19/2000. (VII. 26.) OM rendelet

az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló, többször módosított 18/1995. (VI. 6.) IKM rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítom:

1. § (1) Az R. mellékletének címe helyébe a következő cím lép: "Az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének jegyzéke"

(2) Az R. melléklete kiegészül az 55 3433 01 számú Gazdasági idegen nyelvi levelező, az 54 3433 05 számú Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser, az 52 5278 01 számú Tervezőszerkesztő, az 53 5278 01 számú Tipográfus, valamint a 32 7822 02 számú Vendégfogadós szakképesítés 1. számú melléklet szerinti szakmai és vizsgakövetelményével.

2. § (1) Az 51 5276 01 számú Divat-stílustervező asszisztens szakképesítés megnevezése 51 5276 02 számú Divat-stílustervező megnevezésre változik, a szakmai és vizsgakövetelménye e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

(2) A 33 5212 04 számú Szikvízgyártó szakképesítés megnevezése 33 5212 05 számú Szikvíz- és szénsavas üdítőital készítő megnevezésre változik, a szakmai és vizsgakövetelménye e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az 51 5278 04 számú Szövegfeldolgozó és az 51 5278 01 számú Képfeldolgozó szakképesítések megnevezése összevonással 51 5278 06 számú Nyomdai szöveg- és képfeldolgozó megnevezésre változik, a szakmai és vizsgakövetelménye e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

3. § (1) Az R. melléklete módosul a 3. számú melléklet szerint az Energetikai mérnökasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének IV. 2.1., 3.1. és 5. pontjával.

(2) Az R. melléklete módosul a 3. számú melléklet szerint a Bútor- és épületasztalos-ipari technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye IV. 1. pontjával.

(3) Az R. melléklete módosul a 3. számú melléklet szerint az Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmirendszer-szerelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye V. pontjával.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 19/2000. (VII. 26.) OM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

GAZDASÁGI IDEGEN NYELVI LEVELEZŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3433 01

2. A szakképesítés megnevezése: Gazdasági idegen nyelvi levelező

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2.1. A szakképesítéssel rokon munkaterületek, foglalkozások

2.2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gazdasági idegen nyelvi levelező közepes vagy annál nagyobb külkereskedelmi tevékenységet is folytató vállalkozásnál, külföldi-magyar, illetve multinacionális vállalatnál, intézménynél

- az adott ország gazdasági környezetének és kultúrájának figyelembevételével a külgazdasági ügylethez kapcsolódó idegen nyelvű leveleket fogalmaz, fordít, megválaszol,

- idegen nyelvű meghívókat, tájékoztatókat, egyéb nyomtatványokat fogalmaz és készít el szövegszerkesztő segítségével,

- külgazdasági dokumentumokat, valamint szituációkat értelmez, ennek megfelelő cselekvési tervet készít és hajt végre,

- tárgyalásokhoz dokumentumokat állít össze, készít elő,

- tárgyalási jegyzőkönyvet, emlékeztetőt készít,

- számítógép-hálózaton levelez, adatot egyeztet, információt kér és szolgáltat,

- kezeli a tevékenységéhez szükséges dokumentumokat,

- szóban is kommunikál a külföldi partnerrel (idegen nyelvű telefonhívásokat, megkereséseket intéz, közreműködik hivatalos ügyekben való eljárásoknál, személyes találkozásoknál).

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó szakmai követelmények

1.1. A gazdasági idegen nyelvi levelező elsősorban a magas fokú nyelvismeretén alapuló feladatokat lát el: leveleket és más dokumentumokat önállóan fogalmaz, fordít, informál, illetve tájékoztatást kér szóban és írásban. Ehhez legalább két idegen nyelvből kell rendelkeznie "C" típusú felsőfokú állami nyelvvizsgával. A jelzett szint feltételezi, hogy képes:

- két idegen nyelv szakorientált felsőfokú használatára mind szóban, mind írásban,

- önálló szövegalkotásra: szerződés, jegyzőkönyv, jelentés, reklám- és propagandaanyag készítésére idegen nyelveken,

- folyékony társalgásra idegen nyelveken

és foglalkozási körében tudatosan alkalmazza

- a nyelvország kultúraközi kommunikációs elemeit, struktúrájának jellemző jegyeit,

- a nyelvország levelezési szokványait,

- a vonatkozó szókincset.

1.2. A gazdasági idegen nyelvi levelező a külgazdasági kapcsolatok terén folytatja tevékenységét, ezért közgazdaságilag megalapozott és széles körű külkereskedelmi szakképzettséggel kell rendelkeznie.

1.2.1. Műveltségállományának része a közgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy ezen a területen dolgozó szakember ismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon mikro- és makroszinten bekövetkező jelentősebb események közötti összefüggéseket. Legyen tájékozott a döntéseket befolyásoló gazdaságpolitikai eszközrendszerben és annak alkalmazási lehetőségeiben.

Ismerje a piacgazdaság főbb szereplőit és működésének szabályait. Ismerje és értse a gazdasági törvényszerűségeket, az ok-okozati összefüggéseket, azok hatásmechanizmusainak működését.

Kívánatos, hogy legyen tájékozott az aktuális gazdaságpolitikai problémák lényegét illetően és véleményét szakszerűen meg tudja indokolni.

1.2.2. Külkereskedelmi felkészültsége keretében ismerje:

- a külkereskedelem makrogazdasági vonatkozásait,

- a külkereskedelmi forgalom engedélyeztetési rendjét,

- a külkereskedelmi tevékenység finanszírozási lehetőségeit,

- a kereskedőtípusokat és a vállalatközi szerződéses kapcsolatokat,

- a bankok és bankügyletek szerepét a nemzetközi elszámolásokban,

- a külkereskedelem lehetséges kockázatait és azok kivédésének módjait,

- a külkereskedelmi ügyletek típusait,

- az ügyletek előszítésének teendőit, a külkereskedelmi szerződés megkötését, formáit,

- a szokványokat (az INCOTERMS 2000. klauzuláit), azok jelentőségét a szerződésekben,

- a devizagazdálkodás szabályait,

- a nemzetközi elszámolásokban alkalmazott fizetési eszközöket és fizetési módokat,

- a külkereskedelmi költség és árajánlat-kapcsolatát,

- a nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás fontosabb kérdéseit,

- a nemzetközi biztosítási formákat,

- a vámokkal, illetve vámkezeléssel kapcsolatos tennivalókat,

- a lebonyolításnál alkalmazott okmányokat, értékpapírokat,

- a hibás teljesítést követő tennivalókat,

- ismerje a számítógéppel elkövetett bűncselekményeket,

- ismerje a személyes adatok kezelésével és védelmével kapcsolatos jogszabályokat.

1.3. Munkájának szakszerű ellátása - a vonatkozó idegen nyelvű iratok, okmányok elkészítése érdekében általános tájékozottsággal rendelkezik az egyes jogágak jellemzőiről,

- ismeri a polgári jogi alapfogalmakat, valamint a polgári jognak a tulajdonra, a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit (a szerződések létrejötte, módosítása, megszűnése, szerződésszegés stb.),

- ismeri a kártérítési felelősség legfontosabb szabályait, valamint

- ismeri a nemzetközi magán- és kötelmi jog alapfogalmait.

1.4. Számítógépes ismeretei révén képes a számítógépest munkájába bevonni,

- ismeri a számítógép használatát,

- egy hálózati rendszert alapfokon ismer,

- egy számítógép-hálózaton kommunikál, hálózatba belép, adatbázishoz hozzáfér,

- a számítógépet mint irodatechnikai eszközt alkalmazza: címjegyzékek készítésénél, táblázatkezelésnél, file-tárolásnál, levelezésnél,

- szövegszerkesztőt használ nagy biztonsággal.

A felsőfokú képesítést szerzett gazdasági idegen nyelvi levelezőnek rendelkeznie kell az önálló munkavégzéshez nélkülözhetetlen általános gazdasági, vállalkozási, marketing, jogi, kommunikációs és pszichológiai, számítástechnikai, számviteli és adminisztrációs, pénzügyi ismeretekkel, felkészültséggel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A) A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- Az oktatási programokban előírt követelmények teljesítése.

- A szakdolgozat elkészítése.

A szakdolgozat elkészítésének feltételei

A vizsgát szervező felsőoktatási intézmény határozza meg a választható témaköröket a kötelezően oktatott szakmai alapozó modulok, szakmai modulok és a szakirány részét képező modulok ismeretanyaga alapján. A hallgató joga, hogy a megadott témakörökön kívül is javaslatot tegyen a szakdolgozat témájára.

A szakdolgozat idegen nyelvét a hallgató választja.

1.1. Követelmény

A szakdolgozat tükrözze a jelölt felkészültségét, tárgyi tudását és szintetizáló képességét, egyéni véleményét, mozgassa meg fantáziáját, nyújtson tárgyi teret képességeinek megnyilatkoztatására a képzés során elsajátított alapozó, szakmai és speciális szakmai ismeretek alkalmazása révén az alábbi fő területeken:

- A kereskedelmi-piaci tevékenységekkel összefüggő pénzügyi, jogi, munkaügyi, számviteli, áruismereti feladatok vonatkozásában.

- A kereskedelmi levelezési tevékenység egyes speciális, a hallgatók által felvett szakirányához kapcsolódó feladatok érvényesítésében, lehetőségeiben.

A megfelelő tartalom mellett jellemezze a logikus szerkesztés, választékos stílus, a felhasznált szakirodalom korrekt megjelölése, a kereskedelmi-piaci tevékenység terminológiáinak pontos használata.

1.2. A szakmai vizsga követelményei

A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a gazdasági idegen nyelvi levelezői képesítés megszerzéséért vizsgázó jelölt

- rendelkezik-e mindazon ismeretekkel, amelyek szükségesek és alkalmassá tehetik munkakörének ellátására,

- elsajátította-e a külkereskedelemben betölthető munkakörökhöz szükséges komplex elméleti és gyakorlati ismereteket,

- rendelkezik-e idegen nyelvi levelezői tevékenységhez szükséges felkészültséggel,

- alkalmas-e tanulmányainak a képzést akkreditáló felsőoktatási intézményben való folytatására.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Melynek keretében a hallgató komplex vizsgafeladatot old meg két idegen nyelven:

- Gépírás és szövegszerkesztési (pl. dokumentum értelmezése) ismeretekből 1500 n terjedelmű (idegen nyelvi szakmai szöveg másolása számítógépbe 1200 leütés/10 perc szinten, valamint a számítógépbe vitt szöveg javítása, formázása és kinyomtatása. Rendelkezésre álló idő: 60 perc.

- Megadott magyar és idegen nyelvű szituációk, illetve üzleti levelek (maximum 4-4 db) alapján idegen nyelvű válaszok fogalmazása számítógépen. Rendelkezésre álló idő: 120 perc.

- Idegen nyelvű gazdasági szöveg (10 sor terjedelem) fordítása magyar nyelvre szótár használatával. Rendelkezésre álló idő: 60 perc.

- Nyelvhelyesség - a három részfeladat nyelvi/nyelvhelyességi szempontok szerinti elbírálása.

2.2. Komplex szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga idegen nyelven történik, melynek keretében a vizsgázó az általa húzott komplex tétel részkérdéseit válaszolja meg idegen nyelven.

2.2.1. A szakdolgozat megvédése a választott idegen nyelvből/nyelven

A szakdolgozat-értékelők bírálatára és kérdéseire válaszol a vizsgázó idegen nyelven.

2.2.2. A szóbeli vizsga további részei:

- Szakmai kommunikációs szituáció megoldása a vizsgáztatóval folytatott párbeszéd keretében az üzleti nyelv és terminológia idegen nyelven tantárgy alapján felkészülési idővel (Tematikája: IV/B 3-4).

- Idegen nyelvi sajtószöveg értelmezése magyar nyelven, felkészülési idővel.

- Magyar nyelvű gazdasági sajtószöveg értelmezése idegen nyelven, felkészülési idővel.

- Audió- vagy videokazettán rögzített szaknyelvi anyag meghallgatása, az abban felvetettekre szóbeli reagálás.

- Nyelvhelyesség a szóbeli vizsga átfogó nyelvtani, nyelvhelyességi szempontok szerinti elbírálása.

3. A szakmai vizsgák lebonyolítása, felmentések

A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés csak felsőfokú, "C" típusú állami nyelvvizsga birtokában adható. Ugyancsak felmentés adható - mérlegelés alapján -, ha a jelöltnek felsőfokú szakmai képesítése van vizsgaköteles tárgyból.

Nem bocsátható szakmai vizsgára az a hallgató, aki az írásbeli vizsgán elégtelen (1) teljesítményt nyújtott bármelyik írásbeli részből, vagy szakdolgozatát az előírt időre nem nyújtotta be.

Az írásbeli vizsgán sikertelen tantárgyi vizsgarész külön megismételhető.

A szóbeli vizsga akkor eredménytelen, ha a hallgató a komplex tétel bármely részkérdésére elégtelen (1) érdemjegyet kapott.

4. A szakmai vizsga értékelése

4.1. A vizsgázó a szakmai záróvizsga írásbeli és szóbeli minden elemére érdemjegyet kap (4 + 5 részjegy) és ezek átlaga kerül a szakképesítést igazoló bizonyítványba elméleti érdemjegyként.

4.2. A bizonyítványba gyakorlati érdemjegyként a szakdolgozat Vizsgabizottság által elfogadott érdemjegye kerül.

4.3. Eredménytelen a szakmai vizsga akkor, ha a vizsgázó a szakdolgozatára, az írásbeli vagy a szóbeli vizsga egyik témakörére elégtelen osztályzatot kap. Javítania azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgarészt kell az általa választott következő vizsgaidőszakban.

B) Részletes tematikai felsorolás

A szakmai vizsgán (írásbeli, szóbeli) számon kérhető feladatok

1. Gépírás

2. Szövegszerkesztés

3. Szakmai kommunikáció idegen nyelven (angol, francia, német, orosz)

4. Üzleti nyelv és terminológia idegen nyelven (angol, német, francia, orosz)

5. Üzleti levelezéstechnika idegen nyelven (angol, német, francia, orosz)

NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI MENEDZSER

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3433 05

2. A szakképesítés megnevezése: Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser - a megbízók megbízása alapján - önállóan tervez meg, készít elő, irányít, illetve old meg szállítmányozás-logisztikai feladatokat áruk nemzetközi rendszerben történő továbbítására, rendelkezésre tartására, hatósági kezelések elvégeztetésére vonatkozóan.

Fő feladatként - a megbízásnak megfelelően - gondoskodik az áru logisztikai rendszeren belüli helyváltoztatásával, rendelkezésre tartásával vagy egyéb feladatokkal kapcsolatos teendőkre vonatkozóan a megfelelő szerződések megkötéséről, és az ezzel összefüggő egyéb tevékenységek ellátásáról.

4. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Ismeri és át tudja tekinteni azt a logisztikai rendszert, melyben a megbízást teljesítenie kell

Gyűjti és elemzi a fuvarozási, szállítmányozási, raktározási, kikötői és egyéb díjszabásokat, aktuális díjakat és egyéb információkat a logisztikai rendszer résztvevői részéről.

Előkészíti a logisztikai rendszer részét képező szállítmányozókkal, fuvarozókkal és egyéb vállalkozókkal folytatott tárgyalásokat a vállalat, vállalkozás piaci helyzetének feltárása, elemzése alapján.

Megköti a hosszú lejáratú, esetleg éves szerződéseket a logisztikai rendszer működtetése szempontjából fontos bel- és külföldi fuvarozókkal, partner szállítmányozókkal vagy egyéb vállalkozókkal, pl. raktárházakkal, rakodási vállalkozókkal, biztosítókkal, vámügynökökkel, illetve javaslatokat tesz a vállalatvezetés számára ezek megkötésére.

Folyamatos, jó kapcsolatokat alakít ki és tart fenn a potenciális megbízókkal: bel- és külföldi kereskedőkkel és a partner szállítmányozó vállalatokkal.

Szakszerűen megvizsgálja a beérkező megbízásokat teljesíthetőség szempontjából, ha nem megfelelőek, szaktanáccsal segít a megbízóknak átdolgozásukban.

Javaslatot tud adni megbízóinak a legmegfelelőbb paritás, fuvareszköz típus, útvonal, csomagolási mód, biztosítási módozat, és egyéb, fuvarozással, szállítmányozás-logisztikával összefüggő feltétel kiválasztásához.

Teljesíthető megbízás esetén gazdasági kalkulációira támaszkodva kiválasztja a legalkalmasabb fuvarozási módot, eszközt és az egyéb logisztikai feltételeket, valamint a lebonyolításhoz legalkalmasabb fuvarozót vagy partner szállítmányozót, illetve egyéb vállalkozót.

Megköti a nemzetközi fuvarozáshoz, partner szállítmányozó bekapcsolásához vagy egyéb logisztikai szolgáltatás megszerzéséhez szükséges szerződéseket, és kiállítja a megfelelő okmányokat.

Folyamatosan nyomon követi a szerződések teljesítését, és szükség esetén megbízója érdekében beavatkozik azok menetébe.

Elszámol megbízóival és a bekapcsolt vállalkozókkal szerződései, megállapodásai alapján.

Az egyes ügyletek rendszerszemléletű gazdaságossági vizsgálata alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. Általános ismeretek, készségek, személyiségvonások

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser szakma ellátásához szükség van általános alapismeretekre, készségekre és jártasságokra. A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser ismeri és teljesíteni tudja azokat a feladatokat, amelyeket a veszélyes áruk szállításáról szóló szabályzatok a feladó számára előírnak, ellenőrizni tudja, hogy a veszélyes áruk fuvarozására kiválasztandó fuvarozó e szabályzatok előírásai szerint alkalmas a feladat elvégzésére.

a) Általános műveltség

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser képesítéshez szükséges szakmai ismeretek elsajátításához gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettségnek megfelelő, érettségi bizonyítvánnyal tanúsított tudásszint szükséges.

b) Személyiségvonások, tulajdonságok

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzsert az alábbi személyiségvonásoknak kell jellemezniük:

- pontosság,

- lelkiismeretesség,

- felelősségtudat,

- jó kapcsolatteremtő készség,

- logikus gondolkodás,

- alkalmasság logisztikai rendszer áttekintésére,

- alkalmasság rendszerben való gondolkodásra,

- alkalmasság csoportmunkára,

- alkalmasság saját feladatainak megfelelő koordinálására,

- alkalmasság kisebb csoport munkájának szakmai irányítására.

c) Kommunikációs készség

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzsernek olyan kommunikációs készséggel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi, hogy

- szóban és írásban érthetően fejezze ki magát magyar és idegen nyelven is,

- tudja alkalmazni beszédtechnikai és retorikai ismereteit,

- megfelelő kapcsolatot tudjon fenntartani ügyfeleivel és partnereivel, a rendszer többi résztvevőjével szóban és írásban (tárgyalástechnika),

- legyen udvarias és alkalmazni tudja az etikett-protokoll szabályokat,

- ápolt és társadalmi elvárásoknak megfelelő külső megjelenésű legyen,

- tudja használni a telekommunikációs eszközöket és a számítógépet.

2. Szakmai ismeretek

A) Szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser műveltségállományának része a gazdasági-közgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy az ezen a területen dolgozó szakember ismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon mikro- és makroszinten bekövetkező jelentősebb események közötti összefüggéseket. Tájékozott legyen a döntéseket befolyásoló gazdaságpolitikai eszközrendszerben és azok alkalmazási lehetőségeiben.

Ismerje a piacgazdaság főbb szereplőit és működésének szabályait. Ismerje és értse a törvényszerűségeket, az ok- okozati összefüggéseket, a hatásmechanizmusok működését.

Kívánatos, hogy tájékozott legyen az aktuális gazdaságpolitikai problémák lényegét illetően, és véleményét szakszerűen indokolni tudja.

Rendelkeznie kell általános tájékozottsággal az egyes jogágak jellemzőiről. Ismerje a polgári jogi alapfogalmakat, valamint a polgári jognak a tulajdonra, a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit (a szerződések létrejötte, módosítása, megszűnése, szerződésszegés stb.), továbbá a kártérítési felelősség legfontosabb szabályait, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és verseny korlátozás szakmai tartalmát.

Rendelkezzék konkrét ismeretekkel az egyes szerződésfajtákra (adásvétel, csere, vállalkozás, bizományosi, ügynöki, szállítmányozási, bérlet, lízing, licencia, fuvarozási, biztosítási, minőség-ellenőrzési, fizetési) vonatkozó speciális szabályokat (és különösen a szerződő felek kötelezettségeire és felelősségére vonatkozó szabályokat) illetően.

Ismerje a polgári eljárásjog legfontosabb jogintézményeit, az igényérvényesítés lehetséges útjait (hatáskör, illetékesség, peres eljárás menete, perorvoslat, fizetési meghagyásos eljárás).

Áttekintéssel kell rendelkeznie az adott országot, régiót érintő főbb problémákról, Magyarország regionális földrajzáról.

Minden egyes ország vagy régió tekintetében - legalább a tájékozottság szintjén - ismernie kell a következő témákat:

- közlekedés és földrajzi környezet kölcsönhatása,

- vasúti, közúti, hajózás és légi közlekedés hálózata,

- kikötők és határátkelőhelyek.

A vállalkozási alapműveltségi ismeretekkel rendelkező nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser szakszerűen képes közreműködni megbízóival: a kereskedőkkel, partner szállítmányozókkal, mert ismeri a vállalkozások működtetésének alapvető feltételeit, leglényegesebb feladatait.

A veszélyes áruk szállításáról szóló szabályzatok kezelésében való jártasságával, az egyes országok kiegészítő szabályozásának ismeretében képes a feladási és szállítási feladatokat koordinálni.

Alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie

- a kisvállalkozások története, helye a gazdasági kapcsolatokban,

- a vállalkozó és a társadalom, az üzlet és az etika,

- a vállalkozás alapítására vonatkozó döntésekhez szükséges információk,

- az egyéni és társas vállalkozások alapítása, működtetésének jogi szabályai és kockázatai,

- a magánszemélyek által alapítható társas vállalkozási formák: kft., rt., bt., kkt. alapítása, működtetésének legfontosabb kérdései,

- vállalkozási formák és lehetőségek a nemzetközi kereskedelemben,

- a kis- és középvállalkozások érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetei,

- a vállalkozások üzleti tervezése, az üzleti terv részei,

- a tervkészítés célja és jogi vonatkozásai,

- gazdálkodás az emberi erőforrásokkal, munkakapcsolatok,

- a kis- és középvállalkozások finanszírozása,

- a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adózási ismeretek témakörökben.

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser képes a gyakorlatban előforduló ügyiratok, levelek alaki és tartalmi szempontból megfelelő megfogalmazására és azok formai követelmények szerinti kivitelezésére (írógép vagy számítógép alkalmazásával).

Ismerje és legyen képes gyakorlatban alkalmazni a korszerű irodatechnikát: irat-előállító, sokszorosító, adattároló és feldolgozó eszközöket, telekommunikációs eszközöket - függetlenül attól, hogy a vonatkozó tudásanyagot milyen iskolatípusban vagy fokozatban, esetleg iskolarendszeren kívüli szakképzésben sajátítja el.

Tudjon személyi számítógépen szöveget szerkeszteni a Word for Windows (7.0) Office 97 vagy ezek fejlettebb változata szerint.

Kialakult marketing szemlélete alapján, képes piaci stratégiák végrehajtására, a marketing-mix elemeinek gyakorlati alkalmazására. A piacorientált gondolkodásmód megismerésével alkalmazkodik a változó gazdasági körülményekhez. Ismernie kell tehát a leglényegesebb marketing területeket:

- a marketing szemlélet lényege, definíciók,

- piacok, résztvevők, kapcsolatrendszerek,

- a piaci információk,

- a piackutatás fő területei,

- marketingstratégiák,

- marketing-mix fogalma, összetevői, részei,

- marketing-etika.

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser megismeri mindazokat a leggyakrabban használt statisztikai számítási és módszertani eljárásokat, amelyeket feladata ellátása során alkalmaznia kell (viszonyszámok, középértékek, indexek, grafikus ábrázolás). Ez az ismeretkör adja az alapot a kiszámított mutatók elemzésének, értékelésének elvégzéséhez, más mutatókkal való összefüggések megállapításához. A statisztikai ismeretek birtokában a szállítmányozással kapcsolatos gazdasági számításokat szakszerűen lehet elvégezni.

Tisztában van a pénzügyi rendszer alapfogalmaival, összefüggéseivel. Szakszerűen meg tudja határozni a gazdaság és pénzügypolitika fogalmát, jellemzőit. Ismeri a pénzügyi rendszer elemeit, szabályozó elveit. Képes gyorsan és szakszerűen alkalmazkodni a változó pénzügyi, gazdasági körülményekhez.

Könyvviteli ismeretekben jártas, ismeri a könyvvitel alapelveit, a mérleg, a költségelszámolás, a zárlat, az eredménykimutatás tartalmát. Tisztában van a könyvelés alapelveivel, és képes a gazdasági műveletek számviteli nyomon követésére. Tud a könyvviteli szabályok és módszerek ismerete alapján bizonylatot kiállítani, könyvviteli beszámolót előkészíteni és irányítással egyszerűbb elemzést elvégezni.

B) Szakmai ismeretek

a) Nemzetközi gazdasági ismeretek és Külkereskedelem technika

b) Nemzetközi szállítmányozás logisztikai ismeretek

C) Idegen nyelv ismerete

Két idegen nyelv ismerete javasolt. Az egyiket középfokú "C" típusú (angol vagy német vagy francia vagy orosz vagy spanyol vagy olasz) állami nyelvvizsga szinten, mely lehetővé tesz, hogy a külföldi megbízókkal vagy partnervállalatokkal kapcsolatot tudjon tartani szóban és írásban, a tőlük kapott információkat (díjszabásokat, menetrendeket), valamint a szaksajtót megértse és alkalmazni tudja, és a szükséges okmányokat ki tudja állítani.

IV. Szakmai vizsga

1. A szakmai vizsgára jelentkezhet, aki

- középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik,

- a vizsgát megelőző oktatást eredményesen elvégezte, és erről igazolást mutat be,

- rendelkezik "C" típusú állami nyelvvizsgával (választható nyelvek: angol, német, francia, orosz, spanyol, olasz).

2. A szakmai vizsga részei:

- Írásbeli vizsga, amely a Nemzetközi szállítmányozási ismeretek és a Szállítmányozás-logisztika című tantárgyak anyagát magába foglaló komplex feladat megoldása. Ez kiterjed:

= a fuvarozási (logisztikai) költségek kalkulációjára,

= az eredmények elemzésére,

= ennek alapján a megfelelő fuvarozási (logisztikai) folyamat kijelölésére,

= a lebonyolításhoz szükséges okmányok kitöltésére.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

- Szóbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó - az általa húzott tétel alapján - számot ad:

a) Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismereteiről

A tételek

- a logisztikai eszközök, létesítmények, rendszerek értelmezéseire,

- a logisztikai csatlakozási helyekre,

- a logisztikai raktárakra,

- a csomagolás logisztikai szerepére,

- a disztribúcióra,

- a logisztikai központokra,

- az EDI-re,

- az outsourcing-ra,

- a make or buy-ra,

- a logisztikai költségekre,

- a szállítmányozási nemzetközi egyezmények, különös tekintettel a fuvarozói és szállítmányozói felelősség kérdéseire,

- a fuvareszközök sajátosságaira,

- a fuvarozási és szállítmányozási okmányok felhasználására,

- a belföldi és nemzetközi díjszabások felépítésére,

- a szállítmányozási tevékenység folyamataira,

- az INCOTERMS 2000. Klauzulák fuvarozási és szállítmányozási sajátosságaira,

- a szállítmánybiztosításra,

- a vámjogi és vámtechnikai kérdésekre vonatkozóan kerülnek összeállításra.

b) Nemzetközi gazdasági és Külkereskedelem-technikai ismereteiről

A tételek

- a külgazdasági kapcsolatok, nemzetközi együttműködés, világkereskedelem,

- külkereskedelmi ügylettípusok, típusszerződések,

- a külkereskedelmi ügyletek előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos ismeretek,

- a nemzetközi kereskedelem tipikus okmányai,

- a nemzetközi árufuvarozás jellemzői,

- értékpapírok a külkereskedelemben,

- vámismeretek,

- fizetési módok, eszközök a nemzetközi kereskedelemben,

- a kereskedelempolitika alapfogalmai, irányzatai, eszközei,

- nemzetközi megegyezések a külgazdasági kapcsolatok szabályozására,

- nemzetközi gazdasági integrációk típusai, céljai, intézményei és döntéshozatali rendszere,

- a magyar külkereskedelem,

- Magyarország az európai integrációs folyamatban témakörökre vonatkozóan kerülnek összeállításra.

3. A szakmai vizsga lebonyolításának és az értékelésnek szabályai

A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

A jelöltnek az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítményét egy osztályzattal kell értékelni (1-5-ig), amelyet a bizonyítványban gyakorlati érdemjegyként kell feltüntetni.

A szóbeli vizsga tantárgyaiból külön-külön osztályzatot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét a tantárgyi vizsgák eredményeinek egyszerű számtani átlaga adja. Ha ez nem kerek szám, úgy a szakmai vizsgabizottság - a vizsgázó összteljesítményének ismeretében és figyelembevételével dönt a felfelé vagy lefelé kerekítés kérdésében. A szóbeli vizsga érdemjegye azonos a szakmai elméleti érdemjeggyel.

Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a vizsgázó, aki az írásbeli vizsgán elégtelen (1) teljesítményt nyújtott.

A szóbeli vizsga akkor eredménytelen, ha a vizsgázó bármelyik tantárgyból elégtelen (1) érdemjegyet kapott.

A szakmai vizsga eredményét az a szakmai vizsgabizottság állapítja meg, amely előtt a vizsgázó az utolsó eredményes vizsgáját letette.

4. Az iskolai és szakmai előképzettség alapján felmentést kaphat:

Szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek témakörébe tartozó tárgyak tanulása alól az, aki legalább középfokú oktatásban szerzett bizonyítvánnyal igazolja, hogy a tantárgyat tanulta, és a követelményeknek megfelelő minősítést kapott, vagy vizsgát tett;

Szakmai ismeretek témakörébe tartozó Nemzetközi gazdasági ismeretek és külkereskedelem-technika tanulása és a szóbeli szakmai vizsga tantárgyi része alól az, aki

OKJ 52 3433 02 Külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző

OKJ 52 3433 01 Külkereskedelmi ügyintéző

OKJ 52 3433 03 Üzleti ügyintéző

vagy az adott szakterületen ennél magasabb szakképesítéssel (külkereskedelmi üzletkötő, külkereskedelmi asszisztens, külkereskedelmi idegen nyelvi levelező, gazdasági idegen nyelvi levelező) rendelkezik;

A Fuvarozási, szállítmányozási és szállítmánybiztosítási ismeretek tanulása alól az, aki

OKJ 51 3439 01 Szállítmányozási ügyintéző, vagy

OKJ 52 7010 04 Közlekedés-üzemviteli, szállítmányozási technikus szakképesítéssel rendelkezik;

A Vámismeretek tanulása alól az, aki OKJ 54 3433 04 Vámügyintéző szakképesítéssel rendelkezik;

A Veszélyes áruk szállításával kapcsolatos ismeretek tanulása alól az, aki - öt évnél nem régebben - OKJ 52 5482 03 Veszélyes áru/ADR ügyintéző szakképesítést szerzett.

A felsorolt felmentési lehetőségek értelemszerűen vonatkoznak a központi szakmai, illetve a helyi programok által előírt köztes vizsgák alóli felmentésre. Az óralátogatás, illetve a köztes vizsgák letétele alól felmentést csak a szakképző intézmény [szervezet (vezetője) igazgatója] adhat.

A szakmai vizsga szóbeli tantárgyi része alóli mentesítést - az előbbiek szerint - a szakképző intézmény vezetőjének javaslatára csak a szakmai vizsgabizottság adhat.

* * *

TERVEZŐSZERKESZTŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5278 01

2. A szakképesítés megnevezése: Tervezőszerkesztő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkakör rövid, jellemző leírása

A sajtótermékek arculatának kialakítása a tervezőszerkesztő feladata. Munkájának színvonala, gondossága, fantáziája elősegíti az újság olvasás élvezetét. Munkájának célja, hogy az újságoldalak képi és szöveges megfogalmazása olyan formában készüljön el, ami emeli az újság színvonalát.

Feladata: az újság periodikájának sajátosságából adódóan (napi, heti, havi stb.) kialakítani az egyes oldalakat és az egész lap szerkezetét, mely hűen tükrözi a lap tartalmának megfelelően az aktualitásokat, a tudatosan kialakított formai stílusjegyek megvalósításával. Ezek összessége az újság arculata.

A tervezés hagyományos formában tükörlapra vagy elektronikus formában képernyőn történik. Munkahelye az esetek nagy többségében szerkesztőség vagy design stúdió.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A tervezőszerkesztői munka lényege, hogy több foglalkozási ágból követel meg széles körű szakmai ismereteket.

A tervezőszerkesztői munkához szükséges számítástechnikai és nyomdaipari alapismeretek:

- Kiadványtervezés a rendelkezésére álló szöveg- és képadatok, illetve a gazdaságossági szempontok alapján.

- Személyi számítógép üzemeltetése.

- Számítógép-rendszerprogramok megfelelő kezelése.

- Önálló számítógépes munkahely megszervezése, kialakítása és illesztése a rendszerkörnyezethez.

- A számítógépben előforduló kisebb programhibák, az eszközök közötti kommunikációban előforduló kisebb fennakadások elhárítása.

- Előkészített képek fogadása, szedett szövegek beemelése a tördelési felületre.

- Grafikák készítése grafikai program segítségével.

- Ábrák szkennelése.

- Kiadványszerkesztő program kezelése.

- A létrehozandó nyomtatvány fajtájára jellemző tipográfiai szabályok alkalmazása a nyomtatvány kialakítása során.

- Adatkezelés, archiválás, kommunikáció más számítógépekkel.

- A kiadvány gyártásra történő előkészítése, a gyártás számítógépes előkészítése.

Alapvető újságírói ismeretek keretén belül

Ismerje:

- a nyomtatott sajtó működésének alapelvet,

- a sajtójog és a szerzői jog rá vonatkozó rendelkezéseit,

- a szerkesztőségek, kiadók szervezeti felépítését, működését,

- a gazdasági kapcsolatok formáit,

- a marketingtevékenység tartalmát,

- a tartalmi jelleg különbözőségeit (politikai, kulturális, sport, hirdetés stb.),

- a megjelenés időbeli gyakoriságából származó ütemezést (napi, heti, havi stb.),

- a sajtó szakmai és érdekképviseleti szerveit (MUOSZ, MUK stb.),

- a nemzetközi szakmai szervezetek tevékenységét,

- a sajtóetika írott és íratlan szabályait.

Szakmai ismeretek keretén belül

Ismerje:

- tevékenységének helyét, szerepét és jelentőségét a nyomtatott médiákban,

- a nyomtatási eljárásokat,

- tipográfiai szabályokat,

- elmúlt korok művészeti irányzatait,

- napjaink művészeti stílusait,

- az alkalmazott grafika számítástechnikai alkalmazását,

- számítástechnikai alapfogalmakat,

- a számítógép felépítését, perifériáit,

- az operációs rendszereket,

- a felhasználói programok főbb csoportjait, sajátosságait,

- az adathordozók fajtáit, az információtárolás és -továbbítás lehetőségeit (WWW, Internet),

- a munkavégzéshez szükséges egyéb eszközök (scanner, levilágító, előhívó) működését,

- a nyomdaipari technológiák lehetőségeit és korlátait,

- a felhasznált anyagok tulajdonságait,

- a színtani alapismereteket,

- a képeredetik fajtáit,

- a hagyományos és elektronikus képfeldolgozási módokat,

- a kiadványokkal szemben támasztott minőségi követelményeket,

- a minőségbiztosítás és a minőség-ellenőrzés rendszert,

- munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.

A tervezőszerkesztő munkája során

Alkalmazza:

- a magyar helyesírás és a szövegszedés szabályait,

- a tükörszerkesztés és papírméret összefüggéseit,

- a betűkeverés szabályait,

- a tipográfiai arányokat,

- a tipográfiai hatáskeltőket,

- a szöveg- és képfeldolgozás számítógépes programjait,

- a szedési, tördelési szabályokat,

- a korrektúrajeleket és a korrektúra menetét,

- a színek, a színkompozíció hatásait,

- a szükséges gyártási dokumentációkat,

- a Munka Törvénykönyve rá vonatkozó előírásait,

- a tűz- és balesetvédelmi előírásokat,

- az érintésvédelem szabályait,

- a környezetvédelmi előírásokat.

Integrálja:

- saját alkotó személyiségét,

- művészeti-tipográfiai ismereteit,

- a betű, a kép és a tér egymásra ható tulajdonságait,

- hangulatot, érzést kifejező, figyelemfelkeltő kompozíciók lehetőségeit,

- a technika és a technológia egymásra hatását,

- etikai és az esztétikai szempontokat a tipográfiai rend betartásával,

- az egyéniségéből fakadó, innovatív tevékenységet.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:

- általános (vagy művészeti) középiskolai végzettség,

- sikeres szintfelmérő írásos teszt.

4.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga az évközi gyakorlati munkák bemutatásából, a vizsgán készített gyakorlati feladatok megoldásából és szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgázónak bizonyítania kell azt, hogy képes komplex módon a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben felsoroltakat. Az ennek való megfelelést bizonyítja a végrehajtott gyakorlati feladatokkal és elméleti felkészültségével.

4.2.1. Gyakorlati vizsga

Az év végi vizsgán végrehajtandó gyakorlati feladatok:

1. Négy A/4 oldal tervezése magazin formában.

2. A/4-es magazin címoldal és lapfej tervezés.

3. Két A/3 oldal - napilap - tervezése.

4. A/3-as napilap címoldal és lapfej tervezés.

5. Féloldalas és negyedoldalas hirdetések megtervezése és elhelyezése szöveges oldalakon.

6. Adott képanyag szerkesztése, méretezése a meghatározott oldalpárra.

A fenti feladatokat előrenyomott tükörlapon, ceruza, vonalzó, tipométer használatával, a megfelelő műszaki dokumentáció elkészítésével kell megoldani.

A vizsgán ezekből a feladatokból kettőt kell megoldani (tételhúzás alapján), összesen 60 perc időtartam alatt.

Célja: az év közben iskolán kívül végrehajtott gyakorlati feladatok alátámasztása, az "önálló munka", a konkrét gyakorlati feladat megoldási képességének bizonyítása a vizsgabizottság előtt.

A vizsga során a hallgatónak az egész évben végzett gyakorlati munkáit is be kell mutatnia. Ez több darabból áll, melynek témáját a képzési év közben a képző intézmény szaktanárai határozzák meg. A szaktanárok év közben folyamatos szakmai instrukciókkal látják el a hallgatókat a gyakorlati feladatokkal kapcsolatban.

Évközi gyakorlati feladatok, melyeket a gyakorlati vizsgán be kell mutatni:

2 x 8 oldalpár teljes tördelése ragasztott forgatóként: egy napilap és egy képes magazin color kivitelben, valós címekkel; 2 x 4 fejléc tervezés (napilap és képes magazin). A lapokban a képválogatás a rovatok és cikkek tartalmának megfelelő legyen; 5-6 oldalpár, (kitalált) színes képes, A/4 méretű folyóiratnak lehetőleg nagy képekkel, látványos tördelési stílusban, elegáns, újszerű ötletekkel való kivitelezése; termékcímkék; reklámtáska; CD borító; kozmetikai termékcsalád.

Gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga eredményét a munka megtervezése, a pontossága, szakszerűsége szempontjainak figyelembevételével, egyetlen jeggyel kell minősíteni.

4.2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot, és az általa tanult eszközöket milyen sikerrel alkalmazta a bemutatott munkáiban.

Szóbeli vizsga értékelése

- A szóbeli vizsga értékelését egyetlen jeggyel kell minősíteni.

- A vizsgatantárgyak átlageredményét a Tipográfiai ismeretek tantárgy eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

- Minden vizsgatantárgyból a kettes jegyet el kell érni.

- Az elégtelen osztályzatú vizsgatantárgyból - vagy tantárgyakból - egy póttétel húzható.

A vizsga két részből áll:

a) A gyakorlati munkák szóbeli védése (év közben és az év végi vizsgán végrehajtott gyakorlati feladatok megoldási módjainak szakmai indoklása).

b) Felelet: A vizsgán a hallgató önálló tantárgyi témakörök alapján előre összeállított tételsorból kérdést húz, és arra összefüggő feleletet ad.

Szóbeli vizsgakérdések tantárgyi felbontása:

- Sajtóismeretek.

- Tipográfiai ismeretek.

- Számítástechnikai ismeretek.

A szóbeli vizsgán a hallgató általános szakirányú tájékozottságáról kell, hogy számot adjon.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

4.4. A szakképesítő vizsga értékelése, minősítése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét sikeresen teljesítette.

- Eredménytelennek (sikertelennek) kell tekinteni a vizsgát, ha a jelölt valamelyik vizsgarészből elégtelen jegyet kapott.

- Az eredménytelen vizsgarészből (a szóbeli vizsgarész vizsgatantárgyából, vizsgatantárgyaiból) a jelölt legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehet javítóvizsgát.

- Az eredménytelen vizsgarészből legfeljebb kétszer lehet javítóvizsgát tenni.

- Két sikertelen javítóvizsga után a teljes szakmai képzés megismétlésével lehet a jelöltet a teljes vizsga ismétlésére bocsátani.

- A vizsga minősítését egyetlen jeggyel kell minősíteni.

- A minősítést a három vizsgarész jegyének átlaga alapján úgy kell meghatározni, hogy hatvan százaléktól felfelé kell kerekíteni:

= kitűnően megfelelt, ha mindhárom vizsgarész jegye 5-ös;

= jelesen megfelelt, ha az átlageredmény legalább 4,6;

= jól megfelelt, ha az átlageredmény legalább 3,6;

= közepesen megfelelt, ha az átlageredmény legalább 2,6;

= megfelelt, ha az átlageredmény nem éri el a 2,6-ot;

= nem felelt meg, ha (már) az egyik vizsgarészből elégtelen jegyet kapott.

* * *

TIPOGRÁFUS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5278 01

2. A szakképesítés megnevezése: Tipográfus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A tipográfus olyan szakember, aki a megrendelővel előzetesen megbeszélt követelmények, elképzelések rögzítése után önállóan tervez, tervvázlatokat készít és kivitelez különböző nyomtatványokat, lapokat és könyveket a rendelkezésre álló szöveg- és képanyagból, továbbá képes önálló arculat létrehozására, logo, embléma tervezésére.

Ezeknek a kivitelezéséhez műszaki dokumentációt készít, részt vesz a gyártás ellenőrzésében és lebonyolításában.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- személyi számítógép üzemeltetése,

- számítógép-rendszerprogramok megfelelő kezelése,

- önálló számítógépes munkahely megszervezése, kialakítása és illesztése a rendszerkörnyezethez,

- a számítógépben előforduló kisebb hibák, az eszközök közötti kommunikációban előforduló kisebb fennakadások elhárítása,

- előkészített képek fogadása, szedett szövegek beemelése a tördelési felületre,

- grafikák készítése grafikai program segítségével,

- ábrák digitalizása,

- kiadányszerkesztő program tökéletes kezelése,

- a létrehozandó nyomtatvány fajtájára jellemző tipográfiai szabályok alkalmazása a nyomtatvány kialakítása során,

- adatkezelés, archiválás, kommunikáció más számítógépekkel,

- általános és speciális munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások.

3.2. Követelmények

Az általános szakismeret és szakelmélet terén

Ismerje:

- az írás fejlődésének útját a képírástól a betűig

ezen belül

= a képírás kialakulását a korai barlangrajzoktól kezdve a piktogram szerű rajzokon keresztül,

= az ideogrammák kialakulását,

= a hangok jelzésére szolgáló betű kialakulását (fonogramma);

- a betű történetét

ezen belül

= az írásfajták fejlődését az V. századtól a XIV. századig,

= az európai betűformákat - kapitális rusztika, unciális minuszkula, karoling minuszkula - mint a latin írás alapjai;

- a legfontosabb betűtípusokat

ezen belül

= a művészeti korok fejlődését, összefüggésben a nyomtatott betű kialakulásával;

- Gutenberg és kortársai munkásságát a barokk, a rokokó, a klasszicizmus és a szecesszió korában;

- a betűt mint kompozíciós és felületképző elemet

ezen belül

= a tipográfiai tervezés és betű egymásrahatását,

= a betű, a szavak, sorok, szövegoldalak, könyvek kialakulásának folyamatát,

= a betűnek mint grafikai rajzolatnak az általa kialakult látványnak az összefüggéseit;

- a papír alapanyagait;

- a papírfajtákat, súlyát, méretét, szálirányát;

- a vászonfajtákat, fűzőanyagokat;

- présaranyozó fóliákat, nyomdafestékeket, anilin festékeket;

- fontosabb könyvkötészeti szabványokat.

Legyen ismerete a sík, a tér, a forma, a szín kialakításáról (kompozíció, az arány, a méret, a szerkezet, rész és egész, kiemelés és elhagyás, ritmusok, tér, a fény és árnyék összefüggései).

Alkalmazza:

- a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, lehetőségeit

= több ezer betűtípust ismeretében, a téma hangulatához, tartalmához a legmegfelelőbb kiválasztása;

- a színek kölcsönhatását, harmóniáját, (komplementerek, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket);

- a vonal, a folt, a szín kompozíciós, dekoratív, illusztratív lehetőségeit

= a betű mellett a megfelelő hatás, a látvány elérése érdekében más dekoratív elemek alkalmazása a betű mellett. Ilyen a kép, a grafika, a színes tónus, a lénia, a keret;

- tipográfiai alapelveket;

- a betűritmus, szövegfolt, szövegszerkesztés, tördelés alapelveit;

- a jel (monogram, piktogram, embléma) betűs és tematikus változatait;

- számítógépes szöveg- és képszerkesztő rendszereket (szövegszerkesztés, szövegtördelés, képfeldolgozás; grafikai programok, Internet, digitális képtovábbítás);

- a magyar helyesírás szabályait;

- a Munka Törvénykönyve rá vonatkozó előírásait;

- a tűz- és balesetvédelmi előírásokat;

- az érintésvédelemi előírásoka;

- környezetvédelmi előírásokat.

Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére, igényes és esztétikus megjelenítésére.

A tipográfiai tervezés területén

Ismerje:

- tevékenységének helyét, szerepét a nyomdaipari feldolgozási rendszerben,

- a rábízott munkaeszköz - a számítógép és a hozzá kapcsolódó perifériák - alapvető jellemzőit, ismerje fel ezen jegyek alapján a rendelkezésre álló berendezéseket,

- a rendelkezésére álló eszközök lehetőségeit és felhasználhatóságuk korlátait,

- a munkaterületén előforduló egyéb eszközök (fénymásológép, levilágítógép, printer, előhívó automata gépsor, denzitométer) működését és kezelését,

- a névjegy, meghívó, plakát, szórólap és egyéb kiadványok sajátosságait,

- a doboz, a csomagolóanyag, árucímke funkcióját,

- a könyvtervezés esztétikáját és a különbözőségekből adódó, jellegzetességeket.

Alkalmazza:

- megadott szempontok alapján cég, termék termékcsoport, szolgáltatás stb. embléma, logo tervezését,

- adott szöveg, képanyag alapján termékismertető, katalógus, könyv, könyvborító tervezését,

- szépirodalmi, verses, műszaki-tudományos, mesekönyv, művészeti album és egyéb könyvek tervezési, tördelési szabályait,

- forgatókönyv, illusztráció, képaláírás, címlap, védőborító készítését,

- a nyomtatási eljárásokat, grafikai kifejezésmódokat: magasnyomtatás, mélynyomás, rézkarc, síknyomás, litográfia, szitanyomás eljárásait,

- a gyártási dokumentációkat,

- az optimális feladatvégzéshez szükséges programok kiválasztását,

- a rendelkezésre álló hardverelemek összekapcsolását,

- a rendelkezésre álló szoftverkörnyezetnek a feladat elvégzéshez szükséges beállítását (fontok kiválasztása, billentyűzet definiálása stb.),

- a munkaterületén végbemenő munkafolyamatokat, a kiadványszerkesztés egyes fázisait, a kapcsolattartás módját a megrendelővel és más munkaterületekkel,

- a korrektúrajeleket,

- a szedési, tördelési szabályokat,

- a vállalkozási alapismereteket.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele

Általános (vagy művészeti) középiskolai végzettség és szakmai előképzettség (tervezőszerkesztővégzettség).

4.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga az évközi gyakorlati munkák bemutatásából, a vizsgán készített gyakorlati feladatok megoldásából és szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgázónak bizonyítania kell azt, hogy

- képes komplex módon a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben felsoroltakat. Az ennek való megfelelést bizonyítja a végrehajtott gyakorlati feladatokkal és elméleti felkészültségével.

4.2.1. Gyakorlati vizsga

Az év végi vizsgán végrehajtandó gyakorlati feladatok:

1. betűrajz kompozíció,

2. szignet,

3. klasszikus szépirodalmi könyv A/5, címnegyedív,

4. műszaki könyv A/4, oldalpár (képes-rajzos),

5. gyermekkönyv terve táblaborító B/5,

6. verseskönyv 4 oldal belív,

7. művészeti könyv védőborító.

A fenti feladatokat előrenyomott tükörlapon, ceruza, vonalzó, tipométer használatával, a megfelelő műszaki dokumentáció elkészítésével kell megoldani.

A vizsgán ezen feladatokból kettőt kell megoldani (tételhúzás alapján), összesen 60 perc időtartam alatt.

Célja: az év közben iskolán kívül végrehajtott gyakorlati feladatok alátámasztása, az "önálló munka", a konkrét gyakorlati feladat megoldási képességének bizonyítása a vizsgabizottság előtt.

A vizsga során a hallgatónak az egész évben végzett gyakorlati munkáit be kell bemutatnia. Ez több darabból áll, melynek témáját a képzési év közben a képző intézmény szaktanárai határozzák meg.

A szaktanárok év közben folyamatosan szakmai instrukciókkal látják el a hallgatókat a gyakorlati feladatokkal kapcsolatban.

Évközi gyakorlati (tervezési) feladatok, amelyeket a gyakorlati vizsgán be kell mutatni:

embléma; névjegy; levélpapír; boríték; hirdetés; egyszerűbb prospektus; dobozterv; CD borító vagy italcímke; belső oldalak; A/4-es színes lap kopf, borító és oldalpár.

Gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga eredményét a munka megtervezése, a pontossága, szakszerűsége szempontjainak figyelembevételével, egyetlen jeggyel kell minősíteni.

4.2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot, és az általa tanult eszközöket milyen sikerrel alkalmazta a bemutatott munkáiban.

Szóbeli vizsga értékelése

- A szóbeli vizsga értékelését egyetlen jeggyel kell minősíteni.

- A vizsgatantárgyak átlageredményét a kiadvány- és könyvtervezés tantárgyak eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

- Minden vizsgatantárgyból a kettes jegyet el kell érni.

- Az elégtelen osztályzatú vizsgatantárgyból - vagy tantárgyakból - egy póttétel húzható.

A vizsga két részből áll:

a) A gyakorlati munkák szóbeli védése (év közben és az év végi vizsgán végrehajtott gyakorlati feladatok megoldási módjainak szakmai indoklása).

b) Felelet: A vizsgán a hallgató a témakörök alapján előre összeállított tételsorból kérdést húz és arra összefüggő feleletet ad.

Szóbeli vizsgakérdések tantárgyi felbontása:

- Kiadványtervezés.

- Grafikai ismeretek.

- Könyvtervezés.

- Anyagismeret.

A szóbeli vizsgán a hallgató általános szakirányú tájékozottságáról kell, hogy számot adjon.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

4.4. A vizsga értékelése, minősítése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét sikeresen teljesítette.

- Eredménytelennek (sikertelennek) kell tekinteni a vizsgát, ha a jelölt valamelyik vizsgarészből elégtelen jegyet kapott.

- Az eredménytelen vizsgarészből (a szóbeli vizsgarész vizsgatantárgyából, vizsgatantárgyaiból) a jelölt legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehet javítóvizsgát.

- Az eredménytelen vizsgarészből legfeljebb kétszer lehet javítóvizsgát tenni.

- Két sikertelen javítóvizsga után a teljes szakmai képzés megismétlésével lehet a jelöltet a teljes vizsga ismétlésére bocsátani.

- A vizsga minősítését egyetlen jeggyel kell minősíteni.

- A minősítést a három vizsgarész jegyének átlaga alapján úgy kell meghatározni, hogy hatvan százaléktól felfelé kell kerekíteni:

= kitűnően megfelelt, ha mindhárom vizsgarész jegye 5-ös;

= jelesen megfelelt, ha az átlageredmény legalább 4,6;

= jól megfelelt, ha az átlageredmény legalább 3,6;

= közepesen megfelelt, ha az átlageredmény legalább 2,6;

= megfelelt, ha az átlageredmény nem éri el a 2,6-ot;

= nem felelt meg, ha (már) az egyik vizsgarészből elégtelen jegyet kapott.

* * *

VENDÉGFOGADÓS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 7822 02

2. A szakképesítés megnevezése: Vendégfogadós

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. Munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

A vendégfogadós kisebb panziókban, fogadókban és a fizető-vendéglátás területén önálló vezetési, szervezési és gazdálkodási feladatokat ellátó szakember, aki korszerű, magas szintű szakmai, vállalkozói, marketing és vendéglátó ismeretekkel, valamint a tevékenység gyakorlása során szükséges - legalább egy nyelvből - idegennyelv-tudással rendelkezik.

Munkája során

- a panziók, fogadók, fizetővendég-szobák üzemeltetéséhez szükséges vezetői, szervezői, gazdálkodási feladatot lát el, koordinálja az egyes munkafolyamatokat, végzi, megszervezi a vállalkozás ügyvitelét, adminisztrációját, ismeri és alkalmazza a tevékenységére vonatkozó jogi, adózási és egyéb szabályokat;

- a vendégek részére szállást, étkezési szolgáltatást (reggelit, fél vagy teljes panziós ellátást) valamint egyéb szolgáltatásokat biztosít;

- gondoskodik a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékony felhasználásáról;

- elemzi a piac és a környezet változásait és ennek megfelelően alakítja ki a szolgáltatásai típusait, formáit, árait;

- üzleti, vendég-, törzsvendégkapcsolatokat ápol, foglalkozik a vendégek panaszaival, észrevételeivel;

- bemutatja, reklámozza szolgáltatásait, hatékony üzletpolitikát és marketingstratégiát alakít ki, menedzseri feladatokat lát el;

- gondoskodik a vendégszobák megfelelő berendezéséről, azok takarításáról, biztosítja a kulturált higiénés feltételeket;

- a vendégek részére elkészíti és felszolgálja a megrendelt ételeket;

- a vendégek részére információt ad a környék idegenforgalmi - turisztikai értékeiről és programlehetőségeiről.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A vendégfogadós az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában

- legyen képes a vendégfogadói tevékenység - szállásadás, étkeztetés és egyéb szolgáltatások biztosítása - komplex végzésére;

- legyen képes a panziók, fogadók és a fizető-vendéglátó tevékenység gazdálkodásának megtervezésére, elemzésére és az eredményes gazdálkodásra;

- ismerje és tudja alkalmazni a tevékenységére vonatkozó jogi, adózási és egyéb szabályokat;

- ismerje a fogadósok, panziósok és a magánszálláshely kiadásával foglalkozóknak az idegenforgalommal és a vendéglátással való kapcsolatát;

- legyen tisztában a panziósok, fizető-vendéglátók és az utazási irodák közötti együttműködés feltételeivel, formáival;

- ismerje és alkalmazza a vendégek nyilvántartásával, bejelentésével kapcsolatos szabályokat, számlázási és adminisztrációs előírásokat;

- legyen tisztában a szállásadás, vendégfogadás tárgyi, technikai és szervezési-ügyintézési feltételeivel és feladataival, munkája során alkalmazza tudását;

- legyen képes a vendégkör igényei szerint egyszerűbb ételeket elkészíteni és azokat felszolgálni;

- ismerje és alkalmazza a magánszálláshely értékesítésénél alkalmazható korszerű marketing eszközöket, módszereket, a hatékony reklámtechnikákat;

- legyen képes vállalkozása önálló menedzselésére, irányítására;

- rendelkezzen legalább egy világnyelven és/vagy a helyi sajátosságoknak, illetve a vendégkör igényeinek megfelelő idegennyelv-tudással;

- legyen képes az üzleti etikett és protokoll szabályok betartásával és alkalmazásával széles körű szakmai kapcsolatrendszer kialakítására;

- rendelkezzék a szakterületen nélkülözhetetlen vendégfogadói és szolgáltatói szemlélettel és gondolkodásmóddal.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e azokkal a szakmai ismeretekkel, amelyek birtokában alkalmassá válik kisebb panziókban, fogadókban és a fizető-vendéglátás területén a vendégfogadós tevékenység önálló végzésére és szervezésére;

- elsajátította-e azokat a gazdálkodási és ügyviteli ismereteket, vezetési és szervezési módszereket, technikákat, amelyek a panziós, vendégfogadós vállalkozás sikeres és hatékony irányításához nélkülözhetetlenek;

- birtokában van-e a vendégfogadósi tevékenységhez szükséges szállásadói, vendéglátó, gazdálkodási, marketing és idegenforgalmi ismereteknek;

- képes-e a vendégek igényeinek megfelelő étkezési szolgáltatások biztosítására, étrendek összeállítására, ételek elkészítésére, ajánlására és felszolgálására;

- rendelkezik-e a vendégközpontú gondolkodásmóddal és szemlélettel, valamint megfelelő kommunikációs készséggel és a tevékenység végzéséhez szükség idegennyelv-tudással.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás

A vizsgázó ismerje:

- a vendégfogadós tevékenység helyét, szerepét és jelentőségét a turizmus egész rendszerében, a magánszálláshely hasznosításának helyét és szerepét az idegenforgalmi kínálatban;

- a turizmus alapfogalmait, a bel- és külföldi turisták igényeit, szokásait, elvárásait;

- hazánk idegenforgalmának aktuális kérdéseit, a fejlesztés irányait és lehetőségeit;

- a vendéglátás és szállodaipar jelentőségét, szerepét az idegenforgalomban;

- a szállodaipar és a szállásértékesítés gazdasági jelentőségét, az idegenforgalommal és a gazdaság egyéb ágaival fennálló kapcsolatrendszerét;

- a hazai és nemzetközi szállodaipar feladatát, fejlődésének főbb tendenciáit;

- a kereskedelmi szálláshelyek fogalmát, csoportosítását, osztályba sorolásuk szempontjait;

- a panziók, fogadók létesítésének, telepítésének szempontjait, a panziók műszaki berendezéseit, felszereléseit, az üzemeltetés feltételeit;

- a magánszálláshely berendezésével, felszerelésével kapcsolatos elvárásokat, a takarításra vonatkozó előírásokat;

- a panziók, fogadók, fizetővendég-szobák biztonsági előírásait, a biztosítási lehetőségeket;

- a vendég fogadásával, tartózkodásával, elutazásával kapcsolatos, valamint a vendég elutazása utáni teendőket;

- a szállásadó és a vendég jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a szállásadó felelősségére;

- a környezeti kultúra kialakításának követelményeit;

- a magánszálláshely hasznosításával foglalkozó vállalkozás indításával, működtetésével kapcsolatos teendőket;

- a fogadók, panziók és fizető-vendéglátás tevékenységi körét szabályozó előírásokat, rendeleteket;

- a panzió, fogadó vezetéséhez szükséges gazdasági alapfogalmakat, gazdálkodási és ügyviteli előírásokat, feladatokat, az árképzés és árkialakítás módját;

- mindazokat az adó-, társadalombiztosítási, pénzügyi, ügyviteli előírásokat, amelyek birtokában vállalkozását üzemelteti;

- a gazdasági műveletek körét, fogalmát, bizonylatait, azok elszámolási módját, számvitelét és a pénzügyi munka területeit;

- a devizagazdálkodással kapcsolatos alapfogalmakat, a külföldi fizetőeszközök adásvételével kapcsolatos előírásokat;

- a magánszálláshely értékesítésénél alkalmazható korszerű marketing eszközöket, módszereket, a hatékony reklám technikáját;

- a piackutatási módszereket, technikákat a piaci információk rendezési, értékelési elvét;

- a korszerű táplálkozás alapjait, az étrend-összeállítás elveit;

- az ételkészítés, a tálalás és a felszolgálás szabályait, alapelveit;

- a magyar gasztronómia történetét, a magyar konyha jellegzetes ételeit, a magyar nép étkezési és italfogyasztási szokásait;

- a nemzeti konyhák sajátosságait, az egyes nemzetek jellegzetes ételeit, étel- és italfogyasztási szokásait;

- Magyarország idegenforgalmi-földrajzi adottságait, legjelentősebb kulturális, történeti és építészeti értékeit, különös tekintettel az adott tájegység értékeire (természeti adottságai, kirándulóhelyei, történelmi nevezetességei, hagyományai, népszokásai, idegenforgalmi attrakciói);

- a vendégeknek ajánlható kulturális, sport és egyéb programlehetőségeket (múzeumokat, gyógyfürdőket, éttermeket);

- a vendégkör sajátosságait, vendégtípusait, a vendégekkel való bánás eszközeit, módszereit;

- az emberi kapcsolatokat alapvetően meghatározó pszichológiai és kommunikációs alapelveket;

- az üzleti levelezés formai és tartalmi előírásait.

A vizsgázó tudja alkalmazni:

- a vállalkozói tevékenységre vonatkozó jogi, adózási és egyéb rendeleteket, szabályokat és előírásokat;

- a bejelentési és számlaadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályokat és a vendégkönyv vezetésére vonatkozó előírásokat;

- a higiénés előírásokat, a munka, biztonság-, egészség- és környezetvédelmi szabályokat;

- az élelmiszerek és az elkészített ételek tárolására vonatkozó közegészségügyi előírásokat;

- az ételek ajánlására és felszolgálásra vonatkozó alapszabályokat;

- az ételek készítésére vonatkozó technológiai eljárásokat;

- a szálláshely hatékony értékesítéséhez szükséges marketing eszközöket és módszereket;

- a munkavégzést megkönnyítő korszerű számítástechnikai és egyéb kommunikációs eszközöket (telefon, fax, fénymásoló stb.).

A vizsgázó legyen képes:

- a vendégfogadós tevékenység megszervezésére a panziókban, fogadókban, valamint a fizető-vendéglátás területén;

- az aktuális ügyviteli, pénzforgalmi, adó-, banki, valuta-, deviza -előírások alkalmazására;

- az üzleti munkában szükséges és a törvények által előírt nyilvántartási feladatok végrehajtására;

- a gazdálkodás eredményességi vizsgálatára;

- a munkához szükséges technikai eszközök (számítógép, pénztárgép, telefon, fax, másológép) használatára;

- az üzleti levelezésre, az írásbeli megállapodások, szerződések tartalmi és formai eszköztára felhasználásával;

- vendégei részére szakszerű tájékoztatást adni magyar és idegen nyelven;

- a vendégek igényeinek és szokásainak megfelelő étel- és italválaszték kialakítására;

- reggeli és egyszerűbb ételek elkészítésére, tálalására és felszolgálásra;

- a reklám- és propagandatevékenység végzésére, reklámakciók megszervezésére;

- a marketing tevékenység üzleti szintű alkalmazására, marketing értékesítési terv készítésére;

- a munkavédelemmel kapcsolatos szabályok betartására és betartatására;

- a vendégközpontú, etikus, kulturált magatartásra.

3. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekről áll.

3.1. Gyakorlati vizsga: 180 perc.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- ételkészítési, terítési és felszolgálási gyakorlat;

- szakmai beszélgetés.

Az ételkészítési gyakorlaton a vizsgázók a tevékenység jellegének megfelelő tételsor szerinti ételeket készítenek és ezekkel kapcsolatos terítési, felszolgálási feladatokat végzik el.

A gyakorlati vizsga része a szakmai beszélgetés, amelyet a szakkifejezések alkalmazásával a gyakorlati tevékenységről kell folytatni, és ezúton meggyőződni a vizsgázó szakmai tudásáról. Ez a beszélgetés terjedjen ki a vizsgafeladathoz kapcsolódó munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi ismeretekre is.

A gyakorlati vizsga megfelelő feltételeiről a vizsgát szervező intézménynek kell gondoskodnia. A gyakorlati vizsga lebonyolítható megfelelő tanüzemben, tankonyhában és működő üzemi feltételek között egyaránt.

3.1.1. Gyakorlati vizsgakövetelmények

A vizsgázó legyen képes:

- az egyes élelmiszerekkel kapcsolatos gyakorlati előkészítő és felhasználói munkára;

- a konyhatechnológiai szabályok alkalmazásával az ételek elkészítésére;

- az elkészítendő ételsornak megfelelő teríték előkészítésére és a terítésre;

- az elkészített ételsor értékelésére, bemutatására, felszolgálására;

- a tevékenységben előforduló munka- és egészségvédelmi, baleset-elhárítási, üzemi és személyi higiénés, tűzrendészeti és elsősegély-nyújtási előírások betartására.

3.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról.

A szóbeli felelet ideje maximum 20 perc.

A szóbeli vizsga két részből áll:

1. Vendégfogadós szakmai ismeretek számon kérése tételsor alapján, tételhúzás formájában.

A tételsor az alábbi tantárgyak anyagát foglalja magába:

a) Vendégfogadós ismeretek.

Idegenforgalmi ismeretek.

Vendéglátó és szállodai ismeretek.

b) Gazdálkodási és jogi ismeretek.

Marketing.

2. Szakmai beszélgetés idegen nyelven

A vendégfogadós szakterülethez kapcsolódó beszédhelyzetekben, szituációkban, szakmai és általános témakörökben alapszintű kommunikálás az adott idegen nyelven.

Nem kell szakmai idegen nyelvből vizsgáznia annak, aki szakirányú (vendéglátó vagy idegenforgalmi) belkereskedelmi szakmai nyelvvizsgával, vagy egyéb államilag elismert szakirányú nyelvvizsgával rendelkezik.

3.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények

a) A Vendégfogadós szakmai ismeretek számon kérése során a vizsgázó ismerje:

- a vendégfogadós tevékenység helyét és jelentőségét az idegenforgalmi kínálatban;

- az idegenforgalmi piac fogalmát, alapkategóriáit, hazánk idegenforgalmának aktuális kérdéseit;

- Magyarország és az adott környezet, régió idegenforgalmi földrajzi adottságait, kulturális, történelmi és néprajzi értékeit;

- a hazai és nemzetközi szállodaipar feladatát, gazdasági jelentőségét, kapcsolatrendszerét;

- a szállodaipar jelentőségét a turizmus lebonyolításában, a kereskedelmi szálláshelyek fogalmát, osztályba sorolásának szempontjait;

- a vendéglátás jelentőségét, szerepét az idegenforgalomban, ezen belül a fogadók, panziók és fizető-vendéglátók feladatát;

- a vendégkör sajátosságait, a vendégek típusait, a vendégekkel való bánás eszközeit, módszereit;

- a magyar gasztronómia kialakulását, a magyar konyha jellegzetes ételeit, italait;

- az egyes nemzetek jellegzetes ételeit, italait, étel- és italfogyasztási szokásait;

- a korszerű táplálkozás alapjait, az egyes élelmiszerek összetételét, tápanyagértékeit;

- reggeli és egyéb egyszerűbb ételek ételkészítési technológiáját;

- az emberi kapcsolatokat alapvetően meghatározó pszichológiai és kommunikációs alapelveket;

- a panziók és egyéb magánszálláshelyek létesítésének, telepítésének szempontjait, a vendégszoba berendezését, felszerelését, az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeit;

- a vendég fogadásával, tartózkodásával és elutazásával kapcsolatos feladatokat;

- a panziók és magánszálláshelyek értékesítésével és hasznosításával foglalkozó vállalkozás indításával, működtetésével kapcsolatos teendőket;

- a tevékenység gazdálkodási alapjait, az árképzés és árkialakítás módjait;

- a magánszálláshelyek üzemeltetésére vonatkozó legfontosabb hatósági előírásokat;

- a magánszállásadók számára nélkülözhetetlen általános és speciális adózási, pénzügyi és ügyviteli ismereteket, a devizagazdálkodással kapcsolatos alapfogalmakat, a külföldi fizetőeszközök adásvételével kapcsolatos előírásokat;

- a szállásadó és a vendég jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a szállásadó felelősségére;

- a marketing fogalmát, eszköztárát, a PR és az SP szerepét;

- az üzleti levelezés, az írásbeli megállapodások, szerződések tartalmi és formai eszköztárát.

b) Szakmai beszélgetés idegen nyelven

Az idegen nyelvi beszélgetés során a vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy munkakörében:

- képes az alapfokú nyelvi szintnek megfelelően információ fogadására és átadására;

- az általános alapszókincs és a meghatározott szakmai szókincs használatában rutinszerű jártasságot mutat;

- felismeri vendége beszédszándékát és arra képes adekvát módon reagálni;

- képes a helyzetnek megfelelően alkalmazni a következő beszédszándékokat: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, búcsúzás, elköszönés, információkérés, információ átadás, értés, vagy nem értés kifejezése, tudás vagy nem tudás kifejezése, köszönetnyilvánítás, udvarias kérés, bocsánatkérés, dicséret és elismerés kifejezése, figyelem felhívása, tetszés és nem tetszés kifejezése, tiltás kifejezése, kötelezettség kifejezése, szándék és akarat kifejezése, javaslat, jókívánságok kifejezése, a telefonálás nyelvi formái;

- megérti az általános beszédhelyzetekben elhangzó idegen nyelvi közléseket (családról, lakásról, vásárlásról, sportolásról, egészségről, betegségről, utazásról, pénzváltásról, szórakozásról, szabadidőről stb.);

- megért utasításokat és kéréseket;

- tud kérdéseket feltenni és kérdésekre megfelelően válaszolni;

- a nyelvhasználat során törekszik a helyes kiejtésre és intonációra, beszédsebessége nem akadályozza a kommunikációt,

- képes a hallott és az írott szöveg lényegét megérteni, lényeges adatokat, információkat kiszűrni és arra adekvát módon reagálni;

- a kommunikáció során a megértést kizáró nyelvtani, nyelvhelyességi hibák nélkül alkalmazza a szakmai terminológiát;

- megérti a vendégfogadós szakterület jellegzetes beszédhelyzeteiben elhangzó közléseket;

- birtokában van a vendégfogadós szakma alapvető gyakorlati területeihez kapcsolódó lexikai ismereteknek (a szálláshelyek, a szálloda, panzió, magánszálláshelyek berendezése, felszereltsége, a szálláshely környezetében lévő természeti és idegenforgalmi nevezetességek, a vendéglátóipari és kereskedelmi egységek, a különböző szolgáltatások felsorolása, a magyar konyha specialitásai, ételfajták, italfajták felsorolása stb.);

- tudja a vendéget udvariasan fogadni, számára egyszerű mondatokkal megfogalmazott felvilágosítást adni;

- tud a vendégnek speciális magyar ételeket, italokat ajánlani, részletesen jellemezve azokat;

- tud a vendég igényeinek megfelelő étel- és italsorokat ajánlani;

- egyszerű mondatokkal kifejezve magát tud beszélni a magyar konyha sajátosságairól, valamint a különböző nemzetek jellegzetes ételeiről és italairól;

- tud a vendégnek kulturális, sport- és egyéb programokat ajánlani;

- tudja kezelni a vendégek reklamációit.

3.3. A vizsga értékelése

Az értékelés során a vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

- szakmai gyakorlat;

- szakmai elmélet.

A szóbeli vizsgán a hallgató feleletét résztételenként kell értékelni, és a végső jegy megállapításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

Eredménytelennek kell tekinteni a vizsgát, ha a vizsgázó a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgarész bármelyik vizsgatárgyából elégtelen osztályzatot kapott. Javítani azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgarészből, illetőleg tárgyból kell a következő vizsgaidőszakban.

V. Részvételi feltételek

1. A szakképzésben való részvétel feltételei::

- alapfokú iskolai végzettség;

- szakmai alkalmasság;

- eredményes nyelvi szintfelmérés.

2. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- alapfokú iskolai végzettség;

- szakmai alkalmasság;

- egy idegen nyelv alapszintű ismerete;

- a képző cég igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott tanulmányi és tantárgyi vizsgakövetelményeknek maradéktalanul eleget tett.

VI. Ajánlott szakmai tanátrgyak és blokkok

1. Vendégfogadós szakmai ismeretek:

- Gazdálkodási és jogi ismeretek.

- Idegenforgalmi ismeretek.

- Vendéglátó és szállodai ismeretek.

- Vendégfogadós szakmai és szervezési ismeretek.

- Marketing ismeretek.

- Élelmiszerismeret.

- Ételkészítési ismeretek.

- Ételkészítési gyakorlatok.

- Kommunikáció és informatika.

2. Szakmai idegen nyelv

2. számú melléklet a 19/2000. (VII. 26.) OM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

DIVAT-STÍLUSTERVEZŐ ASSZISZTENS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5276 01

2. A szakképesítés megnevezése: Divat-stílustervező asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegezése

- Ruhatervező iparművész irányításával vagy önállóan végez öltözködési stílus- és divattanácsadást.

- Szalonokban egyéni megrendelésre segíti kiválasztani a legmegfelelőbb modellt, valamint a kellékeket, kiegészítőket.

- Egyéni megrendelésre vagy kollekció összeállításához különböző rajztechnikákkal modellrajzokat készít.

- Mintadarab elkészítéséhez gyártmányrajzot készít.

- Bemutatókhoz vagy kereskedelmi kollekció összeállításához megtervezi a női (férfi, gyermek-) ruházat darabjait (blúz, szoknya, nadrág, mellény, ruha, kosztüm, kabát, kötött öltözék, bőrruházat, fehérnemű, fürdőruha, sportruházat, formaruha, egyenruha stb.), a legcélszerűbb anyagok, szabásvonalak és a divatirányzatok figyelembevételével.

- Megtervezi a modellekhez felhasználandó anyagokat, vagy meglévő anyagokhoz tervez modelleket.

- Részt vesz a kiállítások, divatbemutatók szervezésében, kollekciók, valamint az egyéni viselet darabjainak színválasztásában, a színek összehangolásában, a színkombinációk kiválasztásában, kidolgozásában, az egyéniség, az életkor, az alkalom stb. figyelembevételével.

- Elkészíti a kereskedelmi kollekciók modellterveit különféle színvariációkban.

- Részt vesz a modellek készítése során a varrási műveletek kiválasztásában, a kidolgozási munkák irányításában.

- Részt vesz reklám- és fotóirodák, modellügynökségek, divatlapok, áruházak, üzletek, szalonok arculatának kialakításában, megtervezésében.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. Rajzfeladatok

1.1. A rajzkészítés gyakorlati feladatai

- Síklapok és geometrikus testek ábrázolása.

- Anyagszerűség ábrázolása.

- Ruhaterv vonalas rajzának elkészítése.

- Geometrikus és térbeli ruhadarabok, drapériák rajzainak készítése.

- Rajzi jelölések alkalmazása tervrajzokon.

- Figura nélküli ruhatervek ábrázolása.

1.2. Alakrajzkészítés feladatai

- A test arányainak, a testrészek viszonyának ábrázolása.

- Drapéria és az emberi test kapcsolatának ábrázolása.

- A gerincoszlop szerepének érzékeltetése a mozdulat során, rajzban.

- Alapállások változatainak megrajzolása.

- Frontális és oldalnézeti ábrázolások készítése.

- Kontraposztos mozdulatok ábrázolása.

- Testarányok változtatásának érzékeltetése a divatrajzokon.

1.3. Rajztechnikai feladatok

- Mozgó figuraábrázolások kivitelezése különböző öltözékekben, különféle rajztechnikákkal.

- Színes rajztechnikák kivitelezése a tervezési munka során.

- Divatrajzok készítése különféle technikákkal.

- Anyagféleségek rajzainak készítése különféle technikákkal.

- Kollázskészítés.

1.4. Divatrajzkészítés feladatai

- Különféle típusú és stílusú modellek divatrajzainak elkészítése egyéni rajzstílusban.

- Gyorsrajzkészítés (krokizás).

2. Művészeti ismeretek alkalmazásának feladatai

2.1. Művészeti anatómiai ismeretek alkalmazásának feladatai

- Az emberi test felépítésének ismerete és jellemzése.

- A csontrendszer felépítésének ismerete és illusztrálása rajzban.

- Az izomrendszer felépítésének ismerete és jellemzése.

- Az emberi test fejlődésének és arányainak jellemzése.

- Az anatómiai és ergonómiai kutatások, méretrendszerek ismerete és jellemzése.

- Az anatómiai ismeretek alkalmazása az öltözékek kialakítása során.

2.2. Színelméleti ismeretek alkalmazásának feladatai

- A színek jelentőségének magyarázata.

- Színkeverés alkalmazása a színek tulajdonságainak felhasználásával.

- A színek hatásának értelmezése, megkülönböztetése, jelentésük magyarázata.

- A színek összehangolásának alkalmazása.

- A folt és a vonal, a minta, a ritmus jelentésének ismerete és alkalmazása a tervrajzokon, kiállításokon, bemutatókon.

- Az egyén színeinek ismerete, szín- és stílustanácsadás.

2.3. Művészettörténeti ismeretek és alkalmazásuk feladatai

- A művészet fogalma, kialakulása, művészeti stílusok, történelmi korszakok ismerete és áttekintő jellemzése.

- Az egyes történelmi korszakok kronológiai rendjének, főbb történeti eseményeinek ismerete, jellemzése.

- A gazdasági, társadalmi fejlődés kultúrára gyakorolt hatásainak ismerete és jellemzése.

- A művészettörténet fő stíluskorszakainak időrendbe állítása, valamint az építészet, a társművészetek, a képzőművészet főbb műalkotásainak jellemzése:

= az ókori kelet kultúrái, Mezopotámia, Egyiptom,

= az ókori görög és római művészet,

= ókeresztény és bizánci művészet,

= a népvándorlás korának művészete, preromán művészet,

= a középkor művészete: román stílus, gótikus művészet,

= a reneszánsz művészete,

= a barokk művészet,

= a klasszicizmus és a romantika, a XIX. század művészete,

= modern művészet.

2.4. Népművészeti ismeretek alkalmazásának feladatai

- A néprajz fogalmának, történetének magyarázata.

- Népművészeti műfajok kialakulása és változásainak jellemzése.

- A technikai civilizáció hatásainak jellemzése.

- A népi mesterségek jellemzése.

2.5. Öltözködés-történeti ismeretek alkalmazásának feladatai

- Az öltözködés kialakulásának, a különböző történelmi korok öltözködéskultúrájának ismerete, jellemzése, alkalmazása a tervezés során:

= az öltözködés kezdete - lepelruhák,

= az európai román és gótikus viselet,

= a reneszánsz viselet,

= a barokk viselet,

= a rokokó viselet,

= a polgári divat a XIX. században,

= historizmus a divatban,

= a női divat reformja a XX. század elején (1896-1917),

= az art deco (1910-1945),

= a fiatalok forradalma 1945 után,

= a magyar viselet a honfoglalástól a XVIII. század végéig,

= a magyar viselet a reformkortól napjainkig.

2.6. Magyar népviseleti ismeretek alkalmazásának feladatai

- A magyar népviseletek eredetének, történeti korszakainak, tájjellegének, megjelenési formáinak ismerete, jellemzése, felhasználása a tervezés során:

= régi magyar viseletek, paraszti öltözetek,

= alföldi viseletek,

= matyó viseletek,

= felföldi viseletek,

= dunántúli viseletek,

= erdélyi viseletek,

= magyarországi nemzetiségi viseletek,

= magyar romantikus viseletek (népviseletek továbbélése mai öltözködésünkben).

3. A tervezés elméleti és gyakorlati feladatai

3.1. Tervezési alapismeretek alkalmazásának feladatai:

- A női öltözékrendszer és az öltözék elemeinek kialakulása, fejlődésének ismerete és jellemzése.

- A divat szakkifejezéseinek ismerete és alkalmazása.

- Az öltözékek külső és belső arányainak, célszerű anyagainak, szabásvonalainak kialakítása a tervezés során.

- Tervdokumentáció-készítés.

- Öltözékterv-kivitelezés.

3.2. Divatlapolvasás feladatai

- A kialakult divatsajtó, szakfolyóiratok, szakirodalom, a ruhaipari szakkifejezések ismerete és alkalmazása.

- Az öltözéktípusok, az egyes ruhafajták jellegzetességeinek szakszerű meghatározása.

3.3. Divattrend-ismeretek és alkalmazásuk feladatai

- A divattrend szerepének és jelentőségének meghatározása.

- Trendcsoportok meghatározása.

- A trendek összetételének jellemzése.

- Trendstílusok jellemzőinek magyarázata, megkülönböztetése.

- Trendinformációk ismerete.

3.4. Ötletfejlesztés feladatai

- Ötletgyűjtés korabeli divatrajzokból.

- Tervezés az alapötlet felhasználásával.

- Tervezés az ötlet továbbfejlesztésével.

3.5. A funkcionális tervezés gyakorlati feladatai

3.5.1. Szabás nélküli kiterített formák (drapéria, lepelruha) tervezése.

3.5.2. Anyagtársítások készítése különféle ruhaformák terveihez.

3.5.3. Tervezés eltérő alkatokra az alkati sajátosságok és az öltözködés összefüggéseinek alkalmazásával.

3.5.4. Tervezés elmúlt korok inspirációi alapján (retro).

3.5.5. Tervezés a magyar népművészet inspirációja alapján.

3.5.6. Kereskedelmi kollekció tervezése az aktuális divatirányzat, a trend figyelembevételével.

3.5.7. Alkalmi öltözékek tervezése.

3.5.8. Kalaptervezés.

3.5.9. Formaruha, egyenruha tervezése.

3.5.10. Tervezés saját alkatra.

3.5.11. Bőrruházat tervezése.

3.5.12. Divatbemutató tréning.

3.6. Divatbemutató előkészítésének és lebonyolításának feladatai

- A divatbemutató koncepciójának összeállítása.

- A kiválasztott időszak színeinek ismerete, alkalmazása a bemutatókon.

- Anyag- és színtablók készítése.

- Célcsoportok öltöztetésének jellemzése.

- Kellékezés.

- Szabászati elvek ismerete és alkalmazása a szabászati konzultációk során.

- Próbák irányítása, közreműködés a kivitelezésben.

- Modellkészítés és varrás irányítása, alapvető feladatainak elvégzése, konzultálás a kivitelezőkkel.

- Tablók készítése.

- Mozgáspróbák szervezése és közreműködés a lebonyolításban.

- Stábértekezlet szervezése és közreműködés a lebonyolításban.

4. Textil- és ruhaipari elméleti és gyakorlati feladatok

4.1. Alapanyag és áruismeret alkalmazásának feladatai

- A textilipari nyersanyagok (természetes, mesterséges és kevert szálasanyagok) főbb viselésre és használatra vonatkozó tulajdonságainak jellemzése.

- A fonal és cérnagyártás alapfogalmai, különbsége.

- Fonalféleségek, cérnafajták ismerete, és felhasználási lehetőségeik meghatározása a divatigényeknek megfelelően.

- Az öltözködési alapanyagok előállításának alapismeretei (szövés, kötés, mintázás) és jellemzése.

- A kikészítés alapismeretei és jellemzése.

- Áruismeret: szövetminőségek típusainak viselési és megmunkálási tulajdonságainak és felhasználási területeinek jellemzése.

4.2. Szerkesztési és modellezési ismeretek alkalmazásának feladatai

Divatrajzolvasás:

- Divatrajzok jellegzetességeinek szakszerű leírása, funkció, szín, alapanyag, szabászati jelleg és technológiai kivitel szerint.

Szabásminták szerkesztése:

- Női arányos testalkat felépítésének jellemzése.

- Mérettáblázatok használata.

- Arányostól eltérő alkatok jellemzése.

- Alapvető női felsőruházati cikkek és alkatrészeik szerkesztése (szoknya, ruha, női blúz, blézer, nadrág).

Modellezés:

- Divatrajzról, alapminták felhasználásával és átalakításával különféle divatvonalú szoknyák, ruhák, nadrágok és kosztümkabát szabásmintáinak elkészítése.

4.3. Szabás-varrás gyakorlati feladatai

- A felfektetés, felrajzolás, szabás alapelveinek ismerete és alkalmazása.

- A legismertebb kézi öltések és gépi varrástípusok készítése.

- A ruházat legjellemzőbb kisalkatrészeinek készítése.

- Egyedi méretre készülő alapvető ruhadarabok lepróbálása, leigazítása, elkészítése a ragasztási, varrási, vasalási műveletek alkalmazásával.

- A szabás, varrás, vasalás eszközeinek használata.

5. Számítógépes gyártás-előkészítés alkalmazásának feladatai

- Számítógépes gyártás-előkészítési rendszerek ismerete, jellemzése.

- Szabásminták adatainak leolvasása scannerrel, illetve digitalizáló berendezéssel.

- Számítógépes felfektetési rajz készítése, a manuális beavatkozás szabályainak ismerete és alkalmazása.

- Számítógépes program segítségével mérettáblázat készítése, alkatrészek szabásmintáinak szerkesztése, modellezése, szériázása, elhelyezése modellkönyvtárban.

- Szabásminták, szériák, terítékrajzok nyomtatása.

- Kivágóberendezések működtetése.

6. Munkajogi ismeretek alkalmazásának feladatai

- Törvények, jogszabályok, rendeletek fogalmának ismerete.

- A Munka Törvénykönyve alapfogalmainak ismerete és érvényesítése.

- Munkajogi kérdések ismerete, alkalmazása.

- A Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó előírásainak ismerete, alkalmazása.

7. A kommunikáció feladatai

- Az álláskeresés elméleti és gyakorlati szabályainak ismerete.

- Önéletrajz, pályázat, munkaszerződés készítése.

- A köszönés, a bemutatkozás, a megszólítás formáinak ismerete és alkalmazása.

- A kommunikáció formáinak ismerete, alkalmazása a felettesekkel és munkatársakkal kapcsolatban.

- Az illemtan, az etikett főbb szabályainak (viselkedés, stílus, öltözködés), ismerete és alkalmazása gyakorlati helyzetekben.

- Üzleti etika.

8. Munka- és környezetvédelem feladatai

- A környezet és munkavédelem definícióinak ismerete.

- A környezetorientált értékrendszer, a környezeti etika elfogadása, alkalmazása a gyakorlatban.

- Az emberre ható élő és élettelen környezeti tényezők ismerete.

- A környezetszennyezés következményeinek és egészségkárosító hatásának felismerése.

- A munkahelyekre és a tevékenységre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása.

- A ruhaipari munkahelyek kialakításának ismerete a munkavédelmi és ergonómiai követelmények betartása.

- A munkaterületre vonatkozó baleset-elhárítási szabályok ismerete és betartása.

- Munkahelyi baleset bejelentésével, a sérült ellátásával kapcsolatos feladatok ismerete, alkalmazása.

9. Marketing alapismeretek alkalmazásának feladatai

Marketing ismeretek alkalmazása:

- A marketing alapfogalmainak ismerete, meghatározása.

- A marketing szerepe a társadalomban és az üzleti életben.

- A piac fogalma, típusai.

- Fogyasztói szokások.

Marketing eszközök alkalmazása:

- A termék fogalma, típusai, termékkategóriák.

- Termék életciklus.

- Árpolitika.

- Az értékesítés, értékesítés ösztönzése.

- A reklám.

Marketing rendszer:

- Marketing információs rendszer.

- Marketing szervezet.

- Marketing stratégia.

B) Követelmények

1. Rajz

1.1. A rajzkészítés gyakorlati követelményei

A tanuló legyen képes:

- ábrázolni síklapokat és geometrikus testeket különböző rálátásban,

- a textilfajták viselkedését és a formák összefüggéseit érzékeltetni rajzban,

- az anyagszerűséget egyszerűen ábrázolni, drapériatanulmányokat készíteni,

- ruhatervek vonalas rajzait elkészíteni,

- síkban kiterített geometrikus ruhákat, ruharészleteket arányosan ábrázolni,

- próbababán lévő modelleket térbelileg ábrázolni,

- egyszerű rajzi jelölésekkel különféle díszítéseket (hajtások, plisszék, szegők stb.), alkatrészeket (gallér- és zsebformák, váll- és ujjmegoldások stb.) ábrázolni,

- figura nélküli ruhaterveket esztétikusan ábrázolni.

1.2. Alakrajzkészítés követelményei

- Tudja ábrázolni a test arányait, a testrészek egymáshoz való viszonyát.

- Legyen képes a drapéria és az emberi test kapcsolatának ábrázolására.

- Tudja érzékeltetni a gerincoszlop meghatározó szerepét a mozdulatokban és annak ábrázolásában.

- Tudjon alapállásokat vázolni mozdulatok szempontjából.

- Legyen képes alakrajzot készíteni frontálisan és oldalnézetből.

- Értse és alkalmazza a kontraposztot mint a divatrajzok legelterjedtebb alapmozdulatát.

- Tudja, hogy mi történik a testen belül, hova kell kerülnie a súlypontnak, hogyan kell kicsavart testhelyzetekben, felemelt karokkal, bonyolultabb mozdulatokkal alakot ábrázolni.

- Ismerje a testarányok megnyújtásának szerepét, a lendületes és kifejező divatrajz készítésének részleteit.

1.3. Rajztechnikai követelmények

- Alapvető készségszinten legyen képes figuraábrázolásokra különböző öltözékekben és mozdulatokkal.

- Ismerje és tudja alkalmazni a különféle színes rajztechnikákat.

- Tudjon különféle rajztechnikákkal anyagféleségeket ábrázolni.

- Tudjon különféle technikákkal divatrajot készíteni ceruzával, szénnel, tussal, pasztellkrétával, akvarellel különféle papírtípusokra.

- Ismerje és képes legyen alkalmazni a kollázskészítés technikáját.

1.4. Divatrajzkészítés (kroki) követelményei

- Legyen képes a ruha, a sziluett, a mozdulat és a ruhakarakter összhangjának rajzi megjelenítésére.

- Tudja megjeleníteni a különféle típusú és stílusú modellek divatrajzait meghatározott technikával egyéni rajzstílusban.

- Alkalmazza a ruha és a mozgás kapcsolatát különböző testhelyzetű figurák rajzain.

- Tudjon gyorsrajzot (krokit) készíteni.

2. Művészeti ismeretek

2.1. Művészeti anatómia követelményei

- Tudja meghatározni az emberi test alapvető anatómiai jellemzőit, felépítését.

- Tudja bemutatni csontvázon és rajzban illusztrálni a csontrendszer feladatát, összetételét, kapcsolatait, a test felosztását, az egyes csontformák szerepét funkciójuk szerint.

- Tudja jellemezni az izomrendszert mint a test külső megjelenési formájának hordozóját, kialakítóját, az izmok összetételét, működését.

- Tudja megnevezni a csontrendszert mozgató izmokat, megrajzolni vázlatosan külső formai megjelenésüket, felsorolni funkciójukat a test különböző területein és meghatározni felosztásukat.

- Tudja definiálni az emberi test fejlődését és növekedési folyamatát.

- Legyen tájékozott az ideális testarány változásokról a művészet tükrében.

- Tudja meghatározni az arány szerepét a figura esztétikája terén és a látvány egészében.

- Legyen képes alkalmazni az alkati sajátosságokat, eltéréseket, a korrekciós lehetőségeket az öltözék kialakításánál.

- Legyen felkészült az anatómiai és ergonómiai kutatások szerepét, lényegét, a mérettáblázatok, méretrendszerek kialakításának elvét illetően.

- Tudja alkalmazni az anatómiai ismereteket az öltözékek kialakítása során.

2.2. Színelmélet követelményei

- Ismerje a színek jelentőségét életünkben.

- Ismerje a színek tulajdonságait a fizika szempontjából, a színek felosztását a színérzet, a színjelleg szempontjából.

- Tudja meghatározni és alkalmazni a színkeverés elvét, a színek tulajdonságait, a színkontrasztok, a színcsaládok, a színritmus jellemzőit.

- Ismerje a színek hatásait: térhatás, pszichikai, fiziológiai hatások.

- Legyen képes meghatározni a színekhez kapcsolódó asszociációkat, a színek jelentését (népi, társadalmi, vallási), bemutatni a szín és az egyéniség összefüggéseit.

- Tudjon színeket összehangolni.

- Tudja bemutatni a színek egymásra gyakorolt hatását, a színkombinációk hatásait, a színarányok szerepét adott felületen és egy ruhafelületen belül.

- Alkalmazza a szín és a színfolt befolyásoló szerepét az öltözéken belül - a kiemelés, a felosztás, a kiegyensúlyozottság, az arányeltolódás lehetőségeit.

- Tudja demonstrálni a folt és vonal jelentését, jelentőségét: a minta és szín érvényesülésével különböző helyzetekben (kiállításokon, divatbemutatókon) az öltözék színvariációs lehetőségeivel, a színsorok hatásaival, egymással való kapcsolatukkal, a mintakombinációkkal.

- Ismerje az egyén színeit, a szín- és stílustanácsadás elvét.

- Legyen képes javaslatot tenni személyre szólóan a legelőnyösebb külső és az öltözet összehangolására.

2.3. Művészettörténet követelményei

- Tudja meghatározni a művészet fogalmát, kialakulását, a művészeti stílusokat, ismerje és tudja jellemezni a történelmi korszakokat.

- Ismerje az egyes történelmi korszakok kronológiai rendjét, főbb történeti eseményeit és tudja jellemezni.

- Ismerje és tudja jellemezni a gazdasági, társadalmi fejlődés kultúrára gyakorolt hatásait.

- Ismerje az egyes stílusok jellemzőit: a formák és technikák fejlődését az építészet és társművészetek, a képzőművészet egyéb ágaiban. Tudjon leírást adni az egyes korszakok főbb műveiről.

- Ismerje a művészeti stílusok viszonyát a történeti korszakfelosztáshoz, az egyes stílusok időbeni egymásutániságát, a korszakolás határainak problémáját.

Az ókori kelet kultúrái, Mezopotámia, Egyiptom.

Az ókori görög és római művészet.

- Legyen tájékozott az ókori művészetek történeti hátterével kapcsolatos vallási, ideológiai kérdésekben, ismerje a fontosabb mitológiai tudnivalókat, irodalmi műveket.

- Tudja jellemezni az ókor jelentős emlékeinek felépítését és díszítőelemeinek stílusát, az építőtechnika fejlődését.

- Kövesse nyomon az ókori emberábrázolás vonásait a szobrászatban, a festészetben, a kompozíció, mozdulatábrázolás, arányrendszer, karakter- és jellemábrázolás összehasonlításával a legfontosabb alkotók és műveik alapján.

Ókeresztény és bizánci művészet.

A népvándorlás korának művészete, preromán művészet.

A középkor művészete: román stílus, gótikus művészet.

- Ismerje a középkori művészet történelmi-ideológiai hátterét.

- Ismerje a keresztény templomtípusok és építészeti formák kialakulását, rendszerét, a román és gótikus stílus közötti különbségeket, a legfontosabb európai és magyar emlékeket.

- Tudja jellemezni az építészet és a többi művészeti ág viszonyát: a szobrászat és a festészet fejlődését a két stílus emlékein.

- Legyen tájékozott a városi központok, az udvari lovagi kultúra és az irodalom művészetre gyakorolt hatásait illetően.

A reneszánsz művészete:

- Tudja ismertetni a reneszánsz és a középkor összehasonlítása alapján a művészet és a gondolkodás új formáit.

- Ismerje a reneszánsz két korszakának különbségeit, az ember- és valóságábrázolás új problémáit a legismertebb alkotók és műveik tükrében.

- Tudja jellemezni Magyarország művészeti-diplomáciai kapcsolatait, kulturális helyzetét a középkori és a reneszánsz Európában.

A barokk művészet:

- Tudja ismertetni a reneszánsz és a barokk stílus különbségeit: az építészet új műfajait az európai újkor művészetében, a legfontosabb vezető területeket és központokat és ezek kisugárzását.

- Tudja meghatározni a barokk stílus mibenlétének jellemzőit, a szobrászat, a festészet építészet, illetve a többi művészeti ág (bútor, ötvösség, iparművészet) viszonylatában.

- Ismerje a barokk korban az abszolút monarchia fogalmát, a legfontosabb uralkodói központok életformáját, stílusteremtő alkotókat és alkotásokat.

- Ismerje a magyarországi barokk művészet jellemzőit, a török hódoltság korszakát és hatásait.

A klasszicizmus és a romantika, a XIX. század művészete.

- Tudja jellemezni a klasszicizmus és az ókor feléledését a XIX. században, az építészet új követelményeit, a nagyvárosok, intézmények, iparosodás hatásait a művészetben.

- Tudja jellemezni az építészet és a historizáló stílusok vonásait.

- Legyen tájékozott a felvilágosodás és a XIX. századi filozófiai irányzatok hátterét illetően.

- Ismerje a festészet és a szobrászat XIX. századi törekvéseit, az emberi pszichikum és egyéniség kérdéseit az ábrázolóművészetekben, a művészeti élet szerveződését (akadémiák, művésztársaságok, folyóiratok, irányzatok stb.).

- A magyarországi művészetben ismerje a reformkor törekvéseit, a klasszicizmus és historizmus mestereit és műveit (építészet, festészet, szobrászat), az egyes irányzatokat Magyarország és az európai művészet viszonylatában.

- Tudja jellemezni Budapest világvárossá fejlődését.

- Akadémizmus a XIX. század festészetében, szobrászatában.

Modern művészet:

- Legyen tájékozott a századforduló új stílusalakítási törekvéseivel, művészeti irányzataival, a modern művészet kialakulásának körülményeivel kapcsolatban.

- Ismerje a modern művészet mestereit, iskoláit, ezek művészetszervező törekvéseit és hatásukat a művészet ágaiban (iparművészet, ipari forma, bútor, üveg stb.).

- Ismerje az avantgarde törekvések jellemzőit és hatásukat.

2.4. Népművészet követelményei

- Tudja meghatározni a néprajz fogalmát és ismertetni történetét.

- Tudja ismertetni a népművészeti műfajok kialakulását és jellemezni változásait.

- Legyen képes a technikai civilizáció hatásainak jellemzésére.

- Ismerje a népi mesterségeket és tudja jellemezni főbb vonásaikat.

2.5. Öltözködéstörténet követelményei

Az öltözködés kezdetei, lepelruhák:

- Tudja meghatározni az öltözködés kialakulásának hipotéziseit és jellemezni az öltözködés kezdeteit jelentő lepelruhák típusait:

= egyiptomi ágyékkötő és ingruha,

= asszír rojtos köpeny,

= görög ing,

= római tunika, tóga,

= arab, afrikai, indiai lepelruha,

= bizánci és ókeresztény viselet,

= szabott ruhaváltozatok kezdetei a XII-XIII. században.

Az európai román és gótikus viselet:

- Tudja megfogalmazni a román és a gótikus viselet jellemzőit Európában és jellemezni a divat megjelenését, variánsait a XIV-XV. században, felsorolni a burgundi divat ismertetőjegyeit.

A reneszánsz viselet:

- Tudja jellemezni az olasz reneszánsz viselet darabjait a XV. század második felében, a reneszánsz változatait a XVI. században, az olasz, a német, a spanyol reneszánsz viselet ismertetőjegyeit.

A barokk viselet:

- Tudja felismerni a barokk viselet ismertetőjegyeit a XVII. században, jellemezni a 30 éves háború divatját, felsorolni a divatközpontokat (Franciaország, Németalföld, XIV. Lajos a Napkirály udvartartása), valamint bemutatni a francia divatipar megalapozásának történetét.

A rokokó viselet:

- Ismerje fel a rokokó viselet stílusjegyeit és változatait a XVIII. században:

= regence,

= XV. Lajos stílus,

= copf stílus,

= Marie Antoinette mint divatkirálynő,

= polgári divat a XVIII. század végén,

= angol hatás, felvilágosodás eszméi a divatban.

A polgári divat a XIX. században:

- Tudja jellemezni a francia forradalom és Napóleon hatását a divatra, a klasszicizmus és empire (1793-1814) reformját az öltözködésben és az életmódban, az antik eszményképek újjáélesztését, a Napóleon császári pompát, London új divatközponttá válását.

- Ismerje fel a biedermeier főbb stílusjegyeit (1814-1840).

- Tudja Bécs divatközponttá válásának történetét.

- Tudja definiálni a női és férfi szerep kettéválását.

Historizmus a divatban:

- Tudja felsorolni a historizmus divatjának ismertetőjegyeit (neobarokk, neorokokó 1840-1860).

- Tudja jellemezni a női divat rangjelző szerepét az ingruhától a krinolinig, a férfi ruházat leegyszerűsödését, a turnür viseletet.

- Legyen tájékozott a divat terjedéséről, megjelenítési formáiról (viseletrajzok, divatlapok), a divatcégek megjelenéséről, a XIX. század végéig, a francia haute couture kialakulásáról.

A női divat reformja a XX. század elején (1896-1917):

- Tudja jellemezni a szecessziós divatot, a női divat reformját a századfordulón (P. Poiret, Gazette du Bon-Ton).

Az "art deco" (1910-1945):

- Ismerje az "art deco" és a népi ízlés jellemzőit az 1920-1930-as években.

- Tudja felsorolni a divatirányzatokat: Chanel és a garszon ideál, a sport lady, a konzervatív férfi ideál, az 1940-es évek ideálja, Hollyvood hatása.

A fiatalok forradalma 1945 után:

- Tudja jellemezni a pop art, a népies stílus, a hippizmus jelenségét, az öltözködés szerepének átalakulását az 1970-es években, a konfekció elterjedését, a rétegízlések kielégítését, a japán és punk hatást az 1980-as években, a sport szerepét, a márkanevek fétisizálását.

- Ismerje napjaink nagy divatházait.

A magyar viselet a honfoglalástól a XVIII. század végéig:

- Tudja jellemezni a magyar viseletet a honfoglalástól a XVIII. század végéig.

- Ismerje fel a keleti típusú öltözködést és harcmodort, a török hatást a XV. századtól kezdve.

- Legyen tájékozott a XVII. századi jellegzetes magyar viseletről és átalakulásáról a XVIII. században.

A magyar viselet a reformkortól napjainkig:

- Ismerje a magyar viselet újjászületését a reformkorban és az 1860-as években.

- Legyen tájékozott a magyar divattervezés kezdeteiről, a magyar díszruha változatairól 1867, 1869, 1916-ban.

2.6. Magyar népviseletek követelményei

- Ismerje a magyar népviseletek eredetét, tudja jellemezni történeti korszakait, tájjellegét, megjelenési formáit:

= régi magyar viseletek, paraszti öltözetek,

= alföldi viseletek,

= matyó viseletek,

= felföldi viseletek,

= dunántúli viseletek,

= erdélyi viseletek,

= magyarországi nemzetiségi viseletek,

= magyar romantikus viseletek (népviseletek továbbélése mai öltözködésünkben).

3. A tervezés elmélete és gyakorlata

3.1. Tervezési alapismeretek követelményei

- Tudja ismertetni és jellemezni a női öltözékrendszer és az öltözék elemeinek kialakulását, fejlődését, a divat hatását a modern öltözködésben.

- Ismerje és alkalmazza a divat szakkifejezéseit.

- Legyen képes az öltözékek külső és belső arányainak, célszerű anyagainak, szabásvonalainak elemzésére és kialakítására a tervezés során:

= horizontális, vertikális, átlós belső osztások azonos befoglaló formában,

= a blúz, a szoknya, a nadrág, a mellény,

= a ruha,

= a kosztüm, a kabát,

= a kötött öltözék,

= a bőrruházat,

= a fehérnemű és fürdőruha,

= a sportruházat,

= a formaruha.

- Tudjon tervezési vázlatokat, tervdokumentációt készíteni a várható változások (szín, anyag, forma) alkalmazásával.

- Legyen képes egy kiválasztott öltözékterv műhelyben történő kivitelezésére.

3.2. Divatlapolvasás követelményei

- Ismerje és tudja használni a divatsajtóban, szakfolyóiratokban, szakirodalomban használatos ruhaipari szakkifejezéseket.

- Tudja felsorolni az egyes öltözéktípusok, ruhafajták jellegzetességeit, szakszerű leírását a funkció, szín, alapanyag és szabászati jelleg szerint, és előfordulásukat a különböző évek divatjában.

3.3. Divattrend-ismeretek követelményei

- Ismerje és tudja jellemezni a divattrend szerepét, jelentőségét.

- Tudja meghatározni a trendcsoportokat szakterület szerint.

- Tudja jellemezni a trendek összetételét korcsoportok, nemek, öltözéktípusok szerint.

- Ismerje a trendstílusok jellemzőit, kialakításuk befolyásoló tényezőit (gazdasági előfeltételek, kutatási eredmények, kereskedelmi befolyásoló tényezők, kulturális hatások, művészeti irányzatok, politikai hatások, mozgalmak stb.).

- Ismerje a trend információbázisokat, az információs lehetőségeket, az információ felhasználásának területeit, hatásait, módjait.

3.4. Ötletfejlesztés követelményei

- Tudjon ötletet gyűjteni megadott korabeli divatrajzokból.

- Tudjon tervezni az alapötlet felhasználásával.

- Tudja az ötletet továbbfejleszteni a tervezés során.

3.5. Funkcionális tervezés követelményei

3.5.1. Szabás nélküli kiterített formák (drapéria, lepelruha) tervezése.

- Tudjon tervezni szabad formakialakítással egyedi ruhaterveket szabászati szerkesztés nélkül geometrikus síkelemekből (kör, négyzet, téglalap stb.) és ókori lepelruhákból modern változatban.

3.5.2. Anyagtársítások készítése különféle ruhaformák terveihez.

- Legyenek képesek arány- és anyagábrázolási, szabászati ismereteik alapján kreativitásuk fejlesztésére, neves ötletadó tervezők példáinak bemutatása alapján pedig önálló öltözéktervezésre.

3.5.3. Tervezés eltérő alkatokra az alkati sajátosságok és az öltözködés összefüggéseinek alkalmazásával.

- Ismerje fel a jellegzetes női testformákat, tudja alkalmazni az alakot legjobban öltöztető formákat, szabásvonalakat, színeket, mintákat az aktuális divattrend felhasználásával.

- Ismerje a tipikustól eltérő testalkatok helyes és helytelen öltöztetésének jellemzőit, a kellékek szerepét, az ízlésformálás fontosságát.

3.5.4. Tervezés elmúlt korok inspirációi alapján (retro).

- Legyen képes ötletet meríteni az elmúlt korok öltözékeinek tárházából és az inspirációkat átértékelve a mai kor igényeinek megfelelő öltözékterveket elkészíteni.

3.5.5. Tervezés a magyar népművészet inspirációja alapján.

- Tudja jellemezni a különböző magyar népviseletek hatását a közelmúlt divattrendjére.

- Legyen képes önálló gyűjtés alapján sajátkezű rajz, illetve fotodokumentációs anyag összeállítására, a tervező számára érdekes, ötletadó részletek ábrázolására, a felhasználási módok megfogalmazására.

- Tudjon sikeresen beépíteni egy önmaga által választott ötletet a mai divatirányzatba.

- Legyen képes az alapötletet továbbfejleszteni.

3.5.6. Kereskedelmi kollekció tervezése az aktuális divatirányzat, a trend figyelembevételével.

- Tudjon tervezni egymással kombinálható modellekből kereskedelmi kollekciót.

- Ismerje a kollekció alaptípusok jellemzőit, az egyéni vagy alapruhatár és a kereskedelmi kollekcióalap összetevőit.

- Tudjon koordinált kollekciót tervezni adott témakörhöz stílus és alkalom szerint egymáshoz illeszkedő modellekből.

- Legyen képes az adott kollekción belül a szín, az alapanyag, a szabásvonalak, a díszítőelemek összhangjának megteremtésére.

- Tudjon kollázsokat készíteni a stílus, az anyag és a szín összehangolásával.

3.5.7. Alkalmi öltözékek tervezése

- Ismerje az ünnepi alkalmakra viselhető öltözékek fő jellegzetességeit (szín, alapanyag, forma, díszítés stb.).

- Tudjon tervezni délutáni ruhát, színházba, hangversenyre illő öltözéket, coctail ruhát, estélyi ruhát.

- Tudjon délutáni és estélyi ruha kollekciót tervezni.

3.5.8. Kalaptervezés

- Tudjon az öltözék igényes összképéhez tartozó sapkát, kalapot, fejdíszt tervezni és modellezni, illetve kiválasztani.

3.5.9. Formaruha, egyenruha tervezése

- Ismerje és tudja alkalmazni az egységes arculati karakter meghatározásának elveit különböző funkcióknak megfelelő öltözékek tervezésénél.

- Tudjon különbséget tenni a formaruha és az egyenruha között.

- Tudjon formaruhát vagy egyenruhát tervezni megadott koncepció szerint.

3.5.10. Tervezés saját alkatra

- Ismerje az egyéniség fogalmát, az egyéni öltözködés összetevőit.

- Ismerje saját arányait, az alkalmazható szín- és formalehetőségeket.

- Tudjon tervezni öltözéket saját részre, sajátos stílussal.

3.5.11. Bőrruházat tervezése

- Ismerje a bőrtípusokat, tudja behatárolni felhasználási területüket a funkció, a stílus és a gazdasági összefüggések ismeretében.

- Legyen képes bőrből készülő öltözéktervek készítésére.

3.5.12. Divatbemutató tréning

- Ismerje a divatbemutató koncepciójának összeállítási elveit.

- Ismerje a kiválasztott időszak színeit, az anyag- és színtablók készítési elvét.

- Ismerje a célcsoportokat és tudja jellemezni öltöztetésüket.

- Legyen tájékozott a szabászati elveket és a próbákat illetően.

- Ismerje a modellkészítés és varrásirányítás alapvető feladatait.

- Ismerje a bemutató stílusának megfelelő mozgás és zene kiválasztásának elveit.

3.6. Divatbemutató előkészítésének és lebonyolításának követelményei

- Legyen képes a divatbemutató koncepciójának összeállítására.

- A kiválasztott időszak színeit alkalmazza a bemutatón.

- Tudjon anyag- és színtablót készíteni.

- Tudja szakszerűen megtervezni a célcsoport öltözékét.

- Tudja kiválasztani a megfelelő kellékeket.

- Tudjon konzultálni a szabászokkal, modellkészítőkkel.

- Vegyen részt a próbák irányításában.

- Vegyen részt a mozgáspróbák szervezésében és a lebonyolításban.

- Vegyen részt a stábértekezlet munkájában, a divatbemutató megszervezésében, lebonyolításában.

4. Textil- és ruhaipari elméleti és gyakorlati ismeretek

4.1. Alapanyag és áruismeret követelményei

- Ismerje és tudja jellemezni a textilipari nyersanyagokat (természetes, mesterséges szálasanyagok), azok főbb viselésre és használatra vonatkozó tulajdonságait, a keverékekre vonatkozó szabályokat.

- Tudja meghatározni a fonal- és cérnagyártás alapfogalmait, a fonal és cérna különbségeit.

- Ismerje a fonalféleségeket, cérnafajtákat és felhasználási lehetőségeiket a divatigényeknek megfelelően.

- Legyen tájékozott az öltözködési alapanyagok előállításának alapfogalmai (szövés, kötés, mintázás) terén.

- Ismerje az alapkötéseket, a szövés elvét és a szövött anyagok mintázási lehetőségeit.

- Legyen jártas a különféle nyersanyagokból készült szövetek kikészítéseinek jellemzésében.

- Ismerje a különféle szövetminőségek fajtáit, viselési és megmunkálási tulajdonságait, felhasználási területeit.

4.2. Szerkesztés és modellezés követelményei

Divatrajzolvasás:

- Ismerje a ruhaipar területén használatos szakkifejezéseket.

- Tudja meghatározni az egyes öltözéktípusok, ruhaformák jellegzetességeit, szakszerű leírását a funkció, alapanyag, szabászati jelleg és a technológiai kivitel szerint.

Szabásminták szerkesztése:

- Ismerje a női arányos testalkat felépítését, a testalkat hosszúsági és szélességi felosztását.

- Tudjon méretet venni a testalkatról, ismerje a mérettáblázatok fajtáit, tartalmát és tudja alkalmazni egyszerű szerkesztéseknél.

- Ismerje és tudja jellemezni az arányostól eltérő alkatokat.

- Legyen képes segédlettel az alapvető női felsőruházati cikkek: szoknya, ruha, női blúz, blézer, nadrág alkatrészeit normál középméretre megszerkeszteni.

Modellezés:

- Legyen képes divatrajzról, alapminták felhasználásával és átalakításával különféle divatvonalú szoknyák, ruhák, nadrágok és kosztümkabát szabásmintáinak kialakítására.

- Tudja a modellezés szabályait tudatosan alkalmazni.

4.3. Szabás-varrás gyakorlati követelményei

- Ismerje és legyen képes alkalmazni a felfektetés, felrajzolás, szabás alapelveit.

- Tudja megfelelő minőségben elkészíteni a legismertebb kézi öltéseket és gépi varrástípusokat.

- Tudja szakszerűen elkészíteni a ruházat legjellemzőbb kisalkatrészeit (övek, pántok, ujjak, kézelők, zsebek, elejeszél megoldások, hasítékok, gallérok, húzózár bevarrások).

- Tudjon egyedi méretre készülő alapvető ruhadarabokat lepróbálni, leigazítani, elkészíteni, a ragasztási, varrási, vasalási műveletek alkalmazásával.

- Legyen képes a rendelkezésre álló szabászeszközök, varrógépek és a vasalás eszközeinek szakszerű, balesetmentes használatára.

5. Számítógépes gyártás-előkészítés követelményei

A tanulóknak tudniuk kell:

- ismertetni a legfontosabb számítógépes gyártás-előkészítési rendszereket,

- szabásminták adatait leolvasni scannerrel, illetve digitalizáló berendezéssel,

- számítógéppel felfektetési rajzot készíteni,

- egy számítógépes program segítségével mérettáblázatot készíteni, alkatrészek szabásmintáit megszerkeszteni, modellezni, és modellkönyvtárban elhelyezni,

- szabásmintákat, terítékrajzokat kinyomtatni,

- kivágóberendezések működési elveit.

6. Munkajogi ismeretek követelményei

- Ismerjék a törvények, jogszabályok, rendeletek fogalmát.

- Ismerjék a Munka Törvénykönyve alapfogalmait és legyenek képesek érvényesítésükre.

- Legyenek jártasak a munkajogi kérdések területén.

- Ismerjék és tudják alkalmazni a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó előírásait.

7. A kommunikáció követelményei

- Ismerjék az álláskeresés elméleti és gyakorlati szabályait.

- Tudjanak önéletrajzot, pályázatot, munkaszerződést készíteni.

- Tudják alkalmazni a köszönés, a bemutatkozás, a megszólítás különböző formáit.

- Ismerjék a kommunikáció különböző formáinak alkalmazásait a felettesekkel és munkatársakkal kapcsolatban.

- Ismerjék és alkalmazzák az illemtan, az etikett (viselkedés, stílus, öltözködés) főbb szabályait gyakorlati helyzetekben.

- Ismerjék az üzleti etika szabályait.

8. Munka- és környezetvédelem követelményei

- Ismerjék a környezet és a munkavédelem definícióit.

- Legyenek képesek a környezetorientált értékrendszer, a környezeti etika elfogadására és alkalmazására a gyakorlatban.

- Ismerjék az emberre ható élő és élettelen környezeti tényezőket.

- Ismerjék fel a környezetszennyezés következményeinek egészségkárosító hatásait.

- Legyenek tájékozottak a munkahelyekre és a tevékenységre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása terén.

- Ismerjék a ruhaipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi és ergonómiai követelményeit.

- Tudják betartani a munkaterületre vonatkozó baleset-elhárítási szabályokat.

- Legyenek tisztában a munkahelyi baleset bejelentésével, a sérült ellátásával kapcsolatos feladatokkal.

9. Marketing alapismeretek követelményei

Marketing ismeretek alkalmazása terén:

- Tudja meghatározni a marketing alapfogalmait, a marketing szerepét a társadalomban és az üzleti életben.

- Tudja definiálni a piac fogalmát és felsorolni típusait.

- Ismerje a fogyasztói szokások jellegzetességeit.

Marketing eszközök terén:

- Ismerje a termék fogalmát, típusait, a termékkategóriákat.

- Tudja jellemezni a termék életciklusát.

- Tudja definiálni az árpolitikát.

- Ismerje az értékesítés, értékesítés ösztönzés módszereit.

- Tudja meghatározni a reklám fogalmát, formáit, eszközeit, hatásait.

Marketing rendszer terén:

- Legyen tájékozott a marketing információs rendszer, a marketing szervezet felépítése, működése terén.

- Tudja a marketing stratégia fogalmát, elveit jellemezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsga részei

A tanulmányokat záró szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

1. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

A) Szakmai elméleti vizsgarészek

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Az írásbeli vizsga megkezdésének feltétele az "Öltözködéstörténet záródolgozat" határidőre történő beadása a vizsgázó részéről.

Az "Anyag- és áruismeret", valamint a "Szerkesztés-modellezés" tantárgyak írásbeli vizsgafeladatainak kijelölése központi feladatlapok alapján történik.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Művészettörténet.

- Társadalmi, gazdasági-jogi ismeretek.

A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximum 10 perc fordítható.

B) Szakmai gyakorlati vizsgarészek

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

- Tervrajzok dokumentáció.

- Modellbemutató.

A szakmai gyakorlati vizsga megkezdésének feltétele a Tervrajzok dokumentáció határidőre történő beadása a vizsgázó részéről.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

2.1.1. Az Öltözködéstörténet záródolgozat vizsgatárgy tartalma

Egy 20-30 oldalas gépelt dolgozatot kell leadni saját rajzaikkal vagy másolt ábrákkal illusztrálva, a hallgató által kiválasztott öltözködéstörténeti témából. Egy kiválasztott év vagy időszak divatját javasolt feldolgozni eredeti divatlapok alapján, esetleg egy kiegészítő darab pl. kalap, cipő változását hosszabb távra vonatkozóan.

A záródolgozatot egy pályázati kiírásnak megfelelő dosszié formában kell elkészíteni.

2.1.2. Az Anyag- és áruismeret vizsgatantárgy tartalma

Az öltözködésben használatos textilipari nyersanyagok eredete, viseletre vonatkozó tulajdonságaik, feldolgozásuk (fonás, szövés), felhasználásuk.

Szövet és kelmetípusok, mintázási lehetőségeik, kikészítésük, felhasználási területeik. Adott szövetmintából kiindulva határozza meg a szövettípust, fő jellemzőit és további minőségeit.

2.1.3. Szerkesztés-modellezés vizsgatantárgy tartalma Szöveges feladatok köre:

- Arányos női testalkat felépítése, hosszúsági és szélességi felosztása.

- A testalkatok jellemzői.

- A méretvétel helyei, a mérettáblázatok fajtái, tartalma.

Szerkesztési feladatok köre:

- Alapminták szerkesztése mérő- és rajzeszközök segítségével méretarányosan (szoknya, ruha, blézer, nadrág).

- A szerkesztést a testméret és a szerkesztési táblázat segítségével kell elkészíteni.

Modellezések köre:

- Megadott divatrajz alapján alapminta-átalakítás a modellezési szabályok alkalmazásával.

2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsgán a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

2.2.1. Művészettörténet tantárgy tartalma:

- Általános művészettörténet.

- Népművészet, népviseletek.

2.2.2. Társadalmi, gazdasági-jogi ismeretek tantárgy tartalma:

- Kommunikáció.

- Marketing ismeretek.

- Munka- és környezetvédelem, munkajog.

2.3. A szakmai gyakorlati vizsga tartalma

2.3.1. Varrásgyakorlat tartalma

Különféle alkatrészek, technológiai megoldások szakszerű kivitelezése:

Kézi öltések, gépi varrástípusok, formázóvarrások, zsebek, elejeszélek, kézelős ujjak, húzózáras hasítékok, nyakköreldolgozások, gallérkészítés és felvarrás, övkészítés és felvarrás, aljafelhajtások, felvarrások.

2.3.2. Tervrajzok dokumentáció tartalma

A dokumentáció a záróvizsga tervezési feladatainak tervrajz gyűjteménye.

Tartalmaznia kell:

- a modellcsoport stílusát,

- a modellrajzot elöl- és hátulnézetben,

- a modellek méretarányosan kicsinyített szabásmintáit,

- az anyagválasztás indoklását,

- milyen alkatra,

- milyen alkalomra,

- milyen célcsoport számára tervezte a kollekciót.

2.3.3. Modellbemutató vizsgatantárgy tartalma

A vizsgázónak meg kell szerveznie egy szabadon választott témájú kollekció (minimum 3 db) terveinek kivitelezését és bemutatóját.

A bemutatóra készített modellek a tervrajzok dokumentáció alapján kell, hogy készüljenek.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Ha a vizsgázó más szakmai vizsga keretében az adott tantárgyból eredményesen vizsgázott, felmenthető a tantárgy tanulása és a vizsga letétele alól.

A hallgatónak a jogosultságát okmányaival hitelesen kell igazolnia.

A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett sem adható.

4. A vizsga értékelése

A) Szakmai elméleti és gyakorlati vizsga

4.1. Az írásbeli vizsga értékelése

4.1.1. Az Öltözködéstörténet záródolgozat értékelésénél elsődleges szempont annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes volt-e a szakirodalom alapján a választott témát feldolgozni és egy képzőművészeti iskolázottságot tanúsító dossziét összeállítani.

Vizsgálni kell azt is, hogy önálló vagy másolt munkát adott-e be a vizsgázó, valamint a külalak színvonala megfelelő-e.

Tartalmi és kivitelezési szempontok alapján a dolgozatot 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A javasolt osztályzatot és a szöveges véleményt a dolgozatra rá kell vezetnie a javító tanárnak.

4.1.2. Anyag- és áruismeret

Az írásbeli feladatokat a mindenkori feladatsorhoz készített útmutató szerint kell értékelni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

A pontszámok osztályzattá alakítása:

4.1.3. Szerkesztés-modellezés

Az írásbeli feladatokat a mindenkori feladatsorhoz készített útmutató szerint kell értékelni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

A pontszámok osztályzattá alakítása:

Az írásbeli vizsga végső érdemjegyét a kerekítés általános szabályai szerint kell megállapítani.

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt írásbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra kapott osztályzata elégtelen.

4.2. A szóbeli vizsga értékelése

A szóbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát a Művészettörténet osztályzata figyelembevételével kell megállapítani.

Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra kapott osztályzata elégtelen.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

4.3. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga jegyét 1-5-ig terjedő osztályzattal a

- Tervrajzok,

- Modellbemutató,

- Varrásgyakorlat

gyakorlati kivitelezésére kapott érdemjegy átlagával kell megállapítani.

Kerekítő tényezőként a Modellbemutató érdemjegyét kell figyelembevenni.

Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha bármelyik gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegy elégtelen.

B) A szakképesítő vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (valamennyi vizsgarész - szakmai elmélet és gyakorlat - vizsgáját) meg kell ismételni.

A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészekből a jelölt javítóvizsgát tehet.

A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.

Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

5. A szakképzésben való részvétel feltételei

A divatstílus-tervező asszisztens szakképzésben az vehet részt, aki

- egészségileg alkalmas,

- középfokú iskolai végzettséggel,

- rajzkészséggel rendelkezik.

NYOMDAI SZÖVEG- ÉS KÉPSZERKESZTŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5278 06

2. A szakképesítés megnevezése: Nyomdai szöveg- és képszerkesztő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemzőleírása

Nyomtatványoldalak önálló kialakítása az adott gyártási utasítások alapján, a szedési, tördelési, tipográfiai és helyesírási szabályok figyelembevételével. Különböző nyomdai eredetik feldolgozása fototechnikai és elektronikai úton, grafikai másolóeredetik készítése valamennyi nyomtatványfajtából a különféle nyomtatási eljárások számára.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Személyi számítógép üzemeltetése.

- Számítógép-rendszerprogramok megfelelő kezelése.

- Önálló számítógépes munkahely megszervezése, kialakítása és illesztése a rendszerkörnyezethez.

- A számítógépben előforduló kisebb hibák, az eszközök közötti kommunikációban előforduló kisebb fennakadások elhárítása.

- Előkészített képek fogadása, szedett szövegek beemelése a tördelési felületre.

- Grafikák készítése - többnyire minta alapján - grafikai program segítségével.

- Ábrák digitalizálása.

- Kiadványszerkesztő program tökéletes kezelése.

- A létrehozandó nyomtatvány fajtájára jellemző tipográfiai szabályok alkalmazása a nyomtatvány kialakítása során.

- Adatkezelés, archiválás, kommunikáció más számítógépekkel.

- Fényképészeti technikák kezelése, a feldolgozáshoz szükséges anyagok ismerete.

- A különböző technológiai folyamatok ismerete (a megvilágítás, kidolgozás összhangjának megteremtése a továbbfeldolgozás technológiájának megfelelően).

- Elektronikus képfeldolgozó berendezések kezelése.

- Képfeldolgozó számítógépek kezelése.

- Képfeldolgozó program tökéletes kezelése.

- Általános és speciális munkavédelem, környezetvédelem, tűzvédelem.

2. Követelmények

A tanuló ismerje:

= tevékenységének helyét, szerepét a nyomdaipari feldolgozási rendszerben,

= a rábízott munkaeszköz - a számítógép és a hozzá kapcsolódó perifériák - alapvető jellemzőit, ismerje ezen jegyek alapján a rendelkezésére álló berendezéseket,

= a rendelkezésére álló eszközök lehetőségeit és felhasználhatóságuk korlátait,

= a munkaterületén előforduló egyéb eszközök (fénymásológép, levilágítógép, printer, előhívó automata gépsor, denzitométer) működését és kezelését,

= a munkaeszközéül szolgáló számítógép operációs rendszerét,

= valamelyik operációs segédprogramot;

- annak az operációs héjprogramnak a jellemzőit, lehetőségeit és korlátait, amelyben az általa használt programok működnek

= a munkáját befolyásoló alapvető fény- és színtani, reprotechnikai törvényeket,

= annak az operációs alapprogramnak a jellemzőit, lehetőségeit és korlátait, amelyben az általa használt programok működnek,

= a szín- és árnyalatkorrekció elveit, és tudja felismerni alkalmazásuk szükségességét.

A tanuló értse, tudja értelmezni:

= azokat a gyártási dokumentációkat, amiket rendelkezésére bocsátanak,

= az optimális feladatvégzéshez szükséges programok kiválasztását,

= a rendelkezésére álló hardver elemek összekapcsolását,

= a rendelkezésére álló szoftverkörnyezetnek a feladat elvégzéshez szükséges beállítását (fontok kiválasztása, billentyűzet definiálása stb.),

= az egyes nyomtatványféleségek tipográfiai jellemzőit,

= a munkaterületén végbemenő munkafolyamatokat, a kiadványszerkesztés egyes fázisait, a kapcsolattartás módját a megrendelővel és más munkaterületekkel,

= a fényképészeti technikák és technológiák alkalmazását,

= a szükséges színtani, fénytani és kémiai folyamatokat,

= a munkaterületén végbemenő munkafolyamatokat, a megelőző és követő nyomtatási, kötészeti technológiák munkafolyamatait és azok képfeldolgozási szempontból fontos követelményeit,

= a korrektúrajeleket,

= a szedési, tördelési szabályokat,

= a vállalkozási alapismereteket.

A tanuló tudja alkalmazni, használni:

- legalább egy, másolóeredeti készítésére alkalmas eszközt

= a képfeldolgozáshoz szükséges technikákat,

= a rendelkezésére álló (tanult) eszközöket,

= az általa tanult programokat,

= érvényt szerezni az egyes tipográfiai szabályoknak az adott kiadványszerkesztő programban,

= érvényre juttatni az egyes nyomtatványféleségek tipográfiai jellemzőit az általa alkalmazott programban;

- a képeket, szövegeket, grafikákat "mozgatni", azokat egy tördelt egységben integrálni;

- legalább egy vektoros és egy bittérképes grafikai programot nyomdatechnikailag helyesen használni, az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználni

= a vonalas eredetiket digitalizálni, vektorizálni,

= értékelni az általa elvégzett szín- és árnyalatkorrekciót, színellenőrző eljárásokat a továbbfeldolgozás szempontjából,

= a helyesírási szabályokat,

= az általános és speciális munka- és környezetvédelmi, tűzvédelmi előírásokat.

A tanuló legyen képes integrálni, tervezni, önállóan cselekedni:

= kifogástalanul tudja használni a számítógép számára fontos tartozékokat (egér, billentyűzet, adatrögzítő eszközök, monitor),

= megtervezni az előállítandó nyomtatvány munkafolyamatait,

= a rendelkezésére álló képfeldolgozó eszközökkel, a számítógép számára fontos tartozékokkal (egér, billentyűzet, adatrögzítő eszközök, monitor),

= a reprodukciós folyamatot, az igényelt képátalakítás munkafolyamatait,

= a továbbfeldolgozási folyamatok követelményeinek ismeretében az elkészült másolóeredeti minőségi elbírálására és a hibák kiküszöbölésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga (komplex vizsga)

- Általános nyomdaipari ismeret.

- Szakmai ismeret.

- Anyag- és áruismeret.

- Szakmai rajz.

A vizsga időtartama: 180 perc.

Szóbeli vizsga (4 külön tétel)

- Szakmai ismeret (alkalmazás szint).

- Anyag- és áruismeret (alkalmazás szint).

- Általános nyomdaipari ismeret (ismeret szint).

- Munkavédelmi ismeret (alkalmazás szint).

A vizsga időtartama: max. 15 perc vizsgázónként.

Gyakorlati vizsga (alkalmazás szint)

A tanuló a rendelkezésére álló eszközök (számítógép és perifériái, számítógépes rendszerkörnyezet, programok, hagyományos képfeldolgozási eszközök) segítségével tudjon egy komlex, az eddig megszerzett tudását átfogóan felmérő, oldalpár szedési-tördelési, képkidolgozási feladatot végrehajtani a vizsgafeladatban meghatározott gyártási paraméterek alapján. A vizsgafeladat nehézségi fokát úgy kell megszabni, hogy az igazodjon a tanulmányi idő alatt elsajátítható programok szinjéhez.

A vizsga időtartama: 240 perc.

A vizsga értékelése

Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott megoldási útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen jeggyel kell értékelni.

Ha bármelyik résztantárgy nullapontos lenne, úgy az írásbeli eredménye elégtelen.

Szakmai szóbeli vizsga

- A szóbeli vizsga értékelését egyetlen jeggyel kell értékelni.

- A vizsgatantárgyak átlageredményét a Szakmai ismeret tantárgy eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

- Minden vizsgatantárgyból a kettes jegyet el kell érni.

- Az elégtelen osztályzatú vizsgatantárgyból - vagy tantárgyakból - egy póttétel húzható.

Szakmai gyakorlati vizsga

- A gyakorlati vizsga eredményét a munka megtervezése, a pontossága, szakszerűsége szempontjainak figyelembevételével, egyetlen jeggyel kell értékelni.

A szakmai vizsga értékelése és minősítése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) követelményét sikeresen teljesítette.

- Eredménytelennek (sikertelennek) kell tekinteni a szakmai vizsgát, ha a jelölt valamelyik vizsgarészből elégtelen jegyet kapott.

- Az eredménytelen vizsgarészből (a szóbeli vizsgarész vizsgatantárgyából, vizsgatantárgyaiból) a jelölt legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehet javítóvizsgát.

- A szakmai elméleti vizsgát egyetlen jeggyel kell értékelni.

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai vizsga értékeléséhez a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásait kell alkalmazni.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és rendjéről szóló, a 4/1996 (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet.

- Az azonos szakmacsoportos oktatás társszakma (Nyomóforma-készítő) Nyomdaipari alapismeret tantárgy jegyének az elismerése, ha a társszakma szakmai vizsga minősítése legalább "közepesen megfelelt".

4. A szakirányú szakképesítés megszerzésének előfeltételei

- Szakmai alkalmasság (szemészeti vizsgálat, kifogástalan színlátás, jó kézügyesség és kombinatív készség).

- Középiskolai végzettség.

V. Javasolt vizsgakérdés témakörök

- Tipográfiai ismeretek.

- Különböző nyomtatási eljárások másolóeredetivel szembeni elvárásai.

- Személyi számítógépek alapismerete.

- Operációs rendszerprogramok ismerete.

- Grafikus felületen működő szövegszerkesztő program ismerete.

- Vektorgrafikus program ismerete.

- Grafikus felületen működő tördelőprogram ismerete.

- Fényképészeti alapismeretek (eszközök, anyagok).

- Elektronikus képfeldolgozó berendezések ismerete.

- Képfeldolgozásra alkalmas számítógépek ismerete.

- Képfeldolgozó program ismerete.

Adatkezelés, archiválás.

- Hálózati rendszerprogram ismerete.

- Általános- és speciális munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások.

* * *

SZIKVÍZ ÉS SZÉNSAVAS ÜDÍTŐITAL-KÉSZÍTŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5212 05

2. A szakképesítés megnevezése: Szikvíz- és szénsavas üdítőital-készítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület rövid, tömör leírása

A szikvíz- és szénsavas üdítőital-készítő feladata: a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok különböző módokon történő előállítása.

A szikvíz- és szénsavas üdítőital-készítő munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást elkerülje.

Tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is folytathatja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Szikvíz előállítása

= a víz kezelése,

= a szikvízgyártás kis teljesítményű berendezéssel,

= a berendezések működése, karbantartása, hibaelhárítás.

- Szénsavas ivóvíz előállítása

= a víz légtelenítése, a berendezések működése, kezelése,

= a víz hűtése, a hűtőberendezések működtetése, kezelése,

= szén-dioxid elnyeletése, a szaturáló-berendezések működtetése, kezelése,

= töltőberendezések működtetése és kezelése.

- Szénsavas üdítőital előállítása

= cukoroldás műveleteinek végzése,

= bázisszörp készítése,

= üdítőital keverése (postmix-premix eljárások).

- Palackozás, címkézés, tárolás, szállítás

= szénsavas ivóvíz és szénsavas üdítőitalok töltésére alkalmas palackok öblítése, mosása, fertőtlenítése,

= szikvíz tárolására alkalmas palackok, szifonok előkészítése töltésre,

= nyomáspróba végzése,

= a szénsavas ivóvíz és szénsavas üdítőitalok palackjának zárása, a berendezések működtetése, kezelése,

= a szénsavas ivóvíz és szénsavas üdítőitalok címkézése, egységrakományba gyűjtése,

= a termékek megnevezése, dokumentációja, csomagolása, szállítás során előforduló hibák, s ezek kiküszöbölése.

- Laboratóriumi vizsgálatok végzése, általános laboratóriumi rendszabályok betartása.

- Szakmai számítások végzése.

- Higiéniai követelmények alkalmazása a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok élőállításánál.

- Munka- és környezetvédelmi előírások, szabályok alkalmazása a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok előállításánál.

- A tűz elleni védelem szabályainak alkalmazása a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok előállításakor.

- Vállalkozói ismeretek alkalmazása.

2. Követelmények

- Szikvíz előállítása:

Ismeri a vízelőkészítés menetét, berendezéseinek működtetését, javítását (regenerálását), a szikvíz fogalmát, minőségi paramétereit.

Alkalmazni a szikvízből történő mintavétel szabályait, a mintából történő ellenőrzési eljárásokat.

- Szénsavas ivóvíz előállítása:

Ismerni a szénsavas ivóvíz fogalmát, a szén-dioxid legjellemzőbb tulajdonságait, előfordulását, ipari előállítását, a szén-dioxid gyártmányokat, az élelmiszer-ipari szén-dioxid jellemzőit, csomagolását, jelölését, az élelmiszer-ipari széndioxid vizsgálatát, a víz legjellemzőbb tulajdonságait, előfordulása a természetben, a természeti vizek tulajdonságait, a víz ásványianyag-tartalmát, a víz ásványianyag-összetételének hatását a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőital minőségére, a szénsavas ivóvízhez, szikvízhez és a szénsavas üdítőitalhoz felhasznált víz jellemzőit.

Alkalmazni a szénsavas ivóvízből történő mintavétel szabályait, a mintából történő ellenőrzési eljárásokat.

Szakszerűen elvégezni a víz tisztítását és kezelését.

- Szénsavas üdítőital előállítása:

Ismerni a cukrok legjellemzőbb tulajdonságait, előfordulásukat, fajtáikat, az üdítőitalok gyártásánál felhasználható cukrok ipari gyártását, az üdítőitalok előállításához felhasznált cukrok minőségi előírásait, a felhasználható cukrok minőségének vizsgálatát, a cukorhelyettesítőket, mesterséges édesítőszereket, a gyümölcs-alapanyagok fajtáit, a gyümölcs-alapanyagok kivonatait, koncentátumait, az aromák, kivonatok, oldatok, emulziók, extraktumok, desztillátumok jellemzését, nyerését és felhasználását az üdítőitalokban, a konzerváló, színezőanyagok fajtáit, alkalmazásukat, hatásukat az üdítőitalokban.

Szakszerűen elvégezni a gyümölcs-alapanyagok nyerését, feldolgozását, konzerválását, színezését, a szénsavas üdítőitalok készítésének műveleteit.

- Palackozás, címkézés, tárolás, szállítás:

Ismerni a szénsavas ivóvíz és szénsavas üdítőitalok töltésénél alkalmazott berendezések működését, kezelését.

Alkalmazni a tárolás és szállítás szabályait.

Szakszerűen elvégezni a nyomáspróbát, a palackozás, címkézés műveleteit.

- Laboratóriumi vizsgálatok végzése, általános laboratóriumi rendszabályok betartása:

Ismerni a laboratóriumi berendezések, eszközök csoportosítását, az oldatok készítését, a víz vizsgálatát, a cukrok vizsgálatát a késztermékek fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatát.

- Szakmai számítások végzése:

Mértékegységeket használni (hossz, terület, térfogat, tömeg, erő, nyomás, sűrűség, pH), számhalmazokkal műveleteket végezni.

Arányossági és százalékszámítást és oldatokkal kapcsolatos számításokat végezni (keverés, oldhatóság, sűrűség, vízkeménység).

- Higiéniai követelmények alkalmazása a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok előállításánál:

Ismerni a termelőüzem létesítésének, tervezésének, engedélyeztetésének szempontjait, a termelőüzem berendezéseinek higiéniai követelményeit, engedélyeztetésének eljárását, az élelmiszerek forgalomba hozatalt megelőző engedélyeztetési eljárást, az élelmiszerek előállítása során az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező szerkezeti anyagokkal, segéd-, járulékos- és alapanyagokkal szemben támasztott követelményeket, a hulladékkezelés szempontjait és előírásait az élelmiszeriparban, a takarítási, fertőtlenítési, rágcsáló irtási előírásokat, az élelmiszer-termelők személyi higiéniáját.

Alkalmazni a higiéniai előírásokat a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok előállításánál.

- Munka- és környezetvédelmi előírások, szabályok alkalmazása a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok előállításánál:

Ismerni a munkavédelem feladatát, célját, jogi szabályozásának rendszerét, a felügyeleti tevékenységet, a baleset, munkabaleset, üzemi baleset fogalmát, az időszakos biztonsági felülvizsgálat menetét, a biztonságos munkavégzés személyi feltételeit, a munkáltató kötelességeit, a villamos biztonságtechnikai követelményeket, a biztonságos munkahelyek kialakításának feltételeit, a nyomástartó edényeket, a szikvíztöltés balesetveszélyeit.

Alkalmazni a szén-dioxid palackokra vonatkozó előírásokat, a 25 literes szikvíztároló palack biztonságtechnikai előírásait, az alkalmazandó védőeszközöket.

- A tűz elleni védelem szabályainak alkalmazása a szénsavas ivóvíz, szikvíz és szénsavas üdítőitalok előállításakor:

Ismerni a tűzvédelem jogi szabályozását, a tűzoltóság szervezeti felépítését, feladatait, a tűzvédelmi hatóságok jogkörét, az üzemek létesítésének, használatának tűzvédelmi előírásait, a vállalkozók tűzvédelemmel kapcsolatos főbb feladatait.

- Vállalkozói ismeretek alkalmazása:

Ismerni a gazdasági vállalkozási formákat, az ipartörténet, iparjog, munkajog fogalmát, a magánszemélyek jövedelmének adóztatását, az általános forgalmi adó tartalmát, a helyi adók fajtáit, a társadalombiztosítási járulék fizetés szabályait, az árképzés előírásait, az üzleti verseny, üzleti tisztesség szabályait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsga részei

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Anyagismeret.

- Gyártásismeret.

- Munka- és környezetvédelem.

- Higiéniai ismeretek.

- Vállalkozási ismeretek.

Időtartama nem korlátozott.

b) A gyakorlati vizsga tartalma és időtartama.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak a alábbi - a vizsgabizottság által meghatározott - feladatokat kell elvégeznie:

- a szikvíz, szénsavas ivóvíz- és üdítőital-gyártásban használt alap-, csomagoló- és segédanyagok kezelése (javítása, karbantartása, tisztítása) a vonatkozó előírásoknak megfelelően,

- a gyártástechnológiák ismeretében az alkalmazott gépek, berendezések szakszerű és biztonságos kezelése, üzemeltetése,

- meghatározott termékek készítése, gyártása, az üzemi laboratóriumi vizsgálatok végzése,

- a gyártással kapcsolatos higiéniai követelmények betartása, biztonságtechnikai, a munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek tudatos alkalmazása.

A gyakorlati vizsga időtartama: maximum 180 perc.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szint megjelölésével

Ismeret:

- a szikvízre, szénsavas ivóvízre vonatkozó előírások,

- a szikvíz előfordulása során előforduló fogalmak, törvények, technológiai műveletek, a lejátszódó kémiai, fizikai fogalmak,

- az anyagok tulajdonságai,

- a különböző anyagok makro- és mikro szerkezetű felépítése,

- a szikvízkészítés berendezései,

- a palackozás biztonságos végrehajtásához szükséges megelőző műveletek,

- a szikvízgyártás, szénsavas ivóvízgyártás helyes műveleti sorrendje,

- a késztermékek minősítése,

- a munka- és egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzrendészeti előírások,

- az önálló vállalkozás feltételei és lehetőségei.

Jártasság:

- a szakma alapvető műveleteinek alkalmazásában, az anyagok használatában,

- a szikvíz- és szénsavas ivóvíz- és üdítőital-gyártás előkészítő folyamataiban, a technológia biztonságos és pontos végrehajtásában,

- az alkalmazott berendezések kezelésében és karbantartásában,

- az előforduló selejtek felismerésében, s okainak megszüntetésében,

- az ellenőrzés során az elvégzendő műveletek végrehajtásában,

- a védőberendezések, védőeszközök, egyéni védőeszközök használatában, elsősegélynyújtásban.

Tudás:

- felismerni az alkalmazott anyagokat,

- szakszerűen használni a termelés előkészítésében, a termék-előállítás és ellenőrzés során igénybe vett szerszámokat,

- szakszerűen és biztonságosan működtetni a szikvíz- és szénsavas ivóvízgyártás berendezéseit,

- az előírásoknak megfelelően elvégezni az ellenőrzés egyszerűbb műveleteit: szén-dioxid tartalom, szín, átlátszóság, szag és íz vizsgálatát.

Anyagismeretből és gyártásismeretből ismerni kell:

- a szén-dioxid legjellemzőbb tulajdonságait, előfordulását, ipari előállítását,

- a szén-dioxid gyártmányokat,

- az élelmiszer-ipari szén-dioxid jellemzőit, csomagolását, jelölését,

- az élelmiszer-ipari szén-dioxid vizsgálatát,

- a víz legjellemzőbb tulajdonságait, előfordulását a természetben,

- a természeti vizek tulajdonságait,

- a víz tisztítását,

- a víz kezelését,

- a víz ásványianyag-tartalmát,

- a víz ásványianyag-összetételének hatását a szénsavas ivóvíz, szikvíz és a szénsavas üdítőital minőségére,

- a szénsavas ivóvízhez, szikvízhez és a szénsavas üdítőitalhoz felhasznált víz jellemzőit,

- a vízelőkészítés műveleteit, berendezéseit,

- a cukrok legjellemzőbb tulajdonságait, előfordulását, fajtáit,

- az üdítőitalok gyártásánál felhasználható cukrok ipari gyártását,

- az üdítőitalok előállításához felhasznált cukrok minőségi előírásait,

- a felhasználható cukrok minőségének vizsgálatát,

- a cukorhelyettesítőket, mesterséges édesítőszereket,

- a gyümölcs-alapanyagok fogalmát, fajtáit,

- a gyümölcs-alapanyagok nyerését, feldolgozását,

- a gyümölcs-alapanyagok kivonatait, koncentrátumait,

- a gyümölcs-alapanyagok konzerválását, színezését,

- aromák, kivonatok, oldatok, emulziók, extraktumok, desztillátumok fogalmát, jellemzését, felhasználását az üdítőitalokban,

- konzerváló és színezőanyagok fajtáit, alkalmazásukat az üdítőitalokban,

- a szénsavas ivóvíz fogalmát,

- a szénsavas ivóvízből történő mintavétel szabályait,

- a mintából történő ellenőrzési eljárásokat,

- a szikvíz fogalmát,

- a szikvízből történő mintavétel szabályait,

- a mintából történő ellenőrzési eljárásokat,

- a szénsavas üdítőital fogalmát, a szénsavas üdítőitalok fajtáit, azok minőségi paramétereit,

- a szénsavas üdítőitalokból történő mintavétel szabályait,

- a mintából történő ellenőrzési eljárásokat (fizikai, kémiai, mikrobiológiai),

- a szikvíz előállítására alkalmas berendezéseket, azok működését,

- a szénsavas ivóvíz és a szénsavas üdítőitalok előállításához szükséges műveleteket, berendezéseket,

- a szikvíz, szénsavas ivóvíz és a szénsavas üdítőitalok előállításához szükséges gépek, berendezések működését, kezelését, karbantartását,

- a szikvíz, szénsavas ivóvíz és a szénsavas üdítőitalok előállításához felhasználható anyagokat,

- a késztermékek forgalomba hozatalára alkalmazható csomagolóanyagokat, csomagolóeszközöket, azok kezelését,

- a késztermékek csomagolásánál szükséges jelöléseket.

- az általános laboratóriumi rendszabályokat,

- a laboratóriumi berendezéseket, eszközöket, azok csoportosítását;

tudni kell:

- oldatokat készíteni,

- vízvizsgálatokat elvégezni,

- cukorvizsgálatokat elvégezni,

- késztermékek fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatot végezni,

- használni az SI mértékegységeket (hossz, terület, térfogat, tömeg, erő, nyomás, sűrűség, pH),

- alkalmazni az arányossági és százalékszámítást,

- elvégezni az oldatokkal kapcsolatos számításokat (keverés, oldhatóság, sűrűség, vízkeménység),

- kezelni a szikvízgyártás kisteljesítményű berendezéseit,

- elvégezni a berendezések karbantartását, a hibaelhárítást.

- vízelőkészítés berendezéseit működtetni, javítani (regenerálni),

- a légtelenítő, hűtő- és töltőberendezéseket kezelni,

- a bázisszörp készítésének fajtáit, műveletét,

- a szénsavas üdítőitalok töltésére alkalmas palackok öblítését, mosását, fertőtlenítését elvégezni,

- a szikvíz tárolására alkalmas palackokat, szifonokat előkészíteni töltésre,

- a nyomáspróbát végezni,

- a szénsavas ivóvíz és szénsavas üdítőitalokat címkézni, egységrakományba gyűjteni, a termékeket megnevezni,

- működtetni a szénsavas ivóvíz és szénsavas üdítőitalok töltőberendezéseit, a szénsavas ivóvíz és szénsavas üdítőitalok palackjainak zárására szolgáló berendezéseket.

Munka- és környezetvédelemből

ismerni kell:

- a munkavédelem feladatát, célját szabályozási rendszerét,

- a felügyeleti tevékenységet,

- a baleset, munkabaleset, üzemi baleset fogalmát,

- az időszakos biztonsági felülvizsgálatokat,

- a biztonságos munkavégzés személyi feltételeit,

- a munkáltató kötelezettségeit,

- a villamos biztonságtechnikai követelményeket,

- a biztonságos munkahelyek kialakításának feltételeit,

- a nyomástartó edényekre vonatkozó előírásokat,

- a szén-dioxid palackokra vonatkozó előírásokat,

- a szikvíztöltés balesetveszélyeit,

- a 25 literes szikvíztároló palackra vonatkozó előírásokat,

- a munkavégzéshez szükséges védőeszközöket.

- a tűzvédelem jogi szabályozásának alapjait,

- tűzvédelemi hatóságokat, azok jogkörét,

- az üzemek létesítésének, használatának tűzvédelmi előírásait,

- a vállalkozók tűzvédelemmel, munka- és környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető feladatait.

A higiéniai ismeretek témakörből

ismerni kell:

- a termelő üzem létesítésének, tervezésének, engedélyezésének szempontjait,

- a termelő üzem berendezésének higiéniai követelményeit, engedélyeztetési eljárását,

- élelmiszerek forgalomba hozatalt megelőző engedélyeztetési eljárását,

- az élelmiszerek előállítása során az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező szerkezeti anyagokkal, segéd-, járulékos és alapanyagokkal szemben támasztott követelményeket,

- a hulladékkezelést az élelmiszeriparban,

- a takarítási, fertőtlenítési és rágcsálóirtási előírásokat,

- az élelmiszertermelők személyi higiéniáját.

Vállalkozási ismeretekből

ismerni kell:

A gazdasági vállalkozási formákat

- jogi személyiség nélküli (betéti társaság, közkereseti társaság),

- jogi személyiségiek:

a) korlátolt felelősségű társaság,

b) részvénytársaság,

c) egyesülés,

d) közös vállalkozás,

- az ipartörténetet, az ipar- és munkajogot,

- a magánszemélyek jövedelmének adóztatási szabályait,

- az általános forgalmi adó előírásait,

- a társadalombiztosítási járulékfizetés szabályait,

- a helyi adók fajtáit,

- a pénzügyi előírásokat,

- az árképzés szabályait,

- üzleti könyvek vezetésének szabályait,

- a tisztességes üzleti versenyt;

tudni kell:

- elvégezni egy vállalkozás beindításával kapcsolatos teendőket,

- üzleti tervet készíteni (vállalkozás leírása, marketing terv, pénzügyi terv).

Laboratóriumi gyakorlatokból

ismerni és tudni kell:

- az általános laboratóriumi rendszabályokat,

- a laboratóriumi eszközök, berendezések kezelését,

- a mintavétel szabályait,

- az alkalmazható nyers- és segédanyagok vizsgálati módszereit,

- a késztermékek fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatát, valamint a termék-előállítás és ellenőrzés során szükséges számításokat elvégezni.

Szakmai gyakorlatokból

tudni kell:

- alkalmazni az elméleti tantárgyakban elsajátított ismereteket,

- gyakorlatban kivitelezni a szikvízgyártás, szénsavas ivóvíz és szénsavas üdítőital-gyártás alapvető feladatait; a gazdaságos munkavégzés érdekében megválasztani a megfelelő technológiai műveletsort, végigvinni a különböző, egymást követő munkafázisokat a késztermék megvalósításáig,

- pontosan, biztonságosan beállítani, valamint balesetmentesen, energiatakarékosan működtetni az üzem berendezéseit, gépeit, eszközeit,

- elvégezni a szakmai gyakorlathoz szorosan kapcsolódó alapvető szakmai számítási, minőség-ellenőrzési stb. feladatokat,

- azonosítani az üdítőital-gyártáshoz szükséges alap- és segédanyagokat,

- az előírásoknak megfelelően használni a méréshez szükséges ellenőrző, mérő- és szabályozó műszereket és eszközöket,

- javaslatot tenni a mérési-ellenőrzési eredmények alapján az esetleges hibák kijavítására.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- Felmentést kaphat a szóbeli vizsga alól a javítóvizsgát tevő vizsgázó, ha korábbi vizsgaeredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

4. A szakmai vizsga értékelése

- A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.

- A gyakorlati vizsgát - az elkészített termék(ek) minősége, valamint az alap- és segédanyagokkal, a gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos gyártástechnológiai, biztonságtechnikai és egyéb előírások betartása, illetve alkalmazása alapján - egyetlen osztályzattal minősíteni.

- Az egyes vizsgarészek eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és a szakképesítés nem adható ki.

5. A szakképzésben való részvétel feltételei

A szikvíz és szénsavas üdítőital-készítő szakképzésben az vehet részt, aki

- egészségileg alkalmas,

- alapműveltségi vizsgával rendelkezik,

- betöltötte a 18. életévet.

3. számú melléklet a 19/2000. (VII. 26.) OM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

[52 5411 03 Bútor- és épületasztalosipari technikus]

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsga részei:

Írásbeli:

Szóbeli:

A képzésben meghatározott szakmai követelményekre épülő központilag kiadott tételsor, amelynek tantárgyai:

- Faipari gépek és technológiák.

- Szerkezettan-szakrajz.

- Gazdasági, munkavédelmi, automatizálási, ismeretek.

Gyakorlati:

- A vizsgaremek és a teljes műszaki dokumentációja elkészítése és megvédése.

A vizsgaremek műszaki dokumentációját, (számítógépen szövegszerkesztve, kinyomtatva, a rajzokat tussal kihúzva pauszpapíron vagy számítógépes rajzprogrammal elkészítve kinyomtatva) és magát a remeket (kb.: 70-80 óra) a vizsga előtt, az utolsó szakmai gyakorlati napon kell benyújtani.

A vizsgára bocsátás feltétele, hogy a jelölt a vizsgaremek és a róla készített műszaki dokumentáció esetében 80% felett teljesítsen.

A vizsgarészek követelményei

Írásbeli:

- Faipari gépek és technológiák: központilag kiadott feladat

A képzési idő alatt elsajátított szakmai számítások, gépek, berendezések működési elve, gyártási technológiák alkalmazása, műveletterv készítése, anyagok felhasználhatósága.

- Szerkezettan-szakrajz: központilag kiadott feladat

Egy összetettebb bútor- vagy épületasztalos-ipari termék szerkezeti rajzát, jellegrajzát, csomóponti rajzokat és a hozzá tartozó alkatrész jegyzéket tartalmazza.

Vizsgaremek készítése:

Egy bútor vagy épületasztalos-ipari termék, és a teljes műszaki dokumentációjának elkészítése (vetületi-formai rajz, műhelyrajz, szabásjegyzék, anyagnorma, műszaki leírás, műveletterv, árajánlat).

Szóbeli vizsga tartalma:

A képzésben meghatározott szakmai követelményekre épülő központilag kiadott tételsor:

- Faipari gépek és technológiák: a gépek, berendezések működése

A) technológia: az iparág gyártási eljárásai

B) anyagismeret: az anyagok, és alkalmazási eljárásai vagy géptan:

= a gép helye a technológiában,

= a gép felépítése, működése,

= alkalmazható szerszámok, szerszámbefogás,

- Szerkezettan-szakrajz:

A) Szabadkézi vázlatrajz készítése a megadott szerkezetről, szerkezeti kötésről, méretezve.

B) Egy történelmi bútorstílus ismertetése, a stílusra jellemző bútortípusok, a jellemző szerkezeti és díszítő megoldások, a jellemzően felhasznált fafajok megemlítésével.

- Gazdasági, munkavédelmi, automatizálási ismeretek

A) Gazdasági, vezetési, szervezési, munkajogi és pénzügyi ismeretek.

B) Munka- és környezetvédelem.

C) Alkalmazott automatika és számítástechnika.

Gyakorlati vizsga tartalma:

Vizsgaremek megvédése és értékelése: indokolni kell a termék elkészítésének technológiáját, az alkalmazott szerkezeti kötéseket, a használt szerszámok és gépek alkalmazását, a felhasznált anyagok kiválasztását, az ár alakulását.

[55 5483 01 Energetikai mérnökasszisztens]

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

2.1. Az írásbeli vizsga részei és időtartama

- Energetikai technológiai ismeretek: 300 perc.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgán a szakmai követelményekben meghatározott témakörökhöz kapcsolódó rajzos, szerkesztéses, értelmező és számítási feladatokat kell megoldania.

3.1. Az írásbeli vizsga tartalma

Energetikai technológiai ismeretek

A következő tantárgyak tanterv szerinti elméleti ismereteire támaszkodik:

- Kalorikus energetikai modul: erőművek, áramlástechnikai gépek, kalorikus gépek.

- Villamosenergetikai modul: elektrotechnika, villamos gépek és hajtások, nagyfeszültségű technika.

5. A szakmai vizsga értékelése

Írásbeli vizsga

Értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell végezni.

Gyakorlati vizsga

Eredményét a részfeladatok átlagával kell minősíteni. Ha a gyakorlati vizsga bármelyik elemének eredménye elégtelen, akkor a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételni, és szóbeli vizsgára nem bocsátható a vizsgázó.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként kell értékelni. A szóbeli vizsga eredményéről a vizsgabizottság dönt. Eredménytelennek kell a vizsgát tekinteni, ha a vizsgatárgyak bármelyikéből a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott. A szóbeli vizsga eredményét a részfeleletek átlagával kell minősíteni.

A szakmai vizsga összefoglaló minősítése:

Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák összefoglaló eredményét a három rész eredményeinek átlagából számítják, és a kerekítési szabályoknak megfelelően képezik a minősítést.

* * *

[34 5223 02 Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmirendszer-szerelő]

V. Az Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmirendszer-szerelő szakképesítés beiskolázásához szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítések

601 Elektronikai műszerész

608 Rádió és televízió műszerész

609 Irányítástechnikai műszerész

618 Ügyviteltechnikai műszerész

505-1 Erősáramú berendezésszerelő

504-1 Felvonószerelő

504-3 Villamosgép-szerelő

507 Villamosgép- és készülékszerelő

21-0102 Információ és számítástechnikai technikus

21-0101 Híradásipari technikus

21-0103 Ipari elektronikai technikus

21-0300 Közlekedésautomatikai technikus

21-0700 Villamosgép- és berendezési technikus

506 Általános villanyszerelő

612 Számítástechnikai műszerész

614 Elektroműszerész

617 Híradásipari műszerész

603 Irodagép-műszerész (1986-ban vagy később végzett)

504-2 Háztartásigép-szerelő

505-2 Épületvillamossági szerelő

21-0200 Épületvillamossági technikus

2204 Távközléstechnikai műszerész (vezetékes v. vezeték nélküli)

2203 Telefon- és hálózatszerelő

21-0800 Mechatronikai technikus

21-0500 Távközlési technikus (vezetékes v. vezeték nélküli)

21-600 Villamosenergiaipari technikus

52 5422 02 Erősáramú elektronikai technikus továbbá az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 5423, 5424, 5223 vagy 5224 számú tanulmányi területtel megjelölt szakképesítések.