9/1999. (VIII. 18.) KöM rendelet

a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet módosításáról

A szakképesítésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének Jegyzéke helyébe e rendelet 1. számú mellékletének Jegyzéke lép, az OKJ azonosító számok a Jegyzékbe foglaltak szerint módosulnak.

(2) Az R. melléklete kiegészül az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltakkal.

2. § E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. mellékletének környezeti asszisztensre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményei hatályukat vesztik.

Dr. Pepó Pál s. k.,

környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 9/1999. (VIII. 18.) KöM rendelethez

JEGYZÉK

2. számú melléklet a 9/1999. (VIII. 18.) KöM rendelethez

Környezet- és hidrotechnológus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5470 01

2. A szakképesítés megnevezése: Környezet- és hidrotechnológus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei: műszaki technikusi vagy környezetvédelmi szakelőadói végzettség, továbbá egy év szakirányú üzemi gyakorlat.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Ipari, mezőgazdasági és szolgáltató üzemek részére olyan környezetvédelmi szakember biztosítása, aki az általános környezetvédelmi feladatok ellátása mellett alkalmas az üzemi környezetvédelem vezetésére és szervezésére, különös tekintettel az üzemi vízgazdálkodás irányítására és racionalizálására.

2. A munkaterület jellemzése

Önálló vagy beosztott munkakörökben:

- az üzem környezetvédelmi feladatainak vezetése és szervezése,

- az üzem vízháztartásának irányítása, a vízhasználat környezetvédelmi célú racionalizálása,

- a technológiai vízfogyasztás, az ipari szennyvíztisztítás, a kibocsátott víz mennyiségi és minőségi ellenőrzése,

- a környezet- és természetvédelmi jogszabályok, rendeletek és helyi előírások betartása,

- az üzem környezeti állapotával kapcsolatos adatok feldolgozása, nyilvántartása, beszámoló készítése,

- az üzem környezetvédelmi létesítményeinek ellenőrzése, üzemeltetése,

- a fejlesztéshez kapcsolódó engedélyezési eljárásokban való közreműködés,

- kapcsolattartás a környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatóságokkal és a területi önkormányzatokkal.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

III. Szakmai követelmények

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- az üzem környezetvédelmi állapotának feltárása, környezetvédelmi adatbázis létrehozása,

- környezetvédelmi feladattervek (munkaprogramok) összeállítása, a végrehajtás vezetése és szervezése,

- a környezetvédelmi célberendezések karbantartásának megszervezése,

- az ellenőrző mérőműszerek üzemeltetése és karbantartásának szervezése,

- az ellenőrző vizsgálatok adatainak rendszerezése, elemzése és nyilvántartása, szükség esetén javaslattétel a technológia korszerűsítésére, a szennyezőanyag csökkentése és a vízfelhasználás ésszerűsítése érdekében,

- az üzemi technológiai folyamatok figyelemmel kísérése a vízhasználat és a szennyezőanyag kibocsátás szempontjából,

- a rendszeres és időszakos környezetvédelmi ellenőrző mintavételek és mérések megszervezése vagy önálló elvégzése és dokumentálása,

- a víz, szennyvíz, levegő szennyezettségét csökkentő kezelő, tisztító és a hulladék gyűjtését, ártalmatlanítását biztosító berendezések működésének ellenőrzése,

- a gyártástechnológia részét képező egyéb szennyezőanyag-csökkentő berendezések működésének, állapotának, a kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése,

- adatszolgáltatás és beszámolók készítése, az üzem vezetőségének és dolgozóinak tájékoztatása, figyelemfelkeltés az üzemmenet környezeti szempontból kritikus pontjaira,

- kárelhárítási tervek készítése, vagy készíttetése,

- vízügyi és környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési eljárások anyagának az üzemen belüli előkészítése,

- kapcsolattartás a hatóságokkal, jelentések készítése, engedélyezési eljárások ügyintézése, részvétel a hatósági ellenőrzési bejárásokon,

- részvétel az üzemvitelhez kapcsolódó környezetvédelmi előírások és "belső" szabályok kialakításában,

- az üzemen belüli környezetvédelmi oktatás megszervezése,

- a környezet- és természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.

2. Elméleti ismeretek és azok követelményei

Ismeret szintjén tudja:

- a környezetvédelem alapfogalmait,

- a víznek mint környezeti elemnek a minősítési eljárásait,

- az üzemi vízhasználat szabályozásának jelentőségét, a mennyiségi és minőségi szabályozás módját,

- azt, hogy a leggyakoribb szennyeződések milyen hatást gyakorolnak a vízi ökoszisztémákra, az öntisztulás folyamatára,

- a vízellátás módjait, a vízhasználó berendezések működését, az ellenőrzési pontokat,

- a vízhasználat ellenőrzési módszereit, a vízképződés, a korrózió, a lerakódás okait és folyamatát, a csökkentési, ellenőrzési és szabályozási módokat,

- a víz- és szennyvízkezelés elméleti alapjait, módszereit, alapfolyamatait, alapműveleteit, a berendezések alkalmazástechnikai paramétereit,

- a víz- és szennyvíziszapok víztelenítési eljárásait és ártalmatlanítási módjait,

- a vízminőségvédelem szabályozásának alapjait, a vízminőségvédelem helyi, regionális és országos szervezetét,

- a levegőszennyezettség élővilágra gyakorolt hatását,

- a levegőszennyezést csökkentő eljárásokat, berendezéseket és az ellenőrzési módszereket,

- a talajszennyezettség fogalmát, a talajmintavétel módjait és eszközeit,

- a hulladék fajtáit, összetételét, környezeti veszélyességét, hasznosításának és ártalmatlanításának módszereit, az alkalmazott kezelési technológiák közötti összefüggéseket,

- a hulladéklerakó-helyek lehetséges hatásait környezetükre (légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés, felszín alatti szennyeződés, zajszennyezés, negatív esztétikai hatás, élővilágban okozott károk, robbanás- és égésveszély),

- a radioaktív hulladék fajtáit, a környezetre gyakorolt hatásukat és kezelésük alapjait,

- a hulladéklerakó-helyek műszaki kialakításának környezetföldtani és környezetvédelmi szempontjait,

- a nyersolaj és az olajszármazékok előfordulási formáit és mozgását a talajban, hatásukat a vízminőségre és a növényekre,

- a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait, a zaj és rezgés élettani hatásait, az előírt határértékeket, a zajhatás és rezgéshatás okait, megszüntetési módjait és mérési eszközeit,

- a környezetvédelem különböző területein alkalmazott legfontosabb technológiák alapjait, eljárásait,

- a környezetvédelmi tevékenységet végző államigazgatási, tudományos és oktatási intézményrendszer felépítését, tevékenységét, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó civil szerveződéseket.

Megértés szintjén tudja:

- a környezetvédelem és a termelési technológiák kapcsolatát,

- a hidraulika és hidrogeológia alaptörvényeit,

- az elemek és vegyületcsoportok környezet- és egészségkárosító hatását, továbbá az ellenük való védekezés technológiáját,

- a környezetben leggyakrabban előforduló kémiai, biológiai, fizikai folyamatokat és hatásukat (pl. szervesanyag-lebomlás, nitrifikáció, oxidáció, redukció stb.),

- a hidrobiológiai, a vízkémiai, a meteorológiai, a vízgeokémiai és a vízkészlet-gazdálkodási összefüggéseket,

- a méréstechnika elméleti alapjait, a környezetvédelemben alkalmazott gépészeti berendezések működési elvét,

- az alapvető természetvédelmi fogalmakat (védett területek, terület nélkül védett természeti értékek, földtani természetvédelem, tájvédelmi és kultúrtörténeti értékek) és az azokkal kapcsolatos működtetési feladatokat,

- a környezeti hatásvizsgálat, a környezeti auditálás és a környezeti menedzsment alapfogalmait és gyakorlatát,

- a szabványosítás és minőségbiztosítás elméleti alapjait, jelentőségüket,

- a környezetvédelmi törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat,

- a környezetvédelem közgazdasági alapkérdéseit, a makro- és mikrogazdasági szempontok érvényesülését a környezetgazdálkodásban és a vállalati gazdálkodásban,

- a kapcsolódó biztonságtechnikai előírásokat,

- az alapvető vezetési, szervezési ismereteket, alkalmazásuk módját,

- a számítástechnikai programokat és a statisztikai alapjait.

3. A feladatcsoportokban foglalt feladatok gyakorlati követelményei

Alkalmazás szintjén:

- a környezetvédelmi és ipari vízgazdálkodási ismereteire alapozva legyen képes az üzem környezetvédelmének irányítására, racionalizálási javaslatok készítésére,

- a vonatkozó környezet- és természetvédelmi jogszabályokból, rendeletekből, előírásokból és határértékekből, valamint a szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó mérési eredményekből legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni, és az adatfeldolgozáshoz, adatszolgáltatáshoz számítógépet alkalmazni,

- tudjon műszaki rajzot készíteni és olvasni,

- rendelkezzen olyan problémafelismerési készséggel, döntési képességgel, mely lehetővé teszi a berendezések üzemeltetésénél a gyors hibaelhárítást,

- önállóan tudjon mintát venni, tartósítani, illetve előkészíteni, tájékozódó (gyors méréseket végrehajtani, valamint emisszió- és zajméréseket elvégezni, illetve megszervezni),

- a szennyezőanyagok minőségi és mennyiségi ellenőrző vizsgálata eredményeinek elemzése alapján, a technológia ismeretében és a mért adatok birtokában legyen képes a kiugró hibákat felismerni és megítélni,

- önállóan tudja alkalmazni ismereteit az üzemi vízhasználat ellenőrzésében, önállóan tudjon veszély vagy egyéb rendellenesség esetében beavatkozni,

- a vizsgálati adatok értékelése alapján legyen képes gyors, rövid, illetve hosszú távú cselekvési tervek kidolgozásában részt venni, és azok végrehajtását irányítani, ellenőrizni,

- legyen képes közreműködni az üzemmenetellel kapcsolatos belső környezetvédelmi előírások kidolgozásában, a dolgozók oktatásának megszervezésében, és az előírások betartásának ellenőrzésében,

- a munkaterületre vonatkozó jogszabályok, szakigazgatási előírások ismeretében legyen képes kapcsolatot tartani a környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatóságokkal és a területileg illetékes polgármesteri hivatallal.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a tantervi követelményeket és a "Vízgazdálkodási rendszerek tervezése" gyakorlatát teljesítette, szakdolgozatát elkészítette és az előírt határidőre beadta.

1. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell megszervezni.

Írásbeli vizsga

Környezetvédelmi beszámolással, jelentéskötelezettséggel összefüggő feladatok megoldása, melyek a környezetvédelmi, környezettechnikai, valamint a környezetvédelmi szakigazgatási tantárgyak komplexitásával oldhatók meg.

Időtartam: max. 180 perc.

Gyakorlati vizsga

- Analitikai laboratóriumi gyakorlat.

Időtartam: max. 180 perc.

- Szakdolgozat megvédése.

Témaajánlat: ipari üzem környezetvédelmi helyzetének felmérése, javaslat ennek racionalizálására.

Időtartam: legfeljebb 60 perc.

Szóbeli vizsga

Témakörei:

- Környezetvédelmi ismeretek.

- Vízgazdálkodási rendszerek.

- Környezettechnika.

- Környezeti menedzsment.

A szóbeli vizsgán az ismeretek szintetizálására és az ismeretek alkalmazására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő min. 30 perc.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. § (1), (2), (3), (4), (5) bekezdései szerint a szükséges szakképzettség igazolásával vagy a (kapcsolódó) ismeretanyag állami okirattal történő bizonyításával adható.

4. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlagolásával kell meghatározni.

A szakmai gyakorlatból kapott osztályzat meghatározásakor az analitikai laboratóriumi gyakorlat érdemjegye 1/3 részarányban, míg a szakdolgozatvédés érdemjegye 2/3 részarányban kerül beszámításra.