10/2000. (III. 24.) FVM rendelet

az építésügyi műszaki ellenőrök szakmai és vizsgakövetelményeiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § Az építésügyi műszaki ellenőrök I. szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 1. számú mellékleteként, az építésügyi műszaki ellenőrök II. szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 2. számú mellékleteként kiadom.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Dr. Szabadi Béla s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 10/2000. (III. 24.) FVM rendelethez[1]

Az Építési műszaki ellenőr I. szakmai és vizsgakövetelmények

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 5801 01

2. A szakképesítés megnevezése: Építési műszaki ellenőr I. (szakirány megjelöléssel)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A munkaterület jellemzése

Az építési műszaki ellenőr I. az építési beruházások megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti-műszaki terv betartását.

Az építési műszaki ellenőr I. hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni.

Az építési műszaki ellenőr I. illetékessége - építménykategóriánként - a következő építési munkák ellenőrzésére terjed ki:

Épület (É)

Bármely funkciójú, bármilyen szerkezetű épület, valamint az ezekkel összefüggő, illetőleg kiszolgáló építmény építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően a teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetek ellenőrzése; épületfizikai tervek és számítások ellenőrzése.

Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M)

Az É kategóriában meghatározott épülethez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó mélyépítési (mélyalapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgy építési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése.

Építmény- és épületgépészet (G)

Az É és M kategóriákban meghatározott építmények, ezek beépített emelőberendezéseinek, továbbá fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetőleg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig.

Építmény- és épületvillamosság (V)

Az É és M kategóriákban meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig; épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése.

2. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető foglalkozás

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A szakmagyakorlás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- az építmény kitűzése helyességének, a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

- a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,

- az építési naplóbejegyzés és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,

- a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése,

- a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,

- a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,

- az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,

- az egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése.

2. Részletes követelmények

A jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi területeken - az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben előírt - felsőfokú szakképesítéshez kötött feladatkör ellátásához a műszaki ellenőr ismerje:

a) A jogi ismeretek körében:

- a műszaki ellenőrzéssel összefüggő jogszabályokat,

- a műszaki ellenőr jogait, kötelezettségeit és felelősségét,

- az építési naplóval kapcsolatos előírásokat,

- az építésügyi igazgatás eljárási rendjét és szervezeti rendszerét,

- az országos településrendezési és építészeti követelményeket,

- az építési és közüzemi engedélyezési eljárásokat,

- az építésfelügyelet rendszerét,

- a polgári jog alapismereteit (tulajdonjog, szerződéskötés általános szabályai, a szerződésszegés következményei stb.),

- a kötbér és kártérítés szabályait, alkalmazásának feltételeit,

- a vállalkozási és a megbízási szerződések tartalmi és formai követelményeit,

- a garanciális, szavatossági és hiánypótlási ügyek szabályait,

- a közbeszerzés szabályait,

- a munkajogi alapismereteket (munkaszerződés, a munkavégzés szabályai, munkaidő, pihenőidő, kár- és kártérítési felelősség stb.),

- az ingatlan-nyilvántartási szabályokat,

- az államigazgatási eljárási szabályokat,

- a felvonók, mozgólépcsők, mozgójárdák létesítésének főbb szabályait,

- az építésügyi bírság szabályait,

- az építőipari kivitelezés szabályait,

- az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményei és megfelelőség igazolásának szabályait,

- az egyes épületszerkezetek kötelező alkalmasságának szabályait.

b) A pénzügyi gazdálkodás körében:

- a gazdálkodás általános szabályait,

- a befektetési kockázatokat és biztosítási szabályokat,

- a tevékenységhez kapcsolódó adózási és számviteli szabályokat,

- a beruházási és finanszírozási általános szabályokat,

- a szerződés és számlázás pénzügyi szabályait,

- a költségek tervezésének és elszámolásának fő szabályait,

- a műszaki ellenőrzés díjazásának elveit.

c) Szabvány- és minőségügyi körben:

c/1. az általános szabvány és minőségügy körében:

- a minőség ellenőrzését és a teljes körű minőségirányítást,

- a minőségirányítási rendszert és az ISO 9000:2000 szabványsorozatot,

- a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazását az építőiparban,

- az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazásának szempontjait a tervezésben és a kivitelezésben,

- az építési projekt minőségirányítását,

- a műszaki ellenőr feladatát minőségügyi szempontból,

- a projekt megvalósítása közbeni minőség-ellenőrzést,

- a minőségügy jogi kérdéseit,

- a szabványosítás rendszerét,

- nemzetközi, európai és nemzeti szabványok fogalmát, összefüggéseit,

- a szabványok alkalmazásának kérdéseit,

- az építési célú termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételeit,

- a létesítés tűzvédelmi szabályait; c/2. az építési munkákhoz tartozó minőségügyi szakmai szabályok körében:

- az épületek építésével, épületszerkezetek beépítésével, kialakításával, karbantartásával, felújításával, lebontásával kapcsolatos szakmai és technológiai előírásokat, minőség-ellenőrzési követelményeket;

c/3. a mélyépítési munkákhoz tartozó minőségügyi szakmai szabályok körében:

- a mélyépítés körébe tartozó építmények létesítésével, kialakításával, karbantartásával, felújításával, lebontásával kapcsolatos szakmai előírásokat, minőség-ellenőrzési követelményeket;

c/4. az építmény- és épületgépészeti munkákhoz tartozó minőségügyi szakmai szabályok körében:

- az épületgépészet körébe tartozó épületszerkezetek, berendezések létesítésével, beépítésével, karbantartásával, felújításával, lebontásával kapcsolatos szakmai szabályokat, előírásokat, minőség-ellenőrzési követelményeket;

c/5. az építmény- és épületvillamossági munkákhoz tartozó minőségügyi szakmai szabályok körében:

- az épületek, építmények elektromos ellátásával, hírközlő és informatikai rendszerekkel, épületfelügyeleti rendszerekkel kapcsolatos létesítési, karbantartási, felújítási, bontási előírásokat, szakmai szabályokat, minőségellenőrzési követelményeket.

A műszaki ellenőr önállóan tudja alkalmazni - az illetékességi körében - a fenti ismereteket.

A műszaki ellenőr legyen képes szakterületén:

- a hatósági és közüzemi engedélyekben előírtaktól eltérő jelenségeket felismerni,

- a szabványok előírásaitól eltérő megoldásokat felismerni,

- a minőségi előírásoknak nem megfelelő eljárásokat és szerkezeteket, elemeket és kapcsolatokat felismerni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet szerinti szakirányú felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, a képzési program szerinti 100 óra elméleti és 60 óra gyakorlati képzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, és szakdolgozatát eredményesen elkészítette.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

A szakmai követelményekben, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tematikai ajánlásban megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok, a megadott követelményeknek megfelelő szinten, számon kérhetők a vizsgán.

Valamennyi jelöltnek számot kell adnia felkészültségéről a III. fejezet 2/a., 2/b., 2/c.1. pontokban felsorolt szakmai követelmények ismeretéről. A c/2-c/5. pontokban felsoroltakról - szakirányonként - a 3.2. pontban részletezett szakdolgozat keretében kell számot adnia a jelöltnek. Ennek elkészítéséhez a képzést szervező intézménynek - a gyakorlati órakeret terhére - konzultációs segítséget kell biztosítania.

3. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

3.1. írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

A jelölt

- a jogi ismeretek alkalmazása,

- a pénzügyi ismeretek alkalmazása,

- a szabvány- és minőségügyi ismeretek alkalmazása feladatcsoportok követelményei alapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított feladatok megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsgán szakmai feladatcsoportonként legalább 60-60%-os teljesítményt kell elérnie a jelöltnek.

3.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgára a jelölt - választott szakirányainak megfelelően - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott, és a vizsgát szervező intézmény által kiadott témakörök egyikéből legalább l nyomdai ív terjedelmű szakdolgozatot ír. A vizsgaszervező által felkért szakmai opponens által elbírált szakdolgozatot a szakmai vizsgabizottság előtt kell megvédeni. Ennek során a jelöltnek - az építési műszaki ellenőrzési szakmai tudása mellett - számot kell adnia arról, hogy képes egy építési műszaki ellenőrzési problémát komplex módon kezelni, más szakemberekkel együttműködni annak megoldásában, elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni.

A szakdolgozatot a vizsga időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani.

3.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a jelölt

- a jogi ismeretek alkalmazása,

- a pénzügyi ismeretek alkalmazása,

- a szabvány- és minőségügyi ismeretek alkalmazása feladatcsoportok követelményei alapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgatételek alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga előtt 30 nappal a jelölt rendelkezésére bocsátja.

A vizsgán a felkészülési idő minimum 30 perc.

A jelölt a szóbeli szakmai vizsgán elégtelen minősítést kap, ha bármely feladatcsoportból nem éri el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgatételekhez kiadott értékelési útmutatóban meghatározott minimumot.

A gyakorlati és a szóbeli vizsga egy napon is szervezhető.

4. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsga szakmai elméleti osztályzata az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott osztályzatok kerekített átlaga. 5 tizedre végződő átlag esetén a végleges osztályzatot az írásbeli vizsgarészre kapott érdemjegy felé való kerekítéssel kell meghatározni.

5. A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.

2. számú melléklet a 10/2000. (III. 24.) FVM rendelethez[2]

Az Építési műszaki ellenőr II. szakmai és vizsgakövetelmények

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5801 03

2. A szakképesítés megnevezése: Építési műszaki ellenőr II, (szakirány megjelöléssel)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A munkaterület jellemzése

Az építési műszaki ellenőr II. - a sajátos építményfajták kivételével - az építési beruházások megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását.

Az építési műszaki ellenőr II. hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni.

Az építési műszaki ellenőr II. illetékessége a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdése alapján évente központilag meghatározott értékhatárt meg nem haladó építési munkák ellenőrzésére terjed ki az alábbi - építménykategóriánkénti - korlátozások figyelembevétele mellett:

Épület (É)

Szokványos funkciójú és szerkezetű pince, földszint és további kétszintű, legfeljebb 6,6 m falköz (oszlopköz) méretű, maximum 500 m2 bruttó alapterületű épület építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően a teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetek ellenőrzése.

Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M)

Az É kategóriában meghatározott épülethez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó (alapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgy építési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése.

Építmény- és épületgépészet (G)

Az É és M kategóriákban meghatározott építmények fűtési, szellőzési, valamint az építmények, illetőleg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig.

Építmény- és épületvillamosság (V)

Az É és M kategóriában meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig. épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése.

2. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető foglalkozás

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A szakmagyakorlás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- az építmény kitűzése helyességének, a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

- a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,

- az építési naplóbejegyzés és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,

- a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése,

- a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,

- a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,

- az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,

- az egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése.

2. Részletes követelmények

A jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi, valamint építészeti műszaki szakmai területeken - az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben meghatározott - középfokú szakképesítéssel ellátható feladatkör végzéséhez a műszaki ellenőr ismerje:

a) A jogi ismeretek körében:

- a műszaki ellenőrzéssel összefüggő jogszabályokat,

- a műszaki ellenőr jogait, kötelezettségeit és felelősségét,

- az építési naplóval kapcsolatos előírásokat,

- az építésügyi igazgatás eljárási rendjét és szervezeti rendszerét,

- az országos településrendezési és építészeti követelményeket,

- az építési és közüzemi engedélyezési eljárásokat,

- az építésfelügyelet rendszerét,

- a közbeszerzési törvény előírásait,

- a polgári jog alapismereteit (tulajdonjog, szerződéskötés általános szabályait, a szerződésszegés következményeit stb.),

- a vállalkozási és a megbízási szerződések tartalmi és formai követelményeit,

- a garanciális, szavatossági és hiánypótlási ügyek szabályait,

- a kötbér és kártérítés szabályait, alkalmazásának feltételeit,

- az ingatlan-nyilvántartás szabályait,

- az államigazgatási eljárási szabályokat,

- a munkajogi alapismereteket (munkaszerződés, a munkavégzés szabályai, munkaidő, pihenőidő, kár- és kártérítési felelősség stb.),

- a felvonók, mozgólépcsők, mozgójárdák létesítésének főbb szabályait,

- az építésügyi bírság szabályait,

- az építőipari kivitelezés szabályait,

- az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeit és a megfelelőség igazolásának szabályait,

- az egyes épületszerkezetek kötelező alkalmasságának szabályait,

b) A pénzügyi gazdálkodás körében:

- a gazdálkodás általános szabályait,

- a befektetési kockázatokat és biztosítási szabályokat,

- a tevékenységhez kapcsolódó adózási és számviteli szabályokat,

- a beruházási és finanszírozási általános szabályokat,

- a szerződés és számlázás pénzügyi szabályait,

- a költségek tervezésének és elszámolásának fő szabályait,

- a műszaki ellenőrzés díjazásának elveit.

c) A szabvány- és minőségügy körében:

- a minőség ellenőrzését és a teljes körű minőségirányítást,

- a minőségirányítási rendszert és az ISO 9000:2000 szabványsorozatot,

- a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazását az építőiparban,

- az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazásának szempontjait a tervezésben és a kivitelezésben,

- az építési projekt minőségirányítását,

- a műszaki ellenőr feladatát minőségügyi szempontból,

- a projekt megvalósítása közbeni minőség-ellenőrzést,

- a minőségügy jogi kérdéseit,

- a szabványosítás rendszerét,

- nemzetközi, európai és nemzeti szabványok fogalmát, összefüggéseit,

- a szabványok alkalmazásának kérdéseit,

- az építési célú termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételeit,

- a létesítés tűzvédelmi szabályait.

d) Az építési műszaki szakmai szabályok körében:

- épületek létesítésének, felújításának alapvető építési követelményeit,

- épületek teherhordó, térelválasztó és szakipari szerkezetcinek alapvető követelményeit és szokványos műszaki megoldásait,

- épületek, építmények fűtési, vízellátási, gázellátási alrendszereinek alapvető követelményeit és szokványos műszaki megoldásait,

- épületek, építmények világítási, erőátviteli alrendszereinek alapvető követelményeit és szokványos műszaki megoldásait.

A műszaki ellenőr önállóan tudja alkalmazni - az illetékességi körében - a fenti ismereteket.

A műszaki ellenőr legyen képes szakterületén

- a hatósági és közüzemi engedélyekben előírtaktól eltérő jelenségeket felismerni,

- a szabványok előírásaitól eltérő megoldásokat felismerni,

- a minőségi előírásoknak nem megfelelő eljárásokat és szerkezeteket, elemeket és kapcsolatokat felismerni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet szerint középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, a képzési program szerinti 100 órás elméleti és a 60 órás gyakorlati képzésben részt vett és a követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok A szakmai követelményekben, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tematikai ajánlásban megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok, a megadott követelményeknek megfelelő szinten, számon kérhetők a vizsgán.

Valamennyi jelöltnek számot kell adni felkészültségéről a III. fejezet 2. pontjában felsorolt szakmai követelmények ismeretéről.

3. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

3.1. írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

A jelölt

- a jogi ismeretek alkalmazása,

- a pénzügyi ismeretek alkalmazása,

- a szabvány- és minőségügyi ismeretek alkalmazása,

- az építési műszaki szakmai ismeretek alkalmazása feladatcsoportok követelményei alapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított feladatok megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsgán szakmai feladatcsoportonként legalább 60-60%-os teljesítményt kell a jelöltnek elérnie.

3.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a jelölt

- a jogi ismeretek alkalmazása,

- a pénzügyi ismeretek alkalmazása,

- a szabvány- és minőségügyi ismeretek alkalmazása,

- az építési műszaki szakmai ismeretek alkalmazása feladatcsoportok követelményei alapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgatételek alapján ad számot tudásáról.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga előtt 30 nappal a jelölt rendelkezésére bocsátja.

A vizsgán a felkészülési idő minimum 30 perc.

A jelölt a szóbeli szakmai vizsgán elégtelen minősítést kap, ha bármely feladatcsoportból nem éri el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgatételekhez kiadott értékelési útmutatóban meghatározott minimumot.

4. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsga szakmai elméleti osztályzata az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott osztályzatok kerekített átlaga. 5 tizedre végződő átlag esetén a végleges osztályzatot az írásbeli vizsgarészre kapott érdemjegy felé való kerekítéssel kell meghatározni.

5. A felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható.