40/2000. (VII. 19.) FVM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

A szakképzettségről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet melléklete (a továbbiakban: Melléklet) - 169., illetve 170. sorszám alatti besorolással - kiegészül e rendelet 1. számú mellékletével, amely a mezőgazdasági menedzser-asszisztens, valamint 2. számú mellékletével, amely az agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens szakképesítés szakmai követelményeit tartalmazza; egyidejűleg a Melléklet 82. szám alatt besorolt vágóállatminősítő szakképesítés helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

2. § E rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Dr. Torgyári József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 40/2000. (VII. 19.) FVM rendelethez

A MEZŐGAZDASÁGI MENEDZSER-ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakképesítés adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 6249 01

2. A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági menedzser-asszisztens (a szakirány megjelölésével):

a) árutermeltető szakirány,

b) termékfeldolgozó szakirány,

c) vállalkozói szakirány,

d) vincellér és bormenedzser-asszisztens szakirány.

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

a) középfokú iskolai végzettség (érettségi),

b) szakmai alkalmasság.

4. A képzés célja

A mezőgazdasági menedzsment részére, annak speciális feladatai ellátását segítő, felsőfokú szakismeretekkel rendelkező szakemberek képzése. A mezőgazdasági menedzser-asszisztens a menedzsmentirányítás tudományának, illetve az azt végző szervezetek tevékenységének asszisztenciáját látja el.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek

3. A munkaterület jellemzése

A mezőgazdasági menedzser-asszisztens munkáját alapvetően a mezőgazdasági üzemek, kereskedelmi cégek menedzsmentjének, termelésirányítójának irányításával végzi.

A mezőgazdasági menedzser-asszisztens szakmai feladatköre:

1. részt vesz a mezőgazdasági termelési folyamat, a termék előállítás technológiai változatainak kidolgozásában,

2. tervezi, szervezi és irányítja a mezőgazdasági termelés, a szőlőtermesztő kis- és középüzemek munkáját, a termékelőállítás folyamatát, a feldolgozást, értékesítést,

3. közreműködik a pénzügyi tervek összeállításában, a pénzügyi döntés-előkészítésben,

4. szakmai és pénzügyi információkat gyűjt, nyilvántart és szolgáltat, szervezési, előkészítési és elemzési feladatokat végez,

5. közreműködik a szakmai rendezvények, bemutatók és tanácskozások előkészítésében, szervezésében,

6. munkája során jogszabályokat értelmez.

Ez a szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, egyes esetekben önálló vállalkozás létrehozására jogosít.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A/a) A szakma gyakorlása során előforduló legfontosabb szakmai feladatcsoportok, feladatok

1. Közreműködés a mezőgazdasági termékelőállítási folyamat előkészítésében, megszervezésében:

a) a termékelőállítási folyamat meghatározása,

b) a gazdálkodási folyamat rendszerezése, meghatározása,

c) részvétel a technológiai folyamatok összeállításában.

2. Részvétel a pénzügyi terv összeállításában:

a) a pénzügyi feladatok és lehetőségek számonkérése,

b) a szervezői irányelvek összeállítása,

c) az adatok gyűjtése, szolgáltatása,

d) a tervkoncepció előkészítése,

e) a terv teljesítésében való részvétel.

3. Közreműködés a technológiai döntések előkészítésében:

a) gazdasági és technológiai számítások végzése,

b) a fejlesztések, befektetések, szakmai és gazdasági számításainak előkészítése,

c) részvétel az értékesítési terv előkészítésében.

4. A gazdálkodási feladatok ellátása:

a) a szakirányának megfelelő mezőgazdasági termékelőállítás végzése,

b) a bér- és létszámgazdálkodás előkészítése,

c) az eszközgazdálkodásban való közreműködés.

5. Közreműködés nyilvántartások készítésében, elemzésében:

a) a tápanyag nyilvántartásban és a tápanyagvisszapótlás szervezésében való közreműködés,

b) a faj- és fajtaválaszték összeállításában, nyilvántartásában való közreműködés,

c) a táblatörzskönyv vezetése,

d) a takarmánymérleg elkészítése,

e) az értékesítési terv elkészítése,

f) a pénzügyi és statisztikai nyilvántartások elkészítése.

6. Információt gyűjt, nyilvántart, szolgáltat és kapcsolatot tart:

a) a vevőkkel, a szállítókkal és a szakmai szervezetekkel,

b) a pénz- és biztosító intézetekkel,

c) más társegységekkel,

d) mezőgazdasági, kereskedelmi és pénzügyi információk szolgáltatása a vezetőség részére.

7. Jogszabályok értelmezése és alkalmazása:

a) jogszabályok értelmezése és alkalmazása,

b) szabványok alkalmazása,

c) szakmai útmutatók és a szakirodalom felhasználása.

8. Iratkezelési feladatokat irányít:

a) az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok megismerése, betartása és betartatása,

b) másolatok kiadásának intézése,

c) jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők készítése.

9. A munkafolyamat szervezése:

a) a feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket felmérése,

b) feladatainak számbavétele,

c) az összetettebb feladatokhoz feladatmegoldási javaslatok készítése.

10. Önálló feladatmegoldás:

a) a munkakörébe tartozó technológiai feladatok önálló megoldása,

b) mezőgazdasági termékelőállítás végzése,

c) termékkereskedelem bonyolítása,

d) a koordinációban való közreműködés.

11. Kommunikációs feladatok ellátása:

a) szóbeli és írásbeli előterjesztés,

b) a társszervekkel kapcsolatok építése és fenntartása,

c) az ügyfelek jogszerű, tárgyilagos és udvarias tájékoztatása.

12. Informatikai, irodatechnikai és audivizuális eszközök alkalmazása:

a) számítógéppel szövegszerkesztési és táblázatkezelési feladatok ellátása,

b) adatbázis használata,

c) telefon, telefax, fénymásoló és audivizuális eszközök használata.

13. Szakmai tanácskozások, bemutatók szervezése:

a) szakmai bemutatók és rendezvények, valamint

b) szakirányához tartozó szakmai tanácskozások szervezése.

14. Etikus magatartás tanúsítása: a) az üzleti titkok megtartása,

b) lojális magatartás tanúsítása cégével szemben.

A/b) A szakiránynak meg félefő feladatcsoportok

Árutermeltető szakirány:

a) a termelő tevékenység szervezése,

b) a technológiai folyamatok felügyelete,

c) a mezőgazdasági termékek előállítására szakosodott vállalkozások tevékenységének összehangolása,

d) az új opusú mezőgazdasági szövetkezési formák kialakítása a termelői szférában,

e) a termékelőállítás folyamatának minőségbiztósítása.

Termékfeldolgozó szakirány:

a) az értékesítési lánc szakaszainak összehangolása a mezőgazdasági termékek kereskedelmi struktúrájában,

b) az állattenyésztés és a növénytermesztés termékeinek feldolgozottsági fokától függő értékesítési lehetőségek áttekintő ismerete,

c) minőségbiztosítás a termékelőállítás folyamatában.

Vállalkozói szakirány:

a) a különböző méretű vállalkozói szervezetek gazdálkodási sajátosságainak készség-szintű ismerete,

b) a vállalkozások beillesztése a regionális vidékfejlesztési célok rendszerébe,

c) a jövedelmező termelés és a minőségbiztosítás kapcsolatának megteremtése.

Vincellér-asszisztens és bormenedzser szakirány:

a) a borpiaci törvényszerűségek ismerete,

b) minőségbiztosítás a borkészítés teljes folyamatában.

c) marketing- és reklámtevékenység a borszakmában.

B) A szakma gyakorlásának követelményei

Annak érdekében, hogy a jelölt a foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok végzésére alkalmas legyen, a mezőgazdasági menedzser-asszisztensnek a következő ismeretekkel és készségekkel kell rendelkeznie:

1. Természettudományi alapismeretek

a) Ismerje

- a mintavételezési eljárás szabályait,

- az általános szervetlen és szerves kémiát,

- a növény- és állattant,

- a környezetgazdálkodás alapjait.

b) Az alkalmazás szintjén tudja:

- a gazdasági matematikát,

- a számítástechnikát, informatikát,

- a műszaki alapismereteket.

2. A termeléstechnológiák ismerete, alkalmazása

a) Ismerje:

- az állattenyésztés faj- és fajtaválasztékát,

- a kertészet faj- és fajtaválasztékát,

- a növénytermesztés faj- és fajtaválasztékát,

- az ökológiai igényeket.

b) A megértés szintjén tudja:

- a takarmányadag-összeállítást,

- a tápanyagigény-összeállítást,

- a vetőmagszükséglet-meghatározást,

- a talajművelési eljárásokat és módokat,

- a különböző művelési módokat.

c) Alkalmazni tudja:

- az állattenyésztés technológiai változatait,

- a kertészeti technológiai változatokat,

- a növénytermesztés technológiai változatokat,

- a borászati technológiákat.

3. A gazdasági elemzés végzése

Az ismeretek szintjén tudja:

a) a közgazdaságtan alapfogalmait,

b) a piac alapelemeit,

c) a vállalat, a vállalkozás alapelemeit,

d) a gazdasági időtávokat és azok jelentőségét,

e) a piackereslet fogalmát.

A megértés szintjén tudja:

a) a mennyiségi, minőségi változások felismerését, a kereslet és kínálat vizsgálatát,

b) a vállalati termelési magatartást,

c) az EU főbb gazdasági céljait,

d) Magyarország és az EU közötti kapcsolatok alakulását,

e) a termékmarketinget.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) az EU agrárrendszerét,

b) a piackutatás és a marketing információs rendszereit,

c) a minőségbiztosítás követelményeit,

d) a nemzetközi és a hazai szabványokat,

e) az elemzési és a döntés-előkészítési módszereket.

4. Korszerű technológiák készítése, tervezési paraméterek meghatározása

Az ismeret szintjén tudja:

a) a mezőgazdasági termelés feltételeit, ökológiai adottságait,

b) a termelést befolyásoló tényezőket,

c) a minőséget meghatározó tényezőket.

Alkalmazni tudja:

a) a technológiai tervezés módszereit,

b) a döntés-előkészítési módszereket,

c) a piackutatási módszereket,

d) a feldolgozási módszereket

e) az értékesítési módszereket.

5. A pénzügyi tervek összeállítása Az ismeret szintjén tudja:

a) az adójogszabályokat és az adózás rendjét,

b) a társadalombiztosítást,

c) az államháztartási és az adóigazgatási eljárásokat,

d)a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a szakirányához tartozó rendelkezéseit,

e) a számviteli törvénynek a szakterületére vonatkozó előírásait.

A megértés szintjén tudja:

a) a hatályos jogszabályokat,

b) a szabványokat,

c) a számviteli törvényt.

Alkalmazni tudja:

a) az adó- és a társadalombiztosítási jogszabályokat,

b) a tervezési módszereket,

c) a tervkészítési szabályokat,

d) a különböző számítási módszereket és eljárásokat.

6. Információk gyűjtése, nyilvántartása, szolgáltatása:

a) ellátja a gazdálkodó szervezetet információkkal,

b) kapcsolatot tart vevőivel, szállítóival,

c) végzi a hatósági adategyeztetést,

d) ismeri az adatszolgáltatás informatikai rendszerét,

e) alkalmazza a belső információs rendszert.

7. Iratkezelési feladatok

Ismerje: az irat- és adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat és belső szabályokat, a másolatkiadás, valamint jegyzőkönyvek és egyéb feljegyzések készítésének szabályait.

8. A munkafolyamat szervezése

Ismerje és alkalmazza: a feladatához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

9. Önálló feladatmegoldás Ismerje:

a) a mintavételi módszereket,

b) a pályázatok önálló készítésének rendjét,

c) az esettanulmányok készítését.

10. Kommunikációs feladatok

Ismeret:

a) legalább egy idegen nyelven való kommunikáció szóban és írásban,

b) az ügyfelekkel tárgyilagos, jogszerű és udvarias tárgyalóképesség.

11. Informatikai eszközök alkalmazása

Alkalmazza: a telefont, telefaxot, fénymásolót, az audiovizuális eszközöket, valamint a szövegszerkesztési, táblázat- és adatbáziskészítési programokat.

12. Etikus magatartás

Ismerje és alkalmazza: a lojális magatartást cégével szemben, valamint az üzleti titoktartás rendjét.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, szakdolgozatát határidőre benyújtotta, és az elfogadásra került.

A szakdolgozatot a jelölt előzetes témaválasztás alapján készíti. A dolgozat elkészítésére az utolsó félév áll rendelkezésre, amelyben a jelöltnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik azon ismeretekkel, készségekkel, amelyeket a szakmai követelményrendszer számára előír.

Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele: az adott félév teljesítésének elismerése, amit az oktató aláírásával igazol. A gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele: a szakmai gyakorlatok eredményes lezárása, amit a félév során eléírt feladatok értékelése alapján összegyűjtött pontszámok szerint a tanár minősít. ,

2. Személyi követelmények

A pontos munkavégzés, a megfelelő higiéniai szemlélet és fizikai állóképesség, megfelelő önismeret, felelősségtudat és a környezettel szembeni kellő tolerancia.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

A szakmai feladatok a vizsgán az előírt követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon.

4. A szakmai vizsga részei:

a) gyakorlati vizsga,

b) szóbeli vizsga.

4.1. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt a választott szakiránynak megfelelően, a szakmai követelmények alapján összeállított feladatcsoportok keretében ad számot tudásáról.

a) valamennyi Szakirány részére: mezőgazdasági technológiai ismeret, informatikai eszközök használata,

b) szakirányonként: üzleti terv, vagy áru- és termékismeret, vagy borbírálat.

A gyakorlati vizsga abban az esetben eredményes, ha a jelölt valamennyi feladatcsoportban 50% feletti eredményt ér el.

4.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a jelölt a mezőgazdasági és kertészeti technológiák, a választott szakiránynak megfelelő termékelőállítás és -feldolgozás, valamint a borászati ismeretek tárgykörében ad számot tudásáról. A vizsgatételeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határozza meg.

A szóbeli vizsga eredménytelen, ha annak bármely részéből a jelölt elégtelen teljesítményt nyújtott.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsga elméleti érdemjegye a szakdolgozatra és a szóbeli vizsgarészre kapott osztályzatok kerekített átlaga; öttizedre végződő átlag esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsgarészre kapott érdemjegy felé való kerekítéssel kell megállapítani.

6. A szakmai vizsga alóli felmentés tilalma

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

2. számú melléklet a 40/2000. (VII. 19.) FVM rendelethez

AZ AGRÁRKERESKEDELMI MENEDZSER-ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

I. A szakképesítés adatai.

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3434 01

2. A szakképesítés megnevezése: Agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltétele: Középfokú iskolai végzettség (érettségi)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek

3. A munkaterület jellemzése

Az agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens a különböző gazdasági ágazatokban (mezőgazdaság és a kereskedelem) legyen alkalmas az áruforgalmazás, a beszerzés és az értékesítés területén szervezői, asszisztensi és ügyintézői feladatok ellátására.

Legyen képes önállóan szervezni és irányítani a felvásárlói, beszerzési, valamint a félkész és késztermékek kereskedelmi és külkereskedelmi folyamatát.

Tevékenységével működjön közre a menedzsment stratégiájának és taktikájának megvalósításában, kivitelezésében.

Munkája során a vállalati, vállalkozási szférában integrálni tudja a folyamatot, az alapanyagbeszerzéstől a késztermék kibocsátásáig.

III. A képzési cél meghatározása

Az agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens felsőfokú szakképzés célja az, hogy olyan sokoldalú (mezőgazdasági, kereskedelmi ismeretekkel rendelkező) szakembereket képezzen, akik képesek önálló feladatok elvégzésére; alkalmasak kis- és közepes vállalkozások tevékenységének szervezésére, irányítására, továbbá alkotó módon tudnak alkalmazkodni a változó piaci környezethez nemzetgazdasági viszonylatban, valamint a nemzetközi követelményeknek is megfelelő módon, ideértve az Európai Unió gyakorlatát is.

IV. Szakmai követelmények

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

a) a mezőgazdasági termékek kereskedelmének megszervezése, koordinálása,

b) a felvásárlói munka irányítása, végzése,

c) a kis- és közepes méretű vállalkozás irányítása (ideértve a bankfinanszírozást, marketinget, értékesítést és pénzügyi elszámolást),

d) az export-import kereskedelem szakágainak megfelelő üzleti munka végzése,

e) a vállalati, vállalkozási menedzsment stratégiájának, taktikájának megvalósításában való részvétel, kivitelezés.

2. Elméleti követelmények

A) Technológiai ismeretek terén Ismeret szintjén tudja:

a) a termelés és feldolgozás feltételrendszerét,

b) a mezőgazdasági tevékenység során hasznosított erőforrásokat,

c) a növénytermesztés, kertészet területén alkalmazott főbb technológiákat,

d) az állattartással kapcsolatos legfontosabb fajta-, tartási és takarmányázási ismereteket.

A megértés szintjén tudja:

a) a fontosabb gabonafélék, hüvelyesek, ipari és takarmánynövények hazai jelentőségét, ökológiai igényeit,

b) a technológiákhoz kapcsolódó műveleteket, alkalmazási feltételeit, az állattenyésztési technológiákhoz tartozó műveleteket, azok alkalmazási feltételeit,

c) a takarmányadag összeállítását, a takarmányok táplálóanyag arányait és a fajlagos takarmányfelhasználást.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) az áru minőségmegőrzésének folyamatát (raktározási módok),

b) az állat- és növényegészségügyi előírások alkalmazási feltételeit.

A rendszerezés szintjén tudja:

a) a termelés feltételeinek ismeretében az optimális faj és fajta megválasztását, a megfelelő technológia meghatározását,

b) a természeti tényezők és technológiák elemzését, azokból a következtetések levonását,

c) az elsődleges feldolgozás jelentőságét, hatását a minőségre.

B) A közgazdaságtan terén

Mikroökonómia

Az ismeret szintjén tudja:

a) a közgazdaságtan alapfogalmait, elemzési módszereit,

b) a piac elemeit, a kereslet-kínálat törvényét,

c) a fogyasztói magatartás belső tényezőit és külső feltételeit,

d) a vállalat, vállalkozás fogalmát, környezetét, céljait,

e) a gazdasági időtávokat és azok jelentőségét,

f) a költségek csoportosítását,

g) a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny, illetve monopólium esetén,

h) a piackereslet fogalmát,

i) a határtermék-bevétel és a határköltség fogalmát, szerepét,

j) a külső gazdasági hatások szerepét.

A megértés szintjén tudja:

a) a mennyiségi és minőségi változtatások felismerését, a kereslet és kínálat vizsgálatát

b) az állami beavatkozás szükségességét, a piacszabályozás eszközeit,

c) a vállalati, termelői magatartást,

d) az ár-, illetve jövedelemváltozás hatását a fogyasztói keresletre,

e) a monopolhelyzet gazdasági hatásait, a versenytörvény monopolellenes intézkedéseinek szükségességét,

f) az oligopol piac és a monopolhelyzet törvényszerűségeit.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) Gossen első és második törvényét,

b) a helyettesítési ráta és a határhaszon csökkenése közti összefüggést,

c) a profitkategóriák közti különbséget, összefüggést, és ezek jelentőségét a vállalkozás helyzetének értékelése szempontjából,

d) az összes termelési tényező keresletét és kínálatát meghatározó tényezőket,

e) a jövedelmek funkcionális elosztásának elvét.

A rendszerezés szintjén tudja:

a) a fogyasztói többlet és a veszteség alakulását,

b) a jelen, illetve jövőérték-számítást, az eredmények értékelését,

c) az állami beavatkozás szükségességét az externáliák és a közjavak esetében,

d) a folyamatosan változó közgazdasági feltételek adaptálását.

Makroökonómia

Az ismeret szintjén tudja:

a) a mikro- és makroszemlélet különbségét,

b) a makrogazdasági szerepléket,

c) a kibocsátás nemzetközi mutatóit,

d) a jövedelemáramlást a gazdasági szférák között,

e) a beruházások szerepét,

f) az állam feladatait, a beavatkozás okait,

g) a külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmakat,

h) a külkereskedelem jelentőségét, a külpiaci stratégiákat.

A megértés szintjén tudja:

a) a pénzpiacra ható tényezőket,

b) a társadalmi elszámolást,

c) a beruházásra ható tényezőket,

d) az áru-, a pénz- és a munkapiac működését,

e) a monetáris és fiskális politika előnyeit és hátrányait, a beavatkozás korlátait.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) az árfolyam politika lényegét, hatásait,

b) a foglalkoztatás, az infláció együttes kezelését.

A rendszerezés szintjén tudja:

a) a makroegyenletek felhasználását, a főbb mutatószámok meghatározását,

b) a külkereskedelem jelentőségét, a kereskedelmi és fizetési mérleg tartalmát,

c) a mikro- és makrogazdasági szereplők gazdasági tevékenysége során kialakuló folyamatok főbb törvényszerűségeit,

d) a nemzetközi gazdasági folyamatok fontosabb közgazdasági alapkérdéseit és sajátosságait.

Világgazdaságtan

Az ismeret szintjén tudja:

a) a világgazdaság kialakulását,

b) a nemzetközi munkamegosztást, főbb tendenciáit,

c) a fejlődés főbb irányát,

d) a komparatív előny lényegét,

e) a világgazdaság főbb régióit.

A megértés szintjén tudja:

a) a külkereskedelmi politika főbb változatait,

b) a legnagyobb kedvezmény elvét,

c) a nemzetközi gazdasági integráció lényegét,

d) az EU kialakulását, főbb gazdasági céljait,

e) az egységes európai belső piaclétrehozását,

f) az Európán kívüli gazdasági integrációk főbb formáit,

g) Magyarország és az EU közti kapcsolatok alakulását,

h) gazdasági kapcsolatainkat az EU, EFTA és CEFTA országokkal.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) az EU agrárpolitikájának lényegét, eredményeit,

b) az EU agrárrendszerét,

c) a külkereskedelem jelentőségét, a kereskedelmi és fizetési mérleg tartalmát,

d) a vállalatok és vállalkozások külpiaci stratégiáját.

A rendszerezés szintjén tudja: a magyar gazdaság helyzetét a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából.

A jogi ismeretek terén

Az ismeret szintjén tudja:

a) a szakmai tevékenységi körébe tartozó jogi alapintézményeket,

b) a jogállamiság érvényesülésének intézményi garanciáit,

c) a gazdaság és a jog viszonyának alapkérdéseit,

d) a közigazgatási jog intézményrendszerét.

A megértés szintjén tudja:

a) a jogelméleti alapfogalmakat (a jog fogalma, a jogrendszer tagozódása, a jogszabály szerkezete, a jogforrás, a jogviszony),

b) a tulajdonszerzés szabályait, a tulajdonjog részjogosítványait,

c) a vállalkozások típusait, tulajdonviszonyaik jogi szabályozását.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) a munkaviszony jogi szabályozását,

b) a személyiségi jogok védelmének rendszerét,

c) a szerződések megkötésének általános szabályait,

d) a jogi felelősség alapintézményeit.

A rendszerezés szintjén tudja:

a) a szerződéskötés előkészítését, megvalósítását,

b) a törvények egyszerűbb összefüggéseinek felismerését, áttekintését.

D) A marketing terén

Az ismeret szinten tudja:

a) a marketing fogalmát, kialakulását,

b) a vállalati marketing szervezet típusait,

c) az agrárpiaci rendtartás általános rendelkezéseit, intézmény- és eszközrendszerét,

d) a marketing-mix elemeinek megismerését,

e) a piacszegmentációt, termékpozícionálást,

f) a nemzetközi marketing sajátosságait,

g) a világpiaci tendenciákat.

A megértés szintjén tudja:

a) a marketing-mix tervezését,

b) a piaci kockázat okait és mérséklésük forrásait,

c) a terméktanácsok működését,

d) a fogyasztói és vásárlói magatartás vizsgálatának jelentőségét.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) a piackutatást és a marketing információs rendszerét,

b) a piacszegmentációs és célcsoportok meghatározásának jelentőségét, módszereit,

c) a fogyasztói és a vásárlói magatartás vizsgálatának jelentőségét,

d) a termék meghatározását, csoportosítását, a termék piaci életgörbéjét, a termékpiaci műveleteket,

e) a fedezetszámítás és a kritikus mennyiség meghatározásának jelentőségét és módszereit,

f) az árformákat és az árképzési elveket,

g) az értékesítési csatornák típusait, szereplőit, megválasztásuk szempontjait,

h) a piacot befolyásoló eszközök jellemzőit, funkcióit,

i) a statisztikai adatok értelmezését,

j) a statisztikai viszonyszámok alkalmazását,

A rendszerezés szintjén tudja:

a) következtetések levonását a mezőgazdasági termékek piaci viszonyairól,

b) a különböző piaci tényezők szintetizálását a marketing-mix készítésénél keresleti, illetve kínálati piac esetén,

c) a marketing stratégiák alkalmazásának feltételeit, típusait,

d) a marketing menedzsment folyamatának szakaszait.

E) A kereskedelmi ismeretek terén

Az ismeret szintjén tudja:

a) a kereskedelem helyét, szerepét a gazdálkodás folyamatában, a belkereskedelmi törvényt,

b) a kereskedelmi árusítóhelyek rendszerezését,

c) az egyes értékesítési módok és a résztvevők elemzését, a külkereskedelmi törvényt,

d) a külkereskedelem helyét, szerepét a gazdálkodás folyamatában,

e) az EU szervezeti felépítését,

f) az élelmiszer-fogyasztás jellemzőit, a világ élelmiszertermelésének és -kereskedelmének jellemzőit.

A megértés szintjén tudja:

a) a kereskedelmi vállalkozások gazdálkodását, elszámolási kötelezettségét,

b) a szokásokat és szabványokat a hazai és nemzetközi kereskedelemben,

c) a fizetési módokat a hazai és nemzetközi kereskedelemben,

d) az EU működését, a kereskedelmi munka személyi és tárgyi feltételeit,

e) a minőség fogalmát és alapösszefüggéseit, a minőségvédelmet és -tanúsítást.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) a kereskedelmi vállalkozások eszközeinek csoportosítását,

b) a termelési költségek, értékesítési bevételek csoportosítását,

c) a bizonylatok készítését és csoportosítását,

d) a leltározást,

e) a kiskereskedelem áru- és pénzforgalmának elszámolását,

f) a vásárlók minőségi kifogásainak intézését, a bolti munkák szervezését, árubeszerzést, raktározást, értékesítést,

g) a kereskedelmi ügylet előkészítését, az ajánlati tevékenység, az árképzés és a szerződéskötés folyamatát,

h) az áruk és termékek rendszerezését, a szabvány szerinti minősítést,

i) a szállítmányozási feladatok szervezését,

j) a vámügyintézést, a szükséges okmányok kitöltését.

A rendszerezés szintjén tudja:

a) a tervkészítést a kereskedelmi tevékenységre,

b) az adott kereskedelmi ügylet alapján a megfelelő okmányok kitöltését.

F) A vállalkozási ismeretek terén

Az ismeret szintjén tudja:

a) a piacgazdaság legfőbb jellemzőit,

b) a különböző vállalkozási formákat,

c) a vállalkozás beindításának feltételeit,

d) a vállalkozás finanszírozási lehetőségeit,

e) a nyereség növelésének feltételeit,

f) a vállalkozás kockázati tényezőit,

g) a legfontosabb adózási, társadalombiztosítási kérdéseket,

h) a pénz és hitel fogalmát,

i) az infláció jellemzőit,

j) a bankrendszert,

k) az államháztartást,

l) a gazdaságpolitikát, monetáris politikát,

m) a vezetési ismeretek elméletét és eszközeit,

n) a viselkedéslélektant.

A megértés szintjén tudja:

a) a vállalkozás induló mérlegének elkészítését,

b) a telephely környezetének kiválasztását,

c) az üzlet, a telephely megszervezését,

d) a működéshez szükséges eszközök kiválasztását, listájának összeállítását,

e) az elszámolási rendszer meghatározását,

f) a pénzügyi szektor közvetítő szerepét a hitelpénzrendszerben,

g) az inflációt,

h) a kereskedelmi bankok műveleteit,

i) a nemzetközi pénzügyi rendszer működési, intézményi kereteit, Magyarországgal kapcsolatos hatásait,

j) az értékpapírokat,

k) a koncentrált piacokat,

l) a vezetés funkcióit, feladatait,

m) a szervezeti struktúrák egymásrahatását,

n) a személyiség változásának alapvető elméletéit,

o) a munkahelyi viselkedést befolyásoló tényezőket,

p) a vezető személyiségét és stílusát,

q) a kommunikációt,

r) a munkacsoportok általános jellemzőit, típusait,

s) az álláskeresési technikákat,

r) az ön- és emberismeret összefüggéseit.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) fedezeti diagram készítését, elemzését, értékelését,

b) a termelői és fogyasztói árak képzését,

c) a hitelfelvételi kérelem összeállítását,

d) a költséggazdálkodás elemzését,

e) pénzügyi piacokat,

f) a biztosításügyeket,

g) a vállalkozások pénzügyeit,

h) a vállalati szervezeti kérdéseket,

i) a vállalat megszüntetését,

j) az adózási ismereteket,

k) a bizonylati rendszert,

l) a számla-összefüggéseket,

m) a mérlegkészítést, következtetések levonását,

n) a materiális és humán erőforrások szinkronizálását,

o) a csoport szerveződésének folyamatait módosító eszközöket,

p) a munkahelyi beilleszkedés ismeretét,

q) az önéletrajzírást, a pályázatot, a felvételi elbeszélgetést,

r) a stresszhelyzet megoldásait, levezetésének módjait,

s) a metakommunikációt,

t) az üzleti levél tartalmi formáit, követelményeit,

u) a csoport és a tagok kölcsönhatását és elfogadásának szabályait.

A rendszerezés szintjén tudja:

a) a megfelelő tervkészítést működési területén,

b) lehetőségeinek felismerését a stratégiai és taktikai célok meghatározásánál,

c) a fejlesztési beruházási változatok értékelését,

d) az esetleges kudarcok okainak felismerését, azok korrigálását.

G) Tervezés

Az ismeret szintjén tudja:

a) az üzleti terv tartalmát, felépítését,

b) a pénzügyi tervet és részeit,

c) a cash flow kimutatást.

A megértés szintjén tudja:

a) a jövedelemterv tartalmát,

b) a fedezetipont-elemzést,

c) a pénzforgalmi tervet,

d) a pénzeszközök forrásainak és felhasználásának tervét.

Az alkalmazás szintjén tudja: a pénzügyi tervezést, a pénzügyi terv teljesülésének ellenőrzését.

A rendszerezés szintjén tudja: a tervkészítés hatását az üzleti tevékenységre.

H) Az informatika terén

Az ismeret szintjén tudja:

a) az információrendszerezés, -tárolás és -továbbítás legfontosabb alapelveit, eszközeit,

b) a számítógép erőforrásait,

c) az algebrai és logikai műveleteket a kettes számrendszerben,

d) a logikai alapműveleteket,

e) az információ feldolgozásának folyamatát,

f) a hibajelző és -javító kódokat,

g) az alapvető programozási tételeket,

h) a programozási nyelvet, annak szerkezetét, az elemek utasításkészletét, alkalmazási lehetőségét,

i) a becsléselmélet és a hipotézisvizsgálat szöveges információit.

A megértés szintjén tudja:

a) a fájlkezelést,

b) az adatbázisok létrehozását, karbantartását,

c) a DOS felépítését, belső és külső parancsait,

d) a WINDOWS-rendszer működését,

e) a táblázatkezelők alkalmazási területét.

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) az adatbázis-kezelés alapelemeit, az adatbevitelt, -rendszerezést, -mentést, valamint a lekérdezést,

b) a szöveges információ feldolgozását, alapjait,

c) a szövegbevitelt, -formázást és az állományok összefűzését,

d) a statisztikai sorok grafikus ábrázolását,

e) a minta, a mintavétel jellemzőit, módszereit,

f) a statisztikai becsléseket (a számtani átlag és az értékösszeg becslése).

A rendszerezés szintjén tudja: a műveletek, függvények, képletek hasznosítását, a dokumentumok és a sablonállományok létrehozását, használatát.

I) Szakmai idegen nyelv

A beszédkészség területén tudja:

a) a leggyakoribb élethelyzetekben használatos folyamatos és érthető beszédet,

b) tájékozódó kérdések feltevését, azokra tömör válaszadást,

c) a legfontosabb beszédszándékok kifejezésre juttatását,

d) az alapvető nyelvtani szerkezetek megértést nem gátló alkalmazását.

A beszédértés területén tudja: a lassú és tiszta anyanyelvi beszéd, valamint a leggyakoribb témák esetén a folyamatos személyes vagy telefonbeszélgetés lényegének megértését.

Az íráskészség területén tudja:

a) korlátozott szókinccsel és szerkezetekkel, hibával, de világos és érthető írást,

b) a számok és egyszerűbb szimbólumok írását,

c) a kérdőív, vámárunyilatkozat, vízumkérőlap kitöltését,

d) a levélírást, szótár segítségével.

A szövegértés területén tudja: használati útmutatók, utasítások, kérdőívek, jelzőtáblák, feliratok, közérdekű információk, értesítések, telexek, táviratok, hirdetések, tájékoztatók szövegének megértését szótárhasználattal.

3. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

a) a mezőgazdaságban felhasznált anyagokat, eszközöket,

b) a felvásárlás, értékesítés körülményeit,

c) az írásos kommunikáció alapjait,

d) a kereskedelmi munka tárgyi és személyi feltételeit.

A jártasság szintjén tudja:

a) a mezőgazdasági termékek, termények, anyagok, eszközök készletezését,

b) a vállalkozások gazdálkodásával összefüggő számításokat,

c) a bizonylatok készítését,

d) az áru- és pénzforgalom elszámolását a kereskedelemben,

e) a piacorientáció elemeit, a marketingelemek hatásának felismerését, elemzését,

f) az egyszerű tőkeszerkezeti és likviditási mutatók kiszámítását, értékelését.

A készség szintjén tudja:

a) a menedzsment-feladatok ellátását (döntéshozatal, ellenőrzés),

b) a termékek, termények minősítését,

c) az üzleti tervezést és annak szabályait,

d) a kereskedelmi üzletviteli levelezés szabályait,

e) a kereskedelmi ügylet előkészítését és lebonyolítását,

f) az interperszonális kommunikációt,

g) az irányítottak motivációját, helyzetértékelését,

h) a mérleg, az idősoros és számlasoros elszámolást, egyeztető kimutatást, zárómérleget az önálló munkagyakorlat keretében,

i) a készletértékelést, az alapbizonylatokból az eredmények kimutatását,

j) a munkáltatót és a munkavállalót terhelő járulékok számítását,

k) a befektetésekkel kapcsolatos gazdasági számításokat.

Az alkotó alkalmazás szintjén tudja:

a) az alapbizonylatokból a befejezett tevékenységek elszámolását és az értékesítésekkel kapcsolatos gazdasági események elemzését,

b) a zárlati teendőket, mérleg- és eredménykimutatós elkészítését,

c) a tőkeszerkezeti, likviditási mutatók kiszámítását, értékelését.

4. Személyi követelmények

Az agrárkereskedelmi menedszer-asszisztens rendelkezzen: nagyfokú önállósággal, kreativitással, munkabíró képességgel, jó kommunikációs készséggel. Legyen igényes munkájában, rendelkezzen a döntések előkészítéséhez és meghozatalához szükséges készségekkel. Az üzleti életben a partnerekkel szemben tanúsítson kulturált és tisztességes magatartást.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki teljesítette a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelményeket, megszerezte az előírt kreditpontokat, legalább egy idegen nyelvből "C" típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, vagy a tanteremben előírt üzleti nyelvi eredményes záróvizsgát tett, szakdolgozatát határidőre benyújtotta és az elfogadásra került.

A szakdolgozatot a jelölt előzetes témaválasztás alapján készíti el. A választható témakörök: humánpolitika, marketing, pénzügyi stratégiai és üzleti tervezés. A dolgozat készítésére az utolsó félév áll rendelkezésre. A jelöltnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik azon ismeretekkel és készségekkel, amelyeket a szakmai követelményrendszer előír,

2. A szakmai vizsga részei:

a) gyakorlati vizsga,

b) szóbeli vizsga.

2.1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a jelölt az alábbi feladatcsoportok meghatározott követelményei alapján összeállított feladatsor megoldásával ad számot tudásáról.

Számítási ismeretek:

a) számítógép-kezelés,

b) egyszeres könyvvitel,

c) ökonómiai számítások.

Termény-, termék- és anyagismeret:

A gyakorlati vizsga abban az esetben eredményes, ha a jelölt valamennyi feladatcsoportban 50% feletti eredményt ér el.

2.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tárgyai:

a) közgazdasági ismeretek,

b) marketing,

c) vállalkozási és kereskedelmi ismeretek.

Az egyes vizsgatárgyak keretében a jelölt valamennyi feladatcsoport szakmai követelményeit tartalmazó, az ismeretek széles körét átfogó komplex vizsgatételek alapján ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga eredménytelen, ha annak bármely részéből a jelölt elégtelen teljesítményt nyújt. A vizsgatételeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határozza meg.

3. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsga elméleti érdemjegye a szakdolgozatra és a szóbeli vizsgarészre kapott érdemjegyek kerekített átlaga; öttizedre végződő átlag esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsgarészre kapott érdemjegy felé való kerekítéssel kell megállapítani.

4. A szakmai vizsga alóli felmentés

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. számú melléklet a 40/2000. (VII. 19.) FVM rendelethez

A VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképzés adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5212 01

2. A szakképesítés megnevezése: Vágóállat-minősítő 3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

a) középfokú iskolai végzettség (érettségi),

b) előírt egészségügyi alkalmasság.

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek

3. A képesítés célja

Az elméletileg és szakmailag megfelelően felkészített szakember alkalmas legyen a húsipari vágóüzemekben a szarvasmarha, sertés és juh (a továbbiakban együtt: vágóállat) vágott testének, mint főterméknek, vágás utáni minősítésére, kereskedelmi osztálybasorolására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek ellátására (jelölés; címkézés, adminisztráció).

4. A munkaterület jellemzése

A vágóüzem, ahol a minősítést végzik, általában nedves, zajos és balesetveszélyes munkaterület. A biztonságos munkavégzéshez szükséges az elsődleges feldolgozói tevékenység (vágás, bontás, darabolás, hűtés) ismerete, az egészségügyi, higiéniai, munka- és környezetvédelmi előírások betartása.

III. Szakmai követelmények

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

a) a minősítőhely előírásszerű követelményeinek ellenőrzése (méretek, megvilágítás),

b) a minősítő tevékenység ellátásához szükséges eszközök hitelességének ellenőrzése,

c) a vágóállat minősítése (hasítva, amennyiben a hasítás kötelező),

d) a minősítéssel kapcsolatos információs feladatod ellátása,

e) a vágóállatok, illetve a hasított testek azonosítását szolgáló jelölések meglétének ellenőrzése,

f) az érvényes minősítési előírásokban rögzített, a minősítés szempontjából alapvető technológiai előírásoknak való megfelelés ellenőrzése (a szúrás és a minősítés között előírt 45 perc megléte és a melegsúly meghatározása),

g) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi és higiéniai előírások betartása.

2. Elméleti követelmények

Szakmai elmélet

A) Törzsanyag

Az ismeret szintjén tudja:

a) a vágóállat anatómiai felépítését,

b) a különféle tenyésztési- és tartástechnológiai módszerek alapfogalmait,

c) az érvényes munka- és környezetvédelmi, valamint higiéniai elbírásokat, az alapvető állategészségügyi fogalmakat,

d) a minőségügyi rendszerek alapjait,

e) a környezet- és állatvédelmi előírásokat,

f) a mérlegek, minősítő műszerek és adatrögzítő berendezések működési elvét,

g) az állatok jelölésének (a marhahús címkézésének) jelentőségét, a hazai és az európai közösségi jogszabályokat,

h) a vágóállatok jelölésének és a minősítésnek összefüggéseit.

A megértés szintjén tudja:

a) a vágóállatok termelésminőségére ható tényezőket,

b) a vágóállatfajokat és -fajtákat felismerni és azok külső és belső tulajdonságait megítélni;

c) az elsődleges feldolgozás technológiai műveleteinek sorrendiségét és összefüggéseit,

d) a termékpályákra vonatkozó agrárpiaci szabályozás jelentőségét, alapelveit, hazai és nemzetközi gyakorlatát, a vonatkozó jogszabályokat (támogatások, minősítés, árjelentés).

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) a vágóállatok vágás utáni minősítésére és a féltestek kereskedelmi osztálybasorolására alkalmazott módszereket és eljárásokat,

b) a minősítő szakember fontosabb feladatait,

c) a mérő-, minősítő- és számítástechnikai eszközök, műszerek használatát, kezelését,

d) a minősítés adatainak dokumentálását, a jelentéskészítést, a szoftver-felhasználói ismereteket,

e) a minősítésre vonatkozó jogszabályokat,

f) az egyedazonosítási, állatnyilvántartási módszereket:

B) Speciális szakmai anyag

Sertésminősítő

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) a vágósertés (S)EUROP minősítő rendszerét,

b) az engedélyezett minősítési módszereket és az osztálybasorolást [FOM, UNIFOM, ZP-PQM (hárommérleges eljárás),

c) a hasított féltesteken a minősítés után jelölés elvégzését,

d) a dokumentációs és információs rendszer működtetését.

Szarvasmarhaminősítő

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) a szarvasmarha (S)EUROP minősítését,

- az osztálybesorolást, húsosság alapján,

- a zsírossági fok megállapítását,

- az életkor és ivar meghatározását,

b) a jelölés (a hasított féltesteken, minősítés után) elvégzését,

c) a dokumentációs és információs rendszer működését,

d) a jogszabályi előírások betartását.

Juhminősítő

Az alkalmazás szintjén tudja:

a) a juh (S)EUROP minősítési rendszerét,

- a carcas osztálybesorolást izmoltság alapján,

- az osztálybesorolást faggyúborítottság alapján, - a terces kategorizálást tömeg (súly) szerint,

- az osztálybesorolást hússzín alapján,

b) a jelölés elvégzését (minősítés után, a testen),

c) a dokumentációs és információs rendszer működését,

d) a jogszabályi előírások betartását.

3. Gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja: a vágóállatok átvételének és vágásra való elékészítésének műveleteit.

A jártasság szintjén tudja:

a) a vágóállatok jelölésének és azonosításának módszereit,

b) az elsődleges feldolgozás előkészítő és feldolgozó műveleteit, a vonatkozó higiéniai és munkavédelmi gyakorlatot,

c) a minősítő munkahely megfelelő kialakításának és megvilágításának ellenőrzését.

A készség szintjén tudja:

a) a vágóállatfajok vágás utáni minősítésének és kereskedelmi osztálybasorolásának módszereit,

b) a minősítésnél alkalmazott mérőeszközök és műszerek hitelességének és működőképességének ellenőrzését, szakszerű kezelését, kalibrálását,

c) a minősítői munka végzéséhez szükséges higiéniai és munkavédelmi előírásokat,

d) a vágóállatok jelölését és azonosítását,

e) a vágóállatok átvételét, kategorizálását,

f) az adatok számítógépes feldolgozását és a dokumentálását.

4. Személyi követelmények

A képzésben részt vevő rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, higiéniai szemlélettel, szakszerű és pontos munkavégzés igényével, önálló munkavégzési képességgel, a változó helyzethez való alkalmazkodó és döntési készséggel, valamint a jogköveté magatartás adottságával és kellő felelősségtudattal.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsga részei:

a) írásbeli vizsga,

b) szóbeli vizsga,

c) gyakorlati vizsga.

1.1. Az írásbeli vizsga magában foglalja:

a) a vágóállat-minősítés jogi alapjait és az agrárpiaci szabályozást,

b) a vágóállat-minősítés és a kereskedelmi osztálybasorolás módszereit; valamint az eljáráshoz szükséges eszközök, műszerek, berendezések ismeretét,

c) a minősítéssel kapcsolatos jelölési, azonosítani, technológiai, higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokat.

Az írásbeli vizsga a szakképesítés egészét átfogó feladat megoldása (különböző gyakorlati helyzetek megoldásának megtervezése).

1.2. A szóbeli vizsga magában foglalja:

a) a minősítés általános összefüggéseit, a termékpálya-szabályozás jelentőségét és a vágóállatok minőségének javítását,

b) a minősítési rendszer főbb részeit,

c) a minősítési eredmények dokumentálását, feldolgozását, az információadási kötelezettségeket,

d) a sertés, szarvasmarha, juh minősítésének és osztálybasorolásának módszereit,

e) a vágóállatok anatómiai felépítését,

f) a minősítéshez kapcsolódó elsődleges feldolgozás műveleteit, az előírt technológiai paramétereket.

A Szóbeli vizsgán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tételeket kell alkalmazni.

1.3. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga konkrét minősítési és kereskedelmi osztálybasorolási feladat manuális elvégzéséből, az adatok dokumentálásából, a jelentéskészítésből, valamint az eszközök szakszerű használatából és karbantartásából áll.

A gyakorlati vizsga csak olyan felszereltségű húsipari üzemben folytatható le, ahol az (S)EUROP minősítéshez szükséges feltételek adottak, továbbá biztosítottak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges technikai, higiéniai és munkavédelmi követelmények.

A vizsgán a sertés, a marha és a juh minősítésére a jogszabályban meghatározott kereskedelmi osztálybasorolási eljárással, vizsgázónként 30-30 db állati testet kell minősíteni és osztályba sorolni.

Nem felel meg a vizsgán az a jelölt, aki az elvégzett minősítésekből 20%-nál többet hibásan végzett.

2. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

a) iskolarendszerű oktatás keretében a képző iskola nyilatkozata,

b) tanfolyamrendszerű oktatás esetén a tanfolyam szervezőjének és a gyakorlati oktatást végző szervezet nyilatkozata.

A vizsgázónak tanfolyami képzés esetén szakirányú szakmai képzettséggel kell rendelkeznie, a felkészítő szervezetnél eltöltött gyakorlati időt kell igazolnia (sertés: 190, marha: 210, juh: 210 óra).

A vizsga alól felmentés nem adható.