19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet

a közutak igazgatásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 27. §-ában, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1] A rendelet hatálya kiterjed Magyarország területén lévő országos és helyi közutakra (a továbbiakban: közút), a közforgalom elől el nem zárt magánutakra, továbbá ezek műtárgyaira és tartozékaira.

2. §[2] (1) Az állam tulajdonában lévő közutak az országos közúthálózatba tartoznak. Az országos közutakat úthálózati szempontból - jelentőségük és forgalmi jellemzőik alapján - a következő hálózati útosztályok (a továbbiakban: útosztály) valamelyikébe kell besorolni:

a) gyorsforgalmi utak (külterületi, belterületi):

aa) autópályák,

ab) autóutak,

ac) gyorsforgalmi utak csomóponti elemei;

b) főutak (külterületi, belterületi):

ba) elsőrendű főutak,

bb) másodrendű főutak;

c) mellékutak (külterületi, belterületi):

ca) összekötő utak,

cb) bekötőutak,

cc) állomáshoz vezető utak,

cd) gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai,

ce) egyéb országos közutak (csomóponti ágak, parkolóhelyi utak és kerékpárutak).

(2) Az önkormányzatok tulajdonában levő közutak a helyi közúthálózatba tartoznak. A helyi közutakat úthálózati szempontból - jelentőségük és forgalmi jellemzőik alapján - a következő útosztályok valamelyikébe kell besorolni:

a) belterületi közutak:

aa) belterületi gyorsforgalmi utak,

ab) belterületi elsőrendű főutak,

ac) belterületi másodrendű főutak,

ad) gyűjtőutak,

ae) kiszolgáló és lakóutak;

b) külterületi közutak;

c) kerékpárutak;

d) gyalogutak és járdák.

(3) Az országos és helyi közúthálózat útosztályainak jellemzőit, az útosztályba sorolás feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.

3. §[3] (1)[4] Az országos közútnak a 2. § (1) bekezdésében meghatározott útosztályba* sorolása, azonosítása, valamint az arra szolgáló útszám megállapítása, illetőleg megváltoztatása a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.[5]

(2)[6] Az útszámot az építtetőnek vagy megbízottjának kell kérnie a közlekedésért felelős minisztertől, akinek azt 30 napon belül kell megadnia.

(3)[7] Az autópályákat, az autóutakat egy vagy kettő jegyű számmal, az első- és másodrendű főutakat egy, kettő vagy három jegyű számmal, az egyéb országos közutakat négy vagy öt jegyű számmal kell jelölni. A gyorsforgalmi utakat (ütemezett kiépítés esetén a hossz, a kiépítés, a hálózati szerep függvényében a közlekedésért felelős miniszter műszaki értékelése alapján) M betűjellel is jelölni kell.

(4)[8] A nemzetközi hálózatok részét képező utakat a vonatkozó nemzetközi egyezményben meghatározott jellel is jelölni kell.

(5) A gyorsforgalmi utak és a főutak útszámát és betűjelét fel kell tüntetni az útirányjelző, útbaigazító és útvonal-megerősítő jelzőtáblákon, valamint a nyilvános térképeken. A mellékutak útszámát csak a nyilvántartásokban és a szolgálati térképeken kell feltüntetni.

(6) Az országos közúthálózat részletes számozási rendszerét a 2. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni és alkalmazni.

(7) A helyi közútnak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott útosztályok valamelyikébe történő besorolása - a településrendezési tervvel összhangban - a közút kezelőjének a feladata.

4. §[9]

5. §[10]

6. §[11] (1)[12] A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez (a továbbiakban: igénybevétel) szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal a közút kezelőjénél kell előterjeszteni.

(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban mellékelni kell:

a) az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki leírást),

b) a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,

c) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét.

(3) A közút kezelője a hozzájárulást megtagadja, ha a tervezett igénybevétel a közút állagának jelentős romlásával, a közúti forgalom biztonságának súlyos sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, és az az igénybevétel feltételeinek meghatározásával sem hárítható el, továbbá ha az igénybevétel a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátását vagy hálózatfejlesztési és korszerűsítési terveinek, programjainak végrehajtását veszélyezteti.

(4)[13] Az országos közút igénybevételéért fizetendő díj összegét - e rendelet 4. számú mellékletében foglalt díjtételek és szorzószámok alkalmazásával - a közút kezelője állapítja meg. Nem kell díjat fizetni vasúti átjáróban - a vasúti átjáróhoz kapcsolódóan - a vasút üzemeltetője által vagy megrendelésére végzett, továbbá az országos és helyi közút területén a közút kezelője vagy az építtető által, illetőleg megrendelésére állami vagy önkormányzati érdekből végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén.

(5) A közút igénybevételéért fizetendő díj előre esedékes, annak mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján, de legalább 1 napra kell megállapítani. A díj megfizetéséig a közutat érintő munkavégzés vagy egyéb nem közlekedési célú igénybevétel nem kezdhető meg.

(6) A (4)-(5) bekezdésben szabályozott díjat a hozzájárulásban meghatározott mértékben, módon és időpontban kell a közút kezelője részére megfizetni.

(7) A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjat - a közút kezelőjének kérelmére - a közlekedési hatóság állapítja meg, és szabja ki az igénybevevővel (jogosulttal) szemben. A közút kezelőjének a kérelmében meg kell jelölnie a hozzájárulás nélküli, illetőleg a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően igénybe vett útterület

a) térmértékét, a szélességi és hosszúsági adatokat naponkénti bontásban,

b) igénybevételének időtartamát,

c) forgalma akadályozásának mértékét (az úttest és az egyéb terület arányának feltüntetésével).

(8)[14] A kérelemhez csatolni kell a közút szabálytalan nem közlekedési célú igénybevételére vonatkozó iratot és az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(9)[15] A pótdíjat az igénybevétel tényleges tartamára - a hozzájárulástól eltérő igénybevétel esetén a szabálytalanság fennállásának időtartamára - kell megállapítani. A hozzájárulás nélküli igénybevétel esetén a pótdíj mellett az alapdíjat is meg kell fizetni. A pótdíjat a kötelezést tartalmazó határozat közlésétől számított 15 napon belül kell - országos közutak esetén az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat javára - a közút kezelőjéhez megfizetni. Az alapdíj, illetőleg a pótdíj késedelmes megfizetése esetén az igénybevevő köteles késedelmi kamatot is fizetni.

7. §[16] (1) A Kkt. 42/A. §-ának (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek végzéséhez, továbbá útcsatlakozás létesítéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemnek - az értelemszerű eltérésekkel - tartalmaznia kell

a)[17] a 3. számú melléklet szerinti adatokat,

b) a vízelvezetés megoldását az útcsatlakozás térségében,

c) a csatlakozó út várható forgalmi adatait,

d) az érintett ingatlan azonosításához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat,

e) az építménynek, tevékenységnek, fának a közút tengelyétől, illetve területének határától mért távolságát.

(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban csatolni kell

a) a 6. § (2) bekezdésében előírt mellékleteket,

b) a csatlakozó út hossz-szelvényét és minta keresztszelvényét,

c) a csatlakozó út közúti jelzéseinek felsorolását.

7/A. §[18] (1) A közút kezelője a 6-7. §-ban előírt mellékletek vagy azok közül egyesek csatolásától eltekinthet, illetőleg - szükség szerint - egyéb dokumentáció (terv, helyszínrajz, alaptérkép, stb.) becsatolását vagy adat közlését is kérheti az igénybevétel (tevékenység) formájától, módjától, időtartamától és mértékétől függően, illetőleg kapu vagy telekbejáró esetében.

(2)[19] A közút kezelője a kezelői hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról köteles a kérelem benyújtásától számított 21 napon belül nyilatkozni. Ez a határidő indokolt esetben, legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Erről a kérelmezőt az eredeti határidő lejárta előtt értesíteni kell.

(2a)[20] A derogációs kötelezettség hatálya alá tartozó, megvalósítás alatt álló projektek esetében a közút kezelője a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról köteles a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül nyilatkozni. Az ilyen projektek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közút kezelője a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül hívja fel a kérelmezőt a további dokumentumok benyújtására. A felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam nem számít bele a 15 napos időtartamba. Amennyiben a kérelmező a kért dokumentumot nem a közút kezelője által előírtaknak megfelelően, továbbá nem a meghatározott határidőben nyújtja be, a közút kezelője a rendelkezésére álló dokumentumok alapján nyilatkozik a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról.

(2b)[21] A derogációs kötelezettség hatálya alá tartozó projektek listáját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a honlapján közzéteszi.

(3) A közút kezelője a hozzájárulásának megadásáról vagy megtagadásáról szóló nyilatkozatában köteles a kérelmezőt tájékoztatni arról, hogy a döntés felülvizsgálatát a közlekedési hatóságtól kérheti. A hozzájárulás megtagadását a közút kezelője köteles írásban megindokolni.

(4)[22]

8. §[23]

9. §[24] A közlekedési hatóság betekinthet a közút kezelője vagy megbízottja által külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett nyilvántartásba, és abból térítésmentesen adatokat, tájékoztatást kérhet.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Schamschula György s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez[25]

Az országos és helyi közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

I. Az országos közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

1. Autópályák[26]

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági - országok, országrészek, illetve régiók közötti -, valamint jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító és azt a legnagyobb közlekedésbiztonságot nyújtva, a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval és leállósávval rendelkező osztottpályás utak, fizikai elválasztással. A gépjárművezetők és az utasok tájékoztatása, utazási kényelme magas szolgáltatási színvonalú. Minden keresztezése külön szintű és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak. Az autópályán szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet, valamint az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban szabad fel- és lehajtani. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el.

2. Autóutak

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági forgalmat bonyolítanak le, régiókat kötnek össze és a jelentősebb forgalmi irányokból (gazdasági, idegenforgalmi, kulturális stb. központokból) a forgalomnak az autópályára történő rávezetését biztosítják. Irányonként legalább két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. Irányonként egy forgalmi sávval rendelkező autóúton minden keresztezés szabályozott és az autóút átmenő forgalmának elsőbbsége biztosított, valamint leállásra alkalmas padka van mindkét oldalon. Az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

3. Gyorsforgalmi utak csomóponti elemei

Az autópályák és autóutak csomópontjainak összekötő pályái, összekötő ágai, gyűjtő-elosztó pályái, valamint kiválási és becsatlakozási elemei, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak. (Az átmenő főpálya - igazgatási szempontból - a gyorsforgalmi út részét képezi.)

4. Elsőrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom - állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve - tiltott. Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető. Közúti csomópont létesítése - ha megengedett a balra kanyarodás - az csak a járművek részére külön felálló sáv kialakításával történhet. Külterületen a tömegközlekedési járművek (autóbusz, trolibusz) részére megállóöblök állnak rendelkezésre, az út menti ingatlanokhoz nem létesíthető közvetlen csatlakozás, és csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

5. Másodrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, külterületen az út menti ingatlanokhoz - csak kivételes esetben - létesíthető közvetlen csatlakozás, csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

6. Összekötő utak

A településeket egymással és a főúthálózattal kötik össze, illetve forgalmat gyűjtő és elosztó szerepet töltenek be. Biztosítják a forgalomnak a főutakra történő ráhordását.

7. Bekötőutak

Településeket kötnek be az országos közúthálózatba, biztosítják a település tömegközlekedését, személy- és áruforgalmi megközelíthetőségét.

8. Állomáshoz vezető utak

A különböző közlekedési ágak állomásaihoz, pályaudvaraihoz és kikötőihez (autóbusz-pályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompkikötő, repülőtér stb.) vezető utak, amelyek azok bekötését látják el az országos közúthálózatba.

9. Gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai

Az autópályák és autóutak pihenő- és parkolóhelyeihez vezető utak és azok belső útjai, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak.

10. Egyéb országos közutak (csomóponti ágak, parkolóhelyi utak és kerékpárutak)

Nem gyorsforgalmi utak - minimum 30 méter hosszú - csomóponti ágai, továbbá delta átkötések, parkolóhelyi utak és kerékpárutak.

II. A helyi közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

1. Belterületi közutak

A települések településrendezési (településszerkezeti és szabályozási) tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen belül (belterületen) vagy annak határán elhelyezkedő (határát alkotó) közutak.

1.1. Belterületi gyorsforgalmi utak

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Város- (település-) részek, illetve települési centrumok közötti jelentős forgalmat lebonyolító és azt a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként két vagy több forgalmi sávval rendelkező osztott pályás utak. A gépjárművek és az utasok tájékoztatása és ellátása magas színvonalú. A belterületi gyorsforgalmi úton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. A forgalmi csomópontokban és a pihenőhelyeknél a gépjárművek fel- és lehajtására gyorsító- és lassítósáv szolgál. Az út menti épületekhez, ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani. Irányonként burkolt leállósáv van, kivéve a gyorsító- és lassítósávos szakaszokat.

1.2. Belterületi elsőrendű főutak

Az egyes városrészeket összekapcsoló, nagy helyi forgalmat levezető közutak. Forgalmi csomópontjai általában szintbeniek (körforgalmúak vagy jelzőlámpával szabályozottak, több egymás utáni jelzőlámpás csomópont esetén lehetőleg a jelzőlámpás csomópontok összehangolásával). A megállás és várakozás általában csak külön várakozósávban engedélyezett. Új út építése, illetve korszerűsítése esetén kapubejáró létesítése (kivéve a településszerkezet és a beépítettség kötöttségeit, történelmi belvárosok adottságait) nem engedélyezett. A tömegközlekedési járatok megállóhelyei a forgalmi sávoktól elkülönítettek.

1.3. Belterületi másodrendű főutak

Az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közutak. Forgalmi csomópontjai szabályozottak. A várakozás általában külön várakozósávban megengedett.

1.4. Gyűjtőutak

A település lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára.

1.5. Kiszolgáló és lakóutak

1.5.1. A kiszolgáló utak a települések belterületének a lakófunkciótól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító közutak. Idetartoznak:

- a szervizutak [általában a főutak mellett elhelyezkedő - rendszerint - egyirányú utak, amelyek a mellettük lévő területek: üzletek, szolgáltató intézmények (pl. benzinkutak, szervizek stb.) kiszolgálását biztosítják],

- az iparterületi és a mezőgazdasági belterületi közutak (általában nehéz és lassú forgalmat bonyolítanak le),

- egyéb kiszolgáló utak (intézmények, szabadidő-, sport-, kulturális és egyéb zöldterületek kiszolgálását biztosító közutak).

1.5.2. A lakóutak a települések belterületének alapfunkcióját, a lakófunkciót kiszolgáló közutak, a lakótelepek és lakótömbök belső forgalmát bonyolítják le.

2. Külterületi közutak

A települések területrendezési tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen kívül (külterületen) vezető közutak.

3. Kerékpárutak

Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak (ideértve a gyalogosok és a kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog- és kerékpárutakat is).

4. Gyalogutak és járdák

A gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része.

2. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez[27]

Az országos közúthálózat számozási rendszere és az utak számozása

I. Gyorsforgalmi utak

(a gyorsforgalmi utak csomóponti elemeinek kivételével)

1. A gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak) betűjelzése egységesen M.

2. A gyorsforgalmi utak M betűjelzése mellett egy vagy két számjegyből álló szám van.

3. A gyorsforgalmi utak számozása - az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény szerint (az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve, valamint a szerelvényezés iránya szerint a települések sorrendjét szükség esetén módosítva - a következő, "A gyorsforgalmi utak számozása" című táblázat alapján történik.

A gyorsforgalmi utak számozása:

2 A Nagytarcsa-Kistarcsa-Kerepes-Gödöllő-Mogyoród nyomvonalra az M31 útszámot az OTrT hatálybalépése után adta meg az UKIG.

Megjegyzés:

A meglevő elemek a táblázatban jel nélkül, a tervezett elemek *-gal, a meglevő határátkelőhelyek **-gal, a tervezett határátkelőhelyek ***-gal szerepelnek e rendelet kihirdetésének időpontjában.

A "térség" a település közigazgatási területét és annak 10 km-es környezetét jelöli.

A Vásárosnamény*-Záhony***-Tiszahíd* (Ukrajna), valamint az M9 Vát térsége*-Szombathely* gyorsforgalmi utaknak az OTrT szerint jelenleg nincs útszáma. Ezek meghatározása a 3. § (1) bekezdése értelmében az UKIG hatáskörébe tartozik.

II. Fő- és mellékutak, valamint a gyorsforgalmi utak csomóponti elemei

1. A fő- és mellékutak számozási rendszere a szektorelvre épül és a számozása az 1. számú Budapes-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom elsőrendű, (a továbbiakban: I. r.) főúttól kiindulva, az óramutató járásával megegyező irányban növekedve történik.

2. Az 1-8. számú I. r. főutak az országos közutak számozásának a szektorhatárait alkotják. Az egyes szektorok száma megegyezik a szektort indító egyszámjegyű főút számával (pl. a 3. és 4. számú I. r. főutak között a 3. szektor van).

3. Az 1-7. számú I. r. főutak Budapestről, a 8. számú I. r. főút Székesfehérvárról indulnak.

4. A fő- és mellékutak számozási rendszerét meghatározó egyes számozási szektorok:

1. szektor: az 1-2. számú elsőrendű főutak között,

2. szektor: a 2-3. számú elsőrendű főutak között,

3. szektor: a 3-4. számú elsőrendű főutak között,

4. szektor: a 4-5. számú elsőrendű főutak között,

5. szektor: az 5-6. számú elsőrendű főutak között,

6. szektor: a 6-7. számú elsőrendű főutak között,

7. szektor: a 7-8. számú elsőrendű főutak között,

8. szektor: a 8-1. számú elsőrendű főutak között

helyezkedik el.

5. Az utak számát a szektorelvnek és az út hálózati szerepének figyelembevételével kell meghatározni.[29]

6. A főutak számozása[30]

Az egy számjegyű elsőrendű főutak a szektoralkotó utak egytől nyolcig sorszámmal.

A két (és három) számjegyű elsőrendű, valamint a két és három számjegyű másodrendű főutak az egyes szektorokban a szektorszámmal kezdődnek, a második (vagy harmadik) számjegyük Budapesttől kiinduló és az óramutató járásával megegyező sorrendben következik. Ezek alkotják - a mellékutak számjelének a meghatározásánál fontos - alszektorok határait.

7. A mellékutak száma (jele)

Elsősorban nyilvántartási, szolgálati célokat szolgál, az utakon (a helyszínen és a nyilvános térképeken) nincsenek feltüntetve.

a) Az összekötő utakat négyjegyű számmal kell jelölni úgy, hogy az első két számjegy azonos legyen az alszektor számával. (Az alszektorok határa a mellékút számának a megváltoztatása nélkül átléphető egy úttal. Ebben az esetben a mellékút száma a kezdőszelvényénél érvényes alszektor számot kapja.) A négyjegyű szám 0-val nem végződhet. Az összekötő utakat az óramutató járásával megegyezően kell számozni, ezt azonban az időközben történt változások módosíthatják.

b) A bekötő- és állomáshoz vezető utakat ötjegyű számmal (jellel) kell jelölni úgy, hogy az első két szám azonos legyen az alszektor számával. A bekötőutakat a szektorszám után 101-299, az állomáshoz vezető utakat 301-399 számokból álló számjeggyel kell jelölni. Ezeket az utakat is az óramutató járásával megegyezően kell számozni.

c) A gyorsforgalmi utak csomóponti ágainak és pihenőhelyi útjainak a számozási alapelve: az első két számjegy a gyorsforgalmi útra utal, a következő három számot a 401-599 és a 801-999 számokból az építés, illetve a nyilvántartásba vétel sorrendjében kell adni.

d) Az egyéb országos közutak csomóponti ágait és mellékútjait a szektorszám után 601-799 számokból álló számjegyekkel kell jelölni.

3. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez[31]

Kérelem az országos/helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránt

1. Az igénybevétel helye, célja,

2. Annak a személynek (szervezetnek) a neve és címe, akinek az érdekében az igénybevétel történik (a hozzájárulás jogosultja):

3. Az elfoglalni kívánt útterület hosszúsága, szélessége, nagysága (m2)

4. Az igénybevétel kezdetének és befejezésének tervezett időpontja

5. A kezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy neve, címe, telefonszáma

6. Az igénybevétel eredményeként a közút területén (az alatt vagy felett) elhelyezett építmény (létesítmény) tulajdonosának neve és címe, üzemeltetőjének neve és címe

7. Melléklet

- az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás) 3 példányban,

- a közút érintett szakaszának hossz- és keresztszelvényének rajzát 3 példányban,

- az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomelterelés) tervét 3 példányban.

4. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez[32]

Országos közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak