65/1999. (XII. 13.) GM rendelet
egyes átlag feletti pontosságú súlyok műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya az olyan átlag feletti pontosságú súlyokat gyártó, forgalmazó, importáló és felhasználó gazdálkodó szervezetekre, illetve külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjed ki (a továbbiakban együtt: gyártó), amely súlyok névleges tömege eléri az 1 milligrammot, de nem haladja meg az 50 kilogrammot.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a metrikus karát súlyokra és
b) más különleges rendeltetésű súlyokra.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) súly: tömeg mérésére használt, az e rendeletben meghatározott fizikai, metrológiai és hibahatár jellemzőkkel rendelkező eszköz;
b) súlysorozat: az egy súlydobozban tárolt súlyok összessége, amely lehetővé teszi bármely tömegérték összeállítását, a súlykészlet legkisebb névleges tömegű súlyától a súlykészlet valamennyi súlyát tartalmazó össztömeg értékig a legkisebb névleges tömegű súlynak megfelelő lépésekben;
c) pontossági osztály: a súlyoknak a nemzetközi ajánlások figyelembevételével, metrológiai jellemzők alapján E1, E2, F1 F2 M1 M2 és M3 jelű pontossági osztályokba történő csoportosítása; |
d) átlag feletti pontosságú súly: az 1. számú melléklet El, E2, F,1, F2, M1 pontossági osztályába sorolt súly; |
e) pontossági osztályba sorolt súly: az a súly, amely megfelel az adott pontossági osztályba tartozó súlyokra előírt követelményeknek, és legnagyobb hibája - rendeltetésszerű használat és tárolás esetén - a hitelesítés érvényességi ideje alatt az előírt hibahatárértékek között marad; |
f) szabványos súly: a mérőeszközök és súlyok ellenőrzésére használt súly; |
g) súly névleges tömege: az a súlynak tulajdonított tömegérték, amelyet a súly megtestesít; |
h) súly előírt névleges tömege: a súlyok névleges értékének 1 x 10n kg-mal, vagy 2 x 10n kg-mal, vagy 5 x 10n kg-mal kell egyenlőnek lenni; ezekben a kifejezésekben az n, vagy nulla, vagy pozitív egész szám. Amennyiben az a kitevő negatív, a mértékegység g vagy mg legyen, pl. 1 x 10-2 kg tömeget 10 g-nak kell megadni; |
i) egyezményes tömeg: egy adott testtel p1=1,2 kg/m3 levegősűrűségnél, To=20 °C-on egyensúlyt tartó, qo=8000 kg/m3 sűrűségű etalon (vákuumban mért tömege) a Nemzetközi Mérésügyi Szervezet OIML R33 számú ajánlása szerint; |
j) legnagyobb megengedett hiba (deltarn): az adott súlyra vonatkozó, pontossági osztályonként meghatározott, az első hitelesítésnél megengedett, az 1. számú melléklet szerinti plusz vagy mínusz előjelű hiba (a tömeg eltérése a névleges értéktől); |
k) súly pontosítása: az az eljárás, amelynek során az adott súly tömegét úgy változtatják meg (koptatással, táraüreg feltöltéssel), hogy a súly tömegének eltérése annak értékétől kisebb legyen, mint a legnagyobb megengedett hiba;
l) táraüreg: a súlyban lévő üreg, amelynek feltöltésével a súly pontosítható;
m) hitelesítési engedély: a hitelesítésre jogosult szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a súly e jogszabályban előírt műszaki és metrológiai követelményeknek megfelel;
n)[1] hitelesítésre jogosult szerv: a hitelesítési engedély, illetve a hitelesítési bizonyítvány kiadására jogosult szerv;
o)[2] illetékes ellenőrző hatóság: külön jogszabály alapján a súlyok fogyasztói forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság, a műszaki és metrológiai követelmények ellenőrzése tekintetében a mérésügyi hatóság;
p) súly forgalomba hozatala: a súly ingyenes vagy visszterhes elidegenítése a fogyasztók és a felhasználók részére;
q) hitelesítési bizonyítvány: a hitelesítésre jogosult szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a súly e rendelet előírásainak megfelel;
r) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtására kiadott, többször módosított 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben szabályozott eljárás.
3. § (1) A súlyok akkor hozhatók forgalomba vagy használhatók, ha megfelelnek az e rendeletben meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek.
(2) A súly akkor felel meg az e rendeletben meghatározott alapvető metrológiai követelményeknek, ha tömegének eltérése annak névleges értékétől kisebb, mint az 1. számú mellékletben, az adott súly pontossági osztályánál meghatározott legnagyobb hibaérték.
(3) Forgalomba hozatal előtt a gyártó vagy annak képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a hitelesítésre jogosult szerv a súlyt az első hitelesítést igazoló bélyeggel (jelöléssel) ellássa.
4. § (1) A súlyok alakját úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy ne legyenek
a) sérülékenyek,
b) éles sarkaik,
c) rajtuk olyan bemélyedések, ahol a por és más szennyeződés megülhet.
(2) Egy súlysorozat - az 1 gramm és annál kisebb névleges tömegű súlyok kivételével - csak azonos alakú súlyokat tartalmazhat.
(3) Az 1 gramm és annál kisebb névleges tömegű súlyok a 2. számú melléklet szerint megtervezett és kialakított lemezsúlyok vagy huzalsúlyok lehetnek.
(4) Az 1 grammos súly alakja meg kell feleljen a nála nagyobb vagy kisebb névleges tömegű súlyok alakjának.
(5) Az 1 gramm és annál nagyobb, illetve 10 kilogramm és annál kisebb névleges tömegű súlyokat a 3. számú melléklet szerinti méretezéssel és alakban kell megtervezni és kialakítani.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően az ott meghatározott súlyok más módon (henger alakú súly, enyhén keskenyedő csonka kúp alakú súly) is megtervezhetők és kialakíthatók, feltéve, hogy a súly magasságának és átmérőjének aránya 3/4 és 5/4 között van és megfelel a súly alakjára e §-ban előírt egyéb rendelkezéseknek.
(7) Az 5 kilogramm és annál nagyobb, illetve az 50 kilogramm és annál kisebb névleges tömegű súly feje a használat várható módjára tekintettel, azt megkönnyítve - a súly alakjára e §-ban előírt egyéb rendelkezéseket is figyelembe véve - más alkalmas, a súly részét képező szilárd füllel is helyettesíthető.
(8) Az 1. számú melléklet M1 átlag feletti pontossági osztályába sorolt, 5 kilogramm és annál nagyobb, illetve az 50 kilogramm és annál kisebb névleges tömegű súlyok - a súly alakjára e §-ban előírt rendelkezéseket is figyelembe véve - hasáb alakúra is alakíthatók a 4. számú melléklet szerint.
5. § (1) A súlyok pontossági osztályok szerint meghatározott szerkezetét az 5. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtervezni és kialakítani.
(2) A súlyok pontosítását a 6. számú melléklet szerinti eljárások alapján kell elvégezni.
6. § A súlyok pontossági osztályok szerinti, a 7. számú mellékletben meghatározott felületi állapotának, minőségének olyannak kell lennie, hogy a súly tömegváltozása a felhasználási területén, a rendeltetésszerű használattal együttjáró várható körülmények között elhanyagolható legyen a súly pontossági osztályára megengedett legnagyobb hibához képest.
7. § (1) A súlyok pontossági osztályok szerinti, a 8. számú mellékletben meghatározott anyagának korrózióálló fémből vagy fémötvözetből olyannak kell lennie, hogy a súly tömegváltozása a felhasználási területén, a rendeltetésszerű használattal együttjáró várható körülmények között elhanyagolható legyen a súly pontossági osztályára megengedett legnagyobb hibához képest.
(2) A súly anyagának sűrűsége olyan kell legyen, hogy a p1 = 1,2 kg/m3 levegősűrűség +- 10%-os változása ne hozzon létre akkora felhajtóerő-változást a 8000 kg/m3 sűrűségű etalonhoz képest, hogy az elérje az adott súly pontossági osztályára megengedett legnagyobb hiba egynegyedét. Az így meghatározott sűrűséghatárok pontossági osztályonkénti értékeit a 9. számú melléklet tartalmazza.
8. § (1) Az 1. számú melléklet E1 és E2 átlag feletti pontossági osztályába sorolt súlyok kivételével, az 1 gramm és annál nagyobb névleges tömegű súlyokon fel kell tüntetni a súly névleges tömegét.
(2) A súly névleges tömegét 1 kilogramm alatti névleges tömegű súlyokon grammban (rövidítve: g), 1 kilogramm és annál nagyobb névleges tömegű súlyokon kilogrammban (rövidítve: kg) kell megadni.
(3) Ha a súlysorozat több, azonos névleges tömegű súlyt tartalmaz, ezeket a névleges tömeg feltüntetése mellett - a darabszámhoz igazodó - csillag vagy pont szimbólumból álló, a súly felső lapjára helyezendő megkülönböztető jelöléssel is el kell látni.
(4) Huzalsúlyok esetén a (3) bekezdés szerinti megkülönböztető jelölést a huzal végén alkalmazott - a darabszámhoz igazodó - felhajtással kell helyettesíteni.
(5) A lemez- és huzalsúlyokon a súly névleges tömege és a pontossági osztály nem tüntethető fel.
(6) Az (1)-(5) bekezdésekben a súlyokra vonatkozó pontossági osztályonként meghatározott feliratokat és jelöléseket a 10. számú melléklet tartalmazza.
9. § (1) Az 1. számú melléklet E1, E2, F1, F2 pontossági osztályába sorolt súlyok esetén a súlyokat, súlysorozatokat úgy kell tárolni és csomagolni, hogy védve legyenek a sérülésekkel, ütközésekkel és a rázódással szemben. Ennek érdekében a súlyokat súlydobozba kell elhelyezni, a súlydobozban minden súly számára súlyfészket kell kialakítani, amelyet a súlyok felületi minőségétől függően szükség szerint bélelni is kell. Az 1. számú melléklet E1, E2 és F1 átlag feletti pontossági osztályába sorolt súlyok esetén a bélelés kötelező.
(2) A súlydobozt úgy kell kialakítani, hogy annak bármely helyzete esetén a súlyok a helyükön maradjanak.
(3) Egy súlysorozatot tartalmazó súlydobozban csak azonos pontossági osztályú súlyok helyezhetők el. A súlydoboz fedelén fel kell tüntetni a súlysorozat pontossági osztályára utaló jelölést: pl. E1.
(4) Az 1. számú melléklet M1 pontossági osztályába sorolt súlyt
a) huzal- és lemezsúly esetében súlyfészekkel ellátott
b) 500 gramm és annál kisebb névleges tömegű súly esetén
a (2) bekezdés szerinti súlydobozba kell elhelyezni.
10. § (1) A súly hitelesítését a gyártó vagy képviselője a külön jogszabályban foglaltak alapján köteles a hitelesítésre jogosult szervnél kezdeményezni.
(2) A hitelesítésre jogosult szerv a hitelesítés során
a) megvizsgálja, hogy a súly megfelel-e az e rendeletben meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek;
b) szabványos súly segítségével vizsgálatot végez.
(3) Ha a súly megfelel az e rendeletben meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek, akkor a hitelesítésre jogosult szerv kiállítja a hitelesítési bizonyítványt. Hitelesítési bizonyítvány csak arra a súlyra állítható ki, amelyet a gyártó vagy képviselője egyértelmű azonosításra alkalmas jellel látott el.
(4) Az 1. számú melléklet
a) E1, E2 és F1 pontossági osztályába sorolt súlyok, valamint az 1 gramm vagy annál kisebb névleges tömegű súlyok súlydobozát,
b) F2 pontossági osztályába sorolt súlyok esetén a táraüreg fedelét,
c) M1 pontossági osztályába sorolt 1 gramm vagy annál nagyobb és 50 kilogramm vagy annál kisebb névleges tömegű súlyok esetén a táraüreg lezárását biztosító ólomlemezt az első hitelesítés jelével is el kell látni.
11. § Az e rendeletben előírt műszaki és metrológiai követelmények megtartását az illetékes ellenőrző hatóságok ellenőrzik, és jogszabálysértés esetén megteszik mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyre számukra jogszabály felhatalmazást ad.
12. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok a tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagországoknak az 1 milligrammtól 50 kilogrammig terjedő átlag feletti pontosságú (E1, E2, F1, F2, M1) súlyokra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 74/148/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Dr. Chikán Attila s. k.,
gazdasági miniszter
1. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
A súlyok hibahatára pontossági osztályok szerint
Névleges érték | Legnagyobb megengedett hiba (± delta m); [mg] | ||||
El | Ez | Ft | F2 | M1 | |
50 kg | 25 | 75 | 250 | 750 | 2500 |
20 kg | 10 | 30 | 100 | 300 | 1000 |
10 kg | 5 | 15 | 50 | 150 | 500 |
5 kg | 2,5 | 7,5 | 25 | 75 | 250 |
2 kg | 1,0 | 3,0 | 10 | 30 | 100 |
1 kg | 0,5 | 1,5 | 5 | 15 | 50 |
500 g | 0,25 | 0,75 | 2,5 | 7,5 | 25 |
200 g | 0,10 | 0,30 | 1,0 | 3,0 | 10 |
100 g | 0,05 | 0,15 | 0,5 | 1,5 | 5 |
50 g | 30 | 0,10 | 0,30 | 1,0 | 3,0 |
20 g | 25 | 80 | 0,25 | 0,8 | 2,5 |
10 g | 20 | 60 | 0,20 | 0,6 | 2,0 |
5 g | 15 | 50 | 0,15 | 0,5 | 1,5 |
2 g | 12 | 40 | 0,12 | 0,4 | 1,2 |
1 g | 10 | 30 | 0,10 | 0,3 | 1,0 |
500 mg | 8 | 25 | 0,08 | 0,25 | 0,8 |
200 mg | 6 | 20 | 0,06 | 0,20 | 0,6 |
100 mg | 5 | 15 | 0,05 | 0,15 | 0,5 |
50 mg | 4 | 12 | 0,04 | 0,12 | 0,4 |
20 mg | 3 | 10 | 0,03 | 0,10 | 0,3 |
10 mg | 2 | 8 | 25 | 0,08 | 0,25 |
5 mg | 2 | 6 | 20 | 0,06 | 0,20 |
2 mg | 2 | 6 | 20 | 0,06 | 0,20 |
1 mg | 2 | 6 | 20 | 0,06 | 0,20 |
2. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
A súlyok alakja
Az 1 g-os és kisebb névértékű súlyok alakját a következő táblázat szerint kell kialakítani:
Névleges érték [mg] | Lemezsúlyok | Huzalsúlyok |
5; 50; 500 | ötszög | ötszög vagy 5 szegmens |
2; 20; 200 | négyszög | négyszög vagy 2 szegmens |
1; 10; 100; 1000 | háromszög | háromszög vagy 1 szegmens |
3/1. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
Hengeres súlyok
3/2. számú melléklet a 65/1999. (XII.13.) GM rendelethez
Hengeres súlyok méretei (mm-ben)
Táraüreg | ||||||||||||||||||||||
1. változat | 2. változat | |||||||||||||||||||||
a | b | c | d | e | f | g | h | t | 1 | M | n | delta | epsylon | a | b | c | d | e | f | g | m | n |
* | 18 | 5,5 | 2,5 | 6,5 | 1,5 | 1 | 9 | M4x0,5 | 5 | 1 | 5 | 5 | 1 | 3 | 18 | 5,5 | 2,5 | 6,5 | 1,5 | 1 | 1 | 5 |
* | 25 | 7,5 | 3,5 | 9 | 2 | 1 | 10 | M6x0,5 | 5 | 1,5 | 7 | 7 | 1,5 | 4,5 | 25 | 7,5 | 3,5 | 9 | 2 | 1 | 1,5 | 7 |
* | 30 | 7,5 | 3,5 | 9 | 2 | 1 | 10 | M6x0,5 | 5 | 1,5 | 7 | 7 | 1,5 | 4,5 | 30 | 7,5 | 3,5 | 9 | 2 | 1 | 1,5 | 7 |
* | 40 | 10,5 | 4,5 | 12 | 2,5 | 1,5 | 15 | M8x1 | 8 | 2 | 10 | 10 | 2 | 7 | 40 | 10,5 | 4,5 | 12 | 2,5 | 1,5 | 2 | 10 |
* | 50 | 10,5 | 4,5 | 12 | 2,5 | 1,5 | 15 | M8x1 | 8 | 2 | 10 | 10 | 2 | 7 | 50 | 10,5 | 4,5 | 12 | 2,5 | 1,5 | 2 | 10 |
* | 65 | 18,5 | 7 | 20 | 4 | 2,5 | 20 | M14x1,5 | 13 | 3 | 18 | 18 | 3 | 12 | 65 | 18,5 | 7 | 20 | 4 | 2,5 | 3 | 18 |
* | 80 | 18,5 | 7 | 20 | 4 | 2,5 | 20 | M14x1,5 | 13 | 3 | 18 | 18 | 3 | 12 | 80 | 1815 | 7 | 20 | 4 | 2,5 | 3 | 18 |
* | 120 | 24,5 | 8 | 26,5 | 4 | 2,5 | 35 | M20x1,5 | 18 | 4 | 24 | 24 | 3 | 18 | 120 | 24,5 | 8 | 26,5 | 4 | 2,5 | 4 | 24 |
* | 160 | 24,5 | 8 | 26,5 | 4 | 2,5 | 35 | M20x1,5 | 18 | 4 | 24 | 24 | 3 | 18 | 160 | 24,5 | 8 | 26,5 | 4 | 2,5 | 4 | 24 |
4/1. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
Hasábsúlyok (1. változat)
Mérettáblázat mm-ben
4/2. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
Hasábsúlyok 2 típus
Mérettáblázat, minden adat mm-ben
Névleges érték | A | A' | B | B' | H | a | b | c | h | d | r | o | m | n | p |
5 kg | 150 | 152 | 75 | 77 | 84 | 36 | 30 | 6 | 66 | 19 | 5 | 12 | 16 | 13 | 55 |
10 kg | 190 | 193 | 95 | 97 | 109 | 46 | 38 | 8 | 84 | 25 | 6 | 16 | 35 | 25 | 70 |
20 kg | 230 | 234 | 115 | 117 | 139 | 61 | 52 | 12 | 109 | 29 | 8 | 20 | 50 | 30 | 95 |
50 kg | 310 | 314 | 155 | 157 | 192 | 83 | 74 | 16 | 152 | 40 | 10 | 25 | 70 | 40 | 148 |
5. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
A súlyok szerkezete pontossági osztályok szerint
E1 | E2 | F1 | F2 | |
Felépítés | Csak egy darabból készülhet. | Készülhet egy vagy több darabból, de csak azonos anyagból | ||
Táraüreg | Táraüreget nem tartalmazhat. | Tartalmazhat táraüreget, de a táraüreg térfogata nem érheti el a súly teljes térfogatának egyötödét. A táraüreget le kell zárni a súly fejével vagy egyéb alkalmas módon. |
M1 | |
Felépítés | A súlyok felépítése, táraüregek kialakításának és lezárásának módozata a 3. és 4. számú mellékletben található. Első hitelesítéskor az új súly táraüregének kb. kétharmada maradjon üresen. |
Táraüreg | A táraüreg térfogata nem érheti el a súly teljes térfogatának egyötödét |
- 100 g-50 kg kell táraüreg | |
- 1 g-50 g lehet táraürege, de ajánlott, hogy 1 g-10 g táraüreg nélkül készüljön. |
6. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) rendelethezké táraüreg nélkül készüljön.
A súlyok pontosításának módja
E1 | E2 | F1 | F2 | M1 |
A súlyok koptatással (csiszolással, polírozással vagy egyéb megfelelő módszerrel) pontosíthatók. A súly a felületi minőséggel szemben támasztott követelményeknek pontosítás után is meg kell feleljen, a felületi minőség nem romolhat. | Táraüreg nélkül készült súlyokra az Et, E2 súlyoknál fettlak vonatkoznak. Ha a súly rendelkezik táraüreggel, akkor a súly anyagával megegyező táraanyaggal, vagy ónnal, molibdénnel, illetve wolframmal tárázható. | Táraüreggel rendelkező súlyok tárázására nagysűrűségű fémes anyag (pl. ólomsörét) használható. Táraüreggel nem rendelkező hengeres súlyok, valamint a lemez- és huzalsúlyok anyageltávolítással (csiszolással) vagy anyaglevágással pontosíthatók. A tárázáshoz használt szilárd anyagnak meg kell tartani tömegét és szerkezetét, valamint nem változtathatja meg (vegyileg vagy elektrolitikusan) a súly anyagának tömegét és szerkezetét. |
7. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
A súlyok felületi minősége, állapota
A súlyok felületi minőségének olyannak kell lenni, hogy a felhasználási területén várható normál körülmények között, a súly ebből adódó tömegváltozása (pl. a felületi egyenetlenségek között megtapadó szennyeződés) elhanyagolható legyen a súly pontossági osztályára megengedett legnagyobb hibához képest.
8.számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
A súlyok anyaga
A súlyoknak korrózióállóknak kell lenniük. A felhasznált anyag minőségének olyannak kell lenni, hogy a súly felhasználási területén várható normál körülmények között a súly tömegváltozása elhanyagolható legyen a súly pontossági osztályára megengedett legnagyobb hibához képest.
E1 | E2 | F1 | F2 | M1 | |
Anyagminőség | A használt anyag keménysége és kopásállósága azonos vagy jobb mint az ausztenites rozsdamentes acélé. | A használt anyag keménysége és ridegsége legalább a hengerelt sárgarézét kell, hogy elérje. | A hasábsúlyok anyagának legalább a szürkeöntvénnyel megegyező korrózióállóságúnak kell lenni, de nem érheti el annak ridegségét. A hengeres súlyok készülhetnek sárgarézből, vagy más azonos , vagy jobb minőségű anyagból. A lemez, illetve huzalsúlyok anyagának elegendően korróziónak kell lenni, és nem lehet rajtuk bevonat. |
9. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
A súlyok anyagának sűrűsége
10. számú melléklet a 65/1999. (XII. 13.) GM rendelethez
Feliratok és jelölések a súlyokon
Az E1 és E2 pontossági osztályú súlyok kivételével az 1 g és feletti súlyok névleges értékének a súlyon szerepelnie kell.
A névleges értéket 1 kilogramm alatt grammban, 1 kilogramm esetén és fölötte kilogrammban kell megadni.[3]
A mértékegység jelölése "g" vagy "kg".
A súlysorozatban, két vagy három azonos névértékű súly esetén, az egyértelmű megkülönböztethetőség érdekében a súly felső lapjának közepére egy vagy két csillagot vagy pontot kell tenni. Ez alól kivételek a huzalsúlyok, amelyek a huzalvégén alkalmazott egy vagy két felhajtással különböztethetők meg.
A vékony lemez- és huzalsúlyokon nem lehet sem a névleges érték, sem a pontossági osztály.
E1 | E2 | F1 | F2 | M1 | |
Névleges érték | nem | nem | igen | igen | igen |
Mértékegység | nem | nem | nem | nem | igen |
Pontossági osztály | nem | nem | nem | F | M vagy M1 |
Gyártó jele | nem | nem | nem | nem | nem |
Megjegyzés | Az E2-es súlyokat meg lehet jelölni egy nem a középpontban elhelyezett ponttal, hogy meg lehessen különböztetni az E1-es súlyoktól. | A szükséges feliratok csiszolással vagy gravírozással készülnek | A feliratok homorúak vagy kidomborodók is lehetnek. A feliratok a hasábsúlyok felső felületére kerülnek. A hengeres súlyokon a feliratok a súly tetejére kerülnek, ill. 500 g-nál és felette a hengerpalástra is kerülhetnek. |
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 17. §-a. Hatályos 2015.04.01.
[2] Módosította a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 21. §-a. Hatályos 2011.01.01.
[3] Azaz 1 kg és nem 1000 g (M1 esetén), illetve 1 és nem 1000 (F1, F2 esetén).