8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet

a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. § (1) Veszélyes állatnak minősülnek az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei.

(2)[1] Az 1. számú mellékletben nem szereplő fajok egyedeit, amennyiben egyedi tulajdonságaik ezt indokolják, az Átv. 20-21. §-ainak rendelkezései alapján a veszélyes állat tartásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság veszélyes állattá nyilvánítja.

2. § (1) Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki

a)[2] cselekvőképes,

b) rendelkezik a 3. §-ban megjelölt szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal,

c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz,

d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával,

e) biztosítja a 3. számú mellékletben - méreggel ölő állatfajok tartása esetében a 2-3. számú mellékletekben - előírt feltételeket,

f) teljesíti a biztonsági előírásokat.

(2) Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és a d)-f) pontokban előírt feltételeket biztosítja.

(3) Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja a d)-f) pontokban előírt feltételeket - amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik -, továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel.

(3a)[3] Strucc tartásának engedélyezése esetén az (1) bekezdés b) és c) pontját nem kell alkalmazni.

(4) Az 1. § (2) bekezdése alapján veszélyes állattá nyilvánított egyedek tartási feltételeit és a tartás biztonsági előírásait az eljáró hatóság - a veszélyes állattá nyilvánítással egyidejűleg - egyedileg határozza meg. Amennyiben a tartáshoz szakképesítés indokolt a 3. § rendelkezését kell alkalmazni. Ha a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletben előírtaknak az Átv. 23. §-ának rendelkezése szerint kell eljárni.

(5) A 3. számú mellékletben foglaltak a cirkuszi állatokra csak abban az esetben alkalmazhatók, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(6)[4] Veszélyes állatnak minősített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági feltételek előírásával.

3. § A 2. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú szakmai végzettségnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő, a vadász-vadtenyésztő, valamint az állattenyésztő és állategészségügyi szakképesítéseket, illetve a felsoroltakkal egyenértékű korábbi középfokú szakmai végzettségeket, továbbá az ennél magasabb szintű biológus, zoológus, az agrár és állatorvos végzettségeket, feltéve, hogy az illető legkevesebb 3 év szakmai gyakorlatot igazol megfelelő szakintézményben (pl. állatkert, vadaspark, cirkusz) teljesített munkaviszony (egyéb munkavégzésre irányuló tartós jogviszony) keretében.

4. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett veszélyes állattartás esetén a tartó az Átv.-ben meghatározott engedélyező hatóságnál, az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles.

(2)[5] A települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásba vételre [245/1998. (XII. 31.) Korm. r. 6. §] és ellenőrzésre köteles. Amennyiben a tartás körülményei az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelnek, a hatóság a tartást engedélyezi. Amennyiben a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletekben előírtaknak, az illetékes jegyző az Átv. 23. §-ában foglaltak szerint jár el.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő állatkertek - a biztonsági feltételek kivételével - a tartási feltételeket az e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül kötelesek biztosítani.

5. § A 4. § (1) bekezdés szerinti tartások eseteiben, ha a tartó természetes személy, 5 év folyamatos tartás alapján a 3. §-ban meghatározott képesítések hiányában is az engedélyező hatóságnak a szakismeretet biztosítottnak kell tekintenie a tartott egyedek tekintetében. Gazdálkodó szervezet esetében a 2. § (2) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.

6. § A veszélyes állatok tartására vonatkozó feltételek megszegése esetén az eljáró hatóság az Átv.-ben meghatározott kötelezettségei mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott bírságot szab ki.

7. §[6]

8. § A veszélyes állatok közül a tengeri kígyókra tartási engedély nem adható.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Pepó Pál s. k.,

környezetvédelmi miniszter

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi

és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Hámori József s. k.,

nemzeti kulturális örökség minisztere

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez

A veszélyes állatok köre

MAMMALIA - EMLŐSÖK

Diprotodontia - Kevés fogú erszényesek

Primates - Főemlősök

Carnivora - Ragadozók

Probosciea - Ormányosok

Perissodactyla -Páratlanujjú patások

Artiodactyla - Párosujjú patások

AVES - MADARAK

Struthioniformes - Stuccalkatúak

Falconiformes - Sólyomalkatúak

Strigiformes - Bagolyalkatúak

REPTILIA - HÜLLŐK

Testudinata - Teknősök

Crocodylia - Krokodilok

Squamata - Pikkelyes hüllők

CHELICERATA - CSÁPRÁGÓSOK

Arachnida - Pókok

MYRIAPODA - SOKLÁBÚAK

Chilopoda - Százlábúak

2. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez

A méreggel ölő állatok tartására vonatkozó speciális előírások

1. Csak olyan faj, illetve egyed(ek) tartható, amely marása ellen hatásos szérum rendelkezésre áll.

2. A szérum tárolása, cseréje a használati utasításban előírtaknak megfelelő.

3. A méreggel ölő állatot tartó az állat tartásához szükséges ismeretekkel - beleértve az elsősegélynyújtást és az ellenszérum használatát - rendelkezik.

4. Az állat nem kívánt kijutásának elkerülése érdekében az inszektáriumot, terráriumot biztonsági üveg felhasználásával jól zárhatóan kell elkészíteni.

5. Az inszektáriumon, terráriumon jól láthatóan fel kell tüntetni a méreggel ölő állat veszélyét jelző figyelmeztetést.

6. A méreggel ölő állat tartóhelye nem maradhat a 3. pontban leírt feltételekkel rendelkező személy felügyelete nélkül idegenek jelenlétében.

7. A méreggel ölő állatokkal kapcsolatos bármilyen közvetlen beavatkozást (takarítás, etetés, itatás, áthelyezés) a beavatkozásra jogosult is csak egy másik személy jelenlétében végezhet.

8. Méreggel ölő állat harapása, marása esetén az állat biztonságos elzárása után a marás utáni teendőket kell a megfelelő sorrendben elvégezni.

9. A méreggel ölő állatokat tartalmazó inszektáriumokat, terráriumokat csak olyan jól zárható helyiségekben szabad elhelyezni, ahonnan véletlen szökés esetén sem tudnak más köz- vagy magánterületre kijutni, illetve ahová illetéktelen személy bejutása akadályozott.

10. Az egyéb tartási feltételek a veszélyes állatokra vonatkozó általános tartási feltételeknek megfelelőek.

3. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez

A veszélyes állatokra vonatkozó tartási feltételek és biztonsági előírások[10]

Gerinctelenek

Az összes fajra vonatkozóan: 30 x 30 x 30 cm-es jól zárható inszektárium egyedi elhelyezésnél.

További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

Gerincesek

Hüllők

Teknősök

Az akvárium alapterülete:

- hosszúság: 4 x a teknős hátpáncél hossza

- szélesség: 2 x a teknős hátpáncél hossza

- vízmélység: 2 x a teknős hátpáncél hossza

egyedi elhelyezésnél.

További egyed: az akvárium alapterülete 30%-kal növelendő.

Gyíkok

A terrárium alapterülete:

- hosszúság: 2,5 x a teljes testhossz

- szélesség: 1,5 x a teljes testhossz

- magasság: 1 x a teljes testhossz

egyedi elhelyezésnél.

További egyed: a terrárium alapterülete 20%-kal növelendő.

A terrárium jól zárható legyen.

Kígyók

A terrárium alapterülete:

- hosszúság: 1 x a teljes testhossz

- szélesség: 0,5 x a teljes testhossz

- magasság: 1 x a teljes testhossz, max. 2 m

egyedi elhelyezésnél.

További egyed: a terrárium alapterülete 20%-kal növelendő.

A terrárium jól zárható legyen.

Megjegyzés: a biztonsági előírások a méreggel ölő állatfajokra vonatkozó speciális előírásoknál találhatók.

Krokodilok

Kistestű fajok (1,5 m testhossz alatt)

- medence terület: 1 x a testhossz (m2)

- vízmélység: 0,5 x a testhossz (m2)

- szárazföld: 2 x a testhossz (m2)

Nagytestű fajok (1,5 m testhossz felett)

- medence terület: 2 x a testhossz (m2)

- vízmélység: 0,5 x a testhossz (m2)

- szárazföld: 4 x a testhossz (m2)

egyedi elhelyezésnél.

További egyedek: a medence és a szárazföld területe 20%-kal növelendő. A medence/szárazföld arány mind a belső helyen, mind a külső kifutóban 1/2.

A kifutót határoló anyag magassága, ha rács: 1 x testhossz, ha üveg vagy egyéb kapaszkodásra alkalmatlan anyag: 2/3 x a testhossz.

Madarak

Rágás és csípésveszélyes fajok.

Csőrvágás és lábfogás veszélyes fajok.

Emlősök

Farkasok, hiénák

Kifutóterület: 100 m2/pár, további egyedenként 10 m2. Az állatoknak kellő számú alvó- és búvóhely biztosítandó. Mivel szívesen ásnak, a kerítésalapot legalább 2 m mélyre a talajszint alá kell vinni. A kerítésmagasság szintén 2 m.

Menyétfélék

Macskafélék

Az állandóan szabadkifutóban tartott állatoknak egy 3 m2-es alvóbox szükséges. A hidegtűrő fajoknak, illetve alfajoknak csak egy csapadék- és huzatmentes alvóhely kell. A melegebb helyeken élőknek a belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C.

Tigris, jaguár fürdőmedence mérete: min. 2 m2/egyed

Biztonsági feltételek:

Oroszlán, tigris: sima fal vagy rács, 1 m-es befelé hajló rácsmagasítással vagy villanypásztorral. Rácsmagasság: min. 4 m.

Gepárd: ua. Rácsmagasság: min. 2 m.

Oroszlán, tigris, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 4 m mély szárazárok.

Oroszlán, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 2 m mély vizesárok.

A többi faj biztonságos tartásához teljesen zárt ketrec szükséges. A ketrecek, kifutók ajtajait lakattal, kulccsal kell zárni.

Medvék

Fűteni csak a maláj-, ajakos-, pápaszemes medvék belső helyiségében kell. Hőmérséklet: mín. 12 °C.

Biztonsági feltételek:

A jeges-, grizzli-, kodiakmedvéket nem zárt kifutóban tartva a kerítés magassága min. 3 m, valamint e fölött egy 1 m-es befelé hajló rács. A többi fajnál a kerítésmagasság min. 2,5 m és egy 1 m-es befelé hajló rács.

Az ajtókat lakat és csavarmenetes zár mellett egyéb pl. hidraulikus zárral is meg kell erősíteni.

Elefántok

Kifutóterület 2 vagy 3 elefánttehén részére: 500 m2

1 elefántbika részére: 150 m2

Éjjelre lekötözve 15 m2/egyed

Éjjelre lekötözés nélkül 30 m2/egyed

Éjjelre lekötözés nélkül (bika) 50 m2

Belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C.

Fürdés, illetve fürdetési lehetőség szükséges.

Biztonsági feltételek:

A külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön.

Magassága teheneknél mín. 1,8 m

bikáknál min. 2,5 m.

Szárazárkos tartásnál az árok szélessége megegyezik egy felnőtt elefánt testhosszával, mélysége min. 2 m.

Orrszarvúak

Kifutóterület: 500 m2/1 pár

Éjszakai elhelyezés: 20 m2/egyed. (Csak a szélesszájú orrszarvút lehet elkülönítés nélkül tartani a belső kifutóban.)

A belső helyiség hőmérséklete min. 18 °C. Fürdési lehetőség a páncélos- és a szumátrai orrszarvúnak kell.

Biztonsági feltételek:

Kifutóhatároló 2 m magas masszív anyagból. Lehetséges száraz- vagy vizesárok is, amely 2 m széles és 2 m mély.