7/1999. (II. 1.) OM rendelet
a közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX.számú törvény (a továbbiakban: Ftv.) 74. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A szakirányú továbbképzésben egyetemi vagy főiskolai végzettségre és szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó, egyetemen és főiskolán oklevéllel elismert szakirányú szakképzettség szerezhető.
2. § A közgazdasági felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak általános, képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi és főiskolai szakirányú továbbképzési szakok sajátos képesítési követelményeit e rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmazza. A közgazdasági felsőoktatásban szakirányú továbbképzési szakok képzését folytató felsőoktatási intézmények felsorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
3. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőzően egyetemen szakosító továbbképzésben oklevéllel elismert szakképzettséget a következő szakokon lehetett szerezni:
- agrár-közgazdasági szak;
- agrármenedzser szak;
- aktuárius szak;
- általános menedzser szak (eladási, logisztikai, pénzügyi szakiránnyal);
- bankmenedzser szak;
- belügyi gazdasági szak;
- biztosítási szak;
- egészségügyi menedzser szak;
- elemző statisztikus szak;
- értékelemző szak;
- EU-tanulmányok szak;
- európai adójogi és számviteli szakértői szak;
- fővállalkozás (projekt menedzsment szak);
- gazdálkodási szakokleveles jogász szak;
- gazdálkodási szakokleveles orvos-gyógyszerész szak;
- gazdálkodástudományi szak;
- gazdasági ellenőrző szak;
- gazdasági viselkedés szak;
- gazdaságpolitika szak;
- gyógyszerügyi menedzser szak;
- humánmenedzser szak;
- informatikai menedzser szak;
- ingatlangazdálkodás szak;
- iparjogvédelmi szak;
- jövőkutatás, előrejelzés (stratégiaformálás) szak;
- környezeti menedzser szak;
- közgazdasági szakokleveles mérnök (agrár-, kül- és vállalatgazdasági szakiránnyal);
- közigazgatás gazdálkodás és informatika szak;
- közigazgatás gazdálkodása és ellenőrzése;
- közszolgálati menedzser szak;
- külügyi szakértő szakokleveles szak;
- logisztikai menedzser szak;
- marketing szak;
- MBA (kétnyelvű, magyar, angol, német, francia) szak;
- nemzetközi gazdasági kapcsolatok - nemzetközi vállalkozások szak;
- pénzügyi szak;
- politikai szakértő szak;
- reklámmenedzser szak;
- számítástechnika szak;
- személyügyi szak;
- turizmus (idegenforgalmi) szak;
- üzleti gazdaságtani közgazdásztanár szak;
- vállalkozási menedzsment szak;
- városmenedzser szak
- védelemgazdasági szak;
- vezetési és szervezési szak.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően a következő szakokon lehetett főiskolán szakosító továbbképzésekben részt venni, és a 7/1987. (VI. 29) MM rendelet alapján oklevéllel elismert szakképzettséget szerezni:
- marketingkommunikáció;
- nemzetközi marketing;
- nemzetközi szállítmányozás;
- public relations;
- TQM (teljes körű minőségmenedzsment);
- euromenedzser;
- Európai Unió;
- gazdaságdiplomácia;
- szakdiplomácia;
- külgazdasági pénzügyi menedzser;
- pénzügyi-vállalkozási;
- távol-keleti interkulturális menedzsment;
- pénzügyi-pénzintézeti;
- pénzügyi-adó-és pénzügyi ellenőrzési;
- pénzügyi-adó, illeték, vám;
- számvitel-vállalkozási A szakirány;
- számvitel-vállalkozási B szakirány;
- gazdasági informatikai-rendszerszervező;
- közgazdasági szakokleveles mérnök;
- idegenforgalmi és szállodaipari;
- vendéglátó és szállodaipari;
- reklám;
- kereskedelmi;
- marketingvezető;
- vállalkozás és marketing a kül- és belpiacon;
- vállalkozás és marketing;
- vállalkozásszervező;
- áruforgalmi menedzsment.
(3) Az (1), (2) bekezdésben felsorolt szakokon a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987 (VI. 29) MM rendelet alapján - e rendelet hatálybalépéséig - kiadott oklevelek szakképzettség tekintetében egyenértékűek az adott szakra, illetve specializációra e rendelet 2. és 3. számú mellékleteiben meghatározott képesítési követelmények szerinti szakirányú szakképzettséggel.
(4) E rendelet hatálybalépését követően az (1), (2) bekezdésben felsorolt szakok az e rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti szakmegnevezéseknek és képesítési követelményeknek megfelelően indíthatók.
(5) Jelen rendelet - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érinti a hatálybalépést megelőző időszakban a felsőoktatási intézményekben továbbképzésben szerzett, oklevéllel igazolt szakképzettségeket.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 7/1999. (II. 1.) OM rendelethez
A közgazdasági felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak általános képesítési követelményei
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja olyan egyetemi vagy főiskolai alapképzésben megszerzett végzettséggel rendelkező szakközgazdászok, valamint szakértők (specialisták) képzése, akik végzettségük, felsőfokú szakképzettségük birtokában, eredményes közgazdászi, mérnöki, agrár-, tanári, jogászi, bölcsészi, orvosi, gyógyszerészi, természettudományos, művészeti és egyéb tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva, a gazdasági felsőoktatási továbbképzés egyetemi és főiskolai, illetve közgazdaságtudományi és gazdálkodástani szakirányú követelményeit teljesítve, egy-egy szakterület korszerű, elméletileg és módszertanilag megalapozott, részletekbe menő gyakorlatorientált ismeretei megszerzésével és legalább egy idegen nyelv, C típusú középfokú vizsgájával elismert, szakmaspecifikus tudásával, képesek lesznek a megszerzett, munkájukban közvetlenül is hasznosítható tudással alkotó közgazdasági és menedzsment munkát végezni, irányítani, szervezni és motiválni, továbbá az elért eredményeket bemutatni, környezetükkel színvonalasan kommunikálni.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben egyetemi és főiskolai végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A felvétel további feltételeit a 2. és 3. számú melléklet szerinti szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei határozzák meg. A szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény a felvételhez további feltételeket határozhat meg.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Szakirányú továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló, 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti közgazdász szakképzettség esetén, a rendelet 2. számú melléklete szerinti egyetemen folyó szakirányú továbbképzési szakokon
- egyetemi szakközgazdász, a konkrét szakra és specializációra utaló pontos megnevezéssel,
- e rendelet 3. számú melléklete szerinti főiskolán folyó szakirányú továbbképzési szakokon
főiskolai szakközgazdász, a konkrét szakra és specializációra utaló pontos megnevezéssel,
felsőfokú szakképzettséget tanúsító szakirányú továbbképzési oklevelet szerezhetnek;
- ha az alapképzésben szerzett oklevél nem a hivatkozott rendelet szerinti közgazdász szakképzettséget igazol, akkor
a szakra, illetve specializációra utaló pontos megnevezéssel,
felsőfokú szakképzettséget tanúsító szakirányú továbbképzési szakértői oklevelet szerezhetnek.
4. A képzési idő
A képzési idő egyetemen folyó szakokon nappali tagozaton legalább 2, de legfeljebb 4 félév, főiskolán folyó szakokon 2, de legfeljebb 3 félév. Esti, levelező tagozaton - hagyományos oktatási módszerekkel - a képzési idő 3, de legfeljebb 6 félév, amelyet a felsőoktatási intézmények a tartalmi és a szervezési körülményeknek megfelelően határoznak meg.
A félév legalább 15 szorgalmi hét. Főiskolákon - nappali tagozaton - a képzés egésze legalább 300 tantervi óra. Egyetemeken a képzés egésze legalább 600 - MBA szakirányú szakon legalább 800 tantervi óra.
Levelező tagozaton a főiskolákon a tanórák száma a képzés ideje alatt legalább 300 tantervi óra. Egyetemeken legalább 600 - MBA szakon legalább 800 - tantervi óra.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
A továbbképzésben oktatandó ismeretkörök alapvetően az alábbi területekre tagozódhatnak:
5.1. Általános közgazdasági, menedzsment társadalomtudományi és módszertani ismeretek
A szakirányú továbbképzési szak jellege és az előképzettség típusa és szintje szerint közgazdaságtan (makroökonómia, mikroökonómia és nemzetközi közgazdaságtan), gazdaság-, illetve külgazdaság-politika, EU-ismeretek, pénzügyek, számvitel, jog, vállalati gazdaságtan, a szociológia, politológia, kommunikáció, pszichológia, továbbá matematika, statisztika, szervezés illetve az informatika és számítástechnika tárgyköreiből legalább 3-4 tantárgy oktatása a képzési idő 25-35%-ában.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
A képzéshez közvetlenül kapcsolódó tárgyak (a képzési idő 65-75%-a) a 2. és 3. számú mellékletben az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározottak szerint.
5.3. Szakhoz kapcsolódó szakirányú ismeretek
A hallgatók gyakorlati ismereteinek és koncentrálásának elmélyítése céljából, a szakhoz kapcsolódó ismereteken belül, szakirányok kínálhatók, a képzési idő 10%-ában.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámoló, kollokvium, szigorlat - letételéből, valamint szakmai gyakorlatok elvégzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgából tevődik össze.
6.1. Általánosan kötelező szigorlatok
Az 5.1. pontban felsorolt témakörökből a szak jellegének megfelelően legalább 2 szigorlat. Nem közgazdász szakképzettségűek esetében, közgazdasági tudományágakra épülő továbbképzési szakok tantervében, az egyik szigorlat kötelezően a közgazdaságtani (makro- és mikroökonómia) vagy a gazdaságpolitikai, illetve pénzügyi ismeretekből áll. Egyéb társadalomtudományi ágakra épülő szakok esetében, az egyik szigorlat mindenki esetében a szociológia, a politológia, illetve a kommunikáció tárgyköreiből kerül ki.
Az 5.2. pontban a szakot, illetve a szakirányt kifejező témakörökből 2-4 szigorlat.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek elkészítésével a hallgató igazolja azt, hogy képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt követelmények teljesítése:
- a megadott számú gyakorlati jegy megszerzése, vizsgák - beszámoló, kollokvium - letétele,
- a tantervben előírt szakmai gyakorlatok elvégzése,
- két bíráló által elfogadott szakdolgozat,
- legalább egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,
6.3.2. A záróvizsga részei
- megadandó szakmai tárgyakból átfogó (komplex) szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,
- a szakdolgozat megvédése.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára - annak egyes részeire is tekintettel - adott érdemjegy egészre kerekített átlaga.
2. számú melléklet a 7/1999. (II. 1.) OM rendelethez
Az egyetemi szakirányú továbbképzési szakok sajátos képesítési követelményei a közgazdasági felsőoktatásban
AGRÁRKÖZGAZDASÁGI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik kiismerik magukat a piacosodó mezőgazdaság útvesztőiben, megismerkednek az átmeneti gazdaság, a vegyes tulajdonviszonyok jellemzőivel, a mezőgazdasági vállalkozástan elméleti és gyakorlati kérdéseivel, az agrárökonómia elemzési technikáival.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, agrárközgazdasági szakon.
b) Agrárközgazdasági szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Pénz- és tőkepiaci ismeretek, agrár- és ipari finanszírozás, mezőgazdasági biztosítás, környezetvédelem, számvitel, agrárgazdaságtan.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Hazai és nemzetközi agrárpolitikák a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásban.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Árutőzsde ismeretek.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
AGRÁRMENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik korszerű menedzsment és agribusiness ismeretekkel egészítik ki alapvégzettségüknek megfelelő ismereteiket, és ezáltal képesek lesznek a modern farmgazdaságok és az EU támasztotta közgazdasági követelményeknek megfelelni.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, agrármenedzsment szakon.
b) Agrármenedzsment szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Agrárgazdaságtan, agribusiness menedzsment, településpolitika, szakszeminárium, környezetvédelem, pénzügyek, számvitel, EU jog- és agrárrendtartás.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Közgazdaságtan, vállalati pénzügyek, általános menedzsment ismeretek.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Agrárgazdaságtan, agrárbusiness menedzsment ismeretek.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
AKTUÁRIUS
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan aktuáriusok (biztosítási matematikusok) képzése, akik járatosak a biztosítóintézetek gyakorlatában előforduló feladatok matematikai módszerekkel történő megoldásában.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók, és legalább 2 félév, min. kollokviummal lezárt matematika tárgyat tanuljon.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, aktuárius szakon.
b) Aktuárius szakértő.
4. A képzési idő
4 félév
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Valószínűségszámítás és matematikai statisztika, pénzügyi matematika, életbiztosítás matematikája, nem-életbiztosítás matematikája, aktuárius matematikai gyakorlatok, viszontbiztosítás.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Életbiztosítás matematikája, aktuárius gyakorlat matematikája, biztosítástan, valószínűségszámítás, matematika, statisztika.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
ÁLTALÁNOS MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek képzése, akik vezetői teendőket látnak el, illetve ilyen feladatra akarnak felkészülni. A program az elméleti tudásanyag mellett olyan módszertani ismereteket ad, amelyek elsajátítására a versenypiaci körülmények mellett különösen nagy szükség van a sikeres vezetői munkához.
A szakon további szakirányok választhatók: például értékesítési, logisztikai, public relations, pénzügyi menedzsment stb.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, általános menedzsment szakon (megjelölve a szakirányt).
b) Általános menedzsment szakértő (megjelölve a szakirányt).
4. A képzési idő
Általános menedzsment szakon 2 év.
További szakirány választás esetén 2,5 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek általános menedzsment szakon
Vezetői számvitel, vállalati stratégia, vezetés-szervezés, marketing menedzsment, projektmenedzsment, üzleti tervezés, emberek vezetése, menedzseri döntések, kontrolling, döntéspszichológia, környezetvédelem.
5.3. Szakirányhoz kapcsolódó ismeretek
A szakiránynak megfelelő tanterv alapján.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Vállalkozások számvitele és pénzügyei, vezetési ismeretek (vállalati stratégia, vezetés szervezés tárgyak ismeretanyagából).
6.1.2. Szakirányhoz kapcsolódó szigorlatok
A szakirány jellegének megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
BANKMENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a nyugati típusú banküzemtan átfogó ismereteinek elsajátításával, a bank működési környezetének, a bank és az ügyfél kapcsolatrendszerének, valamint a banküzem működési mechanizmusának ismeretében magas szinten képesek feladataik ellátására. A kurzus a banktechnikai ismeretanyagon kívül a vezetői magatartás, a viselkedésformák, az emberi kapcsolatok és a vezetői képességek alakítására is súlyt helyez.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász bankmenedzsment szakon.
b) Bankmenedzsment szakértő.
4. A képzési idő
2 év (4 félév)
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Banki üzletágak, banküzemtan; pénzügyi számítások; devizaismeretek; bankszakmai alapok; vállalatfinanszírozás; pénzügyi elemzés; hitelezés elmélete; hitelügyletek; lakossági üzletág; monetáris irányítás; mérlegmenedzsment; bankmenedzsment.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Bank és gazdasági környezete.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Banki üzletágak.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
BELÜGYI GAZDASÁGI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Elsősorban a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó fegyveres testületeknél és rendvédelmi szerveknél (határőrség, rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem stb.) gazdálkodási feladatokat ellátó szakemberek továbbképzése annak érdekében, hogy megfelelő gazdálkodási és pénzügyi-irányítási feladatok elvégzésére alkalmassá váljanak.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, belügyi gazdasági szakon.
b) Belügyi gazdasági szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Költségvetési gazdálkodás és finanszírozás, belügyi szervek gazdálkodásának általános és specifikus szabályai, pénzügyi-gazdasági ellenőrzés.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Makro- és mikroökonómia, pénzügyi ismeretek.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Belügyi szervek gazdálkodásának általános és specifikus szabályai.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
BIZTOSÍTÁSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a biztosításpolitika, az egyes biztosítási üzletágak és a biztosítási üzemgazdaságtan kérdéseiben egyaránt jártasak, és így alkalmasak biztosítóintézeteknél közép- és felsővezetői, illetve más intézményeknél a biztosítási szakmával kapcsolatos különböző munkakörök betöltésére.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, biztosítási szakon.
b) Biztosítási szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
A biztosítási szerződés általános kérdései, ágazati biztosítástan (nem-életbiztosítások és életbiztosítások), risk-menedzsment, viszontbiztosítás.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Elméleti biztosítástan, pénzintézeti matematika, biztosítási matematika.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Ágazati biztosítások.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik egészségügyi intézmények - főleg kórházak - vezetési, irányítási és gazdasági feladatainak ellátásához a megváltozott gazdálkodási körülmények figyelembevételével egy dinamikus, a gazdasági környezethez alkalmazkodó és az egészségügyi ellátás minőségi javításának érdekeit szem előtt tartó tevékenységet képesek folytatni.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, egészségügyi menedzsment szakon.
b) Egészségügyi menedzsment szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1 pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
A kórház mint szervezet, marketing az egészségügyben, egészségügyi gazdálkodás, egészségügy és környezete, egészségügyi stratégia; menedzsment, egészségügyi etika, epidemiológia, kórházgazdálkodás és működtetés operatív irányítás, egészségügyi pénzügyi és adózási ismeretek, controlling, kórházi üzemvitel, kórháztechnológia, emberi erőforrás és szervezet, humán erőforrás fejlesztés, társadalombiztosítás, pszichológiai, jogi, környezetvédelmi ismeretek.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Egészségügyi rendszerek, közgazdaságtan, menedzsment, kórházműködtetés és finanszírozás.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Egészségügy és környezete, operatív irányítás.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsga része komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
ELEMZŐ STATISZTIKUS
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik képesek statisztikai, számítástechnikai feladatok elvégzésére, szervezésére és irányítására, gazdasági elemzések elvégzésére.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, elemző statisztikus szakon.
b) Elemző statisztikus szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Sokváltozós statisztikai módszerek, statisztika a piackutatásban, árstatisztika, kockázati statisztika (befektetési, biztosítási, hitelezési stb.), prognosztika, alkalmazott ökonometria, minőségellenőrzés, fejezetek a pénzügytanból, fejezetek a vállalati pénzügyekből.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Társadalom- és gazdaságstatisztika, statisztikai információrendszerek.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Statisztikai módszerek és számítógépes programcsomagjaik.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsga része komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
ÉRTÉKELEMZŐ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik az értékelemzési ismereteket magas szinten sajátítják el, alkalmassá válnak az értékelemzési feladatok levezetésén, koordinálásán, szervezésén túl oktatási feladatok ellátására is.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, értékelemző szakon.
b) Értékelemző szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Értékelemzés szemlélete, értékelemzési esetjátékok, az értékelemzés nemzetközi helyzete.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Vállalatgazdaságtan, értékelemzési módszerek.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Értékelemzés szemlélete.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
EURÓPA TANULMÁNYOK
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A program átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt azon szakemberek számára, akik különböző területeken tevékenykedve Magyarország európai integrálódását aktívan segíthetik, szakterületük problémáit, lehetőségeit és feladatait az Európai Unió politikájának elvei és mechanizmusai figyelembevételével kezelik. A szakon szakirányok is választhatók: például európai menedzsment, európai adójog és számvitel.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, Európa tanulmányok szakon (megjelölve a szakirányt).
b) Európa szakértő (megjelölve a szakirányt).
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formában legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Európa jog, európai pénzügyek, EU gazdaságtana, EU kereskedelempolitikája, EU ipar- és versenypolitikája, EU külpolitikája, közös agrárpolitika rendszere, EU strukturális, regionális politikája, európai pénzügyi piacok, EU szociálpolitikája, EU környezetjog, Maastricht - EMU - a tervek realizálása, nemzetközi vállalkozások gazdaságtana, magyar-EU kapcsolatok aktuális kérdései, minőségügy, szabványosítás az EU-ban, német újraegyesítés integrációs hatásai.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Integráció gazdaságtana és európai pénzügyek, európa jog.
6.1.2. Szakirányhoz kapcsolódó szigorlatok
A szakirány jellegének megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
FŐVÁLLALKOZÁS (PROJEKTMENEDZSMENT)
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik képesek lesznek a különféle, egyidejűleg többféle stratégiai céllal megfogalmazott projektek stratégiaorientált megvalósítására, az új minőségi követelmények teljesítésére, a folyamatos stratégiai gondolkodásra, hogy a szervezetek stratégiai célkitűzései az elvárt minőség mellett az elsődleges versenytényezővé vált gyorsaság szem előtt tartásával teljesüljenek.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, projektmenedzsment szakon.
b) Projektmenedzsment szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi és módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
- Szervezeti stratégia, marketingstratégia, szervezettervezés és szervezeti magatartás.
- Vezetői gazdaságtan, bevezetés a projektmenedzsmentbe, projekttervezés, projektirányítás és projektkontroll, szerződésjog, külkereskedelmi ügyletek, nemzetközi szállítmányozás és logisztika.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Bevezetés a projektmenedzsmentbe, projekttervezés.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Vezetői magatartás, tárgyalástechnika.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a gazdálkodási módszerek legújabb nemzetközi elméleti és gyakorlati eredményei alapján kívánják felfrissíteni, megújítani, illetve elmélyíteni a gazdálkodás vezénylése terén szükséges ismereteket és készségeket.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, gazdálkodástudományi szakon.
b) Gazdálkodástudományi szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Vállalkozások stratégiája és tervezése, prognosztika, mérlegelemzés, marketingstratégia és -tervezés, személyi számítógép felhasználása a tervezésben, gazdasági társaságok értékpapír-ügyletei.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Vezetői gazdaságtan, módszertani ismeretek.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Vállalkozások stratégiája és tervezése.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
GAZDASÁGI ELLENŐRZŐ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan számviteli, pénzügyi, ellenőrzési és jogi ismeretekkel felvértezett szakemberek képzése, akik ismereteik birtokában egyrészt irányító és ellenőrző, másrészt tanácsadói feladatokat látnak el a vállalkozási szférában. A kurzus lehetőséget nyújt okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzésére is.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, gazdasági ellenőrző szakon.
b) Gazdasági ellenőrzési szakértő.
4. A képzési idő
Nappali tagozaton 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Számvitel és elemzés, számviteli rendszerek szervezése, vállalati gazdaságtan, vezetés-szervezés, technológia.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Pénzügyek, könyvvizsgálat és ellenőrzés.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Számviteli rendszerek szervezése.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
GAZDASÁGPOLITIKA
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Az államigazgatásban, illetve a regionális és a helyi szervezetek apparátusában, továbbá az infrastrukturális szférában (közintézmények, közüzemi szektor szervezetei és vállalatai) dolgozó szakemberek képzése, hogy a megváltozott gazdasági környezetben felmerülő feladataikat hatékonyan oldják meg.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, gazdaságpolitika szakon.
b) Gazdaságpolitikai szakértő.
4. A képzési idő
Nappali tagozaton 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Költségvetési szervek gazdálkodása, nonprofit szektor gazdasági és szociológiai jellemzői, regionális politika, privatizáció Magyarországon, vagyonkezelés, vagyongazdálkodás, egyenlőtlenség, szegénység és társadalompolitikai becslésük az átalakuló Magyarországon, helyi önkormányzatok gazdaságtana, versenypolitika, versenyszabályozás, valutapolitika, adópolitika, ipar- és agrárpolitika, lakáspolitika és ingatlanpiac, banküzemtan, értékapapírok, tőzsde, környezetgazdaságtan, közüzemek gazdaságtana, jóléti rendszerek gazdaságtana, emberi erőforrás-menedzsment, nemzetközi szociális jog, társadalombiztosítás-tan, egészségügy politika, nyugdíjrendszerek nemzetközi összehasonlítása, társadalmi problémák szociológiája, családszociológia.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Gazdaságpolitika, makrofolyamatok szabályozása.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Vagyonkezelés - vagyongazdálkodás.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
GYÓGYSZERÜGYI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A gyógyszerügy, ezen belül például a gyógyszertárak jelenlegi és leendő menedzserei számára biztosítani azoknak a korszerű ismereteknek a megszerzését, amelyek a gyógyszerügy vezetési, irányítási és gazdasági feladatainak ellátásához, a megváltozott piacgazdasági körülmények figyelembevételével egy dinamikus, gazdasági környezethez alkalmazkodó és a gyógyszerellátás minőségi javításának érdekeit szem előtt tartó tevékenységet tesznek lehetővé.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, gyógyszerügyi menedzsment szakon.
b) Gyógyszerügyi menedzsment szakértő.
4. A képzési idő
Nappali tagozaton 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Gyógyszerellátás szervezete, gazdálkodási és menedzsment ismeretek, gyógyszerügy és környezete, EU szabályozás és jog, etika, higiénia, pénzügyi és adózási ismeretek, üzemvitel, emberi erőforrás és szervezet, vezetői kommunikáció, gyógyszerügyi rendszerek, gyógyszerügyi gazdaságtani ismeretek, üzleti tervkészítése, reklám és PR tevékenység.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Gyógyszerellátás szervezete, marketing.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Operatív irányítás.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: gyógyszerellátás szervezete, marketing a gyógyszerügyben, operatív irányítás.
HUMÁNMENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik elsajátítják a vezetéshez szükséges képességeket és készségeket, ismerik a munkacsoportok kapcsolatrendszerét, képesek a felmerülő problémák kezelésére, általában a humánerőforrásokkal való gazdálkodás, annak fejlesztése és menedzsmentje.
A szakon szakirányok válaszhatók: például emberi erőforrás-menedzsment, kutatási és fejlesztési menedzsment, oktatási menedzsment.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, humánmenedzsment szakon (megjelölve a szakirányt).
b) Humánmenedzsment szakértő (megjelölve a szakirányt).
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Etika, retorika, vezetői számvitel, információmenedzsment.
5.3. Szakirányhoz kapcsolódó ismeretek
A szakiránynak megfelelő tanterv alapján.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Közgazdaságtan, szociológia, szociálpszihológia.
6.1.2. Szakirányhoz kapcsolódó szigorlatok
A szakirány jellegének megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
INFORMATIKAI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik képesek információs rendszerek tervezésére, fejlesztésére és menedzselésére, valamint az információs szakterület és a szervezet más területei közötti "híd" megépítésére, valamint hatékony, jól működő kapcsolatok megteremtésére és működtetésére.
A szakon szakirányok választhatók: például kiadói menedzsment, gazdaságinformatika.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, informatikai menedzsment szakon (megjelölve a szakirányt).
b) Informatikai menedzsment szakértő (megjelölve a szakirányt).
4. A képzési idő
2 év (négy szemeszter).
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Üzleti statisztika, vezetői számvitel, vállalati stratégia, vezetés-szervezés, kommunikációs és készségfejlesztő tréning, projektmenedzsment, kontrolling, marketingértékesítés, informatika, informatikai menedzsment és részterületei, információs stratégia, lokális és globális információk és kezelésük, informatikai architektúra, számítógépes hálózatok, telekommunikáció, adatbázisok, softver fejlesztés módszertana, ügyviteli programcsoport.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Vezetési ismeretek (vállalati stratégia és vezetés-szervezés).
6.1.2. Szakirányhoz kapcsolódó szigorlatok
A szakirány jellegének megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
INGATLANGAZDÁLKODÁSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik képesek az ingatlangazdálkodás, -kezelés, -finanszírozás, -értékelés, -értékesítés, -szakértés, -privatizáció és -rehabilitáció területén műszakilag és gazdaságilag megalapozott döntéseket hozni, és irányítani tudják a jövő városépítési és városrendezési feladatait.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, ingatlangazdálkodási szakon.
b) Ingatlangazdálkodási szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Kontrolling, ingatlangazdálkodás és -szakértés, ingatlanműveletek felépítése, ingatlanvagyon-értékelés, tervezési stratégia és projektmenedzsment, a műszaki vezetéstől a menedzsment technikáig
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Mikroökonómia és a piaci résztvevők viselkedése, városfejlődés.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Ingatlan-gazdaságtan, ingatlangazdálkodás és szakértés.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
IPARJOGVÉDELMI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a magas szintű iparjogvédelmi és közgazdasági ismeretek elsajátításával képessé válnak iparjogvédelmi és innovációs problémák gyors és komplex megoldására.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, iparjogvédelmi szakon.
b) Iparjogvédelmi szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Az újítási jog és a feltalálók díjazása, gazdasági környezet vállalkozás, a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, a szoftver szerzői jogi oltalma, bírósági eljárás iparjogvédelmi ügyekben, innovációs tájékoztatás, vállalkozások iparjogvédelmi feladatai, ügyfélképviselet, külföldi és nemzetközi szabadalmi és használati jog, külföldi és nemzetközi védjegy és ipari mintaoltalmi jog.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Az innováció és iparjogvédelem gazdasági alapjai, szabadalmi és használati mintaoltalmi jog.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
A védjegyjog és egyéb árujelzők oltalma.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
JOGÁSZ-KÖZGAZDÁSZ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A jogász diplomával rendelkezőknek olyan módszertani és széles körű szakmai alapozást adni, amely képessé teszi őket a közgazdasági problémák önálló felismerésére, elemzésére és megoldására, messzemenően túllépve a technikák rutinszerű alkalmazásán. A szakon szakirányok választhatók: például államigazgatási.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Egyetemi végzettségű jogász.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Jogász-közgazdász.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Marketing; gazdaságpolitika és irányítás; vállalati pénzügyek; nemzetközi marketing; környezetvédelmi politika; közüzemi gazdaságtan; szervezeti magatartás; döntéselmélet; számvitel és elemzés.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Pénzügytan, marketing, gazdaságpolitika és irányítás.
6.1.2. Szakirányhoz kapcsolódó szigorlatok
A szakirány jellegének megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1 pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
JÖVŐKUTATÁS, ELŐREJELZÉS
(STRATÉGIAFORMÁLÁS)
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A képzés célja kettős: egyrészt olyan, jövőre irányuló korszerű szemléletmód és ismeretek átadása, amelyek segítségével erősíthető az üzleti, a magán- és a közéletben, valamint a politikában a jövőorientált problémakezelési készség, másrészt komplex, előrejelzés-készítésre és stratégiaformálásra irányuló készségek fejlesztése.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, jövőkutatás, előrejelzés szakon.
b) Jövőkutatási szakértő.
4. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak az irányadók.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
A jövő tanulmányozása, kvantitatív jövőkutatási módszerek, modellezés a jövőkutatásban, Magyarország társadalmi-gazdasági jövője, kommunikáció a jövővel, konjunktúrakutatás, vállalkozásprognosztika, üzleti prognosztika, globális modellek.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Kvantitatív jövőkutatási módszerek.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Kommunikáció a jövővel.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1 pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
KÖRNYEZETI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik képesek környezetük súlyos problémái, a környezetszennyezés, a természeti értékek pusztulása ellen szakszerűen fellépni. Szakismereteiken keresztül el tudják terjeszteni azokat a módszereket, amelyekkel a vállalatok felelős környezetügyi magatartása megalapozható, környezetterhelési tevékenysége mérsékelhető.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, környezeti menedzsment szakon.
b) Környezeti menedzsment szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Környezeti menedzsment, környezeti menedzsment esetek, stratégiai menedzsment, környezeti rendszerek, ökológiai gazdaságtan, környezetjog, környezetértékelési esetek, vidékfejlesztés.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Környezetgazdaságtan, környezetvédelem alapjai.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Környezeti menedzsment, környezeti menedzsment esetek.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
KÖZIGAZGATÁSI GAZDÁLKODÁS
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a közigazgatásban a költség-haszon elemzést, a hatékonysági, eredményességi vizsgálat feltételeit, a szervezési és a metodikai ismereteket magas szinten sajátítják el, és azokat a gyakorlatban alkalmazni képesek. A szakon szakirányok is választhatók (például ellenőrzés, informatika).
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, közigazgatási gazdálkodás szakon (megjelölve a szakirányt).
b) Szakértő a közigazgatási gazdálkodás témában (megjelölve a szakirányt).
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Költségvetési szervek gazdálkodása, közszolgálati pénzügyek, költségvetési szervek ellenőrzése, közszolgálati szervezetek vezetése, szervezetek, intézmények alapfeladatának költség-haszon elemzése, hatékonyságvizsgálat, gazdálkodás az emberi erőforrásokkal, humánpolitikai ismeretek, közintézményi gazdaságtan, közpolitika folyamata és elemzése, etika és felelősség a közszolgálatban, közigazgatási szakvizsga előkészítő, informatikai alapismeretek.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Közpolitikai elemzés, közszolgálati szervezetek vezetése, költségvetési gazdálkodás.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó szigorlatok
A szakirány jellegének megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik korszerű közszolgálati, elsősorban menedzsment és gazdálkodási ismeretekkel egészítik ki alapvégzettségüket, és ennek révén képesek lesznek a modern polgári demokráciák megkövetelte közszolgálatiságnak, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás támasztotta követelményeknek megfelelni.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, közszolgálati menedzsment szakon.
b) Közszolgálati menedzsment szakértő.
4. A képzési idő
Nappali tagozaton 1 év, más képzési formában 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Közigazgatási jog, közpolitika, alternatív tárgyak, szakszeminárium.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Közgazdaságtan, közigazgatási menedzsment, közigazgatási jog, közpolitika.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
LOGISZTIKAI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Széles körű szakmai háttérrel rendelkező, felsőszintű vezetői, illetve tanácsadói feladatok ellátására alkalmas logisztikai szakemberek képzése, akiket a gyakorlati szakmai feladatok rutinszerű megoldásán túl tágabb összefüggések is orientálnak.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, logisztikai menedzsment szakon.
b) Logisztikai menedzsment szakértő.
4. A képzési idő
4 félév (félévente 126 óra).
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Anyagi folyamatok az üzletpolitikában; logisztikai stratégia; beszerzés; készletezés; értékesítés-elosztás; nemzetközi logisztikai kapcsolatok; anyagi folyamatokhoz kapcsolódó jogi ismeretek; termelésmenedzsment; logisztikai információs rendszerek; a logisztikai tevékenység pénzügyi elemzése; raktározás; szállítás, szállítmányozás; minőségmenedzsment.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Logisztikai stratégia, beszerzés, készletezés, értékesítés.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
MARKETING
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a változóban lévő vállalati szervezetekben megjelenő marketing feladatok meghatározásához, illetve azok ellátásához megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, továbbá képesek kimunkálni és menedzselni adott vállalat vagy vállalkozás hosszabb távú marketingstratégiáját.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, marketing szakon.
b) Marketing szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Marketing, marketingkutatás, vezetés-szervezés, ipari marketing, marketingmenedzsment.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Marketingkutatás.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Marketingstratégia, marketingrendszer működtetése.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
MASTER OF BUSINESS ADMINISTRATION
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik képesek a vállalkozások életben maradását és fejlődését biztosító stratégiai szemlélet kialakítására, a döntések meghozatalához szükséges készségek birtoklására, a nemzetközi gazdaságban való eligazodásra, valamint az emberi erőforrások kezelésére, általában szervezetek, vállalkozások, azok egységei és tevékenységei irányítására. A menedzsment részterületeit mélyebben megismertető szakirányok választhatók. A képzés idegen nyelven (pl. angol, német, francia), illetve párhuzamosan magyar és idegen nyelven is folyhat.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, MBA (Master of Business Administration) szakon (megjelölve a szakirányt).
b) MBA (Master of Business Administration) szakirányú menedzser (megjelölve a szakirányt).
4. A képzési idő
Nappali tagozaton 1 év, más képzési formában 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Vezetői közgazdaságtan, tevékenységirányítás, marketing, vezetői információs rendszerek, szervezeti magatartás, emberi erőforrások, vállalati stratégia, készségfejlesztő tréning.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Közgazdaságtan, pénzügyek-számvitel-statisztika, stratégiaszervezet.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Emberi erőforrások, tevékenységirányítás.
6.1.3. A szakirányhoz kapcsolódó ismeretek
A szakiránynak megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
Az előírt nyelvvizsga általában angol, ha a képzés más idegen nyelven folyik, akkor a képzés tannyelve szerint.
MÉRNÖK-KÖZGAZDÁSZ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Módszertani és széles körű szakmai megalapozás után a közgazdasági, speciálisan a külgazdasági problémák önálló felismerésére, elemzésére és megoldására képes szakemberek képzése, akik a gazdaságpolitikai alkalmazásokat, részpolitikákat, piaci intézményi kereteket stb. is ismerik és kezelni tudják.
A szakon szakirányok választhatók (pl. vállalatgazdasági, külgazdasági).
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Egyetemi végzettségű műszaki, fizikus, vegyész, biológus, geológus, geofizikus, matematikus és számítástechnikus (informatikus) szakképzettség.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
- Mérnök-közgazdász (megjelölve a szakirányt).
- Fizikus-közgazdász (megjelölve a szakirányt) stb. az első alapképzésben szerzett oklevél jellege szerint.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Számvitel; marketing; nemzetközi marketing; stratégiai menedzsment; vezetői gazdaságtan; cégvezetés pénzügyei; vállalati pénzügyek; emberi erőforrás menedzsment, környezetvédelem.
5.3. Szakirányhoz kapcsolódó ismeretek
- Természeti erőforrások; külkereskedelem technikája; külkereskedelem gazdaságtana; nemzetközi pénzügyek.
- Döntéselmélet, szervezet- és vezetéselmélet, szervezeti magatartás, környezetvédelmi politika.
- Döntéselmélet, szervezet- és vezetéselmélet, szervezeti magatartás, környezetvédelmi politika, mezőgazdasági vállalatok gazdaságtana, agrárgazdaságtan.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
- Külgazdasági szakirányon: külkereskedelem gazdaságtana, marketing, nemzetközi marketing.
- Vállalatgazdasági szakirányon: vállalatgazdaságtan, vezetés és szervezés, marketing.
- Mezőgazdasági szakirányon: vállalatgazdaságtan, vezetés és szervezés, marketing.
6.1.2. Szakirányhoz kapcsolódó szigorlatok
A szakirány jellegének megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI (ÉS ÜZLETI)
KAPCSOLATOK-NEMZETKÖZI
VÁLLALKOZÁSOK
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi gazdasági és üzleti kapcsolatokban nemzetgazdasági vagy vállalati területen, nemzetközi szintű szakértői tevékenységet kívánnak végezni. A szak lehetőséget biztosít elméleti, gyakorlati és technikai tudásanyag elsajátítására, valamint magas színvonalon hasznosítható ismeretek szerzésére makro, illetve mikro szinten dolgozó szakembereknek.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, nemzetközi gazdasági és üzleti kapcsolatok szakon.
b) Nemzetközi gazdasági és üzleti kapcsolatok szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Nemzetközi gazdaságstratégia, nemzetközi vállalkozás-gazdaságtan, nemzetközi piacok és szolgáltatások, nemzetközi marketing.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Világgazdaság a közgazdaságtanban, nemzetközi gazdaságstratégia.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Nemzetközi elemzések módszertana és technikája, nemzetközi marketing.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
NEMZETKÖZI REKLÁMMENEDZSER
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
(IAA rendszerű képzés)
1. A képzési cél
Olyan kommunikációs szakemberek képzése, akik a nemzetközi standardnek megfelelő szakmai (IAA) ismeretanyag mellett az oktatás során olyan gyakorlati és kreatív ismereteket sajátítanak el, amelyek alkalmassá teszik őket a piacbefolyásoló tevékenység kommunikatív, gyakorlati munkafolyamatainak folytatására.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, nemzetközi reklámmenedzser szakon.
b) Nemzetközi reklámmenedzser szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Marketing alapismeretek, kommunikációelmélet és a fogyasztók pszichológiája, marketing-, piac- és reklámkutatás, a reklámszakma alapismeretei, marketingkommunikáció és menedzsment, nemzetközi marketing és jog a reklámban.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Marketingkommunikáció és menedzsment, médiastratégia és médiatervezés.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
A piacgazdaság és mikroökonómia alapjai.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
ORVOS-KÖZGAZDÁSZ,
GYÓGYSZERÉSZ-KÖZGAZDÁSZ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Módszertani és széles körű szakmai megalapozás után a közgazdasági problémák önálló felismerésére, elemzésére és megoldására képes szakemberek képzése.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Orvos, gyógyszerész szakképzettség.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Orvos-közgazdász, gyógyszerész-közgazdász.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Számvitel és elemzés; döntéselmélet; biztosítás és biztosításpolitika; szervezeti magatartás; szervezet- és vezetéselmélet; marketing; egészségügyi pénzügyi ismeretek; stratégiai menedzsment; emberi erőforrás menedzsment; informatika az egészségügyben; környezeti menedzsment.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Vezetés-szervezés, vállalatgazdaságtan, marketing.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
PÉNZÜGY
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan pénzügyi szakértők képzése a piacgazdaság számára, akik a legújabb mikroökonómiai és üzemgazdasági ismereteket elsajátítva, alkalmasak banki, vállalati pénzügyi és közigazgatási (állami és önkormányzati) gazdálkodási feladatok ellátására.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, pénzügy szakon.
c) Pénzügyi szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban legalább 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Bevezetés a pénzügytanba, pénzügytan, a pénzügyi politika aktuális kérdései, monetáris politika és irányítás, költségvetési és adópolitika, önkormányzatok és non-profit szervezetek, értékpapírok és -piacok, pénzintézeti üzletágak és üzletpolitika, befektetési és vagyonkezelési döntések, vállalati pénzügyi előrejelzés, vállalati finanszírozási döntések.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Pénzügytan.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Makroökonómia, mikroökonómia.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
POLITIKAI SZAKÉRTŐ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik kellő jártassággal rendelkeznek az alkalmazott politikatudomány terén, ismerik a politológia hazai és nemzetközi gyakorlatát. Rendelkeznek a politikai, érdekvédelmi és civil szervezetek vezetéséhez szükséges alkalmazott politológiai-szociológiai, közpolitikai, közjogi, kommunikációs, valamint vezetési ismeretekkel.
A szakon szakirányok választhatók (pl. közpolitika, politikai kommunikáció).
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Politikai szakértő (megjelölve a szakirányt).
4. A képzési idő
Esti képzés keretében 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Alkotmánytan, az önkormányzatok jogi szabályozása, bevezetés a közpolitikába, közigazgatás, összehasonlító politika, politikaelmélet: bevezetés a politikai etikába, politikai elemzések módszertana, politikai menedzsment, politikatörténet, vezetési ismeretek, döntéselmélet.
5.3. Szakirányhoz kapcsolódó ismeretek
A szakiránynak megfelelő tanterv alapján.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Alkotmánytan, politikaelmélet.
6.1.2. Szakirányhoz kapcsolódó szigorlatok
A szakirány jellegének megfelelő tanterv alapján.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
SZEMÉLYÜGYI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a munkaerőpiac, illetve az emberi erőforrások gazdaságtanában felhalmozódott friss elméleti-módszertani tudás és ténybeli ismeretek elsajátításával képesek elősegíteni az emberi erőforrások fejlesztését, valamint hatékonyabb kiaknázását előmozdító politikák és intézményi feltételek kialakítását, továbbá a gazdálkodási, az érdekegyeztetési és a munkaerőpiaci koordinációs feladatok eredményes megoldását.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, személyügyi szakon.
b) Személyügyi szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Vezetésfejlesztés; szervezetfejlesztés; gazdálkodás az emberi erőforrásokkal; munkaügyi kapcsolatok; regionális gazdaságtan; munkaerőpiaci politikák; szakszervezetek; munkáltatói szervezetek fejlődése és a munkaügyi kapcsolatok rendszere; a munkaügyi kapcsolatok jelenlegi rendszere Magyarországon; participáció és intézményei; az alku gazdaságelméleti és módszertani alapjai.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Munkagazdaságtan, gazdaságszociológia.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
A képzési irány tárgyköreiből összevont szigorlat.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik az adott térség gazdasági és társadalmi folyamatainak vizsgálatára, a komplex válságkezelési, települési és regionális fejlesztési programok összeállítására, európai, valamint kistérségi integrációval együttjáró feladatok megoldására, regionális és önkormányzati stratégiák kidolgozására, végrehajtásának irányítására képesek.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, terület- és településfejlesztési szakon.
b) Terület- és településfejlesztési szakértő.
4. A képzési idő
Levelező tagozat keretében 4 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Európai integráció, európai jogharmonizáció, nemzetközi összehasonlító gazdaságtan, nemzetközi kvantitatív elemzések, alkotmányjog, közigazgatási jog, önkormányzatok gazdálkodása, regionális gazdaságtan, regionális stratégia és politika, területpolitika és térségfejlesztés, környezetgazdaságtan, urbanisztika, régió- és városmarketing, térinformatika, regionális prognosztika, projektmenedzsment, társadalom térszerkezete, demográfia, humán erőforrás menedzsment.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Európai integráció, nemzetközi összehasonlító gazdaságtan, közgazdaságtan.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Regionális ismeretek (összevont).
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
TURIZMUS
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a gazdaság egyik húzóágazatának sikeres és fenntartható fejlesztéséhez megalapozott elméleti ismeretekkel rendelkeznek. Ismerik a rendkívül összetett turisztikai termék és a piac speciális jellemzőit, valamint a vállalatok és a térségi nonprofit szervezetek számára ebből adódó menedzsment és marketing feladatokat, tisztában vannak a turizmus gazdasági, társadalmi és természeti környezetre irányuló hatásaival, és ismereteiket a gyakorlatban is képesek alkalmazni.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, turizmus szakon.
b) Turizmus szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
A turizmus földrajza; tervezés, fejlesztés, szabályozás; stratégiai menedzsment; térségi menedzsment; pénzügyi menedzsment.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
A turizmus általános elmélete, turizmus marketing.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Kommunikáció, viselkedés, protokoll.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
ÜZLETI GAZDASÁGTANI KÖZGAZDÁSZTANÁR
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A középiskolákban és a főiskolákon közgazdasági jellegű tárgyakat oktató pedagógusok számára olyan képzés biztosítása, amelynek során megismerik a közgazdaságtudomány, valamint az üzleti és menedzsmenttudományok legújabb eredményeit, és képessé válnak ezen ismeretek szintetizálására és igényes átadására.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Egyetemi és főiskolai szintű közgazdásztanár szakképzettség.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Üzleti közgazdaságtani közgazdásztanár.
4. A képzési idő
Minimum 2,5 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Gazdaságpszichológia, személyiséglélektan, fejlődéslélektan és fejlődési zavarok, neveléstörténet, az oktatás folyamata és módszerei, tanításmódszertan, tanítási gyakorlat.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia), vállalatgazdaságtan.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Pedagógia.
6.1.3. Választható szigorlati tárgyak
Vezetés-szervezés, pénzügyek.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
VÁLLALKOZÁSI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a mai gazdasági környezetben a legkorszerűbb, az európai vállalkozási kultúrának megfelelő vezetői ismeretek megszerzésével, valamint saját vállalkozói adottságaik megismerésével és fejlesztésével képesek önálló vállalkozások létrehozására, vezetésére, saját üzleti terv kidolgozására és megvalósítására.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, vállalkozási menedzsment szakon.
b) Vállalkozási menedzsment szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Vállalkozások pénzügyei; vállalkozások számvitele; emberi erőforrás menedzsment; reklámpszichológia.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Vállalkozások pénzügyei, üzleti terv.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Marketing.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
VÁROSMENEDZSMENT (VÁROSGAZDASÁGI)
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a települések legkülönfélébb vonatkozásaival foglalkoznak - akár az államigazgatásban, akár a piacgazdaságban tevékenykednek - és magas színvonalú, komplex ismeretanyag elsajátításával e két szféra bármelyikében hatékonyabb és értékesebb tevékenységet fejthetnek ki. A települési környezet társadalmi, gazdasági, műszaki, ökológiai és egyéb vetületeit figyelembe véve képesek az aktuális problémák felismerésére és lehetőség szerinti megoldására. A szakon szakirányok választhatók (pl. városmenedzsment, városgazdasági).
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, városmenedzsment szakon.
b) Városgazdasági szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Infrastruktúrák; vagyongazdálkodás; munkaerőgazdálkodás; településkutatás-fejlesztés, -tervezés; regionális kutatás-fejlesztés-tervezés; kommunikáció és térinformatika.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Gazdaságpolitika, matematika.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Döntéselmélet és vezetéstechnika.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
VÉDELEMGAZDASÁGI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a katonai szervezetben végbemenő gazdasági folyamatok vezetését és szervezését képesek az elsajátított ismeretanyag alkalmazásával magas szinten ellátni, illetve képesek a pénzügyi-számviteli, mérlegképes könyvelői feladatok ellátására.
A szakon szakirányok választhatók (pl. gazdálkodási, pénzügyi).
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, védelemgazdasági szakon (megjelölve a szakirányt).
b) Védelemgazdasági szakértő (megjelölve a szakirányt).
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
Biztonságpolitika gazdasági alapjai; katonai gazdaságtan; katonai költségvetési gazdálkodás és finanszírozás.
5.3. Szakirányhoz kapcsolódó ismeretek
- Gazdálkodási szakirányon: számvitel-ellenőrzés, marketing, katonai logisztika.
- Pénzügyi szakirányon: pénzügyi ismeretek, államháztartás, számvitel és elemzés, ellenőrzés.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
- Gazdálkodási szakirányon: számvitel-ellenőrzés, marketing.
- Pénzügyi szakirányon: makro- és mikroökonómia, számvitel és elemzés.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Ingatlan-gazdaságtan, ingatlangazdálkodás és szakértés.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
VEZETÉSI ÉS SZERVEZÉSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan felső- és középvezetők képzése, akik a korszerű szervezetfejlesztési, vezetési, stratégiaalkotási, kontrolling és vállalkozási ismeretek birtokában képesek különböző profilú szervezetek hatékony működtetésére a piacgazdaság feltételrendszerében.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Egyetemi szakközgazdász, vezetési és szervezési szakon.
b) Vezetési és szervezési szakértő.
4. A képzési idő
Nappali képzés keretében 1 év, más oktatási formákban minimum 2 év.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak az irányadók.
5.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek
A munkaügyi kapcsolatok rendszere és a vállalati szervezet; stratégiai menedzsment; szervezeti magatartás és emberi erőforrás menedzsment; vezetői információrendszerek; üzleti etika; privatizáció; innovációs menedzsment.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadók.
6.1. Szigorlat
6.1.1. Szak jellegének megfelelő szigorlatok
Szervezeti magatartás és emberi erőforrás menedzsment.
6.1.2. Szakhoz kapcsolódó témakör szigorlatai
Stratégiai menedzsment.
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magában foglaló - vizsga.
A KÜLÜGYI SZAKÉRTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI[1]
1. Képzési cél[2]
A külügyi szakértő szakirányú továbbképzés elsődleges célja a magasan és sokoldalúan képzett külügyi szakemberek iránti egyre növekvő igények kielégítése. A szakról kikerülő szakembereknek a nemzetközi kapcsolatok elméleti és gyakorlati kérdéseiben átfogó ismeretekkel, az euro-atlanti integrációs folyamat kérdéseiben jártassággal, a nemzetközi szervezetek világában és a nemzetközi események terén tájékozottsággal, idegen nyelven jó kommunikációs, tárgyalási és érvelő készséggel kell rendelkezniük.[3]
A megszerzett ismeretek és készségek birtokában a végzetteknek alkalmasaknak kell lenniük diplomáciai szolgálatban (beleértve a külügyeket, gazdasági, katonai, kultúr- és egyéb diplomáciát), nemzetközi szervezeteknél, politikai vagy gazdasági újságíróként, hazai vagy nemzetközi társaságok, vállalatok, bankok alkalmazottaiként való munkavégzésre. Miközben megfelelnek a munkavégzéssel kapcsolatos összetett követelményeknek, képesnek kell lenniük Magyarország és a magyar érdekek képviseletére a nemzetközi kapcsolatok alakítása során.[4]
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltételei[5]
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadóak.[6]
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése[7]
a) "Szakközgazdász külügyi szakértő szakon" (közgazdász végzettségű hallgatók esetén, specializáció megjelöléssel).[8]
b) "Külügyi szakértő" (egyéb végzettségű hallgatóknál, specializáció megjelöléssel).[9]
4. A képzési idő[10]
Nappali tagozaton 2 félév, nem nappali tagozaton 5 félév (60 kredit), összesen 1800 tanulmányi munkaóra az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.[11]
5. A képzés főbb tanulmányi területei[12]
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel a szakhoz kapcsolódó ismeretek: nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek, a nemzetközi politika elmélete és gyakorlata, nemzetközi gazdaságtan, diplomáciatörténet, biztonságpolitika, civilizációk és kultúrák, a magyar külpolitika története, nemzetközi kommunikáció, nemzetközi tárgyalástechnika, diplomáciai protokoll, multilaterális diplomácia, diplomáciai és konzuli jog, aktuális nemzetközi kérdések.[13]
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere[14]
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.[15]
6.1. Szigorlatok[16]
6.1.1. A szakhoz kapcsolódó szigorlatok: nemzetközi jog, nemzetközi gazdaságtan, diplomáciatörténet.[17]
6.1.2. A specializációkhoz kapcsolódó szigorlatok: a specializációknak megfelelő tanterv alapján.[18]
6.2. A záróvizsga szóbeli vizsgarésze komplex - különösen a 6.1. pontban felsorolt szigorlati témaköröket magába foglaló - vizsga.[19]
3. számú melléklet a 7/1999. (II. 1.) OM rendelethez
A főiskolai szakirányú továbbképzési szakok sajátos képesítési követelményei a közgazdasági felsőoktatásban
VÁLLALKOZÁS ÉS MARKETING
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik mind a belföldi, mind a külföldi piacokra irányuló széles körű gazdasági, külkereskedelmi és marketing ismeretekkel rendelkeznek. A szak eligazítást nyújt a vállalkozások különböző gazdasági-jogi szabályozási kérdéseiben, valamint azok marketing, gazdasági és pénzügyi eszközrendszerében, továbbá megfelelő ismereteket ad a különféle ügyletek megszervezéséhez és lebonyolításához. A képzés során a résztvevők megismerkedhetnek a vállalkozási döntések megalapozását szolgáló módszertani (döntéselméleti, vezetési, számítástechnikai stb.) ismeretekkel, valamint a döntéshozatal és a döntések végrehajtásának kérdéseivel.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, vállalkozás és marketing szakon.
b) Vállalkozás és marketing szakértő.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 2 félév, esti, levelező tagozaton 4 félév, legalább 320 óra.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontját figyelembe véve az 5.1. pont szerinti ismeretek, továbbá
- szakhoz kapcsolódó ismeretek: marketing, külkereskedelmi, deviza- és vámtechnika, nemzetközi marketing, nemzetközi pénzügyek, jog (nemzetközi és versenyjog), menedzselési tréning, szakszeminárium (szakdolgozati konzultáció), továbbá
- szakirányú ismeretek (választható tárgyak) banküzemtan, biztosítási ismeretek, nemzetközi integráció, európai gazdasági stratégiák.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Szigorlati tárgyak
Közgazdaságtan és vállalati gazdaságtan (csak nem közgazdasági végzettségűeknek), vállalkozás és menedzsment-marketing, nemzetközi marketing, külkereskedelmi, deviza- és vámtechnika, nemzetközi pénzügyek.
5.2. A záróvizsga részei: a szigorlattal zárult tárgyakra, marketingre, vállalkozásgazdaságtanra épülő komplex szóbeli vizsga.
NEMZETKÖZI MARKETING
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Szakspecialisták képzése, akik jártasak az alapvető nemzet- és külgazdasági kérdésekben, részletesen ismerik a külső piaci versenyben a túlélést, a piaci pozíciók javítását eredményező marketingtechnikákat, az új és specifikus elméleti és gyakorlati ismereteket. Képesek lesznek a vállalati stratégiai és operatív fejlesztési munkálatokban korszerű tudással, alkotó módon részt venni, azt szervezni és irányítani.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, nemzetközi marketing szakon.
b) Nemzetközi marketing szakértő.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 2, levelező tagozaton 3 félév, az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel: közgazdaságtan, nemzetközi gazdaságpolitika, vállalati pénzügyek, jog, üzleti kommunikáció, statisztika, konjunktúrakutatás és országelemzés, nemzetközi marketing, marketingkommunikáció, marketingkutatás, nemzetközi ügyletek, stratégiai menedzsment, külgazdasági kapcsolataink.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Szigorlat
- Kötelező szigorlati tárgyak: az 1. számú melléklet 5.1. pontban felsorolt témakörökből nem közgazdász szakképzettségűek esetében közgazdaságtan, közgazdász szakképzettségűek számára konjunktúrakutatás és országelemzés (EU-ismeretek).
- A szakot kifejező szigorlatok: nemzetközi marketing és marketingkommunikáció tárgyakból összevont szigorlat.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: nemzetközi marketing és üzleti kommunikáció szakmai tárgyakból komplex szóbeli vizsga, illetve a szakdolgozat megvédése.
MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkezők továbbképzése keretében olyan kommunikációs szakspecialisták képzése, akik részletesen ismerik a vállalatszervezet kommunikációs feladatait, jártasak a kommunikációs feladatok megoldását segítő tudományágakban, és képesek a stratégiai feladatokban alkotó módon részt venni, szervezni és irányítani.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, marketingkommunikáció szakon.
b) Marketingkommunikáció szakértő.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével nappali tagozaton 2, levelező tagozaton 3 félév.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével: kommunikáció, kommunikáció a tárgyalásban, marketing, marketingkommunikáció, reklámpszichológia, reklámjog és etika, választható tárgyakként pl. nyomdai ismeretek, médiatervezés.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Kötelező szigorlati tárgyak: az 1. számú melléklet 6.1. pontjában foglaltak figyelembevételével: kommunikáció.
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak figyelembevételével: marketing, marketingkommunikáció.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: marketingkommunikáció, reklámkutatás, reklámjog.
ÁRUFORGALMI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Specialisták képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a gazdaságilag hatékony és technikailag korszerű üzleti folyamatok kialakítására, megszervezésére, végrehajtására és ellenőrzésére. A gazdaság bármely területén dolgozó - kereskedelemmel foglalkozó - szakemberek megismerik mindazokat az új feladatokat, követelményeket, amelyek a korszerű kereskedelmi funkciók szervezésének valamennyi összefüggését tartalmazzák.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, áruforgalmi menedzsment szakon.
b) Áruforgalmi menedzsment szakértő.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 3 félév, az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel: közgazdaságtan, külgazdaságpolitika, EU-ismeretek, vállalati pénzügyek, vállalati gazdaságtan, kommunikáció, statisztika, informatika, vállalkozás- és versenyjog, marketingmenedzsment, marketingkutatás, marketingkommunikáció, marketinglogisztika, külkereskedelmi technika, kontrolling, humánpolitika, etikett-protokoll, üzleti kommunikáció, diplomakonzultáció.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
5.1. Szigorlat
- Kötelező szigorlati tárgyak: az 1. számú melléklet 5.1. pontjában felsorolt témakörökből nem közgazdász szakképzettségűek esetében: közgazdaságtan, a közgazdász szakképzettségűek számára: külgazdaságpolitika, EU-ismeretek.
- Az 1. számú melléklet 5.2. pontjában előírt, a szakot kifejező szigorlatok: marketingmenedzsment, marketinglogisztika, külkereskedelmi technika, kontrolling.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: vállalkozás- és versenyjog, vállalati pénzügyek, marketingmenedzsment szakmai tárgyakból komplex szóbeli vizsga.
VÁLLALKOZÁSMENEDZSER
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A végzett hallgatók - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - legyenek alkalmasak a különböző tevékenységet végző és eltérő szervezeti keretekben működő vállalkozások alapításának előkészítésére és lebonyolítására, a vállalkozások átalakítására, valamint megszüntetésére.
Érzékeljék a piaci igényeknek megfelelő stratégiai és taktikai döntések szükségességét. A marketingtevékenység szervezésén és tervezésén keresztül a piaci igényeknek megfelelő komplex szemléletmódot sajátítsanak el.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, vállalkozásmenedzser szakon.
b) Vállalkozásmenedzser szakértő.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 3 félév, az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel: közgazdaságtan, vállalkozási ismeretek, statisztika, adatbázis-kezelés, gazdasági jog, menedzsment alapjai, pénzügy, adózás, külkereskedelmi ismeretek, marketing, minőségbiztosítás, emberi tényezők, marketingtervezés, számvitel- és mérlegelemzés, üzleti kommunikáció, diplomakonzultáció.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
5.1. Szigorlat
- Kötelező szigorlati tárgyak: az 1. számú melléklet 5.1. pontjában felsorolt témakörökből nem közgazdász szakképzettségűek esetében: közgazdaságtan, a közgazdász szakképzettségűek számára: gazdasági jog.
- Az 1. számú melléklet 5.2. pontjában előírt, szakot kifejező szigorlatok: vállalkozási ismeretek, pénzügy, adózás.
5.2. A záróvizsga szóbeli tárgyai: marketing, marketingtervezés tárgyakból komplex szóbeli vizsga.
MARKETINGVEZETŐ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - kis- és középvállalatok marketingpolitikáját, marketingfolyamatait tervezni, irányítani, szervezni tudják. A végzettek mint marketingvezetők a vállalat vezetésének kompetens tagjai lehessenek, és részt tudjanak venni a stratégiai és operatív tervezési munkafolyamatokban egyaránt. Képesek legyenek hatásosan prezentálni vállalaton belül és kívül is az elért eredményeket, kommunikálni a szervezet környezetével, team-eket vezetni, és projektet irányítani.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, marketingvezető szakon.
b) Marketingvezető szakértő.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 3 félév, az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel: közgazdaságtan, statisztika, informatika, jogi alapismeretek, pszichológia, marketingvezető, kommunikációs technikák, környezetelemzés, marketingkutatás, termék- és szolgáltatáspolitika, áralkalmazás, disztribúció, kontrolling, marketingkommunikáció, nemzetközi versenyképesség, jogalkalmazás, stratégiai tervezés, üzleti etika, személyügyi marketing, szervezeti kérdések és diplomakonzultáció.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
5.1. Szigorlat
- Kötelező szigorlati tárgyak: az 1. számú melléklet 5.1. pontjában felsorolt témakörökből nem közgazdász szakképzettségűek esetében: közgazdaságtan, a közgazdász szakképzettségűek számára: környezetelemzés.
- Az 1. számú melléklet 5.2. pontjában előírt, a szakot kifejező szigorlat: marketingkutatás, termék- és szolgáltatáspolitika, áralkalmazás, disztribúció, marketingkommunikáció.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgya: stratégiai tervezés tárgyakból komplex szóbeli vizsga.
VENDÉGLÁTÓ ÉS SZÁLLODA VÁLLALKOZÁSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja olyan szakközgazdászok, illetve specialisták képzése, akik a meglévő ismereteik birtokában a főiskolai továbbképzés szakirányú követelményeit teljesítve a vendéglátó és szálloda szakma korszerű és részletekbe menő, gyakorlatorientált ismereteinek elsajátításával, legalább egy középfokú "C" típusú szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgával képesek a megszerzett termelési és értékesítési alapismereteket kellő táplálkozástani és higiéniai szemlélettel, a vezetői, szervezési, gazdálkodási, könyvviteli, jogi stb. ismereteket a tulajdonosi- és/vagy üzemeltetési-menedzseri feladatok ellátása során alkotó módon alkalmazni.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, vendéglátó és szálloda vállalkozási szakon.
b) Vendéglátó és szálloda vállalkozási szakértő.
3. A képzési idő
Levelező tagozaton 4 félév, minimum 320 óra.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
4.1. Közgazdasági-társadalomtudományi, illetve módszertani ismeretek
Vállalkozás gazdaságtana, jogi ismeretek, pénzügyek, statisztika, számvitel-mérlegelemzés, számítástechnikai ismeretek.
4.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek: élelmi anyagismeret, táplálkozástan, higiéné, műszaki ismeretek, ételkészítés technológiája, értékesítési alapismeretek, értékesítési gyakorlat, marketing, protokoll, vendéglátás szervezése és gazdálkodása, szálláshely szervezése és gazdálkodása, idegenforgalmi ismeretek.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Általánosan kötelező szigorlatok
- Nem közgazdász szakképzettségűek esetén: közgazdaságtan.
- Valamennyi hallgató számára: táplálkozástan.
5.2. Záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai
A szakmai tárgyakból komplex szóbeli vizsga: vendéglátás szervezése és gazdálkodása, szálláshely szervezése és gazdálkodása, idegenforgalmi ismeretek.
IDEGENFORGALMI ÉS SZÁLLODA
VÁLLALKOZÁSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Főiskolai vagy egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkezők számára speciális turisztikai ismeretek nyújtása, amelyek az itt végzett hallgatókat alkalmassá teszik az idegenforgalmi kis- és középvállalkozások vezetésére, az idegenforgalmi nagyvállalkozások különböző vezetési pozícióinak betöltésére, az idegenforgalom nonprofit területeinek irányítására, az idegenforgalmi mikro- és makrofolyamatok koordinálására, elemzésére. A képzés során szerves egységet képeznek a modern vállalkozásvezetési ismeretek és a szakmai-vezetési ismeretek. Különösen hangsúlyos a magyar viszonyok modellizálása mellett az európai és világtendenciák megismertetése. Cél, hogy a hallgatók elsajátítsák azt a szakmai gazdálkodási ismeretanyagot, amely szükséges a legkülönbözőbb gazdálkodási döntések meghozatalához, az utazási és szállodai vállalkozások különböző vezetői szintjein, hogy képesek legyenek felmérni a külső és belső eseményeknek a vállalkozás gazdálkodására való hatását, és helyes elemzés után megfelelő döntést hozni, valamint cél a hallgatók gazdálkodási hatékonysági szemléletének kialakítása és formálása.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, idegenforgalmi és szálloda vállalkozási szakon.
b) Idegenforgalmi és szálloda vállalkozási szakértő.
3. A képzési idő
Levelező jellegű képzés 4 félév, összóraszám 320 óra.
4. A képzés főbb tanulmány területei
Az 1. számú melléklet 5.1. pontja szerint, valamint a 5.2. pontja szerint a következők: idegenforgalmi makrogazdálkodási alapismeretek, idegenforgalmi földrajz, vendéglátó alapismeretek, elszállásolási alapismeretek, rendezvényszervezés; valamint az 5.3. pontja szerint: szállodai és utazási szoftver, utazásszervezés, utazásközvetítés, szállodai ismeretek, turizmus, vállalkozás gazdaságtan (szálloda, utazásszervezés, utazás-közvetítés).
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Szigorlatok
Szigorlati tárgyak: közgazdaságtan az 1. számú melléklet 5.1. pontja szerint nem közgazdász szakképzettségűek esetén; továbbá az 1. számú melléklet 5.2. pontja szerint idegenforgalmi alapismeretek és turizmus vállalkozásgazdaságtana.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai
A turizmus, vállalkozási és vezetési ismeretek témakörökből komplex szóbeli vizsga.
KERESKEDELMI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan kereskedelem szakos közgazdászok képzése a cél, akik az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakkal összhangban jártasak a hazai és a nemzetközi kereskedelmi kérdésekben, korszerű közgazdasági és kereskedelmi ismeretekkel rendelkeznek, melyekkel a kereskedelmi vállalkozások sikeres működését megvalósítják. Képessé kell tenni a hallgatókat a gazdasági információk elemzésére, a marketing és az üzleti döntések előkészítésére és ennek meghozatalára, valamint a szervezési és irányítási feladatok ellátására. A képzés fontos része a hatékony üzleti kapcsolatok kiépítését elősegítő módszerek elsajátítása (üzleti kommunikáció, protokoll, levelezés), valamint a logisztikai tevékenység gazdaságos és hatékony megszervezéséhez szükséges ismeretek birtoklása.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, a kereskedelmi menedzsment szakon.
b) Kereskedelmi szakértő.
3. A képzési idő
Levelező tagozaton az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével 4 félév, 320 óra összesen.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtani ismeretek, marketing, pénzügyek, gazdasági jog, statisztika, számvitel, operációkutatás, kommunikáció és a kereskedelmi képzés szakmai tantárgyai (pl. kereskedelmi gazdaságtan, kereskedelmi szervezés és technológia, szolgáltatásmenedzsment, kereskedelmi marketing).
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszer
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Szigorlat
Kötelező szigorlati tárgyak: közgazdaságtan (1. számú melléklet 5.1. pontja szerint a nem közgazdasági végzettségűek esetén), marketing, piackutatás, piacbefolyásolás (1. számú melléklet 5.2. pontja szerint).
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: kereskedelemszervezés és technológia, kereskedelmi vállalkozások gazdálkodása, szolgáltatás és termékmenedzselés tárgyakból komplex szóbeli vizsga.
REKLÁM
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Az oktatás célja, olyan szakemberek képzése, akik a gazdaság különféle ágazataiban (államigazgatás, vállalatok, pénzügyi szféra, reklámcégek) jelentkező reklámszakember igényeknek megfelelnek. Az itt végzettek, megfelelő gazdasági, valamint kommunikációs ismeretekkel felvértezve lehetnek az adott szervezetben a reklámmal, a marketing kommunikációval foglalkozó részleg munkatársai, vezetői.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, reklám szakon.
b) Reklám szakértő.
3. A képzési idő
Levelező képzésben 4 félév, összesen 320 óra.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontját figyelembe véve.
Marketing, közgazdaságtan, világgazdaságtan, statisztika, piackutatás, marketingkommunikáció, reklámlélektan, reklámesztétika, reklámjog és etika, reklámeszközök, reklámtervezés, szintetizáló gyakorlat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Szigorlat
A nem közgazdász szakképzettséggel rendelkezők számára szigorlat közgazdaságtanból. A szakot kifejező szigorlat: marketing kommunikáció.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: reklámeszköz, reklámtervezés.
EUROMENEDZSER
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező gyakorló menedzserek számára. Olyan gyakorlatorientált vállalatvezetési ismeretek oktatása, amelyek alapján a végzettek ki tudják választani és alkalmazni tudják a magyar gazdaság átalakulási és felzárkózási helyzetének leginkább megfelelő menedzsment eszközöket és technikákat.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, euromenedzser.
b) Euromenedzser.
3. A képzési idő
4 félév levelező tagozaton, 468 órában.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
A képzés modulrendszerű, a modulok témaorientáltak, egy modul 4-5 tantárgyat tartalmaz.
A tantárgyak a következők: gazdaságpolitika, Európa tanulmányok, vállalkozások alapítása, vezetése, szervezet- és szervezetfejlesztés, személyügyi menedzsment, pénzügyi menedzsment, nemzetközi pénzügyek, kontrolling, marketing, termékmenedzsment, értékesítés, logisztika, TQM, nemzetközi gazdasági kapcsolatok.
Az első tanévet követően a hallgatók kéthetes külföldi szakmai gyakorlaton vesznek részt az Európai Unióban.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Kötelező szigorlatok:
- gazdaságpolitika, európai integráció,
- vállalkozástan,
- marketing,
- idegen nyelvi szigorlat a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóknak.
5.2. Szakdolgozat: a szakdolgozatot a hallgatóknak magyar és német vagy angol nyelven is el kell készíteniük.
5.3. A záróvizsga részei: komplex írásbeli vizsga és a szakdolgozat megvédése német-magyar vizsgabizottság előtt.
EURÓPAI UNIÓ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak szerint olyan szakspecialisták képzése, akik a nemzetközi gazdasági élet területén dolgoznak, vagy a végzés után a magyar közigazgatásban, illetve vállalati szférában, vagy a brüsszeli EU központ igazgatóságainál kívánnak vezetőként dolgozni. A szakirányú továbbképzésben elsajátítják azokat az ismereteket, melyek birtokában képesek lesznek hazánk számára olyan nemzetközi, elsősorban EU kapcsolatok kiépítésére, melyek elengedhetetlenül szükségesek a felzárkózási folyamat során, illetve a jövőbeni tagság elnyerése esetén.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazda, Európai Unió szakon.
b) Európai Unió szakértő.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontja szerint: nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 3 félév.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontja értelmében a képzés 3 fő területre tagozódik:
- az első szakaszban a közgazdász szakképzettségűek világgazdaságtant tanulnak, a másik csoport közgazdaságtant,
- a szakhoz kapcsolódó ismeretek az Európai Unió működésének szinte egész területét átfogják: integráció gazdaságtan, intézmények, népek, kultúrák, politikai pártok, EU jog és jogharmonizáció, marketing és menedzsment,
- a szakirányú ismeretek a közép-, keleteurópai régió, valamint hazánk és az EU kapcsolatait vizsgálja, illetve a speciális szaknyelvi ismeretekben való jártasságot adják meg.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Kötelező szigorlatok:
- Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában említett ismeretekből az előképzettség függvényében: nem közgazdász szakképzettségűek számára közgazdaságtan, közgazdász szakképzettségűek számára világgazdaságtan,
- Az 1. számú melléklet 5.2. pontjának megfelelően két szaktárgyból: EU integráció gazdaságtana, EU jogrendszere.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: az Európai Unió gazdaságtana és az EU jogrendszere tárgyakból megfogalmazott komplex szóbeli vizsga.
SZAKDIPLOMÁCIA
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Szakspecialisták képzése, akik a 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltaknak megfelelően, a nemzetközi gazdasági, állami és társadalmi tevékenységek különböző területein, itthon és külszolgálatban, alkalmasak az országunk számára előnyös külkapcsolatok építésére és irányítására.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskola szakközgazdász, szakdiplomácia szakon.
b) Szakdiplomáciai szakértő.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 2, levelező tagozaton 3 félév az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel, közgazdasági-társadalomtudományi ismeretek (gazdaságpolitikai és pénzügyi ismeretek, világgazdaságtan és EU-ismeretek, nemzetközi kapcsolatok és intézmények, külgazdaságpolitika és menedzsment), a szakhoz kapcsolódó ismeretek (nemzetközi jog, általános, gazdasági, pénzügyi, kulturális és konzuli diplomácia, konjunktúrakutatás és országelemzés, nemzetközi menedzsment, Public Relations).
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Szigorlat
- Általánosan kötelező szigorlati tárgyak: nem közgazdász szakképzettségűek esetében gazdaságpolitika és pénzügyi ismeretek, közgazdász szakképzettségűek esetében világgazdaságtan és EU-ismeretek.
- A szakot kifejező szigorlat: nemzetközi jogi és konzuli ismeretek, nemzetközi menedzsment.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: világgazdaságtani és integrációs ismeretek, nemzetközi kapcsolatok és intézmények, általános és gazdaságdiplomáciai ismeretek.
PUBLIC RELATIONS
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak szerint olyan szakspecialisták képzése, akik a kapcsolatmenedzsment terén szerzett ismereteik birtokában képesek lesznek hazai és multinacionális vállalatok, közigazgatási és kulturális intézmények, szakmai érdekképviseletek és civil szervezetek kommunikációjának tervezésére és koordinálására, konfliktusaik kezelésére, valamint különböző rendezvényeik megszervezésére és lebonyolítására.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, Public Relations szakon.
b) PR szakértő.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontja szerint: levelező tagozaton 3 félév, nappali tagozaton 2 félév.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontja értelmében a képzés 3 fő területre tagolódik.
- Alapozótárgyak: kommunikációelmélet, pszichológia, szociológia.
- A szakhoz kapcsolódó ismeretek: Public Relations elmélet, profit és a nonprofit PR, marketingkommunikáció, közvéleménykutatás, médiagazdaságtan és médiaismeret, PR-menedzsment, közéleti és üzleti kommunikáció, interkulturális menedzsment, kommunikációs jog és etika.
- Szakirányú ismeretek: audiovizuális kommunikáció, szakmai tréning idegen nyelven.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Kötelező szigorlatok: kommunikációelmélet és pszichológia, marketingkommunikáció és közvéleménykutatás, PR elmélet, profit és nonprofit PR, médiaismeret.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: PR elmélet, PR menedzsment, valamint kommunikációs jog és etika tárgyakból komplex szóbeli vizsga.
KÜLGAZDASÁGI PÉNZÜGYI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Szakközgazdászok, szakspecialisták képzése, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkotó módon irányítani, vezetni és pénzügyi, finanszírozási szemlélettel gondolkozni a vállalkozás minden fázisában, az előkészítéstől a sikeres ügylet megvalósításáig és új piaci pozíciók megszerzéséig.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, külgazdasági pénzügyi menedzsment szakon.
b) Külgazdasági pénzügyi menedzsment szakértő.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 3 félév az 1. számú melléklet 4. pontjának figyelembevételével.
4. A képzés fő tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel
- az 1. blokk tárgyai: közgazdaságtan, pénzügytan vállalkozástan, külgazdaságpolitika, európai ismeretek, tárgyalási ismeretek;
- a 2. blokk jellemző tárgyai: pénzügyi, számviteli, jogi, pénzügyi piaci ismeretek, vállalkozások pénzügyei és nemzetközi finanszírozás.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
5.1. Szigorlat
- Kötelező szigorlati tárgyak az 1. számú melléklet 5.1. pontjában felsorolt témakörökből.
- Nem közgazdász szakképzettségűek esetében: közgazdaságtan.
- Közgazdász szakképzettségűek esetén: külgazdaságpolitika és európai ismeretek.
- A szakot kifejező szigorlat: az 1. számú melléklet 5.2. pontjának megfelelően - általánosan - vállalkozások pénzügyei.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: nemzetközi finanszírozás és pénzügyi kockázatkezelés tárgyakból komplex szóbeli vizsga.
TELJES KÖRŰ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI (TQM)
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjának megfelelően TQM szakspecialisták képzése, akik jártasak a marketing, menedzsment és a teljes körű minőségügy területén, valamint magas fokon elsajátítják a TQM filozófiáját és módszertanát. A képzés a minőség olyan átfogó megközelítését tartalmazza, amely a szűkebben vett termelési, illetve szolgáltatási feladaton túl magába foglalja az összes vállalati funkció minőségének megismerését.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, TQM szakon.
b) Szakokleveles TQM szakértő.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak szerint nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 3 félév.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
- Az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltak szerint a közgazdasági alapozó tantárgyak: közgazdaságtan, EU-ismeretek, vállalati gazdaságtan, számviteli menedzsment.
- Az 1. számú melléklet 5.2. pontjában foglaltak szerint a szakhoz kapcsolódó tantárgyak: marketingstratégiai marketing, menedzsment-kontrolling, projekt menedzsment, humánerőforrás menedzsment, kommunikációs technikák, minőségügyi alapismeretek, a minőség hazai és nemzetközi szabályozása, minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségtechnikák, a minőségi rendszer felülvizsgálata, a TQM alkalmazása és bevezetése.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Szigorlat
- Kötelező szigorlati tárgy a nem közgazdász szakképzettségűek esetében közgazdaságtan, a közgazdász szakképzettségűek számára EU-ismeretek.
- A szakot kifejező szigorlat: teljes körű minőségirányítás.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: teljes körű minőségirányítás szakmai tárgyakból komplex szóbeli vizsga.
TÁVOL-KELETI INTERKULTURÁLIS
MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI
SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik jártasak a távol-keleti régió vezető gazdaságainak és üzleti kultúráinak sajátosságaiban, továbbá felkészültek a kulturális és civilizációs különbségeknek tulajdonítható szemléleti és gyakorlati eltérésekből adódó tárgyalási, üzletviteli és technikai specifikumok eredményes kezelésére. Képesek lesznek a Távol-Keleti régióban, illetve a régió intézményeivel való kapcsolattartásban alkotó módon tevékenykedni, és irányítási feladatokat ellátni.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, távolkeleti interkulturális menedzsment szakon.
b) Távolkeleti interkulturális menedzsment szakértő.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 3 félév.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével:
Közgazdaságtan, pénzügyi ismeretek, nemzetközi jogi ismeretek, világgazdasági régiók, a távol-keleti régió történelmi fejlődése, civilizáció kultúra és vallás a Távol-Keleten, a régió gazdasági szervezetei, vállalati struktúra és kultúra, menedzsment stílusok és technikák, üzleti etikett és protokoll, tárgyalási technikák a Távol-Keleten. Az utolsó szemeszterben négy specializáció közül kettő választása kötelező: Kína és Magyarország, Korea és Magyarország, Japán és Magyarország, "Kis-tigrisek" és Magyarország.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
5.1. Szigorlat
- Kötelező szigorlati tárgyak (az 1. számú melléklet 5.1. pontjában foglaltakkal összhangban): nem közgazdász szakképzettségűek számára közgazdaságtan és pénzügyi ismeretek.
- Egységesen kötelező: a távol-keleti régió történelme, civilizáció és vallás a Távol-Keleten.
- A szakot kifejező szigorlat (az 1. számú melléklet 5.2. pontjában foglaltakkal összhangban): vállalati struktúra-kultúra; menedzsment stílusok a Távol-Keleten.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: a távol-keleti interkulturális menedzsment témakörében komplex szóbeli vizsga.
NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzés cél
A szakirányú továbbképzés célja olyan egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakközgazdászok vagy szakspecialisták képzése, akik alkalmasak arra, hogy fuvarozási, szállítmányozási, logisztikai vállalatoknál vagy vámügynökségeknél tevékenykedve a legkorszerűbb külföldi és hazai elméleti, valamint erre alapozott gyakorlati ismeretekkel felvértezve szervező, irányító, vezető szakmai feladatokat lássanak el.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, nemzetközi szállítmányozási szakon.
b) Nemzetközi szállítmányozási szakértő.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 3 félév az 1. számú melléklet 4. pontjának figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel.
- Közgazdász szakképzettségűek számára kommunikációs ismeretek, nem közgazdász szakképzettségűek számára közgazdaságtan, továbbá pénzügyi ismeretek, vállalatgazdaságtan és EU-ismeretek.
- Szakhoz kapcsolódó ismeretekként: külkereskedelmi ismeretek, szállítmányozási alapismeretek, közlekedéstechnikai, díjszabási ismeretek, szállítmányozási csomagolás, szállítmányozás nemzetközi szabályozása, szállítmánybiztosítás, szállítmányozási és fuvarjog, szállítmányföldrajz, speciális szállítmányozási tevékenységek, szállítmányozási marketing, vám-, valamint logisztikai ismeretek és szállítmányozási esettanulmányok.
- Szakhoz kapcsolódó szakirányú ismeretekként választható módon
= vámismereti szakirány tantárgyai: vámjog, vámtarifa, államigazgatási eljárásjog, adójog, büntetőjog, eljárásjog, vagy
= logisztikai szakirány tantárgyai: logisztikai rendszerek, minőség a logisztikában, szállítmányozáslogisztika, logisztikai esettanulmányok.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
5.1. Szigorlat
- Kötelező szigorlati tantárgy az 1. számú melléklet 6.1. pontjának figyelembevételével nem közgazdász szakképzettségűek számára: közgazdaságtan; a közgazdasági alapvégzettségűek számára: kommunikációs ismeretek.
- Az 1. számú melléklet 5.2. pontjában előírt szakot kifejező szigorlati tárgy: speciális szállítmányozási tevékenységek.
5.2. A záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: közlekedési és díjszabási ismeretek és a szakhoz kapcsolódó szakiránynak megfelelően vámismeretek, illetve logisztika komplex szóbeli vizsga.
GAZDASÁGI INFORMATIKAI MENEDZSMENT
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szak célja olyan informatikai menedzserek képzése, akik magas szintű számítástechnikai, hardver, szoftver, orgver ismeretekkel képesek a vállalkozások pénzügyi, számviteli informatikai teendőinek szabályozására, informatikai adatbázisainak megszervezésére, számítógépes adatfeldolgozási kidolgozására, működtetésére és irányítására.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben bármely egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséggel részt lehet venni.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, gazdasági informatikai menedzsment szakon.
b) Gazdasági informatika szakértő.
4. Képzési idő
Esti és levelező tagozaton 4 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- A szakirányú továbbképzés szakjellege szerinti módszertani ismeretek (jog, vállalkozások gazdaságtana, számvitel, pénzügyek).
- A szak speciális ismeretei (szoftvertechnológia, számítógépes hálozatok, számvitelszervezés, adatbáziskezelés, controlling, üzleti tervezés.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
A képzés során a tantárgyak ismeretanyagából félévenként egy zárthelyi megírása vagy dolgozat beadása.
Félév végi követelmény szerint minden tárgy kollokviummal zárul.
6.1. A szakdolgozat: gazdasági informatika témából megírt záródolgozat.
6.2. A záróvizsga része: a szakdolgozat megvédése.
6.3. A záróvizsa eredménye: a szakdolgozat bírálatára és a szakdolgozat megvédésére adott érdemjegyek átlaga.
PÉNZÜGY PÉNZINTÉZETI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Pénzintézetekben a pénzügyi, gazdasági területen dolgozók és vezetők képzése, illetve továbbképzése. A szakirányú továbbképzés fő törekvése korszerű ismeretekkel elősegíteni a megváltozott igényekhez történő gyors alkalmazkodást. Így szélesíteni a különböző pénzintézeti szakterületeken tevékenykedő pénzügyi-gazdasági szakemberek elméleti-módszertani ismereteit. Ezen szak ajánlott azon szakembereknek, akik a közgazdasági felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelüket kiegészíteni kívánják a pénzintézeti tevékenységek magas szintű ismeretével.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben bármely egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséggel és felsőfokú bank szakmai szakképesítéssel rendelkezők vehetnek részt. Nyelvvizsga a szakterület képzéséhez nem szükséges.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskola szakközgazdász, pénzügy pénzintézeti szakon.
b) Pénzügyi szakértő.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 4 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- A szakirányú továbbképzés szakjellege szerinti módszertani ismeretek (jogi, vállalkozások gazdaságtana, szervezés, informatika, pénzügy).
- A szak speciális ismeretei (bankügyletek, bankmenedzsment, külgazdasági pénzügyek, monetáris makroökonomia, pénzintézeti számvitel, bankmarketing, banküzemi adatfeldolgozás, banküzemtan).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
A képzés során a tantárgyak ismeretanyagából félévenként egy zárthelyi megírása, vagy dolgozat beadása.
Félév végi követelmény szerint minden tárgy kollokviummal zárul.
6.1. Szakdolgozat: pénzintézeti témából megírt dolgozat.
6.2. A záróvizsga része: a szakdolgozat megvédése.
6.3. A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat bírálatára és a szakdolgozat védésére adott érdemjegyek átlaga.
PÉNZÜGY ADÓ ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Az APEH-ban, a pénzügyi és ellenőrzés területén dolgozók és vezetők képzése, illetve továbbképzése. A szakirányú továbbképzés fő törekvése korszerű ismeretekkel elősegíteni a megváltozott igényekhez történő gyors alkalmazkodást. Így szélesíteni a különböző adózási szakterületeken tevékenykedő pénzügyi-gazdasági szakemberek elméleti-módszertani ismereteit.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint lehet részt venni. Nyelvvizsga a szakterület képzéséhez nem szükséges.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, pénzügy adó és pénzügyi ellenőrzési szakon.
b) Pénzügyi adó és pénzügyi ellenőrzési szakértő.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 4 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- A szakirányú továbbképzés szakjellege szerinti módszertani ismeretek (jogi, vállalkozások gazdaságtana, szervezés, informatika, pénzügy).
- A szak speciális ismeretei (adóigazgatás, adónemek, biztosítás, számvitel, elemzés, ellenőrzés).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
A képzés során a tantárgyak ismeretanyagából félévenként egy zárthelyi megírása vagy dolgozat beadása.
Félév végi követelmény szerint minden tárgy kollokviummal zárul.
6.1. Szakdolgozat: adózás és/vagy pénzügyi ellenőrzés témából megírt dolgozat.
6.2. A záróvizsga része: szakdolgozat megvédése.
6.3. A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat bírálatára és a szakdolgozat védésére adott érdemjegyek átlaga.
KÖZGAZDÁSZ SZAKMÉRNÖK
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szak célja a gyakorlatban dolgozó mérnökök (üzemmérnökök) közgazdasági képzése érdekében az, hogy műszaktermelési vagy vezetői feladataikat a kor követelményeinek megfelelően, közgazdasági szempontok és módszerek alkalmazásával magasabb színvonalon legyenek képesek megoldani. A cél kiegészítő pénzügyi számviteli, elemzési, valamint ezekkel összefüggő adatfeldolgozási ismeretek nyújtása.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben bármely hazai műszaki vagy agrár felsőoktatási intézményben szerzett mérnök, üzemmérnök szakképzettséggel lehet részt venni. Nyelvvizsga a szakterület képzéséhez nem szükséges.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Főiskolai közgazdász szakmérnök, vállalkozási szakon.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 4 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- A szakirányú továbbképzés szakjellege szerinti módszertani ismeretek (jogi, pénzügyi, szervezés, vállalkozások gazdaságtana).
- A szak speciális ismeretei (számvitel, elemzés, ellenőrzés, üzleti tervezés, kontrolling).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
A képzés során a tantárgyak ismeretanyagából félévenként egy zárthelyi megírása vagy dolgozat beadása.
Félév végi követelmény szerint minden tárgy kollokviummal zárul.
6.1. A szakdolgozat: pénzügyi és/vagy számvitel témából megírt dolgozat.
6.2. A záróvizsga része: a szakdolgozat megvédése.
6.3. A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat bírálatára és a szakdolgozat védésére adott érdemjegyek átlaga.
PÉNZÜGY-VÁLLALKOZÁSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Pénzügyi, gazdasági területen dolgozók és vezetők képzése, illetve továbbképzése. A szakirányú továbbképzés fő törekvése korszerű ismeretekkel elősegíteni a megváltozott igényekhez történő gyors alkalmazkodást. Így szélesíteni a különböző pénzügyi szakterületeken (vállalkozások, költségvetési szervezetek, pénzintézetek, önkormányzatok) tevékenykedő pénzügyi-gazdasági szakemberek elméleti-módszertani ismereteit.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint lehet részt venni. Nyelvvizsga a szakterület képzéséhez nem szükséges.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, pénzügy-vállalkozási szakon.
b) Pénzügyi vállalkozási szakértő.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 4 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- A szakirányú továbbképzés szakjellege szerinti módszertani ismeretek (jogi, vállalkozások gazdaságtana, szervezés, informatika, pénzügy).
- A szak speciális ismeretei (adózás, adóigazgatás, bankügyletek, illeték, vám, biztosítás, tervezés, számvitel elemzés, ellenőrzés).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
A képzés során a tantárgyak ismeretanyagából félévenként egy zárthelyi megírása vagy dolgozat beadása.
Félév végi követelmény szerint minden tárgy kollokviummal zárul.
6.1. Szakdolgozat: pénzügyi témából megírt dolgozat.
6.2. A záróvizsga része: a szakdolgozat megvédése.
6.3. A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat bírálatára és a szakdolgozat védésére adott érdemjegyek átlaga.
SZÁMVITEL-VÁLLALKOZÁSI
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Számviteli területen dolgozók és vezetők, illetve gazdasági vezetők továbbképzése. A szakirányú továbbképzés a munkáltatók részére közvetlenül is hasznosítható ismereteket, alkalmazható módszereket nyújt. A szak alapvető tananyagát a számviteli és a számviteli információs rendszerre támaszkodó elemzési, értékelési eljárások, számitástechnikai adatfeldolgozási módszerek ismertetése képezi.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadók.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, számvitel-vállalkozási szakon.
b) Számvitel-vállalkozási szakértő.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 4 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Közgazdász szakképzettséggel rendelkezőknek:
- a szakirányú továbbképzés szak jellege szerinti módszertani ismeretek (jogi, pénzügyi, kommunikáció, szervezés és informatika),
- a szak speciális ismeretei (számvitel, elemzés, könyvvizsgálat, ellenőrzés, controlling, konszolidálás, adózás).
b) Nem közgazdász szakképzettséggel rendelkezőknek:
- a szakirányú továbbképzés szak jellege szerinti módszertani ismeretek (jogi, pénzügyi, szervezés, vállalkozások gazdaságtana),
- a szak speciális ismeretei (számvitel, elemzés, ellenőrzés, üzleti tervezés, controlling).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
A képzés során a tantárgyak ismeretanyagából félévenként egy zárthelyi megírása vagy dolgozat beadása.
Félév végi követelmény szerint minden tárgy kollokviummal zárul.
6.1. Szakdolgozat
Számvitel és/vagy könyvvizsgálat témából megírt záródolgozat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.2. A záróvizsga része: a szakdolgozat megvédése.
6.3. A záróvizsga eredménye a szakdolgozat bírálatára és védésére adott érdemjegyek átlaga.
PÉNZÜGY ADÓ, ILLETÉK, VÁM
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI
KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Pénzügyi, gazdasági területen dolgozók és vezetők képzése, illetve továbbképzése. A szakirányú továbbképzés fő törekvése korszerű ismeretekkel elősegíteni a megváltozott igényekhez történő gyors alkalmazkodást. Így szélesíteni a különböző pénzügyi szakterületeken (vállalkozások, költségvetési szervezetek, pénzintézetek, önkormányzatok) tevékenykedő pénzügyi-gazdasági szakemberek elméleti-módszertani ismereteit.
Az adó, illeték, vám szakirányon olyan pénzügyi-gazdasági szakismeret oktatása történik, amelyek elsajátításával a végzettek közép- és felsővezetői munkaköreinek betöltésére és önálló feladatok ellátására válnak alkalmassá.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint lehet részt venni. Nyelvvizsga a szakterület képzéséhez nem szükséges.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
a) Főiskolai szakközgazdász, pénzügy adó-, illeték-, vámszakon.
b) Pénzügyi adó-, illeték-, vámszakértő.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 4 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- A szakirányú továbbképzés szak jellege szerinti módszertani ismeretek (jogi, vállalkozások gazdaságtana, szervezés, informatika, pénzügy).
- A szak speciális ismeretei (adózás, adóigazgatás, illetékismeret, vámismeret, üzleti tervezés, valuta- és devizagazdálkodás, értékpapírügyletek, államháztartás pénzügyei, számvitel, elemzés, ellenőrzés).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak figyelembevételével.
A képzés során a tantárgyak ismeretanyagából félévenként egy zárthelyi megírása vagy dolgozat beadása.
Félév végi követelmény szerint minden tárgy kollokviummal zárul.
6.1. Szakdolgozat: komplex pénzügyi témából megírt dolgozat.
6.2. A záróvizsga része: a szakdolgozat megvédése.
6.3. A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat bírálatára és a szakdolgozat védésére adott érdemjegyek átlaga.
A REGIONÁLIS GAZDASÁGI SZAKÉRTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK[20]
KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI[21]
1. Képzési cél[22]
Olyan szakemberek képzése, akik alapvető közgazdasági, regionális gazdaságtani és külkereskedelmi ismereteik alapján képesek egy régióban a gazdasági jelenségek térségi elemzésére, értékelésére, gazdasági tevékenység folytatására. A szakon belül például román-magyar tagozót, specializáció indítható. E specializáción a végzett hallgatók képesek különösen a magyar-román térségben gazdasági jelenségek térségi elemzésére, értékelésére, gazdasági tevékenység folytatására.[23]
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltételei[24]
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadóak.[25]
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése[26]
a) "Főiskolai szakközgazdász regionális gazdasági szakértő szakon" (közgazdász végzettségű hallgatók esetén) - (specializáció megjelöléssel, pl. "magyar-román specializáción".).[27]
b) "Regionális gazdasági szakértő" (nem közgazdász végzettségű hallgatók esetén) - (specializáció megjelöléssel, pl. "magyar-román specializáción").[28]
4. A képzési idő[29]
Nappali tagozaton 2, nem nappali tagozaton 4 félév (60 kredit), összesen 1800 tanulmányi munkaóra az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.[30]
5. A képzés főbb tanulmányi területei[31]
Az 1. számú melléklet 5. pontjára tekintettel: közgazdaságtan, pénzügyek a gazdaságban, általános gazdaságföldrajz, marketingmenedzsment, külkereskedelmi ismeretek, regionális gazdaságtani ismeretek, a régió ökológiai sajátosságai, fejlett tőkés országok gazdaságföldrajza, Magyarország gazdaságföldrajza.[32]
Magyar-román specializáció esetén a fentieken túl: Románia gazdasági fejlődésének sajátosságai és a román gazdasági környezet, Románia kereskedelmi joga.[33]
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere[34]
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.[35]
6.1. kötelező szigorlati tárgyak: közgazdaságtan (nem közgazdász végzettségű hallgatók számára), külkereskedelmi ismeretek, üzleti nyelv.[36]
6.2. A komplex záróvizsga szóbeli vizsgatárgyai: gazdaságföldrajz, továbbá a specializáció szerinti országra vonatkozó gazdasági és gazdasági jogi ismeretek (pl. magyar-román specializáció esetén: a román gazdaság és gazdasági jog sajátosságai).[37]
A külkereskedelmi irányítás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[38]
1. A képzési cél
A képzés célja a külkereskedelmi tevékenységet (is) folytató vállalkozások számára olyan szakértők képzése, akik a külkereskedelem gyakorlatában alkalmassá és képessé válnak az üzleti döntések meghozatalára.
Továbbá, hogy a képzésben résztvevők számára közvetítse az exporttal és importtal kapcsolatos döntésekhez szükséges nélkülözhetetlen szakmai ismereteket, megmutassa összefüggéseiket és az ügyletek megkötéséhez szükséges készség szintjén szintetizálja azokat.
2. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltételei
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak az irányadóak.
3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
- Főiskolai szakközgazdász külkereskedelmi irányítás szakon (közgazdász végzettségű hallgatók esetén, specializáció megjelöléssel).
- Külkereskedelmi irányítás szakértő (egyéb végzettségű hallgatóknál, specializáció megjelöléssel).
4. A képzési idő
Nappali tagozaton 2 félév, nem nappali tagozaton legalább 3 félév (60 kredit, 1800 tanulmányi munkaóra, amiből a nappali tagozaton legalább 600, nem nappali tagozaton legalább 322 tanóra) az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 5.1. pontjára tekintettel a szakhoz kapcsolódó alapozó ismeretek, a képzési idő 37%-ában: közgazdaságtan, világgazdasági régiók és az Európai Unió, nemzetközi konjunktúra elemzés és külgazdaság fejlesztés, Magyarország külgazdasági partnerei és kapcsolatai, vállalatgazdaságtan, a számvitel és az adózás alapjai, vezetés és szervezés, gazdasági és nemzetközi jogi ismeretek.
Az 1. számú melléklet 5.2. pontjára tekintettel a szakképzés kifejező ismeretek, a képzési idő 52%-ában: nemzetközi marketing és marketing kommunikáció, piackutatás, információk és információhordozók, kultúrák különbözősége, tárgyalási tréning, áru, minőségmenedzsment, termékfelelősség, külkereskedelem és szabályozás, vámismeretek, kereskedelmi közvetítők, fizetések, kockázatkezelés és finanszírozás, anyagi-logisztika folyamatok, ügyletek és piacok a nemzetközi kereskedelemben, az EU mint környezet.
Az 1. számú melléklet 5.3. pontjára tekintettel a szakhoz kapcsolódó szakirányú ismeretek a képzési idő 11 %-ában: a külkereskedelmi szerződés kérdései, esettanulmányok, oklevélkurzus.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak szerint.
6.1. Szigorlatok
6.1.1. A szakhoz kapcsolódó szigorlatok.
6.1.1.1. Mindenki számára: világgazdasági régiók és az Európai Unió, kereskedelmi közvetítők, fizetések, kockázatkezelés és finanszírozás, logisztikai folyamatok, ügyletek és piacok a nemzetközi kereskedelemben.
6.1.1.2. Nem közgazdasági végzettségűek számára a fentieken túl: közgazdaságtan.
6.2. A szakdolgozat főiskolai oktató és külső szakember segítségével az 1. számú melléklet 6.2. pontja szerint elkészített írásbeli munka.
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei az 1. számú melléklet 6.3.1. pontja szerint, továbbá legalább egy idegen nyelvből középfokú, C típusú, szakmai anyaggal bővített államilag elismert nyelvvizsga.
6.3.2. A záróvizsga részei az 1. számú melléklet 6.3.2. pontja szerint. A komplex szóbeli vizsga tárgyai: vállalat gazdaságtan, az Európai Unió mint üzleti környezet, külkereskedelem és szabályozás, a külkereskedelmi szerződés kérdései.
6.3.3. A záróvizsga eredményének kiszámítása az 1. számú melléklet 6.3.3. pontja szerint történik.
4. számú melléklet a 7/1999. (II. 1.) OM rendelethez
A közgazdasági felsőoktatásban szakirányú továbbképzési szakok képzését folytató felsőoktatási intézmények
Agrárközgazdasági szakirányú továbbképzési szak (korábban közgazdasági szakokleveles agrár szakosító továbbképzési szak - JPTE)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Agrármenedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Aktuárius szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Általános menedzsment szakirányú továbbképzési szak (1. értékesítési, 2. logisztikai menedzsment, 3. pénzügyi, 4. PR menedzsment szakirányokkal)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Bankmenedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Belügyi gazdasági szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Biztosítási szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Egészségügyi menedzsment szakirányú továbbképzési szak (korábban: 1. közgazdasági szakokleveles egészségügyi szak - JPTE, 2. egészségügyi közgazdasági és menedzser szakosító továbbképzési szak - JATE)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- József Attila Tudományegyetem
Elemző statisztikus szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Értékelemző szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Európa tanulmányok szakirányú továbbképzési szak (korábban: 1. európai adójogi és számviteli - BKE, 2. európai menedzsment szakosító továbbképzési szak - JATE)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- József Attila Tudományegyetem
Fővállalkozás (projektmenedzsment) szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Gazdálkodástudományi szakirányú továbbképzési szak (korábban gazdálkodási szakosító továbbképzési szak)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- József Attila Tudományegyetem
Gazdasági ellenőrző szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Gazdaságpolitika szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Gyógyszerügyi menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Humánmenedzsment szakirányú továbbképzési szak (1. emberi erőforrás menedzsment, 2. kutatási és fejlesztési menedzsment, 3. oktatási menedzsment szakirányokkal)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Informatikai menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Ingatlangazdálkodási szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Iparjogvédelmi szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Jogász-közgazdász szakirányú továbbképzési szak (korábban közgazdasági szakokleveles jogász, illetve államigazgatási szakosító továbbképzési szak - JPTE)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Jövőkutatás, előrejelzés (stratégiaformálás) szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Környezeti menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Közigazgatási gazdálkodás szakirányú továbbképzési szak (1. közigazgatási gazdálkodás és informatika, 2. közigazgatás gazdálkodása és ellenőrzése szakirányokkal)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Közszolgálati menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Logisztikai menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Marketing szakirányú továbbképzési szak (korábban közgazdasági szakokleveles marketing szakosító továbbképzési szak - JPTE)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Master of Business Administration szakirányú továbbképzési szak (korábban: 1. magyar MBA-BKE, 2. angol MBA-BKE, 3. MBA amerikai-francia-magyar változat - BKE, 4. MBA közgazdasági szakokleveles menedzserszakosító továbbképzési szak - JPTE)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Budapesti Műszaki Egyetem
Mérnök-közgazdász szakirányú továbbképzési szak (korábban: 1. közgazdasági szakokleveles mérnök - JPTE, 2. mérnök-közgazdász gazdálkodási szakirányon szakosító továbbképzési szak - ME)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Miskolci Egyetem
Nemzetközi gazdasági (és üzleti) kapcsolatok-nemzetközi vállalkozások szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Nemzetközi reklámmenedzser szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Orvos-közgazdász, gyógyszerész-közgazdász szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Pénzügy szakirányú továbbképzési szak (korábban közgazdasági szakokleveles pénzügyi szakosító továbbképzési szak - JPTE)
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Politikai szakértő szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Személyügyi szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Terület- és településfejlesztési szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Miskolci Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Turizmus szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Üzleti gazdaságtani közgazdásztanár szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Vállalkozási menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Városmenedzsment (városgazdasági) szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Védelemgazdasági szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Vezetési és szervezési szakirányú továbbképzési szak
- Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Vállalkozás és marketing szakirányú továbbképzési szak
- Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok
- Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
- Gödöllői Agrártudományi Egyetem
Nemzetközi marketing szakirányú továbbképzési szak
- Külkereskedelmi Főiskola
Marketingkommunikáció szakirányú továbbképzési szak
- Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok
- Külkereskedelmi Főiskola
Áruforgalmi menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok
Vállalkozásmenedzser szakirányú továbbképzési szak
- Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok
Marketingvezető szakirányú továbbképzési szak
- Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya
Vendéglátó és szálloda vállalkozási szakirányú továbbképzési szak
- Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Idegenforgalmi és szálloda vállalkozási szakirányú továbbképzési szak
- Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Kereskedelmi menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Reklám szakirányú továbbképzési szak
- Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Euromenedzser szakirányú továbbképzési szak
- Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya
Európa Unió szakirányú továbbképzési szak (korábban euromenedzser szakosító továbbképzési szak)
- Külkereskedelmi Főiskola
- Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Szakdiplomácia szakirányú továbbképzési szak (korábban gazdaságdiplomácia szakosító továbbképzési szak)
- Külkereskedelmi Főiskola
Public Relations szakirányú továbbképzési szak
- Külkereskedelmi Főiskola
Külgazdasági pénzügyi menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Külkereskedelmi Főiskola
Teljes körű minőségbiztosítási (TQM) szakirányú továbbképzési szak
- Külkereskedelmi Főiskola
Távol-keleti interkulturális menedzsment szakirányú továbbképzési szak
- Külkereskedelmi Főiskola
Nemzetközi szállítmányozási szakirányú továbbképzési szak
- Külkereskedelmi Főiskola
Gazdasági informatikai szakirányú továbbképzési szak (korábban gazdasági informatikai-rendszerszervező szakosító továbbképzési szak)
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola
Pénzügy pénzintézeti szakirányú továbbképzési szak
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola
Pénzügy adó és pénzügyi ellenőrzési szakirányú továbbképzési szak
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola
Közgazdász szakmérnök szakirányú továbbképzési szak (korábban közgazdasági szakokleveles mérnök szakosító továbbképzési szak)
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola
Pénzügy-vállalkozási szakirányú továbbképzési szak
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola
Számvitel-vállalkozási szakirányú továbbképzési szak (korábban A-B szakiránnyal szakosító továbbképzési szak)
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola
Pénzügy adó, illeték, vám szakirányú továbbképzési szak
- Pénzügyi és Számviteli Főiskola
Lábjegyzetek:
[1] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[2] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[3] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[4] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[5] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[6] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[7] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[8] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[9] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[10] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[11] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[12] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[13] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[14] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[15] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[16] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[17] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[18] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[19] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[20] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[21] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[22] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[23] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[24] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[25] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[26] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[27] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[28] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[29] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[30] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[31] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[32] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[33] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[34] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[35] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[36] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[37] Beiktatta a 27/2000. (IX. 15.) OM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.09.23.
[38] Beiktatta a 9/2001. (III. 9.) OM rendelet 1. § -a. Hatályos 2001.03.17.