbeviteli és kiértékelési feladatokat adott programmal,

- az írástömb szerkezeti egységeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái

= definiálni, és adott írásmintán felismerni a sorok, szavak, sorközök, Szóközök és az aláírás térbeli-ségi, alakisági, relatív viszonyítási jellemzőit,

- az írás alapegységeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái

= definiálni, és adott írásmintán felismerni a betűk, betűközök, kötővonalaik, a kezdőbetűk és a kiemelt betűk térbelisége, alakisága, relatív viszonyítási jellemzőit,

- az írás alapegységeinek járulékos elemeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái

= definiálni, és adott írásmintán felismerni a kezdő- és végvonalak, ékezetek, központozás, t, f, A, z áthúzások, vonalrészek, elrántások, elírások, korrekciók térbelisége, alakisága, írásdinamikai jellemzőit.

8.2. Írástörténet

- az írás mint kultúrtörténeti jelenség

= leíró jelleggel ismerni az írás előzményeit, kialakulását és fejlődését a kezdettől napjainkig a latin betűs írás és a magyar nyelven történő írás vonatkozásában,

- normaírások

- bemutatott írásmintán felismerni és megmutatni a mai írásfajták főbb csoportjainak rendszerbeli és grafikus jellegzetességeit, a latin betűs írások mai nemzeti változatainak főbb grafikus jellegzetességeit, az európai nemzeti normaírások főbb típusait, a mai magyar normaírások grafikus sajátosságait.

8.3. Grafológiatörténet

- grafológia történetének legfontosabb állomásai

= reproduktív jelleggel felsorolni az idevonatkozó alapismereteket: a grafológia előzménye az ókortól, a grafológia újkori fejlődése, a XX. század elméleti és szervezeti grafológiai munkássága, a grafológia kiemelkedő hazai szakembereinek munkássága, a grafológia II. világháború utáni magyarországi fejlődése, a Magyar Írástanulmányi Társaság előtörténete és újjáéledése, a grafológia hazai szakirodalmának áttekintése, értékelése.

9. Pszichológiai ismeretek elsajátítása

A grafológus szakasszisztensnek munkatevékenysége szakszerű ellátáshoz, rendelkezni kell kialakult készségekkel, illetve legalább alapvető jártassággal a következőkben:

9.1. Írásfiziológia

- az írásfolyamat ideg- és izomtevékenysége

= reproduktív jelleggel felsorolni az írástevékenység megvalósításában szerepet játszó ideg- és izomrendszeri struktúrákat, az írástevékenység mechanizmusát, az írómozgás alapelveit, az írástanulás élettani és pszichés feltételeit, az íráskép individualizálódásának folyamatát, az írástanulás és az írástevékenység folyamatát és tüneteit.

9.2. Általános pszichológia

- alapvető pszichológiai ismeretek

= reproduktív jellegű ismeretekkel kell rendelkeznie a következő témakörökről:

- érzékelés, észlelés

- tanulás, figyelem, emlékezés

- képzelet, beszéd

- kreativitás, intelligencia, gondolkodás

- motiváció, emóció

- tudat, éberség, aktivitás.

9.3. Személyiséglélektan

- személyiséglélektani alapismeretek

= reproduktív jellegű ismeretekkel kell rendelkeznie a következő témakörökről:

- a személyiség fogalma, különböző aspektusai

- átfogó személyiségelméletek lényege és fogalomrendszere

- a személyiség fejlődésére vonatkozó lényegesebb állomások

- személyiségtipológiai rendszerek alapelvei,-kategóriái és értékelésük

- a személyiség leírásának megközelítésmódjai és kategóriái.

9.4. Pszichometria

- jártasság a méréses módszerekben

= gyakorlati alkalmazás szintjén kell ismerni, és adott példán bemutatni az alábbi témaköröket:

- mérés és adatszerzés

- sztenderdizáció

- reliabilitás

- validitás

- tesztek kitöltésének, értkelésének szempontjai.

10. Etikai ismeretek elsajátítása

A grafológus szakasszisztensnek tudatosan kimunkált szemlélettel kell rendelkeznie a következő vonatkozásban:

10.1 A szakmai etika

- fogalma, jelentősége, ismérvei

= önálló megfogalmazás szintjén kell tudnia, illetve alkalmaznia a következőket:

- az etika fogalma, szerepe általánosságban,

- a grafológusi tevékenység etikai alaphelyei, szabályai,

- pszichológiai biztonság fogalma,

- etikai vétségek és kezelésük.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

A grafológus szakasszisztens szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint a munkaügyi miniszter által megbízott szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni.

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az egyes vizsgarészek a következő vizsgatárgyakat tartalmazzák:

Írásbeli vizsga

- írás- és grafológiatörlénet,

- íráselemzés-analízis.

A vizsga időtartama: vizsgatárgyanként 60 perc.

Szóbeli vizsga

- pszichológia,

- grafológiaelmélet.

A felkészülési idő valamennyi vizsgatárgy előtt min. 40 perc.

Gyakorlati vizsga

- grafológia alkalmazása.

A vizsga időtartama: 240 perc.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Írás- és grafológiatörténet vizsgatárgy A vizsga keretében a jelöltnek

- írástörténetből leíró jelleggel kell fogalmazványt készítenie az írás előzménye, kialakulása, fejlődése témakörökből (a latin és a magyar nyelvű írás kialakulásával kapcsolatba hozva);

- grafológiatörténetből három adott témakörből választhatóan két grafológiai fejlődési állomást vagy elméletet kell összehasonlítania fogalmazvány formájában (felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással, magyarázó kifejtéssel és azonosítással).

Íráselemzés-analízis vizsgatárgy

A vizsga keretében a jelöltnek kiadott írásminta alapján az írástömb szerkezeti egységei, az írás alapegységei, az írás alapegységeinek járulékos elemei témakörben kell öt, a tények, fogalmak relációk, struktúrák és módszerek szintjét érintő kérdést megválaszolnia felismeréssel, felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással, magyarázó kifejtéssel és azonosítással, rendezéssel.

Pszichológia vizsgatárgy

A vizsga keretében a jelöltnek az alábbi témakörökben kell egy tételt kihúzva egy-egy átfogó, a tények, fogalmak, relációk, struktúrák szintjét érintő kérdést megválaszolnia reproduktív jelleggel, magyarázó és értékelő kifejtéssel:

- írásfiziológia,

- általános pszichológia,

- személyiséglélektan.

Grafológiaelmélet vizsgatárgy

A vizsga keretében a jelöltnek az alábbi témakörökből adott írásmintán felismerve kell egy tételen szereplő három különböző témát, a tények, relációk, struktúrák szintjét érintő kérdést megválaszolnia felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással és magyarázó kifejtéssel:

- írásjelenségek csoportosítási módjai,

- a grafikai produktumot jellemző mennyiségi sajátosságok,

- a grafikai produktumot jellemző minőségi sajátosságok.

Grafológia alkalmazása vizsgatárgy

A vizsga keretében a jelöltnek egy esetleírás alapján egy grafológusi szakasszisztensi szakfeladat megoldásának menetét kell megterveznie, az esethez tartozó kézírás vizsgálati előkészítését kell elvégeznie a megfelelő írásértékelő táblázat, teszt és technikai eszköz alkalmazásával, bizonyítva jártasságát a méréses módszerekben, majd az eredményeket az ügyféllel vagy a grafológussal való írásbeli közlésre előkészítenie, és szóbeli közlésként bemutatnia, eljárásait és megállapításait kérdezésre érvekkel alátámasztania, indokolnia az alábbiakra kitérve:

- a probléma és a vizsgálati kérdések pontosítása,

- a kizárási lehetőségek felfedése,

- technikai jellemzők,

- a grafikai produktum értékelhetősége, anyagkritikája,

- a kiértékelésre alkalmas módszer és eljárás,

- a megjelenített grafológiai jegyek kiértékelése,

- a szükséges dokumentálás megfogalmazása.

A vizsgafeladatként felhasználni kívánt esetet előzetesen grafológiai és pszichológiai eljárásokkal is fel kell dolgozni.

3. A szakmai vizsga értékelése

A vizsga értékelése a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint történik, az alábbiak figyelembevételével:[13]

3.1. A jelöltnek az írásbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményét tantárgyanként külön érdemjeggyel kell értékelni, s az ezek egészre kerekített számtani átlaga képezi az írásbeli vizsgarész összesített érdemjegyét, kivéve, ha a jelöli valamely vizsgatárgy elégtelen osztályzatot kapott, mert ez esetben az összesített eredmény is elégtelen mindaddig, amíg az adott vizsgatárgyból javítóvizsgán legalább elégséges érdemjegyet nem szerez.

3.2. Az írásbeli vizsgarészen a vizsgakérdésekkel együtt útmutatót kell kiadni az egyes tantárgyak vizsgáján nyújtott teljesítmények értékeléséhez.

3.3. A gyakorlati vizsgarész értékelésekor a jelölt teljesítményét a következő szempontokból részjegyekkel kell értékelni:

- szakmai tartalom: ahol a megítélés alapját a képzési tematikában ismertetett grafológiai és pszichológiai követelményekkel való megegyezés és az álláspontok megvédése érdekében kifejlett érvelés szakmai helytállósága képezi;

- kifejezésmód: ahol a megítélés alapján a fogalomhasználat szakszerűsége és a kifejezésmódnak a feladathoz műfaji és bánásmódbeli szempontból való adaptáltsága képezi;

- feladat megoldása: ahol a megítélés alapját a probléma megoldásának elősegítéséhez való hozzájárulás, ezzel kapcsolatban az ügyfélben a megfelelő motiváltság kiváltásának elérése képezi;

- etikai hozzáállás: ahol a megítélés alapját az esettel kapcsolatos eljárás és magatartás etikai szempontból vett helyessége és körültekintő volta képezi.

A részjegyek egészre kerekített számtani átlaga képezi a gyakorlati vizsgarész érdemjegyét, kivéve, ha valamely részjegy elégtelen, mert ez esetben az összesített érdemjegynek is elégtelennek kell lennie.

3.4. A gyakorlati vizsgarészben a vizsgakérdésekkel együtt útmutatót kell kiadni az értékeléshez.

3.5. Az írásbeli és gyakorlati vizsgarészben nyújtott teljesítmények értékeléséhez kiadandó útmutatók készítéséhez előzetesen szabályzatot kell készíteni az értékelő kategória (osztályzatok) teljesítményhatárainak megállapításakor követendő elvekről.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele

Pszichológia tárgyból vizsgakötelezettség alóli felmentést kapnak azok a személyek, akik igazolják, hogy pszichológus, pszichiáter vagy pszichoterapeuta képesítéssel rendelkeznek.

IGAZGATÁSI ÜGYINTÉZŐ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[14]

I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai[15]

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3452 02

2. A szakképesítés megnevezése: Igazgatási ügyintéző

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3602

4. Szakképzési évfolyamok száma: 1

5. Képzési idő, maximális óraszám: -

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

I/B. A szakképesítés egyéb adatai[16]

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

10. Szakmai alapképzés időtartama: -

11. Szintvizsga: -

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás[17]

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások

3. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

4. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az igazgatási ügyintéző átveszi a küldeményeket, s egyúttal ellenőrzi, hogy a jelzett iratok hiánytalanul megérkeztek-e. A vezetői utasítás szerint (szignálás) nyilvántartásba veszi az iratokat, elkészíti a szükséges segédnyilván-tartásokat Vezeti az ügyiratokra vonatkozó határidő-nyilvántartást. Közreműködik a kiadmányozás elkészítésében. Előkészíti és lebonyolítja az iratok postázását. Gondoskodik az elintézett iratok irattárba helyezéséről és megőrzéséről. A megőrzési idő eltelte után kiselejtezi az iratokat. A nem selejtezhető iratokat előkészíti a levéltári átadásra.[18]

A postázáshoz szükséges értékcikkeket (pl. bélyeg) megrendeli, őrzi, felhasználásukról nyilvántartási vezet.

Kezeli a szigorú számadású nyomtatványokat. Gondoskodik az ügyvitel nyomtatvány- és irodaszer-szükségletének igényléséről és felvételezéséről.

Az adott egység napi működtetésével kapcsolatos egyéb adminisztrációs feladatokat is ellátja, gondoskodik adatfelvételéről, adatrögzítéséről, adatállománya karbantartásáról. Végzi az adatokkal kapcsolatos munkaműveletek ellátását. Gondoskodik a bélyegzők előírás szerinti használatáról, jelenléti ívek, távozási naplók vezetéséről, nyilvántartások gépeléséről, képes arra, hogy ezeket személyi számítógépes környezetben ellássa.

Az igazgatási ügyintéző a közigazgatásban, a szervezeti egység funkcionális tagoltságának függvényében külön-külön vagy összevontan előkészíti és ellátja a feladattól függően önállóan vagy irányítással az egyszerű szakfeladatokat az ügyfélszolgálat, az általános igazgatás, a költségvetés, a pénzügy és számvitel, az adóügyek, a tan-, az egészség-, a gyám-, a településügy, a gyermekvédelmi, a műszaki és kereskedelmi ügyek területén.[19]

Az iratkezeléshez szükséges különféle iratfajták sokszorosítását végzi az adott munkahelyen rendelkezésre álló másolási technika alkalmazásával. Tájékozottnak kell lennie a használati utasítások, gépkönyvek értelmezésében. Ellátja az ügyiratkezeléshez és az általános adatkezeléshez kapcsolódó számítógépes szövegszerkesztési feladatokat.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Az állami szervezet- és jogrendszer leírása Az alábbi fogalmak, alapelvek, alapismeretek alkalmazása a munkaterület leírásában szereplő feladatok megoldása során:

- A jog fogalma, a jogforrások fogalma és hierarchiája, jogrendszerek (alkotmányjog, polgári jog, gazdasági jog, munkajog, nemzetközi jog, büntetőjog).

- Az Alkotmány alaprendelkezései.

- Az államszervezet felépítése az Alkotmány alapján.

- Az államszervezet és állami szervek főbb funkciói (Országgyűlés, köztársasági elnök, Kormány, bíróságok, önkormányzatok, ügyészségek, alkotmánybíróság, legfőbb állami számvevőszék).

- A társadalomban működő szervezetek jellemzői (érdekközvetítő szerep, érdekképviselet, információgyűjtés).

- Az állami költségvetés legfontosabb jellemzői.

- A gazdasági tevékenységek és a jogi előírások összefüggéseinek leírása példák alapján (állami tulajdon, önkormányzati tulajdon, társasági tulajdonformák).

- A gazdaság és a jog meghatározó szerepe az egyén életében és a gazdaság elemeinek meghatározásában.

- Közigazgatási eljárási, illetve más eljárási jogok legfontosabb elemei a hatályos jogszabályok alapján.

- Közigazgatási szervezetek működésének jogi keretei.

- Hivatali munkaszervezetek ismérvei (hivatali struktúra, gazdasági, funkcionális és vezetést elősegítő szervek, hatósági feladatot ellátó szervek).

2. Ügyviteli munkafolyamatok leírása

- Az ügyvitel, ügyiratkezelés és e tevékenységek felügyelete fogalmának, feladatrendszerének meghatározása az adott időszakban érvényes rendelkezések alapján.

- Az irat fogalmának meghatározása a levéltárra vonatkozó jogszabályok alapján.

- Törvényesség védelme, a folyamatok szabályozási, ellenőrzési rendjének biztosítása az iratkezelés előírásai szerint.

- Az ügyiratkezelési rendszerek megkülönböztetése (sorszámos-alszámos, alapszámos, dossziérendszerű) példák alapján.

- Az ügyiratkezelés szervezeti megoldásainak (központi, osztott, vegyes rendszerű) megkülönböztetése az adott időpontban hatályos szabályozás alapján.

- A nyilvántartások közhitelűségének biztosítása a hatályos jogi előírások alapján.

- Az ügyiratkezelés technológiáinak megkülönböztetése, manuális és számítógépes technológiák jellemzése példák alapján.

3. Az iratkezelés gyakorlata; a nyilvántartásba vétel

- A küldemények átvétele és elosztása az ügyiratkezelési szervezeti megoldástól függően.

- A postabontás elvégzése a hatályos szabályok szerint, különös tekintettel a titkos ügyiratokra; a küldemények ellenőrzése, a sérült és hiányos küldeményekkel kapcsolatos eljárások.

- Érkeztetés az érvényben lévő ügyiratkezelési szabályok szerint (az érkeztető bélyegző használata, szükség szerint az átvétel bizonylatolása).

- A kezdő irat és utóirat, valamint az azonos tényállás alapján egyúttal elintézhető irat megkülönböztetése, szakmailag helyes megállapítása az összetartozó ügyiratdarabok együttes kezelése érdekében.

- A gyűjtőszám, gyűjtőív speciális formái alkalmazásának szükség szerinti kezdeményezése.

- Iktatás (nyilvántartásba vétel), az iktatandó irat legfontosabb adatainak szabályos bejegyzése, az erre vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása az iratok tartalmának logikai egybevetése alapján.

- A különböző időpontokban érkezett iratok (elő- és utóiratok) összeszerelése az adott szervezet ügyiratkezelési szabályzata szerint.

- Az iratkezeléshez kapcsolódó segédkönyvek szabályszerű vezetése (tárgymutatókönyv, névmutatókönyv, számmutatókönyv, idegen számmutatókönyv).

- A tárgymeghatározás szabályainak helyes alkalmazása.

- A téves bejegyzés adott időszakban érvényes szabályainak alkalmazása a közhitelűség érvényesítése érdekében.

- Bélyegzők fajtáinak megkülönböztetése, nyilvántartása, használata az ügyiratkezelési szabályok szerint.

- Előadóív rovatrendszerének kitöltése, határidőzés megállapítása, társszervek nyilatkozatai, az irattárba helyezés előtti, illetőleg utáni intézkedések végrehajtása az érvényes ügyiratkezelési szabályok szerint.

4. Az iratkezelés gyakorlata az ügyintézés során

- A döntéstervezet formai szabályainak ellenőrzése az érvényes szabályok szerint.

- Az iratok fajtáinak megkülönböztetése formai követelményrendszere szerint (közokirat, magánokirat, egyszerű irat).

- A kiadmányozás fogalma, fajtáinak megkülönböztetése, az erre vonatkozó ügyviteli szabályok végrehajtása [eredetiben történő kiadmányozás, másolatban, - saját kezűleg (s. k.) jellel - történő kiadmányozás hitelesítése).

- A kiadmányozás jogi következményeinek jellemzése szabályszerűen.

- A határidő-nyilvántartás kialakítása és az ehhez kapcsolódó munkaműveletek végzése az ügyiratkezelési eljárások szerint.

- A postázás előkészítése és lebonyolítása az érvényes ügyiratkezelési szabályok és a vezetői utasítások szerint.

- A döntések egyéb módon történő közlése az államigazgatási eljárási törvény előírásai szerint.

- Postakönyv kitöltése példák alapján, szabályosan.

- Iktatókönyv tételeinek lezárása, irattári jel rávezetése, ezt követően az ügyiratok előkészítése irattározásra, ügyiratok meglétének, sorrendjének ellenőrzése, a szükséges ügyviteli kódok beírása szabályosan.

5. Az iratkezelés gyakorlata az irattárban

- Az irattározás fogalma, típusainak (polcos rendszer, mikrofilmes rendszer stb.) leírása a hatályos rendelkezések szerint.

- Ügyviteli és történeti értékű iratok megkülönböztetése a levéltárra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján.

- Az irattári terv felépítésének leírása, az irattári terv alapján az irattári jel, mint archivált iratazonosító kód alkalmazása szakszerűen, előírás szerint.

- Az archivált iratok elhelyezése az irattári tervben kialakított rend szerint.

- Az irattárak ergonómiai és műszaki feltételrendszerének kialakítása (a megfelelő iratvédelmet nyújtó berendezések fajtái, a tárolás fizikai és biológiai védelmi szabályai).

- Iratok kiadása társszervnek, más hatóságnak, és az iratbetekintés szabályainak alkalmazása az államigazgatási eljárási törvény és az ügyiratkezelési szabályok szerint.

- A selejtezés fogalma és az iratvédelem biztosítása a selejtezési műveletben.

- A lejárt őrzési idejű iratok selejtezése a levéltárra vonatkozó törvény rendelkezései alapján.

- A levéltári iratrendezés szabályainak alkalmazása a levéltári törvény alapján.

- Az iratok beszállítása a levéltárba a levéltári szabályoknak megfelelően.

6. Titkos ügyiratkezelés

- Az államtitok, szolgálati titok fogalmának definiálása hatályos jogszabályok alapján.

- A titkos ügyiratkezelés rendeltetésének, szervezeti felépítésének, feladatának definiálása a hatályos jogszabályok alapján.

- A TÜK nyilvántartással és kezeléssel szemben támasztott legfontosabb követelmények megkülönböztetése a hatályos jogszabályok alapján (minősítők, betekintők).

- A TÜK irat visszaminősítése egyszerű irattá a hatályos jogszabályok alapján.

- A TÜK irat készítése, sokszorosítása, kiadása előírásainak, a kézbesítés speciális szabályainak betartása.

- A titkos ügyiratok megőrzése, selejtezése szabályainak alkalmazása.

7. Adatkezelés

- Az adatvédelmi törvény előírásainak érvényesítése (személyes adatok, közérdekű adatok).

- Az információ (adattár, nyilvántartás) típusainak megkülönböztetése az ügykezelési nyilvántartások alapján.

- Az egyes információtípusokhoz, illetőleg nyilvántartás-típusokhoz szükséges adatgyűjtés elvégzése (adatfelmérés, változásjelentés stb.) az érvényes jogszabályok szerint.

- Az összegyűjtött adatok rögzítése, karbantartása, tárolása, szerkesztésének, védelmének biztosítására vonatkozó szabályok alkalmazása.

- Adatkeresés, adatválogatás, csoportosítás ismérv vagy tartalom szerint szakmai előírások alapján.

- A technikai eszközök (hagyományos és számítástechnikai) alkalmazása a nyilvántartási munkafolyamatokban.

8. Alapvető munkajogi szabályok alkalmazása

Az alábbi törvények, rendeletek, szabályzatok alkalmazása a munkaterület leírásában szereplő feladatok megoldása során:

- A legfontosabb foglalkoztatási törvények (MT, köztisztviselői, közalkalmazotti törvény) szabályai, a munkaviszony keletkezése és megszűnése főbb szabályai, valamint az anyagi, fegyelmi, kártérítési szabályok, felelősség, hivatalos személy fogalma, büntetőjogi minősítése.

- Érdekképviseleti szervekre vonatkozó érvényes szabályok.

- A munkahelyre vonatkozó alapvető szabályzatok (ügyrend, munkaköri leírások, ügyviteli szabályzat).

9. Biztonságtechnikai, tűzvédelmi előírások alkalmazása

- A munkahelyre vonatkozó védelmi (munkavédelem, biztonságtechnika, rendvédelem és tűzvédelem) előírásoknak betartása, ezek műszaki-technikai alkalmazása.

- Az irattárakra vonatkozó műszaki-technikai előírások (légnedvesség, talajvíz, hőmérséklet, szellőztetés, terhelhetőség) betartása.

10. Alapfokú számítógép-kezelés

A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése

- Egy adott géptípus jellemzőinek megmagyarázása szabatosan, szakszerűen.

- Perifériák jellemzése egy adott konfigurációra vonatkozóan szakszerűen.

A számítógép üzembe helyezése

- Munkavédelem és balesetelhárítás a jogszabályokban előírtaknak megfelelően.

- A számítógép szabályszerű csatlakozásainak ellenőrzése megtekintéssel.

- A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása és újraindítása a megfelelő billentyűk használatával szabályszerűen.

Vírusellenőrzés és vírusirtás

- Fogalmának definiálása és módszereinek alkalmazása.

- Egy adott vírusellenőrző és vírusirtó program használata.

Egy korszerű operációs rendszer használata

- Fájlok szabályszerű létrehozása, másolása, törlése, átnevezése lemezen, illetve lemezek között.

- Könyvtár szabályszerű létrehozása lemezen.

- Katalógus szabályszerű kérése lemezről.

Egy korszerű szövegszerkesztő program használata

- Az adott szövegszerkesztő program jellemzőinek magyarázata szakszerűen.

- Szövegbevitel tízujjas vakírással legalább 1700 leütés/10 perc sebességgel.

- Javítás, kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegben a szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében szakszerűen, 1700 leütés/10 perc sebességnek megfelelően.

- A szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel.

- Nyomtatási kép beállítása esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően.

- Nyomtató pontos beállítása - típustól függően -a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra a lehetőségeket kihasználva.

- Nyomtatás megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel.

- Élőfej, élőláb és oldalszámozás beállítása és elkészítése a nyomdai szabványoknak megfelelően esztétikusan.

- Tabulálás, tabulálás beállítása jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve.

- Táblázatkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeit, az esztétikus kivitelt és a táblaszerkesztés szabályait betartva.

- Dokumentum formázása az adott szövegszerkesztővel a nyomdai előírásoknak megfelelően.

- Körlevélkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében.

- Tartalomjegyzék készítése az adott szövegszerkesztő lehetőségeit kihasználva.

- Helyesírás-ellenőrzés az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében.

- Táblázat, grafika beillesztése egy adott dokumentumba, importálva a táblázat- és adatbázis-kezelő programokból.

Egy korszerű táblázatkezelő program használata

- Oszlop, sor, mező, rekord, relatív és abszolút cím, tartományok fogalmának definiálása szabatosan.

- Adatbevitel 1700 leütés/10 perc sebességgel.

- Diagramkészítés címmel, jelmagyarázattal, tengelyfeliratozással szemléletes formában.

- Adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése.

- Képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba.

- Táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.

Egy korszerű adatbázis-kezelő program használata

- A legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan.

- Egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása.

- Adatbázisok feltöltése pontosan, 1700 leülés/10 perc sebességgel.

- Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően.

- Megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása.

- Hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren.

Egy adott szervezetnél használt számítógépes levelezőrendszer használata

- Az adott program jellemzőinek magyarázata szakszerűen.

- Levelek, információk fogadása, továbbítása a rendszeren keresztül a rendszer sajátosságainak figyelembevételével.

Egy választott korszerű ügyiratkezelő program használata (szakszerű adatbevitel, javítás, mentés, archiválás).

11. Gépírás

A tízujjas vakírás megalapozására a helyes írástechnika kialakítása

- Az írógép működési elvének, használatának bemutatása a használati útmutató alapján.

- Számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elvének, használatának bemutatása a használati útmutató alapján.

- A helyes test-, kéz- és kartartás felvétele szemléltetés alapján.

- Ujj torna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére bemutatással.

- A közbillentyű és az alapsor használatának bevésése ütemes írással.

- Az alapsorról kiinduló betűkapcsolatok írása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével a mozdulatgyakorlatokkal, ütemes írással.

- A váltóbillentyű használata a helyes mozgáskoordináció összehangolásával szabályszerűen.

- Számok írása az alapsorhoz kapcsolódó szabályos írástechnika kialakításával.

- A gépelt jelek adott időszakban érvényes műszaki irányelveinek alkalmazása az írásjelek írásakor.

Az írástechnika-fejlesztés a másolási készség megalapozására és megszilárdítására

- Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással.

- Áttérés speciális gyakorlatok másolásával az önálló írássebesség kialakítására, illetve az önálló soralakításra a szövegszerkesztővel történő szövegbevitel megalapozásához.

Az írássebesség fejlesztése

- A betűbillentyűk kezelésének megszilárdítása ujj-technikai és mozdulatgyakorlatokkal, az időtartam percenkénti növelése szerinti sebességfokozó szó-gyakorlással.

- A tízperces másolás írássebességének fokozása az időtartam percenkénti növelésével a percenkénti minimum 170 leütés teljesítésének elérése érdekében.

Az egyszerű ügyirat és levél formaalakításakor a műszaki irányelvek alkalmazása

- A margóbeállítás változtatásával önálló soralakítás fejlesztése a szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozására.

- Írógépbetűs vagy nyomtatott szövegek, illetve kézírásos szövegek másolása önálló soralakítással a formaalakítás megalapozására.

- A kiemelési módok alkalmazása minták alapján, gépeléssel párhuzamosan kiemelések meghatározása a tartalmi szempontok alapján értelemszerűen.

- A gépelt levél adott időszakban érvényes műszaki irányelveinek alkalmazása az egyszerű ügyiratok, valamint hivatalos levél folyamatos szövegből történő formába öntésekor.

12. Ügyintézői feladatok

Az adott időszakban érvényes jogszabályok alkalmazása a munkaterület leírásában szereplő feladatok előkészítése, részmunkafolyamatok irányítással történő megoldása során:

12.1. Általános igazgatással kapcsolatos feladatok

- Állampolgárok és jogi személyek, valamint társhatóságok részére személyazonosító és lakcímadatok szolgáltatása, ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése az adatvédelmi törvény érvényesítésével.

- A helyi állandó és ideiglenes lakosok személyi lapjainak kezelése.

- Adatközlések szolgáltatási díjának beszedése, számlák kiállítása.

- Adatletiltás átvezetése a személyi nyilvántartó lapokon.

- Népességmozgási bizonylatok (születési, házassági, válási, halotti anyakönyvi változások) és lakcímváltozások ellenőrzése.

- Honosított és visszahonosított állampolgárok részére személyazonosító jellap kiállítása és továbbítása.

- Személyi számról igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadása.

- Ügyfél kérelmére hibás személyi adatok javítása.

- A honvédelmi igazolással kapcsolatos feladatok ellátása. A fegyver nélküli katonai szolgálat, illetve a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmek átvétele, intézése.

- Tartási szerződéssel kapcsolatos ügyek intézése.

- Birtokháborítási ügyek intézése.

- Statisztikai jelentések elkészítése.

12.2. Költségvetéssel, pénzügyekkel, számvitellel kapcsolatos feladatok

- Államháztartási, költségvetési törvény és a kapcsolódó rendeletek figyelemmel kísérése.

- A közigazgatás pénzügyi feladatainak és a szervezeten belüli kapcsolatrendszerének jellemzése példák alapján.

- Költségvetési javaslatok összegyűjtése, intézményi nyilvántartása.

- A testület által jóváhagyott eredeti előirányzatok szakfeladat szerinti rögzítése, könyvelése.

- Az önkormányzat vagyonának, részvények, kárpótlási jegyek nyilvántartása.

- Céltámogatások adminisztrálása.

- Pénzforgalom nyilvántartása: A beérkező és kimenő fizetési bizonylatok nyilvántartása a költségvetési szervekre meghatározott bizonylati rendnek megfelelően szakfeladatonként, szabályosan (bér, helyi támogatások, nevelési és szociális segélyek, jövedelempótló támogatások, ápolási díjak, közlekedési támogatások, piaci bevételek, bírságok, helyiségbérek, hamvasztás, közterület-használati díj). Illetékbélyegek beszerzése, árusítása, nyilvántartása. A fizetési bizonylatok ellenőrzése és feldolgozása a törvényi előírások szerint. Felszólítások írása lehetőleg számítógéppel a határidők és a törvényes előírások figyelembevételével. Pénzkezelés, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése a bizonylati rendben meghatározottak szerint szabályosan. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok és a kiadott elszámolási utalványok nyilvántartása. A havi pénzforgalmi adatszolgáltatás elkészítése.

- Pénzügyi elszámolások az állami költségvetéssel: Az áfa és szja, az átfutó- és függőtételek, a táppénzesek, a bizottságok kiadásainak nyilvántartása. Az áfa visszaigénylésével kapcsolatos feladatok ellátása. Éves elszámolások összeállítása.

- Hitelek analitikus nyilvántartása.

- Közüzemi díjak, tartozások banki átutalásának elkészítése.

- Számlakeret, számlarend jellemzése (a fogalmak definiálása, költségvetési számlakeret-számlarend sajátosságának ismérvei).

- Terhelési értesítés alapján belső bizonylatok készítése, feladatonkénti kontírozás elvégzése.

- A költségvetési letéti számla és a működési, fejlesztési számlák főkönyvi könyvelése.

- Kiadott utasítás és ütemterv alapján részvétel leltározásban, selejtezésben.

12.3. Gazdálkodással, vállalkozással kapcsolatos feladatok

- Elidegenítéssel kapcsolatos ügyek előkészítése (szakvélemények készíttetése, műszaki szemle előkészítése, ügyfelek általános tájékoztatása az önkormányzati tulajdonba levő öröklakások elidegenítésével kapcsolatban, nyilvántartások, statisztikák készítése).

- Értékesítéssel kapcsolatos ügyek előkészítése (nyilvántartás; állagmegóvási, helyreállítási munkák megrendelése, ellenőrzése, számlák érvényesítése; lakások helyszíni bemutatásának megszervezése; versenytárgyalások előkészítése).

- Vállalkozásokhoz kapcsolódó alapadatok begyűjtése. Közvetítés a vállalkozni szándékozók között.

12.4. Adóüggyel kapcsolatos feladatok

- Az adófajták megkülönböztetése (telekadó, építményadó, idegenforgalmi adó, gépjárműadó, iparűzési adó stb.), információszolgáltatás a helyi adókról.

- Adókötelezettség megállapítására adatgyűjtés.

- Adókivetési iratok elkészítése, adóbevallások beszedése és felülvizsgálata.

- Méltányossági és részletfizetési kérelmek döntéselőkészítése, a határozat kiadása.

- Felszólítások elkészítése, fellebbezések döntés-előkészítése.

- Adó- és értékbizonyítvány kiállítása.

- Zálogolási jegyzőkönyvek kiírása, a behajtási cselekmények feljegyzése.

12.5. Tanügyigazgatással kapcsolatos feladatok

- Intézmények tanügyi nyilvántartásának elkészítése, ellenőrzése.

- Pályaválasztási ügyek koordinálása.

- Óvodai és általános iskolai felvételek, középiskolai fellebbezések, tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek előkészítése.

- Bejelentések, panaszok vizsgálatának előkészítése.

72.6. Egészségüggyel kapcsolatos feladatok

- A társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos, valamint az önkormányzat által biztosított pénzösszegekkel való gazdálkodás.

- A felnőtt és gyermek háziorvosi szolgálat vagyonának nyilvántartása és kezelése.

- Az alapellátás működési feltételeinek biztosítása (gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, műszerbeszerzés és -karbantartás stb.).

- Az alapellátásban foglalkoztatottak munkaügyi, bér- és személyi nyilvántartásának kezelése.

- A törvény által előírt statisztikai adatok határidőre való elkészítése.

12.7. Gyámüggyel és gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok

- Az örökbefogadással, kiskorúak vagyoni helyzetével házasságkötésével, útlevélkiadásával és rendszeres nevelési segélyével, a szülői felügyelettel, családi jogállás rendezésével kapcsolatos ügyek, továbbá a védő-óvó ügyek, az intézeti elhelyezéssel, állami nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek nyilvántartása az adott szervezeti egység előírásainak megfelelően, és részvétel a részmunkafolyamatok előkészítésében a humánum szempontjainak érvényesítésével.

12.8. Településüggyel kapcsolatos feladatok

- Közterület-foglalás és -használat engedélyezése.

- Közterületen történő árusítás engedélyezése.

- Engedély nélküli közterület-használat megszüntetése.

- Környezetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok előkészítése.

- Az állati hullák ártalmatlanná tételének, a kóbor ebek befogásának, az ebek kötelező védőoltásának megszervezése.

- A marhalevél kiállítása és nyilvántartásba vétele.

- A növényvédelmi feladatok ellátása.

- A piacon a permetezési napló vezetésének ellenőrzése.

- A vadkárbecslést végző szakértő kirendelése.

- Egyéni vállalkozási igazolványok kiadása, módosítása, megszüntetése, nyilvántartásba vétele. Vállalkozási igazolványról határozattal másolat kiállítása.

- Betétlap továbbítása a hivatali szerveknek.

- Üzlet, iroda működéséről szóló bejelentés nyilvántartásba vétele.

- Vásárlók könyve, ellenőrzési napló hitelesítése.

- Adatszolgáltatás kisiparosokról, kiskereskedőkről.

- Jövedéki engedélyek kiadása, egy példány továbbítása a vám- és pénzügyőrségnek.

- Szakfordítói és tolmácsigazolvány kiadása.

12.9. Szervezési kommunikáció

- Kapcsolattartás az ügyfélszolgálat keretében felettes szervekkel, társszervezetekkel a társadalmi magatartási és viselkedési normáknak megfelelően.

- Szervezési-szóbeli kommunikáció

= a magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak megfelelő beszéd,

= partnerek, munkatársak fogadásával és a munkahelyi rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatok elvégzése az etikettnek megfelelően,

= üzenettovábbítás tömören és lényegretörően,

= kérdezési technikák alkalmazása a tartalmi és formai sajátosságok érvényesítésével,

= ügyfélfogadáskor alkalmazandó magatartási formák, konfliktusok kezelése.

- Telefonálás

= a telefonálás szabályainak alkalmazása az udvariassági szabályok betartásával,

= felkészülés a telefonálásra, a beszélgetés megtervezése.

12.10. írásbeli kommunikáció

- Levelezés

A levelekkel szemben támasztott szakmai, formai és fogalmazási követelmények alkalmazása az adott időszakban érvényes műszaki irányelveknek megfelelően.

- Levelek szerkesztése

Levelek gépelése önállóan a szerkesztés és levélkészítés szabályainak megfelelően, elküldhető formában.

12.11. Telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használata

- Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Speciális távközlési szolgáltatások felhasználói szintű alkalmazása.

- Egy adott üzenetrögzítővel történő felvétel, visszahallgatás, beállítás szakszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere szabályszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.

- A számítógépes faxküldés szabályainak alkalmazása egy adott fax-kártya használatával.

- Egy adott másológép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott írógép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott vállalkozásnál működő irodai automatizációs rendszer szabályszerű használata, elektronikus posta küldése és fogadása az adott rendszer lehetőségeit kihasználva.

12.12. Irodai készletekkel gazdálkodás

- Irodaszerigény felmérése, megtervezése egy adott időszakra, egy adott vállalkozásnál alkalmazott módszer figyelembevételével.

- Irodaszerek raktározása, kiadása, bizonylatolása önállóan elkészített nyilvántartás szerint.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

Az igazgatási ügyintéző szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint kell letenni.[20]

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok az alkalmazás szintjén számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga

Gépírás

- 10 perces másolás

10 perc alatt legalább 1700 leütés terjedelmű szöveg másolása nyomtatott szövegről, sortartással.

- hivatalos levél vagy ügyirat készítése Folyamatosan írt szövegből kb. 1000 leütés terjedelmű

levél vagy ügyirat készítése a gépelt levél adott időszakban érvényes műszaki irányelvei alapján.

Javítószerkezetes írógépen, valamint számítógépen a jelölt a hibáit gépi úton kijavíthatja. Ezenkívül semmiféle javítóeszközt nem lehet használni. (Lábjegyzet készítése sem engedhető meg.)

A hibahatár:

- javítószerkezet nélküli gépen a leütésszámhoz viszonyított 6 ezrelék,

- javítószerkezetes gépen, illetve számítógépen a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék.

A vizsga időtartama: Másolás: 10 perc.

Hivatalos levél vagy ügyirat: 30 perc. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az alábbi 3 feladatkörre terjed ki:

A) Igazgatási ismeretek

(1. feladatcsoport: Az állami szervezet- és jogrendszer leírása)

B) Ügyviteli ismeretek (2-9. feladatcsoport:

2. Ügyviteli munkafolyamatok leírása

3. Az iratkezelés gyakorlata; a nyilvántartásba vétel

4. Az iratkezelés gyakorlata az ügyintézés során

5. Az iratkezelés gyakorlata az irattárban

6. Titkos ügyiratkezelés

7. Adatkezelés

8. Alapvető munkajogi szabályok alkalmazása

9. Biztonságtechnikai, tűzvédelmi előírások alkalmazása)

C) Ügyintézési ismeretek

(10. Alapfokú számítógép-kezelés 12. Ügyintézői feladatok)

Gyakorlati vizsga

Ügyviteli ismeretekből összetett feladat megoldása 60% feletti teljesítménnyel.

Az összetett gyakorlati vizsgafeladat manuális és számítógépes munkafolyamatok, továbbá az elméleti és gyakorlati ismeretek az alkalmazás és integrálás szintjén történő megoldását kérje számon.

Az összetett gyakorlati vizsgafeladat választható típusváltozatai lehetnek:

1. Iktatási feladat elvégzése, előirat, utóirat keresés, mutatózás, előadóív kiállítása.

2. Kézbe adott minták alapján postázás, az iratnak illetékességből az eljárásra jogosult másik szervhez történő áttétele.

3. Kézbe adott irathalmaz szelektálása, selejtezésre előkészítés, selejtezési jegyzőkönyv felvétele.

4. Sérült és hiányos irattal kapcsolatos TÜK ügykezelés egy mintafeladat alapján.

5. Az osztott iktatási rendszer figyelembevételével a szervezethez érkező iratokkal kapcsolatos ügyvitel.

6. Az ügyintézői feladatokban felsoroltak közül választott munkafolyamat vagy részmunkafolyamat műveleteinek elvégzése mintafeladat alapján.

A vizsga időtartama: 120 perc. A vizsga értékelése

Mindhárom - írásbeli, szóbeli, gyakorlati - vizsgarészt 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha mindhárom vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el. Elméleti jegyét a szóbeli vizsga három feladatkörére adott érdemjegyek átlaga alapján úgy kell megállapítani, hogy nagyobb súllyal szerepeljen a B) Ügyviteli ismeretek érdemjegye, gyakorlati jegyét pedig az írásbeli és gyakorlati vizsgán szerzett érdemjegyeinek átlaga alapján felfelé kerekítéssel kell megállapítani.

Amennyiben a jelölt a szóbeli vizsgán vagy az írásbeli vizsgán bármely részfeladatból, feladatkörből elégtelen osztályzatot kap, a teljes szóbeli, illetve írásbeli vizsgát meg kell ismételnie. Ha gyakorlati vizsgája elégtelen, gyakorlati javítóvizsgát kell tennie.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) Felmenthető a gépírásvizsga alól az a jelölt, aki legalább 1700 leütés/10 perc vizsgakövetelményt magában foglaló szakképesítéssel rendelkezik.

b) Szóbeli és gyakorlati vizsga alól nem adható felmentés.