5/1999. (II. 12.) KHVM rendelet

a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (3) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az országos közúthálózatba tartoznak az állam tulajdonában lévő közutak.

(2) Az országos közutakat - jelentőségük és a forgalmi jellemzők alapján - gyorsforgalmi utak, főutak vagy mellékutak csoportjába, ezeken belül az úthálózati szempontok szerint útkategóriákba kell sorolni.

(3) Az országos közutak hálózati útkategóriái:

a) gyorsforgalmi utak:

aa) autópályák,

ab) autóutak,

b) főutak:

ba) elsőrendű főutak,

bb) másodrendű főutak,

bc) gyorsforgalmi utak csomóponti ágai,

c) mellékutak:

ca) összekötő utak,

cb) bekötőutak,

cc) állomáshoz vezető utak,

cd) gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai,

ce) egyéb országos közutak csomóponti ágai, parkolóhelyi útjai.

(4) A helyi közúthálózatba tartoznak az önkormányzatok tulajdonában lévő

a) belterületi közutak,

aa) belterületi elsőrendű főutak,

ab) másodrendű főutak,

ac) gyűjtőutak,

ad) kiszolgáló és lakóutak,

b) külterületi közutak,

c) kerékpárutak,

d) gyalogutak és járdák.

(5) Az országos és helyi közúthálózati útkategóriák jellemzőit, az útkategóriákba sorolás feltételeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza."

2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az országos közútnak a 2. § (3) bekezdésében meghatározott útkategóriákba sorolása, azonosítása, valamint az arra szolgáló számjel és betűjel megállapítása, illetőleg megváltoztatása - az országos közút kezelőjének kezdeményezésére - az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság feladata.

(2) Az autópályákat, az autóutakat és az első- és másodrendű főutakat 1, 2, illetve 3 jegyű számmal, az egyéb országos közutakat 4, illetőleg 5 jegyű számmal kell jelölni. A gyorsforgalmi utakat "M" betűjellel is jelölni kell.

(3)[1]

(4)[2]

(5) Az országos közúthálózat részletes számozási rendszerét e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni és alkalmazni.

(6) A helyi közútnak a 2. § (4) bekezdésében meghatározott útkategóriák valamelyikébe való besorolása - a településrendezési tervek figyelembevételével - a közút kezelőjének a feladata."

3. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez (a továbbiakban: igénybevétel) szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerint a közút kezelőjénél kell előterjeszteni.

(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban mellékelni kell:

a) az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki leírást),

b) a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,

c) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét.

(3) A közút kezelője a hozzájárulást megtagadja, ha a tervezett igénybevétel a közút állagának jelentős romlásával, a közúti forgalom biztonságának súlyos sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, és az az igénybevétel feltételeinek meghatározásával sem hárítható el, továbbá ha az igénybevétel a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátását vagy hálózatfejlesztési és korszerűsítési terveinek, programjainak végrehajtását veszélyezteti.

(4)[3]

(5) A közút igénybevételéért fizetendő díj előre esedékes, annak mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján, de legalább 1 napra kell megállapítani. A díj megfizetéséig a közutat érintő munkavégzés vagy egyéb nem közlekedési célú igénybevétel nem kezdhető meg.

(6) A (4)-(5) bekezdésben szabályozott díjat a hozzájárulásban meghatározott mértékben, módon és időpontban kell a közút kezelője részére megfizetni.

(7) A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjat - a közút kezelőjének kérelmére - a közlekedési hatóság állapítja meg, és szabja ki az igénybevevővel (jogosulttal) szemben. A közút kezelőjének a kérelmében meg kell jelölnie a hozzájárulás nélküli, illetőleg a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően igénybe vett útterület

a) térmértékét, a szélességi és hosszúsági adatokat naponkénti bontásban,

b) igénybevételének időtartamát,

c) forgalma akadályozásának mértékét (az úttest és az egyéb terület arányának feltüntetésével).

(8) A kérelemhez csatolni kell az ügyben keletkezett valamennyi iratot és a hatósági eljárási díj befizetéséről szóló igazolást.

(9)[4]

4. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A Kkt. 42/A. §-ának (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek végzéséhez, továbbá útcsatlakozás létesítéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemnek - az értelemszerű eltérésekkel - tartalmaznia kell

a) a 6. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,

b) a vízelvezetés megoldását az útcsatlakozás térségében,

c) a csatlakozó út várható forgalmi adatait,

d) az érintett ingatlan azonosításához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat,

e) az építménynek, tevékenységnek, fának a közút tengelyétől, illetve területének határától mért távolságát.

(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban csatolni kell

a) a 6. § (2) bekezdésében előírt mellékleteket,

b) a csatlakozó út hossz-szelvényét és minta keresztszelvényét,

c) a csatlakozó út közúti jelzéseinek felsorolását."

5. § Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) A közút kezelője a 6-7. §-ban előírt mellékletek vagy azok közül egyesek csatolásától eltekinthet, illetőleg - szükség szerint - egyéb dokumentáció (terv, helyszínrajz, alaptérkép, stb.) becsatolását vagy adat közlését is kérheti az igénybevétel (tevékenység) formájától, módjától, időtartamától és mértékétől függően, illetőleg kapu vagy telekbejáró esetében.

(2) A közút kezelője a kezelői hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról köteles a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nyilatkozni. Ez a határidő indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Erről a kérelmezőt az eredeti határidő lejárta előtt értesíteni kell.

(3) A közút kezelője a hozzájárulásának megadásáról vagy megtagadásáról szóló nyilatkozatában köteles a kérelmezőt tájékoztatni arról, hogy a döntés felülvizsgálatát a közlekedési hatóságtól kérheti. A hozzájárulás megtagadását a közút kezelője köteles írásban megindokolni.

(4) Ha a közlekedési hatóságnak más hatóság megkeresésére kell - a közút kezelője előzetes hozzájárulásának vagy nyilatkozatának figyelembevételével - szakhatóságként nyilatkoznia, a közlekedési hatóság megkeresését a közút kezelője 8 nap alatt köteles teljesíteni, e határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A szakhatósági hozzájárulás iránti kérelemhez, illetve megkereséshez csatolni kell a tervdokumentáció kettő példányát."

6. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A közlekedési hatóság betekinthet a közút kezelője vagy megbízottja által külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett nyilvántartásba, és abból térítésmentesen adatokat, tájékoztatást kérhet."[5]

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. 4. §-a hatályát veszti.

(2) Az R. melléklete helyébe e rendelet 1., 2., 3. és 4. számú mellékletei lépnek.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet az 5/1999. (II. 12.) KHVM rendelethez

"1. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez

Az országos és helyi közúthálózat útkategóriáinak jellemzői, az útkategóriákba sorolás feltételei

I. Az országos közúthálózat útkategóriáinak jellemzői, az útkategóriákba sorolás feltételei

1.[6]

2. Autóutak

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Közepes távolságú forgalmat bonyolítanak le, régiókat kötnek össze és a jelentősebb forgalmi irányokból (gazdasági, idegenforgalmi, kulturális stb. központokból) a forgalomnak az autópályára történő rávezetését biztosítják. Irányonként két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. Irányonként egy forgalmi sávval rendelkező autóúton minden keresztezés szabályozott és az autóút átmenő forgalmának elsőbbsége biztosított. Az útmenti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

3. Elsőrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom - állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve - tiltott. Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető. Közúti csomópontjaiban - ha megengedett a balra kanyarodás - a járművek részére külön felálló sáv van. Külterületen a tömegközlekedési járművek (autóbusz, trolibusz) részére megállóöblök állnak rendelkezésre, az útmenti ingatlanokhoz nem létesíthető közvetlen csatlakozás, és csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

4. Másodrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, külterületen az útmenti ingatlanokhoz nem létesíthető közvetlen csatlakozás, csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

5. Gyorsforgalmi utak csomóponti ágai

Az autópályák és autóutak csomópontjainak fel- és lehajtó ágai, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak.

6. Összekötő utak

Településeket egymással és a főúthálózattal kötnek össze, illetve forgalmat gyűjtő és elosztó szerepet töltenek be. Biztosítják a forgalomnak a főutakra történő ráhordását.

7. Bekötőutak

Településeket kötnek be az országos közúthálózatba, biztosítják a település tömegközlekedését, személy- és áruforgalmi megközelíthetőségét.

8. Állomáshoz vezető utak

A különböző közlekedési ágak állomásaihoz, pályaudvaraihoz és kikötőihez (autóbusz-pályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompkikötő, repülőtér, stb.) vezető utak, amelyek azok bekötését látják el az országos közúthálózatba.

9. Gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai

Az autópályák és autóutak pihenő- és parkolóhelyeihez vezető utak és azok belső útjai, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak.

10. Egyéb országos közutak csomóponti ágai, parkolóhelyi útjai

Vegyes forgalmat szolgáló, nem gyorsforgalmi utak - minimum 30 méter hosszú - csomóponti ágai, továbbá delta átkötések és parkolóhelyi utak.

II. A helyi közúthálózat útkategóriáinak jellemzői, az útkategóriákba sorolás feltételei

1. Belterületi közutak

A települések területrendezési (településszerkezeti és szabályozási) tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen belül (belterületen) vagy annak határán elhelyezkedő (határát alkotó) közutak.

1.1. Belterületi elsőrendű főutak

(A korábbi elnevezésük szerint "főforgalmi utak".) Az országos közúthálózat elsőrendű és nagy forgalmú másodrendű főútjainak távolsági forgalmat lebonyolító belterületi szakaszai, az egyes városrészeket összekapcsoló, nagy városi helyi forgalmat levezető közutak. Forgalmi csomópontjai általában szintbeniek és jelzőlámpával szabályozottak (több csomópont esetén összehangolt szabályozással). A megállás és várakozás általában csak külön leállósávban engedélyezett, kapubejárók létesítése, új építés, illetve korszerűsítés esetén (kivéve a különleges kötöttségeket, történelmi belvárosok adottságait) nem engedélyezett.

1.2. Belterületi másodrendű főutak

(A korábbi elnevezésük szerint "forgalmi utak".) Az országos közúthálózat kisebb forgalmú másodrendű főútjainak és nagy forgalmú mellékútjainak elsősorban távolsági forgalmat lebonyolító belterületi szakaszai, az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közutak. Forgalmi csomópontjai szabályozottak. A szegély menti várakozás általában megengedett, ha van külön várakozósáv.

1.3. Gyűjtőutak

Az országos közúthálózat kisebb forgalmú és jelentőségű, elsősorban célforgalmat lebonyolító mellékútjainak belterületi szakaszai. A település lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára.

1.4. Kiszolgáló és lakóutak

1.4.1. A kiszolgáló utak a települések belterületének a lakófunkciótól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító közutak. Idetartoznak:

- a szervizutak [általában a főutak mellett elhelyezkedő egyirányú utak, amelyek a mellettük lévő területek: üzletek, szolgáltató intézmények (pl. benzinkutak, szervizek stb.) kiszolgálását biztosítják],

- az iparterületi és a mezőgazdasági belterületi közutak (általában nehéz- és lassú forgalmat bonyolítanak le),

- egyéb kiszolgáló utak (intézmények, szabadidő-, sport-, kulturális és egyéb zöldterületek kiszolgálását biztosító közutak).

1.4.2. A lakóutak a települések belterületének alapfunkcióját, a lakófunkciót kiszolgáló közutak, a lakótelepek és lakótömbök belső forgalmát bonyolítják le.

2. Külterületi közutak

A települések területrendezési tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen kívül (külterületen) vezető közutak.

3. Kerékpárutak

Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak (ideértve a gyalogosok és a kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog- és kerékpárutakat is).

4. Gyalogutak és járdák

A gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része."

2. számú melléklet az 5/1999. (II. 12.) KHVM rendelethez

"2. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez

Az országos közúthálózat számozási rendszere és az utak számozása

I. Gyorsforgalmi utak

1. A gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak) betűjelzése egységesen "M".

2. A gyorsforgalmi utak "M" betűjelzése mellett egy vagy két számjegyből álló szám van.

3. Az egyszámjegyű gyorsforgalmi utak számozása az M1-es Budapest-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom országhatár autópályával kezdődik és a számok az óramutató járásával megegyezően növekednek.

4. Az egyszámjegyű, sugárirányú gyorsforgalmi utak a gyorsforgalmi úthálózat számozási szektorhatárait is jelölik. Az egyes gyorsforgalmi szektorok száma megegyezik a szektort indító egyszámjegyű gyorsforgalmi út számával (pl. az M3 és M4 gyorsforgalmi utak között a 3. szektor van).

5. A Budapest körüli autópálya gyűrű jele: "M0".

6. Az úgynevezett "középső gyorsforgalmi gyűrűt" alkotó gyorsforgalmi utak száma két számjegyből áll az "M" betűjelzést követően: az első szám az elhelyezkedés szektorszáma, a második: "0" a gyűrű (középső) helyzetére utal (pl. M10, M40 stb.).

7. Az úgynevezett "külső gyorsforgalmi gyűrűt" alkotó gyorsforgalmi utak száma két számjegyből áll az "M" betűjelzést követően: az első szám az elhelyezkedés szektorszáma, a második: "9" a gyűrű (külső) helyzetére utal (pl. M39, M69 stb.).

8. A szektorhatárt jelentő sugárirányú gyorsforgalmi utak szelvényezése Budapesttől indul (az M8-as autópálya kivételével, amely Szabadbattyánban az M7-es autópályától indul). A szektoron belüli gyorsforgalmi utak szelvényezése a kisebb számú úttól indul (az óramutató járásával megegyező, nemzetközileg is elfogadott "pozitív irányban").

9. Az M0 autópálya gyűrű szelvényezése - figyelemmel a kialakult gyakorlatra és az autópálya gyűrű elhúzódó szakaszos megvalósulására - az M1 autópályától indul, és az óramutató járásával ellentétes (negatív) irányú.

10. A középső és külső gyorsforgalmi gyűrűk szelvényezése az óramutató járásával megegyezik, és minden szektorban újra indul a szektorhatárt alkotó gyorsforgalmi úttól.

II. Fő- és mellékutak

1. A fő- és mellékutak számozási rendszere a szektorelvre épül és a számozása az 1. számú (10. számú) Budapest-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom elsőrendű (a továbbiakban: I. r.) főúttól kiindulva, az óramutató járásával megegyező irányban növekedve történik.

2. Az 1-8. számú I. r. főutak az országos közutak számozásának a szektorhatárait alkotják. Az egyes szektorok száma megegyezik a szektort indító egyszámjegyű főút számával (pl. a 3. és 4. számú I. r. főutak között a 3. szektor van).

3. Az 1-7. számú I. r. főutak Budapestről, a 8. számú I. r. főút Székesfehérvárról indulnak.

4. A fő- és mellékutak számozási rendszerét meghatározó egyes számozási szektorok:

1. szektor: az 1-2. számú elsőrendű főutak között,

2. szektor: a 2-3. számú elsőrendű főutak között,

3. szektor: a 3-4. számú elsőrendű főutak között,

4. szektor: a 4-5. számú elsőrendű főutak között,

5. szektor: az 5-6. számú elsőrendű főutak között,

6. szektor: a 6-7. számú elsőrendű főutak között,

7. szektor: a 7-8. számú elsőrendű főutak között,

8. szektor: a 8-1. számú elsőrendű főutak között

helyezkedik el.

5.[7]

6.[8]

7. A mellékutak száma (jele)

Elsősorban nyilvántartási, szolgálati célokat szolgál, az utakon (a helyszínen és a nyilvános térképeken) nincsenek feltüntetve.

a) Az összekötő utakat négyjegyű számmal kell jelölni úgy, hogy az első két számjegy azonos legyen az alszektor számával. (Az alszektorok határa a mellékút számának a megváltoztatása nélkül átléphető egy úttal. Ebben az esetben a mellékút száma a kezdőszelvényénél érvényes alszektor számot kapja.) A négyjegyű szám 0-val nem végződhet. Az összekötő utakat az óramutató járásával megegyezően kell számozni, ezt azonban az időközben történt változások módosíthatják.

b) A bekötő- és állomáshoz vezető utakat ötjegyű számmal (jellel) kell jelölni úgy, hogy az első két szám azonos legyen az alszektor számával. A bekötőutakat a szektorszám után 101-299, az állomáshoz vezető utakat 301-399 számokból álló számjeggyel kell jelölni. Ezeket az utakat is az óramutató járásával megegyezően kell számozni.

c) A gyorsforgalmi és az egyéb országos közutak csomóponti ágainak, pihenőhelyi és parkolóhelyi útjainak a számozási alapelve megegyezik a bekötőutak számozásával. Az első két számjegy a csatlakozó útra (szektorra) utal. A gyorsforgalmi utak csomóponti ágait és mellékútjait a szektorszám után 401-599, az egyéb utakét 601-999 számokból álló számjegyekkel kell jelölni."

3. számú melléklet az 5/1999. (II. 12.) KHVM rendelethez

"3. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez

Kérelem az országos/helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránt

1. Az igénybevétel

a) helye:

b) célja:

2. Annak a személynek (szervezetnek) a neve és címe, akinek az érdekében az igénybevétel történik (a hozzájárulás jogosultja):

3. Az elfoglalni kívánt útterület

a) hosszúsága:

b) szélessége:

c) nagysága: m2

4. Az igénybevétel

a) kezdetének tervezett időpontja:

b) befejezésének tervezett időpontja:

5. A kezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy

a) neve:

b) címe:

c) telefonszáma:

6. Az igénybevétel eredményeként a közút területén (az alatt vagy felett) elhelyezett építmény (létesítmény)

a) tulajdonosának

neve:

címe:

b) üzemeltetőjének

neve:

címe:

Dátum: ....................

.....................

(cégszerű) aláírás

Melléklet:

- az igénybevételt feltüntető terv (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás) 3 példányban,

- a közút érintett szakaszának hossz- és keresztszelvénye 3 példányban,

- az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomelterelés) terve 3 példányban."

4. számú melléklet az 5/1999. (II. 12.) KHVM rendelethez

"4. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez

Közutak, járdák nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak