10/2000. (III. 24.) PM rendelet

a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, valamint a pénzbírság és egyéb pénzösszeg letiltásáról és átutalásáról

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 167. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügy-miniszterrel, valamint a szabálysértési hatóságok felügyeletét ellátó miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Lefoglalás

1. § (1) A lefoglalást a szabálysértési hatóság - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - határozattal rendeli el. A határozat alapján a lefoglalást vagy maga a lefoglalást elrendelő szabálysértési hatóság végzi el, vagy a lefoglalás foganatosítása érdekében megkeresi a lefoglalás alá eső dolog helye szerint illetékes település önkormányzatának jegyzőjét, pénzügyi szabálysértés esetén az illetékes vámszervet.

(2) Amennyiben a lefoglalt dolog biztonságos megőrzése indokolja a dolog jegyzőkönyv felvétele mellett visszatartható. Ilyen esetben azonban a visszatartást végző szervnek az iratok megküldésével haladéktalanul intézkednie kell az illetékes szabálysértési hatóság felé a lefoglalás elrendelése érdekében.

(3) A dolog visszatartásával, illetve a lefoglalással kapcsolatban felmerült költségeket a visszatartó, illetve a lefoglalást végző szerv a dolog más szervnek történő átadásáig köteles megelőlegezni.

(4) Amennyiben a szabálysértési hatóság jogerős határozata elrendeli valamely dolog elkobzását, az elkobzás végrehajtása iránt az elkobzás tárgyát képező, lefoglalt dolog helye szerint illetékes település önkormányzatának jegyzője intézkedik. Vám- és pénzügyőri, illetve rendőri szerv által hozott határozat esetén a vám- és pénzügyőri, illetve rendőri szerv jár el a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

A lefoglalt dolog kezelése

2. § (1) A dolog visszatartásáról, illetve lefoglalásáról az intézkedést foganatosító szervnek jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a lefoglalást, illetve visszatartást végző szerv megnevezését,

b) a szabálysértés megjelölését,

c) a szabálysértés miatt eljárás alá vont személy nevét, lakcímét, személyazonosító adatait,

d) a szabálysértési eljárás ügyszámát,

e) a lefoglalásnál, illetve visszatartásnál jelenlevők megnevezését, és azt, hogy ki milyen minőségben van jelen,

f) a lefoglalást, illetve visszatartást elszenvedő nevét, lakcímét, személyazonosító adatait,

g) a lefoglalás, illetve visszatartás helyét és időpontját,

h) a lefoglalt, illetve visszatartott dolog megnevezését, mennyiségét, értékét,

i) a lefoglalt, illetve visszatartott dolog ismertetőjeleit,

j) az azonossági jel (pl. pecsét, ólomzár) alkalmazását,

k) a lefoglalt, illetve visszatartott dologra vonatkozó elismervény átadásának tényét,

l) azt a tényt, hogy a dolgot a lefoglaló szerv elszállítja-e vagy birtokban hagyja, valamint

m) a lefoglalást szenvedő lefoglalás elleni panasz kérdésében tett nyilatkozatát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvön kívül a lefoglalt, illetve visszatartott dologról annak a személynek a részére, akitől azt lefoglalták, a lefoglalást végző szervnek elismervényt kell adnia. Amennyiben a lefoglalás birtokban hagyás mellett történt, úgy az elismervényen fel kell tüntetni a lefoglalt dolog őrzési helyét is.

(3) A lefoglalt, illetve visszatartott dolgokról az azt foganatosító szervnek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a lefoglalást szenvedő személy nevét, pontos lakcímét, a lefoglalás időpontját, valamint a lefoglalt dolgok megnevezését, mennyiségét és értékét. A nyilvántartásba csak megfelelő okirat (így különösen: lefoglalásról készült jegyzőkönyv, elismervény, szabálysértési határozat) alapján lehet bejegyzést végezni.

(4) A lefoglalást foganatosító szervnek a lefoglalt dolgok értékét a lefoglalás alkalmával - szükség esetén szakértő bevonásával - meg kell állapítani. Ha erre a lefoglaláskor nincs lehetőség a lefoglalt dolgok értékének megállapítása iránt, a lefoglalást követően haladéktalanul intézkedni kell.

(5) A lefoglalt dolgokat állaguk megsértése nélkül, azonosításra alkalmas (így különösen: lefoglalt dologcímke, pecsét, ólomzár) jellel kell ellátni.

A lefoglalt dolog őrzése

3. § (1) A szabálysértési eljárás során lefoglalt dolgot - ha jogszabály vagy a szabálysértési hatóság másként nem rendelkezik - az ügyben eljáró szabálysértési hatósághoz kell beszállítani.

(2) A lefoglalt dolgok őrzéséről az elbírálásra jogosult szabálysértési hatóság gondoskodik. A lefoglalt dolgok tárolását biztonságosan és úgy kell végezni, hogy azok változatlan állapotban megmaradjanak, azonosságuk biztosított és könnyen megállapítható legyen.

(3) A lefoglalásról szóló határozatban a szabálysértési hatóságnak rendelkeznie kell arról, hogy a lefoglalt dolgot letétbe helyezi, a lefoglalást szenvedő őrizetében hagyja, vagy külön jogszabály szerint feljogosított vagyonkezelő szerv kezelésébe adja.

(4) Ha a dolog használatához a lefoglalást szenvedőnek különös érdeke fűződik, vagy a lefoglalt dolog elszállítása, raktározása körülményes, az azonosság megfelelő biztosítása mellett a lefoglalást szenvedő birtokában hagyható a rendelkezési jog megtiltása mellett, azzal a figyelmeztetéssel, hogy azt csak a dolog állagának sérelme nélkül használhatja, vagy azt - a dolog használatának megtiltása mellett - változatlan állapotban kell megőriznie. Ha a hatóság tudomást szerez arról, hogy a lefoglalást szenvedő a figyelmeztetésben foglaltaknak nem tesz eleget, haladéktalanul intézkedik a lefoglalt dolog beszállítása, illetve biztonságos őrzése iránt.

(5) Vámárut és kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméket lefoglalás után a vámhatóságnak kell átadni, illetve, amennyiben a lefoglalást a vámhatóság végezte, úgy annak őrizetében kell hagyni.

A lefoglalás megszüntetése

4. § (1) A lefoglalás megszüntetéséről az eljáró szabálysértési hatóságnak határozattal kell intézkednie.

(2) Nem adható vissza olyan lefoglalt dolog, amelynek birtokban tartását jogszabály feltételhez köti, ha a feltétel nem áll fenn, illetve amelynek birtokban tartását jogszabály tiltja.

(3) Ha a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy a lefoglalást megszüntető határozatban megadott határidőn belül a dolgot nem veszi át, a szabálysértési hatóság a dolog értékesítése, illetve megsemmisítése iránt intézkedik. Az Sztv.-ben meghatározott elévülési időn belül jelentkező jogosult a lefoglalt dolog értékesítése esetén - a tárolás és az értékesítés során felmerült indokolt költségek levonása után - az értékesítésből befolyt ellenértékre, megsemmisítés esetén - a tárolás és a megsemmisítés indokolt költségeinek levonása után - a lefoglaláskori értékre tarthat igényt.

(4) Külföldi személytől lefoglalt dolog visszaadása esetén, amennyiben az nem belföldön tartózkodik, a lefoglalást megszüntető határozatban a dolog átvételére legalább hat hónapot kell biztosítani.

(5) A lefoglalt vámárut, jövedéki terméket kiadni csak a vámhatóság által lefolytatott vám-, illetve jövedékigazgatási eljárást követően lehet.

A lefoglalt dolog értékesítése

5. § Ha a szabálysértési eljárás során a lefoglalt dolog

a) gyors romlásnak van kitéve,

b) huzamosabb tárolásra alkalmatlan,

c) kezelése, tartása, tárolása, illetve őrzése az értékével arányban nem álló költséggel járna,

d) értéke az előreláthatólag hosszabb ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne, a szabálysértési ügyben eljáró hatóság a lefoglalt dolog előzetes értékesítése iránt intézkedik. A lefoglalt dolog értékesítése során az elkobzott dolgok értékesítésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenértéket annak a szervnek a számláján kell elkülönítetten kezelni, amelynek a költségvetésében a szabálysértési hatóság szerepel.

Az elkobzott dolog értékesítése

6. § (1) Az értékesítésre - az e rendelet 5. §-ában foglaltak kivételével - csak az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után kerülhet sor. Az elkobzott dolog csak az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után kerülhet közérdekű felhasználásra, értékesíthető, illetve semmisíthető meg. Az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után az elkobzást foganatosító hatóság köteles megvizsgálni, hogy a külön jogszabály szerinti közérdekű felhasználás feltételei fennállnak-e.

(2) Az elkobzott dolgot - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, illetve ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - annak tárolási helye, illetve, amennyiben előnyösebb, a szabálysértési hatóság székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének kell értékesítésre átadni. Az értékesítésre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, illetve ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) ingó végrehajtására vonatkozó szabályai az irányadók.

(3) A rendőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe utalt szabálysértések esetén az értékesítés az említett szervek feladata. A vámhatóság értékesíti a jogerősen elkobzott vámárut és jövedéki terméket is külön jogszabályok alkalmazása mellett.

(4) Az eljárás alá vont külföldi állampolgár által az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve eljárási költség fedezeteként letétbe helyezett összegből, illetve az Sztv. 80. §-ának (6) bekezdése alapján tőle lefoglalt vagyontárgyak értékesítéséből a tartozás kiegyenlítése után fennmaradt összeget - amennyiben a külföldi állampolgár már nem tartózkodik Magyarország területén - a külföldi nevére nyitott számlára kell befizetni.

(5) A szabálysértési hatóságnak a lefoglalt dolgokkal kapcsolatos eljárása során értelemszerűen alkalmazni kell az elkobzás végrehajtásáról, valamint büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről szóló külön jogszabályi rendelkezéseket.

7. § (1) Az elkobzott dolgok beszállításával, tárolásával, értékesítésével, illetve megsemmisítésével kapcsolatban felmerülő kiadásokról annak a szervnek a költségvetésében kell gondoskodni, amelynek szervezetében a szabálysértési hatóság működik.

(2) Az értékesítésből befolyt ellenértéket az (1) bekezdésben említett szervhez kell átutalni.

(3) Ha az elkobzott dolog értékesítése valamely oknál fogva nem lehetséges, az értékesítésre jogosult szerv az elkobzást elrendelő szabálysértési hatóság előzetes hozzájárulásával az elkobzott dolgot - jegyzőkönyv felvétele mellett - megsemmisíti. A megsemmisítési eljárásban érvényesíteni kell a megsemmisítés tárgyára vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseket.

(4) A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a lefoglalt dolog nyilvántartási számát, a megsemmisítés helyét és idejét, a megsemmisítésnél jelenlevők nevét, a megsemmisítés kezdő és befejező időpontját, a lefoglalt dolgok megnevezését, az elkobzásról rendelkező jogerős döntés számát, időpontját, a megsemmisítés módját és körülményeit és a jelenlévők aláírást. A megsemmisítésről készült jegyzőkönyvet az iratok mellett gondosan meg kell őrizni.

(5) Amennyiben a szabálysértési hatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően azt állapítja meg, hogy az elkobzás alaptalanul történt, a jogosult részére visszafizetést rendel el. Értékesítés esetén a ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog lefoglaláskori értékét kell megtéríteni. A visszatérítendő összeget az elkobzás alaptalanságát kimondó határozat jogerőre emelkedését követően a megtérítés időpontjáig minden naptári nap után, a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részét kitevő kamattal növelten kell a szabálysértési hatóságnak visszafizetnie. A jogosult ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. A szabálysértési hatóság határozata alapján a visszafizetés annak a szervnek a feladata, amelynek költségvetésében a szabálysértési hatóság szerepel.

Pénzbírság és egyéb pénzösszeg letiltása és átutalása

8. § (1) A szabálysértési eljárásban megállapított pénzbírság és egyéb tartozások (különösen: rendbírság, eljárási költség, elkobzás alá eső dolog értékének megfizetése, a továbbiakban együtt: tartozás) végrehajtása iránt a jogerős határozatban megállapított határidő lejártát követően, a szabálysértési hatóság haladéktalanul intézkedni köteles. Kártérítési igény esetén a végrehajtási eljárás megindítására a károsult kérelme alapján kerülhet sor.

(2) Ha a szabálysértés elkövetője a kiszabott helyszíni bírságot határidőre nem fizeti meg, annak végrehajtására a 10/2000. (II. 23.) BM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A tartozás közvetlen letiltásáról az ügyben eljárt illetékes szabálysértési hatóság akkor intézkedik, ha az elkövető a jogerősen kiszabott tartozást határidőre nem fizette meg, és

a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyban áll,

b) szövetkezeti tagságból kifolyólag munkabérrel, jövedelemmel rendelkezik,

c) nyugdíjban vagy egyéb járadékban részesül,

d) letiltható követelése van [a továbbiakban az a)-d) pontok együtt: jövedelem], vagy

e) szabadságvesztés büntetését tölti.

9. § (1) A szabálysértési hatóság a jövedelem letiltása esetén négy példányban "Letiltási rendelvény"-t állít ki. Ennek egy példányát a fizetésre kötelezett foglalkoztatójának vagy a jövedelmet folyósító szervnek (a továbbiakban: munkáltató) küldi meg tértivevénnyel, egy példányát a szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének (pénzügyi szabálysértés esetén a vámhatóságnak) az előírt módon kézbesíti, egy példányát a szabálysértési iratokhoz csatolja. A "Letiltási rendelvény" negyedik példányát a fizetésre kötelezettnek küldi meg. Kártérítés behajtása érdekében történő letiltás esetén a letiltási rendelvényt 5 példányban kell kiállítani, és az ötödik példányt a károsultnak kell megküldeni.

(2)[1] A munkáltató - a "Letiltási rendelvény" kézhezvétele után - a jövedelemből letiltott összeget köteles a kifizetés esedékességekor a szabálysértési hatóság által megjelölt számlára (adóbeszedési számla, pénzügyi szabálysértés esetén vámbevételi számla) befizetni, vagy nyolc napon belül értesíteni a szabálysértési hatóságot arról, ha a letiltás foganatosításának valamilyen akadálya van (így különösen: a jövedelmet már letiltották, lefoglalták, a fizetésre kötelezett munkavégzésre irányuló jogviszonya időközben megszűnt), illetve, ha az aránytalanul hosszú időt venne igénybe. A munkáltató értesítési kötelezettsége a letiltás később felmerülő akadálya esetén is fennáll.

(3) Kártérítés érdekében történő letiltás esetén közvetlenül a károsult szervezet számlájára, illetve a károsult magánszemély részére kell átutalni a letiltott összeget.

(4) A letiltás foganatosításának elmulasztása esetén a munkáltató anyagi felelőssége, valamint a letiltott összeg esedékes részének azonnali beszedési megbízással történő érvényesítése érdekében az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni. Az eljárásra az Art. rendelkezései az irányadók.

(5) A letiltást e rendelet melléklete szerinti mintának megfelelő "Letiltási rendelvényen" kell elrendelni.

10. § (1) A jövedelemből mindenkor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) meghatározott összeg tiltható le.

(2) A jövedelem lefoglalásánál (letiltásánál), valamint a befolyt pénzösszeg elszámolásánál (a kielégítési sorrend megállapításánál) a Vht. rendelkezései az irányadók.

11. § (1)[2] A települési önkormányzat jegyzője, a 9. § (1) bekezdése szerint a szabálysértési hatóság által részére megküldött "Letiltási rendelvény" alapján, az eljárás alá vont személy terhére megállapított tartozást az erre a célra nyitott számlán előírja.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a letiltásokról vezetett nyilvántartása alapján havonta egyszer, minden hó ötödik napjáig köteles írásban értesíteni a szabálysértési hatóságot arról, hogy a letiltott bírság és eljárási költség befizetésére, illetve a letiltható részösszeg átutalására - a letiltás kibocsátását követő 60 nap eltelte után - mely fizetésre kötelezettek esetében nem került sor.

12. § (1)[3] Ha a tartozás közvetlen letiltására nincs lehetőség, annak - az Sztv. 111. §-ának (3) bekezdése alapján - adók módjára történő behajtása érdekében az Art. 93. §-ában foglalt szabályok szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni. Amennyiben az elkövető a tartozást időközben megfizette, erről az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.

(2) A jogerősen megállapított tartozást a szabálysértési hatóságnak törölnie kell, ha az eljárás alá vont személy meghalt, ha a tartozás végrehajthatósága elévült, illetve ha azt az Sztv. 116. § (2) bekezdése alapján az arra jogosult szerv méltányosságból elengedte. A törlésről - amennyiben a tartozás végrehajtása folyamatban van - a végrehajtást foganatosító szervet haladéktalanul értesíteni kell.

Vegyes rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, valamint a pénzbírság és egyéb pénzösszeg letiltásáról és átutalásáról szóló 26/1968. (IX. 19.) PM rendelet , továbbá az azt módosító 35/1993. (XII. 29.) PM rendelet, valamint az 5/1997. (II. 13.) PM rendelet.

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 10/2000. (III. 24.) PM rendelethez[4]

................................................................

A szabálysértési hatóság megnevezése

Ügyszáma: ..............................................

Címzett: ..............................................

..............................................

..............................................

LETILTÁSI RENDELVÉNY

A ............................................... munkáltatónál alkalmazásban álló (járandóságban részesülő) .............................................. nevű (születési hely: ....................... születési idő: ...................... anyja neve: ......................................), .......................... alatti lakost ................... szabálysértés elkövetése miatt ............ Ft pénzbírság, ................ Ft eljárási költség, ............... Ft rendbírság, ............. Ft elkobzást pótló egyenérték, .............. Ft kamat megfizetésére köteleztük. Nevezett kötelezettségének a ...........-n jogerőre emelkedett határozatban megállapított határidő alatt nem tett eleget, ezért a munkáltatótól járó, 20.... év .............. hónap .......... napján és azután folytatólagosan esedékes jövedelme (járandósága) ........%-át, az 1999. évi LXIX. törvény 111. §-ának (2) bekezdése alapján,

összesen: .............................................. Ft erejéig letiltom.

Felhívom a munkáltatót, hogy nevezett jövedelmének (járandóságának) letiltott részét az esedékesség napján a nevezettnek ne fizesse ki, hanem azt utalja át a ............................... számla javára.

Ha nevezett jövedelmét (járandóságát) már más hatóság vagy bíróság lefoglalta, a levonás sorrendjére vonatkozóan az 1994. évi LIII. törvény 64. §-ában foglaltak az irányadók.

A letiltott jövedelemből (járandóságból) ................ Ft kártérítést a ....................... károsultnak (............................................................................ lakhely/székhely) közvetlenül kell kifizetni, vagy ....................................................................................................... számlára kell átutalni.

Felhívom a figyelmét, hogy e rendelvény kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon a következőkre:

a) a letiltás foganatosítható-e,

b) a nevezett jövedelme (járandósága) terhére fennáll-e más követelés, ha igen az mikor esedékes és ki tart rá igényt,

c) a fennálló más követelést már lefoglalták-e, igenlő válasz esetén melyik hatóság vagy bíróság, milyen címen, előreláthatólag milyen időszakra kéri terhelni a jövedelmet (járandóságot).

Figyelmeztetem arra, hogy a letiltott követelésnek a munkavállaló vagy más részére történő kifizetése esetében az esetleges büntetőjogi következményeken túl a vagyoni felelősség alól sem mentesül.

A letiltásról értesítést kapnak:

1. a fizetésre kötelezett: ....................................................... lakos,

2. a ...................................................................................... munkáltató,

3. a ...................................................................................... települési önkormányzat jegyzője,

4. a ...................................................................................... károsult,

5. az irattár.

........................................, 20........... év ..................... hónap ............ nap

P. H.

........................................................

aláírás

A befizetési lapon a hátralékos nevét, lakcímét és a rendelvény ügyszámát fel kell tüntetni.