26/1968. (IX. 19.) PM rendelet

a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, valamint a pénzbírság és egyéb pénzösszeg letiltásáról és átutalásáról[1]

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 118. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, valamint a szabálysértési hatóságok felügyeletét ellátó miniszterekkel és országos hatáskörű szervekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Lefoglalás

1. § (1) A bizonyítékul szolgáló vagy elkobozható dolgok (a cselekmény tárgya, elkövetési eszköze, a szabálysértés útján létrejött dolgok stb.) lefoglalását a szabálysértési hatóság határozatban mondja ki. A határozat alapján a lefoglalást vagy maga a szabálysértési hatóság hajtja végre, vagy a lefoglalás végrehajtása érdekében megkeresi az illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervét, illetve a városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban: adóügyi szerv), amelynek területén a lefoglalás tárgyát képező dolog van. Vám- és pénzügyőri szabálysértési hatóság által hozott határozat esetén minden esetben az illetékes vám- és pénzügyőri szerv hajtja végre a lefoglalást.

(2) Ha az a dolog, amelynek a lefoglalása indokoltnak látszik, az elkövetőnél vagy másnál nincs biztonságban, az előkészítő eljárás során eljáró szerv határozat nélkül is intézkedhet e dolog biztonságos megőrzése iránt. E célból a dolgot a szabálysértési hatósághoz vagy az adóügyi szervhez szállíthatja, illetőleg eredeti helyén gondoskodhat a biztonságos őrzéséről.

(3) Ha az előző bekezdés szerinti eljárást nem a szabálysértési hatóság végzi, a dolog megőrzésének biztosításáról köteles értesíteni a szabálysértési hatóságot a lefoglalásról való döntés végett.

2. § (1)[2] Amennyiben a szabálysértési hatóság jogerős határozata elrendeli valamely dolog elkobzását, az elkobzás végrehajtása iránt - az adóigazgatási eljárás szabályai szerint - az az adóügyi szerv intézkedik, amelynek területén a lefoglalás tárgyát képező dolog van. Vám- és pénzügyőri, illetve rendőri szerv által hozott határozat esetében a vám- és pénzügyőri, illetve rendőri szerv jár el a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(2)[3][4] A postai küldemények (levél, csomag stb.), valamint a vasútnak vagy egyéb közforgalmú szállító vállalatnak fuvarozás végett átadott belföldi küldemény lefoglalásánál, illetőleg visszatartásánál a Postaszabályzatban, táviratok lefoglalásánál, illetőleg visszatartásánál a Távírószabályzatban, illetve a vonatkozó külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) A lefoglalt dologról a dolog birtokosának elismervényt kell adni.

(4) A lefoglalt dolgot állagának megsértése nélkül azonossági jellel kell ellátni.

A lefoglalt dolog kezelése

3. § (1) A szabálysértés miatt lefoglalt dolgot - ha a jogszabály vagy a szabálysértési hatóság határozata másként nem rendelkezik - az ügyben eljáró szabálysértési hatósághoz kell beszállítani.

(2) A lefoglalásról, illetőleg a dolog megőrzésbe vételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a lefoglalás időpontját és helyét, a lefoglalt ingóságokat tételesen körülírva, a lefoglalt, illetőleg megőrzésre visszahagyott dolog ismertetőjeleit és az azonossági jel (pecsét vagy ólomzár) alkalmazását, a lefoglalásnál jelenlevők nevét, a lefoglalt (megőrzésre átvett) dologra vonatkozó elismervény kiadását és végül, hogy a dolgot hova szállították be.

(3) A lefoglalt dolgokról nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az elkövető nevét, pontos lakcímét, a lefoglalás időpontját, valamint a lefoglalt dolgok megnevezését, s azok becsértékét.

Az elkobzás alá eső dolgok értékesítése

4. § (1) Az elkobzás alá eső lefoglalt (megőrzésre visszahagyott) dolog - a soron kívül értékesítendő kivitelével - csak az elkobzás jogerőre emelkedése után értékesíthető. Az elkobzott dolgot az annak fekvése szerint illetékes adóügyi szervnek, vagy ha az előnyösebb, a szabálysértési hatóság székhelyén működő adóügyi szervnek kell átadni értékesítés végett.

(2)[5] Az értékesítésre - ideértve a soron kívül értékesítés esetét is - eltérő rendelkezés hiányában az adók kivetésére és beszedésére vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(3) A rendőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe utalt szabálysértés esetén az értékesítés az említett szervek feladata.

(4) Muzeális értékű tárgy elkobzása esetén meg kell keresni a művelődési minisztert a tárggyal való rendelkezés érdekében.

(5) Az élő szervezetekre káros, lefoglalt és elkobzott növényvédő szereket a szabálysértési hatóság az illetékes első fokú növényvédelmi szakigazgatási szervnek köteles átadni.

(6)[6][7] A lefoglalt és elkobzott szerencsejáték eszközt - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - értékesítésre a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény végrehajtására kiadott 25/1991. (X. 16.) PM rendelet alapján az Országos Mérésügyi Hivatal által hatósági határozattal a hitelesítést megelőző műszaki vizsgálatra kijelölt szervnek kell felajánlani. E szervek felsorolását a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.

(7) A kijelölt szerv kizárólag érvényes szerencsejáték felügyeleti engedéllyel rendelkező szervezőnek értékesítheti tovább a szerencsejáték eszközt. Amennyiben a szerencsejáték eszközt értékesítésre a kijelölt szervezetek közül legalább kettőnek felajánlották, és azok nem kívánják azt megvásárolni, a szerencsejáték eszközt meg kell semmisíteni.

(8)[8] A lefoglalt és elkobzott sorsjegyeket minden esetben meg kell semmisíteni.

(9)[9]

5. § (1) Az elkobzott dolgok beszállításával és értékesítésével kapcsolatban felmerülő kiadásokról annak a szervnek a költségvetésében kell gondoskodni, amelynek szervezetében az első fokú szabálysértési hatóság működik.

(2) Az értékesítésből befolyt ellenértéket az (1) bekezdésben említett szervhez kell átutalni.

(3) Ha az elkobzott dolog értékesítése valamely oknál fogva nem lehetséges, az értékesítésre jogosult szerv az elkobzást elrendelő szabálysértési hatóság előzetes hozzájárulásával az elkobzott dolgot - jegyzőkönyv felvétele mellett - megsemmisíti. A megsemmisítésről készült jegyzőkönyvet az iratok mellett gondosan meg kell őrizni.

(4) Amennyiben a szabálysértési hatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően azt állapítja meg, hogy az elkobzás alaptalanul történt, a jogosult részére visszafizetést rendel el. Értékesítés esetén a ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog forgalmi értékét kell megtéríteni. A szabálysértési hatóság határozata alapján a visszafizetés annak a szervnek a feladata, amelynek költségvetési számlájára az ellenérték befolyt, illetve amelynek költségvetésében a szabálysértési hatóság szerepel.

A pénzbírság és egyéb pénzösszeg letiltása

6. § (1) A szabálysértési hatóság a munkabér (járandóság) letiltása esetén négy példányban "Letiltás"-t állít ki. Ennek egy példányát a fizetésre kötelezett munkáltatójának (a járandóságot folyósító szervnek) küldi meg vétbizonyítvánnyal, egy példányát a szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes adóügyi szervnek (vám- és deviza-szabálysértés, illetve forgalmi és jövedéki adókkal kapcsolatos pénzügyi szabálysértés esetén az illetékes vám- és pénzügyőri szervnek) az előírt módon kézbesíti, egy példányt a szabálysértési iratokhoz csatol. A "Letiltás" negyedik példányát a fizetésre kötelezettnek küldi meg. Kártérítés behajtása érdekében történt letiltás esetén a letiltást 5 példányban kell kiállítani és az ötödik példányt a károsultnak kell megküldeni.

(2) A munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) - miután a "Letiltás"-t megkapta - a munkabérből (járandóságból) letiltott összeget köteles a kifizetés esedékességekor a szabálysértési hatóság által megjelölt adóbeszedési számlára befizetni vagy nyolc napon belül értesíteni a szabálysértési hatóságot arról, hogy a "Letiltás" foganatosításának milyen akadálya van (a munkabért, járandóságot már lefoglalták, a fizetésre kötelezett a munkáltatótól időközben kilépett stb.). A munkáltató (járandóságot folyósító szerv) értesítési kötelezettsége a letiltás később felmerülő akadálya esetén is fennáll.

(3) Kártérítés érdekében történő letiltás esetén közvetlenül a károsult állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet számlájára, illetve a károsult magánszemély részére kell átutalni a letiltott összeget.

(4) A letiltás foganatosításának elmulasztása esetén a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) anyagi és egyéb felelőssége, a letiltott összeg esedékes részének azonnali beszedési megbízással történő érvényesítése tekintetében az adóigazgatási eljárás szabályairól szóló rendelkezések az irányadók.

(5) A letiltást a melléklet szerinti mintának megfelelő nyomtatványon kell elrendelni.

7. § (1)[10] A munkabérekből és egyéb járandóságokból mindenkor a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályban meghatározott összeg tiltható le.

(2)[11] A munkabér (járandóság) lefoglalásánál (letiltásánál), valamint a befolyt pénzösszeg elszámolásánál (a kielégítési sorrend megállapításánál) a bírósági végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet rendelkezései az irányadók.

8. § (1) A 6. (1) bekezdésében meghatározott adóügyi szerv a szabálysértési hatóság által részére megküldött "Letiltás" alapján a szabálysértést elkövető terhére megállapított pénzbírságot és eljárási költséget az erre a célra nyitott számlán előírja.

(2) Az adóügyi szerv a letiltásokról vezetett nyilvántartása alapján havonta egyszer, minden hó 5-ig köteles írásban értesíteni a szabálysértési hatóságot arról, hogy a letiltott bírság és eljárási költség befizetésére, illetve a letiltható részösszeg átutalására - a letiltás kibocsátását követő 60 nap eltelte után - mely fizetésre kötelezettek esetében nem került sor.

Vegyes rendelkezések

9. § (1) Az 1968. évi I. törvény 45. -ának (3) bekezdése alapján történő lefoglalásra az e rendeletben foglalt szabályok az irányadók. A lefoglalt dolog értékesítése során befolyó, valamint a külföldi által letétbe helyezett összegből a levonások után megmaradt részt, ha a külföldi már nem tartózkodik az ország területén, nevére a Külkereskedelmi Banknál nyitott zárolt számlára kell befizetni.

(2) A lefoglalt és elkobzott dolgok kezelésével (nyilvántartásával) kapcsolatos ügyviteli rendelkezéseket a szabálysértési hatóságok főfelügyeletét ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv) állapítja meg.

10.§ Ez a rendelet 1968. október hó 1-jén lép hatályba.

Melléklet a 26/1968. (IX. 19.) PM rendelethez