29/2000. (X. 30.) EüM rendelet

az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 232. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

(1) Katasztrófának minősülő esemény időszakára [Eütv. 228. § (2) bekezdés] katasztrófaterv (a továbbiakban: terv) készítésére kötelezett valamennyi fekvőbetegszakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, a járóbetegszakellátás körében a rendelőintézeti szakrendelő és a nappali kórház (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató).

(2) Az egészségügyi szolgáltatónak a 2. számú mellékletben megjelölt részterveket tartalmazó tervet kell készítenie.

(3) Az egészségügyi szolgáltató területén lévő és annak működését biztosító más egészségügyi szolgáltató, továbbá a közreműködő egészségügyi szolgáltató - a saját tevékenységére vonatkozóan - részt vesz az általa vagy telephelye, kirendeltsége által szolgáltatásban részesített egészségügyi szolgáltató terveinek elkészítésében és az abban foglaltak elfogadásáról írásos nyilatkozatot tesz.

2. §

(1) A terv elkészítéséről, naprakész állapotban tartásáról, valamint a végrehajtásában érintett személyekkel való megismertetéséről a terv készítésére kötelezett egészségügyi szolgáltató vezetője (a továbbiakban: a tervezésért felelős személy) gondoskodik. A tervezésért felelős személy a terv elkészítésére és felülvizsgálatára az érintett szakterületek képviselőiből munkacsoportot hozhat létre.

(2) A tervet előzetesen egyeztetni kell a védelmi igazgatás helyi, illetve területi szerveivel, továbbá mindazokkal a szervekkel, amelyek közreműködése a terv végrehajtásához szükséges.

(3)[2] Az elkészült tervet a tervezésért felelős személy - a Magyar Honvédség Parancsnokságának felügyelete alatt álló egészségügyi szolgáltató a Magyar Honvédség Parancsnokságának egyetértésével, a Belügyminisztérium felügyelete alatt álló egészségügyi szolgáltató a Belügyminisztérium egyetértésével - a védelmi igazgatás helyi, illetve területi szerve elnökének ellenjegyzésével ellátva, két példányban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve megyei tisztifőorvosának (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos) terjeszti fel jóváhagyásra.

(4) A terv a jóváhagyásának az egészségügyi szolgáltatóval történő közlése időpontjától lép érvénybe.

(5)[3] A terv felterjesztésének határideje a működési engedély kézhezvételétől számított 90 nap.

(6)[4] Amennyiben a terv készítésére kötelezett egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott határidőre nem tesz eleget kötelezettségének, a megyei tisztifőorvos a határidő leteltét követően határozatban rendeli el a terv elkészítését, és erről egyidejűleg az egészségügyi szolgáltató fenntartóját is értesíti.

(7)[5] A tervezésért felelős személy a tervet évente köteles felülvizsgálni. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál a tervben foglaltakra is kiható lényeges változás következik be, beleértve a tulajdonosváltást is, a tervet a változást követő 60 napon belül kell módosítani és jóváhagyásra felterjeszteni.

3. §

(1)[6] Az 1. § (2) bekezdés szerinti résztervek a helyi vagy területi intézkedésnek, illetve a központi államigazgatási szervektől kapott utasításnak megfelelően, a tényleges események által megkívánt csoportosításban, részlegesen vagy teljeskörűen kerülhetnek alkalmazásra.

(2) A résztervvel szembeni általános követelmények:

a) terv bevezető része

aa) a tervben foglalt feladatot, intézkedést elrendelni jogosult szervezet, személy megnevezését,

ab) az elrendelés valódisága ellenőrzésének módját,

ac) az egészségügyi intézetben az intézkedés végrehajtását elrendelni jogosult személynek és helyetteseinek az adatait,

ad) az intézkedés végrehajtásáért felelős személy(ek) nevét, beosztását, a behíváshoz szükséges adatait

tartalmazza;

b) a tervnek áttekinthetőnek, egyértelműnek, reálisan végrehajthatónak kell lennie;

c) az egyes feladatok végrehajtására tervezett időnormák kerüljenek meghatározásra;

d) tartalmazzon alternatív megoldásokat; térjen ki szükségmegoldások lehetőségére;

e) egyértelműen határozza meg a felelősségi, az alá- és fölérendeltségi kapcsolatokat, az irányítási szinteken az elsődleges és másodlagos helyetteseket is meg kell jelölni;

f) 12 órás műszakot és legalább egy váltást figyelembe véve kell meghatározni a tervben szereplő feladatok végrehajtásához szükséges személyi állomány létszámát, valamint szakmai összetételét;

g) tartalmazza a külső szervekkel való kapcsolattartás; a lakosság és a média tájékoztatása, valamint a belső információáramlás legfontosabb szabályait;

h) ahol indokolt - elsősorban fekvőbeteg-intézeteknél, szükségkórházaknál - tervezni kell a feladatok végrehajtásához szükséges műszaki feltételek, a gazdasági, logisztikai háttér biztosításának módját;

i) meg kell határozni a terv karbantartásának, a változásokat követő aktualizálásának gyakoriságát, felelősét.

(3) Az egyes résztervekre vonatkozó részletes előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A részterv az e rendeletben foglaltakon kívül tartalmazhatja mindazokat az elemeket, melyeket a terv készítéséért felelős személy szükségesnek tart.

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a gyógyító-megelőző intézmények katasztrófatercének kidolgozásáról szóló 11/1982. (EüK 8.) EüM utasítás hatályát veszti.

(2)[7]

(3)[8]

Dr. Gógl Árpád s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 29/2000. (X. 30.) EüM rendelethez[9]

2. számú melléklet a 29/2000. (X. 30.) EüM rendelethez[10]

Az egészségügyi szolgáltató által készítendő katasztrófaterv résztervei

* Csak a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által kijelölt egészségügyi szolgáltatók készítik.

3. számú melléklet a 29/2000. (X. 30.) EüM rendelethez

A résztervekre vonatkozó előírások

I. Riasztási, berendelési terv

A terv célja váratlan feladat esetére az annak végrehajtásához szükséges személyi állomány berendelésére való felkészülés.

Két változatban készül:

1. a nappali fő működési időre a szolgálatban nem lévő állomány berendelősére, 2. az azon túli időszakra (beleértve az ünnep- és munkaszüneti napokat) a dolgozói állomány teljes vagy részleges berendelésére.

Mindkét változat tartalmazza:

- a szűkebb körű személyi állomány - vezetői állomány vagy speciális szakterületeket (baleseti sebészet, toxikológia, égési sérült ellátás) képviselők - riasztásához szükséges címadatokat,

- a teljes dolgozói állomány név- és címlistáját szervezeti egységenkénti és szakmánkénti csoportosításban, (nagy létszámú vagy több telephelyű intézményeknél a szervezeti egységenkénti, illetve telephelyenként külön, egy időben történő riasztást célszerű tervezni),

- a riasztás módját (telefon, mobiltelefon, személyi hívó, távirat stb.) többféle alternatíva kidolgozásával, számolva az egyes kommunikációs rendszerek katasztrófa esetén bekövetkező működésképtelenségével,

- az alternatív kiértesítési lehetőségeket'(telefon mellett mobiltelefon, gépkocsival történő kiértesítés, helyi elektronikus média),

- a riasztást, berendelést (kiértesítést) végrehajtó személy(ek) kijelölését, feladatainak meghatározását,

- a kiértesítés rendjét, beleértve a riasztási lánc megszakadása vagy megszakadása veszélye esetén szükséges teendőket is,

- az értesítendő vezetői állomány - elérhetőségük hiányában az őket helyettesítő személyek név- és címlistáját,

- kijelölt intézeteknél a szükségkórházakba, az orvosi segélyhelyekbe (a továbbiakban: OSH) kijelöltek név- és címjegyzékét,

- a riasztás végrehajtásának, illetve a berendeltek beérkezésének normaidejét,

- a beérkezők fogadását és feladataik kiadásának felelősét.

Kapcsolódó terv: gépkocsival történő kiértesítéskor, beszállításkor a Szállítási terv.

II. Kitelepítési terv

A terv célja az egészségügyi intézmény veszélyeztetettsége esetén - megfelelő időtartamú felkészülést követően - a biztonságos helyre való áttelepítés, a személyzet, az ellátottak és a felszerelésék, készletek megóvása érdekében.

A kitelepülő intézetet befogadó, az illetékes védelmi bizottság által kijelölt objektumok földrajzi elhelyezkedésének, valamint az egészségügyi intézményt potenciálisan veszélyeztethető természeti. tényezők, havária veszélyes objektumok és az uralkodó meteorológiai viszonyok figyelembevételével a tervet több változatban indokolt elkészíteni.

A terveket - előkészítésük során - előzetesen egyeztetni kell a helyi és területi (megyei fővárosi) védelmi igazgatás szerveivel. A jóváhagyott tervet a betegszállítási feladatok tervezhetősége érdekében- meg kell küldeni az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) megyei szervezete részére.

A terv tartalmazza:

- az elrendeléstől számítva az áttelepülés megkezdésének határidejét, a teljes áttelepülés, illetve az új működési helyen a működő képesség elérésének időnormáját,

- a befogadó objektumok pontos címét, megnevezését, elérési útvonalát, lehetőség szerint alternatív útvonalakkal (számolva az utak zsúfoltságával vagy rombolódásával),

- a befogadó hely egészségügyi ellátórendszerével való együttműködést,

- a nem feltétlen kórházi kezelésre és átszállításra szoruló agyon hétegek elbocsátását, akik hazatérése lehetséges,

- az életmentő esetek kivételével a betegfelvételi zárlat elrendelését, és erről a mentőszolgálat és a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) értesítését,[11]

- a betegek és a személyzet átszállításának sorrendjét és eszközeit,

- az egészségügyi ágazat polgári védelmi feladatairól szóló 21/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 9. § aa)-ae) pontjaiban felsoroltakat,

- a felszerelések, berendezések rakodásának, átszállításának sorrendjét,

- a felszerelések, berendezések telepítésének sorrendjét,

- a befogadó objektumok helységenkénti berendezési tervét,

Kapcsolódó tervek: Riasztási berendelési terv, Szállítási terv, Élelmezési terv.

III. Kimenekítési terv

A terv célja elsősorban az egészségügyi intézményheg tartózkodó személyek, és lehetőség esetén, a legveszélyeztetettebb felszerelések, készletek haladéktalan kivonása a váratlanul fellépő, veszélyeztető esemény (tűz, árvíz, vegyis nukleáris baleset, robbanás általi fenyegetettség stb.) hatása alól.

A terv két változatban főmunkaidőre és azon túli időszakra (beleértve az ünnep- és munkaszüneti napokat) készül. A terveket előkészítésük során előzetesen egyeztetni kell a helyi és területi (megyei fővárosi) védelmi igazgatás szerveivel. A jóváhagyott tervet a betegszállítási feladatok tervezhetősége érdekében meg kell küldeni az OMSZ megyei szervezete részére.

Mindkettő tartalmazza:

- az ideiglenes befogadásra alkalmas, az illetékes védelmi bizottság által kijelölt objektumok címét megnevezését felelős vezetőinek elérhetőségét (az áttelepülésre alkalmas objektumok - lehetőség szerint egészségügyi intézmények - földrajzi elhelyezkedésének, valamint az egészségügyi intézményt potenciálisan veszélyeztethető természeti tényezők, terrorizmus általi fenyegetettség, valamint a havária veszélyes objektumok és az uralkodó meteorológiai viszonyok figyelembevételével a terv e részét több változatban indokolt elkészíteni),

- az OMSZ vezetésével való azonnali kapcsolatfelvételt és a szállítási kapacitások igénylését,

- az életmentő esetek kivételével a betegfelvételi zárlat elrendelését és erről az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve értesítését,[12]

- a betegek és a személyzet kimenekítésének sorrendjét,

- az egészségügyi ágazat polgári védelmi feladatairól szóló 21/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 9. § aa)-ae) pontjaiban felsoroltakat,

- több különböző helyre történő kimenekítés esetére a kapcsolattartás rendjét.

Kacsolódó tervek: Riasztási berendelési terv, Szállítási terv. Elelmezési terv

IV. Elzárkózási terv

A terv célja az egészségügyi intézményben tartózkodó személyek védelme a váratlanul fellépő, veszélyeztető esemény (veszélyes anyagok kibocsátásával járó esemény vagy ipari baleset, nukleáris baleset) hatása alól.

A terv két változatban "A" főmunkaidőre és "B" azon túli időszakra (beleértve az ünnep- és munkaszüneti napokat) készüljön.

Mindkettő tartalmazza:

- a technikai kivitelezésre kijelölt, továbbá az abba bevonható, személyeket,

- az elzárkózás technikai megoldásához. szükséges anyagok biztosítását, tárolási helyét,

- az elzárkózás technikai kivitelezési utasítását (a végrehajtásban résztvevők számának megfelelően több példányban),továbbá

- a védelem fenntartás érdekében fokozott figyelmet igénylő betegek (gyermek- és elmeosztályok) szorosabb felügyeletét,

- a betegfelvétel szüneteltetését. Az "A" terv tartalmazza:

- a végrehajtásra kijelölt személyeket,

- az elrendelés módját, a műszaki végrehajtás normaidejét,

- az épület(ek)ben rekedt személyek (ambuláns betegek, látogatók) elhelyezését, ellátását,

- több épületből álló intézménynél (pavilonos rendszer) az egyes osztályok más szakterületek képviselőivel való megerősítését.

A "B" terv tartalmazza:

- a terv példányainak elhelyezését épületenként;

- a teljes elzárkózás kivitelezhetetlensége esetére; a részleges elzárkózásra alkalmas épületrészek kijelölését és a betegek oda történő átcsoportosítását,

- a műszaki végrehajtás normaidejét,

- a szakszemélyzet egy részének berendelését (elégséges felkészülési idő és várhatóan hosszabb elzárkózás esetén). Kapcsolódó tervek: Riasztási berendelési terv, Élelmezési terv.

V. OSH telepítési terv

A tervet csak a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által az Orvosi Segélyhely(ek) (a továbbiakban: OSH) telepítésére kijelölt egészségügyi szolgáltatók készítik.[13]

A terv tartalmazza:

- a telepítendő OSH-k számát;

- segélyhelyenkénti bontásban az induló személyi állomány beosztását és kijelölt feladatkörét,

- a személyi állomány váltásának beosztását,

- az OSH telepítéshez szükséges felszerelések anyagok jegyzékét,[14]

- a telepítésre alkalmas objektumok megnevezését, címét, az elérési útvonalakat (alternatívákkal),

- az OSH-k telepítési berendezési vázlatát,

- a betegazonosításra, az állapot és az elvégzett beavatkozások dokumentálására szolgáló kísérő kartonok mintapéldányát,

- a mentésirányítás értesítését az OSH telepítésről,

- veszélyes hulladék tárolását,

- a telepítés megkezdésének, valamint a teljes működési képesség elérésének normaidejét,

- a telepítés műszaki felelősét, a kórházi egység üzembe helyezéséhez szükséges technikai állomány kijelölését.

Kapcsolódó tervek: Riasztási berendelési terv, Szállítási terv, Élelmezési terv, Egészségügyi anyagbiztosítási terv.

VI. Szükségkórház telepítési terv

A tervet csak a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek áltál a szükségkórház telepítésére kijelölt kórházak készítik.[15]

A terv tartalmazza:

- a telepítendő szükségkórházak) típusát, számát,

- a telepítés helyét, az illetékes védelmi bizottság által kijelölt befogadó objektum megnevezését, címét, tulajdonosa, üzemeltetője megnevezését, címadatait,

- az objektumot kiutaló határozatot,

- a kórházként való működéshez szükséges legfontosabb műszaki feladatok meghatározását, a munkálatokat végző (intézményi vagy külső) szervezet megnevezését,

- a részletes berendezési tervet (beleértve a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló terület kijelölését),

-[16]

- a felszerelések, anyagok helyszínre szállításának és telepítésének sorrendjét,

- a telepítés megkezdésének; valamint a teljes működési képesség elérésének normaidejét,

- a telepítés műszaki felelősét, a kórházi egység üzembe helyezéséhez szükséges technikai állomány kijelölését,

- a kijelölt személyi állomány név-, szakképzettségi és címadatait, szükségkórházi feladatait és beosztását,

- a kijelölt vezetői állomány megbízási dokumentumait, feladatainak hatáskörének leírását,

- a személyzet pihenőidőben való elhelyezését,

- a veszélyes hulladék tárolását.

Kapcsolódó terv: Szállítási terv, Egészségügyi anyagbiztosítási terv, Élelmezési terv, Többletfeladatok ellátásának terve.

VII. Többletfeladatok ellátásának terve béke- és minősített időszak idején

A tervet 1-3 napra, 4-14 napra és 15 napon túli időszakra kell elkészíteni.

A katasztrófa következtében tömegesen jelentkező sérültek (mérgezettek, sugársérültek, járvány esetén fertőző belégek) ellátását minden, akut ellátást végző intézetnek terveznie kell. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv általi külön kijelölés hiányában a szakmai átprofilírozásra való felkészülés során figyelembe kell venni a régióban lévő ismert jelentősebb veszélyforrásokat is.[17]

A terv tartalmazza:

- a többletfeladatok elláthatósága érdekében szükségessé váló intézkedések elrendelésére jogosult személy megjelölését fő munkaidőben és az azon túli időszakban;

- a feltétlen kórházi ellátást nem igénylő állapotú betegek soron kívüli hazabocsátását vagy hazaszállíttatását,

- pótágyak beállítását;

- a katasztrófa típusának megfelelő szakmai osztályok kapacitásának kibővítése céljából az átprofilírozását

= sebészeti-traumatológiai ellátásra, égési sérült ellátásra,

= belgyógyászati-toxikológiai ellátásra,

= az arra kijelölt intézeteknél hematológiai-sugársérült ellátásra,

= belgyógyászati-fertőzőbeteg ellátásra,

= átvevő osztályozó létrehozása;

- diagnosztikai egységek folyamatos működésének biztosítását;

- a személyi állomány átcsoportosítását, figyelemmel máshová beosztásra kerülőkre;

- az arra kijelölt intézeteknél a sugársérültek ellátását, illetve dekontaminálását;

- a vegyi sérültek mentesítését;

- a lehetőleg azonos szakmai színvonalú váltó csoportok kialakítását;

- a betegfelvétel korlátozását (a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv rendelkezése esetén);[18]

- a betegfelvétel rendjének módosítását a belső betegáramlás szabályozását;

- az egyszerűsített ellátási dokumentációra vonatkozó szabályozást, iratmintákat

- a katasztrófa medicina szűkített ellátási irányelveinek bevezetését.

A fentieken kívül a rendkívüli állapotra vonatkozóan az alábbiakra kell kitérni:

- a szakszemélyzet elosztása során a hadkötelesek közül csak a meghagyási jegyzékben szereplő és a hadkiegészítő parancsnokság által visszaigazolt személyekkel lehet számolni,

- a fegyveres erők és rendvédelmi szervek sérültjei ellátását és a területileg illetékes, hadkiegészítő parancsnoksággal és rendőrkapitánysággal való kapcsolattartást is tervezni kell,

- el kell készíteni a más jogszabályok által előírt védelmi terveket (óvóhelyi védelem, fényálcázás stb.).

Kapcsolódó tervek: Egészségügyi anyagbiztosítási terv, Élelmezési terv, Szállítási terv.

VIII. Az intézményben keletkezett károk, illetve a működést akadályozó körülmények között az ellátás fenntartásának terve

A tervet fekvőbeteg-ellátó intézetek készítik. A károsító, akadályozó körülmény sokféle lehet (pl. a dolgozók nem tudnak eljutni munkahelyükre, akadozik a gyógyszer-, az élelmiszer-ellátás, természeti erő vagy fegyveres támadás rombolódást okoz, ipari haleset vagy egyéb okból történő vegyi anyag általi veszélyeztetettség, nukleáris veszélyhelyzet, közműszolgáltatások-szünetelése stb.).

A terv tartalmazza:

- tűz, rombolódás esetére a betegek és a személyzet mentésének módját és felelőseit,

- a használható, állapotban maradt felszerelések és orvostechnikai eszközök elosztását - és annak felelősét legszükségesebb ellátások biztosítása érdekében,

- a rendelkezésre álló munkavégzésre alkalmas dolgozók átcsoportosítását,

- egyes, az adott helyzetben nélkülözhető szakmai profilok szüneteltetését és erről a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv tájékoztatását,[19]

- áramkimaradás esetére tartalék áramforrás biztosítását, karbantartását, a hozzá való hajtóanyag készletben tartását, az azonnali működtetés személyi feltételeit,

- a felvonók meghibásodása esetére a kézi betegmozgatás megszervezését.

Kapcsolódó tervek: Egészségügyi anyagbiztosítási terv; Élelmezési terv, Kommunikációs terv.

IX. Egészségügyi anyagbiztosítási terv

A tervet 1-3 napra, 4-14 napra és 15 napon túli időszakra kell elkészíteni.

A terv tartalmazza:

- vér és vérpótlószerek biztosítását, infúziós oldatok előállítását, az intézeti gyógyszertár feladatait,

- szűkített választékú gyógyszerkészlet használatának bevezetését az Állami Egészségügyi Tartalék a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél rendelkezésre álló gyógyszernormájának figyelembevételével,[20]

- gyógyszerek, kötszerek és a folyamatos működéshez szükséges egyéb anyagok beszerzését,

- elzárkózás esetére a pavilonos rendszerű intézeteknél az egy-két napra szükséges gyógyszer, kötszer és textília biztosítását (szétosztását),

- a textíliák mosatásának megszervezését a szokásos lehetőség megszűnése vagy kapacitását meghaladó többletfeladat esetére.

X. Szállítási terv

A terv tartalmazza:

a szállítási feladatokért felelős személyeket és címadataikat,

- a kitelepítésre kimenekítésre, valamint az intézet működését biztosító szállításokhoz igénybe vehető intézeti járművek jegyzékét (rendeltetés, rendszám típus, teherbírás, rakterület), a gépkocsivezetők és a helyettesítő személyek címadatait,

-.a riasztással kapcsolatos kiértesítés jármű és gépkocsivezető jegyzekét a felkeresendő címekkel,

- szükségkórházak) telepítésére kijelölt kórháznál a szükségkórházankénti járműszükségletet,

- OSH telepítésére kijelölt kórháznál az OSH felszerelésének kiszállításához szükséges járműigényt,

- kitelepítéshez, illetve a szükségkórházi. egység(ek)nek a telepítésre kijelölt objektumba való szállításához a helyi védelmi igazgatás által kirendelésre kerülő lebiztosított járművek listáját (rendszám, tulajdonos, telephely, típus; teherbírás, rakterület), a lebiztosítással kapcsolatos dokumentumokat,

- kimenekítéshez az intézmény területén található összes jármű (beleértve a dolgozók és a betegek járműveit is) igénybevételét,

- az üzemanyag biztosítást,

- a javító kapacitás elérhetőségét,

- a rakodást irányító és végző, illetve a feladatra átmenetileg beosztható személyeket.

XI. Élelmezési terv

A tervet 1-3 napra, 4-14 napra és 15 napon túli időszakra kell elkészíteni.

A terv tartalmazza:

- az étkeztetésért, az élelmiszerek, nyersanyagok beszerzéséért felelős személyeket és címadataikat,

- tábori konyha jellegű étkeztetést,

- az ebre kidolgozott egytálétel, hideg étel "katasztrófa menüket",

- melegvízhiány esetére az alternatív kémiai tisztító eljárásokat,

- elzárkózás esetére pavilonos intézeteknél az egy-két napra elegendő élelmiszer szétosztását,

- kimenekítés esetére az élelmezés biztosításának módját,

- kitelepítés esetére az élelmezési felszerelések és készletek áttelepítését,

- a megnövekedett beteglétszám és a haza távozni nem tudó (ideiglenesen bentlakó) saját és vezényelt személyzet, valamint az önkéntes segítők élelmezésének biztosítását, - az OSH-ra kivezényelt állomány ellátását,

- a saját konyha működésképtelenné válása esetére az élelmezés más forrásból való megoldását,

- a saját ivóvízbázissal való rendelkezés esetén annak használatba vételét, a vízminőség előzetés bevizsgáltatását,

- ivóvíz beszállíttatásáról való gondoskodást a felelős megjelölésével

XII. Kommunikációs terv

A terv tartalmazza:

- a betegek tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat,

= kitelepítés,

= kimenekítés,

= elzárkózás,

= intézményt ért károsodás során;

- a betegek tájékoztatását a betegjogok átmeneti korlátozásáról;

- a dolgozók, odavezényeltek és önkéntes segítők folyamatos tájékoztatásának módját a kialakult helyzetről és a várható feladatokról;

- a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervvel, a mentőszolgálattal, a katasztrófavédelem területi és helyi szerveivel, a terület, régió társintézeteivel és a médiával való kapcsolattartás felelősét;[21]

- egyszerűsített dokumentáció és betegnyilvántartás kidolgozását;

- a hozzátartozók tájékoztatásának módját és felelősét a betegek felvételéről áthelyezéséről, elhalálozásáról.