9/1999. (VII. 16.) NKÖM rendelet

a régészeti feltárásokról és az engedélyezési eljárásról

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Tv.) 33. §-ának (9) bekezdésében, valamint a 100. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterek egyetértésével - a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) ásatás: minden földmunkával egybekötött feltárás, kutatás, amely a régészeti örökség elemeit tárja fel. Az ásatás során a régészeti örökség elemei eredeti összefüggéseikből, állapotukból elmozdulhatnak. Ásatásnak minősül a víz alatt és a barlangokban végzett régészeti célú kutatás is;

b) falkutatás: a régészet és a művészettörténet módszereit alkalmazó olyan kutatási tevékenység, amely valamely építmény vagy építménymaradvány történetének, építési korszakainak helyszíni meghatározására irányul. A falkutatás körébe tartozik az épületek szerkezeteinek, periódusainak vizsgálata, a vakolat- és festékrétegek elkülönítése, a nyílásrendszerek, a gépészeti berendezések, a díszítőelemek vizsgálata;

c) megelőző feltárás: az építkezések, fejlesztések, beruházások megkezdése előtt - szerződés alapján - végzett régészeti tevékenység, melynek célja a régészeti örökség minél teljesebb felderítése, feltárása és mentése. Ennek során a feltárás több módszerét (műszeres felderítés, terepbejárás, ásatás stb.) együttesen is alkalmazhatják;

d) műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld és víz alatti objektumok geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul;

e) terepbejárás: minden olyan terepen végzett felszíni kutatás és adatgyűjtés, amely új régészeti lelőhelyek felfedezésére vagy a már ismert ilyen hely állapotának ellenőrzésére, illetve korábban ismert lelőhely azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével;

f) természettudományi feltárás: minden olyan gyűjteményezési, illetve földmunkával egybekötött tevékenység, mely a szervetlen világ (ásvány, kőzet, ősmaradvány, meteorit, talaj) és a szerves élet (növény és részei, állat és részei, emberi csontváz, illetve tetem) természettudományi muzeális értékű tárgyainak begyűjtésére vagy helyszínen való megőrzésére, bemutatására irányul.

(A Tv. 33-34. §-ához)

2. § (1) A feltárási engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet a feltárásra jogosult intézmény [Tv. 33. § (4) bek.] vezetőjének - a Tv. 36. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a munkálatok megkezdése előtt legalább 30 nappal kell a Kulturális Örökség Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő intézmény nevét, székhelyét, címét,

b) a feltárás pontos helyét az érintett ingatlan azonosításra alkalmas adataival (a település neve, az ingatlan fekvése, utca, házszám, helyrajzi szám),

c) régészeti terepbejárásokra, vagy az egy lelőhelynél nagyobb területet érintő műszeres felderítésekre, légifelvételezésre szóló engedélykérés esetén a vizsgált terület megjelölését (közigazgatási, földrajzi stb. egység),

d) légifelvételezés kivételével a tulajdonos (kezelő, használó) nevét, címét,

e) a feltárás felelős vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét (ha nem a feltárási engedélyt kérő intézmény a munkáltató), a szakmai munkatársak nevét és szakterületét,

f) a tervezett feltárás célját, tárgyát, módját (ideértve a műszeres kutatást is) és tudományos indokolását,

g) a munka tervezett időpontját, időtartamát és ütemezését,

h) a feltárás tervezett költségvetését és annak forrását,

i) javaslatot a leletanyag ideiglenes, valamint végleges múzeumi elhelyezésére,

j) folyamatos feltárás esetén tájékoztatást az addig feltárt anyag állapotáról, leltározottságáról, tudományos feldolgozottságáról.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) légifelvételezés kivételével a helyszínrajzot (külterületen 1:10 000 méretarányú topográfiai térképmásolat),

b) légifelvételezés kivételével a területileg illetékes megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban együtt: illetékes múzeum) véleményét, amennyiben nem az illetékes múzeum kérte az engedélyt,

c)[1] légifelvételezés esetén a külön jogszabályban meghatározott engedélyt,

d) terepbejárásoknál és az egy lelőhelynél nagyobb területet érintő feltárásoknál összesítő térképet,

e) nyomvonalas létesítmények építését vagy bányaművelés megkezdését megelőző feltárásoknál, leletmentéseknél a nyomvonal 1:25 000 méretarányú átnézeti térképét, a bányatelek részletes térképét és az érintett ismert lelőhelyek jegyzékét,

f) műemléki védelem alatt álló területen, illetve a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 43. §§-ána g) pontjában meghatározott esetekben, a műemlékvédelmi hatóság engedélyét,

g) természetvédelmi védett területen, illetőleg védett természeti értékek feltárása esetén az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyét,

h) erdőterület igénybevételével járó feltárás esetén az erdészeti hatóság engedélyét,

i) termőföld igénybevételével járó feltárás esetén a földhivatal időleges vagy végleges más célú hasznosításához adott engedélyét,

j) víz alatt, illetve vízvédelmi műtárgyak 110 méteres körzetében végzett régészeti célú kutatás esetén az illetékes vízügyi hatóság engedélyét,

k) jogszabályban meghatározott más hatóságok engedélyét.

(4) A természettudományi feltárásoknál a kérelemre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

3. § (1) Az Igazgatóság a feltárási engedély iránti kérelmek elbírálására összehívja az Ásatási Bizottságot, illetve a természettudományi feltárások esetén szakértőket kér fel.

(2) Az Ásatási Bizottság véleményezi a régészeti feltárások indokoltságát, meghatározza a munkák szakmai követelményeit és közreműködik azok ellenőrzésében.

(3) Az Ásatási Bizottság az Igazgatóság intézkedésének megfelelően szükség szerint tartja üléseit. Ügyrendjét az Igazgatósággal egyeztetve maga állapítja meg.

4. § (1) A régészeti örökség és a természettudományi értékű kulturális javak védelme érdekében engedély csak tudományos szempontok szerint végzett és szakmailag indokolt, pénzügyileg megalapozott és kivitelezhető célokat előirányzó feltárásokra adható.

(2) A feltárás folytatásához vagy a régészeti lelőhely további feltárásához adott engedély kiadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a feltárást lehetőség szerint az fejezze be, aki a korábbi feltáró munkát is vezette.

5. § (1) Az engedélyben fel kell tüntetni:

a) a feltárást végző intézmény nevét, címét, a felelős vezető nevét,

b) a feltárás pontos helyét, várható időtartamát, tárgyát és célját,

c) a leletanyag ideiglenes elhelyezésére kijelölt intézményt,

d) az Ásatási Bizottság, illetve a természettudományi szakértők által megfogalmazott követelményeket, és

e) az esetleges korlátozó intézkedéseket.

(2) Az engedély határozott időre, de legfeljebb egy évre szól, nem ruházható át.

(3) Az engedélyben foglalt adatokban bekövetkezett változástól számított 15 napon belül az Igazgatóságtól kell kérni az engedély módosítását.

(4) Régészeti terepbejárásokra és régészeti célú légifelvételezésre a kérelemben meghatározott, több lelőhelyet tartalmazó közigazgatási, földrajzi egységre szóló összesített engedély adható.

(5) Az Igazgatóság az engedély egy-egy példányát megküldi az engedélyt kérő intézménynek, a feltárás vezetőjének, légifelvételezés kivételével az érintett ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának), továbbá a területileg illetékes önkormányzatnak és az illetékes múzeumnak, valamint az érintett más hatóságoknak.

6. § (1) Az Igazgatóság az engedély kiadását megtagadja, ha annak elvégzéséhez a törvényes feltételek nincsenek biztosítva, vagy ha az Ásatási Bizottság, illetve természettudományi feltárás esetén a szakértők nem javasolják az engedély kiadását.

(2) Az engedély kiadását akkor is meg kell tagadni, ha az engedély kérője a feltárásokra vonatkozó rendelkezéseket korábban nem, vagy ismételten nem megfelelően teljesítette.

7. § (1) A feltárást az Igazgatóság szakértők bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzés tényét és tapasztalatait, valamint a szükséges intézkedéseket a feltárási naplóba bejegyzi.

(2) Amennyiben az ellenőrzés olyan szabálytalanságokat tár fel, amelyek veszélyeztetik a lelőhelyet vagy az előkerülő leleteket, illetve egyébként veszélyeztetik a feltárást, az Igazgatóság határidő tűzésével felfüggesztheti a feltárást.

(3) Amennyiben az Igazgatóság felfüggesztő határozatában megjelölt feltételeket határidőre nem teljesítették, az Igazgatóság a feltárási engedélyt visszavonja.

8. § (1) Az engedélyes a feltárás felelős vezetője útján köteles

a) a feltárási munkálatokat a tudományos, műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal és az engedélyben kikötött feltételek betartásával irányítani,

b) a feltárási naplót naprakészen vezetni,

c) a feltárt régészeti jelenségekről, leletekről, objektumokról, természettudományi tárgyakról és környezetükről szöveges és azokat megörökítő, dátummal ellátott bármilyen technikával rögzített képi dokumentációt (rajzot, fényképet, koordinátás térképet) készíteni,

d) a feltárt régészeti örökség és természettudományi tárgyak őrzéséről és állaguk ideiglenes megóvásáról gondoskodni,

e) a feltárásról annak befejezésétől számított 30 napon belül az Igazgatóságnak jelentést tenni,

f) a feltárás befejezését követő egy éven belül annak teljes dokumentációját elkészíteni, és megküldeni az Igazgatóságnak,

g) a feltárás leletanyagának restaurálásában vagy preparálásában szakmailag közreműködni,

h) a leleteket múzeumi szakmai leltárba venni,

i) a feltárás eredményét tudományosan feldolgozni,

j) a munkálatok szünetelése esetén a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, befejezésük után pedig az ingatlan korábbi használatának megfelelő tereprendezési munkák elvégzéséről gondoskodni.

(2) Az egy naptári évnél hosszabb ideig tartó feltárás esetén az egyes években végzett munkaszakaszokról a jelentést és dokumentációt külön-külön kell elkészíteni, a munkaszakasz befejezésétől számított egy éven belül.

9. § (1) Minden feltárásról dokumentációt kell készíteni. A teljes dokumentáció tartalmazza a feltárási naplót, a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést, a feltárt régészeti jelenségeket, illetve természettudományi tárgyat és környezetét megörökítő fényképet, méretarányos helyszín-, alap- és metszetrajzot, koordinátás térképet, bármilyen technikával rögzített minden adatot, valamint a feltárásról szóló jelentést.

(2) A feltárási naplót a munkálatokkal egy időben kell vezetni és a helyszínen kell őrizni. A feltárási naplót úgy kell vezetni, hogy annak alapján a munkálatok folyamatossága biztosítható, az ásatás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek. A feltárási napló két részből áll. Az első rész az időpontot, a munkatársak és szakértők nevét, a munkások létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket (pl. időjárás), a második rész a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket tartalmazza.

(3) A jelentés a melléklet szerinti "Lelőhelybejelentő adatlap"-ból és szöveges részből áll. Az adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni. A szöveges rész tartalmazza a feltárás menetét, költségeit, a feltárt terület nagyságát, a leletek elhelyezését, és a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat. Összefoglalóan ismerteti a munkálatok lefolyását, az alkalmazott módszereket, az előkerült leleteket és a feldolgozástól várható tudományos eredményeket. A feltárás felelős vezetője a jelentésben javaslatot tehet a feltárás folytatására, illetve a feltárt terület védetté nyilvánítására vagy a védettség feloldására.

(4) A dokumentáció eredeti példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. További egy-egy példányát meg kell küldeni az Igazgatóságnak, az illetékes múzeumnak, valamint a leletanyag végleges elhelyezésére kijelölt múzeumnak. Amennyiben a feltárási engedélyhez a műemlékvédelmi, illetve a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, akkor a dokumentációt az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak és az illetékes nemzeti park igazgatóságának is meg kell küldeni.

(5) Az Igazgatóság a hozzá beküldött dokumentációt a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve a természettudományi feltárás dokumentációját a Magyar Természettudományi Múzeumban helyezi el.

10. § (1) A feltárás befejezése után a régészeti és természettudományi leletek őrzéséről, állagmegóvásáról - azok végleges elhelyezéséig - a feltárást végző intézmény köteles gondoskodni. Az összegyűjtött régészeti és természettudományi leleteket az engedélyben megjelölt múzeumban kell elhelyezni.

(2) Amennyiben a feltárást nem a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve az illetékes múzeum végezte, a feltárások anyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított 5 évig, a feltárást végző intézmény kérelmére annak őrzésében maradhat.

(A Tv. 35. §-ához)

11. § (1) A megelőző feltárás elvégzésére a beruházó (építtető) a szerződést az illetékes múzeummal köti meg.

(2) A megelőző feltárás elvégzésére kötött szerződésnek - a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályain, valamint a Tv. 35. §-ának (3) bekezdésében foglaltakon kívül - tartalmaznia kell a feltárás módszereit, a becsült költségek folyósításának módját és ütemezését, a feltárás befejezésének időpontját, a tényleges költségekről szóló végleges elszámolás módját és határidejét.

(3) A megelőző feltárás tényleges költségei az előzetes költségbecsléstől eltérhetnek.

(A Tv. 36-37. §-aihoz)

12. § (1) A leletmentések elvégzése az illetékes múzeum feladata, e feladatok ellátására annak éves költségvetésében kell keretet biztosítani. A leletmentések költségeihez az Igazgatóságtól támogatást lehet igényelni.

(2) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet az illetékes múzeum köteles a "Lelőhelybejelentő adatlap"-on az Igazgatóságnak 72 órán belül bejelenteni.

(3) A Tv. 36. §-ának (5) bekezdésében megjelölt nyilatkozat tartalmazza a régészeti lelőhely, illetve lelet meghatározását, a lelet megtalálásának helyét, idejét és módját, szakmailag indokolt javaslatot a tevékenység folytatásának feltételeiről, illetőleg a munka felfüggesztéséről és annak várható időtartamáról.

(4) Az illetékes múzeum a nyilatkozatot megküldi a tevékenység jellege szerint illetékes elsőfokú hatóságnak, a jegyzőnek, a lelet bejelentőjének, a munkálatok felelős vezetőjének, a terület tulajdonosának (használójának, kezelőjének).

(5) Amennyiben a nyilatkozat alapján a tevékenység felfüggesztésére kerül sor, akkor az ott meghatározott idő eltelte után - de 30 napon belül - az illetékes múzeum megkeresésére az elsőfokú hatóság három munkanapon belül engedélyezheti a tevékenység folytatását, vagy újabb javaslatot tesz a munka további felfüggesztésére.

(6) Az illetékes múzeum a tevékenység felfüggesztésétől számított 30 nap letelte előtt legalább 5 nappal javaslatot tehet az Igazgatóságnak a terület ideiglenes védetté nyilvánítására.

13. § (1) A régészeti lelőhely vagy lelet felfedezőjét a lelőhely, illetve lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalom és elismerő oklevél illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jutalom fedezetét az Igazgatóság költségvetésében kell biztosítani.

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 2/1965. (I. 8.) MM rendelet 32-55. §-ai.

Dr. Hámori József s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere