51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet

az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, valamint (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §[1] E rendelet előírásait - az atomenergia alkalmazására szolgáló, illetve a belsőépítészeti és a kertépítési munkák körébe tartozó építmények kivételével - minden építmény építőipari kivitelezési, valamint felelős műszaki vezetői tevékenységére és annak résztvevőire alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület.

2. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

3. Építési szakmunka: jogszabály vagy szabvány alapján szakirányú képesítéssel végezhető építési-szerelési munka.

4. Építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.

5. Építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

6. Építtető: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és rendelkezik a kivitelezés megkezdéséhez szükséges engedélyekkel.

7. Felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát az Étv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel irányító személy.

8. Javító-karbantartó tevékenység: az építési-szerelési munkák közül a meglévő építmény karbantartása, helyreállítása, felújítása és javítása.

9. Kivitelező: az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására - jogszabályban meghatározottak szerint - jogosult természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

A kiviteli terv

3. § . (1) Építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű műszaki megvalósítási tervdokumentáció (a továbbiakban: kiviteli terv) alapján végezhető.

(2) A kiviteli terv tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott tervekben foglaltaktól. Ennek betartásáért a kiviteli tervek készítője felel.

(3) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az Étv. 38. §-ában előírt terveknek és a kiviteli tervnek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia.

(4) Az építmény elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli terveket a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni.

Kivitelezés

4. § (1) A kivitelezési munka megkezdésekor az építési munkahelyet az építtető a kivitelező részére átadja. Ezzel egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban az átadás-átvételt rögzíteni kell.

(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység nem fővállalkozással valósul meg, és az építési munkát több kivitelező végzi, az építési munkahelyet az építtető az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden kivitelező részére átadja.

(3) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében az építési beruházásokra megállapított értékhatár feletti beruházások esetében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt a telken jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni

a) az építtető, a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét;

b) az építés tárgyát, az építés kezdési és várható befejezési időpontját;

c) az építési-szerelési munka és a kivitelező szervezet megnevezését.

A kivitelező

5. § Az építés során előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése a kivitelezés ideje alatt a kivitelező feladata. Az ezzel kapcsolatos költségeit a megbízó köteles megtéríteni.[2]

A felelős műszaki vezető

6. §[3]

7. § (1)[4]

(2) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - az e rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.

(3) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás, építési napló vezetés), illetve építési-szerelési szakterületek felelős irányításával a tevékenységnek megfelelő képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

(4)[5]

8. § (1) A felelős műszaki vezető feladatkörében felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a tervdokumentációkban foglaltak megtartásáért.

(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért.

(3) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, az építmény, építményrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért, és tesznek nyilatkozatot az építési naplóban az általuk elvégeztetett kivitelezési munkákról.

(4)[6]

(5)[7] A felelős műszaki vezető szakmai tevékenységének ellenőrzése során feltárt hibákat, illetőleg a tevékenysége ellen irányuló panaszokat az építésfelügyelet vizsgálja ki.

(6)[8] Azt a felelős műszaki vezetőt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megsérti, a vizsgálatot (ellenőrzést) lefolytató építésfelügyeleti szerv az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerinti eljárás keretében határozattal figyelmeztetésben részesíti, amelyről a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a vizsgált személy lakhelye szerint illetékes, névjegyzéket vezető területi kamarát is.

9. § A felelős műszaki vezető feladatai különösen:

a) az építés-szerelési munkák irányítása;

b) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése;

c) az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása, az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása;

d) az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése, az egész kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása;

e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése;

f) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése;

g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása;

h) az építtetővel, illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés;

i) az építési tevékenység műszaki terveitől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése;

j) az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban;

k) az építményen végzett építési-szerelési munkák, továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása;

l) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása és a munkaterület átadása az építtetőnek.

10. §[9]

11. §[10]

11/A. §[11]

12. §[12]

Az építési napló

13. § Minden építési (létesítési) engedélyhez kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkáról a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. Az építési napló vezetésének részletes szabályait és a napló kötelezően alkalmazandó mintáját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

14. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak egymást az építési naplóban értesíthetik.

(2) Az építési naplót - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - az építtető vagy az általa megbízott műszaki ellenőr a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi.

(3) Az építési naplóba bejegyzést az építtető, annak helyszíni képviselője (az építési műszaki ellenőr), továbbá - ha az építtető külön (erről szóló) szerződésben helyszíni tervezői művezetéssel bízza meg - a tervező, a kivitelező, a kivitelező felelős műszaki vezetője, valamint (a külön jogszabályban meghatározott esetekben) az építésfelügyelet, továbbá az építésügyi (létesítési) hatóság és az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv tehet.

(4) A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásul vételét aláírásával igazolja.

15. § (1) Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni.

(2)[13] Az építési naplót egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni: Az eredeti példány a kivitelezőt, egy másolati példány pedig az építtetőt (építési műszaki ellenőrt) illeti meg. A naplót az építési-szerelési munka befejezését követően le kell zárni és azt az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie.

(3) A kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók (pl. felmérési napló), továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőség-igazolások (pl. tanúsítvány), számítások és egyéb okiratok az építési napló mellékletét képezik.

Vegyes és záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, előírásait a folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységek során a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2)[14]

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az építési és a felmérési naplóról szóló 14/1970. (VI. 6.) ÉVM rendelet hatályát veszti.

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Matolcsy György s. k.,

gazdasági miniszter

Manninger Jenő s. k.,

közlekedési és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM rendelethez[15]

2. számú melléklet az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM KöViM együttes rendelethez[16]

Az építési napló

1. Az építési napló vezetésének szabályai

Az építési napló címoldalból, nyilvántartási részbál és folyamatosan számozott naplórészből áll.

Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani.

II. Az építési napló mintája

Az építési napló címoldala:

ÉPÍTÉSI NAPLÓ

A ........................................................................................................................................

........................................-ről ........... év ............................................... hó .....................-tól

........................ év ......................................................... hó ..............-ig.

Az építési napló címlapjának belső oldala, szükség esetén a naplórész 1. oldalán folytatva: