61/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet

a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladat- és hatásköréről

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított 1949. évi XX. törvény 35. §-ának (2) bekezdése alapján az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 120. §-ában meghatározott célok megvalósítása érdekében a 124. § (2) bekezdésének t) pontjában és a 121. §-ának (5)-(6) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (rövidített neve: KEHI, a továbbiakban: Hivatal) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely ellátja az e rendeletben meghatározott feladatokat

(2) A Hivatal felügyeletét a Kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el.

(3) A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a Miniszterelnökség fejezeten belül elkülönítetten szerepel.

(4) A Hivatal székhelye Budapest.

(5) A Hivatal élén elnök áll, akit feladatai ellátásában helyettesek segítenek.

(6) A Hivatal elnökét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A Hivatal elnökének helyetteseit - az elnök javaslatára - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nevezi ki, és menti fel.

2. § (1) A Hivatal által végzett ellenőrzés kiterjed:

a) a Kormány döntései hatályosulásának vizsgálatára;

b) a Kincstári Egységes Számla (KESZ) pénzforgalmára a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában;

c) a központi költségvetésből teljesített kormányzati kiadásokra, a beszedett bevételekre, az engedélyezett támogatásokra, és kedvezményekre a támogatást folyósító vagy a kedvezményt engedélyező és a kedvezményezett szervezetnél egyaránt;

d) az adóellenőrzés körébe tartozó vállalkozások részére jogszabályok alapján nyújtott támogatások folyósítására;

e)[1] a fejezetek felügyeletét ellátó szervek, a fejezetek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - a (2) bekezdésben foglalt fejezetek kivételével -, az elkülönített állami pénzalapok, valamint - az ügyvezető szerv vagy személy felhatalmazása alapján - az állam, illetve a költségvetési szerv közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek gazdálkodási tevékenységére;

f) a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználására;

g) az állami kezesség beváltásának jogosságára, ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételeinek betartására;

h)[2] a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó központi költségvetési szervek és az állami felügyeletek ellenőrzési szervezeteinek ellenőrzési rendszerére;

i) a hazai és nemzetközi forrásokból finanszírozott programokat figyelemmel kísérő monitoring rendszer fejlesztésére és módszereinek kidolgozására.

(2)[3] A 2. § (1) bekezdésének e) pontja alkalmazásában:

a) az állam, illetve a költségvetési szerv közvetlen tulajdonában vagy befolyása alatt áll a gazdálkodó szervezet, ha az állam, illetve a költségvetési szerv a gazdálkodó szervezetben 75%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal és/vagy szavazati joggal rendelkezik;

b) az állam, illetve a költségvetési szerv közvetett tulajdonában vagy befolyása alatt áll a gazdálkodó szervezet, ha az a) pont szerint az állam, illetve a költségvetési szerv közvetlen tulajdonában álló gazdálkodó szervezet rendelkezik 75%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal és/vagy szavazati joggal a közvetett tulajdonában vagy befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetben.

(3)[4] A Hivatal ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia fejezetekre.

3. § (1) A párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében a Hivatal koordinálja a Kormány irányítása és felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzési szervezeteinek éves, féléves ellenőrzési munkaterveit, valamint a módszertani fejlesztéseket, az ellenőrképzést és továbbképzést.

(2) A Hivatal együttműködési kötelezettsége körében különösen:

a) a hatáskörébe tartozó módszertani fejlesztések, valamint az ellenőrképzés és továbbképzés tekintetében az Állami Számvevőszék előzetes véleményét megkérve és a Magyar Pénzügyi-gazdasági Ellenőrök Egyesülete véleményére is figyelemmel jár el;

b) ellenőrzéseihez igénybe veheti a Magyar Államkincstárnál, illetve az APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetnél a költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos, adótitkot nem érintő adatbázisokat;

c) a regionális, illetve megyei területfejlesztési tanácsok ellenőrzése során együttműködik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes szerveivel, továbbá a megyei közigazgatási hivatalok esetében a Miniszterelnöki Hivatallal;

d) a nemzetközi segélyekre és az interregionális együttműködésre irányuló ellenőrzései során együttműködik a támogatási rendszer fejlesztéséért és működtetéséért felelős állami vezetőkkel;

e) a mezőgazdasági támogatások ellenőrzése során együttműködik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szerveivel;

f)[5]

g) nemzetközi szerződések alapján folyamatos kapcsolatot tart fenn az Európai Unió Bizottságának ellenőrzési ügyekben illetékes főigazgatóságával (a továbbiakban: EU Ellenőrzési Főigazgatósága), valamint az Európai Unió további érintett szervezeteivel, az OECD és az Európai Unió tagállamainak ellenőrző szervezeteivel a nemzetközi támogatások, segélyek ellenőrzését érintő szakmai, módszertani kérdésekben, részt vesz az ellenőrzési területet érintő fejlesztési munkában, nyomon követi az Európai Unió ellenőrzési követelményeit és az alkalmazott ellenőrzési technikákat;

h) ellenőrzései során észlelt szabálytalanságok esetében együttműködik a hatósági és nyomozati jogkörrel rendelkező szervekkel.

4. § (1) A Hivatal kormánydöntés alapján közös vizsgálatokat végezhet a felügyeleti és a hatósági ellenőrző szervezetekkel.

(2) Nemzetközi szerződés alapján az Európai Uniótól származó segélyek és támogatások tekintetében közös vizsgálatokat végezhet az Európai Unió Ellenőrzési Főigazgatóságával, valamint az Európai Unió által megjelölt más, ellenőrzésben érintett főigazgatóságokkal.

(3) Közös vizsgálatok során a részt vevő ellenőrzési szervezetek mindegyike önálló jelentést készít. A közös vizsgálatokhoz saját ellenőrzési szervezetüket rendelkezésre bocsátó központi, költségvetési szervek, valamint hatóságok vezetői előzetes egyeztetés után ettől eltérően dönthetnek.

(4) A Hivatal a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok teljesítése érdekében indított hatékonysági vizsgálatait a Hivatal ellenőrzési és vizsgálati szabályzatában foglaltak szerint végzi.

5. § (1) A Hivatal a Kormány által jóváhagyott félévre szóló ellenőrzési munkaterv alapján, valamint a Kormány, illetve a miniszterelnök utasítására végzi a kormányzati ellenőrzést.

(2) Az ellenőrzési munkatervet a Hivatal elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján terjeszti jóváhagyásra a Kormány elé.

(3) A Kormány elé történő benyújtás előtt a Hivatal - az Állami Számvevőszék tervezett ellenőrzési tervére figyelemmel elkészített - ellenőrzési munkatervét, az azonos témakörű, illetve egyidejű vizsgálatok elkerülése érdekében egyezteti a minisztériumok, valamint az országos hatáskörű államigazgatási szervek felügyeleti ellenőrzési szervezeteivel.

(4) Az Európai Unióval, nemzetközi szerződésen alapuló, közös érdekeltségű vizsgálatokra vonatkozó munkatervi feladatok összeállítása során a Hivatal egyeztet az Európai Unió Ellenőrzési Főigazgatóságával.

(5) A Hivatal az ellenőrzésekről - megállapításokat és javaslatokat is tartalmazó - jelentést készít. A jelentést a Hivatal elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján a Kormány elé terjeszti. Ha a jelentés megállapításai szerint a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez a Kormány döntése szükséges, a jelentéssel egyidejűleg előzetesen egyeztetett határozati javaslatot is be kell nyújtani.

(6) A Kormány vagy a miniszterelnök által elrendelt soron kívüli jelentést az ellenőrzést elrendelő elé kell terjeszteni.

(7) A Hivatal az ellenőrzés tartama alatt kármegelőzés céljából soron kívüli döntést köteles kérni a Kormánytól, ha rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást állapít meg, vagy az ellenőrzött szervezet a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okozott.

(8) A rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak megfelelően kell végrehajtani, illetve az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumaira és tevékenységére.

6. § A Hivatal tevékenységéről, a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzéséről szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben foglaltak szerint évente beszámol a Kormánynak.

7. § A Hivatal és az Európai Unió Ellenőrzési Főigazgatósága által egyeztetett munkaterv alapján végzett ellenőrzéssel kapcsolatos kormánydöntésről a Hivatal elnöke tájékoztatja az Európai Unió Ellenőrzési Főigazgatóságát.

8. § (1) A Hivatal ellenőrzési és vizsgálati szabályzatát a Hivatal elnöke hagyja jóvá.

(2) A Hivatal elnöke felel az ellenőrzésről készített jelentések adatainak pontosságáért és a megállapítások megalapozottságáért.

9. § A Hivatal által végzett ellenőrzések tekintetében a költségvetési ellenőrzés általános szabályaira, az ellenőrzést végzők és a vizsgált szervek jogaira, kötelezettségeire a központi, társadalombiztosítási és köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti és belső költségvetési ellenőrzésről szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben foglaltakat e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1999. március 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egy időben a Kormányzati Ellenőrzési Iroda létrehozásáról és feladatairól szóló 138/1994. (X. 28.) Korm. rendelet és a Kormány megalakulásával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 128/1998. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. §-a hatályát veszti.

(3) Ahol jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze Kormányzati Ellenőrzési Irodát említ, azon a továbbiakban az e rendelet szerinti Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt kell érteni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.08.

[2] Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, Állami Pénztárfelügyelet, Állami Biztosításfelügyelet, Közraktári Felügyelet, Szerencsejáték Felügyelet.

[3] Beiktatta az 1/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.08.

[4] Módosította a 43/2003. (III. 31.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2003.04.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatálytalan 2003.01.08.