15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzéséről

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Áht. 121. §-ának (4)-(6) bekezdésében foglaltak végrehajtására az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet szabályozza a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerveknél (a továbbiakban: költségvetési szervek) végzett költségvetési ellenőrzéseket, melyek az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználásának, a vagyonkezelés rendeltetésszerűségének és hatékonyságának, a központi és az intézményi költségvetési bevételek jogszerű kezelésének, továbbá a számviteli és bizonylati rend betartásának ellenőrzésére irányulnak.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a)[1] a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalra (a továbbiakban: KEHI),

b) a fejezet felügyeletét ellátó szervekre - beleértve a fejezeti jogosítvánnyal rendelkezőket, valamint a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések kivételével a Kormány közvetlen irányítása alá nem tartozókat is -, a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő szervekre, személyekre (a továbbiakban együtt: fejezet felügyeletét ellátó szervek), továbbá a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre,

c) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár),

d) az a)-b) pontban megjelölt szervek által végzett költségvetési ellenőrzésekre, továbbá

e) a költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére.

f)[2]

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az (2) bekezdés b) pontjában megjelölt költségvetési szervek által végzett hatósági ellenőrzésekre.

II. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS SZERVEZETE ÉS SZERVEZÉSE

2. § (1) Költségvetési ellenőrző szerv:

a) a KEI a kormányzati,

b) a fejezet felügyeletét ellátó szerv a felügyeleti,

c) a központi költségvetési szerv a belső

ellenőrzés tekintetében (a továbbiakban együtt: ellenőrző szerv).

(2) Ellenőrzési szervezet:

a) a KEI-nél az ellenőrzést végző szervezeti egységek,

b) a fejezet felügyeletét ellátó szerveknél a felügyeleti ellenőrzést végző főosztály, önálló osztály, hivatal,

c) a költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést végző szervezeti egység, illetve személy.

(3) Az ellenőrzési szervezet felügyeletét, irányítását a miniszter - a KEI esetében az elnök - vagy döntése alapján a közigazgatási államtitkár, illetve a költségvetési szerv vezetője látja el (a továbbiakban: az ellenőrző szerv vezetője).

3. § (1) A KEI a Kormány által jóváhagyott munkaterv szerint, illetve eseti utasításra, felkérésre végez költségvetési ellenőrzést (a továbbiakban: KEI munkaterv).

(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti költségvetési ellenőrzést köteles végezni a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és a hatáskörébe utalt elkülönített állami pénzalapoknál (a továbbiakban: alapok). Felügyeleti ellenőrzés keretében legalább háromévenként átfogó ellenőrzést kell tartani.

(3) A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti ellenőrzésébe bevonhatja a felügyelete alá tartozó azon országos hatáskörű szerveket, amelyek kiterjedt területi és helyi hálózattal rendelkeznek.

(4) Belső ellenőrzést kell működtetni a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél a saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan, amelyet

a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés,

b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint

c) a függetlenített belső ellenőrzés

útján kell ellátni.

(5) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a saját tevékenységén kívül belső ellenőrzést végezhet a hozzá tartozó, részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervnél is.

(6) A fejezet felügyeletét ellátó szervnél a függetlenített belső ellenőri szervezet (belső ellenőr) a felügyeleti költségvetési ellenőrzést végző szervezet keretén belül is elláthatja munkáját.

(7) A függetlenített belső ellenőrzés feladatait - a fejezet felügyeletét ellátó szerv döntése szerint - teljes, rész-, illetve osztott munkaidőben, vagy több költségvetési szerv által közösen foglalkoztatott személy, továbbá külső szakértő is elláthatja. Az osztott munkakörű belső ellenőr más jellegű feladatainak ellenőrzéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.

4. § A költségvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője felelős.

5. § Az ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait és eljárási szabályait, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni, a részletes szabályokat az ügyrend és a munkaköri leírások tartalmazzák.

A költségvetési ellenőrzés feladatai, eszközei

6. § (1) Az ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell különösen a következőket:

a) a KEI által végzett ellenőrzés során a Kormányzati Ellenőrzési Iroda létrehozásáról és feladatairól szóló 138/1994. (X. 28.) Korm. rendeletében foglaltakat;

b) a felügyeleti és a belső ellenőrzés során

1. az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásainak összhangját,

2. az alap- és a vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját,

3. az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását,

4. a létszám- és illetménygazdálkodást,

5. a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését, az egyéb erőforrások felhasználását,

6. a saját bevételek alakulását, azok feltárására, növelésükre tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését,

7. a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzattal való összhangját, nyilvántartását,

8. az intézményi működés szabályozottságát, a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, valamint a vagyon védelmét, ésszerű hasznosítását,

9. a költségvetési beszámoló, valamint az előirányzat-maradványok és az eredmény kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét, a befizetési kötelezettségek teljesítését,

10. a belső ellenőrzés rendszerét, szervezettségét és hatékonyságát,

11. a központi költségvetésből és az alapokból államháztartáson kívüli szerveknek és magánszemélyeknek céljelleggel juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását, valamint az alapok kölcsönnyújtását és annak megtérülését,

12.[3] A Kincstárnak megküldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatait, valamint a kapcsolódó intézményi belső bizonylatok, nyilvántartások szabályszerűségét, összhangját,

13. a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását, azok megvalósítását, hatékonyságát,

14. a nemzetközi segélyek, támogatások, adományok felhasználását, nyilvántartását,

15. a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét,

16. a számviteli előírások betartását.

(2) A belső ellenőrzés keretében működtetett vezetői ellenőrzés eszközei különösen:

a) a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, aláírási jog gyakorlása;

b) a jogszabályok, a kormányzati, felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése;

c) a beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról;

d) közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés;

e) indokolt esetben munkaterven kívüli belső ellenőrzések, vizsgálatok elrendelése;

f) a belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése.

(3) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie. A költségvetési szerv vezetőjének rendelkeznie kell:

a) az adott munkafolyamatban az ellenőrzendő munkafázisok (ellenőrzési pontok) kijelöléséről,

b) az ellenőrzés módjának meghatározásáról,

c) arról, hogy a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg, továbbá

d) hiányosság észlelése esetén a teendőkről.

(4) A függetlenített belső ellenőrzés keretében az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatokat időszerűen és a helyi viszonyoknak megfelelően kell elvégezni a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából.

III. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉSEK TÍPUSAI

7. § Az ellenőrzés

a) átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet,

b) irányulhat a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára,

c) lefolytatható előzetesen, egyidejűen vagy utólagosan.

8. § (1) Átfogó ellenőrzés keretében kell a vizsgált szervnél meghatározott időszak alatt végzett szakmai feladatok és a költségvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzését elvégezni.

(2) Témaellenőrzést kell tartani, ha adott feladatot egy időben több költségvetési szervnél (szervezeti egységnél) indokolt ellenőrizni abból a célból, hogy a vizsgálat eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.

(3) Célellenőrzést kell végezni, ha a költségvetési szervnél (szervezeti egységnél) egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé.

(4) Utóellenőrzést kell tartani, ha valamely előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.

9. § (1) Szabályszerűségi ellenőrzést kell elrendelni, ha a jogszabályok és belső szabályzatok, vezetői rendelkezések megtartásának vizsgálata szükséges.

(2) Hatékonysági vizsgálatot kell lefolytatni annak megítélésére, hogy a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmény elérhető.

10. § (1) Előzetes ellenőrzésnek minősül az az ellenőrzés, amelyet

a)[4] Kincstár végez a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően,

b) a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően,

c) a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el.

(2) Egyidejű ellenőrzés az az ellenőrzés, amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni.

(3) Utólagos ellenőrzés a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt ellenőrzés.

IV. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS ELJÁRÁSI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE

Az ellenőrzések tervezése

11. § (1) Az ellenőrzésekről az ellenőrzési szervezetnek legalább éves (a KEI esetében féléves) munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az ellenőrzendő szerveket (szervezeti egységeket),

b) az ellenőrzés témáját, célját,

c) az ellenőrzések típusának jelölését a 7. §-ban foglaltak szerint,

d) az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését.

(2) A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén a soron kívüli, illetve a munkatervben nem szereplő ellenőrzési feladatok is végrehajthatók legyenek.

(3) A munkatervet az ellenőrzési szervezet javaslata alapján az ellenőrző szerv vezetője - a KEI esetében a Kormány - hagyja jóvá, s attól az ellenőrző szerv vezetőjének engedélyével lehet eltérni.

Az ellenőrzési program

12. § (1) Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek (a továbbiakban: ellenőr) belső használatra készült utasításként kell kezelnie.

(2) Az ellenőrzési programot - az ellenőrző szerv vezetőjének, a KEI esetében az elnök követelményei, az ellenőrzendő szerv (szervezeti egység) működéséről, gazdálkodásáról rendelkezésre álló információk, az ellenőrzés célja, valamint a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján - az ellenőrzési szervezet vezetője vagy az általa megbízott ellenőr - a KEI esetében az elnök által kijelölt vizsgálatvezető - állítja össze.

(3) Az ellenőrzési programot az ellenőrző szerv vezetője - a KEI esetében az elnök - vagy annak felhatalmazása alapján az ellenőrzési szervezet vezetője hagyja jóvá. A programtól eltérni csak a jóváhagyó írásbeli engedélyével lehet, módosítását indokolt esetben a vizsgálatvezető kezdeményezheti.

(4) Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzési szervezet megnevezését,

b) az ellenőrzendő szerv megnevezését,

c) az ellenőrzés témáját, célját,

d) az ellenőrzés típusának megjelölését,

e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,

f) az ellenőrzés részletes feladatait,

g) az ellenőrizendő időszakot,

h) az ellenőrök (ezen belül külső szakértők), valamint a vizsgálatvezető megnevezését, megbízólevelük számát, a feladatmegosztást,

i) az ellenőrzés tervezett időtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét,

j) a kiállítás keltét,

k) a jóváhagyásra jogosult aláírását.

A megbízólevél

13. § (1) Az ellenőröket (ideértve a külső szakértőket is) megbízólevéllel kell ellátni, amelyet az ellenőrző szerv vezetője ír alá.

(2) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) a "Megbízólevél" megnevezést,

b) az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának számát,

c) az ellenőrzés helyére, az ellenőrzési programra való utalást,

d) az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését,

e) a megbízólevél érvényességét,

f) a kiállítás keltét,

g) a kiállításra jogosult aláírását, a bélyegzőlenyomatot.

A költségvetési ellenőrzés végrehajtása

14. § (1) Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján, a teljesítéshez szükséges dokumentációk értékelésével és a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) Az adatbekérés útján kért információk valódiságát az ellenőrzési szervezet szúrópróbaszerűen - az érdemi értékeléshez szükséges arányban - köteles vizsgálni.

(3) A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal korábban, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek. Ennek keretében az ellenőrzési szervezet vezetője tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról, az ellenőrzés várható időtartamáról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsítaná az ellenőrzés eredményes lefolytatását.

(4) A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzendő szerv vezetőjének.

15. § (1) Az ellenőrzési célnak és feladatoknak megfelelően kell megválasztani a vizsgálati eljárásokat és módszereket, amelyek különösen a következők lehetnek:

a) számviteli és statisztikai adatok, költségvetés, beszámoló, szerződések, programok elemzése és értékelése,

b) a folyamatok és rendszerek szabályzatainak elemzése és értékelése,

c) a folyamatok és rendszerek működésének tesztelése,

d) az okmányok és nyilvántartások vizsgálata,

e) a közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (rovancsolás, szemle, kísérlet, mintavételes vizsgálat),

f) számítástechnikai és információs teszt.

(2) Ha a vizsgálat során a felelősség név szerinti felvetésére kerül sor, az ellenőrzött szerv vezetőjétől minden esetben teljességi nyilatkozatot kell kérni, amelyben igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta. A teljességi nyilatkozat egyéb indokolt esetben is kérhető.

(3) Ha a vizsgálat olyan cselekményt, hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, amelynek alapján várhatóan büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetőleg fegyelmi eljárást kell lefolytatni, a cselekmény, hiányosság, illetve mulasztás miatt felelős személy nevét és beosztását (munkakörét) is meg kell jelölni. A tényállást, a felelősség megállapítását, valamint az eljárás lefolytatására vonatkozó javaslatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) Az olyan megállapításokat, amelyek kapcsán felelős személyt jelöltek meg, vagy amelyek egyébként jogkövetkezménnyel járhatnak, minden esetben a vizsgálati anyaghoz csatolandó okmányokkal kell alátámasztani. Egyéb esetekben elegendő a megállapítások bizonyítására szolgáló okmányokra hivatkozni.

(5) Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható:

a) az eredeti okmány, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata),

b) a másolat, amely az eredeti okmány szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a "másolat" szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti okmánnyal mindenben megegyezik,

c) a kivonat, amely az eredeti okmány meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a "kivonat" szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti okmány, melyik oldalának, mely szövegrészét tartalmazza,

d) a tanúsítvány, amely több eredeti okmánynak vagy másolatnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza. Hitelesítésnél a "tanúsítvány" szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely okmányok alapján készült,

e) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okmány, de amelynek valódiságát az ellenőr és az ellenőrzött szerv illetékes vezetője (dolgozója) közösen megállapítja, és e tényt aláírásával igazolja,

f) a fénykép, videofelvétel vagy más kép- és hangrögzítő eszköz, amely alkalmazható az ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására. A fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött szervnek a felvételnél jelen lévő dolgozója jegyzőkönyvben hitelesíti a felvétel időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével,

g) a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés,

h) a nyilatkozat, amely az ellenőrzött szerv dolgozójának olyan írásbeli vagy szóbeli kijelentése, amely okmány hiányában vagy meglévő okmánnyal ellentétesen valamilyen tényállást közöl,

i) a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról.

(6) Az eredeti okmányt a vizsgálati anyaghoz akkor kell csatolni, ha az ellenőr megítélése szerint a felelősként megnevezett személlyel szemben büntető- vagy szabálysértési eljárást kell kezdeményezni, továbbá, ha az okmányról feltételezhető, hogy az hamis vagy fiktív. Eredeti okmányt átvenni másolat hátrahagyása mellett, elismervény ellenében lehet.

(7) A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szerv vezetője vagy az általa megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okmányban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.

Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése

16. § (1) Az ellenőrzés indokolt esetben legfeljebb 30 napra megszakítható. Ilyen eset különösen, ha az ellenőrzési szervezetnek más területen (más költségvetési szervnél) soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatnia, illetve a vizsgálatvezető vagy az ellenőr, továbbá az ellenőrzött szerv illetékes vezetője akadályoztatva van.

(2) Az ellenőrzés megszakításáról az ellenőrzési szervezet vezetőjének javaslatára az ellenőrző szerv vezetője dönt.

(3) Az ellenőrzés megszakításáról az ellenőrzött szerv vezetőjét írásban értesíteni kell.

17. § (1) Az ellenőrzést az ellenőrző szerv vezetője felfüggeszti, amennyiben a számviteli rend állapota, egyéb hiányosságok, illetve az ellenőrzött szerv jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását nem teszik lehetővé.

(2) A vizsgálat vezetőjének kötelessége az (1) bekezdésben foglalt, az ellenőrzés folytatását gátló tényeket jegyzőkönyvben rögzíteni, az előállt helyzetért felelős személyek felelősségét felvetni, javasolva az ellenőrzési szervezet vezetőjének az ellenőrzés felfüggesztésének kezdeményezését az ellenőrző szerv vezetőjénél.

(3) Az ellenőrző szerv vezetője az ellenőrzés felfüggesztése esetén

a) írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét,

b) legfeljebb 30 napos határidőt állapíthat meg a (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok pótlására,

c) a (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben felelősként megjelölt személyekkel szemben - a cselekmény súlyának megfelelően - büntetőjogi, szabálysértési, fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy javaslatot tehet kártérítési igény érvényesítésére.

Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása

18. § A megállapításokat az ellenőrnek minden esetben írásba kell foglalnia. Az írásba foglalás formái:

a) ellenőrzési jegyzőkönyv,

b) ellenőrzési részjelentés,

c) ellenőrzési jelentés,

d) összefoglaló ellenőrzési jelentés.

Az ellenőrzési jegyzőkönyv

19. § (1) Büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, illetve mulasztás feltárása esetén az ellenőr ellenőrzési jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzési szervezet és az ellenőrzött szerv megnevezését,

b) az ellenőrzési jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét,

c) az ellenőrzés tárgyát,

d) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,

e) az ellenőr(ök) megnevezését,

f) a gazdálkodási rendet sértő, a személyi és anyagi felelősség megállapítása alapjául szolgáló mulasztásokat, szabálytalanságokat, károkozásokat, egyéb jogsértő cselekményeket, hivatkozva a megállapításokat alátámasztó okmányokra, és megjelölve, hogy konkrétan mely jogszabályi előírásokat sértették meg,

g) a felelősként megjelölt személyek nevét, beosztását,

h) a jegyzőkönyvi megállapítást tevő ellenőr nevét, aláírását,

i) a felelősként megjelölt személy nyilatkozatát, amelyben aláírásával igazolja, hogy a jegyzőkönyv reá vonatkozó kivonatát megkapta, a benne foglaltakat megismerte, és tudomásul veszi, hogy írásbeli magyarázatot köteles adni az ellenőr részére,

j) az ellenőrzött szerv vezetőjének aláírását az ellenőrzési jegyzőkönyv átvételének elismeréséről.

(2) Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a megállapításokat alátámasztó okmányokat.

20. § (1) A felelősként megjelölt személy 7 napon belül írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a megállapításokat, illetőleg a terhére felrótt felelősséget elismeri-e vagy sem. Amennyiben nem ismeri el, ellenvetését okmányokkal, vagy más megfelelő bizonyítékkal köteles alátámasztani.

(2) Az ellenőr - hivatkozva az írásbeli magyarázatban foglaltakra - saját észrevételeit köteles írásban megadni az ellenőrzési szervezet vezetőjének.

(3) Az ellenőrzési szervezet vezetője az írásbeli magyarázat elfogadásáról vagy elutasításáról 7 napon belül írásban tájékoztatja a felelőssé tett személyt.

21. § (1) Az ellenőrzési jegyzőkönyv az ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés mellékletét képezi.

(2) Az ellenőrző szerv vezetője - az ellenőrzési szervezet vezetőjének javaslata alapján - köteles felelősségre vonás iránti eljárást kezdeményezni a felelőssé tett személy munkáltatójánál.

Az ellenőrzési részjelentés

22. § (1) Több személy által végzett ellenőrzés esetén - amennyiben az ellenőrök közötti munkamegosztás ezt indokolja - az ellenőröknek külön-külön jelentésbe kell foglalniuk az általuk végzett ellenőrzés megállapításait, teljes képet kell adniuk a vizsgált területről.

(2) A részjelentésnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzési szervezet megnevezését,

b) az ellenőrzött téma, illetve szerv megnevezését,

c) az ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazás megjelölését,

d) az ellenőrzött időszakot,

e) az ellenőrzés kezdetét és végét,

f) az ellenőrzést végző megnevezését,

g) a vizsgálat célját, feladatait,

h) az ellenőrzési megállapításokat az ellenőrzési program pontjainak megfelelő sorrendben.

i) a következtetéseket és javaslatokat,

j) az ellenőrzött időszakban hivatalban volt és lévő vezetők (költségvetési szerv vezetője, gazdasági vezető) nevét, beosztását,

k) a részjelentés dátumát és az ellenőr aláírását.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapításokat úgy kell megfogalmazni, hogy

a) az ellenőrzött szerv működése, gazdálkodása objektíven értékelhető legyen,

b) vegye figyelembe a működésre, gazdálkodásra ható előnyös és hátrányos összefüggéseket.

(4) A részjelentésben

a) a kedvezőtlen irányzatok, a hibák, hiányosságok rögzítése mellett rá kell mutatni azok okaira, valamint következményeire (kihatásaira),

b) hivatkozni kell azokra a jogszabályokra és egyéb szabályozásokra, szabályzatokra, amelyeknek előírásait megsértették.

Ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló ellenőrzési jelentés

23. § (1) Egy személy által végzett vizsgálat esetén az ellenőr ellenőrzési jelentést, többszemélyes vizsgálatoknál - az ellenőrzési részjelentések alapján, tekintettel a 22. § (1) bekezdésében foglaltakra - a vizsgálat vezetője összefoglaló ellenőrzési jelentést készít.

(2) A jelentés elkészítéséért, a levont következtetésekért a vizsgálatvezető - a KEI esetében az elnök -, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők felelősek. A jelentést a vizsgálatvezető - a KEI esetében a Kormánynak küldendő jelentést az elnök - írja alá.

(3) A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést is kell adni.

(4) A jelentésnek tartalmaznia kell a 22. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat, továbbá a záradékot, amelyben az ellenőrzött szerv vezetője nyilatkozik arról, hogy a jelentésben foglaltakat megismerte és azokkal kapcsolatban észrevételt nem kíván tenni, vagy a megismeréstől számított 8 munkanapon belül észrevételt kíván tenni.

(5) Ha a jelentésben a megállapítások, következtetések alátámasztását, jellemzését szolgáló konkrét példák nagy száma miatt azok teljes körű ismertetése túlságosan terjedelmessé tenné a jelentést, akkor ezeket a "példatár" vagy "hibajegyzék" elnevezésű mellékletben kell közölni. Ugyanez az eljárás szükség szerint alkalmazható a részjelentésnél is.

(6) A felügyeleti szervre, illetve más állami, kormányzati szerv működésére vonatkozóan a jelentés (részjelentés) ellenőri észrevételt - a KEI kivételével - nem tartalmazhat. Az ilyen észrevételeket, megállapításokat az ellenőrnek külön feljegyzésbe kell foglalni. Az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedések megtételét az ellenőrzési szervezet vezetője kezdeményezi az ellenőrző szerv vezetőjénél.

24. § (1) Ha az ellenőrzött szerv vezetője észrevételt tesz és valamely megállapítást vitatja, az ellenőr köteles az észrevételről álláspontját írásban kifejteni és erről az ellenőrzési szervezet vezetőjét tájékoztatni.

(2) Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzési szervezet vezetője dönt, melyről 7 napon belül írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét.

Az ellenőrzési megállapítások hasznosítása

25. § Az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján - szükség esetén - intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Ennek formái:

a) realizáló levél,

b) realizáló megbeszélés,

c) utóellenőrzés.

26. § (1) Az ellenőrzési megállapítások realizáló levéllel történő hasznosítására akkor kerülhet sor, ha az ellenőrzés lényegi, személyes felelősség felvetését igénylő hiányosságokat nem állapított meg, illetve az ellenőrzött szerv részéről a megállapításokat nem vitatják.

(2) A realizáló levélben az ellenőrző szerv vezetője felhívást intéz a vizsgált szerv vezetőjéhez, hogy a jelentésben foglalt megállapítások és javaslatok alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket, amelyekről - felelős és határidő megjelölésével - adjon írásbeli tájékoztatást.

(3) Az ellenőrzött szerv vezetőjének az írásbeli tájékoztatót a realizáló levél kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megküldenie az ellenőrző szerv vezetőjének. Indokolt esetben az ellenőrző szerv vezetője 30 napnál hosszabb határidőt is megállapíthat.

27. § (1) Realizáló megbeszélést kell tartani a szükséges intézkedések elrendeléséről súlyosabb, személyes felelősség felvetését is igénylő hiányosságok megállapítása esetén, továbbá, ha az ellenőrzött szerv részéről a megállapításokat vitatják.

(2) A realizáló megbeszélést az ellenőrző szerv vezetője vagy megbízottja vezeti, amelyen részt vesz az ellenőrzési szervezet vezetője, a vizsgálatvezető, valamint az ellenőrzött szerv vezetője. A megbeszélésbe más személyek is bevonhatók.

(3) A megbeszélésről emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza az ellenőrzött szerv által megteendő intézkedéseket, különös tekintettel a személyi felelősség érvényesítésére, az intézkedések felelőseit és határidejét, továbbá a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatás megadásának határidejét.

28. § Célellenőrzés keretében vizsgálatot kell indítani és fel kell vetni az ellenőrzött szerv vezetőjének személyes felelősségét, ha

a) az ellenőrzött szerv vezetője a 26. § (3) bekezdésében, valamint a 27. § (3) bekezdésében előírt, az intézkedésekről szóló tájékoztatót külön felszólítás ellenére sem küldi meg az ellenőrző szervnek,

b) a beérkezett válaszlevél tartalma és az egyéb információk szerint megállapítható, hogy a vizsgálat alapján szükséges intézkedések elmaradtak, illetve nem kielégítők,

c) az intézkedéseket meghatározni hivatott realizáló megbeszélésen rögzítetteket nem hajtották végre.

29. § Kármegelőzés érdekében az ellenőrzési szervezet vezetője az ellenőrző szerv vezetőjénél - már az ellenőrzés során, a 26-27. §-okban foglalt realizáló intézkedéseket megelőzően - soron kívüli intézkedést köteles kezdeményezni, ha a vizsgálat megállapítása szerint az ellenőrzött szerv

a) az erőforrásokat rendeltetésellenesen vagy pazarlón használja fel,

b) a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz.

30. § (1) Az ellenőrzési megállapításokat követően tett intézkedéseket az ellenőrzési szervezetnek vizsgálnia kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata történhet

a) az ellenőrzött szerv által megtett intézkedésekről szóló tájékoztató elemzésével, értékelésével,

b) utóvizsgálat megtartásával,

c) a következő átfogó vizsgálat keretében.

(3) Kötelező utóvizsgálatot tartani, ha az ellenőrzött szervnél az ellenőrzés a 19. § (1) bekezdésében, illetve a 27. § (1) bekezdésében meghatározott hiányosságokat állapított meg.

V. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉST KÖVETŐ KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK

31. § (1) Az Áht. 121/A. §-a szerinti ellenőrzési pótlék forrása a költségvetési szerv, illetve az alap saját bevétele, előirányzat-maradványa, vállalkozási tartaléka, továbbá az a kiemelt előirányzata, amelyet jogszabályellenesen használtak fel. E fizetési kötelezettséget - ha a pénzügyminiszter eltérően nem rendelkezik - a felügyeleti szerv útján - a fejezeti befizetési számla alkalmazásával - a központi költségvetés javára kell teljesíteni az elrendelés kézhezvételétől számított 30 napon belül.

(2) Az ellenőrzés alapján előírt ellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott személyes felelősség alól.

32. § A központi költségvetésből és az alapokból államháztartáson kívüli szerveknek és magánszemélyeknek céljelleggel juttatott támogatások nem rendeltetési célnak megfelelő felhasználása esetén - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, illetve ha a támogatott, illetve a támogatást folyósító szerv azt a szerződésben rögzítette - az ellenőrző szerv vezetőjének a rendeltetési céltól eltérő felhasználás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelt összegének visszafizetésére kell intézkednie, illetve eljárást kell kezdeményeznie. A befizetést a fejezet befizetési számlája, illetve az alapból folyósított támogatás esetén az alap javára kell teljesíteni.

VI. Fejezet

BESZÁMOLÓ ÉS NYILVÁNTARTÁS AZ ELLENŐRZÉSRŐL

33. § (1) Az ellenőrzési szervezet vezetője - a KEI esetében az elnök - az ellenőrzési tevékenységéről a tárgyévet követő év február 28-áig éves értékelő beszámolót készít az ellenőrző szerv vezetője - a KEI esetében a Kormány - részére. A beszámolót az ellenőrző szerv vezető testületei (miniszteri értekezlet, vezetői értekezlet stb.) kötelesek megtárgyalni.

(2) A beszámolónak tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) az ellenőrzési munkatervben foglalt feladatok teljesítésének értékelését, a tervtől való lemaradás okát, a terven felüli ellenőrzések indokoltságát,

b) az ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket,

c) az ellenőrzés fontosabb megállapításait a 6. §-ban foglalt ellenőrzési feladatok szerinti csoportosításban, figyelemmel az ellenőrzött szervek sajátos feladataira,

d) a gazdálkodási színvonal alakulását (fejlődését, stagnálását vagy visszaesését), a szakmai tevékenység értékelését, ellátásának módját, szervezetét, hatékonyságát,

e) a megállapítások, javaslatok hasznosításának tapasztalatait, a fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntetőeljárás kezdeményezésének eseteit,

f) a gazdálkodási tevékenység, az irányító munka javítására, a szakmai feladatok ellátására is kiterjedő - átfogó - ellenőrzés esetén a szakmai tevékenység körére és ellátásának módjára vonatkozó javaslatokat,

g) az ellenőrzési tevékenység javítására vonatkozó javaslatokat,

h) a belső ellenőrzés tapasztalatait.

34. § (1) Az elvégzett ellenőrzésekről az ellenőrzési szervezet nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) az ellenőrzött szervezetek megnevezését,

b) az elvégzett ellenőrzések megnevezését,

c) az ellenőrzések kezdetének, befejezésének és lezárásának időpontját,

d) az ellenőr(ök) nevét.

VII. Fejezet

AZ ELLENŐRZÉSBEN RÉSZT VEVŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

35. § Az ellenőr általánosságban jogosult - a titokvédelmi szabályok betartása mellett - az ellenőrzött szervnél (szervezeti egységnél) kérdéseket feltenni, arra a tájékoztatást megkapni, korlátozás nélkül mozogni. Jogában áll különösen:

a) az ellenőrzött szerv bármely helyiségébe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv biztonsági előírásaira,

b) az ellenőrzött szerv bármely dolgozójától írásban vagy szóban nyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni,

c) a dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni,

d) a dokumentumokat - ha súlyos szabálytalanság történt, és az irat meghamisítása vagy eltüntetése a tények bizonyítását megakadályozná - másolat hátrahagyásával jogosult a vizsgálati anyaghoz csatolni,

e) az ellenőrzött szerv működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben felvilágosítást kérni más szervektől,

f) indokolt esetben szakértő kirendelését, bevonását kezdeményezni a vizsgálatba.

36. § Az ellenőrzött szervnek joga van:

a) az ellenőr igazolványának, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadhatja,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni,

c) személyes felelősségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára írásban választ kapni,

d) titoktartási kötelezettség esetén - amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg - a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni,

e) az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését, mozgását az adott területre, objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni. E korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának.

37. § Az ellenőr(ök) köteles(ek):

a) ellenőrzési munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban foglaltakat, valamint az őt megbízó ellenőrző szerv rendelkezéseit maradéktalanul betartani,

b) az ellenőrzött szervnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat betartani,

c) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzendő szerv vezetőjét tájékoztatatni, és megbízólevelét bemutatni,

d) az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni,

e) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni,

f) az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni,

g) haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel,

h) az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni,

i) az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni,

j) a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

38. § Az ellenőrzött szerv dolgozója köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni,

b) az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti iratokat - másolat és átvételi elismervény ellenében - az ellenőrnek átadni,

c) az ellenőr kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) felelősségének megállapítása esetén a megadott határidőre írásbeli magyarázatot adni,

e) az ellenőrzés megállapításai alapján a hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről az ellenőrző szerv vezetőjét - az ellenőrzött szerv vezetője útján - tájékoztatni.

VIII. Fejezet

AZ ELLENŐRREL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK

39. § (1) Ellenőri munkakört a következő szakmai követelményeknek együttesen megfelelő személlyel lehet betölteni:

a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és emellett mérlegképes könyvelői, pénzügyi és számviteli szakellenőri vagy okleveles pénzügyi revizori képesítés, okleveles könyvvizsgáló képesítés,

b) az alkalmazást megelőzően költségvetési területen eltöltött ötéves munkaviszony pénzügyi vagy számviteli munkakörben.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól különösen indokolt esetben - szakmai gyakorlatra, elismertségre tekintettel - az ellenőrző szerv vezetője eltekinthet, vagy halasztást adhat.

40. § (1) Költségvetési ellenőrzésben mint ellenőr nem vehet részt az a személy,

a) aki az ellenőrzött szerv vezetőjének a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa, illetve a kijelölést megelőző 3 évben az ellenőrzött szerv dolgozója volt,

b) aki rendszeres és/vagy tartós megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt az ellenőrzés megkezdését megelőző 3 évben az ellenőrzött szervnél,

c) akinek jogaira vagy kötelezettségeire az ellenőrzés eredménye kihatással lehet,

d) akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható (elfogultság).

(2) Az összeférhetetlenséget az ellenőrző szerv vezetője állapítja meg.

IX. Fejezet

VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

41. § (1) Az ellenőrzési szervezet kormánydöntés alapján részt vehet a KEI által végzett vizsgálatokban.

(2) Az előzetes ellenőrzésre vonatkozóan e rendelet 6. §-ában, illetve VI-VIII. fejezetében foglaltakat nem, illetve az ellenőrző szerv döntése szerint kell alkalmazni.

(3) A függetlenített belső ellenőr, illetőleg a függetlenített belső ellenőrzési szervezet vonatkozásában a 7-40. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(4)[5] A KEI által végzett - nem e rendeletben szabályozott - ellenőrzésekre a Kormányzati Ellenőrzési Iroda létrehozásáról és feladatairól szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

42. § (1) Ez a rendelet - a 31. § kivételével - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. E rendelet 31. §-a 1999. február 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkezdett ellenőrzésekre kell alkalmazni.

(2) A Kormány felhatalmazza a minisztereket, hogy e rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak végrehajtásának eljárási rendjét a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.

(3) E rendelet 5. §-ában foglalt szabályzatokat, szabályozásokat 1999. március 31-ig kell elkészíteni, illetve módosítani.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 90-92. §-a, 96-98. §-a, 99/A. §-a, 104/C. §-a, valamint a 105. § (1) bekezdéséből a "a pénzügyi ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, a fegyveres erők és fegyveres testületek, valamint a vám- és pénzügyőrség belső ellenőrzési rendszerét," szövegrész, és az azokat módosító 85/1987. (XII. 28.) MT rendelet 12. §-a, a 102/1988. (XII. 24.) MT rendelet 8. §-a, a 153/1989. (XII. 28.) MT rendelet 3. §-a és 5-6. §-a, a 2/1991. (I. 1.) Korm. rendelet 2. §-a, valamint a 2/1991. (I. 1.) Korm. rendelet 1-2. §-a,

b) a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzésről és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 96/1987. (XII. 30.) PM rendelet , valamint az azt módosító 52/1989. (XII. 28.) PM rendelet , továbbá

c) a fegyveres erők és fegyveres testületek, valamint a vám- és pénzügyőrség fejezetszintű költségvetési és belső ellenőrzési rendszeréről szóló 58/1988. (XII. 24.) PM rendelet , valamint az azt módosító 51/1989. (XII. 28.) PM rendelet 1-2. §-a.

Orbán Viktor s. k.

miniszterelnök