48/1999. (XII. 29.) KHVM-KöM együttes rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet módosításáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. §-ának (2) bekezdésében és a 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. § A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A nemzetközi forgalmat lebonyolító nyilvános repülőterek üzemben tartója:

a) 1997. december 31. után csak olyan zajbizonyítvánnyal vagy más megfelelő minősítő okmánnyal rendelkező szubszonikus polgári sugárhajtású repülőgépet fogadhat, amely igazolja, hogy a repülőgép megfelel a külön jogszabállyal kihirdetett 16. annex (a továbbiakban: 16. annex) I. kötet, II. rész, 2. vagy 3. fejezete szerinti követelményeknek vagy azokkal egyenlően szigorú előírásoknak (JAA-JAR 36);[1]

b) 2000. január 1-je után nem fogadhat olyan szubszonikus sugárhajtású polgári repülőgépeket, amelyek hajtóművének kétáramúsági foka 2-nél kisebb, hacsak nem rendelkeznek zajbizonyítvánnyal, amely szerint

ba) vagy megfelelnek a 16. annex 2. kiadás (1988), I. kötet, II. rész, 3. fejezet előírásainak,

bb) vagy megfelelnek a 16. annex I. kötet, II. rész, 2. fejezet előírásainak, feltéve, hogy első egyedi légialkalmassági bizonyítványuk 25 évnél nem korábban került kiadásra;

(2) Magyarországon lajstromozott szubszonikus polgári sugárhajtású vagy légcsavar-meghajtású repülőgép, amely a 16. annex I. kötet 1981. november 26. utáni, az 5. számú módosításnak megfelelő állapota (a továbbiakban: 16/5. annex) szerint meghatározott valamelyik kategóriába tartozik, 2001. december 31. után nem üzemeltethető magyar repülőtereken olyan, megfelelő bizonyítékok alapján kiállított okmány nélkül, amely bizonyítja, hogy megfelel a 16/5. annex I. kötet II. része szerint rá alkalmazható, a 2., 3., 5. vagy 6. fejezetben előírt követelményeknek.

(3) Nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülőtér üzemben tartója 2004. december 31. után kizárólag olyan 34 000 kg-nál nagyobb megengedett felszálló tömegű és a repülőgéptípus légialkalmassági bizonyítványa szerint 19-nél több utasülőhellyel rendelkező szubszonikus sugárhajtású polgári repülőgépeket fogadhat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdés ba) pontjában meghatározott feltételnek.

(4) Azokon a nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülőtereken, ahol

a) a környezeti zajterhelés döntően légcsavar meghajtású légijárművek (beleértve az ultrakönnyű légijárműveket is) vagy helikopterek forgalmából származik;

b) a zajgátló védőövezetben élő lakosság több alkalommal tett panaszbejelentést a repülőtér üzemeltetése miatti zajterhelésre, és ezek jogosságát az önkormányzat állásfoglalása, valamint szakértői mérések is megerősítik.

1998. január 1-jétől az illetékes légiközlekedési hatóság előírhatja a 16. sz. annex I. kötet 5., 6. és 8. fejezete szerinti légijárművek forgalmának részleges vagy teljes korlátozását, ezenkívül a terület jellegétől függően a repülőtér üzemeltetője számára előírhat a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, egyes géptípusokra vonatkozó, időszakos forgalomkorlátozási kötelezettséget.

(5) Azokon a nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülőtereken, ahol az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek együttesen fennállnak, 1998. január 1-jétől a zajbizonyítvány nélküli repülőgépek fel-, illetve leszállása nem engedélyezhető.

(6) A más állam lajstromában szereplő, de magyar repülőtereket használó repülőgépeknek, valamint a 2000. január 1-jét követően a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: magyar lajstrom) felvett repülőgépeknek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését igazoló okmánya - amelynek egy példányát a repülőgép fedélzetén kell tartani - lehet önálló zajbizonyítvány vagy más dokumentum része, azonban mindkét esetben tartalmaznia kell legalább az alábbi adatokat:

a) a regisztráló állam és a repülőgép regisztrálási jele;

b) a gyártó sorozatszáma;

c) a gyártó típus és modell jelzése;

d) nyilatkozat minden járulékos változtatásról, beleértve azokat, amelyeket a zajkövetelmények kielégítése érdekében végeztek;

e) az a maximális tömeg, amely mellett az alkalmazott zajelőírás betartását igazolták;

f) a zajszint(ek) és annak (azoknak) a 90%-os megbízhatósági határa a referencia ponto(ko)n olyan repülőgépek esetében, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát 1977. október 5-ét követően adták ki.

(7) Más állam illetékes hatósága által, az a)-f) pontoknak megfelelő tartalommal kiállított, a repülőgép zajminősítését igazoló okmányt el kell fogadni.

(8) A 2000. január 1-jét megelőzően a magyar lajstromba felvett repülőgépek esetében az (1) és (4) bekezdésben előírt feltételek teljesítését igazoló okmány lehet

a) meglévő zajbizonyítványuk, amely érvényes marad, amíg a repülőgépen a zajt lényegesen befolyásoló változtatást nem hajtanak végre;

b) a tulajdonos, illetve üzemben tartó kérelmére, az illetékes légiközlekedési hatóság által, a típusra vonatkozóan a hatóság rendelkezésére álló, megfelelő adatok alapján kiállított zajbizonyítvány;

c) a tulajdonos, illetve üzemben tartó által benyújtott, azonos típusú repülőgépre vonatkozó, a repülőgép zaját befolyásoló szerkezeti részeket tekintve azonos egyedre vonatkozó, (6) bekezdésben említett okmány;

d) a tulajdonos, illetve üzemben tartó által benyújtott egyéb, az illetékes légiközlekedési hatóság által megfelelőnek ítélt dokumentumok - ideértve szakértő által, a hatóság előzetes jóváhagyásával és ellenőrzésével végzett zajmérések eredményeit - alapján kiállított zajbizonyítvány.

(9) A (8) bekezdés b)-d) pontjai szerinti eljárás során az illetékes légiközlekedési hatóság ellenőrzi a típusazonosságot. A repülőgép zajt befolyásoló szerkezeti részein végrehajtott változtatásokról a tulajdonos, illetve az üzemben tartó nyilatkozni köteles. A hatóság - szükség esetén a kérelmező költségére igénybe vett szakértő véleményét figyelembe véve - dönt arról, hogy a változtatás lényegesen befolyásolja-e a zajbizonyítvány kiadásának alapját képező adatokat.

(10) Az illetékes légiközlekedési hatóság felmentést adhat az (1)-(4) bekezdések szerinti forgalomkorlátozások, illetve üzemeltetési korlátozások alól

a) muzeális értéket képviselő repülőgépek esetében,

b) olyan repülőgépekre, melyek használata kivételes jellegű és ésszerűtlen lenne megtagadni az időleges felmentés;

c) módosítás, javítás vagy karbantartás miatt, nem üzleti célú repülést végző repülőgépekre.

(11) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közzétett listában szereplő, országonként csoportosított repülőgépek mentesülnek az (1) bekezdés ba) és bb) pontja szerinti követelmények teljesítése alól, ha

a) rendelkeznek a 16. annex 2. kiadás (1988), I. kötet, II. rész, 2. fejezet szabványainak való megfelelést igazoló zajbizonyítvánnyal és 1995. január 1. óta legalább egy évig használtak magyar repülőteret;

b) olyan ország lajstromában szerepelnek, amelyet tartalmaz a miniszter által közzétett lista és a listán szereplő országok valamelyikében székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy által közvetlenül, vagy lízing, illetve bérleti szerződés alapján az a) pontban említett egy év óta is folyamatosan üzemeltették azokat.

(12) Nem mentesül a (11) bekezdés szerinti repülőgép az ott megjelölt követelmények teljesítése alól, ha olyan országbeli természetes vagy jogi személynek kölcsönözték, illetve lízingelték, amely a (11) bekezdésben említett listán nem szerepel.

(13) Amennyiben az Lt. 22. §-a szerinti engedéllyel légiközlekedési tevékenységet végző, magyarországi székhelyű társaság 2000. január 1-jét követő évvel kezdődően a (3) bekezdés követelményeit nem kielégítő repülőgépei közül évente a teljes, - a tulajdonában lévő, vagy lízing, illetve bérleti szerződés alapján rendelkezése alá tartozó - szubszonikus sugárhajtású repülőgép parkjának a miniszter által, a légitársaság gazdasági lehetőségeinek figyelembevételével megállapított, de 10%-nál nem kisebb részét törölteti a magyar légijármű lajstromból, úgy az ennek ellenére a (3) bekezdésben megállapított határidő lejárta után még meglévő, a követelményeket nem kielégítő repülőgépei mentesülnek a működési tilalom alól.

(14) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételeket a repülőtér üzemben tartójának a repülőtérrendhez kell csatolni. A feltételek be nem tartása a repülőtérrend megsértésének minősül és az erre vonatkozó szankciókat vonja maga után.

(15) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a repülőteret kényszerhelyzetben [Lt. 41. § (3) bek.], illetve kényszerleszállásra [Lt. 41. § (4) bek.] igénybe vevő repülőgépekre.

(16) Az illetékes légiközlekedési hatóság a (10)-(12) bekezdések alapján adott mentesítésekről értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát."

2. § Az R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 80/51/EGK irányelve a szubszonikus légijárművek zajkibocsátásának korlátozásáról, módosította a Tanács 83/206/EGK irányelve;

b) a Tanács 92/14/EGK irányelve a repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 16. sz. függeléke, 2. kiadása (1988) 1. kötet, II. rész, 2. fejezet alapján, módosította a Tanács 98/20/EK irányelve."

3. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § (16) bekezdésének rendelkezését a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió tagállamává válásának időpontjától kell alkalmazni.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Dr. Pepó Pál s. k.,

környezetvédelmi miniszter