2/1965. (I. 8.) MM rendelet

a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtásáról[1]

A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az ásatásokra vonatkozó rendelkezések tekintetében az környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben - a következőket rendelem el:

Muzeális emlékek és gyűjtemények nyilvántartásba vétele és védetté nyilvánítása

1. § (1) A Tvr. védelme alatt álló muzeális emléknek kell tekinteni minden olyan tárgyi, írásos és egyéb emléket, amely régészeti, történeti, természettudományi, irodalmi képzőművészeti, iparművészeti, zeneművészeti, színháztörténeti, néprajzi, ipartörténeti, gazdasági, műszaki, tudománytörténeti szempontból, illetőleg a gazdasági, társadalmi vagy kulturális fejlődés szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

(2) Muzeális gyűjtemény a Tvr. alkalmazásában a muzeális emlékeknek olyan egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.

2. §[2] (1) A Tvr. - a muzeális értékű könyvtári anyagok védelmére vonatkozó rendelkezések kivételével - nem érinti az 1976. évi 15. törvényerejű rendelet és a 17/1976. (VI. 7.) MT rendelet hatálya alá tartozó könyvtárak feladatait és működését.

(2)[3] Nem terjed ki a Tvr. hatálya viszonosság esetén a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott muzeális emlékekre.

(3)[4] A műemlék vagy műemlék jellegű, illetőleg városképi jelentőségű épület (építmény) tartozékát képező beépített muzeális emlékre nézve a jelen rendelettől eltérően a műemlékekre, műemlék jellegű, városképi jelentőségű épületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezekről az emlékekről az illetékes múzeumok külön nyilvántartást vezetnek.

(4) Vita esetén a művelődési és közoktatási miniszter dönt abban a kérdésben, hogy valamely tárgyat muzeális emléknek, illetőleg valamely gyűjteményt muzeális gyűjteménynek kell-e tekinteni.

3. § (1) Minden olyan állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet, továbbá más jogi személy és állampolgár, akinek tulajdonában vagy birtokában a Tvr. védelme alatt álló muzeális emlék vagy muzeális gyűjtemény van, köteles azt az e rendeletben szabályozott módon 1965. évi július hó 1. napjáig bejelenteni.

(2) Nem kell bejelentést tenni:

a) azokról a magángyűjteményekről és egyedi muzeális emlékekről, amelyeket az 1949. évi 13., illetve az 1954. évi 4. törvényerejű rendelet alapján már a Tvr. hatálybalépése előtt bejelentettek,

b) a múzeumok anyagáról,

c) az alkotójuk tulajdonában levő muzeális tárgyakról,

d)[5] a 2. § (1) bekezdésében megjelölt könyvtárak anyagáról.

(3) Az előző bekezdésekben szabályozott általános bejelentési kötelezettségtől függetlenül az, akinek a tulajdonába (birtokába) az 1965. évi július hó 1. napja után olyan muzeális emlék jut, amelynek bejelentése még nem történt meg, köteles azt a szerzéstől (birtokbavételtől) számított harminc nap alatt bejelenteni. Ez a rendelkezés az állami kereskedelmi szervek által értékesítés céljából átvett muzeális tárgyakra is vonatkozik.

4. § A 3. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség különösen az alábbi hazai és külföldi eredetű muzeális emlékekre terjed ki:

a) természettudományi anyag (ásvány-, kőzet-, őslény-, növény-, állat- és embertani anyag),

b) régészeti jellegű emlékek és numizmatikai tárgyak (pénzek, érmék, jelvények stb.),

c) történelmi emlékek,

d) tudománytörténeti, művelődéstörténeti emlékek,

e) hadtörténeti emlékek,

f) mezőgazdasági emlékek,

g) közlekedéstörténeti emlékek,

h) muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, valamint kéziratok,

i) néprajzi (népművészeti) emlékek,

j) képzőművészeti alkotások,

k) iparművészeti emlékek,

l) irodalmi emlékek,

m) színház- és zenetörténeti emlékek,

n) sporttörténeti emlékek,

o) olyan műszaki jellegű emlékek (létesítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szerszám, műszer, kísérleti eszköz, modell, ezekről készült fénykép és rajz stb.), amelyek a fejlődés, a technikatörténet vagy a műszaki oktatás szempontjából jelentős emlékek,

p) a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet kiemelkedő személyeinek életére és működésére vonatkozó emlékek,

r)[6] orvostörténeti és gyógyszertörténeti emlékek.

5. § (1) A 3. §-ban meghatározott bejelentést az emlék tulajdonosa vagy - ha az emlék nem az ő birtokában van - birtokosa köteles megtenni. Állami szervek és más jogi személyek tulajdonában vagy birtokában levő emlékek bejelentésére a kezelő szerv köteles.

(2) Muzeális gyűjteményeket a rendelet 1. számú mellékletében, egyedi muzeális emlékeket pedig a 2. számú mellékletben közölt és a múzeumoknál beszerezhető adatszolgáltatási lapon kell bejelenteni. A bejelentésben mindazokra a kérdésekre válaszolni kell, amelyeket az adatszolgáltatási lap tartalmaz.

(3)[7]

6. § (1)[8] A 3. §-ban előírt bejelentést az emlék (gyűjtemény) jellegének megfelelően az alábbi országos múzeumhoz, szakmúzeumhoz, illetőleg intézményhez (a továbbiakban: illetékes országos múzeum) kell megtenni:

a)[9] a magyar föld és nép történetével kapcsolatos régészeti és történeti anyag, valamint a magyar és külföldi érmék és egyéb numizmatikai alkotások:

Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, VIII., Múzeum krt. 14-16.;

b)[10]

c) magyar képzőművészeti alkotások (festmény, szobor, grafika, plakett):

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, I., Budavári palota B-C-D. épület.

d) Külföldi képzőművészeti alkotások, továbbá a nem magyarországi (itáliai, görög, egyéb) eredetű régészeti emlékek, az érmék és egyéb numizmatikai alkotások kivételével:

Szépművészeti Múzeum, Budapest XIV., Dózsa György út 41.;

e) néprajzi, népművészeti emlékek és a természeti népek tárgyi anyaga:

Néprajzi Múzeum, Budapest V., Kossuth Lajos tér 12.;

f) magyarországi és külföldi iparművészeti (bútor-, textil-, üveg-, kerámia-, ötvös- stb.) anyag, kelet-ázsiai művészeti anyag:

Iparművészeti Múzeum, Budapest, IX., Üllői út 33-37.;

g) természettudományi anyag:

Természettudományi Múzeum, Budapest VIII., Baross u. 13.;

h) irodalmi tárgyi emlékek:

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest V., Károlyi Mihály u. 16.;

i) színháztörténeti tárgyi emlékek:

Színháztörténeti Múzeum, Budapest I., Krisztina krt. 57.;

j) műszaki és technikatörténeti emlékek:

Országos Műszaki Múzeum, Budapest XI., Kaposvári u. 13-15.;

k) muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, valamint kéziratok:

Országos Széchényi Könyvtár, Budapest VIII., Múzeum krt. 14-16.;

l) zenetörténeti tárgyi emlékek:

Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest VIII., Múzeum krt. 14-16.;

m) hadtörténeti emlékek:

Hadtörténeti Múzeum, Budapest I., Tóth Árpád sétány 40.;

n) sporttörténeti emlékek:

Testnevelési és Sportmúzeum, Budapest XIV., Dózsa György út 3.;

o) mezőgazdaság-történeti emlékek:

Mezőgazdasági Múzeum, Budapest XIV., Városliget, Széchényi- sziget.;

p) közlekedéstörténeti emlékek:

Közlekedési Múzeum, Budapest, XIV., Városligeti krt. 11.;

r) Budapest város történetére vonatkozó emlékek:

Budapesti Történeti Múzeum, Budapest I., Budavári palota E. épület.;

s)[11] kereskedelmi és vendéglátóipari emlékek:

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest I., Fortuna út 4.;

t) orvos- és gyógyszertörténeti emlékek:

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest I., Apród u. 1-3.;

u) a bűnözés elleni küzdelem módszerei és tárgyi emlékei:

Bűnügyi Múzeum, Budapest VIII. Mosonyi u. 9.;

v) neveléstudományi (pedagógiai) emlékek:

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest V., Honvéd u. 19.;

x) a tűzkárok elleni közdelem, a tűzvédelem módszerei és tárgyi emlékei:

Tűzoltó Múzeum, Budapest X., Martinovics tér 12.;

y) Az a)-x) pontokban fel nem sorolt egyéb tudománytörténeti emlékeket az a)-x) pontokban megjelölt múzeumok közül az emlék (gyűjtemény) jellegének megfelelő - vegyes jellegű gyűjteményt pedig a jellegének leginkább megfelelő - múzeumnál kell bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátásába az e rendeletben meghatározott mértékben az emlék őrzési helye szerint illetékes, a Tvr. 6. §-a alapján a művelődési és közoktatási miniszter által kijelölt megyei múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti múzeum (a továbbiakban: megyei múzeum) is részt vesz.

7. § (1) Az illetékes országos múzeum a bejelentést felülvizsgálja, a bejelentett emléket a szükséghez képest a helyszínen megtekintheti, tanulmányozhatja és a bejelentőt további adatok szolgáltatására hívhatjuk fel. Ezekre az intézkedésekre az illetékes országos múzeum abban az esetben is jogosult, ha a Tvr. védelme alatt álló olyan emlékről szerez tudomást, amelynek bejelentését elmulasztották.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörben az illetékes országos múzeum megbízása alapján a megyei múzeum is eljárhat.

8. § (1)[12] A muzeális emlék (gyűjtemény) védetté nyilvánításánál

a) a Magyar Nemzeti Múzeum jár el a 6. § (1) bekezdésének a), i), k), l), n), r), s), v) és x) pontjában megjelölt emlékek (gyűjtemények) esetében;

b) az egyéb illetékes országos múzeum jár el a 6. § (1) bekezdésének többi pontjában megjelölt emlékek (gyűjtemények) esetében.

(2) A védetté nyilvánító határozatban pontosan meg kell jelölni a védetté nyilvánított emléket (gyűjteményt), tulajdonosának (birtokosának, kezelő szervének) nevét és címét, az őrzés helyét, a védettséggel kapcsolatban az emlék (gyűjtemény) elhelyezése, őrzése és kezelése tekintetében megállapított korlátozásokat, a tulajdonosváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettségre való utalást, valamint az emlék (gyűjtemény) nyilvántartására és felügyeletére illetékes múzeumot. Gyűjtemény védetté nyilvánítása esetében a védettség a beterjesztett leltárba felvett tárgyak összességére terjed ki.

(3)[13] A védetté nyilvánító határozat egy-egy példányát meg kell küldeni az emlék (gyűjtemény) tulajdonosának (birtokosának, kezelő szervének), valamint a megyei múzeumnak. Gyűjtemény védetté nyilvánítása esetén a határozathoz mellékelni kell a leltár egy-egy záradékolt példányát is.

(4) Az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet alapján védetté nyilvánított nemzeti érdekű magángyűjteményeket és muzeális emlékeket újabb intézkedés nélkül a Tvr. alapján védett gyűjteményeknek, illetőleg emlékeknek kell tekinteni.

9. §[14] Ha a muzeális emlék elveszti a jelentőségét, az illetékes országos múzeum a védettséget megszünteti.

10. §[15] A védetté nyilvánított emlékek és gyűjtemények országos szaknyilvántartásait az illetékes országos múzeumok, területi nyilvántartását a megyei múzeumok vezetik. A nyilvántartás részletes szabályait a múzeumok ügyrendi szabályzata állapítja meg.

11. § (1) Az alkotójuk tulajdonában levő muzeális emlékekről [Tvr. 10. § (3) bek.] az alkotás jellege szerint illetékes országos múzeum külön nyilvántartást vezet. Az ilyen muzeális emlékek nem esnek a 3. §-ban szabályozott általános bejelentési kötelezettség alá, tulajdonosuk azonban köteles a múzeumnak a kívánt adatokat szolgáltatni és alkotásainak megtekintését lehetővé tenni.

(2) Az alkotás nyilvántartásba vételéről az illetékes országos múzeum értesíti az alkotót. Ha a nyilvántartásba vett alkotás tulajdonjogát az alkotó átruházza, köteles az új tulajdonos nevét és címét az országos múzeumnak nyolc nap alatt bejelenteni.

Muzeális közgyűjtemények

12. § A múzeumok és az egyéb muzeális közgyűjtemények (Tvr. 4. §) munkájának összehangolásáról a művelődési és közoktatási miniszter gondoskodik.

13. § A múzeumok tevékenysége kiterjed:

a) a hazai és nemzetközi jelentőségű muzeális tárgyi és dokumentációs anyag felkutatására, gyűjtésére, őrzésére és védelmére,

b) az anyag rendszerezésére, a tudományos és népgazdasági érdekeknek megfelelő nyilvántartására, feldolgozására és közlésére,

c) a tudományos eredményeknek kiállítások, ismeretterjesztő előadások, közlemények és kiadványok útján a népművelés szolgálatába állítására.

14. § (1)[16] Múzeummá a muzeális gyűjtemény csak akkor nyilvánítható, ha működése az anyag gyűjtésére, feldolgozására és ismertetésére egyaránt kiterjed, és az előírt képesítéssel rendelkező muzeológust alkalmaz.

(2) Múzeum létesítéséhez, illetőleg egyéb muzeális gyűjtemények múzeummá való átszervezéséhez a gyűjtemény fenntartója a felügyeleti hatósága útján kérheti a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulását. A kérelemmel kapcsolatban igazolni kell, hogy a fenntartó a múzeum elhelyezését, továbbá a működéséhez szükséges személyi és dologi feltételeket folyamatosan biztosítja.

15. § (1)[17] Gyűjtőkörük és tevékenységük jellege szerint a múzeumok:

a) országos múzeumok (Tvr. 5. §),

b) szakmúzeumok,

c) megyei múzeumok,

d) tájmúzeumok.

(2) A szakmúzeum gyűjtőköre valamely muzeológiai szakmai szempontra tekintettel meghatározott muzeális emlékekre terjed ki.

(3)[18] A megyei múzeum gyűjtőköre a megye muzeális emlékeire terjed ki. A megyei múzeum közreműködik a műemlékvédelmi célú városméretű feltárásokkal összefüggő kutatásokban. A művelődési és közoktatási miniszter által meghatározott körben segíti, szakmailag felügyeli, gazdaságilag irányítja a megye területén működő önkormányzati fenntartású múzeumokat és egyéb muzeális közgyűjteményeket.

(4) A tájmúzeum gyűjtőköre földrajzilag meghatározott területre, közigazgatási egyezségre vagy különböző múzeumi szakágakra terjed ki.

16. § (1) Olyan muzeális gyűjteményeket, amelyek anyaguk terjedelménél, szervezetüknél és tevékenységüknél fogva még nem érik el a múzeumoktól megkívánt feltételeket (14. §), a fenntartó kérelme alapján a művelődési és közoktatási miniszter muzeális közgyűjteménnyé nyilvánítja.

(2)[19] Az (1) bekezdésben említett gyűjtemények közgyűjteménnyé nyilvánítását a fenntartó a felügyeleti hatósága útján a művelődési és közoktatási minisztertől kérheti. A kérelemben röviden ismertetni kell a gyűjtemény anyagát, őrzési helyét és módját, a kezelő személy nevét, foglalkozását, szakképzettségét és a fenntartáshoz szükséges anyagi fedezet biztosítási módját. A kérelmezőt - a szükséghez képest - a gyűjtemény tárgyjegyzékének bemutatására is fel lehet hívni.

17. §[20] (1) A 16. § hatálya alá tartozó egyéb muzeális közgyűjtemények anyaguk és tevékenységük jellegének megfelelően:

a) helytörténeti gyűjtemények,

b) szakgyűjtemények,

c) múzeumi kiállítóhelyek, illetőleg emlékhelyek.

(2) A helytörténeti gyűjtemény körülhatárolt kisebb területek (városrész, község) történetéhez fűződő emlékanyag gyűjtésére és bemutatására hivatott.

(3) Szakgyűjtemény az a muzeális gyűjtemény, amely a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés egyes területeire vonatkozik, vagy egyes intézmények (tanintézetek, művelődési házak stb.) működése során keletkezett.

(4) A múzeumi kiállítóhely feladata a közművelődési célú, múzeumi eszközökkel megvalósított bemutató tevékenység. Az emlékhely valamely kiemelkedő személyiség vagy történeti esemény emlékeit őrzi és mutatja be.

18. § A múzeum vagy egyéb muzeális közgyűjtemény létesítéséhez adott hozzájárulásban a művelődési és közoktatási miniszter - más miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) felügyelete alatt álló gyűjtemény esetében az utóbbival egyetértésben - megállapítja a múzeum, illetve muzeális közgyűjtemény nevét, jellegét, gyűjtőkörét és gyűjtőterületét. A hozzájárulásról az illetékes országos múzeumot és a megyei múzeumot - nyilvántartásba vétel céljából - értesíteni kell.

19. § (1)[21] Az önkormányzatok által fenntartott múzeumok és a megye területén levő muzeális közgyűjtemények (17. §) tekintetében a művelődési miniszter a felügyeleti jogkörét a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve útján látja el.

(2)[22][23]

20. § (1) A múzeumok és egyéb muzeális közgyűjtemények anyagának teljesebbé tétele érdekében a művelődési és közoktatási miniszter meghatározhatja a muzeális emlék őrzési helyét. Ha az intézkedéssel érintett gyűjtemény más miniszter felügyelete alatt áll, a művelődési és közoktatási miniszter az utóbbival egyetértésben jár el.

(2) Múzeum vagy egyéb muzeális közgyűjtemény megszűnése esetén a megszűnt gyűjtemény anyagát a művelődési és közoktatási miniszter által - a fenntartó felügyeleti hatóságával egyetértésben - kijelölt más közgyűjteményben kell elhelyezni.

21. § (1) Az az állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet vagy más jogi személy, amely a Tvr. hatálybalépése után muzeális gyűjtemény létesítése céljából gyűjtési tevékenységet kíván kezdeni, köteles erről a megyei múzeumhoz bejelentést tenni.

(2)[24] A megyei múzeum a létesülő gyűjteményt nyilvántartásba veszi, gyarapodását rendszeresen figyelemmel kíséri, és a fenntartót a gyűjtött anyag tárolása, kezelése, megóvása és fejlesztése tekintetében szakértői támogatásban részesíti. Az ilyen gyűjtemény nyilvánosan csak abban az esetben mutatható be, ha erre a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve engedélyt adott. Az országos múzeum a gyűjtőkörébe tartozó, a megyei múzeum pedig a megyében működő muzeális közgyűjteményről jegyzéket vezet.

(3)[25] A gyűjtemény fenntartója köteles a megyei múzeumnak az anyaggal kapcsolatban a kért adatokat rendelkezésére bocsátani, továbbá a gyűjtemény kezelése és megóvása tekintetében a megállapított szabályoknak a múzeumokéval azonosan - a megyei múzeum által hitelesített leltárkönyvben - nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni. Ha a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei múzeum a gyűjteménynek közgyűjteményben való elhelyezésére tehet javaslatot.

(4) Ha a gyűjtött anyag terjedelme vagy jelentősége indokolja, a megyei múzeum a gyűjtemény muzeális közgyűjteménnyé, védett magángyűjteménnyé, vagy az abban foglalt egyes emlékek védetté nyilvánítására tesz javaslatot.

(5) Régészeti anyag gyűjtésével csak a 34. § (1) bekezdésében felsorolt intézmények foglalkozhatnak.

(6) Közgyűjteménynél működő alkalmazott a közgyűjtemény gyűjtési körébe tartozó muzeális emlékeket csak a közgyűjtemény számára gyűjthet.

(7)[26] Ha a fenntartó a muzeális emlékek gyűjtését abbahagyja, köteles erről a megyei múzeumnak bejelentést tenni. A gyűjtött anyag további elhelyezéséről a megyei múzeum javaslatára az illetékes országos múzeum dönt.

22. §[27] A múzeumok és egyéb muzeális közgyűjtemények őrizetében levő tárgyakat tudományos szempontból - a kellő szakismeret és a tárgykörben való jártasság esetén, valamint a 43. § korlátai között az igazgató engedélyével - bárki feldolgozhatja. A feldolgozás módját a múzeumok ügyrendi szabályzata állapítja meg.

23. § A múzeumok és egyéb muzeális közgyűjtemények felügyeletének és működésének, a muzeális anyag kezelésének, nyilvántartásának, leltározásának és vagyonbiztonságának részletes szabályait a művelődési és közoktatási miniszter a múzeumok ügyrendi és nyilvántartási szabályzatában állapítja meg.

Jogi személyek tulajdonában álló egyéb muzeális gyűjtemények

24. § (1)[28] A Tvr. 4. §-ában fel nem sorolt jogi személyek tulajdonában levő muzeális gyűjteményeket az illetékes országos múzeum a 3. §-ban elrendelt bejelentés alapján nyilvántartásba veszi. Az ilyen gyűjtemények tekintetében a védett magángyűjteményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett gyűjteményekből fenntartójuk a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulásával múzeumot létesíthet.

(3)[29][30]

Védett emlékek és gyűjtemények

25. § (1) Az illetékes országos múzeum és a megyei múzeum a védett emlék elhelyezési, őrzési és kezelési módját az őrzés helyén bármikor ellenőrizheti, azzal kapcsolatban a tulajdonostól, birtokostól, illetőleg kezelő szervtől (a továbbiakban: tulajdonos) adatok szolgáltatását kérheti, továbbá az emlékről rajzot, film- vagy fényképfelvételt készíthet és az emléket azonosításra alkalmas jelzéssel láthatja el.

(2) A védett gyűjtemény tulajdonosa köteles minden év március 31. napjáig az előző évi új szerzeményeit az illetékes országos múzeumnak és a megyei múzeumnak bejelenteni. A védettség az új szerzeményekre is kiterjed.

(3) A védett emlék őrzési helyének, vagy kezelési módjának megváltozását a tulajdonos köteles nyolc napon belül az illetékes országos múzeumnak bejelenteni. Haladéktalanul bejelentést kell tenni a védett emlék állagában következett rongálódásról, pusztulásról vagy az emléket közvetlenül fenyegető veszélyről is.

(4) A védett emlék tulajdonosának személyében bekövetkezett változásról a régi és az új tulajdonos köteles nyolc nap alatt az illetékes országos múzeumnak bejelentést tenni.

26. § (1) Védett emléken végzendő megóvási (konzerválási), helyreállítási (restaurálási) és átalakítási munkára a Tvr. 12. §-ának (2) bekezdésében előírt engedélyt az illetékes országos múzeumtól kell kérni. A kérelemben meg kell jelölni a tervezett munka jellegét és azt, hogy a munkát kivel szándékozik a tulajdonos elvégeztetni.

(2) A munkálatok elvégzésére az engedélyt az illetékes országos múzeum saját hatáskörében adja meg, az engedélyben a munka módját is meghatározhatja.

(3)[31] A védett emlék tulajdonosát az illetékes múzeum az emlék biztonságos elhelyezésében, őrzésében, a szükséges megóvási (konzerválási), restaurálási és átalakítási munkáinak szakszerű elvégzésében a rendelkezésre álló személyi és anyagi lehetőségek korlátain belül segíti.

27. § (1)[32] Védett muzeális emlék vagy védett gyűjtemény tulajdonjogának átruházását - a Tvr. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt kivétellel - az illetékes országos múzeum engedélyezi. Az országos múzeum engedélye szükséges a védett gyűjteményhez tartozó egyes emlékek elidegenítéséhez is. A Tvr. 13. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából külföldinek kell tekinteni az 1974. évi 6. törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott természetes és jogi személyeket.

(2) Nincs szükség engedélyre a múzeumok által és az öröklés útján történő tulajdonszerzés esetén, továbbá, ha a védett emlék átruházása házastársak, egyeneságbeli rokonok vagy testvérek között ellenérték nélkül, belföldön lakó magyar állampolgár javára történik.

(3) Engedély nélkül szerezhető meg a védett emlék tulajdonjoga árverés, illetőleg hatósági értékesítés (a továbbiakban: árverés) útján is. Az árverést elrendelő szerv az árverésről köteles a (4) bekezdésben említett szervet az elővásárlási jog gyakorlása végett értesíteni. Az árverési hirdetményben az emlék védett jellegét fel kell tüntetni.

(4) Az engedély kiadására irányuló kérelmet az emlék jellege szerint illetékes országos múzeumnál kell írásban előterjeszteni. A kérelemben ingyenes átruházás esetén a kedvezményezett nevét, foglalkozását és lakcímét, valamint az átruházás indokát, ellenérték mellett tervezett átruházás esetén pedig az emléket megszerezni kívánó személy nevét, foglalkozását, lakcímét és a felajánlott ellenérték összegét kell megjelölni. Az ellenérték melletti átruházásra irányuló kérelmet egyben az elővásárlás gyakorlása céljából vételre való felajánlásnak is kell tekinteni.

(5)[33] A Tvr. 13. § (1) bekezdésében az állam javára biztosított elővásárlási jogot az illetékes országos múzeum, illetőleg az általa kijelölt más múzeum gyakorolja.

(6) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén az arra illetékes szerv köteles a tulajdonost írásban értesíteni arról, hogy a kérelemben foglalt feltételek szerint a védett emléket az állam javára megvásárolja. Ezzel az értesítéssel a kérelmező és az elővásárlási jog gyakorlására hivatott szerv között az adásvételi szerződés létrejön. Ha az engedélyező szerv az állam elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni és a tulajdonjogi átruházása nem sért muzeális érdeket, engedélyt ad a védett emlék elidegenítésére. A tulajdonátruházás csak a kérelemben megjelölt személy javára és az ott közölt feltételek szerint történhet. A régi tulajdonos a 25 § (4) bekezdésében megszabott kötelezettségén felül közölni köteles az új tulajdonossal, hogy az átruházott emlék a Tvr. védelme alatt áll.

(7) Az előző bekezdések rendelkezéseit a Bizományi Áruház Vállalathoz értékesítésre benyújtott muzeális emlékek tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az emlékeknek az elővásárlási jog gyakorlása céljából való felajánlásáról, illetve a tárgy eladása iránti engedély elnyeréséről a vállalat gondoskodik a múzeumnál. A múzeum az elővásárlási jog gyakorlása, illetve az eladási kérelem elbírálása iránt nyolc nap alatt intézkedik, ha pedig az engedély megadására művelődési és közoktatási miniszter illetékes, a kérelmet három napon belül felterjeszti. A vállalat részére kiadott eladási engedély személyi és időbeli korlátozás nélkül érvényes.

(8) Védett emléknek bírósági vagy államigazgatási eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.) az illetékes országos múzeumot, vagy a megyei múzeumot értesíteni kell.

28. § (1)[34] Védett emléknek vagy gyűjteménynek az ország területéről való kivitelére az engedélyt az illetékes országos múzeumtól kell kérni. Ideiglenes kivitelre szóló engedélyben a kivitel időtartamát is meg kell állapítani.

(2)[35] Az (1) bekezdésben említett engedély nem mentesít a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében előírt engedély megszerzése alól.

29. § (1) A muzeális emléknek muzeális közgyűjteményben való őrzésére irányuló letéti szerződést öt év tartalmára írásban kell megkötni. A szerződésben az őrzésre átvett emlékeket egyedileg meg kell határozni.

(2) A közgyűjtemény köteles az őrzésre átvett emlékeket azonosításra alkalmas megjelöléssel ellátni és gondozni.

(3) Az őrzési időt a felek annak lejárta előtt - ugyancsak határozott időtartamra - írásbeli megállapodással több ízben is meghosszabbíthatják.

(4)[36] Ha a letevő az emlékeket az őrzési idő lejártával a muzeális közgyűjtemény írásbeli felhívására nem szállítja el, az illetékes országos múzeum a védett emlékeknek muzeális közgyűjteményben való elhelyezését rendeli el, azokat az emlékeket pedig, amelyek nem állnak védettség alatt, jogosult a muzeális közgyűjtemény a Bizományi Áruház Vállalatnak értékesítés végett átadni vagy más módon értékesíteni. Az értékesítésből befolyt összeget a muzeális közgyűjtemény a letevő javára kezeli.

(5) A (4) bekezdés rendelkezései szerint lehet eljárni abban az esetben is, ha a letevő ismeretlen helyen tartózkodik és ez okból az őrzési idő lejárta után a letett emlékek elszállítására nem hívható fel.

30. §[37] Ha a védett emlék épségét veszély fenyegeti, a múzeum felhívja a tulajdonost az elhelyezés, kezelés, illetőleg az őrzési mód megváltoztatására. Ha a tulajdonos a felhívásnak a megállapított határidőre nem tesz eleget, a múzeum az illetékes országos múzeumnak javaslatot tehet az emléknek muzeális közgyűjteményben való elhelyezésére (Tvr. 15. §). Ugyanilyen javaslat tehető akkor is, ha a tulajdonos a védett emléken a Tvr. 12. §-ának (2) bekezdése ellenére engedély nélküli munkálatokat végez vagy végeztet, ha az emlék őrzési helyét bejelentés nélkül megváltoztatja, azt tudományos vizsgálat céljára nem teszi hozzáférhetővé, időszaki kiállításra való kölcsönzését megtagadja, továbbá ha az emléket az előírt engedély nélkül átruházza, vagy az emléknek az ország területéről engedély nélkül való kivitelét megkísérli.

31. §[38] A művelődési és közoktatási miniszter a tulajdonos kérelmére és az illetékes országos múzeum javaslata alapján engedélyt adhat arra, hogy a védett gyűjteményt tulajdonosa nyilvánosan bemutathassa, ha a gyűjtemény kulturális jelentősége ezt indokolttá teszi. A tulajdonos a gyűjtemény megtekintőitől a művelődési és közoktatási miniszter által - az 5/1981. (II. 14.) ÁH rendelkezés alapján - megállapított belépődíjat szedhet.

Ásatások

32-55. §[39]

56-59. §[40]

Vegyes rendelkezések

60. §[41] Az országos múzeumnak a Tvr. 10-15. §-ában, továbbá a Vhr. 7. §-ának (1) bekezdésében és a 26. §-ának (2) bekezdésében előírt feladatok ellátása során, államigazgatási ügyben hozott határozata ellen a felügyeletét ellátó minisztériumhoz lelet fellebbezni.

61. § (1)[42] Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az 1620-34/1949. (XI. 16.) VKM rendelet és a 863-015/1952. (K. K. 12.) KM utasítás hatályát veszti.

(2)[43] A már működő országos gyűjtőkörű egyéb múzeumok szakmúzeumként, a helytörténeti múzeumok tájmúzeumként, a muzeális emlékhelyek, mint múzeumi kiállítóhelyek, az üzemi gyűjtemények pedig, mint szakgyűjtemények folytatják működésüket.

1. számú melléklet a 2/1965. (I. 8.) MM rendelethez

Adatszolgáltatási lap muzeális gyűjtemények bejelentésére

A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/1965. (I. 8.) MM rendelet 3. §-a alapján bejelentem, hogy a csatolt jegyzékben felsorolt emlékekből álló muzeális gyűjteményt tartom tulajdonomban (birtokomban):

1. A tulajdonos neve, foglalkozása és lakcíme: ...........................

..........................................................................

2. A gyűjtemény őrzési helye (helység, utca, házszám): ...................

..........................................................................

3. Ha a gyűjteményt nem a tulajdonos őrzi, a kezeléssel megbízott személy (birtokos, kezelő szerv) neve, foglalkozása és lakcíme: ..................

..........................................................................

4. A gyűjtemény elhelyezési körülményeinek leírása: ......................

..........................................................................

Az emlékeket feltüntető jegyzék négy példányát mellékelten felterjesztem.

19...., ................hó......-n.

.......................

a bejelentő aláírása

2. számú melléklet a 2/1965. (I. 8.) MM rendelethez

Adatszolgáltatási lap muzeális emlékek bejelentésére

A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/1965. (I. 8.) MM rendelet 3. §-a alapján bejelentem, hogy az alábbi muzeális jellegű emléket (emlékeket) tartom tulajdonomban (birtokomban):

1. Az emlékek megnevezése és pontos leírása (alapja, megmunkálási módja, jelzése, felirata): ......................................................

..........................................................................

2. A tulajdonos neve, foglalkozása és lakcíme: ...........................

..........................................................................

3. Az emlék őrzési helye: ................................................

..........................................................................

4. Ha az emléket nem a tulajdonos őrzi, a kezeléssel megbízott személy (birtokos, kezelő szerv) neve, foglalkozása és lakcíme: ..................

..........................................................................

19..., ..............hó......-n.

......................

a bejelentő aláírása