13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelet

a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 15.-22. §-ok, a 34. § és a 41. § tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben - összhangban a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetéséről szóló 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet mellékletében megjelölt 13. annexben foglaltakkal - a következőket rendeljük el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szakmai vizsgálat célja

1. § A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset és a repülőesemény okának, körülményeinek feltárása és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges szakmai intézkedések kezdeményezése, valamint javaslatok megtétele. A szakmai vizsgálatnak semmilyen formában nem célja a vétkesség vagy a felelősség vizsgálata és megállapítása.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén vagy légterében (a továbbiakban: belföldön) magyar vagy külföldi,

b) a Magyar Köztársaság területén vagy légterén kívül (a továbbiakban: külföldön) magyar légijárművel, illetve légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban bekövetkezett

légiközlekedési balesetre és repülőeseményre.

(2) A belföldön bekövetkezett külföldi légijárművet érintő, illetve a külföldön bekövetkezett, magyar légijárművet érintő légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálata tekintetében e rendelet szabályait annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Magyar légijárművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset és repülőesemény szakmai vizsgálata

3. § (1) A külföldi kivizsgáló szervek által végzett vizsgálatban a magyar kivizsgáló szerv részt vehet, meghatalmazott képviselőt vagy tanácsadót küldhet ki. A részvételi szándékról, a meghatalmazott képviselő vagy a tanácsadó személyéről, várható érkezéséről a bejelentés vételét követően a lehető leghamarabban tájékoztatni kell a külföldi kivizsgáló szervet.

(2) A külföldi kivizsgáló szerv által végzett vizsgálathoz a kivizsgáló szerv köteles a légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatos rendelkezésre álló összes információt továbbítani.

(3) A magyar légijárművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatban, ha a légiközlekedési baleset vagy repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot, jelen jogszabály szerint szakmai vizsgálatot kell indítani.

(4) Nemzetközi egyezmény, illetve megállapodás hiányában a magyar légijárművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény vizsgálatára az illetékes kivizsgáló szerv felveszi a kapcsolatot az illetékes külföldi kivizsgáló szervekkel.

Kötelezettség a szakmai vizsgálatra

4. § (1) A légiközlekedési balesetet és a repülőeseményt ki kell vizsgálni (a továbbiakban: szakmai vizsgálat).

(2)[1] A polgári légiközlekedési baleset, repülőesemény szakmai vizsgálatát, a szakmai vizsgálat valamely részét a polgári kivizsgáló szerv vezetője indokolt esetben az Európai Unió másik tagállamának, illetőleg a nemzetközi egyezményeknek megfelelően egy az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik államnak vagy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO) átadhatja.

A szakmai vizsgálat státusza

5. § A szakmai vizsgálat során az e rendeletben, valamint az ICAO DOC 6920 Légijármű Balesetek Kivizsgálási Kézikönyvben foglaltakat kell alkalmazni.

Az eljáró szervek

6. §[2] A polgári légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére a polgári kivizsgáló szerv [Lt. 65. § (1) bek.], az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel és repülőeseménnyel kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére az állami kivizsgáló szerv [Lt. 65. § (2) bek.] az illetékes.

Az üzembentartói vizsgálat

7. § (1)[3] Az Lt. 65. §-ának (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartói vizsgálatot - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -annak címzettje köteles elvégezni.

(2) Az üzembentartói vizsgálat során e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben külföldi meghatalmazott képviselők és megfigyelők nélkül végezhető a kivizsgálás, valamint a nemzetközi jelentések és zárójelentés külföldi államoknak, szervezeteknek történő megküldése nem szükséges.

(3) Az üzembentartói vizsgálat bármely szakaszában az illetékes kivizsgáló szerv a szakmai vizsgálatot saját hatáskörébe vonhatja.

(4) A polgári légijármű üzemben tartójának, repülőtéri, légiforgalmi szolgálatoknak rendelkezniük kell a polgári kivizsgáló szerv által jóváhagyott repülőesemény vizsgáló szervezettel - vagy ha nem rendelkeznek, csatlakozniuk kell ilyen szervezethez -, amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.

(5) Az üzembentartói vizsgálatot végző köteles folyamatosan tájékoztatni az illetékes kivizsgáló szervet, és részére a kivizsgálás zárójelentését soron kívül megküldeni.

(6) Az állami légijármű üzemben tartójának rendelkeznie kell az állami kivizsgáló szerv által jóváhagyott repülőesemény kivizsgáló szervezettel.

Közös eljárás

8. § (1) A polgári és állami kivizsgáló szerv közös eljárásban vizsgálja ki azt a légiközlekedési balesetet, repülőeseményt, amelyben a polgári és az állami célú légiközlekedés együttesen érintettek.

(2) A közös eljárás lefolytatására a polgári és állami kivizsgáló szerv közös szakmai bizottságot hoz létre.

Jelentési kötelezettség

9. § Ha a légijármű vagy a repülőtér üzemben tartója, a légiforgalmi szolgálat - amennyiben egészségi állapota nem akadályozza - a légijármű személyzete légiközlekedési balesetet, repülőeseményt észlel, köteles azt haladéktalanul jelenteni az illetékes kivizsgáló szervnek.

Baleseti ügyeleti szolgálatok

Az illetékes kivizsgáló szerv baleseti ügyeleti szolgálata

10. § (1) Az illetékes kivizsgáló szerv 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn a légiközlekedési balesetekről és repülőeseményekről szóló bejelentések vételére, a szükséges jelentések és intézkedések megtételére, valamint a szakmai bizottság riasztására.

(2) Az illetékes kivizsgáló szerv baleseti ügyeleti szolgálatának működésével összefüggő követelményeket a kivizsgáló szerv vezetője állapítja meg.

(3) Az illetékes kivizsgáló szerv a bejelentéseket az általa - továbbá az AIP-ben (Lt. 72. §) - közzétett címen és telefonszámon fogadja.

(4) A légiközlekedési balesetről, repülőeseményről szóló bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a légiközlekedési baleset, illetve repülőesemény helyét és időpontját (helyi időszámításban),

b) a légijármű típusát, a légijármű felség- és lajstromjelét, illetve azonosító jelét,

c) a légijármű parancsnokának (az ejtőernyős ugrónak), valamint az üzemben tartójának nevét és székhelyének címét,

d) a repülési, illetőleg az ejtőernyős feladatot és a repülési útvonalat, valamint az indulási és a célrepülőteret,

e) a személyzet és a fedélzeten tartózkodó utasok vagy más személyek számát, nevét, a rakomány jellegét (különös tekintettel a veszélyes áruk megnevezésére),

f) a személyi sérüléseket, a légijárművön és a harmadik személy tulajdonában keletkezett károk mértékét,

g) a légiközlekedési baleset, illetve a repülőesemény lefolyását és feltételezett okát,

h) a bejelentés idejéig meghozott intézkedéseket.

Az a)-h) pontokban felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól. A hiányzó adatokat a későbbiekben haladéktalanul pótolni kell.

(5) Az illetékes kivizsgáló szerv baleseti ügyeleti szolgálata a tudomására jutott légiközlekedési balesettel vagy repülőeseménnyel kapcsolatban - helyszínen már megtett intézkedések figyelembevételével, amennyiben ez szükséges - kezdeményezi a helyszín biztosítását.

(6) Az illetékes kivizsgáló szerv baleseti ügyeleti szolgálatának rendelkeznie kell a szakmai bizottság és a helyszíni szemléhez szükséges felszerelés szállítására alkalmas helyszínelő gépjárművel, a személyi és csoport munkához szükséges korszerű eszközökkel és felszereléssekkel.

Üzembentartói baleseti szolgálat

11. § (1) A légiközlekedési balesetek és repülőesemények haladéktalan bejelentése és a szükséges intézkedések meghozatala érdekében minden magyar légijármű üzemben tartójának, a repülőtér üzemben tartójának és a légiforgalmi szolgálatnak belső jelentési rendet kell kidolgoznia és üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatot kell fenntartania, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e feladatokat átvállalja.

(2) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatot mindaddig fenn kell tartani, amíg:

a) a légiközlekedési, a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végző állományába, tulajdonába tartozó légijármű a levegőben tartózkodik, illetőleg azok leszállásáról (ejtőernyősök földet éréséről) minden kétséget kizáró információk rendelkezésre állnak,

b) a repülőtér üzemben van és aktív forgalmat bonyolít le,

c) a légiforgalmi szolgálatok működnek,

d) az üzemben tartó részéről szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések a mentés és megsegítés érdekében megtörténnek.

(3) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat ellátása érdekében:

a) ki kell jelölni az ügyeletet adó személyzetet;

b) meg kell határozni az állandó szolgálati helyiséget, és azt fel kell szerelni:

ba) a 13. § (3) bekezdésében előírt nyilvántartási okmányokkal,

bb) a Magyar Köztársaság hatályos légiközlekedési jogszabályaival,

bc) jelen rendelet egy példányával,

bd) az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat feladatainak leírásával,

be) a szakmai vizsgálatot lefolytató szakmai bizottság munkájába bevonható személyek névsorával és értesítési címével (telefonszámával), továbbá az illetékes kivizsgáló szerv, a hatóságok és más intézkedésre, döntésre jogosultak értesítési címével és telefonszámával,

bf) a nyilvános távbeszélő hálózathoz csatlakozó közvetlen távbeszélő vonallal és megfelelő hírközlő és technikai eszközökkel.

12. § A légijármű üzemben tartója, a repülőtér üzemben tartója és a légiforgalmi szolgálatot ellátók kötelesek a légiközlekedési balesetek következményeinek megelőzésére a légiközlekedési hatósággal vagy a katonai légügyi hatósággal egyeztetett intézkedési tervet kell készíteni annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő légijárművekkel kapcsolatban vagy a bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény esetén a személyek élete, testi épsége megóvása, valamint a katasztrófa felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehessék.

13. § (1) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat feladatait és ellátásának rendjét a szolgálatot fenntartó szerv vezetője az illetékes kivizsgáló szerv által jóváhagyott belső utasításban rögzíti.

(2) Az üzembentartói baleseti szolgálatot adó szolgálati személy a légiközlekedési balesetről, illetve a repülőeseményről szóló bejelentés vételekor köteles meggyőződni arról, hogy a helyszín biztosítása megtörtént-e, illetőleg erről a helyszínen történt-e intézkedés.

(3) Minden üzemben tartó baleseti ügyeletének nyilvántartást kell vezetnie a beérkezett bejelentések vételéről. A nyilvántartásban a 10. § (4) bekezdésben megjelölt jelentésre kötelezett adatokat kell rögzíteni.

Repülésbiztonsági szolgálat

14. § (1) A légiközlekedés biztonságának fokozása érdekében a légijárműveket, repülőtereket üzemben tartó, illetve légiforgalmi szolgálatot ellátó repülési szerv köteles - a szerv vezetőjének közvetlen alárendeltségében, az illetékes kivizsgáló szerv szakmai felügyelete alatt működő - repülésbiztonsági szolgálatot fenntartani, vagy - az állami célú légiközlekedés kivételével - csatlakoznia kell olyan polgári szervezethez, amely az illetékes kivizsgáló szerv jóváhagyásával ezt a feladatot átvállalja.

(2) A repülésbiztonsági szolgálat fő feladata:

a) a légiközlekedés szabályai betartásának ellenőrzése az üzemben tartó hatáskörében,

b) a légiközlekedési hatósági határozatok saját hatáskörben való végrehajtásának ellenőrzése,

c) az üzemben tartó repülésbiztonsági helyzetének folyamatos figyelemmel kisérése, elemzése, értékelése,

d) a légiközlekedési balesetek és repülőesemények tapasztalatai alapján megelőző intézkedések kezdeményezése.

e) kapcsolattartás az illetékes szervekkel.

(3) A repülésbiztonsági szolgálat negyedéves és éves jelentést készít, melyet az illetékes kivizsgáló szervnek kell megküldenie a tárgyidőszakot követő 30 napon belül. Ennek elmulasztása esetén az üzembentartási engedélyt a légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság az illetékes kivizsgáló szerv tájékoztatása alapján a jelentés beérkezéséig, illetve véglegesen visszavonhatja.

(4) A jelentésnek a tárgyidőszakra vonatkozó beérkezett és nyilvántartásba vett bejelentéseket és a repülési mutatókat kell tartalmaznia, amelyek tartalmi és formai követelményeit az illetékes kivizsgáló szerv szabályozza.

(5) A repülésbiztonsági szolgálat tagjait az e rendelet 32. §-ában megjelölt intézményekben megszerzett repülésbiztonsági végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező személyek közül kell kijelölni.

MÁSODIK RÉSZ

A SZAKMAI VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA

Helyszínbiztosítás

15. § (1) A légiközlekedési baleset, repülőesemény helyszínének (a nyomoknak, illetve, roncsoknak) a változatlanul hagyásáról, a köztulajdon és magántulajdon védelméről, valamint a kívülálló személyek távoltartásáról mindaddig gondoskodni kell, amíg a szakmai vizsgálat vezetője ez alól felmentést nem ad. A helyszín eredeti állapotban való megőrzésétől csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a személyek életének, testi épségének védelme, valamint a katasztrófahelyzet felszámolásához nélkülözhetetlen azonnali intézkedések indokolják; ilyen esetekben is csak a mentéshez szükséges változtatásokat szabad végrehajtani.

(2) A helyszín őrzéséről és változatlanul hagyásáról légiközlekedési baleset esetében - határterületen az illetékes határőrségi szervekkel együttműködésben - a rendőrhatóság; repülőesemény esetében a légijármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a személyzet, illetve az üzemben tartója gondoskodik. A helyszín biztosítására illetékes szervek helyszínre érkezéséig ezt a feladatot a repülőeseménnyel érintett terület tulajdonosa (kezelője, használója), ha ebben sérülése nem akadályozza, a légijármű parancsnoka vagy személyzete, illetve a repülőtéri szolgálatok vezetője látja el. Ha a helyszín katonai létesítmény területe, annak őrzéséről és változatlanul hagyásáról az illetékes katonai szervezet gondoskodik. A helyszín őrzésének időtartamát a szakmai vizsgálat vezetőjének az illetékes rendőri, katonai - határterületeken az illetékes határőrizeti - szervekkel egyeztetni kell.

(3) A lajstromozó állam, üzemben tartó állam kérése esetén biztosítani kell, hogy az adott állam meghatalmazott képviselőjének ellenőrzéséig a légijármű, annak tartalma és minden más bizonyíték maradjon érintetlenül.

(4) A gyártó állam vagy tervező állam kérése esetén biztosítani kell, hogy az adott állam meghatalmazott képviselőjének ellenőrzéséig a légijármű maradjon érintetlenül.

(5) A (3) és a (4) bekezdésekben foglaltakat a kivizsgálással összeegyeztethető módon, az (1) bekezdésnek megfelelően kell teljesíteni.

(6) A helyszín változatlanul hagyása és a nyomok, valamint roncsok megőrzése érdekében:

a) távol kell tartani az illetékteleneket,

b) gondoskodni kell arról, hogy a légijármű, a légijármű berendezései, vezérlő szervei, rakománya - vagy ezek roncsai, illetőleg roncsainak részei - szakmai bizottság megérkezéséig változatlan állapotban maradjanak,

c) a mentés és a tűzoltás során a légijármű és részeinek vagy roncsainak indokolatlan megváltoztatását el kell kerülni,

d) ha az időjárás alakulása (eső, hó) ezt indokolja és az eset jellege (roncsok szét nem szórtsága) ezt lehetővé teszi, akkor a szakmai bizottság megérkezéséig a légijárművet, illetve roncsait és a nyomaikat - ha az megváltoztatásuk nélkül lehetséges - alkalmas anyaggal (pl. műanyag fóliával) kell lefedni,

e) ha a személyzet mentése már a helyi rendőrhatóság - határterületen az illetékes határőrségi szerv - vagy a szakmai bizottság helyszínre érkezése előtt megtörtént és a helyszínen a (2) bekezdésében megjelölt cselekvőképes személy van jelen, akkor fel kell jegyeznie, hogy a mentés során a helyszín milyen megváltoztatására (pl. roncsok helyzetének megváltoztatása, biztonsági övek elvágása, személyi mentőeszközöknek a sérült személlyel együtt való elszállítása stb.) került sor, és a feljegyzéseket - helyszínre érkezése után - a szakmai bizottságnak át kell adnia,

f) légiközlekedési baleset, repülőesemény bekövetkeztekor az üzemben tartó, illetőleg a repülőtéri, légiforgalmi szolgálatok vezetője köteles a légijárműre és annak személyzetére, valamint a repülésre, a szolgálatok működésére vonatkozó okmányokat illetékességi körben összegyűjteni és elismervény ellenében a szakmai bizottság rendelkezésére bocsátani.

16. § (1) A helyszínen talált nyomok rögzítését a helyszíni szemlét végző szakmai bizottság végzi. Légiközlekedési baleset esetében a nyomok rögzítését az illetékes rendőrhatósági szervekkel egyeztetni kell.

(2) A helyszín biztosításának megszüntetéséről a szakmai bizottság vezetője és az esemény vizsgálatában részt vevő hatóságok vezetői közösen döntenek.

(3) Halálos légiközlekedési baleset bekövetkezése esetén a holttestek azonosítása, igazságügyi orvos szakértői vizsgálata, illetve kiadása érdekében a rendőrség képviselője a szakmai vizsgálat vezetőjével egyetértésben intézkedik.

17. § (1) A helyszínen a szakmai bizottság helyszíni szemlét köteles lefolytatni, melyről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni. A helyszíni jegyzőkönyvet az illetékes kivizsgáló szerv vezetőjének haladéktalanul meg kell küldeni tájékoztatás céljából. Üzembentartói vizsgálat esetén a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet az illetékes kivizsgáló szerv vezetőjének is meg kell küldeni. A helyszíni jegyzőkönyv tartalmazza a helyszín vázlatát, leírását, a helyszínről készített fénykép- és videófelvételeket, továbbá az egyéb begyűjtött anyagok listáját. A helyszíni szemle részletes szabályait az illetékes kivizsgáló szerv által kibocsátott kézikönyv állapítja meg.

(2) A helyszíni szemle résztvevőit a nemzetközi

előírásoknak megfelelő védőruházattal, védőoltásokkal és az azonosítást megkönnyítő jelzéssel, valamint a helyszíni szemle lefolytatásához nélkülözhetetlen megfelelő technikai felszereléssel kell ellátni, melyek beszerzéséről és pótlásáról az illetékes kivizsgáló szerv állományába tartózó személyek esetében az illetékes kivizsgáló szerv, egyéb személyek esetében a delegáló szerv köteles gondoskodni.

Légijármű adatrögzítők

18. § (1) A légijárművek adatrögzítő berendezések és ezen berendezések által rögzített adatok, információk visszanyerését, kiolvasását, kezelését csak erre kiképzett és feljogosított személy végezheti.

(2) A szakmai bizottságnak gondoskodnia kell a légijármű adatrögzítők információinak visszanyeréséről, ezen információk hatékony felhasználásáról a szakmai vizsgálat során. Amennyiben az illetékes kivizsgáló szerv nem rendelkezik megfelelő létesítménnyel és eszközzel a légijármű adatrögzítők információinak visszanyeréséhez, akkor egy másik állam által rendelkezésre bocsátott létesítményét kell használni

a) az információ visszanyerő létesítmény adottságaira,

b) az információ visszanyerés időszerűségére,

c) az információ visszanyerő létesítmény helyére

tekintettel.

Igazságügyi-orvosszakértői vizsgálat

19. § Halálos légiközlekedési baleset során a légijármű fedélzetén lévő, halálos sérülést szenvedett hajózó személyzet és utasok igazságügyi-orvosszakértői vizsgálatát az ICAO DOC 8984 Polgári Repülőorvosi Kézikönyv - és az ICAO DOC 6920 Légijármű Balesetek Kivizsgálási Kézikönyv - útmutatása alapján kell végezni. Az igazságügyi-orvosszakértői vizsgálatról készült jegyzőkönyvet és valamennyi ezzel összefüggő információt a szakmai bizottság

rendelkezésére kell bocsátani.

A roncsok őrzése

20. § (1) Ha a légijárműnek, a roncsainak, a tartozékainak további vizsgálata szükséges, az üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos a szakmai vizsgálat vezetőjének döntése alapján az általa megjelölt bázisra szállításáról és

további őrzéséről gondoskodik. Az őrzés megszüntetéséről a

szakmai bizottság vezetője és az esemény vizsgálatában részt vevő hatóságok vezetői közösen döntenek.

(2) Az üzemben tartónak, ennek hiányában a légjármű tulajdonosának a roncsok és tartozékai elszállításakor és megőrzésekor úgy kell eljárnia, hogy azok további sérülést vagy elváltozást ne szenvedjenek.

A bizonyítékok megőrzése

21. § (1) Az illetékes kivizsgáló szerv a rendelkezésére álló

bizonyítékokat erre alkalmasan berendezett, elkülönített és az illetéktelenek számára hozzáférhetetlen helyen őrzi meg. A megőrzés részletes szabályait az illetékes kivizsgáló szerv vezetője belső utasításban szabályozza. A megőrzés folyamán gondoskodni kell a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról.

(2) A légijárművet, az általa szállított vagy ahhoz tartozó bármely dolgot - amelyre a kivizsgálásban már nincs szükség - külföldi légijármű esetében a lajstromozó állam vagy az üzemeltető állam által kijelölt szerv vagy személy részére, magyar légijármű esetében a tulajdonosnak, illetve az üzemben tartónak vissza kell adni.

Az ingóságok megőrzése

22. § (1) A légiközlekedési baleset vagy a repülőesemény helyszínén talált ingóságok jegyzékbe vételéről az illetékes hatóság intézkedik; azokat a jogszabályban meghatározott ideig őrzi.

(2) Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset vagy repülőesemény esetén a személyzet és az utasok tulajdonának, továbbá a speciális eszközöknek és tartozékoknak, valamint a légijármű rakományának begyűjtése, nyilvántartásba vétele és elszállítása iránt az állami kivizsgáló szerv szakmai bizottságának vezetője intézkedik.

A szakmai bizottság létrehozása

23. § (1) Az illetékes kivizsgáló szerv vezetője a légiközlekedési baleset, illetve repülőesemény vizsgálatára szakmai bizottságot alakít és küld ki.

(2) Nem súlyos repülőesemény vizsgálata esetén, ha az eset jellege megengedi, elegendő megfelelő képzettséggel rendelkező szakmai kivizsgáló kijelölése, nem szükséges szakmai bizottság felállítása. Ebben az esetben a szakmai

kivizsgáló rendelkezik - az eset vonatkozásában - a szakmai bizottság és szakmai bizottság vezetőjének jogaival és kötelezettségeivel.

(3) A szakmai bizottságot az e rendelet 32. §-ban megjelölt végzettséggel és képesítéssel rendelkező szakemberek közül kell kijelölni.

(4) A szakmai bizottság tagokból és vezetőből (elnök) áll. A szakmai bizottság esetenként kiegészülhet - az e rendelet 27-30. §-aiban meghatározott jogkörrel - meghatalmazott képviselőkkel, tanácsadókkal és külföldi szakértőkkel.

(5) A szakmai bizottság esetenként szakértőt vehet igénybe.

(6) A belföldi légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény belföldi szakmai vizsgálata során az üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos, továbbá a gyártó, javító, illetve karbantartó képviselőjének részvételét a szakmai bizottságban tanácsadóként lehetővé kell tenni.

(7) A szakmai bizottságba nem jelölhető ki olyan személy, akitől a légiközlekedési baleset, a repülőesemény körülményeinek tárgyilagos megítélése nem várható el, akivel szemben összeférhetetlenség merül fel, továbbá aki a légiközlekedési balesetet, illetve a repülőeseményt megelőzően a légijármű utolsó légialkalmassági felülvizsgálatát, illetőleg az érintett szakszemélyzet utolsó szakmai minősítését végezte.

Szakmai bizottság vezetője

24. § A szakmai bizottság vezetője az illetékes kiküldő kivizsgáló szerv meghatalmazott képviselője, a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelős vezetője. Feladata különösen:

a) a szakmai vizsgálat érdekében:

aa) a helyszín biztosításának összehangolása és a helyszíni szemle elvégzése,

ab) a légiközlekedési balesetben, illetve

repülőeseményben érintett személyek tekintetében a helyszíni, majd az intézeti orvosszakértői, a laboratóriumi, szükség esetén igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok elvégeztetése,

ac) a rendőrhatósági, valamint az orvosszakértői vizsgálatok során keletkezett, a szakmai vizsgálathoz szükséges iratoknak és bizonyítékoknak a szakmai bizottság részére kellő időben való beszerzése,

ad) a szakmai bizottsági tagok feladatainak és tevékenységének összehangolása,

ae) kapcsolattartás más hatóságokkal és szervekkel,

af) az illetékes kivizsgáló szerv vezetőjének a szakmai vizsgálatról folyamatos tájékoztatása (a légiközlekedési baleset, repülőesemény bejelentésétől számított 12, 24 és 48 órán belül, ez idő eltelte után hetente);

b) a tényállás tisztázása céljából:

ba) az érintett személyek légiközlekedési balesettel, illetve repülőeseménnyel összefüggő tevékenységének vizsgálata,

bb) személyek meghallgatása, arról jegyzőkönyv készítése,

bc) külső szakértő közreműködésének igénybevétele,

bd) a légiközlekedési balesettel, illetve a repülőeseménnyel összefüggő iratok, okmányok vizsgálata, másolatok, kivonatok készítése, valamint szükség esetén azok lefoglalása;

c) a szakmai vizsgálat alapján zárójelentés-tervezet, zárójelentés előterjesztése az illetékes kivizsgáló szerv vezetőjének;

d) a repülés biztonságát veszélyeztető okok és körülmények megszüntetése érdekében javaslat tétele a szakszemélyzet egészségének megőrzésére foglalkozás-egészségügyi rendszabályokkal, valamint a légijármű és a repülést szolgáló berendezések üzemben tartásával, a repülőtér használatával kapcsolatos, valamint minden egyéb szükséges intézkedés megtételére (a továbbiakban: biztonsági ajánlás), amely nem tartalmazhat kijelentést a vétkességre vagy a felelősségre vonatkozóan.

Szakmai bizottsági tagok

25. § (1) A szakmai bizottság tagja a munkáját a szakmai bizottság vezetőjének irányítása alatt végzi.

(2) A szakmai vizsgálatban részt vevő személy az adott ügyben indított más eljárásban szakértőként nem járhat el.

Meghatalmazott képviselők és tanácsadók

Meghatalmazott képviselők és tanácsadók részvétele külföldi szakmai vizsgálatban

26. § (1) Magyar lajstromban levő vagy magyar üzemben tartásban levő légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény külföldi szakmai vizsgálatához a polgári kivizsgáló szerv által kijelölt meghatalmazott képviselő segítésére az üzemben tartó javaslatára a polgári kivizsgáló szerv egy vagy több tanácsadót nevez ki. Ha a polgári kivizsgáló szerv nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, akkor a külföldi szakmai bizottság felkérésére az üzemben tartó részt vehet a szakmai vizsgálatban. A tanácsadó olyan mértékig vehet részt a szakmai vizsgálatban, amely a meghatalmazott képviselő részvételének hatékonnyá tételéhez szükséges.

(2) Magyar lajstromban vagy magyar üzemben tartásban levő, illetve magyar gyártású vagy tervezésű 2250 kg maximális felszálló tömeget meghaladó légijárművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatához - ha a külföldi kivizsgáló állam kéri - a polgári kivizsgáló szerv köteles meghatalmazott képviselőt küldeni.

(3) Amennyiben külföldön külföldi légijárművel történt légiközlekedési balesetben, repülőeseményben magyar állampolgár meghal, vagy súlyos sérülést szenved, az illetékes kivizsgáló szerv a külföldi szakmai vizsgálathoz szakértőt delegálhat.

Meghatalmazott képviselők és tanácsadók részvétele belföldi szakmai vizsgálatban

27. § (1) A lajstromozó állam, az üzemben tartó állam, a gyártó állam és a tervező állam kivizsgáló szerve belföldi vizsgálathoz meghatalmazott képviselőt delegálhat.

(2) A lajstromozó állam és az üzemben tartó állam kivizsgáló szerve belföldi vizsgálathoz az üzemben tartó által ajánlott egy vagy több tanácsadót nevezhet ki a meghatalmazott képviselő segítésére. Amennyiben a fenti államok nem jelölik ki meghatalmazott képviselőjűket, az üzemben tartó képviselőjét a szakmai bizottság elnöke meghívhatja a szakmai bizottságba tanácsadónak.

(3) Bármely állam, amely kérésre információkat, eszközöket, szakértőket biztosít a szakmai vizsgálathoz, jogosult a belföldi vizsgálathoz meghatalmazott képviselőt delegálni.

A meghatalmazott képviselők jogköre

28. § (1) A meghatalmazott képviselő a szakmai bizottság vezetőjének felügyelete alatt a szakmai vizsgálat minden vonatkozásában jogosult:

a) a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszínének megtekintésére,

b) a roncs megvizsgálására,

c) az érdemi információval rendelkező személy által adott információkhoz való hozzáférésre, továbbá kikérdezéséhez témakör ajánlására,

d) minden bizonyítékhoz teljes hozzáférésre,

e) minden kapcsolatos dokumentumból másolatra,

f) adatrögzítők kiolvasásában való részvételre,

g) a nem a helyszínen végzett vizsgálatokban (pl. részegységek vizsgálatában, műszaki tájékoztatók, tesztelések és szimulációkban) való részvételre,

h) a kivizsgálás előre haladásáról tartott, az elemzéseket, a megállapításokat, az okokat és a biztonsági ajánlásokat vizsgáló értekezleten való részvételre,

i) a kivizsgálás különböző elemeire vonatkozó előterjesztés megtételére.

(2) A lajstromozó államán, az üzemben tartó államán, a gyártó államán és a tervező államán kívül más államok részvétele korlátozható a 27. § (3) bekezdésében megjelölt kérdéskörökre.

(3) Az információk összegyűjtését és rögzítését nem szükséges késleltetni azzal, hogy egy meghatalmazott képviselő érkezését bevárják.

Meghatalmazott képviselő és tanácsadó kötelezettségei

29. § A meghatalmazott képviselő és tanácsadó:

a) minden vonatkozó és rendelkezésre álló információt köteles a szakmai bizottság rendelkezésére bocsátani,

b) a szakmai bizottság vezetőjének hozzájárulása nélkül a szakmai vizsgálat előrehaladtáról és feltártakról információt nem adhat.

Légiközlekedési balesetben elhunyt vagy súlyosan sérült polgárok államainak részvétele a szakmai vizsgálatban

30. § Lehetővé kell tenni, hogy a légiközlekedési balesetben elhunyt személy állama szakértőt delegálhasson a szakmai bizottságba. A szakértő küldését a szakmai vizsgálat vezetője részére indokolni kell. A szakértő jogosult:

a) a légiközlekedési baleset helyszínének felkeresésére,

b) a vonatkozó ténybeli információkhoz való hozzáférésre,

c) az áldozatok azonosításában való részvételre,

d) a szakértőt küldő állam polgárainak kikérdezésében való segédkezésre,

e) a zárójelentés egy példányának kézhezvételére.

A szakmai bizottság jogai a szakmai vizsgálat során

31. § (1) A szakmai bizottság az eljárása során a szakmai vizsgálat céljainak ésszerű határidőn belül történő elérése érdekében az általa szükségesnek tartott vizsgálatokat elvégzi, az intézkedéseket megteszi. Jogosult többek között arra, hogy

a) szabadon megvizsgálja a légiközlekedési baleset vagy repülőesemény helyszínét, a légijárművet, annak tartozékait, illetve roncsait - amelynek érdekében azonnali és teljes hozzáférését lehetővé kell tenni az itt említettekhez - továbbá, hogy az érintettek telephelyére és létesítményeinek területére belépjen és ott szakmai vizsgálatot tartson;

b) biztosítsa a bizonyítékok azonnali nyilvántartásba

vételét, valamint a törmelékek, illetve alkotórészek irányított elszállítását vizsgálat vagy elemzés céljára;

c) azonnal rendelkezésére bocsássák a repülési adatrögzítő tartalmát és bármilyen egyéb felvételt, továbbá részt vehet az adatrögzítők kiolvasásában,

d) rendelkezésére bocsássák az áldozatok testének vizsgálatából, illetve az áldozatok testéből vett mintákon végzett tesztekből származó eredményeket;

e) azonnal rendelkezésére bocsássák a légijármű üzemben tartásában részt vett személyek igazságügyi orvosszakértői, illetve az elvégzett ellenőrző orvosi vizsgálatok és beavatkozások, a vett mintákon elvégzett tesztek eredményeit;

f) az érdemi információval rendelkező személyeket meghallgasson;

g) rendelkezésére bocsássanak minden lényeges információt és feljegyzést, amely a légijármű tulajdonosának, üzemben tartójának, gyártójának, a repülőtér üzemben tartójának, légiforgalmi szolgálatnak vagy a légiközlekedési hatóságnak a birtokában van.

(2) A szakmai bizottság tagjai jogosultságukat az illetékes kivizsgáló szerv vezetője által hitelesített, arcképes igazolvánnyal, illetve megbízólevéllel igazolják.

A szakmai bizottság tagjainak végzettsége és képesítése

32. § (1) A szakmai bizottság vezetőjének és a szakmai bizottság tagjainak rendelkezniük kell az alábbi végzettséggel és képesítéssel:

a) felsőfokú szakirányú végzettséggel,

b) kivizsgáló szervnél vagy polgári, illetve katonai repülő szakoktatási intézményben elvégzett légiközlekedési balesetkivizsgáló tanfolyam elvégzését igazoló irattal.

(2) A szakmai bizottság tagjai esetében (a vezető kivételével) felsőfokú végzettség hiányában elfogadható középfokú szakirányú végzettség, az (1) bekezdés b) pont szerinti képesítés és az adott szakterületen 5 éves szakmai gyakorlat.

(3) A szakmai bizottság tagjaiként számításba vett személyeknek a légiközlekedési baleset, illetve repülőesemény vizsgálatára irányuló képzéséről, a képességek és jártasságok szinten tartásáról az illetékes kivizsgáló szervek és az üzemben tartók kötelesek gondoskodni.

(4) A szakmai bizottság tagjaiként számításba vehető szakembereket az illetékes kivizsgáló szerv veszi nyilvántartásba és a légiközlekedési balesetek, repülőesemények kivizsgálására irányuló különleges szakképzésüket - munkaadójukkal egyetértésben - kezdeményezik.

A szakmai vizsgálat során érintettek kötelezettségei

33. § (1) A szakmai vizsgálat során az érintettek (a szakszolgálati engedély kiadásával, a légijármű légialkalmasság vizsgálatával, a bizonyítvány kiadásával, a légijármű gyártásával, üzemben tartásával, karbantartásával és javításával, a légiforgalmi irányítással, a repülőtér üzemben tartásával foglalkozó szervek; a légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság, a szakszemélyzet stb.) kötelesek a szakmai bizottsággal együttműködni, a szakmai bizottság vezetője által kijelölt részfeladatokat (szaktevékenységet) ellátni, és a tényállás tisztázása érdekében hozott rendelkezéseit végrehajtani.

(2) Az üzemben tartó (képviselője) köteles a szakmai bizottság vezetője által részére kijelölt részfeladatokat (szaktevékenységet) ellátni, és a tényállás tisztázása érdekében kialakított rendelkezéseit végrehajtani. Ennek érdekében az üzemben tartó olyan személlyel köteles képviseltetni magát, aki a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatásához, intézkedésekhez hatáskörrel és az adott esettel kapcsolatban szakértelemmel rendelkezik. Az üzemben tartó köteles a szakmai bizottság elnöke által meghatározott szakértői véleményeket beszerezni, kísérleteket, próbákat saját költségére elvégezni vagy elvégeztetni az arra jogosított hatóság által elfogadott intézetben.

A szakmai vizsgálat

34. § (1) A szakmai vizsgálatot haladéktalanul meg kell kezdeni, és a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.

(2) A szakmai vizsgálatot jelen rendelet keretei között a

nemzetközi szerződések előírásai és az ICAO kézikönyvekben lévő részletes követelmények és szabályok figyelembevételével kell lefolytatni. A szakmai vizsgálatokhoz szükséges módszertani kézikönyvek kiadásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak.

(3) Ha a légiközlekedési balesettel vagy a repülőeseménnyel kapcsolatban államigazgatási, szabálysértési, büntetőeljárás indult, a szakmai vizsgálatot ezektől az eljárásoktól függetlenül le kell folytatni. Az eljárás során szükségessé váló együttműködést biztosítani kell, különös tekintettel a szakmai bizottságot a szakmai vizsgálat során megillető jogokra.

(4) Ha egyazon légiközlekedési balesetben, illetőleg repülőeseményben több légijármű vagy ejtőernyős ugró érintett közvetlenül, akkor azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet annak a légijárműnek vagy ejtőernyős ugrónak a helyzete alapján kell minősíteni, amely (aki) a legsúlyosabb következményeket szenvedte el.

Azonnali megelőző intézkedések

35. § (1) A szakmai bizottság vezetője, amennyiben megítélése szerint a repülésbiztonság megköveteli, azonnali megelőző intézkedéseket javasol a légiközlekedési hatóságnak vagy a katonai légügyi hatóságnak.

(2) A légiközlekedési hatóság vagy a katonai légügyi hatóság a szakmai bizottság vezetője által javasolt azonnali megelőző intézkedéseket végrehajtja, kivéve, ha azokkal nem ért egyet. Utóbbi esetben a hatóságot külön indokolási kötelezettség terheli.

Zárójelentés-tervezet

36. § (1) A szakmai bizottság vezetője a szakmai vizsgálat alapján elkészíti a zárójelentés tervezetét, illetve ennek részeként - ha szükséges - kidolgozza a biztonsági ajánlásokat és benyújtja az illetékes kivizsgáló szerv vezetőjének.

(2) A zárójelentés-tervezet tartalmi és formai követelményeit az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A zárójelentés-tervezetet a szakmai bizottság tagjai

írják alá. Esetleges véleményeltérés esetén az aláírást e tény megjelölésével kell eszközölni, és az eltérő véleményt záradékként kell a zárójelentés-tervezethez csatolni.

(4) A zárójelentés-tervezetet a polgári kivizsgáló szerv vezetője megküldi:

a) a repülésbiztonsági szolgálatnak [13. § (1) bek.], a légiközlekedési balesetben, illetve repülőeseményben érintett szakszemélyzetnek,

b) a biztonsági ajánlások címzettjeinek,

c) a szakmai vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek

amelyre azok a kézhezvételtől számított 60 napon belül észrevételt tehetnek.

(5) Amennyiben a szakmai vizsgálatban részt vett államok kivizsgáló szervei észrevételt tettek, a zárójelentés-tervezetet át kell dolgozni. Ha az észrevételeket nem veszik figyelembe, azokat mellékletként csatolni kell a zárójelentés tervezethez a figyelmen kívül hagyás indokolásával együtt.

(6) Az illetékes kivizsgáló szerv vezetője felülvizsgálja a zárójelentés-tervezetet, amelynek során ellenőrzi, hogy a szakmai vizsgálatot az előírásoknak megfelelően folytatták-e le, szakmailag megalapozott-e, minden lényeges és felderíthető körülményt, okot tartalmaz-e valamint megfelelőek-e a biztonsági ajánlások. A felülvizsgálat során az illetékes kivizsgáló szerv vezetője a (4) bekezdésben említett észrevételeket is figyelembe veheti.

(7) Amennyiben a szakmai vizsgálatban más állam képviselői részt vesznek, a zárójelentést az ICAO valamelyik hivatalos nyelvén kell megküldeni az érintett államok kivizsgáló szerveinek.

A szakmai vizsgálat kiegészítése

37. § Amennyiben az illetékes kivizsgáló szerv vezetőjének

megítélése szerint a zárójelentés-tervezet a 36. § (2) bekezdése alapján nem megfelelő, a szakmai bizottság vezetőjét a szakmai vizsgálat kiegészítésére, illetve a biztonsági ajánlások átdolgozására utasítja. Abban az esetben, ha a szakmai bizottság vezetője a kivizsgáló szerv vezetője, a zárójelentés-tervezet kiegészítését, illetve a biztonsági ajánlások átdolgozását maga végzi el, ésszerű határidőn belül.

Zárójelentés

38. § (1) A 36. § (2) bekezdésnek megfelelő zárójelentés-tervezetet az illetékes kivizsgáló szerv vezetője aláírja (zárójelentés) és nyilvánosságra hozza. Az állami kivizsgáló szerv vezetője a zárójelentés nyilvánosságra hozataláról a titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével dönt, kivéve a polgári és állami kivizsgáló szerv közös eljárását.

(2) A légiközlekedési balesetről, repülőeseményről szóló zárójelentés nem tartalmazhatja az érintett személyek személyes adatait.

(3) A zárójelentést meg kell küldeni:

a) a szakmai vizsgálatot kezdeményező állam balesetkivizsgáló szervének,

b) a lajstromozó állam balesetkivizsgáló szervének,

c) az üzemben tartó állam balesetkivizsgáló szervének,

d) a tervező állam balesetkivizsgáló szervének,

e) a gyártó állam balesetkivizsgáló szervének,

f) a légiközlekedési hatóságnak vagy a katonai légügyi hatóságnak,

g) a légiközlekedési balesetben, illetve repülőeseményben érintett szakszemélyzetnek,

h) a biztonsági ajánlások címzettjeinek,

i) a szakmai vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek,

j) azon szervezeteknek, akiknek annak eredményei biztonsági szempontból valószínűleg hasznosak lehetnek,

k) a nemzetközi szerződésekben meghatározott szervezeteknek.

l)[4] polgári légijármű érintettsége esetén az Európai Bizottságnak.

(4) A zárójelentést a lehető legrövidebb időn belül kell közzétenni, lehetőleg a légiközlekedési balesettől számított 12 hónapon belül.

(5) 5700 kg legnagyobb felszálló tömeget meghaladó légijármű légiközlekedési baleset szakmai vizsgálat lezárására hozott zárójelentés egy példányát meg kell küldeni az ICAO-nak.

(6) Külföldi szakmai vizsgálat során a kivizsgáló állam hozzájárulása nélkül a zárójelentés, a szakmai vizsgálat során keletkezett dokumentumok és a jelentés-tervezetek nem hozhatók nyilvánosságra.

Biztonsági ajánlások

39. § Az illetékes légiközlekedési hatóság intézkedik a zárójelentésben megfogalmazott biztonsági ajánlások végrehajtása iránt, kivéve, ha azokkal nem ért egyet. Utóbbi esetben a légiközlekedési hatóságot külön indokolási kötelezettség terheli a polgári kivizsgáló szerv felé.

Új szakmai vizsgálat

40. § Ha a szakmai vizsgálat lezárását követően az illetékes

kivizsgáló szervnek olyan új tények vagy bizonyítékok jutnak tudomására, amelyek a légiközlekedési baleset vagy repülőesemény bekövetkezése körülményeinek vagy okának alapvetően új megítélését teszik szükségessé, az illetékes kivizsgáló szerv vezetője az eset újbóli kivizsgálását rendeli el.

Hozzáférés a szakmai vizsgálat anyagaihoz

41. § (1) Az e rendelet 1. §-ában meghatározott célokon kívül nem lehet más célokra felhasználni az alábbi feljegyzéseket:

a) az illetékes kivizsgáló szerv által a szakmai vizsgálat

folyamán személyektől beszerzett minden nyilatkozatot,

b) a légijármű üzemben tartásával érintett személyek közötti kommunikációkat,

c) a repülőeseményben, légiközlekedési balesetben érintett személyekkel kapcsolatos egészségügyi vagy magánjellegű információkat,

d) a pilótakabin hangrögzítő felvételeit vagy az ilyen felvételekről készült átiratokat,

e) az információelemzésben kifejtett véleményeket, beleértve a légijármű adatrögzítő információkat is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzéseket csak akkor lehet a zárójelentés mellékleteibe foglalni, ha azok a baleset vagy az esemény elemzéséhez tartoznak. A feljegyzések csak anonim módon csatolhatók a zárójelentéshez és kizárólag azok a részek csatolhatók, amelyek közvetlenül az elemzéshez kapcsolódnak.

A szakmai vizsgálat költségei

42. § A szakmai vizsgálattal kapcsolatos költségek viseléséről külön jogszabály rendelkezik.

Légiközlekedés védelméért felelős hatóságok tájékoztatása

43. § Ha a szakmai vizsgálat kapcsán felmerül annak gyanúja, hogy az esemény során légiközlekedés védelme elleni jogellenes cselekmény történt, a szakmai bizottság köteles intézkedni az érintett államok légiközlekedés jogellenes cselekmények elleni védelméért felelős hatóságainak az értesítéséről.

Összesített jelentés

44. § (1) A polgári kivizsgáló szerv a polgári légiközlekedési balesetekről és repülőeseményekről, valamint a biztonsági ajánlások végrehajtásáról félévente összesített - a

megelőzést célzó javaslatokat is tartalmazó - elemző jelentést készít, amelyet közzétesz, továbbá megküld a légiközlekedési hatóságnak.

(2) A légiközlekedési hatóság intézkedik az összesített jelentésben megfogalmazott megelőzést célzó javaslatok végrehajtása érdekében, kivéve, ha azokkal nem ért egyet. Utóbbi esetben a légiközlekedési hatóságot indokolási kötelezettség terheli a polgári kivizsgáló szerv felé.

HARMADIK RÉSZ

A BELFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESETEKKEL, SÚLYOS REPÜLŐESEMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK

Értesítés

45. § (1) Légiközlekedési baleset és súlyos repülőesemény bekövetkeztekor a polgári kivizsgáló szerv a lehető legkisebb késedelemmel és a rendelkezésre álló legalkalmasabb és leggyorsabb módon köteles értesíteni a lajstromozó, az üzemben tartó, a tervező, a gyártó állam balesetkivizsgáló szervét. Ha a légiközlekedési balesetben, súlyos repülőeseményben érintett légijármű legnagyobb felszálló tömege meghaladja a 2250 kg-ot, akkor az ICAO-t is értesíteni kell.

(2) Az értesítést az ICAO valamelyik hivatalos munkanyelvén kell megküldeni. Az értesítésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) légiközlekedési baleset esetén az ACCID, súlyos repülőesemény esetén az INCID azonosító rövidítés,

b) a légijármű gyártója, típusa, felség- és lajstromjele és szériaszáma,

c) a légijármű tulajdonosának, üzemben tartójának, és bérlőjének neve,

d) a légijármű parancsnokának neve,

e) a légiközlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény dátuma és időpontja (feltüntetve, hogy helyi vagy UTC idő),

f) a légijármű utolsó elindulási helye és tervezett leszállási helye,

g) a légijárműnek valamilyen könnyen meghatározható földrajzi ponthoz vagy földrajzi szélességhez és hosszúsághoz viszonyított helyzete,

h) a személyzet és az utasok, a fedélzeten tartózkodók közül elhunytak és súlyosan sérültek, egyéb halottak és súlyosan sérültek száma,

i) a légiközlekedési baleset vagy a súlyos repülőesemény természete és a légijármű rongálódásának mértéke,

j) annak jelzése, hogy a Magyar Köztársaság milyen

mértékig folytatja a kivizsgálást, vagy javasolja annak átruházását,

k) a légiközlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény területének fizikai jellemzői.

(3) Az értesítésnek az adott időpontban azonnal rendelkezésre álló információkat kell tartalmaznia. Az értesítés elküldése egyes információk hiánya miatt késedelmet nem szenvedhet. A hiányzó adatokat, az egyéb kapcsolódó információkat a későbbiek során pótolni kell.

(4) Az értesítéseket az ICAO DOC 8585 Légijármű Üzemeltető Szervezete, Légügyi Hatóságok és Szolgálatok Jelzései című kiadványban közzétett címekre kell megküldeni.

Jelentések

46. § (1) A polgári kivizsgáló szerv légiközlekedési balesetről vagy súlyos repülőeseményről az alábbi nemzetközi jelentéseket köteles adni:

a) előzetes jelentést,

b) adatjelentést a légiközlekedési balesetről vagy súlyos repülőeseményről,

c) zárójelentést.

(2) Az előzetes jelentést és az adatjelentést a légiközlekedési balesetről vagy súlyos repülőeseményről az ICAO DOC 9156 Légiközlekedési Baleset/Repülőesemény Jelentési Kézikönyv szerint kell elkészíteni.

Előzetes jelentés

47. § (1) 2250 kg legnagyobb felszálló tömeg alatt lévő polgári légijármű esetén az alábbi államok kivizsgáló szerveinek kell megküldeni az előzetes jelentést:

a) a lajstromozó államnak,

b) az üzemben tartó államának,

c) a tervező államának,

d) a gyártó államának,

e) minden államnak, amely az esettel kapcsolatban tájékoztatást, fontos eszközöket, vagy szakértőket adott.

(2) 2250 kg legnagyobb felszálló tömeget meghaladó polgári légijármű esetében az alábbi államok kivizsgáló szerveinek kell megküldeni az előzetes jelentést:

a) a lajstromozó államnak,

b) az üzemben tartó államának,

c) a tervező államának,

d) a gyártó államának,

e) minden államnak, amely az esettel kapcsolatban tájékoztatást, fontos eszközöket vagy szakértőket adott,

f) az ICAO-nak kódolva is.

(3) Az előzetes jelentést az ICAO egyik hivatalos munkanyelvén a légiközlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény napjától számított 30 napon belül légipostával kell megküldeni az érintetteknek.

Adatjelentés légiközlekedési balesetről és súlyos repülőeseményről

48. § (1) 2250 kg legnagyobb felszálló tömeg felett lévő polgári légijármű légiközlekedési baleset szakmai vizsgálat lezárása után a lehető legrövidebb időn belül az eseményről szóló adatjelentést meg kell küldeni az ICAO-nak.

(2) 5700 kg legnagyobb felszálló tömeg felett lévő polgári légijármű súlyos repülőesemény szakmai vizsgálat lezárása után amilyen hamar csak lehetséges a gyakorlatban, az eseményről szóló adatjelentést, amennyiben az más államok számára lényeges ismereteket tár fel, meg kell küldeni az ICAO-nak.

(3) Kérés esetén a polgári kivizsgáló szerv megküldi más államok kivizsgáló szerveinek a légiközlekedési balesetről és súlyos repülőeseményről szóló adatjelentést.

49. § (1) E rendelet 38. §-a alapján készített légiközlekedési baleset és súlyos repülőesemény zárójelentését az ICAO egyik hivatalos munkanyelvén, kérésre meg kell küldeni más állam kivizsgáló szervének is.

(2) Minden év február 1-jén és július 1-jén az ICAO-nak meg kell küldeni az előző fél évben a polgári kivizsgáló szerv által készített zárójelentések jegyzékét, amelyeket kérésre más államok kivizsgáló szerveinek küldött meg. A jelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) az érintett üzemben tartó neve,

b) a légijármű gyártója,

c) az eset helyszíne és időpontja,

d) az esemény fajtája,

e) nyelv vagy nyelvek, amelyen a zárójelentés rendelkezésre áll.

Fogalommeghatározások

50. § E rendelet alkalmazásában:

1. Légiközlekedési baleset (ACCIDENT): olyan, légiközlekedéssel, légijármű üzemben tartásával - beleértve az ejtőernyős ugrást is - kapcsolatos, a repülés tartama alatt bekövetkezett esemény, amelyben:

a) egy vagy több személy halálosan vagy súlyosan megsérült annak következtében, hogy

aa) a légijárművön tartózkodott,

ab) közvetlen kapcsolatba került a légijármű bármelyik részével, beleértve azon részeket is, amelyek leváltak a légijárműről,

ac) a hajtómű gázáramába, illetve a légcsavar vagy forgószárny keltette légáramsugarába került,

kivéve, ha a sérülés természetes okok eredménye, vagy a személy saját maga okozta vagy más személyek okozták, vagy ha a sérülést olyan jogellenesen utazók szenvedték el, akik az utasok és személyzet számára rendesen hozzáférhető területeken kívül rejtőzködtek; vagy

b) a légijármű károsodást vagy szerkezeti hibát szenved, amely

ba) károsan befolyásolja a légijármű szerkezeti szilárdságát, teljesítményét vagy repülési jellemzőit, és

bb) rendes körülmények között a károsodott alkotórész nagyjavítását vagy cseréjét igényelné,

bc) kivéve a hajtóműhiba vagy károsodás esetét, amikor a károsodás csak a hajtóműre, burkolatára vagy tartozékaira korlátozódik; illetve kivéve, ha a károsodás csak a légcsavarokra, forgószárnylapátokra, szárnyvégekre, antennákra, gumikra, áramvonalazó burkolatokra, vagy a légijármű borításán történt kisebb horpadásokra vagy szúrt lyukakra korlátozódik;

c) a légijármű eltűnt vagy teljesen megközelíthetetlen.

A légijármű akkor nyilvánítható eltűntnek, ha a hivatalos keresést megszüntették és a légijármű roncsait nem találták meg.

2. Súlyos sérülés: olyan sérülést jelent, amelyet egy személy légiközlekedési balesetben szenved el és amely

a) több mint 48 órás kórházi kezelést igényel, amely a sérülés elszenvedésétől számított hét napon belül kezdődik; vagy

b) csonttörést eredményez (kivéve az egyszerű ujj-, lábujj- vagy orrtörést); vagy

c) olyan sebesüléssel jár, amely súlyos vérzést, ideg-, izom- vagy ínkárosodást okoz; vagy

d) bármely belső szerv sérülésével jár; vagy

e) másod- vagy harmadfokú égési sérülésekkel jár, vagy bármilyen, a test felületének több, mint 5%-át érintő égési sérülést okoz;

f) bizonyítottan fertőző anyagokkal vagy káros sugárzással való érintkezés következménye.

3. Halálos sérülés: olyan sérülést jelent, amelyet egy személy légiközlekedési balesetben szenved el, és amely a balesettől számított 30 napon belül a halálát okozza.

4.[5] Repülőesemény (INCIDENT): a repülés tartama alatta légijármű üzemben tartásával kapcsolatos, légiközlekedési balesetnek nem minősülő esemény, amely az üzemben tartás biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja.

5. Súlyos repülőesemény (SERIOUS INCIDENT): az olyan körülmények között történt repülőesemények, amelyek arra mutatnak, hogy majdnem légiközlekedési baleset történt (súlyos repülőeseményre példákat az e rendelet 1. számú melléklete tartalmaz).

6. Biztonsági ajánlás: a szakmai vizsgálatot végző állam kivizsgáló szervének a vizsgálat során szerzett adatok alapján, a légiközlekedési balesetek és repülőesemények megelőzése céljából tett javaslata.

7. Kivizsgáló szerv: a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatára illetékes polgári, illetve állami szerv.

8. Meghatalmazott képviselő: Illetékes külföldi kivizsgáló szerv által képzettsége alapján arra a feladatra kijelölt személy, hogy egy másik állam által folytatott szakmai vizsgálatban részt vegyen.

9. Ok: légiközlekedési baleset vagy repülőesemény bekövetkezéséhez vezető tevékenység, mulasztás, esemény, körülmény vagy ezek kombinációja.

10. Repülési adatrögzítő: a légijármű fedélzetére légiközlekedési baleset vagy repülőesemény kivizsgálásának megkönnyítése érdekében beszerelt bármilyen típusú adatrögzítő berendezés.

11. Szakmai bizottság vezetője: a szakmai vizsgálat megszervezésének, lefolytatásának és irányításának felelősségével képzettsége alapján megbízott személy.

12. Szakmai vizsgálat: légiközlekedési balesetek és repülőesemények megelőzése céljából folytatott eljárás, amely magába foglalja információk gyűjtését és elemzését, következtetések levonását, ideértve az ok vagy okok meghatározását, és ha szükséges, biztonsági ajánlások meghozatalát is.

13. Tanácsadó: valamely állam által képzettsége alapján az állam meghatalmazott képviselőjének a szakmai vizsgálatban történő segítésére kijelölt személy.

14. Üzemben tartó: azt a természetes személyt, szervezetet jelenti, aki az Lt. 71. §-ának 10. és 12. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet, illetve légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végez.

15. Illetékes külföldi kivizsgáló szerv: a légijárművet lajstromozó vagy nyilvántartó állam, valamint a légijármű üzemben tartójának, továbbá gyártó államának kivizsgáló szerve, továbbá az ICAO.

16. Repülés tartama ejtőernyős ugrás során: ejtőernyős ugrás esetén akkor kezdődik, amikor ejtőernyős ugrás céljából a légijármű fedélzetére lép, és addig tart, míg az ejtőernyőt összeszedéshez le nem veszi magáról.

Vegyes és záró rendelkezések

51. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg a légügyi hatósági feladatok ellátásáról szóló 13/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 1. § (1) bekezdésének

m) pontja, valamint a repülőbalesetek és a rendkívüli repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól és rendjéről szóló 14/1984. (VIII. 1.) KM rendelet hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek Tanácsának a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálását szolgáló alapelvek megállapításáról szóló 94/56/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

Dr. Gógl Árpád s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelethez

Példák a súlyos repülőeseményre

Súlyos repülőeseménynek minősül különösen:

- veszélyes megközelítés, amikor elkerülő manőver vált szükségessé, vagy elkerülő manőver is helyénvaló lett volna az összeütközés vagy veszélyes helyzet elkerülésére;

- légijármű kormányzott földnek ütközése (Controlled Flight Into Terrain, CFIT) következett be;

- megszakított felszállás lezárt vagy foglalt futópályán, vagy ilyen futópályáról az akadályokat alig elkerülve végrehajtott felszállás;

- leszállás, vagy leszállási kísérlet lezárt vagy foglalt futópályára;

- a légijármű messze alatta maradt a felszállás vagy kezdeti emelkedés során várható teljesítménynek;

- mindenféle tűz vagy füst az utaskabinban vagy a rakodótérben, vagy hajtóműtűz, még akkor is, ha a tüzet tűzoltó anyagokkal eloltották;

- bármilyen esemény, ami miatt a hajózó személyzetnek sürgősen oxigént kellett használnia;

- a légijármű szerkezeti hibája, vagy a hajtómű szétesése, ami nem számít balesetnek;

- a légijármű egy vagy több rendszerének többszörös meghibásodása, ami súlyosan befolyásolja a légijármű üzemeltetését;

- minden olyan eset, amikor a hajózó személyzet repülés közben cselekvőképtelenné vált;

- az üzemanyaggal kapcsolatos minden olyan állapot, amely miatt a pilótának kényszerhelyzetet kellene bejelentenie;

- felszállási vagy leszállási incidensek, például rövidre szállás, túlfutás vagy lefutás a pálya szélén;

- rendszerhiba, időjárási jelenségek, az engedélyezett repülési karakterisztikán kívülre kerülés, vagy egyéb esemény, ami nehézséget okozhatott volna a légijármű kormányzásában;

- egynél több rendszer meghibásodása egy redundáns szervezésű rendszerben, amely a repülés irányítása és a navigáció szempontjából kötelező.

2. számú melléklet a 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelethez

A zárójelentés és a zárójelentés-tervezet részletes formai és tartalmi követelményei

(1) A zárójelentés egyes részeinek kitöltésére vonatkozó részletes utasítás az ICAO DOC 6920 Légijármű Balesetek Kivizsgálási Kézikönyvben található.

(2) A zárójelentés fő részei:

Cím

1. Ténybeli információk

2. Elemzés

3. Következtetések

4. Biztonsági ajánlások

5. Függelék - Szükség szerint csatolandók

Megjegyzés: zárójelentés készítése során e forma alkalmazása biztosítja, hogy

a) a ténybeli információk, elemzések és következtetések megértéséhez szükséges minden tájékoztatást tartalmazzanak a megfelelő fejezetek;

b) ahol az "1 - Ténybeli információk" fejezet bármely pontjával kapcsolatos információ nem áll rendelkezésre, vagy az nincs összefüggésben a balesethez vezető körülményekkel, ott ilyen értelmű megjegyzés legyen beiktatva a megfelelő alcímek alatt.

(3) A zárójelentés az alább felsorolt esetekben kizárólag az esemény lefolyásával kapcsolatos, anonim módon, kivonatoltan tartalmazhatja:

a) a légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel érintett személyek jelentéseit és a tevékenységükre vonatkozó adatokat,

b) a meghallgatásokról készült jegyzőkönyveket,

c) a légijárműre, illetőleg az ejtőernyőre, valamint az időjárásra, az eset helyszínére és egyéb körülményekre, valamint az esettel kapcsolatban műszakilag rögzített adatokat,

d) a szakértői jelentéseket,

e) egyéb bejelentéseket.

A ZÁRÓJELENTÉS RÉSZEI

Cím

A zárójelentés az alábbiakat tartalmazó címmel kezdődik:

Az üzemben tartó neve; A légijármű gyártója, típusa, nemzetiségi és lajstromjele; A légiközlekedési baleset vagy repülőesemény helye és időpontja.

Áttekintés. A címet követően rövid áttekintés következik az alábbi információkra vonatkozóan:

a belföldi és külföldi hatóságok értesítése a légiközlekedési balesetről, repülőeseményről; a kivizsgáló szerv és meghatalmazott képviselőjének megnevezése; a kivizsgálás megszervezése; a jelentést kiadó kivizsgáló szerv neve és a kiadás időpontja.

Rövid összefoglalóval záródik, melyben a légiközlekedési balesethez, repülőeseményhez vezető okokat taglalják.

1. Ténybeli információk

1.1. A repülés lefolyása.

Rövid leíró jellegű ismertetés, amely az alábbiakról tájékoztat:

- Járatszám, az üzemelés fajtája, az utolsó indulási hely, az indulás ideje (helyi vagy UTC idő), tervezetett leszállóhely.

- A repülés előkészítése, a repülés és a balesethez vezető események leírása, beleértve a repülési pálya fontos szakaszának rekonstruálását a szükségnek megfelelően.

- A légiközlekedési baleset, repülőesemény helye (földrajzi szélesség, hosszúság, tengerszint feletti magasság), ideje (helyi vagy UTC idő), nappal vagy éjjel.

1.2. Személyi sérülések.

Az alábbi táblázat kitöltése (számokkal).

Megjegyzés: halálos sérülések közé kell számítani az összes halálesetet, amelyről megállapították, hogy az a légiközlekedési balesetben szenvedett sérülések közvetlen következménye. A súlyos sérülések meghatározását e rendelet fogalommeghatározások című 50. § (2) bekezdése tartalmazza.

1.3. A légijármű rongálódása.

A légijárművet a légiközlekedési balesetben, repülőeseményben ért rongálódások rövid ismertetése (megsemmisült, jelentősen megrongálódott, kissé megrongálódott, nem sérült).

1.4. Egyéb kár.

Nem a légijármű, hanem egyéb tárgyakban keletkezett rongálódások rövid ismertetése.

1.5. A személyzet adatai.

a) A hajózó személyzet összes tagjára vonatkozó adatok név nélkül: életkor, a szakszolgálati engedély érvényessége, jogosítások, kötelező ellenőrzések, repülési tapasztalat (összesen és az adott típuson), és a munkaidőre vonatkozó megfelelő tájékoztatások.

b) A személyzet egyéb tagjainak képesítésére és gyakorlatára vonatkozó rövid ismertető.

c) Az egyéb személyekre, mint például a légiforgalmi és a karbantartó szolgálat tagjaira stb. vonatkozó információk, amennyiben ezek a témához tartoznak.

1.6. A légijármű adatai.

a) A légijármű légialkalmasságának és karbantartásának rövid ismertetése (amelyben a repülés előtti és alatti ismert hiányosságokat is fel kell sorolni, ha azoknak bármi kihatásuk lehetett a balesetre).

b) A teljesítmény rövid értékelése, ha ez lényeges, valamint annak ismertetése, hogy a tömeg és a tömegközéppont az előírt határokon belül volt-e a légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatos repülési szakasz folyamán. (Ha nem és, ha ennek bármilyen kihatása volt a légiközlekedési balesetre, repülőeseményre, akkor ezt részletesen kell ismertetni).

c) A használt tüzelőanyag fajtája.

1.7. Meteorológiai adatok.

a) Az időjárási körülmények rövid ismertetése, beleértve az előre jelzett és a tényleges körülményeket is, továbbá azt, hogy a személyzet számára ezek a meteorológiai információk rendelkezésre álltak-e.

b) A természetes fényviszonyok a légiközlekedési baleset, repülőesemény időpontjában (napfény, holdfény, szürkület stb.).

1.8. Navigációs berendezések.

A rendelkezésre álló navigációs berendezések vonatkozó adatai, beleértve az olyan leszálló berendezéseket, mint például az ILS, MLS, NDB, PAR, VOR, az optikai földi segédberendezéseket stb. és az adott időpontban tapasztalt, hatékonyságukra vonatkozó információkat.

1.9. Összeköttetés.

A légiforgalmi mozgó és a légiforgalmi állandó helyű szolgálat összeköttetésére és ennek hatékonyságára vonatkozó információk.

1.10. Repülőtéri adatok.

A repülőtérre, létesítményeire és állapotukra, illetve ha a felszállás, vagy a leszállás nem a repülőtéren történt, akkor a felszállási vagy a leszállási területre vonatkozó témához tartozó információk.

1.11. Légijármű adatrögzítők.

A légijármű adatrögzítők telepítési helye a légijárműben, állapotuk a megtaláláskor és a belőlük nyert adatok.

1.12. A roncsra és a becsapódásra vonatkozó adatok.

Általános információk a légiközlekedési baleset, repülőesemény helyszínéről és a roncs szétszóródásáról; felderített anyaghibák vagy alkatrészhibák. A roncs különböző darabjainak helyére és állapotára vonatkozó részletekre rendszerint nincs szükség, csak akkor, ha ezzel a légijármű becsapódás előtti széthullását szükséges jelezni. Vázlatok, térképek és fényképfelvételek ebben a részben helyezhetők el, vagy a Függelékhez csatolhatók.

1.13. Az orvosi és az igazságügyi-orvosszakértői vizsgálatok adatai.

Az elvégzett vizsgálatok eredményeinek és az azokból rendelkezésre álló adatok rövid leírása.

Megjegyzés: a hajózó személyzet szakszolgálati engedélyével kapcsolatos egészségügyi adatokat az "1.5. A személyzet adatai" című részben kell közölni.

1.14. Tűz.

Ha tűz keletkezett, akkor az eset természetére, valamint az oltáshoz használt tűzoltó eszközökre és hatékonyságukra vonatkozó információk.

1.15. A túlélés lehetősége.

A kutatás, vészelhagyás és mentés rövid leírása, a személyzet és az utasok elhelyezkedése az elszenvedett sérülések viszonylatában, az olyan szerkezetek elégtelensége, mint például ülések és biztonsági övek felerősítései.

1.16. Próbák és kísérletek.

A próbák és kísérletek eredményeinek rövid ismertetése.

1.17. A szervek jellemzése.

A légijármű üzemelését befolyásoló szervezetekkel és ezek vezetőségével összefüggő vonatkozó információk. E szervek közé tartozik például az üzemben tartó, a légiforgalmi szolgálatok, az útvonal-, a repülőtéri- és az Országos Meterológiai Szolgálat (OMSZ) és a hatóság. Az információk nem korlátozódnak a szervezeti felépítésre és funkciókra, hanem kiterjedhetnek az erőforrásokra, a gazdasági helyzetre, a vezetési irányelvekre és gyakorlatra, valamint az adott szervre vonatkozó egyéb információkra, amelyek a légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel összefüggésben állnak.

1.18. Kiegészítő adatok.

Az 1.1-1.17. pontokban nem szereplő, de a témához tartozó információk.

1.19. Hasznos vagy hatékony kivizsgálási módszerek.

Ha a kivizsgálás során hasznos vagy hatékony kivizsgálási módszereket alkalmaztak, akkor röviden tüntetessék fel e módszerek alkalmazásának okát, utaljanak főbb jellemző vonásaikra, továbbá az 1.1-1.17. pontig terjedő alcímek alatt ismertessék az eredményeket.

2. Elemzés

Szükség szerint csak azokat az információkat elemezzék, amelyeket az "1. Ténybeli információk" szakaszban rögzítettek, és amelyek a következtetések és az ok(ok) meghatározásához tartoznak.

3. Következtetések

Sorolja fel a kivizsgálás során megállapított tényeket és okokat. Az okok listája foglalja magába mind a közvetlen, mind a mélyebb, rendszerben rejlő okokat is.

4. Biztonsági ajánlások

Ha alkalmazható, rövid nyilatkozat a légiközlekedési baleset, repülőesemény megelőzése érdekében tett bármely javaslatról, és ennek eredményeként megtett korrigáló lépésről.

5. Függelékek

A szükségnek megfelelően itt kell közölni minden egyéb, a jelentés megértése szempontjából szükségesnek tekinthető vonatkozó információt.