4/1997. (I. 10.) KTM rendelet

a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 4/1997. (I. 10.) KTM rendelethez[1]

JEGYZÉK[2]

Barlangi idegenvezető

Környezet- és hidrotechnológus[4]

Települési hulladékgyűjtő és -szállító

Települési hulladékkezelő

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7872 01

2. A szakképesítés megnevezése: barlangi idegenvezető

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5470 01

2. A szakképesítés megnevezése: Környezet- és hidrotechnológus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei: műszaki technikusi vagy környezetvédelmi szakelőadói végzettség, továbbá egy év szakirányú üzemi gyakorlat.

1. A szakképesítés azonosító száma: 21 7898 01

2. A szakképesítés megnevezése: települési hulladékgyűjtő és -szállító

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 7898 03

2. A szakképesítés megnevezése: települési hulladékkezelő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Szakszerű vezetés és tájékoztatás nyújtása az idegenforgalom számára kiépített és a turista forgalom számára megnyitott barlangok látogatói számára.

Ipari, mezőgazdasági és szolgáltató üzemek részére olyan környezetvédelmi szakember biztosítása, aki az általános környezetvédelmi feladatok ellátása mellett alkalmas az üzemi környezetvédelem vezetésére és szervezésére, különös tekintettel az üzemi vízgazdálkodás irányítására és racionalizálására.

2. A munkaterület jellemzése

Az idegenforgalomra kiépített, azaz a nagyközönség számára bemutatandó barlangokban az üzemelési szabályzat szerint meghatározott nagyságú látogatócsoportok vezetése. Ennek keretében különösen

- a látogatók szakszerű tájékoztatása a bemutatott barlangról és a barlangokról áltatában, a látogatók kérdéseinek megválaszolása,

- a látogatók biztonságának felügyelete,

- a barlang védelmének biztosítása.

Önálló vagy beosztott munkakörökben:

- az üzem környezetvédelmi feladatainak vezetése és szervezése,

- az üzem vízháztartásának irányítása, a vízhasználat környezetvédelmi célú racionalizálása,

- a technológiai vízfogyasztás, az ipari szennyvíztisztítás, a kibocsátott víz mennyiségi és minőségi ellenőrzése,

- a környezet- és természetvédelmi jogszabályok, rendeletek és helyi előírások betartása,

- az üzem környezeti állapotával kapcsolatos adatok feldolgozása, nyilvántartása, beszámoló készítése,

- az üzem környezetvédelmi létesítményeinek ellenőrzése, üzemeltetése,

- a fejlesztéshez kapcsolódó engedélyezési eljárásokban való közreműködés,

- kapcsolattartás a környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatóságokkal és a területi önkormányzatokkal.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Idegenvezetés:

- az üzemelési szabályzatban rögzített nagyságú látogatócsoportok végigvezetése a barlang túraútvonalán, a meghatározott megállóhelyeken a barlang(ok) keletkezésével, történetével, formakincsével, élővilágával, klímájával, különlegességeivel (pl. ősrégészet, ősállattan) kapcsolatos szakmailag helytálló tájékoztatás nyújtása, közérthetően, szabatos előadásban,

- a látogatók kérdéseire a fenti igényű válaszadás,

- a barlangi látogatás során a barlang bemutatását szolgáló létesítmények (világítási rendszer, hangszórók, fényjáték stb.) előírások szerinti kezelése, üzemeltetése,

- a belépőjegyek kezelése, illetve ellenőrzése.

Baleset-megelőzés:

- a látogatók biztonsága érdekében a barlang természetes eredetű veszélyforrásainak (pl. kőzetpergés, árvíz), valamint a mesterséges berendezések (betonjárdák, lépcsők, létrák, korlátok, világítási rendszer) állapotának folyamatos és rendszeres figyelemmel kísérése, és a hiányosságok, változások azonnali jelentése, illetve az elhárítás érdekében szükséges intézkedések megtétele, kezdeményezése,

- a látogatók figyelmének felhívása a látogatás során betartandó biztonsági, baleset-megelőzési előírásokra.

Barlangvédelem:

- a látogatók figyelmének felhívása a barlang és képződményei károsításának visszafordíthatatlan folyamatára, a szemetelés tilalmára, ennek betartatása és ellenőrzése, fellépés az esetleges fegyelmezetlenkedőkkel szemben, az esetleges látogatói barlangrongálás esetén a szükséges intézkedések megtétele,

- a látogatók által elszórt, illetve karbantartás során keletkezett hulladékok eltávolítása (eltávolíttatása) a barlangból.

2. Részletes követelmények

Rendszerezett ismeretekkel rendelkezzen az alábbi témakörökben:

- a barlangokról általában (a barlangokkal kapcsolatos tevékenységek, a több szakterületet érintő barlangtan tudománya, a barlangkutatás állami, szakmai és társadalmi szervezetei, a barlangok hasznosítása, a barlangkutatás rövid története),

- barlangföldtan, a barlangok keletkezése, morfológiája, kitöltése, ásványai, hidrológiája, klimatológiája,

- barlangok élővilága (állatvilág, növényvilág, fosszilis maradványok),

- barlang, mint régészeti lelőhely, az ember és az emberi tevékenység nyomai a barlangokban, emberi alkotások a barlangokban, hazai barlangok régészeti leletei,

- barlangokra vonatkozó jogi szabályozás és barlangvédelem, a barlangvédelem története hazánkban, veszélyeztető tényezők, a gyakorlati barlangvédelem, a hatályos jogszabályok, az engedélyezések rendje, a természetvédelem szervezete,

- földünk jelentősebb karsztterületei és barlangjai, leghosszabb és legmélyebb barlangjai,

- Magyarország karsztvidékei és barlangjai, védett karsztterületek, fokozottan védett barlangok,

- a barlangok idegenforgalmi kiépítése és üzemeltetése (kiépítés szempontjai és módjai, megvilágítás tervezése és kiépítése, üzemeltetés és karbantartás),

- barlangi mentés, mentőszolgálat,

- az idegenforgalmi és turista jellegű barlangjaink (9 idegenforgalmi és 7 turista jellegű barlang részletes megismerése),

- a környező országok idegenforgalmi barlangjai,

- a barlangi idegenvezetők viselkedési normái,

- a barlangjárás technikája, balesetvédelem, elsősegélynyújtás,

- beszédtechnika, előadásmód, kommunikációs készség.

Elméleti ismerteit önállóan tudja alkalmazni:

- barlangjárás technikája, a balesetvédelem, az elsősegélynyújtás területén,

- a látogatócsoportok vezetése, tájékoztatása során,

- a pézügyi, elszámolási szabályok vonatkozásában.

Legyen képes:

- elméleti ismereteit a látogatócsoportok kisérése, vezetése során közérthető formában szabatosan előadni és az érdeklődők kérdéseire választ adni,

- a különböző világító, hangosító eszközök szakszerű és biztonságos kezelésére,

- a balesetvédelemmel kapcsolatos ismeretei alkalmazására,

- fellépni a fegyelmezetlenkedőkkel és rongálókkal szemben.

- a környezetvédelem közgazdasági alapkérdéseit, a makro- és mikrogazdasági szempontok érvényesülését a környezetgazdálkodásban és a vállalati gazdálkodásban,

- a kapcsolódó biztonságtechnikai előírásokat,

- az alapvető vezetési, szervezési ismereteket, alkalmazásuk módját,

- a számítástechnikai programokat és a statisztikai alapjait.

3. A feladatcsoportokban foglalt feladatok gyakorlati követelményei

Alkalmazás szintjén:

- a környezetvédelmi és ipari vízgazdálkodási ismereteire alapozva legyen képes az üzem környezetvédelmének irányítására, racionalizálási javaslatok készítésére,

- a vonatkozó környezet- és természetvédelmi jogszabályokból, rendeletekből, előírásokból és határértékekből, valamint a szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó mérési eredményekből legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni, és az adatfeldolgozáshoz, adatszolgáltatáshoz számítógépet alkalmazni,

- tudjon műszaki rajzot készíteni és olvasni,

- rendelkezzen olyan problémafelismerési készséggel, döntési képességgel, mely lehetővé teszi a berendezések üzemeltetésénél a gyors hibaelhárítást,

- önállóan tudjon mintát venni, tartósítani, illetve előkészíteni, tájékozódó (gyors méréseket végrehajtani, valamint emisszió- és zajméréseket elvégezni, illetve megszervezni),

- a szennyezőanyagok minőségi és mennyiségi ellenőrző vizsgálata eredményeinek elemzése alapján, a technológia ismeretében és a mért adatok birtokában legyen képes a kiugró hibákat felismerni és megítélni,

- önállóan tudja alkalmazni ismereteit az üzemi vízhasználat ellenőrzésében, önállóan tudjon veszély vagy egyéb rendellenesség esetében beavatkozni,

- a vizsgálati adatok értékelése alapján legyen képes gyors, rövid, illetve hosszú távú cselekvési tervek kidolgozásában részt venni, és azok végrehajtását irányítani, ellenőrizni,

- legyen képes közreműködni az üzemmenetellel kapcsolatos belső környezetvédelmi előírások kidolgozásában, a dolgozók oktatásának megszervezésében, és az előírások betartásának ellenőrzésében,

- a munkaterületre vonatkozó jogszabályok, szakigazgatási előírások ismeretében legyen képes kapcsolatot tartani a környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatóságokkal és a területileg illetékes polgármesteri hivatallal.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Környezetvédelmi beszámolással, jelentéskötelezettséggel összefüggő feladatok megoldása, melyek a környezetvédelmi, környezettechnikai, valamint a környezetvédelmi szakigazgatási tantárgyak komplexitásával oldhatók meg.

Időtartam: max. 180 perc.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Túravezetés.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok gyakorlati alkalmazási készségéről kell számot adni a tételben meghatározott túraútvonal bejárása során.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

- Analitikai laboratóriumi gyakorlat.

Időtartam: max. 180 perc.

- Szakdolgozat megvédése.

Témaajánlat: ipari üzem környezetvédelmi helyzetének felmérése, javaslat ennek racionalizálására.

Időtartam: legfeljebb 60 perc.

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- az idegenvezetés,

- a természetvédelem, barlangvédelem,

- a baleset-megelőzés, munkavédelem

témakörökben.

A munkavédelem témakör számonkérése során az általános munkavédelmi szabályokon túl a magyarországi idegenforgalmi és turista jellegű barlangokra vonatkozó munkavédelmi szabályok ismeretét is számon kell kérni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Hulladékkezelő technikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5470 01

2. A szakképesítés megnevezése: hulladékkezelő technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

A gazdasági életben (termelés, üzemeltetés, szolgáltatás) és a szakigazgatásban a hulladékgazdálkodási szakterülethez kapcsolódó középszintű műszaki, illetve műszaki-szakigazgatási feladatok megoldására alkalmas szakemberek képzése.

2. A munkaterület jellemzése

- a termelési folyamatok elemzése hulladékgazdálkodási szempontból (anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák, hasznosítás, ártalmatlanítás, anyagmérleg),

- a különböző hulladékfajták összetételének meghatározásához szükséges mintavétel és alapvető vizsgálatok végzése,

- a hulladékgyűjtés, -tárolás, -szállítás, a hulladékkezelés bármely fázisához kapcsolódó munkatevékenység elvégzése, illetve közvetlen irányítása, a munka- és balesetvédelmi előírások betartása és betartatása, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás és a felhasználás lehetőségeinek megteremtése,

- a feladathoz kapcsolódó adminisztráció elvégzése: adatgyűjtés, -rendszerezés (számítógépes feldolgozás), -nyilvántartás és -szolgáltatás,

- rendszeres kapcsolattartás a környezet- és természetvédelmi, vízügyi, építésügyi (önkormányzati) hatóságokkal, részvétel hatósági bejárásokon, a hatósági előírások végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Szakmai irányítás, közreműködés a következőkben:

- a termelési folyamatok elemzése, anyag- és energiatakarékos technológiák kialakítása, anyagmérlegek készítése, hulladékok összetételének vizsgálata, hulladékhasznosítás,

- települési hulladékok gyűjtése, szelektív gyűjtése és szállítása,

- veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtése, szállítása, és kezelése,

- hulladékok tárolása és végleges lerakással történő ártalmatlanítása,

- fizikai, kémiai, biokémiai folyamatokra épülő hulladékkezelési eljárások végrehajtása,

- hulladékok égetőműben való ártalmatlanítása, égető berendezés üzemeltetése,

- komposztáló, biogáztermelő telepek üzemeltetése,

- a fentiek középszintű irányítása és a biztonságtechnikai előírások betartatása,

- szakterületéhez kapcsolódó alap- és középszintű, elsősorban műszaki, illetve műszaki és szakigazgatási adminisztrációs feladatok ellátása,

- a szakterülethez kapcsolódó munkavédelmi, biztonsági előírások betartatása.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

- a környezeti elemek védelmének szükségességét, a globális és helyi környezeti problémákat, a természeti és az épített környezet közötti összefüggéseket,

- a természetvédelem alapfogalmait (védett területek, terület nélkül védett természeti értékek, földtani természetvédelem, tájvédelmi és kultúrtörténeti értékek),

- a talajt, mint élőhelyet, a termelési technológiák talajra gyakorolt hatását,

- a víznek, mint környezeti elemnek minősítési eljárásait, a leggyakoribb szennyeződések hatását a vízi ökoszisztémára,

- a levegő összetételét, a szennyező anyagok hatását, az öntisztulás folyamatát,

- a levegőszennyezettségnek az élővilágra gyakorolt hatását, a különböző szennyező forrásokat,

- a mintavétel szabályait és módszereit, a vizsgálati eljárásokat, a mérőeszközöket,

- a szakterületre vonatkozó műszaki szabványokat, előírásokat,

- a különböző településszerkezeteket és a települések működtetéséhez szükséges hálózatokat,

- a zajvédelem és a rezgésellenőrzés alapfogalmait, a zaj és a rezgés élettani hatásait és a rendeletileg meghatározott határértékeket,

- a környezetvédelem különböző területein alkalmazott fontosabb technológiákat, azok általános műveleteit,

- a hulladék fogalmát, fajtáit, a hulladékok összetétele, tulajdonságai, gyűjtésük és lerakásuk közötti összefüggéseket, a hulladékkezelés speciális technológiai megoldásait, berendezéseit, a hulladékok jellemzői és az alkalmazott technológia közötti összefüggést,

- veszélyes és radioaktív hulladékok fajtáit, környezetre gyakorolt hatásukat és a kezelésükre vonatkozó előírásokat

- a szelektív hulladékgyűjtés, kezelés és szállítás megoldásait,

- a nyersolaj és az olajszármazékok előfordulási formáit és mozgását a talajban, hatásukat a vízminőségre és a növényekre,

- a környezetvédelmi tevékenységet végző államigazgatási, tudományos és oktatási intézményrendszer felépítését, tevékenységét, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó civil szerveződéseket,

- a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait, a zaj és rezgés élettani hatásait, az előírt határértékeket, a zajhatás és rezgéshatás okait, megszüntetési módjait és mérési eszközeit,

- a környezetvédelem különböző területein alkalmazott legfontosabb technológiák alapjait, eljárásait,

- a környezetvédelmi tevékenységet végző államigazgatási, tudományos és oktatási intézményrendszer felépítését, tevékenységét, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó civil szerveződéseket.

Megértés szintjén tudja:

- a környezetvédelem és a termelési technológiák kapcsolatát,

- a hidraulika és hidrogeológia alaptörvényeit,

- az elemek és vegyületcsoportok környezet- és egészségkárosító hatását, továbbá az ellenük való védekezés technológiáját,

- a környezetben leggyakrabban előforduló kémiai, biológiai, fizikai folyamatokat és hatásukat (pl. szervesanyag-lebomlás, nitrifikáció, oxidáció, redukció stb.),

- a hidrobiológiai, a vízkémiai, a meteorológiai, a vízgeokémiai és a vízkészlet-gazdálkodási összefüggéseket,

- a méréstechnika elméleti alapjait, a környezetvédelemben alkalmazott gépészeti berendezések működési elvét,

- az alapvető természetvédelmi fogalmakat (védett területek, terület nélkül védett természeti értékek, földtani természetvédelem, tájvédelmi és kultúrtörténeti értékek) és az azokkal kapcsolatos működtetési feladatokat,

- a környezeti hatásvizsgálat, a környezeti auditálás és a környezeti menedzsment alapfogalmait és gyakorlatát,

- a szabványosítás és minőségbiztosítás elméleti alapjait, jelentőségüket,

- a környezetvédelmi törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat,

- a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait és célját,

- a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségét,

- a területi környezetvédelmi műszaki igazgatási, illetve hatósági eljárások ügymenetét és a gazdálkodó szervezetek környezetvédelemmel összefüggő feladatait,

- az alapvető gazdasági, vezetési szervezési összefüggéseket,

- a környezetvédelem közgazdasági alapkérdéseit, (a makro- és mikrogazdasági szempontok érvényesülését a környezetvédelemben),

- a vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat,

- a számítástechnika alapjait,

- a műszaki ábrázolás szabályait.

Gyakorlati feladatok megoldásához alkalmazás szinten

- értse a mérőeszközök és műszerek működési elvét, önállóan válassza ki a különböző mintavételi eszközöket, és tudjon mintát venni (talaj, víz, hulladék, levegő), mintát tartósítani, illetve előkészíteni,

- önállóan végezze el a környezeti elemek és a hulladékok alapvető fizikai, kémiai, biológiai helyszíni vizsgálatát: önállóan alkalmazza a minősítési előírásokkal kapcsolatos ismereteit, legyen képes rendszerezni a vizsgálati eredményeket, értelmezze a határértékeket,

- a kémiai analitikai eljárások közül önállóan végezze el és értékelje a gravimetriás, titrimetriás, kolorimetriás, a fotometriai és elektrokémiai eljárásokat, termokémiai méréseket, (az elválasztási módszerek közül) a kromatográfiás méréseket,

- a biológiai módszerek közül legyen gyakorlott a mikroszkópos fajfelismerésben (indikátor-szervezetek); tudja alkalmazni ismereteit a jellegzetes ökoszisztémák vizsgálatában, az eutrofizáció mértékének meghatározásában és a környezetszennyező anyagok élő szervezetre gyakorolt hatásának egyszerű módszerekkel történő kimutatásában,

- tudjon biológiai vízminősítést végezni, a biotechnológiai folyamatokat ellenőrizni és a működési hatásfokot biológiai módszerekkel meghatározni (anaerob fermentáció, komposztálás, eleveniszapos és fixfilmes rendszerek),

- terepi körülmények között tudjon hordozható víz- és talajvizsgáló műszerekkel helyszíni tájékozódó (gyors) méréseket végrehajtani, valamint emisszió- és zajméréseket végezni,

- a mérési eredmények birtokában tudjon következtetni egy-egy környezeti elem állapotára,

- a geodéziai mérési eljárások közül ismereteit önállóan alkalmazza a hulladéklerakók, valamint a vezetékek kitűzéséhez, illetve utólagos felméréséhez szükséges eljárások során,

- legyen felkészülve az üzemi, a terepi és laboratóriumi mérési munkák biztonságtechnikai előírásaira és a mérési eljárásokra vonatkozó műszaki előírások és szabványok alkalmazására,

- a gyakorlatban önállóan alkalmazza általános környezettechnikai ismereteit a hulladékkezelés különböző feladatainak megoldásában az alábbi területeken:

= hulladékminősítés rendszere - a veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása (ADN, ADR, RID), ártalmatlanítása, a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok kezelési fázisainak nyilvántartása, műszaki adminisztrációja (anyagmérleg, anyagforgalmi diagramm),

= hulladéklerakók üzemeltetése,

= hulladékégető berendezések üzemeltetése, füstgáztisztítás, maradékanyag kezelése,

= hulladékok szerves frakcióinak hasznosítása: anaerob szeméterjesztés, biogáztermelés,

= szemétkomposztálás, települési hulladékhasznosítás,

= az iszapkezelés módszerei, víztelenítés, égetés, lerakás,

= folyékony szennyvizek kezelése, elhelyezése, hasznosítása,

= a hulladékkeletkezés csökkentésének lehetőségei, anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák,

= termelési hulladékok (vas, acél és egyéb fémek, papír, műanyag és gumi, építési törmelék, egyéb hulladékok) kezelése és hasznosítása,

- legyen képes a munka végzésénél előforduló balesetek megelőzésére, az élet-, egészség- és környezetvédelmi előírások betartatására,

- a műszaki ábrázolás szabályainak ismeretében tudjon rajzot készíteni, illetve olvasni,

- a gyakorlatban is ismerje a területi környezetvédelmi műszaki igazgatási, illetve hatósági eljárások ügymenetét és a gazdálkodó szervezetek környezetvédelemmel összefüggő feladatait,

- tudja alkalmazni a szakterületére vonatkozó műszaki szabványokat, jogszabályokat és szakigazgatási előírásokat,

- tudjon alkalmazni - felhasználói szinten - egy integrált programcsomagot (szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő, grafikus ábrázolás),

- rendelkezzen megfelelő kommunikációs készséggel írásban és szóban.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

Vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a tantervi követelményeket és a "Vízgazdálkodási rendszerek tervezése" gyakorlatát teljesítette, szakdolgozatát elkészítette és az előírt határidőre beadta.

1. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell megszervezni.

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

- a szakmai számítási,

- a környezettechnológiai,

- a mérési, eredményfeldolgozási, értékelési, minősítési,

- a résztervezési és rajzi

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- a különböző hulladékok gyűjtéséhez, szállításához szükséges eszközök, gépek, berendezések, egyszerűbb technológiai részfolyamatok gyakorlatban történő előírás szerinti kezelése, irányítása,

- a gépek, berendezések karbantartási, hibakeresési és üzemzavar-elhárítási feladatai,

- a geodéziai és laboratóriumi mérési, eredmény-feldolgozási és értékelési

témakörökben meghatározott feladatok keretében.

A tételek "A" része elméletigényesebb és bonyolultabb gyakorlati feladat végrehajtása, "B" része manuális igényű és egyszerűbb gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell. A jelölt az egyes gépek kezelését csak a gépre (géptípusra) előírt kezelési feltételek (egészségi alkalmasság, érvényes gépkezelői jogosítvány) maradéktalan megléte esetén végezheti. A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Környezettechnológiai és hulladékgazdálkodási ismeretek.

b) Jogi, igazgatási és gazdasági ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- az általános környezeti ismeretek,

- a méréstechnikai ismeretek,

- a környezettechnológiai ismeretek,

- a hulladékgazdálkodási ismeretek,

- a gazdasági, vezetési, szervezési és biztonságtechnikai ismeretek

témakörökben.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Környezeti asszisztens

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 4 5399 07 9 0 09

2. A szakképesítés megnevezése: környezeti asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Környezetvédelmi közönségkapcsolati, tájékoztatási és ügyviteli részfeladatokat ellátó középfokú képzettségű szakember biztosítása, önkormányzatok, civil szervezetek és gazdálkodó szervezetek számára.

2. A munkaterület jellemzése:

- a környezetgazdálkodás területén felelős vezetők, elsősorban az önkormányzatok vezetőinek segítése, a helyi környezetvédelmi feladatok végrehajtásában,

- környezetvédelmi információk közvetítése a lakosság, a gazdasági szféra, az intézmények és a sajtó között,

- a környezeti tudat és etika, a környezetbarát életmód és magatartási forma kialakításának támogatása és gyakorlatának segítése elsősorban a lakosság felé,

- a helyi iskolák környezetvédelmi nevelő- és oktatómunkájának támogatása, segítése,

- környezeti érdekegyeztetések, lakossági kezdeményezések, mozgalmak felkarolása, segítése,

- közreműködés a helyi környezetpolitikai, környezetszociológiai, jogi- és műszaki kérdésének megoldásában.

3. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok:

- környezetvédelmi ügyekben kapcsolattartás és szervező, ösztönző szerep ellátása a helyi önkormányzat, a vállalatok és intézmények, a környezet, illetve természetvédelmi hatóságok és az állampolgárok között,

- a helyi intézményekre, vállalkozásokra és állampolgárokra vonatkozó környezet- és természetvédelmi előírások, műszaki szabványok, határozatok gyűjtése, feldolgozása, a környezet állapotáról tájékoztató jellegű információk szolgáltatása az érdeklődőknek, - közreműködés a település üzemeltetéséből, a településen lévő ipari, szolgáltató és mezőgazdasági munkavégzésből származó környezeti ártalmak számbavételében, azok megelőzésére, korlátozására vonatkozó intézkedések kidolgozásának, végrehajtásának segítése és a végrehajtás ellenőrzésében való közreműködés,

- a helyi környezetpolitika, a környezettudat és a környezetbarát magatartás kialakításában, formálásában való aktív közreműködés, követésre méltó példák népszerűsítése, környezetvédelmi közönségszolgálat működtetésében való közreműködés,

- közreműködés az egészséges életmód kialakítását és a lelki egészség megóvását célzó tevékenységekben,

- a helyi oktatási intézményekben (óvoda, általános- és középfokú oktatási intézmény) a környezeti oktatás, a környezeti tudat és etika, a környezetbarát magatartásforma kialakításának és fejlesztésének segítése,

- a különböző helyi környezet- és természetvédelmi pályázatok készítésének segítése, pályázati lehetőségek népszerűsítése,

- a környezet- és természetvédelemmel összefüggő rendezvények, akciók szervezésében való közreműködés,

- a környezetvédő mozgalmak és lakossági kezdeményezések felkarolása, az érdekegyeztetés segítése,

- településfejlesztési és az épített környezet védelmét szolgáló intézkedések végrehajtásában való részvétel.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje

- az ökológiai törvényszerűségeket,

- a környezet védelemre szoruló elemeit,

- környezetkémia, a természeti erőforrások, a természet és tájvédelem, a levegőtisztaság-védelem, a vízminőségvédelem, a talajvédelem, a zaj- és egészségvédelem, a hulladékgazdálkodás és az épített környezet védelmének alapfogalmait,

- a környezet- és természetvédelem jogi és műszaki szabályozásának alapjait és a legfontosabb törvényeket,

- a szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, zajvédelem és rezgésellenőrzés, a radioökológia alapjait,

- a környezetegészségügy alapjait,

- a környezetszociológia alapjait,

- a gazdasági alapfogalmakat, a környezetgazdaságtan alapjait,

- a társadalom működésével kapcsolatos alapvető összefüggéseket,

- a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait és gyakorlatát,

- ismerje az egészségvédelem alapjait és az egészségvédelem pszichológiai alapjait,

- az alapvető szervezési és vezetési tudnivalókat.

Ismereteit önállóan tudja alkalmazni az alábbiakban:

- közvetlen környezetének értékelése,

- az önkormányzati és a környezetvédelmi szakigazgatás rendszerében való eligazodás,

- a környezet- és természetvédelmi előírások összegyűjtése, rendszerezése, tartalmi feldolgozása

- az adott településre, illetve annak kisebb egységeire vonatkozó előírások kiválasztása, nyilvántartása, adatszolgáltatás,

- közvetlen környezetére jellemző környezeti mutatók tájékoztatásra vagy adatszolgáltatásra alkalmas formában való összegyűjtése, feldolgozása, szolgáltatása,

- egyszerűbb környezetvédelmi mérések végrehajtása,

- az ipari szolgáltató üzemekkel, a lakossággal és a különböző társadalmi szervezetekkel való írásbeli és szóbeli kapcsolattartás,

- környezeti károk megelőzésére vonatkozó lakossági programok kidolgozása, szervezési feladatok megoldása,

- a lakosságot környezet- és természetvédelmi kérdésekben tájékoztató fórum működtetése,

- számítógépes környezetvédelmi adatbázis és szövegszerkesztő program használata,

- informatikai rendszerek használata,

- egyszerűbb adminisztrációs feladatok (jelentések, kimutatások elkészítése, adatlapok kitöltése stb.) ellátása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, a tanulmányutak beszámolóit és szakdolgozatát elkészítette. A vizsgára való jelentkezéshez érettségi bizonyítvány bemutatása szükséges.

A szakdolgozat a részletes követelményekben meghatározott témakörben a jelölt által kiválasztott és a képző intézmény által jóváhagyott, a tanultakat alkotó módon alkalmazó témában készített 20-30 oldal terjedelmű önálló munka.

2. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az elméleti és gyakorlati képzés során szerzett ismeretei alapján készített szakdolgozatát szóban megvédi. A záródolgozatot a vizsga időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak bizonyítania kell, hogy képes egy környezeti problémát komplex módon vizsgálni, más szakemberekkel együtt közreműködni annak kezelésében, elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni.

A gyakorlati vizsga a szóbeli vizsgával azonos napon is lebonyolítható.

Szóbeli vizsga

Megnevezése:

a) Természettudományi ismeretek.

b) Műszaki-technikai ismeretek.

c) Társadalomtudományi ismeretek.

Témakörök:

A szóbeli vizsgán a részletes követeményekben meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni. A vizsgázónak a környezeti asszisztens munkakörébe tartozó ismeretekről kell beszámolnia úgy, hogy a feltett kérdések megfelelő szakszerűséggel kerüljenek megválaszolásra, és igazolják mind az alapozó tárgyak, mind a környezettechnika, mind a környezetvédelem társadalmi vonatkozásainak ismeretét.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Témakörei:

- Környezetvédelmi ismeretek.

- Vízgazdálkodási rendszerek.

- Környezettechnika.

- Környezeti menedzsment.

A szóbeli vizsgán az ismeretek szintetizálására és az ismeretek alkalmazására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő min. 30 perc.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. § (1), (2), (3), (4), (5) bekezdései szerint a szükséges szakképzettség igazolásával vagy a (kapcsolódó) ismeretanyag állami okirattal történő bizonyításával adható.

4. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlagolásával kell meghatározni.

A szakmai gyakorlatból kapott osztályzat meghatározásakor az analitikai laboratóriumi gyakorlat érdemjegye 1/3 részarányban, míg a szakdolgozatvédés érdemjegye 2/3 részarányban kerül beszámításra.

KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKMUNKÁS[5]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 7898 01

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi szakmunkás

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5379

4. Képzési idő, maximális óraszám: -

5. Szakképzési évfolyamok száma: 2

6. Elméleti képzési idő aránya: 40%

7. Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A környezetvédelmi szakmunkás szakképesítés bemeneti kompetenciáit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: Iskolai képzettség:

- tizedik évfolyamra épülő szakképesítés, vagy

- a tizenhatodik életévet betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható szakképesítés, vagy

- a tizenhatodik életévet betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben a szakképesítés szakmacsoportjára meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható szakképesítés.

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezhet.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A munkaterület rövid, jellemző leírása:

A környezetvédelem területén a természetvédelmi, a településüzemeltetési és a hulladékgazdálkodási szakirányok valamelyikéhez tartozó szakmunkás munkakörök ellátása, ezen belül részirányítói feladatok, ill. beosztott szakmunkás munkafeladatok elvégzése.

- Falvakban és kisebb településeken segéd- és betanított munkásokból álló munkacsoport (pl. közmunkások) szakmai irányítása,

- szakterületén szakmunkás feladatok önálló elvégzése az alábbiak szerint:

Természetvédelmi (TR) szakirány esetén:

- természetvédelmi értékek védelme,

- védett területeken fenntartási, karbantartási munkák végzése,

- erő-és munkagépek üzemeltetése, karbantartása. Településüzemeltetési (TL) szakirány esetén:

- közterületi tisztítási, állagmegóvási munkák végzése,

- közterületet érintő gyommentesítési feladatok ellátása,

- települési hulladékok kezelésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása,

- speciális kisgépek, célgépek üzemeltetése, karbantartása.

Hulladékgazdálkodási (H) szakirány esetén:

- hulladékok gyűjtése, begyűjtése, szállítása, szakszerű kezelése hulladéklerakón, átrakó állomáson, hulladékudvarban, hulladékgyűjtő helyen, begyűjtő telephelyen és egyéb hulladékkezelő létesítményben munkafeladatok végzése,

- kapcsoló adminisztrációs feladatok ellátása,

- speciális célgépek üzemeltetése, karbantartása.

2. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

A foglalkozások gyakorlásához szükség lehet más szakmai képesítésre (gépkocsivezetői-, nehézgépkezelői jogosítványra) is.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó részletes követelmények.

A) Munkavégzés közben gépet kezel

Ismeri:

- a gyakrabban alkalmazott gépelemeket,

- az erőgépek főbb fajtáit, szerkezeti elemeit,

- a hidraulikus rendszer elemeit, az elemek működését,

- a gépkönyvek használatát, az abban foglalt műszaki leírások, üzemeltetésre vonatkozó előírások alkalmazhatóságát.

Érti:

- a belsőégésű motorok működési elvét,

- a hidraulikus rendszerek működési elvét,

- az elektromos berendezések működési elvét,

- a gépek, gépcsoportok telepítésére, üzembe helyezésére, a munkahelyi kivonulására vonatkozó elveket,

- az erőátvitelt, a munkavégzést, működés szabályzását biztosító mechanikai, hidraulikai, villamos és elektronikai egységek működtetésére, a gépkezelésre vonatkozó elveket,

- a gépek és gépcsoportok üzemeltetésére, az üzemvitel ellenőrzésére és kiszolgálásra vonatkozó elveket,

- a gépek, gépcsoportok leállítására, üzemen kívül helyezésére, tárolására vonatkozó elveket.

Tudja alkalmazni:

- a gépek üzemére vonatkozó ismereteket,

- a gépek üzeméhez kapcsolódó biztonságtechnikai előírásokat.

B) Eszközök, gépek karbantartását végzi

Ismeri:

- a gépek vagy gépcsoportok szerkezeti felépítését, az egyes gépegységek, illetve a főbb szerkezeti elemek és kapcsolatrendszerük műszaki leírását, elhasználódásuk, meghibásodásuk okát, jelét, érzékelhetőségét.

Érti:

- a karbantartási, javítási munkákhoz szükséges mérési és hibafelvételi eljárások lényegét,

- az anyag-, a szerszám- és a technológiaválasztás közti összefüggéseket.

Tudja alkalmazni:

- gyakorlati ismereteit a karbantartáshoz szükséges anyagok és eszközök kiválasztásához,

- a gépkönyvekben, üzemeltetési- és technológiai utasításokban leírtakat,

- a vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat,

- a gépek meghibásodása esetén a szükséges, megengedett és előírt kezelői beavatkozásokat.

A gyakorlatban is képes:

- a gyakran használt kisgépek hibáit meghatározni, a szakműhelyi javítást nem igénylőket elhárítani.

C) Gazdálkodási tevékenységet végez

Ismeri:

- az üzleti vállalkozás célját, érdekeit,

- a piac befolyásolásának lehetőségeit. Érti:

- a piac működésének főbb szabályait,

- az önköltség fogalmát. A gyakorlatban is képes:

- egyszerűbb vállalkozás üzleti tervét összeállítani.

D) Természetvédelmi feladatokat lát el (TR szakirány esetén)

Ismeri:

- a környezetszennyező anyagok élőlényekre gyakorolt hatását,

- a védett területeken folyó gyakorlati környezet- és természetvédelmi tevékenységet,

- természetes körülményeik között is (élőhelyeiken) a védett növény- és állatfajokat.

Érti:

- a természet önszabályozó képességének jelentőségét. A gyakorlatban, munkahelyi körülmények között is képes:

- komposztot készíteni zöldhulladékból,

- a vizes élőhelyek, védett gyepek és erdők rendszeres gondozási feladatait önállóan elvégezni,

- elsősorban természetvédelmi területen a környezeti haváriák elhárításánál irányítással a munkafeladatokat elvégezni,

- a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, kis- és erőgépeket kezelni,

- a gyakran használt kisgépek hibáit meghatározni, a szakműhelyi javítást nem igénylőket elhárítani,

- a védett területeken elhelyezett berendezési tárgyakat karbantartani.

E) Települési környezetvédelmi feladatokat végez (TL szakirány esetén)

Ismeri:

- az önkormányzati alapellátások körét, a kötelező önkormányzati és a kapcsolódó egyéb feladatokat,

- a települési hulladékok begyűjtésének, szállításának, további kezelésének módjait, eszközeit,

- a gyűjtősziget, hulladékudvar fogalmát, működésének módját.

Érti:

- az önkormányzat feladat- és hatáskörét a vízminőségi kárelhárítási feladatok ellátása során,

- a települési hulladékok kezelésével, szállításával, elhelyezésével kapcsolatos önkormányzati feladatokat,

- a hulladékgazdálkodás és a közegészségügy közötti összefüggéseket,

- az önkormányzatok közterület-tisztántartási feladatait,

- a települési hulladékok hatását az emberi egészségre és a környezetre.

A gyakorlatban képes, munkahelyi körülmények között is:

- komposztot készíteni, felhasználni,

- települési közterületeket tisztán tartani,

- települési közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat karbantartani,

- zöldterületet ápolni,

- vízelvezető árkokat, csatornákat megtisztítani,

- a környezeti haváriák elhárításában, irányítással, a munkafeladatokat elvégezni.

F) Hulladékgazdálkodási tevékenységet végez (H szakirány esetén)

Ismeri:

- a hulladékgyűjtés, -begyűjtés, -szállítás, egyéb hulladékkezelési tevékenységek módjait, eszközeit,

- a hulladéklerakók típusait,

- a komposzt és biogáz fogalmát. Érti:

- a hulladékok hatását a természetes környezetre és az emberi egészségre,

- az anyagmérleg lényegét és szerepét a hulladékgazdálkodásban,

- a hulladékártalmatlanítás és a hulladékhasznosítás közötti különbséget,

- a hulladékégetés technikáját,

- a fizikai, kémiai, biológiai hulladékkezelés jelentőségét.

Alkalmazza:

- a hulladékjegyzék jelöléseit.

A gyakorlatban, munkahelyi körülmények között is képes:

- gyűjteni, begyűjteni, szállítani, ártalmatlanítani a különféle hulladéktípusokat,

- komposztot készíteni,

- a hulladékudvarok és -szigetek működtetésével kapcsolatos rendszeres feladatokat önállóan elvégezni,

- hulladékbegyűjtési, szállítási, lerakási és egyéb hulladékkezelési részfeladatokat utasítás alapján irányítani, ellenőrizni.

G) Alapvető ismeretek és készségek

A gyakorlatban is képes:

- helyi hálózatot és Internetet használni,

- dokumentumokat megnyitni és menteni különböző formátumokban,

- a szövegben mozogni, kijelölni és szerkesztési műveleteket végrehajtani,

- táblázatot létrehozni, formázni és szerkeszteni,

- a dokumentumokat kinyomtatni,

- adatbázisokat megnyitni, menteni és levédeni,

- adattáblákat készíteni és módosítani,

- adattáblákat feltölteni adatokkal és adatkezelést végezni (bővítés, módosítás, törlés és lekérdezés) .

Ismeri:

- az üzleti és a munkahelyi adminisztrációra vonatkozó alapvető követelményeket.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai vizsgára az jelentkezhet, aki a vizsgát megelőző iskolarendszerű vagy tanfolyami rendszerű elméleti és gyakorlati képzésben részt vett, és a tantervi követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Az írásbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama

Megnevezés:

Szakmai ismeretek

Témakörök

A szakmai ismeretek írásbeli vizsga komplex vizsga. Egyharmad részben a környezetvédelem tantárgy, kétharmad részben a szakirány szerinti szakmaspecifikus tantárgy követelményeinek teljesítését méri.

Környezetvédelem:

- a környezetvédelem célja, feladata, területei,

- a természetvédelem célja, feladata, a védett természeti értékek bemutatása,

- a környezet valamely elemének jellemzése, a bennük lejátszódó természetes folyamatok ismertetése,

- a környezeti elemek természetes és mesterséges szennyezői és azok hatásai az élő és élettelen világra,

- önkormányzati környezetvédelem és településgazdálkodás.

A szakirány szerinti szakmaspecifikus tantárgy Természetvédelmi (TR) szakirány Természetvédelem:

- kapcsolódó ökológiai alapismeretek,

- a természeti értékek védelme,

- kultúrtörténeti értékek és megőrzésük,

- az értékeket veszélyeztető tényezők,

- a természeti károk megszüntetése és a helyreállítási feladatok,

- a természetvédelem szervezete, tevékenységük jogi eszközei.

Településüzemeltetési (TL) szakirány Településüzemeltetés:

- településtípusok, településszerkezet,

- területhasználatok a településen,

- települési infrastruktúra,

- közterület-fenntartási és -karbantartási munkák. Hulladékgazdálkodási (H) szakirány Hulladékgazdálkodás:

- hulladék fogalma, fajtái,

- hulladékok gyűjtése, szállítása,

- szelektív hulladékgyűjtés,

- hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, egyéb kezelése.

A vizsga időtartama: 180 perc

A gyakorlati vizsga tantárgyai és azok időtartama

Megnevezés: Szakmai gyakorlat

A gyakorlati vizsga során a vizsgázó bemutatja, hogy rendelkezik a munkafeladatok végrehajtásához szükséges kompetenciákkal.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázónak két munkafeladatot kell végrehajtania.

A.tétel, Szakiránytól független gyakorlatok:

- fa- és fémmegmunkálást végez, szerszámot és kisgépet kezel,

- építőipari szerszámokat használ és kisgépet kezel,

- mérést és méretre vágást végez,

- felületet megmunkál,

- kötéseket készít,

- kisgépeket üzembehelyez, működtet, karbantart.

B.tétel, Szakirány szerinti szakmaspecifikus gyakorlatok

Természetvédelmi (TR) szakirány:

- élőhelyek védelméhez kapcsolódó feladatokat hajt végre,

- védett területen fenntartási, karbantartási munkafeladatokat végez,

- erő- és munkagépet üzemeltet, karbantart. Településüzemeltetési (TL) szakirány:

- közterületi tisztítási, állagmegóvási, javítási munkákat végez,

- települési hulladékok begyűjtésével, szelektív gyűjtésével, ártalmatlanításával, hasznosításával kapcsolatos munkát végez,

- speciális célgépeket üzemeltet, karbantart. Hulladékgazdálkodási (H) szakirány:

- hulladékot gyűjt, begyűjt, szállít, ártalmatlanít,

- lerakón, átrakóállomáson előforduló munkafolyamatokat végez,

- speciális célgépeket üzemeltet, karbantart,

- kapcsolódó adminisztrációs feladatokat végez.

A gyakorlati vizsga a megfelelő feltételek megléte esetén egyaránt szervezhető iskolai gyakorlóhelyen (tanműhelyben), külső gyakorlóhelyen, vagy megosztva is.

A vizsga időtartama: 300 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama

Megnevezés:

- Környezetvédelem

- Munka- és egészségvédelem

- Szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek

Természetvédelmi (TR) szakirány:

Természetvédelem

Településüzemeltetési (TL) szakirány:

Településüzemeltetés

Hulladékgazdálkodási (H) szakirány:

Hulladékgazdálkodás

A vizsgázónak a fentiek szerinti három kérdést kell megválaszolnia.

A.tétel: Környezetvédelem:

- a környezetvédelem célja, feladata, területei,

- a természetvédelem célja, feladata, a védett természeti értékek bemutatása,

- a környezet valamely elemének jellemzése, a bennük lejátszódó természetes folyamatok ismertetése,

- a környezeti elemek természetes és mesterséges szennyezői és azok hatásai az élő és élettelen világra,

- önkormányzati környezetvédelem és településgazdálkodás.

B.tétel: Munka-és egészségvédelem:

- a munkavédelem alapfogalmai, célja, területei,

- a munkaviszonnyal kapcsolatos munkavédelmi előírások,

- magatartási szabályok a munkahelyen,

- tűzvédelmi előírások,

- elsősegélynyújtás,

- kéziszerszámok és kisgépek biztonságtechnikája,

- munkahelyi ártalmak és az egészségre gyakorolt hatásuk.

C.tétel: A szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek

Természetvédelmi (TR) szakirány Természetvédelem:

- kapcsolódó ökológiai alapismeretek,

- a természeti értékek védelme,

- kultúrtörténeti értékek és megőrzésük,

- az értékeket veszélyeztető tényezők,

- a természeti károk megszüntetése és a helyreállítási feladatok,

- a természetvédelem szervezete, tevékenységük jogi eszközei.

Településüzemeltetési (TL) szakirány

Településüzemeltetés:

- településtípusok, településszerkezet,

- területhasználatok a településen,

- települési infrastruktúra,

- közterület-fenntartási és -karbantartási munkák. Hulladékgazdálkodási (H) szakirány Hulladékgazdálkodás:

- hulladék fogalma, fajtái,

- hulladékok gyűjtése, szállítása,

- szelektív hulladékgyűjtés,

- hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, egyéb kezelése.

A vizsga időtartama: a felkészülési idő min. 20 perc.

A teljes szóbeli felelet időtartama max. 25 perc, kérdésenként 5-8 perc.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Ha a vizsgázót felmentették tanulmányai során valamely vizsgatárgy tanulása alól, kérelmére felmenthető a vizsgatárgy követelményeinek teljesítése alól.

Második vagy további OKJ szerinti szakképesítés megszerzésekor nem köteles a jelölt vizsgát tenni abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott és azt okmányaival hitelesen igazolni tudja.

Az eredményes vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján lehet megállapítani.

Mentesül az adott tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet éri el.

Nem mentesül a szakmai vizsga vagy vizsgatárgy alól a vizsgázó, ha a szakmai vizsga letétele óta a szakmai és vizsgáztatási követelmények megváltoztak.

Aki a környezetvédelmi szakmunkás szakképesítés bármelyik szakirányán bizonyítványt szerzett, és egy másik szakirányon is végzettséget kíván szerezni, annak csak a szakmaspecifikus ismeretekből kell vizsgáznia.

5. A szakmai vizsga értékelése

Szakmai elméleti vizsga

Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekben kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. Az írásbeli vizsga feladatait úgy kell összeállítani, hogy a megoldásnál maximálisan 100 pont legyen elérhető.

A szóbeli vizsga értékelése: a szóbeli vizsga tantárgyait (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga érdemjegyét az egyes vizsgatárgyak osztályzatainak átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra kapott osztályzata elégtelen.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga értékelését a szakszerűség, pontosság, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartásának figyelembevételével, egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

A végleges gyakorlati érdemjegy kialakításánál a két részfeladatra kapott részjegyek számtani átlagát kell figyelembe venni. Az eredményt a B. tétel "Szakirány szerinti szakmaspecifikus gyakorlati feladat" eredménye felé kell kerekíteni.

Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha a vizsgázó a kijelölt gyakorlati feladat 50%-át nem teljesíti, vagy a munka minőségileg kifogásolható.

A szakképesítő vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

* * *

Környezetvédelmi laboráns

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 7898 02

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi laboráns

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

A környezetvédelmi szakintézmények, az ipari és mezőgazdasági üzemek és egyéb gazdálkodó szervezetek részére laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokat végző beosztott szakember (laboráns) képzése.

2. A munkaterület jellemzése

Laboratóriumokban és külső helyszíneken szabványosított és a helyi előírásoknak megfelelő mintavétel, és a fizikai, kémiai biológiai és műszeres vizsgálatok elvégzése, a víz-, a szennyvíz-, a talaj-, a levegő szennyezőanyag-tartalmának, illetve a hulladékok alkotórészeinek meghatározása.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A tevékenység során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok:

- üzemen belül és külső helyszíneken szakszerű mintavétel, mintaelőkészítés vizsgálatokhoz,

- helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, az analízis eredményének rögzítése,

- mintavételi és laboreszközök kezelése, karbantartása, tisztítása, laborhulladékok elhelyezése, kezelése, tárolása a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembevételével.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

- a legfontosabb elemek és vegyületek jelrendszerét, a fontosabb szerves és szervetlen anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait,

- a kémiai anyagmennyiségek fogalmát,

- az oldódás, az oldat és koncentráció fogalmát, és az oldatokkal kapcsolatos alapvető számításokat,

- a kémiai és elektrokémiai folyamatokat,

- a kémhatás - pH érték - fogalmát és a kapcsolódó számításokat,

- a szerves kémiai alapfogalmakat, a szerves vegyületek funkciós csoportjai és tulajdonságaik közötti összefüggéseket, a fontosabb vegyületeket és szerves kémiai reakciókat,

- a szénhidrogének mint nyersanyagok és energiahordozók tulajdonságait, jelentőségüket,

- az ökológiai alapfogalmakat,

- a bioszféra és a környezet elemeit, a környezetvédelem tárgyát, céljait és feladatait, a védett természeti környezet fogalmát,

- a környezetszennyezés főbb forrásait és jellemző hatásait a környezetre, a felszíni, felszín alatti vizekre, talajra, levegőre és az élőlényekre,

- a toxikológiai alapfogalmakat, a laboratóriumi, az ipari és mezőgazdasági gyakorlatban használt fontosabb mérgező anyagokat és hatásukat,

- a hulladék fajtáit, keletkezését,

- a szennyezőanyag-csökkentő és ártalmatlanító eljárások alapelveit és fontosabb módszereit (vízkezelés, szennyvíztisztítás, veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, talajtisztítás, levegőtisztítás, zajvédelem),

- az analitikában a minta fogalmát, a mintavevők fajtáit, használatukat, a mintavevők megválasztásának szempontjait, a minták tartósítását, tárolhatóság idejét, a klasszikus fizikai és kémiai módszereket, a kolorimetriás, az elektrokémiai és kromatográfiás mérések elvét, az égéshő meghatározását, a vonatkozó szabványok előírásait, a mérési jegyzőkönyvek elkészítésének, az adatok feldolgozásának módját,

- a vízminősítés, a hulladékminősítés, a levegő-, talajminősítés fogalmát és elveit és módszereit,

- a zaj- és rezgésmérések elvét, regisztrálását, az eredmények feldolgozását,

- a vonatkozó jogszabályok főbb elveit, a környezetvédelmi törvényt,

- a biztonságtechnikai előírásokat.

Ismereteit önállóan alkalmazza a következő területeken:

- a vizsgálatokhoz igényelt anyag- és eszközkészlet felmérése, megrendelésének előkészítése,

- a mintavételi eszközök, a helyszíni és laboratóriumi mérőeszközök önálló előkészítése, karbantartása, esetenként kiválasztása,

- üzemen belül és külső helyszíneken mintavétel, a minták tárolása, tartósítása és előkészítése a vizsgálatokhoz,

- helyszíni vizsgálatoknál mennyiségmérés és helyszíni szennyezőanyag-vizsgálatok elvégzése, gyors módszerek, hordozható műszerek alkalmazása,

- a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges oldatok, illetve vegyszerek előkészítése,

- alapvető laboratóriumi fizikai mérések elvégzése (tömeg, térfogat, hőmérséklet, sűrűségmérés, szemcseanalízis),

- a mikroszkóp használata,

- egyszerűbb vizsgálati és kísérleti berendezések összeállítása, kísérletek előírás szerinti üzemeltetése,

- a szerves és szervetlen szennyező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározása különböző analitikai módszerekkel,

- a laboratóriumi hulladékok szakszerű gyűjtése és ártalmatlanítása,

- a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások alkalmazása, elsősegélynyújtás, adatnyilvántartás és -feldolgozás módszereinek, számítógép használata.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette és az előírt laboratóriumi gyakorlatot elvégezte.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - kémiai, környezeti és méréstechnikai témakörökben összeállított szakmai elméleti és számítási feladatok.

Időtartam: 180 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A gyakorlati vizsga során a hallgató - a részletes követelményekben meghatározott témakörben - mérési feladatokat kap, melyet önállóan kell megoldania. A feladatról mérési jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a feladat alapelvét, kivitelezését a mérési adatokat, a szükséges számításokat és az eredmény értékelését.

A tételek "A" része elméletigényesebb és bonyolultabb gyakorlati feladat végrehajtása, "B" része manuális igényű és egyszerűbb gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés: Méréstechnika.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- a kémiai alapismeretek,

- az általános környezeti ismeretek,

- a méréstechnikai ismeretek,

- a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökben.

A szóbeli vizsgán az ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Környezetvédelmi méréstechnikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5470 02

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi méréstechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Környezetvédelmi intézmények, ipari és mezőgazdasági üzemek részére a környezetvédelmi méréstechnikában jártas, önálló vagy beosztott munkavégzésre alkalmas szakemberek képzése.

2. A munkaterület jellemzése:

- a mintavételek és a mérési folyamatok megtervezése és megszervezése,

- a mintavételek elvégzése, megszervezése,

- a minták előkészítése,

- a mérések elvégzése vagy a mérés irányítása,

- a mérési eredmények rögzítése, feldolgozása,

- részvétel az értékelésben és az adatszolgáltatásban,

- a folyamatos munkavégzéshez anyagok, eszközök biztosítása, a műszerek karbantartása.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. Szakmai követelmények

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- a mintavételi eszközök kiválasztása, beszerzése, egyedi esetekre javaslatkészítés, tervezés, az eszközök működtetése, karbantartása,

- a mérőhelyek megtervezése, mérőműszerek kiválasztása, beépítése vagy beépíttetése, működésük ellenőrzése, gondoskodás a rendszeres kalibrálásokról és karbantartásról,

- a környezetvédelmi monitoring berendezésekkel kapcsolatos észlelési és üzemeltetési feladatok ellátása,

- a mérések és mintavételek szakszerű lebonyolítása, a minták tartósítása, szállítása, tárolása, előkészítése a vizsgálatokhoz,

- víz, szennyvíz, hulladékkezelő levegő tisztaságvédelmi berendezések és létesítmények üzemeltetése; a különböző technológiai folyamatok során szükséges mintavételek megszervezése,

- a mérések szakszerű elvégzése,

- a helyszíni, terepi mérések elvégzése hordozható műszerek alkalmazásával, a műszerek karbantartása,

- a zaj- és rezgésmérések elvégzése, regisztrálása, az eredmények feldolgozása, radioaktív szennyezések mérése és meghatározása,

- a mérési adatok elemzése, következtetések alapján javaslattétel az esetleges beavatkozásra,

- adatfeldolgozás számítógéppel, adatbázis- és táblázatkezelő programok kezelése, ezek segítségével a mért adatok rögzítése és elemzése,

- kísérleti berendezések kialakítása, üzemeltetése.

- a műszerek karbantartása.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

- a természeti környezet elemeinek kapcsolatát, azok változásait,

- az alapvető elemek geokémiai körforgását, értse környezeti hatásait,

- a környezetben leggyakrabban lezajló kémiai, biológiai, fizikai folyamatokat, és hatásukat,

- a környezet és az egészség kapcsolatát,

- a fontosabb toxikus anyagokat, csoportosításukat, a toxikológiai tesztrendszereket, a toxikus anyagok hatásmechanizmusának alapjait,

- az elemek és vegyületcsoportok környezetet veszélyeztető hatását,

- a kezelő-, tisztítóberendezéseket, az alapműveleteket és alapfolyamatokat, a technológiák alapjait, a beavatkozási lehetőségeket, a gyakori hibák elhárítási lehetőségeit,

- a számítástechnika alapjait,

- a műszaki rajz alapjait,

- a munkavédelmi és a tűzvédelmi előírásokat, az alkalmazott vegyszereket és azok veszélyességét (szabványok, műszaki irányelvek),

- a szakterület jogszabályait, a környezetvédelemi igazgatás rendszerét,

- a környezetvédelem szakterületeit és kapcsolatát,

- a hidrológia, a hidrogeológia, a hidraulika és a meteorológia elméleti alapjait,

- a vízellátási módokat, a vízhasználó berendezések és a vízújrafelhasználási eljárások alkalmazását, szabályozását,

- a víz-, szennyvíz-, levegő- és talajtisztaság-védelem alapfogalmait, a tisztítási módszereket,

- a hulladékok, gyűjtésének, szállításának, előkezelésének, hasznosításának, továbbá lerakásának vagy égetéssel történő ártalmatlanításának alapjait,

- a zaj és a rezgés által okozott káros hatásokat és mérési módszereiket,

- a sugárzások hatásait és mérési módszereit,

- a mérés-, vezérlés- és szabályozástechnika alapfogalmait,

- a mérőműszerek pontosságát, dinamikus tulajdonságait,

- az irányítási rendszer részeit, az irányítás jeleit, jellemzőit, fajtáit,

- a vezérléstechnikai alapfogalmakat,

- a szabályozástechnikai alapfogalmakat,

- a méréstechnika célját, alkalmazási körét,

- a mérési pontosság, érzékenység, reprodukálhatóság fogalmát,

- a laboratóriumi munkaeszközöket és azok karbantartási feladatait,

- a mennyiségmérés módszereit, azok elméletét, alkalmazásuk feltételeit,

- a fontosabb szervetlen és a szerves vegyületek mennyiségi és minőségi meghatározását,

- a laboratóriumi gyakorlatban használt készülékek, műszerek működési elvét, szerkezetét, karbantartását,

- a víz- és a levegőminőség, zajmérés hordozható berendezéseit,

- a gyorstesztek mérési módszereit,

- a mikroszkóp felépítését, működését és használatát,

- a mintavétel szabályait, eszközeit, a szakterület mérési módszereit, a szabványok alkalmazását,

- a környezeti hatásvizsgálat és auditálás elméleti alapjait és módszereit,

- a gazdasági, vezetési és szervezési alapismereteket,

- a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait és jelentőségét.

Ismereteit önállóan tudja alkalmazni, a laboratóriumi alapműveletek, a különböző mérési módszerek alkalmazásában:

- a (víz, talaj, szennyvíz, levegő, hulladék, iszap) mintavételi eszközök alkalmazása, karbantartása,

- a mennyiségmérő műszerek alkalmazása, kalibráció, a mérések elvégzése és irányítása,

- a mintavételi eszközök, hordozható mérőberendezések kiválasztása és használata,

- a környezetvédelmi gyakorlatban alkalmazott legfontosabb laboratóriumi mérőműszerek kezelése,

- a zaj- és rezgésmérő műszerek kezelése, karbantartása,

- mikroszkóp használata,

- felhasználói szinten szövegszerkesztő és operációs rendszert használni, adatbázis és táblázatkezelő program alkalmazása, statisztikai feldolgozás,

A mért, illetve észlelt adatok rögzítésében, rendszerezésében, elemzésében, értékelésében

- a hiba, a mért érték és valódi érték megítélésében, a mérési eredmények minősítésében, megbízhatóságának megítélésében,

- számítógépek és hálózatok, mérési adatgyűjtők kezelése, a legfontosabb táblázatkezelő és szövegszerkesztő programok alkalmazása,

- a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás,

- a munkavédelmi, tűz- és környezetvédelmi előírások alkalmazása,

Ismerje fel a kezelő-, tisztítóberendezések és az egyszerűbb műszerek hibáit, és tudja alkalmazni a beavatkozási és hibaelhárítási ismereteit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni környezeti és méréstechnikai témakörökben összeállított

- szakmai számítási,

- mérési, erdményfeldolgozási, értékelési és minősítési,

- környezettechnológiai,

- rajzi

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott témakörben mérési, illetve komplex mérési, értékelési feladat a környezetvédelem bármely szakterületéről.

A tételek "A" része elméletigényesebb és bonyolultabb gyakorlati feladat végrehajtása, "B" része manuális igényű és egyszerűbb gyakorlati feladat végrehajtása

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Környezetvédelmi alapismertek.

b) Méréstechnika.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- az általános környezetkémiai, környezetbiológiai,

- a környezettechnológiai,

- a méréstechnikai,

- a jogi, szabályozási ismeretek,

- a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökben.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Környezetvédelmi szakelőadó

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5470 04

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi szakelőadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Ipari és szolgáltató üzemek, önkormányzati hivatalok környezet- és természetvédelmi feladatainak ügyintézésére alkalmas középfokú képesítésű szakemberek biztosítása.

2. A munkaterület jellemzése

Ipari és szolgáltató üzemekben a környezetvédelmi feladatok adminisztratív intézése a munkavédelmi előírásokat figyelembe véve:

- Az üzemre vonatkozó környezetvédelmi engedélyek, műszaki szabványok, kibocsátási határértékek és egyéb hatósági előírások, határozatok nyilvántartása.

- Az alkalmazott technológiák nyilvántartása, a vízforgalom, az anyagforgalom, energiafelhasználás és a szennyezőanyag kibocsátás szempontjából,

- az előírt rendszeres és időszakos környezetvédelmi ellenőrző mintavételek és mérések elvégzése vagy azok elvégeztetése,

- a környezet állapotát jellemző mérési adatok gyűjtése, rendszerezése (számítógépes feldolgozás), adatszolgáltatási feladatok ellátása,

- rendszeres kapcsolattartás a környezetvédelmi, a természetvédelmi hatóságokkal, részvétel hatósági bejárásokon, a hatósági engedélyezési kérelmek dokumentációjának kidolgozásában, a hatósági előírások végrehajtásának ellenőrzésében,

- a munkahelyi vezetés tájékoztatása az üzem mérésekkel igazolt környezetvédelmi állapotáról, különös tekintettel az üzemmenet környezeti szempontból kritikus pontjaira,

- részvétel az üzemmenettel kapcsolatos környezetvédelmi előírások és kárelhárítási tervek kidolgozásában, a dolgozók környezetvédelmi oktatásában,

- a kárelhárítási tervben előírtak betartásának ellenőrzése.

Önkormányzati alkalmazásban a környezet- és természetvédelmi feladatok adminisztratív intézése:

- környezetvédelmi adatok, előírások, határozatok összegyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és munkatársai felé, részvétel a hatósági engedélyezési eljárások előkészítésében,

- a települési környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok szervezése, a határozatok és jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,

- az önkormányzat irányítása alá tartozó közszolgáltatások, közüzemek környezetkímélő üzemeltetésére vonatkozó javaslattétel,

- önkormányzati adatok, információk szolgáltatása hatásvizsgálatokhoz, tervezéshez,

- az önkormányzat hatáskörébe tartozó különböző beruházások terveinek véleményeztetése a környezeti és természetvédelmi hatóságokkal, a kivitelezés ellenőrzése,

- kapcsolattartás a lakossággal és önszerveződéseivel, környezetvédelmi tanácsadás.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az ipari üzemek területén:

- az üzemre vonatkozó környezet- és természetvédelmi előírások, műszaki szabványok, határozatok, engedélyek gyűjtése és feldolgozása,

- a gyártástechnológia, és a segédfolyamatok közbenső ellenőrzése a hulladék- és szennyezőanyag kibocsátás szempontjából,

- rendszeres és időszakos üzemi (belső) ellenőrző mérések, ellenőrzések elvégzése,

- a gyártástechnológiába beépített, környezetterhelést a szennyezőanyag kibocsátást csökkentő berendezések működésének, állapotának, a kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése,

- környezet- és természetvédelmi helyzetjelentések, beszámolók készítése, a vezetés tájékoztatása az üzemmenet környezetvédelmi szempontból kritikus pontjairól,

- közreműködés a környezetvédelmi kárelhárítási tervek készítésében és karbantartásában, az üzemvitelhez kapcsolódó környezetvédelmi előírások és "házi" szabványok kialakításában, majd azokra alapozva az üzemen belüli környezet- és természetvédelmi oktatás megszervezésében,

- környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági engedélyeztetési eljárások anyagának előkészítése,

- rendszeres kapcsolattartás a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal, az üzemre vonatkozó jelentések elkészítése, engedélyeztetési eljárások intézése, részvétel hatósági ellenőrzési bejárásokon.

Önkormányzati munkakörben:

- az önkormányzatra vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi előírások és az önkormányzatok által kiadott határozatok nyilvántartása és szolgáltatása,

- az önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásának nyilvántartása,

- kapcsolattartás a nagyobb ipari üzemek vezetésével és környezetvédelmi felelőseivel,

- kapcsolattartás a lakossággal, tájékoztatás, a vélemények begyűjtése a bejelentések nyilvántartása, kivizsgálása és továbbítása,

- közreműködés a különböző tevékenységekre kiadott létesítési engedélyek környezetvédelmi feltételeinek előírásában és a teljesítés ellenőrzésében,

- környezetvédelmi szempontból közreműködés beruházási tervek hatósági egyeztetésében, a kivitelezési munka ellenőrzésében,

- közreműködés a helyi önkormányzati, környezetvédelmi feladatok ellátásában (vízellátás, csatornázás, helyi vízkárelhárítás, vízrendezés, rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedések, veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozása, települési hulladék gyűjtésének és szállításának figyelemmel kísérése),

- közreműködés a településrendezési terv környezetvédelmi és természetvédelmi fejezete kidolgozásában, az egyeztetésekben, a lakossági véleménynyilvánítás figyelembevételének biztosításában,

- a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítási folyamatában való részvétel.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

- a környezeti elemek, a természeti és az épített környezet közötti összefüggéseket,

- az alapvető természetvédelmi alapfogalmakat (védett területek, terület nélkül védett természeti értékek, földtani természetvédelem, tájvédelmi és kultúrtörténeti értékek),

- a talajt mint ökoszisztémát, a termelési technológiák talajra gyakorolt hatását,

- a vízgazdálkodás: az ár- és belvízvédelmi, a vízrendezés, csatornázás, a víz- és szennyvíztisztítás rendszerét, alapfogalmait, feladatait,

- a víznek mint környezeti elemnek a minősítési eljárásait, továbbá azt, hogy a leggyakoribb szennyeződések milyen hatást gyakorolnak a vízi ökoszisztémára,

- a levegő összetételét, öntisztulási folyamatát, a levegőszennyezettségnek az élővilágra gyakorolt hatását, a különböző szennyező forrásokat,

- a különböző településszerkezeteket és a települések működtetéséhez szükséges hálózatokat, a település és a táj közötti szoros kapcsolatot,

- a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait, a zaj és rezgés élettani hatásait, a rendeletileg meghatározott határértékeket,

- a környezetvédelem különböző területein alkalmazott technológiák alapjait, a fizikai, a kémiai, a biológiai eljárások lényegét,

- a hulladékok fajtáit, összetételét, környezeti veszélyességét, ártalmatlanításának módszereit, a hulladékok jellemzői és az alkalmazott technológiák közötti összefüggéseket, a hulladékok szállítására vonatkozó előírásokat,

- a hulladéklerakó-helyek lehetséges hatásait a környezetükre (légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés, felszín alatti szennyeződés, zajszennyezés, negatív esztétikai hatás, élővilágban okozott károk, robbanás- és égésveszély),

- az üzem környezetvédelmi állapotának feltárása, környezetvédelmi adatbázis létrehozása,

- környezetvédelmi feladattervek (munkaprogramok) összeállítása, a végrehajtás vezetése és szervezése,

- a környezetvédelmi célberendezések karbantartásának megszervezése,

- az ellenőrző mérőműszerek üzemeltetése és karbantartásának szervezése,

- az ellenőrző vizsgálatok adatainak rendszerezése, elemzése és nyilvántartása, szükség esetén javaslattétel a technológia korszerűsítésére, a szennyezőanyag csökkentése és a vízfelhasználás ésszerűsítése érdekében,

- az üzemi technológiai folyamatok figyelemmel kísérése a vízhasználat és a szennyezőanyag kibocsátás szempontjából,

- a rendszeres és időszakos környezetvédelmi ellenőrző mintavételek és mérések megszervezése vagy önálló elvégzése és dokumentálása,

- a víz, szennyvíz, levegő szennyezettségét csökkentő kezelő, tisztító és a hulladék gyűjtését, ártalmatlanítását biztosító berendezések működésének ellenőrzése,

- a gyártástechnológia részét képező egyéb szennyezőanyag-csökkentő berendezések működésének, állapotának, a kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése,

- adatszolgáltatás és beszámolók készítése, az üzem vezetőségének és dolgozóinak tájékoztatása, figyelemfelkeltés az üzemmenet környezeti szempontból kritikus pontjaira,

- kárelhárítási tervek készítése, vagy készíttetése,

- vízügyi és környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési eljárások anyagának az üzemen belüli előkészítése,

- kapcsolattartás a hatóságokkal, jelentések készítése, engedélyezési eljárások ügyintézése, részvétel a hatósági ellenőrzési bejárásokon,

- részvétel az üzemvitelhez kapcsolódó környezetvédelmi előírások és "belső" szabályok kialakításában,

- az üzemen belüli környezetvédelmi oktatás megszervezése,

- a környezet- és természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.

2. Elméleti ismeretek és azok követelményei

Ismeret szintjén tudja:

- a környezetvédelem alapfogalmait,

- a víznek mint környezeti elemnek a minősítési eljárásait,

- az üzemi vízhasználat szabályozásának jelentőségét, a mennyiségi és minőségi szabályozás módját,

- azt, hogy a leggyakoribb szennyeződések milyen hatást gyakorolnak a vízi ökoszisztémákra, az öntisztulás folyamatára,

- a vízellátás módjait, a vízhasználó berendezések működését, az ellenőrzési pontokat,

- a vízhasználat ellenőrzési módszereit, a vízképződés, a korrózió, a lerakódás okait és folyamatát, a csökkentési, ellenőrzési és szabályozási módokat,

- a víz- és szennyvízkezelés elméleti alapjait, módszereit, alapfolyamatait, alapműveleteit, a berendezések alkalmazástechnikai paramétereit,

- a víz- és szennyvíziszapok víztelenítési eljárásait és ártalmatlanítási módjait,

- a vízminőségvédelem szabályozásának alapjait, a vízminőségvédelem helyi, regionális és országos szervezetét,

- a levegőszennyezettség élővilágra gyakorolt hatását,

- a levegőszennyezést csökkentő eljárásokat, berendezéseket és az ellenőrzési módszereket,

- a talajszennyezettség fogalmát, a talajmintavétel módjait és eszközeit,

- a hulladék fajtáit, összetételét, környezeti veszélyességét, hasznosításának és ártalmatlanításának módszereit, az alkalmazott kezelési technológiák közötti összefüggéseket,

- a hulladéklerakó-helyek lehetséges hatásait környezetükre (légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés, felszín alatti szennyeződés, zajszennyezés, negatív esztétikai hatás, élővilágban okozott károk, robbanás- és égésveszély),

- a radioaktív hulladék fajtáit, a környezetre gyakorolt hatásukat és kezelésük alapjait,

- a hulladéklerakó-helyek műszaki kialakításának környezetföldtani és környezetvédelmi szempontjait,

- a hulladéklerakó-helyek műszaki kialakításának környezetföldtani és környezetvédelmi szempontjait,

- a radioaktív hulladékok fajtáit és hatásukat a környezetre,

- a nyersolaj és az olajszármazékok előfordulási formáit és mozgását a talajban, hatásukat a vízminőségre és a növényekre,

- a környezetvédelmi tevékenységet végző államigazgatási, tudományos és oktatási intézményrendszer felépítését, tevékenységét, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó civil szerveződéseket,

- a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait,

- a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségét,

- a környezetvédelmi törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat,

- a környezetvédelmi törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat,

- a gazdasági, szervezési alapfogalmakat,

- a környezetvédelem közgazdasági alapkérdéseit, a makro- és mikrogazdasági szempontok érvényesülését a környezetvédelemben,

- a kapcsolódó biztonságtechnikai előírásokat.

Legyen képes ismereteit önállóan alkalmazni az alábbi területeken:

- tudjon mintát venni (talaj, víz, hulladék, levegő), tartósítani, illetve előkészíteni, tájékozódó (gyors) méréseket végrehajtani, valamint emisszió- és zajméréseket megszervezni,

- mérési eredmények birtokában tudjon következtetni egy-egy környezeti elem állapotára,

- tudja alkalmazni a szakterületére vonatkozó szabványokat, jogszabályokat, biztonságtechnikai és szakigazgatási előírásokat és gazdasági ismereteit,

- a gyakorlatban is ismerje a területi környezetvédelmi műszaki, igazgatási és hatósági eljárások ügymenetét, valamint a gazdálkodó szervezetek környezetvédelemmel összefüggő feladatait,

Az ipari üzemek területén:

- legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni és az adatszolgáltatást biztosítani az összegyűjtött (az üzemi tevékenységre vonatkozó) környezet- és természetvédelmi előírásokból, az üzem szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó mérési eredményekből,

- kísérje figyelemmel az üzemmenet környezet- és természetvédelmi szempontból kritikus pontjait, és kiugró mennyiségű szennyezőanyag kibocsátás esetén legyen képes (szükség esetén szakértők bevonásával) az üzemmenetbe beavatkozni,

- a mérési eredmények alapján tudjon megalapozott képet alkotni az üzem környezeti állapotáról,

- az üzemi technológia és a környezet- és természetvédelmi előírások közötti összhang megteremtése érdekében működjön közre az üzemmenettel kapcsolatos környezetvédelmi előírások kidolgozásában, a dolgozók oktatásának megszervezésében és az előírások betartásának ellenőrzésében,

- szakértők bevonásával tudjon "kárelhárítási tervet" készíteni, a technológiát kiszolgáló személyzetet felkészíteni,

- havária esetén legyen képes a szükséges szakmai intézkedéseket meghozni, a termelést részlegesen vagy teljesen leállítani, a keletkezett környezeti károk megszüntetését megszervezni,

- a munkaterületre vonatkozó jogszabályok, szakigazgatási előírások ismeretében legyen képes kapcsolatot tartani a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal.

Önkormányzati munkakörben:

- legyen képes adatbázist létrehozni, kezelni, bővíteni és az adatszolgáltatást biztosítani az összegyűjtött (a települési környezetre vonatkozó) környezet- és természetvédelmi jogszabályokból, rendeletekből és belső utasításokból, a településen mért emissziós adatokból,

- legyen képes közreműködni a település vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegő-, talaj-, zajvédelmi és rezgésellenőrzési, közterületfenntartási, egészségvédelmi kérdéseiben hozott helyi döntések szakmai előkészítésében és megfogalmazásában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében,

- a települési környezetre vonatkozó jogszabályok, előírások és helyi határozatok ismeretében legyen képes kapcsolatot tartani, részben a környezet-, természetvédelmi és vízügyi hatóságokkal, részben az ipari és szolgáltató üzemekkel, a lakossággal és önszerveződéseivel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, gyakorlata eredményes volt és szakdolgozatát elkészítette. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

A szakdolgozat a részletes követelményekben meghatározott témakörben a jelölt által kiválasztott és a képző intézmény által jóváhagyott, a tanultakat alkotó módon alkalmazó témában készített 20-30 oldal terjedelmű önálló munka.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Az írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

- a szakmai számítási,

- a környezettechnológiai,

- a mérési, eredményfeldolgozási, értékelési, minősítési

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az elméleti és gyakorlati képzés során szerzett ismeretei alapján készített szakdolgozatát szóban megvédi. A záródolgozatot a vizsga időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak bizonyítania kell, hogy képes egy környezeti problémát komplex módon kezelni, más szakemberekkel együttműködni annak megoldásában, elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni.

A gyakorlati vizsga a szóbeli vizsgával azonos napon is lebonyolítható.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Szakmai alapismeretek.

b) Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni különösen

- az általános környezeti ismeretek,

- a méréstechnikai ismeretek,

- a környezettechnológiai ismeretek,

- a jogi, szabályozási és gazdasági ismeretek

témakörökben

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Környezetvédelmi (szak)technikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5470 04

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi (szak)technikus[6]

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

A környezetvédelmi hatóságok, az ipari és mezőgazdasági üzemek, települési önkormányzatok részére környezetvédelmi szakember biztosítása, aki önállóan vagy beosztott munkatársként dolgozik a víz-, talaj- és levegőtisztaság-védelemmel, a zajvédelemmel és rezgésellenőrzéssel, hulladékgazdálkodással és a kapcsolódó méréstechnikával összefüggő feladatok megoldásán.

2. A munkaterület jellemzése

Gazdálkodó (ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató) egységeknél:

- üzemi környezetvédelmi megbízotti (felelősi) feladatok ellátása, a termelési folyamatok elemzése a környezetet károsító melléktermékek, hulladékok, a zajvédelem és rezgésellenőrzés szempontjából,

- a különböző szennyezések (víz, levegő, talaj) és a hulladékok mennyiségi felmérése, analitikai vizsgálata, a mérési eredmények rögzítése, értékelése, a kármentesítés folyamatában való közreműködés,

- a technológia szennyező forrásainak feltárása,

- a melléktermékek, hulladékok mintavételezése, elemzése, intézkedés a hulladékok kezelése, tárolása, szállítása, ártalmatlanítása érdekében,

- a minőségellenőrzési osztályokon környezetvédelmi elemzői, környezetvédelmi ellenőri feladatok ellátása,

- közreműködés a környezetvédelmi jogszabályok és előírások helyi betartatásában,

- közreműködés a munka-, tűz-, biztonságtechnikai előírások helyi betartatásában,

- kapcsolattartás a környezet és természetvédelmi hatóságokkal, munkavédelmi szervezettel, részvétel a hatósági bejárásokon adatgyűjtés, adatfeldolgozás, az eredmények értékelése, számítógépes feldolgozása, beszámolók készítése, részvétel az engedélyezési eljárások előkészítésében.

Önkormányzati munkakörben:

- a település területén lévő gazdálkodó szervezetekre vonatkozó környezetvédelmi mérési adatok figyelemmel kísérése, nyilvántartása,

- közreműködés a település környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak irányításában,

- közreműködés a polgármester, a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és apparátusa környezetvédelmi feladatainak megoldásában,

- közreműködés a települési környezetvédelmi döntések, előírások végrehajtásának ellenőrzésében,

- kapcsolattartás a lakossággal, környezetvédelmi tanácsadás.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Ipari, mezőgazdasági termelő egységekben vagy a szolgáltatás területén (gazdálkodó szervezeteknél):

- környezetvédelmi megbízotti (felelősi) tevékenység, a gyártástechnológia figyelemmel kísérése a szennyező anyagok kibocsátása, a zajvédelem és a rezgésellenőrzés szempontjából,

- a víz, szennyvíz, levegő szennyezettségét csökkentő és a hulladékok kezelésére, ártalmatlanításra szolgáló berendezések működésének figyelemmel kísérése, szükség esetén a működésébe történő beavatkozás elrendelése,

- analitikai vizsgálatok elvégzése,

- kibocsátási műszaki szabványok (határértékek) nyilvántartása,

- a rendszeres és időszakos környezetvédelmi ellenőrző vizsgálatok az általános környezeti állapotfelmérés, értékelés, megszervezése, eredményeinek értékelése és rendszerezése, adatszolgáltatás,

- beszámolók készítése a környezetszennyezés alakulásáról, figyelemfelhívás a kritikus pontokra,

- termelési folyamatok elemzése, anyagmérlegek készítése, anyag- és energiatakarékos technológiák kidolgozásában való részvétel,

- a szelektív hulladékgyűjtés, -kezelés és átmeneti tárolás technológiájának kidolgozásában és bevezetésében való részvétel,

- közreműködés a kárelhárítási tervek készítésében,

- új beruházások, illetve új technológiák kidolgozása során javaslattétel a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére,

- munkahelyén a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása,

- minőségellenőrzési osztályokon környezetvédelmi elemzői, ellenőri (csoportvezetői) feladatok ellátása;

- kapcsolattartás és együttműködés a környezet és természetvédelmi, vízügyi hatóságokkal, részvétel a hatósági eljárásokban, jelentések, beszámolók készítése,

- részvétel a hatósági ellenőrzési bejárásokon, a hatósági előírások végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése,

- a munka-, tűz-, biztonságtechnikai-, környezetvédelmi előírások betartása, betartatása.

Önkormányzati munkakörben:

- környezetvédelmi adatok, előírások, határozatok összegyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása a polgármester, a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és apparátusa felé, részvétel a hatósági engedélyezési eljárások előkészítésében,

- részvétel a környezetvédelmi szabályozás kialakításában az érvényes jogszabályok figyelembevételével,

- a települési közszolgáltatások helyzetének vizsgálata környezetvédelmi szempontból,

- a vállalkozási és szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó önkormányzati engedélyek környezetvédelmi előírásainak meghatározása,

- a települési környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok szervezése, a határozatok és jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,

- önkormányzati adatok, információk szolgáltatása hatásvizsgálatokhoz, tervezési munkákhoz,

- regionális együttműködés szervezése a környezeti problémák településen túlmutató részének megoldásában,

- kapcsolattartás és együttműködés a környezet-és természetvédelmi, vízügyi és egyéb hatóságokkal, részvétel a hatósági eljárásokban, jelentések, beszámolók készítése.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

- az ökológia törvényszerűségeit,

- a védett területeket, a terület nélküli védett természeti értékeket, a földtani természetvédelmet, a tájvédelmi és kultúrtörténeti értékeket,

- a műszaki ábrázolást, a műszaki rajz alapjait, (géprajz, építészeti ábrázolás, helyszínrajz),

- az elemek és vegyületek környezet szennyező és egészségkárosító hatásait,

- a környezetbiológiai, környezetkémiai összefüggéseket,

- a nehezen vagy nem bomló anyagokat, anyagcsoportokat,

- a környezetvédelmi mérések alapelveit, módszereit és eszközeit,

- a szakterület anyagait, eszközeit, berendezéseit, alapműveleteit, alapfolyamatait, főbb technológiáit, szennyezőforrásait, olyan mélységben hogy értse és ismerje fel a technológia és a környezetvédelmi feladatok közötti összefüggéseket,

- a vízminősítés szempontjait és módszereit (fizikai, kémiai és biológiai vízminősítés), a víznek mint környezeti elemnek a minősítési eljárásait,

- a hazai vizek állapotát, a vízszennyező emberi tevékenységeket, a vízszennyezés hatásait: mérgező, tápláló (eutrofizációs) és egyéb hatásokat,

- a szennyvizek minőségi és mennyiségi jellemzőit, a víz- és a szennyvízkezelés lehetőségeit, költségeit, a szennyvízkezelési műveleteket és technológiákat, a fizikai módszereket, a kémiai tisztítást, a biológiai szennyvíztisztítást, a nehézipari, olajipari, könnyűipari, élelmiszeripari, vegyipari és mezőgazdasági szennyvizek kezelését szolgáló komplex tisztítórendszereket,

- a különleges tisztítási módszereket: sótalanítás, ammónia mentesítés, oldószer- és nehézfém eltávolítás a vegyipari szennyvizek tisztítását,

- a szennyvízkezelés melléktermékeit, az iszapkezelés módszereit,

- a vízszennyezést csökkentő technológiai módosításokat, a víztakarékos technológiákat, értékes anyagok kinyerését a szennyvizekből, a szennyvizek elhelyezését,

- a vízminőség-védelem szabályozásának alapjait, a vízminőség-védelem helyi, regionális és országos szervezetét,

- a gazdasági egységek víz- és szennyvízhálózatát, a vízellátási módokat, a vízhasználó berendezéseket,

- a hulladék fajtáit, összetételét, ártalmatlanítását, a technológia és a hulladékok közötti összefüggést, a szelektív gyűjtés eszközeit, módszereit,

- a hulladékok, iszapok gyűjtését, szállításának szabályait, kezelését és lerakását,

- a veszélyes hulladékok fogalmát, csoportosítását, a minősítéshez szükséges vizsgálatokat, a minősítésre jogosult intézményeket,

- a hulladékok égetését, az égetés elméletét, a veszélyes hulladékok égetési technológiáját, az égetőműveket,

- a biogáz-előállítás és a komposztálás elméletét és technológiáját,

- a lerakásra alkalmas termelési hulladékok körét, a rendezett, biztonságos lerakóhely kiválasztását, kiépítését, a lerakási technológiát, a hulladékok nyilvántartását, az adatközlés, a dokumentálás és átadás szabályait,

- a radioaktív hulladékok fajtáit és hatásukat, lerakásuk különleges szabályait,

- a levegő összetételét, öntisztulási folyamatát, a levegőszennyezettségnek az élővilágra gyakorolt hatását, tudja rendszerezni a különböző szennyező forrásokat,

- a légszennyezés eredetét, fajtáit, hatásait, az SO2, NOx, CO2, az ózon és a szénhidrogének és egyéb szerves vegyületek átalakulását, korróziós, élettani, gazdasági hatásait, szerepét a szmog kialakulásában,

- az üvegházhatás fogalmát, következményeit, az ellensúlyozó tényezőket,

- az emisszió, transzmisszió, immisszió fogalmát, a szennyezés folyamatát, az immissziós határértékeket és alkalmazásukat, a védettségi kategóriákat, a veszélyességi fokozatokat, a terjedés folyamatát és befolyásoló tényezőit, a légköri stabilitás fogalmát,

- a szmog típusait, a szmogriadó fokozatait,

- az emissziós határérték, a területi emissziós határérték fogalmát, számításukat, a technológiai és az egyedi emissziós határérték fogalmát, alkalmazhatóságát, az emisszió számítás módszereit,

- a légszennyezettség csökkentésének módjait, az immisszió és az emisszió csökkentés lehetőségeit, aktív és passzív módszereit, eljárásait és berendezéseit, az adott célnak megfelelő berendezés kiválasztásának szempontjait, a műemlékek levegőszennyezéstől való védelmének lehetőségeit,

- a talajt mint élőhelyet, a termelési technológiák talajra gyakorolt hatását (gépesítés, kemizálás, öntözéses gazdálkodás),

- a talajszennyeződések forrásait, hatásait, a szennyező anyagok mérésének lehetőségeit, a műtrágyák, növényvédő szerek fajtáit, összetételét, környezeti hatását,

- a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait,

- a zaj- és rezgés élettani hatásait, az általuk okozott károsodások formáit és az ellenük való védekezés módszereit, eszközeit,

- a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait,

- a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségüket,

- az érvényben lévő szennyezőanyag kibocsátási határértékeket, illetve a vonatkozó szakirodalmat,

- a munkavédelmet és a munkavédelem területeit (balesetelhárítás, munkaegészségügy),

- a foglalkozási ártalmakat, az ipar veszélyforrásait, az egészségre ártalmas mérgező és maró anyagokat, tulajdonságaikat, veszélyességük fokát, az ellenük való védekezés eszközeit,

- az államigazgatási és a polgári jog felépítését, szerepét, a környezetvédelmi államigazgatási és önkormányzati intézményrendszer felépítését, tevékenységét, a közöttük lévő munkamegosztást

- a gazdasági jog alapjait,

- a környezet-, természet- és tájvédelemmel, területfejlesztéssel, a településüzemeltetéssel kapcsolatos főbb jogszabályokat,

- a szakigazgatás alapjai,

- az önkormányzatok működésének jogi alapjait,

- a településgazdálkodás elemeit, főbb feladatait, szervezeti rendszerét,

- a történeti, az építészeti, a természeti értékek védelmét, a megőrzési feladatokat,

- a terület- és településfejlesztési feladatok tartalmát, az azokhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat, követelményeket,

- a vezetés, szervezés, vállalati gazdálkodás alapfogalmait,

- a vállalkozások létrehozására és vitelére vonatkozó főbb előírásokat, személyi, gazdasági, jogi feltételeket,

- a feladata ellátásához szükséges számítógép-kezelést és program alkalmazást.

Ismereteit a gyakorlati munkavégzés során alkalmazni tudja az alábbi területeken:

- legyen képes a környezetvédelmi méréseket megszervezni:

- tudjon az előírások szerint mintát venni (víz, levegő, talaj, hulladék) a szennyezett közegekből,

- tudjon a szakterülethez kapcsolódó geodéziai felméréseket, kitűzéseket elvégezni,

- tudja a mintát tartósítani, előkészíteni az analitikai vagy műszeres méréshez, az egyszerűbb méréseket elvégezni,

- tudja a hordozható mérőberendezéseket kezelni, a teszteket alkalmazni,

- legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni,

- legyen képes a termelési folyamatok környezetvédelmi szempontú elemzésére, anyag- és energiatakarékos technológiák kialakításában való részvételre, anyagmérlegek, energiamérlegek készítésére,

- irányítás mellett tudjon általános, folyamatos környezeti állapotfelmérést készíteni, az eredményeket rendszerezni, értékelni, a határértékeket értelmezni,

- tudja ellenőrizni a környezettechnikai berendezések működését, a működésükbe beavatkozni és az üzemzavart elhárítani (elháríttatni),

- tudjon a kárelhárítási feladatok megoldására javaslatot tenni,

- legyen képes rövid és hosszú távú környezetvédelmi tervek kidolgozásában közreműködni, azokat végrehajtani, irányítani és ellenőrizni,

- legyen képes közreműködni a különböző területeken a környezetvédelmi előírások kidolgozásában, a dolgozók környezetvédelmi oktatásának megszervezésében, és az előírások betartásának ellenőrzésében,

- legyen képes a munka végzése során előforduló baleseteket megelőzni, a megelőzés érdekében intézkedni, a munkavédelmi és a biztonságtechnikai előírásokat betartani és betartatni,

- a munkaterületén legyen képes kapcsolatot tartani a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal,

- legyen képes az alapvető környezettechnológiai eljárások gyakorlati bemutatására, és hatásfokuk ellenőrzésére,

- legyen képes felhasználói szinten szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis kezelői grafikus számítógépes programokat használni, az adatfeldolgozáshoz, adatszolgáltatáshoz, dokumentumok készítéséhez számítógépet alkalmazni,

- tudjon műszaki rajzot készíteni és olvasni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga:

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

- a környezeti és technológiai ismeretek,

- a levegőtisztaság-védelem,

- a vízminőség-védelem,

- a hulladékgazdálkodás,

- a zaj-, rezgés- és sugárvédelem,

- a talajvédelem alapvető ismeretei,

- a szakterületen alkalmazott mérési és értékelési eljárások

- a jogi, műszaki és gazdasági szabályozás

témakörökben meghatározott feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A talaj-, víz-, levegő-, hulladék mintavétel és speciális szennyezőanyag-tartalom meghatározás, a mérés értékelése, a vizsgált minta minősítése.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell. A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Környezeti és környezettechnikai ismeretek

b) Jogi, igazgatási és gazdasági ismeretek

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- az általános környezeti és technológiai ismeretek,

- a méréstechnikai ismeretek,

- a jogi szabályozási gazdasági ismeretek,

- a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökben.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

A szóbeli vizsgán a kimenet szakirányának megfelelő szakmai ismeretekről a Környezeti és környezettechnikai ismeretek tárgy keretében kell számot adni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képesítés célja

A települési és a nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és a lerakóhelyre való szállítására szolgáló célgépek kiszolgálására alkalmas betanított munkások képzése.

2. A munkaterület jellemzése

A munkaterület két önálló résztevékenységre bontható:

- Munkacsoportban, irányítás mellett települési és a nem veszélyes szilárd hulladékok gyűjtése, lerakóhelyekre szállítása és ürítése célgépekkel.

- Kommunális szennyvizek, fekáliaiszapok szippantó gépjárművel való felszívása és a kijelölt ártalmatlanító helyre történő leeresztése.

Hulladékszállító célgépet csak a járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, szakmai, munkavédelmi és gépkezelői jogosítvánnyal lehet kezelni.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A szilárdhulladék-gyűjtő munkacsoport vezetőjének irányítása mellett, a KRESZ vonatkozó szabályait és a vállalati munkavédelmi előírásokat szigorúan betartva:

- a telephelyről való kivonulás előtt ellenőrzi a munkához szükséges kéziszerszámokat, kipróbálja és ellenőrzi a mechanikus szerkezeteket,

- a hulladékgyűjtés közben az edényeket ürítésre előkészíti, a gépen elhelyezi és a tárolóterébe üríti, az üres edényt a tárolóhelyre visszahelyezi, segédkezik a konténerek ürítésénél, összeszedi a kiszóródott hulladékot,

- a szállítóberendezésről való ürítésnél az erre a célra rendszeresített szerszámmal eltávolítja a hulladékot,

- a gyűjtés, szállítás, ürítés technológiai folyamatában meghatározott jelzésekkel segíti a gépkocsivezető munkáját.

A folyékonyhulladék-gyűjtő munkacsoport vezetőjének irányítása mellett, a KRESZ vonatkozó előírásait és a vállalati munkavédelmi előírásokat szigorúan betartva:

- a tárolómedencéből való szívatásnál, az ártalmatlanító telepen (vagy a kijelölt csatornaszakaszon) történő leeresztésnél összeszereli és a célgéphez csatlakoztatja a flexibilis tömlőket,

- elcsöpögés esetén elvégzi a fertőtlenítést,

- észleli és jelzi azokat az akadályokat, esetleges meghibásodásokat, amelyek miatt szakszerűen és biztonságosan nem folytatható a munkavégzés,

- ellenőrzi az egyéni védőeszközök meglétét és használhatóságát.

2. Részletes követelmények

Feladatai ellátásához szükséges mélységben ismerje:

- a környezetszennyezés fogalmát és hatásait,

- a környezet, az egyes környezeti elemek leggyakoribb szennyező forrásait,

- a hulladék fogalmát és környezeti veszélyességét,

- a hulladékok legfontosabb típusait, azok gyűjtési, szállítási és tárolási módjait,

- a hulladékgyűjtésnél, -szállításnál alkalmazott eszközöket, célgépeket,

- a biztonságtechnikai, közegészségügyi és járványügyi előírásokat, az egyéni védőeszközök közegészségügyi és munkavédelmi előírások szerinti cseréjét, tisztításuk módját,

- a hulladékok gyűjtésére, szállítására vonatkozó vállalati utasításokat,

- a KRESZ előírásait.

Gyakorlati munkavégzése során

- irányítás mellett legyen képes végrehajtani a hulladékgyűjtés és -szállítás technológiai műveleteit, kiszolgálni az elterjedt eszközöket, munka- és célgépeket,

- ismereteit tudja alkalmazni a hulladékgyűjtés, -szállítás és a -hasznosítás során,

- rendelkezzen a munkaköre ellátásához szükséges kapcsolattartási és kommunikációs készséggel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, és a követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei:

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni. A gyakorlati vizsgán a munkafolyamatokat kell szakszerűen bemutatni.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A jelölt az egyes gépek esetleges kezelését csak a gépre (géptípusra) előírt kezelési feltételek (egészségi alkalmasság, érvényes gépkezelői jogosítvány stb.) maradéktalan megléte esetén végezheti.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretek alapján a vizsgázó a szóbeli vizsgán számot ad az általa végzett munkafolyamatokról, az azokhoz kapcsolódó környezetvédelmi és munkavédelmi veszélyhelyzetekről és azok elkerülésének módjáról. A munkavédelem témakör számonkérése során a vizsgázó munkahelyén érvényes és a VMSz-ben rögzített munkavédelmi előírásokat is figyelembe kell venni.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

A termelés, a településüzemeltetés és a szolgáltatás területén a termelési és a települési nem veszélyes hulladékok közegészségügyi és technológiai előírásainak megfelelő gyűjtésére, szállítására és kezelésére alkalmas szakmunkások képzése.

2. A munkaterület jellemzése

2. A munkaterület jellemzése

A települési, valamint a nem veszélyes szilárd és folyékony hulladékok gyűjtésében, szállításában és kezelésében való irányítás melletti vagy önálló közreműködés.

Megjegyzés: A foglalkozások gyakorlásához szükség lehet más szakmai képesítésre is (pl. gépkocsivezetői, nehézgépkezelői).

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok:

- a települési, valamint a nem veszélyes szilárd és folyékony hulladékok gyűjtése és szállítása,

- gyűjtő- és tárolóhelyek létesítése, működtetése,

- fizikai, kémiai, biokémiai folyamatokra épülő egyszerű hulladékkezelési eljárások végrehajtása,

- hulladékégetés technológiai kiszolgálása,

- komposztáló, biogáztermelő telepek működtetésében való közreműködés.

2. Részletes követelmények

Feladatai ellátásához szükséges mélységben ismerje:

- a környezeti elemeket, a leggyakoribb szennyező forrásokat és anyagokat, a szennyezések környezeti hatását, a természeti és az épített környezet közötti összefüggéseket,

- a mintavétel szabályait és az egyszerűbb vizsgálati eljárásokat,

- a természeti környezet védelmének alapfogalmait (védett területek és természeti értékek, tájvédelem),

- a talajt mint ökoszisztémát, a termelési és hulladéklerakási technológiák talajra gyakorolt hatását,

- a települések működtetéséhez szükséges hálózatokat, szolgáltatásokat,

- a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait, a zaj és rezgés élettani hatásait,

- a hulladék fogalmát, fajtáit, a különböző hulladékgyűjtési és -szállítási módokat,

- a hulladékok összetétele, tulajdonságai alapján történő gyűjtésük és lerakásuk közötti összefüggéseket, a hulladékok jellemzői és az alkalmazott technológia közötti összefüggést, a szelektív hulladékgyűjtés eszközeit, módszereit,

- szükséges egyszerűbb eljárások, egyenesek kitűzése, hosszmérés végrehajtásában,

- a hulladéklerakók kialakításának főbb szempontjait és az üzemeltetésük szabályait,

- a környezettechnikai műveletek, eljárások közül a fizikai, a kémiai és a biológiai eljárások lényegét,

- a hulladékkal kapcsolatos ellenőrzési, hatósági felügyeleti eljárás lefolytatására jogosult területi intézmények jogkörét,

- a szakterületére vonatkozó jogszabályokat és szakigazgatási előírásokat,

- a geodézia és a műszaki ábrázolás alapvető szabályai,

- tevékenysége környezetvédelmi, közegészségügyi, illetve településüzemeltetési jelentőségét.

Ismereteit önállóan tudja alkalmazni:

- a különböző hulladékgyűjtési és -szállítási módok végrehajtásában,

- a feladatához kapcsolódó eszközök, munka- és célgépek kezelése és kiszolgálása során.

Tudja alkalmazni technológiai ismereteit a hulladékkezelés különböző feladatainak megoldásában az alábbi területeken:

- hulladékégetési eljárások, berendezések üzemelése, füstgáztisztítás, maradékanyag-kezelés,

- hulladékok szerves frakcióinak hasznosítása: anaerob szeméterjesztés, biogáztermelés, szemétkomposztálás, hulladékhasznosítás,

- iszapkezelés és a szippantott szennyvizek kezelése, elhelyezése,

- főbb termelési hulladékok kezelése.

Tudjon:

- egyszerűbb mintavevő eszközöket kezelni, tudjon mintát venni (talaj, víz, levegő, hulladékok) és tartósítani,

- legyen képes elvégezni a hulladékokkal kapcsolatos egyszerűbb vizsgálatokat,

- legyen képes a munka végzésénél előforduló baleseteket megelőzni, az élet-, egészség- és környezetvédelmi előírásokat alkalmazni.

Irányítás mellett tudjon részfeladatokat megoldani:

- az "öröklött" szennyeződések kezelésében, "vad-lerakók" feltárásában, felszámolásában, ártalmatlanításában,

- a hulladéklerakók, valamint a csatornák kitűzéséhez, illetve utólagos felméréséhez szükséges egyszerűbb eljárások végrehajtásában (egyenesek kitűzése, hosszmérés).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, és a követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - környezeti és technológiai ismeretek alapján összeállított szakmai számítási, rajzi és technológiai feladatok.

Időtartam: 180 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

- a különböző hulladékok gyűjtéséhez, szállításához szükséges eszközök, gépek, berendezések, egyszerűbb technológiai folyamatok előírás szerinti kezelése,

- gépek, berendezések karbantartási és üzemzavar-elhárítási feladatai,

- mérési, értékelési

feladatok keretében.

A tételek "A" része elméletigényesebb gyakorlati feladat végrehajtása, "B" része manuális igényű gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A jelölt az egyes gépek kezelését csak a gépre (géptípusra) előírt kezelési feltételek (egészségi alkalmasság, érvényes gépkezelői jogosítvány stb.) maradéktalan megléte esetén végezheti.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Szakmai alapismeretek.

b) Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott, általános környezeti, technológiai ismeretek és a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni. A szóbeli vizsga keretében - amennyiben a vizsgabizottság indokoltnak tartja - számon kérhető az írásbeli vizsga feladatmegoldása.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS[7]

(a szakirány megjelölésével)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5470 04

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi technikus (a szakirány megjelölésével) 1

2.1.Környezetvédelmi technikus (energetika)

2.2.Környezetvédelmi technikus (élelmiszeripar)

2.3.Környezetvédelmi technikus (geológia)

2.4.Környezetvédelmi technikus (gépészet)

2.5. Környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodás)

2.6.Környezetvédelmi technikus (mezőgazdaság)

2.7.Környezetvédelmi technikus (nehézipar)

2.8. Környezetvédelmi technikus (nukleáris energiaipar)

2.9. Környezetvédelmi technikus (településgazdálkodás)

2.10.Környezetvédelmi technikus (természetvédelem)

2.11.Környezetvédelmi technikus (vegyipar)

2.12.Környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodás)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3126

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

5. Képzési idő, maximális óraszám: -

6. Elméleti képzési idő aránya: 70%

7. Gyakorlati képzési idő aránya: 30%

1 Megjegyzés: a végzettek környezetvédelmi szakemberek, képzésükben a szakirányú ismeretek kiegészítő jellegűek.

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: érettségi vizsga

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A munkaterület jellemzése

A környezetvédelmi hatóságok, az ipari és mezőgazdasági üzemek, települési önkormányzatok részére környezetvédelmi szakember biztosítása, aki önállóan vagy beosztott munkatársként dolgozik a víz-, talaj- és levegőtisztaság-védelemmel, a zajvédelemmel és rezgésellenőrzéssel, a sugárvédelemmel, a hulladékgazdálkodással és a kapcsolódó méréstechnikával, valamint természetvédelemmel összefüggő feladatok megoldásában.

Gazdálkodó (ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató) egységeknél:

- üzemi környezetvédelmi megbízotti (felelősi) feladatok ellátása, a termelési folyamatok elemzése a környezetbiztonsági, a környezetterhelés csökkentési, a zajvédelemi és rezgésellenőrzési szempontok érvényesítése,

- a különböző szennyezések (víz, levegő, talaj) és a hulladékok mennyiségi felmérése, analitikai vizsgálata, a mérési eredmények rögzítése, értékelése, a kármentesítés folyamatában való közreműködés,

- a technológia szennyező forrásainak feltárása,

- a melléktermékek, hulladékok mintavételezése, elemzése, intézkedés a hulladékok kezelése (tárolása, szállítása, ártalmatlanítása stb.) érdekében,

- a minőségellenőrzési szakterületen környezetvédelmi elemzői, környezetvédelmi ellenőri feladatok ellátása,

- közreműködés a környezetvédelmi jogszabályok és előírások helyi betartatásában,

- közreműködés a munka- és tűzvédelmi, valamint környezetbiztonsági és biztonságtechnikai előírások helyi betartatásában,

- kapcsolattartás a környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, vízügyi, valamint a katasztrófavédelmi és népegészségügyi hatóságokkal és a növény és talajvédelmi szolgálattal, munkavédelmi szervezetekkel,

- részvétel a hatósági bejárásokon,

- adatgyűjtés, adatfeldolgozás, az eredmények értékelése, számítógépes feldolgozása,

-beszámolók készítése,

- részvétel az engedélyezési eljárások előkészítésében.

Önkormányzati munkakörben:

- a település területén a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó környezetvédelmi mérési adatok figyelemmel kísérése, nyilvántartása,

- közreműködés a település környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak irányításában,

- közreműködés a polgármester, a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és apparátusa környezetvédelmi feladatainak megoldásában,

- közreműködés a települési környezetvédelmi döntések, előírások előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,

- kapcsolattartás a lakossággal, környezetvédelmi tanácsadás,

- közreműködés a Nemzeti Környezetvédelmi Program területi kimunkálásában.

2. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

3. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok

Valamennyi szakterületen

Ipari, mezőgazdasági termelő és kereskedelmi egységekben vagy a szolgáltatás területén (gazdálkodó szervezeteknél):

- környezetvédelmi megbízotti (felelősi) tevékenység, a gyártástechnológia figyelemmel kísérése a szennyező anyagok kibocsátása, a zajvédelem és a rezgésellenőrzés szempontjából,

- a víz, szennyvíz, levegő szennyezettségét csökkentő és a hulladékok kezelésére (hasznosítására, ártalmatlanításra stb.) szolgáló berendezések működésének figyelemmel kísérése, szükség esetén a működésébe történő beavatkozás elrendelése,

- analitikai vizsgálatok elvégzése,

- kibocsátási határértéket előíró műszaki szabványok, hatósági előírások nyilvántartása,

- a rendszeres és időszakos környezetvédelmi ellenőrző vizsgálatok és felülvizsgálatok az általános környezeti állapotfelmérés, értékelés, megszervezése, eredményeinek értékelése és rendszerezése, adatszolgáltatás,

- beszámolók készítése a környezetszennyezés alakulásáról, a kritikus pontok meghatározása,

- termelési folyamatok elemzése, anyagmérlegek készítése, anyag- és energiatakarékos technológiák kidolgozásában való részvétel,

- a szelektív hulladékgyűjtés, a szelektív gyűjtőhelyen történő átmeneti tartás technológiájának kidolgozásában és bevezetésében való részvétel,

- közreműködés a kárelhárítási tervek készítésében,

- új beruházások, illetve új technológiák kidolgozása során javaslattétel a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére,

- munkahelyén a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása,

- minőségellenőrzési osztályokon környezetvédelmi elemzői, ellenőri (csoportvezetői) feladatok ellátása,

- kapcsolattartás és együttműködés a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel, igazgatóságokkal, önkormányzatokkal, egyéb hatóságokkal,

- részvétel a hatósági eljárásokban, jelentések, beszámolók készítése,

- részvétel a hatósági ellenőrzési bejárásokon, a hatósági előírások végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése,

- a munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, környezetbiztonsági és környezet- és természetvédelmi előírások betartása, betartatása.

Önkormányzati munkakörben:

- környezetvédelmi adatok, előírások, határozatok gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása a polgármester, a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és apparátusa felé, részvétel a hatósági engedélyezési eljárások előkészítésében,

- részvétel a környezet- és természetvédelem helyi (területi) szabályozásának kialakításában a hatályos jogszabályok figyelembevételével,

- a települési közszolgáltatások helyzetének vizsgálata környezetvédelmi szempontból,

- a vállalkozási és szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó önkormányzati engedélyek környezetvédelmi előírásainak meghatározása,

- a települési környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok szervezése, a határozatok és jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,

- önkormányzati adatok, információk szolgáltatása hatásvizsgálatokhoz, tervezési munkákhoz,

- regionális együttműködés szervezése a környezeti problémák településen túlmutató részének megoldásában,

- kapcsolattartás és együttműködés a környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, vízügyi, valamint a műemlékvédelmi, a közegészségügyi, a katasztrófavédelmi és a rendvédelmi hatóságokkal, részvétel a hatósági eljárásokban, jelentések, beszámolók készítése.

2. Részletes követelmények

Valamennyi szakterületen Feladatai megoldásához ismerje:

- környezetvédelem, természet- és tájvédelem feladatait, eszközeit, tárgyait,

- az ökológia törvényszerűségeit, a bioszféra, a földi élet rendszerként való értelmezését,

- a fenntartható fejlődés fogalmát, adott területen való megvalósítás formáit, összefüggéseit, eszközeit,

- a természetvédelmi biológia törvényszerűségeit,

- a védett természeti területeket, a terület nélküli védett természeti értékeket, a földtani természetvédelmet, a tájvédelmi és kultúrtörténeti értékeket,

- természeti értékek és védett természeti területek kezelésének, fenntartásának, monitorozásának és bemutatásának alapvető kérdéseit és összefüggéseit,

- a környezetbiológiai, környezetkémiai összefüggéseket,

- a nehezen vagy nem bomló anyagokat, anyagcsoportokat,

- az elemek és vegyületek környezetszennyező és egészségkárosító hatásait,

- a környezetvédelmi mérések alapelveit, módszereit és eszközeit,

- a műszaki ábrázolást, a műszaki rajz alapjait (géprajz, építészeti ábrázolás, helyszínrajz),

- a szakterület anyagait, eszközeit, berendezéseit, alapműveleteit, alapfolyamatait, főbb technológiáit, szennyezőforrásait, olyan mélységben, hogy értse és ismerje fel a technológiai és a környezetvédelmi feladatok közötti összefüggéseket,

- a vízminősítés szempontjait és módszereit (fizikai, kémiai és biológiai vízminősítés), a vízminősítés eljárásait,

- a hazai vizek állapotát, a vízszennyező emberi tevékenységeket, a vízszennyezés hatásait; a mérgező, tápláló (eutrofizációs) és egyéb hatásokat,

- a szennyvizek minőségi és mennyiségi jellemzőit, a víz- és a szennyvízkezelés lehetőségeit, költségeit, a szennyvízkezelési műveleteket és technológiákat, a fizikai módszereket, a kémiai víztisztítást, a mechanikai és biológiai, illetve a természetes szennyvíztisztítást, valamint a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezést, a kommunális, a nehézipari, olajipari, könnyűipari, élelmiszeripari, vegyipari és mezőgazdasági használtvizek és szennyvizek kezelését szolgáló komplex tisztítórendszereket,

- a vegyipari szennyvizek tisztítását, a különleges tisztítási módszereket (sótalanítás, ammóniamentesítés, oldószer-, nehézfém- és mérgező anyag eltávolítás stb.),

- a szennyvízkezelés melléktermékeit, az iszapkezelés módszereit,

- a vízszennyezést csökkentő technológiai módosításokat, a víztakarékos technológiákat, értékes anyagok kinyerését a szennyvizekből, a szennyvizek elhelyezését,

- a vízminőség-védelem szabályozásának alapjait, a vízminőség-védelem helyi, regionális és országos szervezetét,

- a gazdasági egységek víz- és szennyvízhálózatát, a vízellátási módokat, a vízhasználó berendezéseket,

- a hulladék fogalmát, fajtáit, kezelését (gyűjtés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás stb), a technológia és a hulladékok közötti összefüggést, a szelektív gyűjtés eszközeit, módszereit,

- a veszélyes hulladékok fogalmát, a minősítéshez szükséges vizsgálatokat,

- a hulladékok égetését, az égetés elméletét, a veszélyes hulladékok égetési technológiáját,

- a biogáz-előállítás és a komposztálás elméletét és technológiáját,

- a lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét, a lerakás feltételeit, a rendezett, biztonságos lerakóhely kiválasztását, kiépítését, a lerakási technológiát,

- a hulladékok nyilvántartását, az adatközlés, a dokumentálás és átadás szabályait,

- a radioaktív hulladékok fajtáit és hatásukat, lerakásuk különleges szabályait,

- a levegő összetételét, öntisztulási folyamatát, a levegőszennyezettségnek az élővilágra gyakorolt hatását, tudja rendszerezni a különböző szennyező forrásokat,

- a légszennyezés eredetét, fajtáit, hatásait, az SO2, NOx, CO2, valamint az ózon és a szénhidrogének és egyéb a környezetre fokozottan veszélyes szerves vegyületek átalakulását, korróziós, élettani, gazdasági hatásait, szerepét a szmog kialakulásában,

- az üvegházhatás fogalmát, következményeit, az ellensúlyozó tényezőket,

- az emisszió, transzmisszió, immisszió fogalmát, a szennyezés folyamatát, az immissziós határértékeket és alkalmazásukat, a védettségi kategóriákat, a veszélyességi fokozatokat, a terjedés folyamatát és befolyásoló tényezőit, a légköri stabilitás fogalmát,

- a szmog típusait, a szmogriadó fokozatait,

- az emissziós határérték fogalmát, számítását, a technológiai és az egyedi emissziós határérték fogalmát, alkalmazhatóságát, az emisszió számítás módszereit,

- a légszennyezettség csökkentésének módjait, az immisszió és az emisszió csökkentés lehetőségeit, aktív és passzív módszereit, eljárásait és berendezéseit, az adott célnak megfelelő berendezés kiválasztásának szempontjait, a műemlékek levegőszennyezéstől való védelmének lehetőségeit,

- a talaj típusait, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, a talajt, mint élőhelyet, a termelési technológiák talajra gyakorolt hatását (gépesítés, kemizálás, öntözéses gazdálkodás),

- a talajszennyeződések forrásait, hatásait, a szennyező anyagok mérésének lehetőségeit, a műtrágyák, növényvédő szerek fajtáit, összetételét, környezeti hatását,

- a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait,

- a zaj és rezgés élettani hatásait, az általuk okozott károsodások formáit és az ellenük való védekezés módszereit, eszközeit,

- a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait,

- a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségüket,

- az érvényben lévő szennyezőanyag kibocsátási határértékeket, illetve a vonatkozó szakirodalmat,

- a munkavédelmet és a munkavédelem területeit (balesetelhárítás, munkaegészségügy),

- a foglalkozási ártalmakat, az ipar veszélyforrásait, az egészségre ártalmas mérgező és maró anyagokat, tulajdonságaikat, veszélyességük fokát, az ellenük való védekezés eszközeit,

- az államigazgatási és a polgári jog felépítését, szerepét, a környezetvédelmi államigazgatási és önkormányzati intézményrendszer felépítését, tevékenységét, a közöttük lévő munkamegosztást,

- a gazdasági jog alapjait,

- a környezet-, természet- és tájvédelemmel, területfejlesztéssel, a településüzemeltetéssel kapcsolatos főbb jogszabályokat,

- a szakigazgatás alapjait,

- az önkormányzatok működésének jogi alapjait,

- a településgazdálkodás elemeit, főbb feladatait, szervezeti rendszerét,

- a történeti, az építészeti, a természeti értékek védelmét, a megőrzési feladatokat,

- a terület- és településfejlesztési feladatok tartalmát, az azokhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat, követelményeket,

- a vezetés, szervezés, vállalati gazdálkodás alapfogalmait,

- a vállalkozások létrehozására és vitelére vonatkozó főbb előírásokat, személyi, gazdasági, jogi feltételeket,

- a feladata ellátásához szükséges számítógép-kezelést és program alkalmazást,

- a műszaki ábrázolást, a műszaki rajz alapjait (géprajz, építészeti ábrázolás, helyszínrajz) .

Ismereteit a gyakorlati munkavégzés során alkalmazni tudja az alábbi területeken:

- legyen képes a környezetvédelmi méréseket végezni és megszervezni,

- tudjon az előírások szerint mintát venni (víz, levegő, talaj, hulladék) a szennyezett közegekből,

- tudja a mintát tartósítani, előkészíteni az analitikai vagy műszeres méréshez,

- tudja a hordozható mérőberendezéseket kezelni, a teszteket alkalmazni,

- tudjon rezgést mérő műszereket kezelni, mérést végezni és értékelni,

- tudjon a szakterülethez kapcsolódó geodéziai felméréseket, kitűzéseket végezni,

- legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni,

- legyen képes a termelési folyamatok környezetvédelmi szempontú elemzésére, anyag- és energiatakarékos technológiák kialakításában való részvételre, anyagmérlegek, energiamérlegek készítésére,

- irányítás mellett tudjon általános, folyamatos környezeti állapotfelmérést készíteni, az eredményeket rendszerezni, értékelni, a határértékeket értelmezni,

- tudja ellenőrizni a környezettechnikai berendezések működését, a működésükbe beavatkozni és az üzemzavart elhárítani (elháríttatni),

- tudjon a kárelhárítási feladatok megoldására javaslatot tenni,

- legyen képes rövid és hosszú távú környezetvédelmi tervek kidolgozásában közreműködni, azokat végrehajtani, irányítani és ellenőrizni,

- a munkaterületén legyen képes kapcsolatot tartani a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi, valamint a katasztrófavédelmi hatóságokkal és a növény és talajvédelmi szolgálattal,

- legyen képes az alapvető környezettechnológiai eljárások gyakorlati bemutatására, és hatásfokuk ellenőrzésére,

- legyen képes felhasználói szinten szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis kezelői grafikus számítógépes programokat használni, az adatfeldolgozáshoz, adatszolgáltatáshoz, dokumentumok készítéséhez számítógépet alkalmazni,

- tudjon műszaki rajzot készíteni és olvasni,

- legyen képes közreműködni a különböző területeken a környezetvédelmi előírások kidolgozásában, a dolgozók környezetvédelmi oktatásának megszervezésében, és az előírások betartásának ellenőrzésében,

- legyen képes a munka végzése során előforduló baleseteket megelőzni, a megelőzés érdekében intézkedni, a munkavédelmi és a biztonságtechnikai előírásokat betartani és betartatni.

2.1. Környezetvédelmi technikus (energetika)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a környezetet károsító energetikai hatásokat,

- az energetika területén a környezeti hatásvizsgálat, auditálás lényegét,

- az alapanyag, segédanyag, energiatermelés, energiaszükséglet fogalmát,

- a termék, melléktermék, hulladék környezetre gyakorolt hatását,

- a környezetbarát anyaghasználat lehetőségeit,

- az energiaipari technológiák, munkafolyamatok anyag- és energiamérlegét, anyag- és energiaforgalmi diagramjait,

- az energia előállítása során keletkező légszennyező anyagokat, azok hatását a környezetre,

- az energia előállítása során keletkező szennyvizek jellegét és kezelési lehetőségeit,

- a talajszennyezések lehetséges okait, a szennyezés megelőzésének módjait, illetve az utólagos talajtisztítás lehetőségeit,

- a zaj- és rezgéskeltő hatásokat,

- a keletkező hulladékok kezelésének (szelektív gyűjtésének, hasznosításának, ártalmatlanításának, újrahasznosításának stb.) lehetőségeit, az energetikai hulladékok veszélyességi jellemzőit,

- az energia előállítása során alkalmazott legfontosabb gépi és villamosipari berendezéseket,

- a hőenergiatermelés és átalakítás gépeinek, berendezéseinek felépítését, működését,

- az erőgépek felépítését, működését,

- az egyen- és váltóáramú motorok működését, felépítését,

- az energiaelosztás, átalakítás lehetőségeit,

- a transzformátorok felépítését, működési elvét,

- az egyenirányítás lehetőségeit, szerepét az energiaellátásban,

- az energetika területén alkalmazott gépek, berendezések környezetet károsító hatásait,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező hulladékok környezetre gyakorolt hatását,

- az egyes berendezésekkel végzett munkafolyamatok anyag- és energiamérlegét, anyag- és energiaforgalmi diagramjait,

- a környezetbarát berendezésekkel történő energia előállításának lehetőségeit,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező légszennyező anyagokat, azok hatását a környezetre,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező szennyvizek jellegét és kezelési lehetőségeit,

értse:

- az összefüggést a környezetkímélő energiatermelés és a környezet minősége között,

- általános környezetvédelmi és energetikai ismeretei és a gyakorlati problémák közötti kapcsolatot,

- a fosszilis energiahordozók és a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésekor fellépő környezetterhelés közötti különbséget,

- az anyagtakarékos technológia és munkafolyamat fontosságát a gazdaságos energiatermelésben és a hulladékgazdálkodás terén,

- a technológiai folyamatok és a technológiák változásának, vagy korszerűsítési lehetőségeinek összefüggéseit az általuk okozott környezetszennyezéssel,

- a technológiai folyamatok során alkalmazott berendezések korszerűsége és a technológiák korszerűsége közötti kapcsolatot, az alkalmazott berendezések által okozott környezetszennyezés mértékét,

- a minőségbiztosítás kapcsolatát a gépi és elektromos berendezések korszerűségével, szakszerű használatával,

legyen képes alkalmazni:

- a szakmai gyakorlatban előforduló energetikai, környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódó alapfogalmakat,

- az energiaellátás és szolgáltatás biztosításakor a környezetvédelem általános szempontjait,

- gépek és berendezések beszerzésekor, üzemeltetésekor a megfelelő műszaki és gazdálkodási szempontok figyelembevételével az energiatakarékos megoldásokat.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a környezetkímélő technológiákat,

- az egyéni védőeszközöket,

- az energetikai és környezetvédelmi méréseket az energetikai technológiákban,

- mért eredményei kiértékelésekor a műszaki szabványokat, illetve az emissziós és immissziós határértékeket,

- a levegő-, víz- és talajszennyezés megelőzésére, illetve csökkentésére optimális környezettechnikai megoldásokat,

- a keletkező hulladékok újrahasznosítási lehetőségeit,

- a szelektív hulladékgyűjtést,

- az energiatermelő folyamatok auditálását,

- az energetikai gépi berendezéseket,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.2. Környezetvédelmi technikus (élelmiszeripar)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- az élelmiszer előállítás és a környezet kölcsönhatását,

- az élelmiszertechnológiák általános jellemzőit, a fontosabb iparok technológiáit (tartósító-, növényolaj-, hús-, baromfi-, tej-, gabona-, sütő-, szesz-, bor-, sör-, dohány-, édesipar és cukorgyártás),

- a késztermékek jellemzőit,

- a növényi és állati eredetű nyersanyagok jellemzőit, átvételét,

- az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosításának lehetőségeit,

- élelmiszeripari hulladékok ártalmatlanításának lehetőségeit a talaj károsodás megelőzésének figyelembevételével,

- a gépek, berendezések üzemeltetésének módját a higiénés feltételek biztosítása, az energiatakarékosság szempontjainak betartása és zaj csökkentésére vonatkozóan,

- az élemiszerbiztonság hazai helyzetét és intézményrendszerét,

- a hulladékok gyűjtésével, szállításával továbbá lerakásával vagy égetéssel történő ártalmatlanításával kapcsolatos ügyintézés folyamatát,

értse:

- az Élelmiszer törvény előírásait a hazai és a nemzetközi szabványok normáit, a termékek jelölését,

- a levegőt szennyező anyagok csökkentésének technológiai jelentőségét,

- az élelmiszer előállító hely létesítésének, az üzemeltetésének követelményeit, előírásait,

- a "bio" élelmiszerek előállításának lényegét, előnyeit,

- a gyártástechnológiák során felhasznált adalék- és technológiai segédanyagok szerepét,

- a környezetet leginkább terhelő élelmiszeripari tevékenységek fő gyártástechnológiai műveleteit,

- az élelmiszeripari termékek csomagolási hulladékok csökkentésének megoldásait, a hasznosítási lehetőségeit,

legyen képes rendszerezni:

- az élelmiszeripari, élelmiszerforgalmazási és/valamint a vendéglátási, és a közétkeztetési területeken a környezetvédelem céljait, feladatait, területeit, módszereit, eszközeit,

- a hulladékok gyűjtésével, szállításával, hasznosításával, továbbá lerakásával vagy égetéssel történő ártalmatlanításával kapcsolatos ügyintézés feladatait,

legyen képes alkalmazni:

- az élelmiszer előállító hely létrehozásakor az optimális gyártástechnológiát,

- a gyártástechnológiák ismeretében a hulladékok, melléktermékek hasznosítási eljárásait,

- a főbb gyártástechnológia ismeretében a megfelelő környezetkímélő műveleteket,

- az élelmiszeripari területen alkalmazott csomagolóeszközök újrahasznosítási technológiáit.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményeit,

- a szervetlen és szerves vegyületek mennyiségi és minőségi meghatározását,

- a laboratóriumi mérőműszereket (kalibráció, mérés, karbantartás),

- a laboratóriumi mérések mérési pontosságára és reprodukálhatóságára vonatkozó előírásokat,

- a mintavételi eszközöket (megválasztás, működtetés, karbantartás),

- a helyszíni vizsgálatokhoz szükséges gyorsteszteket,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.3. Környezetvédelmi technikus (geológia)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után ismerje:

- a Föld keletkezésének legelfogadottabb elméleteit,

- a Föld hagyományos és lemeztektonikai szerkezetét,

- a hegységképződési ciklusokat és az ezekkel kapcsolatos ősföldrajzi változásokat,

- a földi élet kialakulását, a földtörténet eseményeit, korbeosztását,

- a belső és külső erők működésének folyamatát és általános ismérveit,

- az ásványok osztályait, a legfontosabb kőzetalkotó ásványokat, kőzetek osztályozását,

- a magmás folyamatok során keletkező kőzeteket,

- kőzetmetamorfózist, az átalakult kőzeteket,

- az egyes időszakok legjellemzőbb vezérkövületeit,

- a rétegtan alapismérveit,

- az üledékes folyamatok sorrendjét és jellemzőit,

- Magyarország földtani tájegységeinek jellemző felépítését,

- a felszín alatti vizek típusait, vegyi fizikai áramlási tulajdonságait, szennyeződésének lehetőségeit, a szennyeződések terjedését, a terjedés irányának meghatározását,

- a geodéziai mértékegységrendszereket,

- az alappontok jelölésének módjait,

- a felmérési eljárásokat,

- a magasságmérés fogalmát és módszereit,

- a terepi munkák rendjét és biztonságtechnikai előírásait,

- a megengedett szintezési záróhibahatárokat,

- a gyakorlati feladatokhoz szükséges számítási eljárásokat,

- az eredmények dokumentálásának szabályait (jegy-zőkönyv),

- a mérnökgeológiai kutatás alapelemeit,

- kőzetek és üledékek porozitási, permeabilitási, szöveti jellemzőit,

- alapozások, üregek mérnökgeológiai problémáit,

- a mintavételi és laboratóriumi munkák rendjét biz-tonságtechnikáját,

- a mérnökgeológiai feladatok megoldásához kapcsolódó számításokat,

- a vizsgálati jegyzőkönyv elkészítését,

értse:

- az evolúció és a földi légkör alakulásának összefüggéseit,

- a lemeztektonikai folyamatok összefüggéseit,

- a hegységképződés okait és folyamatát,

- a földtani képződmények kormeghatározásának elvét,

- a magmaképződés és kikristályosodás eseményeinek összefüggéseit,

- az ásványrendszerezés alapelvét,

- a metamorf geofázis folyamatait,

- az üledékes folyamatok és kőzetképződés kapcsolatát,

- a karsztosodás folyamatát,

- a tektonikai mozgások és Magyarország szerkezeti felépítésének kapcsolatát,

- a helymeghatározás, az abszolút és relatív pontmeghatározás elvét,

- két pont közötti távolság meghatározásának módját,

- a területosztás geometriai vonatkozásait és a számításokat,

- a szögmérés és a szintezés alapelvét, szabályait,

- az általuk elvégzett távolságmérés, szintezés és szögmérés alapelvét, szabályait,

- a mérési jegyzőkönyv készítésének, vezetésének menetét és fontosságát,

- az alkalmazott talajmechanikai mérési módszer és a mérendő komponensek közötti összefüggést,

- az alkalmazott eszközök működési elvét,

- a környezetföldtani műszaki földtani térképezésnél alkalmazható geofizikai módszerek elvét,

- az állékonyság vizsgálati elvét,

- a vizsgált jellemzők és a talajminőség közötti kapcsolatot,

- az általuk elvégzett vizsgálatok során zajló folyamatok ok-okozati összefüggéseit,

- az ingatlan-nyilvántartás szükségességét,

legyen képes rendszerezni:

- az ásványokat összetételük alapján,

- a kőzeteket ásványparageneziseik alapján,

- a kőzeteket környezetvédelmi érzékenységük alapján,

- az üledékeket és kőzeteket különböző szempontok szerint,

- a földfelszín formáit genetikai szempontok alapján,

- Magyarország tektonikai zónáit korrelációjuk alapján,

- Magyarország hegységeit felépítésük alapján,

- a különböző geodéziai mérési eljárásokat,

- a megfigyelési, vizsgálati adatokat, eredményeket,

- az állékonyságot biztosító eszközöket, műszaki beavatkozási módokat,

- a különböző módszerekkel végzendő vizsgálatok céljait és eredményeit,

legyen képes alkalmazni:

- a mértékegységrendszerek mértékegységeit,

- a mérési vázlatok szerkesztésének szabályait,

- a szintezési jegyzőkönyv számításokhoz szükséges ismereteit,

- ingatlan-nyilvántartási ismereteiket telekkönyvi adatok beszerzéséhez.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a laboratóriumi eszközöket,

- a tanult mérőműszereket,

- a talajfeltárás és mintavétel módjait, eszközeit,

- a terepi munkák általános szabályait,

- önállóan a munkájukhoz szükséges eszközöket, berendezéseket a geodéziai feladatok végrehajtása során,

- elméleti ismereteiket a talajmechanikai mérések megtervezéséhez és az eredmények kiszámításához,

- a vizsgálati eredményeiket a legfontosabb talajfajták felismeréséhez,

- a vizsgálati előírásokat azok végrehajtása során,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.4. Környezetvédelmi technikus (gépészet)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- az SI mértékrendszert, az alap és leszármaztatott mértékegységeket, valamint átszámításukat (út, idő, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, nyomás, nyomaték, munka, teljesítmény, hatásfok),

- géprajzi jelöléseket és szabványos ábrázolási módokat,

- szilárdságtani alapfogalmakat, az igénybevétel, az alakváltozás, az ébredő feszültség és a feszültségeloszlás kapcsolatát,

- a különféle igénybevételek, a húzó, a nyomó, a hajlító, a nyíró, a csavaró és összetett igénybevételek fogalmát, és az alapesetekre vonatkozó méretezési eljárásokat,

- a különböző rendeltetésű gépelemek, szerkezetek, kötések jellemző igénybevételeit, a szilárdságtani méretezési alapfogalmakat, és egyszerű számításokat, anyag és szilárdságtani jellemzőket és jelöléseket,

- az egyes alapanyagok gyártásánál alkalmazható minőségjavító eljárásokat,

a szennyező és ötvöző anyagokat, azok hatását az anyagok fizikai, mechanikai és a választott technológia szerinti tulajdonságokra, üzemi körülményekre,

- a különféle anyag előkészítési eljárásokat és az eljárástól függő anyag igénybevételi, anyag felhasználási területeket; öntési eljárások, kovácsolási eljárások, henger-lési eljárások, képlékeny alakítási eljárások, felület megmunkálási eljárások,

- a hőkezelési eljárások alkalmazását, a metallográfia szerkezet módosításának hatását a fémes anyagok mechanikai és technológiai tulajdonságaira,

- a hajtó és kenőanyagokkal szemben támasztott követelményeket, az egyes felhasználási területeken,

- a hajtó és kenőanyagok helyes megválasztását, alkalmazását és a megfelelő időben történő cseréjének, pótlásának szempontjait és előírásait,

- az egyes gépelemeket és a felhasználási területeket; kötőgépelemek, oldható és nem oldható kötések, tengelyek és csapágyazásuk, tengelykapcsolók, fékek, rögzítő szerkezetek, kilincsművek, szabadonfutók, rugók, lengéscsillapítók, súrlódásos hajtások, kényszerkapcsolatú hajtások, bütykös és karos mechanizmusok,

- a különféle anyagú, átmérőjű, és falvastagságú csövek, csőkötések, csőszerelvények és tömítések megválasztását a felhasználási területtől, az áramló közeg fizikai jellemzőitől és kémiai tulajdonságától függően,

- a hidraulikus és pneumatikus erőátviteli rendszerek főbb elemeit, alkalmazásuk lehetséges területeit, és szempontjait az üzemvitel műszaki jellemzőit,

- a különböző hajtóanyagokkal üzemeltetett belsőégésű motorok szerkezeti felépítését, az egyes szerkezeti elemek feladatát, anyagait és kialakítását, a tüzelőanyag ellátó és gyújtási rendszert, a kenési és hűtési rendszereket, a villamos és elektronikai egységek működését és szabályzási funkcióit,

- a villamosságtani alapfogalmakat, a villamos feszültségforrásokat, a feszültségforrások jellemzőit, a vezető és szigetelő anyagokat, az áramfejlesztőket, a feszültségszabályzókat, az egyenáramú motorokat, az aszinkronmotorokat, a transzformátorokat és az akkumulátorokat, a szakirányban jellemző alkalmazási területeket, a villamos érintésvédelem elméletét és a gyakorlatát,

legyen képes rendszerezni:

- a környezetvédelem különböző szakirányaiban alkalmazott gépek, eszközök és berendezések rendeltetését,

- az alkalmazási területek műszaki, gazdasági, termelési és környezetbiztonsági követelményeit,

- a feladat ellátására alkalmazott gépek megválasztásának gazdasági, energiatakarékossági, üzembiztonsági, munkaegészségügyi és környezetvédelmi szempontjait,

- a gépelemek, a szerkezeti elemek és gépegységek gyártásánál, üzemeltetésénél, karbantartásánál, és javításánál használt anyagok fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságait, az alkalmazott anyagok és anyagminőségek megválasztásának szempontjait,

legyen képes alkalmazni:

- a gépekkel és berendezésekkel szemben támasztott környezetvédelmi és környezetbiztonsági prioritásokat,

- a közterület tisztítás (nyári és téli célgépek, utak, műtárgyak, úttartozékok tisztításának célgépei), gépei és gépészeti berendezéseinek alkalmazására üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a hulladékgyűjtés, szállítás, tárolás (hulladékgyűjtő és szállító célgépek, edényürítő szerkezetek, tömörítős konténerek, folyékony szippantó, szállító, mosó célgépek), gépei és gépészeti berendezéseinek alkalmazására üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a hulladékártalmatlanítás (hulladék lerakók, hulladékégetők), gépei és gépészeti berendezéseinek alkalmazására üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a hulladék előkezelés és hasznosítás (válogatók, aprítók, osztályozók, tömörítők, bálázók, darabosítók, biogáz motorok, komposztálók) gépei és gépészeti berendezéseinek alkalmazására üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a csatornahálózatok és szennyvíztisztító telepek területén alkalmazott gépek üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- az ivóvíz szolgáltatás biztosítása érdekében alkalmazott gépek és berendezések gazdaságos, energiatakarékos és biztonságos üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat,

- a légszennyezést okozó technológiák levegőtisztaság védelmi berendezései üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó előírásokat.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a gépek és gépészeti berendezések beszerzésekor a technológiától függő és a takarékos energiafelhasználást figyelembevevő kiválasztási szempontokat,

- az új gépek és berendezések üzembe helyezésére vonatkozó előírásokat,

- a gépek üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó műszaki, műszaki biztonsági és környezetvédelmi szempontokat,

- a gépek üzemeltetésekor alkalmazott és keletkező veszélyes anyagokra vonatkozó előírásokat és eljárásokat,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.5. Környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodás)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a környezetszennyezés fogalmát és hatásait,

- a környezet, az egyes környezeti elemek leggyakoribb szennyező forrásait,

- a hulladék fogalmát, fajtáit és környezeti veszélyességét, veszélyeztető hatásait,

- a hulladék-kezelési technológiákat (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás),

- a technológia és a hulladékok közötti összefüggést,

- a hulladékok legfontosabb típusait, azok gyűjtési, szállítási és tárolási módjait,

- a hulladékgyűjtésnél-, szállításnál alkalmazott eszközöket, célgépeket,

- a környezeti elemek és a hulladékok mintavételi szabályait és módszereit, a szabványos vizsgálati eljárásokat, a mérőeszközöket, a mérések, vizsgálatok menetét,

- a szakterületre vonatkozó műszaki szabványokat, előírásokat,

- a hulladékok nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat,

- a hulladékminősítési előírásokat,

- a hulladékkal kapcsolatos ellenőrzési, hatósági felügyeleti eljárás lefolytatására jogosult területi intézmények jogkörét,

- a laboratóriumi, terepi és műhelymunkák szabályait, gyakorlati módszereit, biztonságtechnikai követelményeit,

- a veszélyes hulladékok fogalmát, csoportosítását,

- veszélyes és radioaktív hulladékok fajtáit és hatásukat, környezetre gyakorolt hatásukat és a kezelésükre vonatkozó előírásokat,

- a radioaktív hulladékok fajtáit, lerakásuk különleges szabályait,

- a veszélyes hulladékok gyűjtési, tárolási, előkészítési és lerakási módjait,

- a veszélyes hulladékokra vonatkozó nemzetközi előírásokat,

- a környezetbiológiai, környezetkémiai összefüggéseket,

- a nehezen vagy nem bomló anyagokat, anyagcsoportokat,

- a hulladékokkal kapcsolatos munkavégzés biztonságtechnikai, tűzvédelmi és közegészségügyi előírásait,

- a hulladéklerakó és egyéb ártalmatlanító létesítmények engedélyeztetésének, létesítésének gyakorlati lépéseit,

- a lerakás technológiai megoldásait, a lerakók üzemeltetési feladatait,

- a lerakók rekultivációs munkáinak lépéseit,

- a hulladékok égetését, az égetés elméletét, technológiai folyamatát, a veszélyes hulladékok égetési technológiáját,

- az anyagmérleg, anyagforgalmi diagram készítésének lépéseit,

- a biogáz-előállítás és a komposztálás elméletét és technológiáját,

- a szakterületére vonatkozó jogszabályokat és szakigazgatási előírásokat,

- a munkaterületéhez tartozó biztonságtechnikai, közegészségügyi és járványügyi előírásokat, az egyéni védőeszközök használatának szabályait,

értse:

- a környezeti hatásvizsgálat szükségességét,

- a kezelési mód, a hasznosítás és az ártalmatlanítás összefüggéseit,

- a hulladékhasznosítás gazdasági és környezetvédelmi követelményeit,

- a lerakókkal kapcsolatos jogi és műszaki követelményeket,

- a hulladékgazdálkodási létesítmények üzemeltetési előírásaiban foglaltakat,

- a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakigazgatási eljárás menetét, az adatszolgáltatás szükségességét,

- a környezeti információrendszer felépítését,

- az alapvető anyagforgalmi diagramtípusok közti különbségeket,

- a hulladékminősítés elvét,

- a laborvizsgálatok, gyakorlatok végrehajtásához szükséges elméleti ismereteket,

- a mérőeszközök és műszerek működési elvét,

- a környezeti elemek és a hulladékok alapvető fizikai, kémiai, biológiai helyszíni vizsgálatát,

- a kémiai analitikai eljárásokat,

- a biológiai indikáció elvét, az indikátor-szervezetek működését,

- a hulladékok környezetterhelése és az általuk bekövetkező környezeti változások összefüggéseit,

tudja alkalmazni:

- az üzemi, a terepi és laboratóriumi mérési munkák biztonságtechnikai előírásait és a mérési eljárásokra vonatkozó műszaki előírásokat és szabványokat,

- az általános környezettechnikai és technológiai ismereteit a hulladékkezelés különböző feladatainak megoldásában,

- ismereteit a munka végzésénél előforduló balesetek megelőzésére, az élet-, egészség- és környezetvédelmi előírások betartatására,

- a műszaki ábrázolás szabályait,

- a szakterületére vonatkozó műszaki szabványokat, jogszabályokat és szakigazgatási előírásokat,

- felhasználói szinten, egy integrált programcsomagot (szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő, grafikus ábrázolás),

- kommunikációs készségét írásban és szóban.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- az egyszerűbb mintavevő eszközöket, tudjon mintát venni (talaj, víz, levegő, hulladékok) és tartósítani,

- a minta előkészítését az analitikai vagy műszeres méréshez, az egyszerűbb mérések elvégzését,

- a mérési eredmények birtokában következtetések levonását egy-egy környezeti elem állapotára,

- a hulladékvizsgálati szabványokat,

- a terepi körülmények között hordozható műszerekkel, tesztekkel a környezeti elemek mérését a helyszínen,

- ismereteit egyszerűbb mérő, vezérlő és szabályozó kör összeállításakor,

- a hulladékokkal kapcsolatos klasszikus és műszeres laboratóriumi vizsgálatokat,

- a biológiai vízminősítés elvégezését,

- a mérési adatok feldolgozásának korszerű (számítógépes) módszereit,

- a mérési eredményeket, majd az adatok összehasonlító elemzése után megítélni a környezet állapotát, a hulladék minőségét, a gép, berendezés működésének minőségét,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.6. Környezetvédelmi technikus (mezőgazdaság)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- az éghajlat és a talajtan alapvető összefüggéseit,

- a talajművelési rendszerek legfontosabb jellemzőit, ismérveit,

- a különböző termesztés-technológiák jellemzőit,

- a növénytermesztési alapfogalmakat,

- a szántóföldi növénytermesztés alapfogalmait, módszereit, eljárásait,

- az erdőgazdálkodás alapfogalmait,

- az erdőgazdálkodás alapfolyamatait,

- az erdővédelem célját, feladatait és módszereit,

- az erdőhasználat alapfogalmait, legfontosabb összefüggéseit,

- hulladékhasznosítás lehetőségeit a mezőgazdaságban,

- a produkcióbiológia alapjait,

- az állattenyésztési alapfogalmakat,

- az általános takarmányozástan alapjait,

- az állategészségügyi alapfogalmakat,

- a legfontosabb háziállatok tenyésztéstechnológiáinak jellemzőit,

- a legjelentősebb tenyésztésbe vont vadfajok tenyésztéstechnológiáinak jellemzőit,

értse:

- a termőhelyi tényezők összefüggés-rendszerét,

- a növényvédelem, a környezetvédelem és a természetvédelem összefüggéseit,

- a termesztés-technológiai jellemzők és a környezetvédelem kapcsolatát,

- az erdőtelepítés és erdőfelújítás különbözőségét,

- az erdővédelem jelentőségét,

- a mezőgazdasági és ipari melléktermékek és hulladékok újra feldolgozásának jelentőségét,

- a tenyésztéstechnológiai jellemzők és a környezetvédelem kapcsolatát,

- az állattenyésztés és a környezet- és természetvédelem összefüggéseit,

- a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés gazdasági összefüggéseit,

tudja rendszerezni:

- az éghajlattani ismereteit,

- a talajtani ismereteit,

- a talajművelési módokat,

- a termőhely ismerettani tudását,

- a különböző termesztés-technológiákat,

- az erdő típusokat,

- a jelentősebb erdei fás szárú növényeket,

- állattani ismereteit,

- a különböző állatbetegségeket,

- a járványvédelem módszereit,

- a különböző tenyésztéstechnológiákat,

tudja alkalmazni:

- biológiai, kémiai, fizikai, matematikai és földrajzi ismereteit a tantárgy tanulása során,

- a szakmai gyakorlatokon megszerzett tapasztalatait,

- a környezetvédelmi és természetvédelmi ismereteit a tantárgy tanulásakor.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a lényegesebb meteorológiai eszközöket, műszereket,

- a mezőgazdasági szempontból jelentős gyomnövényekre vonatkozó ismereteket,

- a talajtípusokat és azok tulajdonságait,

- a talajelőkészítés, talajművelés eszközeit, gépeit, technológiai folyamatait,

- a termőhelyi tényezőket,

- a jellegzetes erdőtársulásokat,

- a fontosabb hazai erdőtársulásokat,

- a faállomány-szerkezettani jellemzőket,

- az erdőgazdasági szempontból jelentős fás szárú növényeket,

- a mezőgazdasági szempontból jelentős lágyszárú növényeket,

- a leglényegesebb takarmányozástani számításokat,

- a különböző állatbetegségeket és az ellenük való védekezést,

- a különböző vadbetegségeket és az ellenük való védekezés módszereit,

- az állattenyésztő telepek sajátos környezetvédelmi feladatait,

- a különböző tenyésztéstechnológiák legfontosabb jellemzőit, módszereit,

- a gazdasági állatokat,

- a háziállatokat,

- a házasított állatokat,

- a lakókörnyezet állatait,

- a tenyésztésbe vont, fontosabb vadfajokat,

- a védett és haszonállatokat és az állati kártevőket,

- a tájra jellemző és a területi adottságoknak megfelelő védett és haszonnövényeket, illetve tipikus gyomnövényeket,

- a növénytermesztés technológiai ismeretanyagát,

- a laboratóriumi magvizsgálati eljárásokat,

- az alapvető térképjeleket,

- a tanulmányi kirándulások és üzemlátogatások során szerzett ismereteit,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.7. Környezetvédelmi technikus (nehézipar)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a bányászattal, kohászattal, nehézvegyiparral és gépgyártással (a továbbiakban: nehézipar) kapcsolatos alapfogalmakat,

- a nehézipar nyersanyagainak főbb jellemzőit,

- a technológiai folyamatelemzés szabályait,

- a technológiai berendezések működési elvét, főbb szerkezeti elemeit, azok funkcióját,

- a technológiai és kiegészítő berendezések alkalmazási feltételeit,

- a legmegfelelőbb technológia, illetve technológiai berendezés kiválasztásának alapvető szempontjait,

- az újrahasznosító, hulladékszegény eljárások alkalmazásának módszereit, feltételeit,

- a termékellenőrzés folyamatát,

értse:

- a nehézipari technológia okozta környezeti kár megszüntetésének szükségességét,

- a kárelhárítási módszerek elvi alapjait és gyakorlati kivitelezésének folyamatát,

- a nehézipari hulladékkezelés technológiáit,

- a zárt technológiai folyamatok kialakításának elvét,

- a környezetkímélő alapanyagok és az alternatív energiaforrás felhasználásának jelentőségét,

- a technológiai berendezések működésével kapcsolatos alapvető összefüggéseket,

- az életciklus elemzés alapjait,

- a csomagolás és raktározás alapjait,

- a termékértékesítés fázisait,

legyen képes:

- a nehézipar alapvető számítási módszereinek, grafikus eljárásainak alkalmazására,

- technológiai és gépészeti ismereteinek gyakorlatba való átültetésére,

- a nehézipari termékek életciklusának elemzésére,

- környezetvédelmi jellegű ismertető anyagok összeállítására,

- számítástechnikai ismereteinek az eredmények kiértékelésében való alkalmazására,

- irányítással a technológiai folyamat környezetvédelmi részének kidolgozására,

- a kapott mérési eredményekből adott algoritmusok szerint valószínűségvizsgálatot végezni a lehetséges környezetszennyezés meghatározására.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a nehézipari környezetterhelő technológiákhoz kapcsolódó analitikai vizsgálatokat,

- a bányászat, kohászat, feldolgozás során keletkező környezetet szennyező hulladékok vizsgálati módszereit,

- a műszeres analitikai vizsgálati módszereket, azok előnyeit, hátrányait,

- az anyagvizsgálati módszerek gyakorlati kivitelezését,

- a nehézipari környezetterhelő technológiák által kibocsátott szennyező anyagok minőségi és mennyiségi analízisére vonatkozó vizsgálatokat,

- a mérési eredmények pontos, precíz, objektív értékelésére vonatkozó előírásokat,

- a kárelhárítás eszközrendszerét,

- a rekultivációs munkák megalapozására, előkészítésére, megvalósítására vonatkozó eljárásokat,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.8. Környezetvédelmi technikus (nukleáris energiaipar)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a környezetet károsító energetikai hatásokat, az energia fogalmát, mértékegységeit, az energia megjelenési formáit, az Einstein-féle anyag- és energiamegmaradási törvényt, az energiahatékonyság, energiastratégia elvét,

- az elsődleges és másodlagos energiahordozókat, a nem megújuló és megújuló energiákat,

- a megújuló energiaforrásokat, a napenergia (aktív sugárzáshasznosító berendezések, passzív napenergia hasznosítás, a fotovillamos hasznosítás elveit) jellemzőit, a szélenergia (a szél energetikai jellemzői, szélerőgépek jellemzői) jellemzőit, a biomassza, a biogáz, a vízienergia jellemzőit, hasznosíthatóságát,

- az urán és a hasadóanyagok legfontosabb jellemzőit,

- az atomerőművek segédrendszereit, sugárvédelmét,

- a radioaktív hulladékok csoportosítását, elhelyezését,

- a különleges típusú atomreaktorok működését,

- a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat elemeit,

- a villamos energiaátalakítás berendezéseit,

- a villamos hálózatok típusait, felosztását,

- az energiapolitika, energetikai információgyűjtés, teljesítménygazdálkodás, energiaveszteség, energia racio-nálás, üzemanyag-gazdálkodás, fűtési energiagazdálkodás, villamosenergia-gazdálkodás lényegi elveit,

- az alapanyag, segédanyag, energiatermelés, energiaszükséglet fogalmát,

- a termék, melléktermék, hulladék környezetre gyakorolt hatását,

- a nukleáris energia előállítása során keletkező légszennyező anyagokat, azok hatását a környezetre,

- a nukleáris energia előállítása során keletkező szennyvizek jellegét és kezelési lehetőségeit,

- az esetlegesen bekövetkezhető talajszennyezések következményeit, a szennyezés megelőzésének módjait, illetve az utólagos talajtisztítás lehetőségeit,

- az erőművek működése során fellépő zaj- és rezgéskeltő hatásokat,

- a keletkező radioaktív hulladékok kezelésének (szelektív gyűjtésének, ártalmatlanításának, újrahasznosításának) lehetőségeit, a nukleáris energiaipari hulladékok veszélyességi jellemzőit, veszélyességi osztályait,

- az energetika területén a környezeti hatásvizsgálat, auditálás lényegét,

- a nukleáris energia előállítása során alkalmazott legfontosabb gépi és villamosipari berendezéseket,

- a hőenergiatermelés és -átalakítás gépeinek, berendezéseinek felépítését, működését,

- az egyen- és váltóáramú motorok működését, felépítését,

- az energiaelosztás, -átalakítás lehetőségeit,

- a transzformátorok felépítését, működési elvét,

- az egyenirányítás lehetőségeit, szerepét az energiaellátásban,

- a nukleáris energetika területén alkalmazott gépek, berendezések környezetet károsító hatásait,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező hulladékok környezetre gyakorolt hatását,

- az egyes berendezésekkel végzett munkafolyamatok anyag- és energiamérlegét, anyag- és energiaforgalmi diagramjait,

- a környezetbarát berendezésekkel történő energia előállításának lehetőségeit,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező légszennyező anyagokat, azok hatását a környezetre,

- az egyes berendezések alkalmazása során keletkező szennyvizek jellegét és kezelési lehetőségeit,

értse:

- az összefüggést a környezetkímélő energiatermelés és a környezet minősége között,

- általános környezetvédelmi és energetikai ismeretei és a gyakorlati problémák közötti kapcsolatot,

- a fosszilis energiahordozók és a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésekor fellépő környezetterhelés közötti különbséget,

- az anyagtakarékos technológia és munkafolyamat fontosságát a gazdaságos energiatermelésben és a hulladékgazdálkodás terén,

- a korszerű erőművek felépítését, energiatermelő folyamatait,

- a nukleáris energiatermelés folyamatát, a technológiai folyamatok korszerűségének összefüggéseit,

- a nukleáris energiatermelés környezetre gyakorolt hatásait,

legyen képes alkalmazni:

- a szakmai gyakorlatban előforduló energetikai, környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódó alapfogalmakat,

- a főbb energetikai számításokat,

- technológiai ábrák segítségével a főbb részfolyamatokat modellezni,

- ismereteit feladatlapok és tantárgytesztek megoldása során.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a sugárzások mérésének eszközeit, a környezetkímélő technológiákat,

- a nukleáris energetikai és környezetvédelmi méréseket az energetikai technológiákban,

- mért eredményei kiértékelésekor a műszaki szabványokat, illetve az emissziós és immissziós határértékeket,

- az egyéni sugárvédelmi védőeszközöket,

- a levegő-, víz- és talajszennyezés megelőzésére, ill. csökkentésére optimális környezettechnikai megoldásokat,

- a keletkező radioaktív hulladékok újrahasznosítási lehetőségeit,

- az energiatermelő folyamatok auditálását,

- az energetikai gépi berendezéseket,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.9. Környezetvédelmi technikus (településgazdálkodás)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a települések kialakulásának és fejlődésének folyamatát,

- a településkörnyezet és a hozzá kapcsolódó rendszerek fogalmát,

- a települések szerkezeti alaprajzi jellemzőit,

- Magyarország településrendszerének fejlődési szakaszait és jelenlegi állapotát,

- az önkormányzatok előírt, alapellátási és önként vállalt feladatait,

- a közműnyilvántartás kezelését,

- az önkormányzatok település-egészségügyi feladatainak megvalósítását,

- a hulladékgazdálkodási, a levegőtisztaság-védelmi, a zajártalom elleni védelemben, a vízgazdálkodási, a vízvédelmi, az energiagazdálkodási, a közlekedésszervezési folyamatokat,

- a fenntartható fejlődés megvalósíthatóságának lehetőségeit a település keretein belül,

értse:

- az épített környezet alakításával és védelmével, valamint a településfejlesztéssel kapcsolatos alapösszefüggéseket,

- a funkció, a forma, a szerkezet, az anyag és a technológia alapvető összefüggéseit,

- a minőség-ellenőrzés módját, az építésügyi minőségellenőrzési tevékenységet,

- a legfontosabb természetes és mesterséges építőanyagok tulajdonságait, felhasználási területeit,

- az építés előkészítés, a szerkezetépítés, a szakipari munkák, az épületgépészeti munkák, a befejező munkák, valamint az átadás-átvétel folyamatát,

legyen képes:

- ismertetni az építési tevékenységgel kapcsolatos baleset-elhárítási, munkavédelmi, környezetvédelmi összefüggéseket,

- eligazodni a műemlékvédelemmel és a védetté nyilvánítással kapcsolatos jogszabályok, előírások között,

- segíteni a műemlékek fenntartásával, felújításával, méltó hasznosításával, romok konzerválásával kapcsolatban a nemzetközi egyezményekben elfogadott elvek érvényesülését,

- érvényesíteni ismereteit a területfejlesztési, településrendezési, valamint az építésügyi igazgatási tevékenységek során,

- felismerni az egyes stíluskorszakokhoz tartozó épületeket,

- az épületfelújítási-fenntartási munkák lépéseit meghatározni,

- eligazodni Európán belül a történeti korok építészeti stílusai között,

- figyelemmel kísérni Magyarország és az érintett régió környezeti állapotát és környezeti terhelését,

- bemutatni hazánk és szűkebb értelemben a helyi épített örökség elemeit,

- ismertetni a Világörökség legfontosabb magyarországi építészeti emlékeit és a listával kapcsolatos szabályokat, elveket,

- bemutatni hazánk népi építészeti értékeit, hagyományait.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- ismereteit az önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak tervezésében, a feladatok végrehajtásában,

- ismereteit a településirányítás, a településrendezési tervezés, a települési környezetvédelmi program elkészítésének folyamatában,

- ismereteit a környezetvédelmi hatásvizsgálatok elvégzésében,

- ismereteit az építésügyi hatósági eljárás folyamatában, ismeri a megfelelő dokumentumokat,

- ismereteit az épületeknél előforduló hibák felismerésében az épületdiagnosztika módszereinek alkalmazásával,

- ismereteit a területén lévő műemlékek felkutatásában és az azokkal kapcsolatos adatgyűjtésben,

- ismereteit a területén a védettség alá nem eső, de a település sajátos jellegét meghatározó és a helyi lakosság számára fontos emlékek körének felmérésekor,

- ismereteit településén az építési hagyományok, tájképi értékek megőrzését célzó tevékenységekben,

- ismereteit a lakosság helyi építészeti hagyományok, értékek megismerésében való hozzásegítésében,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.10. Környezetvédelmi technikus (természetvédelem)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- természetvédelem feladatait, eszközeit, tárgyait (földtani, víztani, tájképi, növénytani, állattani, kultúrtörténeti értékek); a védett természeti területeket, a terület nélküli védett természeti értékek körét,

- a természetvédelmi biológia és ökológia törvényszerűségeit,

- a természetvédelem jogi szabályozását, a fontosabb jogszabályokat,

- a természetvédelem hazai és nemzetközi szervezeteit és kapcsolatrendszerét,

- a természetvédelmi tervek típusait, általános jellemzőit, részeit,

- a természetvédelmi alapterv készítésének fázisait,

- a természetvédelem információs rendszerét, feladatait,

- természeti értékek és védett természeti területek kezelésének, fenntartásának, monitorozásának és bemutatásának alapvető kérdéseit és összefüggéseit,

- a természeti értékek és területek megóvásának módjait, formáit, a védettségi fokozatokat,

- a védetté nyilvánítási eljárás előkészítési formáit,

- a területek természetvédelmi értékének meghatározási módszereit,

- a természetkárosítás mértékét megállapító eljárásokat,

- az élőhelyek minősítésének általános és speciális ismereteit,

- a szárazföldi és vízi élőhelyek típusait,

- a természetvédelmi területek összehasonlító elemzésének módjait,

- a tájvédelem fogalmát, jelentőségét, feladatát,

- a tájrendezés fogalmát, célját, jelentőségét,

- a tájtervezés alapfolyamatait,

- a különböző gazdálkodási kategóriákat,

- a produkcióbiológia alapjait,

- az állategészségügyi alapismeretek és a környezeti hatások kapcsolatát,

- a legfontosabb háziállatok tenyésztéstechnológiáinak jellemzőit,

- a legjelentősebb tenyésztésbe vont vadfajok tenyésztéstechnológiáinak jellemzőit,

- az indikátor fajok alkalmazási lehetőségeit a biológiai monitorozásban,

- a növénytermesztési alapfogalmakat,

- az éghajlattan alapvető összefüggéseit,

- a talajtan alapvető ismeretanyagát,

- a talajművelési rendszerek legfontosabb jellemzőit, ismérveit,

- a különböző termesztéstechnológiák jellemzőit,

- az erdőgazdálkodás természetvédelmi jelentőségét és hazai helyzetét,

- az erdővédelem célját, feladatait és módszereit a természetvédelem tükrében,

- az erdőhasználat alapfogalmait, legfontosabb összefüggéseit a természetvédelem tükrében,

értse:

- a természetes és mesterséges eredetű károsodások kapcsolatait,

- az emberi tevékenység és a természetkárosodás összefüggéseit,

- az élőhelyek minősítésének szerepét, jelentőségét,

- a környezeti hatásvizsgálatok feladatát,

- az állattenyésztés és a környezet- és természetvédelem összefüggéseit,

- a tájrendezés és a területrendezés kapcsolatát,

- a tájtervezés ökonómiai összefüggéseit,

- a tájtervezés szociológiai (környezetszociológiai) összefüggéseit,

- a természet önszabályozó képességének jelentőségét,

- a különböző nemzetgazdasági technológiák természetvédelemre gyakorolt hatását,

- a növényvédelem és a környezetvédelem összefüggéseit,

- a termesztéstechnológiai jellemzők és a környezetvédelem kapcsolatát,

- az erdőtelepítés és erdőfelújítás különbözőségét,

- az erdővédelem jelentőségét,

tudja alkalmazni:

- életközösségek természetvédelmi értékelésének alapismereteit,

- az élőhelyek minősítésének ismereteit,

- a természetvédelmi területek összehasonlító elemzésének módjait,

- a növény- és állattársulások elemzési módszereit,

- a védett növény- és állattársulások legfontosabb elemzési módszereit,

- területek természetvédelmi értékének meghatározására szolgáló egyszerűbb eljárásokat,

- a legalapvetőbb talaj-, víz- és levegőminőség vizsgálatok egyszerű terepi módszereit,

- különböző élő rendszerek összehasonlítását, alapvető elemzési módjait, jellemzését,

tudja rendszerezni:

- a természetvédelem tárgyait és feladatait,

- a természetvédelmi tervek típusait,

- a természetvédelmi tervek részeit (felépítését),

- a természetet károsító tevékenységeket,

- a természetkárosítás meghatározásának és felmérésének egyszerű módszereit, eljárásait,

- a természet értékelésének módszereit, eljárásait,

- az élőhelyek minősítésének lehetőségeit,

- a természetvédelmi területek összehasonlító elemzésének módjait,

- a környezeti hatásvizsgálatok módszereit,

- a legfontosabb hazai növény- és állattársulásokat,

- a legfontosabb hazai védett és fokozottan védett állatfajokat,

- a különböző termesztéstechnológiákat,

- az erdőtípusokat,

- a jelentősebb erdei fás szárú növényeket.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a természetvédelem legfontosabb gyakorlati feladatait,

- a természeti értékek és területek gyakorlati megóvásának módjait, formáit,

- a természet értékelésének módszereit, eljárásait,

- a természetvédelmi értékek meghatározására szolgáló egyszerűbb gyakorlati eljárásokat,

- az élőhelyek minősítésének gyakorlati szempontjait,

- a védetté nyilvánítási eljárás előkészítési és megvalósítási formáinak gyakorlati teendőit,

- a védett természeti területek adatainak kezelését,

- a védett természeti területek összehasonlító elemzésének módjait,

- az életközösségek természetvédelmi értékelésének gyakorlati ismereteit,

- állatismeretét,

- a különböző állatbetegségek leírásánál tanultakat,

- a különböző vadbetegségeket leírásánál tanultakat,

- az állattenyésztő telepek sajátos környezetvédelmi előírásait,

- az állatkerti vadtartás technológiáját,

- a tenyésztésbe vont fontosabb vadfajok tartására előírtakat,

- a mezőgazdasági szempontból jelentős gyomnövényekre vonatkozó ismereteket,

- a talajművelés eszközeit, gépeit,

- növényismeretét,

- a laboratóriumi magvizsgálati eljárásokat,

- a lényegesebb meteorológiai eszközöket, műszereket,

- a mesterséges eredetű károsítások elhárítására vonatkozó ismereteket,

- az alapvető térképjeleket,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.11. Környezetvédelmi technikus (vegyipar)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a technológiai folyamatok ábrázolásának szabályait,

- a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, tüzelőszerkezeteket,

- adott vegyipari termékek előállításához felhasználható lehetséges kiindulási anyagok körét,

- a szervetlen és szerves vegyipari eljárások alapanyagait és reagenseit,

- az alkalmazott készülékek típusait az előállított termékek jellemző tulajdonságait, felhasználási területeit és gyakorlati jelentőségét,

- a technológiák környezetvédelmi problémáinak megoldási lehetőségeit,

- milyen veszélyes anyagok kerülhetnek a környezetbe a vegyipari technológiák során,

értse:

- a vegyipari technológiák általános törvényszerűségeit,

- a tüzeléstechnika témával kapcsolatos számítások elvét,

- vegyipari folyamatokat meghatározó paramétereket, technológiai lépéseket,

- a technológiák környezetvédelmi problémáit,

- a környezetvédelmi technológiák során megismert anyagok hatásait az élő és élettelen környezetre,

- a különböző fázisok szennyezésének összefüggéseit,

- az egyes környezetszennyező anyagok mennyiségi csökkenésének, hasznosításának, ártalmatlanításának módjait,

- az egyes műveletek és technológiák összefüggéseit,

tudja alkalmazni:

- ismereteit az egyes technológiákkal kapcsolatos anyagmennyiségek és paraméterek (anyagszükséglet, kitermelés, konverzió stb.) kiszámításához,

- ismereteit a megismert technológiák összehasonlítására és elemzésére,

- a technológiákkal kapcsolatos biztonságtechnikai és munkavédelmi előírásokat,

- a környezetvédelem és a technológiák szakkifejezéseit,

- önállóan és szakszerűen a technológiai folyamatok elemeinek megválasztásához és összekapcsolásához ismereteit,

- a tanult környezetvédelmi technológiák folyamatábráinak és készülékrajzainak felismerésére és elkészítésére ismereteit,

- a munkájukhoz szükséges műszaki számításokat a gyakorlatban is,

tudja rendszerezni:

- a tanult eljárásokat adott szempontok szerint,

- a korszerű, gazdaságos és környezetkímélő vegyipari technológiákat.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a méréshez szükséges számítási eljárásokat,

- a mérések kiértékeléséhez szükséges számítástechnikai ismereteit,

- a mérésekhez használt műszereket,

- ismereteit a feladatok elvégzéséhez szükséges készülék összeállításakor,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

2.12. Környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodás)

Elméleti követelmények:

A tanuló az elméleti tananyag elsajátítása után

ismerje:

- a vízellátással, csatornázással kapcsolatos alapfogalmakat,

- a szakszerű egyedi szennyvízkezelés, valamint a természetközeli szennyvíztisztítás alapjait,

- az ipari vízgazdálkodás alapjait,

- síkvidéki, dombvidéki és települési vízrendezés alapjait,

- a vízkezelés alapjait,

- a csővezetékek jellemzőit, elemeit és a rajzi ábrázolásuk módját,

- a villamos- és a belső égésű motorok rendszer-környezet viszonyát, főbb szerkezeti elemeiket és azok funkcióját,

- a szakterületen gyakrabban alkalmazott légtechnikai berendezések és vízgépek főbb szerkezeti elemeit, a gépek, berendezések alkalmazási feltételeit,

- az automatizálás feltételeit és jelentőségét,

értse:

- a vízkárelhárítás (mennyiségi és minőségi) szükségességét, a beavatkozások elvi alapjait és a gyakorlati megoldások folyamatát,

- a szennyvíztisztítás és iszapkezelés technológiai megoldási módjait és ezek környezeti vonatkozásait,

- a szennyvíztisztító üzem fenntartási és üzemeltetési feladatainak jelentőségét,

- a vízhasznosítás szakterületi lehetőségeit (öntözés, tavak és tározók) és a gyakorlati megoldások elveit,

- a csővezetéki csomópontok kialakításának szabályait,

- a villamos- és belső égésű motorüzem határértékeit, az optimalizálás lehetőségeit, az üzemelés környezeti és gazdaságossági jellemzőit,

- vízgépekkel kapcsolatos alapvető hidraulikai összefüggéseket és működési elveket,

- az automatizálás alapját jelentő mérési eljárások (mennyiségi, minőségi) elvét és a távadás módját,

- a vezérlés és a szabályozás alkalmazásának feltételrendszerét,

legyen képes alkalmazni:

- a szakterület alapvető számítási módszereit, grafikus és numerikus eljárásait,

- a vízkezelő és tisztító berendezések, technológiák megválasztásának módjait,

- az iszapkezelési mintatechnológiák előírásait,

- a mennyiségi és minőségi vízkárok elleni védekezési, elhárítási módokat,

- gépészeti ismereteit a szükséges erőforrások kiválasztásakor és a gazdaságos, környezetkímélő üzemvitel szempontjainak érvényesítésekor,

- automatizálási ismereteit szakterületén a technológiai folyamatok irányítása során,

tudja rendszerezni:

- a víz- és szennyvíztisztítási technológiákat üzemi paramétereik alapján,

- kisebb vízgyűjtőkön a szükséges beavatkozási módokat hidrológiai és vízminőségi adatok alapján.

Gyakorlati követelmények:

A tanuló a szakmaspecifikus gyakorlatok tananyagának elsajátítása után a gyakorlatban is tudja alkalmazni:

- a mértékadó hidraulikai terhelések meghatározásának módjait,

- a víziközművek és a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés építésének biztonságtechnikai, környezetvédelmi feladatait és a kitűzés eljárásait,

- az árvízvédekezés ideiglenes műveit és azok építésének módját,

- a szakterületén a gépek, berendezések üzemeltetésének, karbantartásának műszaki dokumentumai alkalmazását,

- az elemi vezérlő körök kiépítéséhez szükséges elemeket, azok összeépítésének módját,

- a szakterületi mérési adatok feldolgozásának számítógépes módszereit,

- a víz- és szennyvíztisztítási eljárások, (rész) folyamatok üzemirányítási szabályait,

- a víziközművek és a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés létesítésének és üzemeltetésének előírásait,

- a vízkárelhárítás (mennyiség, minőségi) eszközrendszerét,

- a gépek, berendezések hibafelismerési eljárásait,

- a vízkezelési és -tisztítási technológiák ellenőrző mérési módszereit és eljárásait,

- az általános és a szakterületre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Az írásbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama Megnevezés: Szakmai ismeretek

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, 60%-ban a szakmacsoport alapmoduljaiból (környezetvédelmi alapismeretek I-II., analitika I., környezettechnika I II.) melynek témakörei:

- a környezeti és technológiai ismeretek,

- a levegőtisztaság-védelem,

- a vízminőség-védelem,

- a hulladékgazdálkodás,

- a zaj-, rezgés- és sugárvédelem,

- a talajvédelem alapvető ismeretei,

- a szakterületen alkalmazott mérési és értékelési eljárások,

- a jogi, műszaki és gazdasági szabályozás, 40%-ban a kimenet szakiránya szerinti szakmaspecifikus elméleti ismeretek témaköreiből.

Az írásbeli feladatok teszt-, számítási, rajzi jellegű feladatokat, táblázat és/vagy grafikon használatot, készítést tartalmaznak.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KvVM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Megnevezés: Szakmai gyakorlat

Témakörök:

A talaj-, víz-, levegő-, hulladék-mintavétel és speciális szennyezőanyag-tartalom meghatározás, a mérés értékelése, terepi környezetvédelmi mérések és gyors vizsgálatok végrehajtása, valamint a kimenet szakiránya szerinti szakmaspecifikus gyakorlati ismeretek követelményeinek megfelelő munkafeladatok.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell. A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

Szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Megnevezés:

a) Környezetvédelmi és környezettechnikai ismeretek

b) Szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek

c) Jogi, igazgatási és gazdasági ismeretek

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- az általános környezeti és technológiai ismeretek,

- a méréstechnikai ismeretek,

- szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek,

- a jogi szabályozási gazdasági ismeretek,

- a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek témakörökben.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

A szóbeli vizsgán a kimenet szakiránynak megfelelő szakmai ismeretekről a szakmaspecifikus ismeretek keretében kell számot adni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KvVM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeit a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet határozza meg.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

- Írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekben kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. Az írásbeli vizsga feladatait úgy kell összeállítani, hogy a megoldásnál maximálisan 100 pont legyen elérhető.

- Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga tantárgyait (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga érdemjegyét az egyes vizsgatárgyak osztályzatainak átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembevételével (mérvadó a szakirány szerinti szakmaspecifikus ismeretek osztályzata) .

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely vizsgatárgyra kapott osztályzata elégtelen.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése a szakszerűség, pontosság, a minőségi követelmények, a munkavédelmi előírások betartatásának figyelembevételével a részfeladatok minősítéséből áll. A minősítés osztályzattal vagy pontozással történik.

Pontozás esetén a követendő útmutató:

0-49 = 1

50-61=2

62-73 = 3

74-85 = 4

86-100 = 5

Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha a vizsgázó a kijelölt gyakorlati feladat 50%-át nem teljesítette, vagy ha a munka minőségileg kifogásolható.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

* * *

Természetvédelmi technikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5470 06

2. A szakképesítés megnevezése: természetvédelmi technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Nemzeti parkok, természetvédelmi igazgatóságok, mező- és erdőgazdasági üzemek, önkormányzatok és természetvédelmi szervezetek, természet- és tájvédelmi feladatainak középszintű ellátására alkalmas technikusok képzése.

2. A munkaterület jellemzése:

- természetvédelmi szakhatósági feladatok (engedélyezési eljárások, ellenőrzések, hatósági bejárások, környezeti hatásvizsgálatok) előkészítése, azok végrehajtásában való részvétel,

- helyi természeti érték- és tájvédelem, közterület felügyeleti feladatok ellátása,

- lakossági kapcsolatok fejlesztése (természetvédelmi turizmus, egyesületek, alapítványok, mozgalmak támogatásában való részvétel,

- erdő- és mezőgazdasági üzemi feladatok ellátásában való részvétel,

- települési zöldfelület gazdálkodási és fenntartási feladatok ellátása,

- a természetvédelemhez és tájvédelemhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- természeti értékek oltalma, élőhelyek életközösségek, védett fajok védelme (országos, illetve helyi védelem),

- természetvédelmi területeken erdő, gyep és nádgazdálkodási tevékenység, természetvédelmi létesítmények fenntartása,

- hatósági kapcsolattartás a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokkal, a bányászat és a mezőgazdaság központi és területi szervezeteivel, a helyi önkormányzati hivatalokkal,

- természetvédelmi információk fotogrammetriai kiértékelése, terepkitűzés, szintezés,

- természet- és környezetvédelmi jogszabályok, előírások végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése,

- a természetet (talaj, víz, levegő, élővilág) szennyező anyagok felismerése, az ellenük való védekezés, elhárítás (eszközök és módszerek) megoldása,

- számítástechnikai módszerek alkalmazása, adatgyűjtés, feldolgozás és adatszolgáltatás.

2. Részletes követelmények

Feladatai ellátásához szükséges mélységben ismerje:

- az ökológiai, környezetvédelmi és természetvédelmi alapfogalmakat,

- az autökológia vizsgálati módszereit, az ökológiai tűrőképességet, az adaptáció lehetőségeit, a minimum faktor elvét,

- a demökológia lényegét, a populációk eloszlását, állapotát, struktúráját, dinamikáját,

- a szünökológia jellemzőit, a társulások tér- és időszerkezetét, fő mutatóit és formáit,

- a produkciós biológia vizsgálati területeit, az anyagok és energia forgalmát az entrópiát,

- az erdőgazdálkodás fogalmát annak fő természet- és környezetvédelmi hatásait,

- a mezőgazdasági tevékenységek jellemzőit, természet- és környezetvédelmi összetevőit,

- a bányászati és vízgazdálkodási munkálatok környezeti hatásait,

- a gazdasági, vezetési, szervezési alapismereteket,

- a számítástechnika alapjait,

- a természetvédelem fogalmát, célkitűzéseit, jelentőségét, történetét és feladatait,

- természeti értékeink felosztását,

- Magyarország növény- és állatföldrajzi jellemzését, felosztását, a legfontosabb természetes életközösségeket,

- Magyarország és a világ legjelentősebb természeti értékeit,

- a természetvédelem hazai és nemzetközi szervezetét és kapcsolatrendszerét,

- a természetvédelmi kutatások feladatait és módszereit,

- a vadon élő fajok szerepét az ökológiai rendszerekben,

- a természeti értékeink megóvásának és védetté nyilvánításának szempontjait, és eljárás módját,

- a védettségi fokozatokat,

- a passzív és aktív természetvédelem, a természetvédelmi területek kezelésének szempontjait,

- a privatizáció és a természetvédelem összefüggéseit,

- a földtörténeti, földtani, vízrajzi, növénytani, állattani, tájképi, néprajzi kultúrtörténeti értékek védelmének összefüggéseit,

- a természetvédelem távlati feladatait,

- nem védett területek természeti értékeinek védelmének lehetőségeit,

- a természetvédelem nyilvántartási és információs rendszerét,

- a rövid, közép- és hosszú távú természetvédelmi tervezést,

- a természetvédelmi elképzelések pénzügyi finanszírozásának lehetőségeit,

- az erdőgazdálkodás és természetvédelem kapcsolatát,

- a mezőgazdasági technológiák hatását a természetvédelemre,

- a növényvédelmi munkák és a természetvédelem összefüggéseit,

- a természetvédelmi területek vadeltartó képessége összefüggéseinek ismeretét,

- természetes élőhelyek minősítését,

- a környezetvédelem fő célkitűzéseit, feladatait,

- a talaj és termőföld szennyeződésének, illetve károsodásának okait,

- kultúr ökoszisztémák hatását a talajra,

- talajszennyezés okait, megelőzésének lehetőségeit, a védekezés módjait, a talajtisztítási eljárásokat,

- a biokultúrákat,

- termőterületek termelésből való kivonásának problémáit,

- az édesvízkészlet és a vízhasznosítás összefüggéseit,

- a Kárpát-medence vízrajzának sajátosságait, a vizek minőségi jellemzőit,

- a víz biológiai oxigénigényét, a vízszennyeződés okait, szennyvizek kezelését és tisztítását,

- a szennyvíziszap-kezelést és -hasznosítást,

- a levegőszennyezés forrásait, a védekezés módjait,

- a zajvédelem és rezgésellenőrzés fogalmait, méréseit, a védekezés módjait,

- a városi környezet, a városi életmód hatásait,

- a hulladékok szállításának és lerakásának módjait,

- az energiatakarékosság szempontjait,

- a globális válságtüneteket és azok megoldási módjait,

- a környezetnek az emberi egészségre gyakorolt hatásait,

- a környezeti hatásvizsgálat és auditálás alapjait,

- a szabványosítás és a minőségbiztosítás elméleti alapjait és jelentőségét,

- a közegészségügy feladatait,

- az államigazgatás szervezeti felépítését, a közigazgatás, az önkormányzatok szervezetét, feladatait, hatáskörét,

- az általános jogi alapfogalmakat,

- az államigazgatási eljárás szabályait,

- a végrehajtást, a pénzösszeg behajtását, az ingóság kiadásának szabályait,

- az önkormányzati törvényt,

- a környezetvédelem és a természetvédelem jogszabályait,

- a települések kialakításának, beépítésének, a lakóterület környezeti kialakításának, zöldövezetek képzésének és a terület rendezésének szabályait,

- a műszaki szakigazgatási feladatokat,

- a vonatkozó szabványokat,

- az önkormányzat településüzemelési feladatait,

- az önkormányzat infrastruktúrájának felmérését és elemzését.

Ismereteit önállóan vagy vezetői irányítással tudja alkalmazni:

- a természeti értékeinket veszélyeztető jelenségek felismerésénél,

- a természetvédelmi területen való gazdálkodás kötöttségeinek értelmezésében,

- a természetvédelmi létesítmények fenntartása során,

- a természetes élőközösségek védelménél,

- a gazdálkodási és természetvédelmi tervek összehangolásánál,

- a védett területeken folytatott erdőgazdálkodásnál,

- a természetvédelmi területen folytatott gyep- és nádgazdálkodásnál,

- a természetvédelmi környezetben folytatott halászati és horgászati tevékenységek esetében,

- az élőközösségek matematikai és számítástechnikai módszerekkel történő vizsgálatánál,

- a növény- és állattársulások elemzésekor,

- az indikátor növény- és állatfajok alkalmazása esetében,

- a természetvédelmi rendelkezések megszegésének jogi, gazdasági szankcionálásában.

Önállóan ismerje fel:

- a jellegzetes kőzettípusokat, geológiai alakzatokat,

- a főbb talajtípusokat, a talajjelző növényeket,

- a védett állat- és növényfajokat.

Ismereteit önállóan alkalmazza:

- a defláció, a talajerózió felismerésében, okainak feltárásában, a megelőzési lehetőség és a védekezés módjainak kiválasztásában és alkalmazásában,

- a tápanyag szegényedés, talaj kilúgozódás, elsavanyodás, szikesedés felismerésében, a megelőzés és a védekezés módjainak kiválasztásában és alkalmazásában,

- a vizsgálati célra történő mintavétel, a minták előkészítése, konzerválása, tárolása, különböző szennyező komponensek mérése, lég- és vízszennyezés, szilárd hulladékok vizsgálata, minősítése, zaj- és radioaktivitás mérése során,

- a különböző módszerekkel történő információgyűjtés és az eredmények kiértékelése során,

- a hatástanulmányok előkészítése során,

- térképi ábrázolás, mérési alappontok, vetületi rendszerek esetében,

- alappont sűrítési eljárások, előmetszés, hátrametszés, sokszögmenet esetében,

- mérési eljárások, szögmérő műszerek, tachiméterek, szintezők esetében,

- részletpontok meghatározása, derékszögű koordinátamérés, poláris mérés, fotogrammetria esetében,

- államigazgatási szerv határozatának előkészítése, javítása, kiegészítése és jogorvoslati lehetőségek során,

- hatósági bizonyítvány és igazolvány kiadásakor.

Önállóan végezzen:

- térképről terepi kitűzést,

- terepi idom térképi ábrázolását,

- a szintezést,

- környezet- és természetvédelmi információk fotogrammetriai kiértékelését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

- a természetvédelmi,

- a szakmai számítási,

- a mérési, az eredményfeldolgozási, az értékelési, a minősítési,

- a rajzi

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni a

- a műszerismeret és alkalmazás,

- a gyakorlati természetvédelem,

- a növény és állat felismerés stb.

témakörökben meghatározott feladatok keretében.

A tételek "A" része elméletigényesebb gyakorlati feladat végrehajtása, "B" része egyszerűbb gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Szakmai ismeretek.

b) Jogi, igazgatási és szabályozási ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult - a részletes követelményekben meghatározott - ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

- a természet- és környezetvédelmi,

- a technológiai,

- a jogi, igazgatási és szabályozási,

- a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökbren.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

2. számú melléklet a 4/1997. (I. 10.) KTM rendelethez[8]

Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 14. számú környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoportba tartozó szakképesítések közül a 33 7898 01 Környezetvédelmi szakmunkás szakképesítésekhez meghatározott bemeneti kompetenciák

VI. BEMENETI KOMPETENCIÁK MODULOKBA RENDEZVE

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport